A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

T/1296. számú

törvényjavaslat

A Biológiai Sokféleség Egyezmény

kihirdetésérõl

Elõadó: Dr. Baja Ferenc

környezetvédelmi és

területfejlesztési miniszter

Budapest, 1995. augusztus

TÖRVENYJAVASLAT

A Biológiai Sokféleség Egyezmény

kihirdetésérõl

1. §

Az Országgyülés a Rio de Janeiroban 1992. június 13-án aláírt Biológiai

Sokféleség Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság megerõsítõ

okiratának letétbe helyezése az ENSZ Fõtitkáránál 1994. február 24-én

megtörtént.)

2. §

Az egyezmény magyar nyelvü szövege a következõ:

3. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit

azonban 1994. május 25. napjától kell alkalmazni.

(2) A törvény végrehajtásáért a környezetvédelmi és területfejlesztési

miniszter, a földmüvelésügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a külügyminiszter felelõs.

Biológiai Sokféleség Egyezmény

A Szerzõdõ Felek,

tudatában a biológiai sokféleségben rejlõ értékeknek, valamint a biológiai

sokféleség és komponensei ökológiai, genetikai, társadalmi, tudományos,

oktatási, kulturális, rekreációs és esztétikai értékeinek,

tudatában a biológiai sokféleség jelentõségének az evolúcióban és a bioszféra

életfenntartó rendszereinek megtartásában is,

megerõsítve, hogy a biológiai sokféleség megõrzése az emberiség közös ügye,

megerõsítve újra, hogy az államok szuverén jogokkal rendelkeznek saját

biológiai erõforrásaik felett,

megerõsítve újra azt is, hogy az államok felelõsek biológiai sokféleségük

megõrzéséért és biológiai erõforrásaik fenntartható módon történõ

használatáért,

aggódva amiatt, hogy a biológiai sokféleség jelentõsen csökken bizonyos emberi

tevékenységek miatt,

tudatában annak, hogy a biológiai diverzitással kapcsolatos információ és

tudás általában hiányzik, és hogy sürgõsen szükség van tudományos, technikai

és intézményi kapacitás kifejlesztésével azon alapvetõ ismeretek

megszervezésére, melyek alapján a megfelelõ intézkedések megtervezhetõk és

végrehajthatók,

megjegyezve, hogy a biológiai sokféleség jelentõs csökkenésének vagy

elvesztésének okait létfontosságú elõre látni, megelõzni és okait

megszüntetni,

megjegyezve azt is, hogy ahol a biológiai sokféleség jelentõs csökkenésének

vagy elvesztésének veszélye fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya

nem használható érvként az e fenyegetés elkerülésére vagy mérséklésére

irányuló intézkedések elhalasztására,

megjegyezve továbbá, hogy a biológiai sokféleség megõrzéséhez az alapvetõ

követelmény az ökológiai rendszerek és természetes élõhelyek in-situ védelme

és a fajok életképes populációinak fenntartása és helyreállítása természetes

környezetükben,

megjegyezve továbbá, hogy a mindenekelõtt a származás-szerinti országban

végrehajtott ex-situ intézkedéseknek szintén fontos szerepe lehet,

felismerve számos hagyományos életstílusú bennszülött és helyi közösség szoros

és tradicionális függését a biológiai erõforrásoktól, és a biológiai

sokféleség megõrzésével, illetve komponenseinek fenntartható használatával

kapcsolatos tradicionális tudásból, újításokból és gyakorlatból származó

haszon egyenlõ megosztásának kívánatosságát,

felismerve a nõk alapvetõ szerepét is a biológiai sokféleség megõrzésében és

fenntartható használatában és megerõsítve annak szükségességét, hogy a nõknek

a biológiai sokféleség megõrzésére vonatkozó politika kialakításában és

kivitelezésében minden szinten teljes részvételt kell biztosítani,

hangsúlyozva az államok, a kormányközi szervezetek és a nem- kormányzati

szektor közötti nemzetközi, regionális és globális együttmüködés fontosságát

és elõsegítésének szükségességét a biológiai sokféleség megõrzésének és

komponensei fenntartható használatának céljából,

elismerve, hogy új és további pénzügyi források biztosítása, valamint a

megfelelõ technológiák kellõ hozzáférhetõsége várhatóan lényeges változást

eredményezhet majd világszerte a biológiai sokféleség csökkenésének

kezelésében,

elismerve továbbá, hogy külön intézkedés szükséges a fejlõdõ országok

igényeinek kielégítésére, beleértve új és további pénzügyi források és a

vonatkozó technológiák megfelelõ hozzáférhetõségének biztosítását,

megjegyezve e tekintetben a legkevésbé fejlett országok és kis szigetállamok

sajátos feltételeit,

elismerve, hogy a biológiai sokféleség megõrzésére jelentõs beruházások

szükségesek, és hogy ezen beruházásokból sokféle környezeti, gazdasági és

társadalmi haszon várható,

felismerve, hogy a fejlõdõ országokban a gazdasági és társadalmi fejlõdés

valamint a nyomor leküzdése az elsõ és legfontosabb prioritás,

annak tudatában, hogy a biológiai sokféleség megõrzése és fenntartható

használata alapvetõ fontosságú a világ növekvõ népességének élelmezési,

egészségügyi és más szükségleteinek ellátásában és e célból lényeges mind a

genetikai erõforrások, mind a technológiák hozzáférhetõsége és megosztása,

megjegyezve, hogy végsõ soron a biológiai sokféleség megõrzése és fenntartható

használata az _államok közötti baráti viszonyt fogja erõsíteni és hozzá fog

járulni az emberiség békéjéhez,

igényelve a biodiverzitás és komponenseinek fenntartható használatával

kapcsolatos meglevõ nemzetközi intézkedések megerõsítését és kiegészítését,

eltökélten a jelen és jövõ nemzedékek érdekében a biológiai sokféleség

megõrzésére és fenntartható használatára,

a következõkben állapodtak meg:

1. cikkely

CÉLKIT_ZÉSEK

Ezen Egyezménynek a vonatkozó rendelkezései szerint követendõ célja a

biológiai sokféleség megõrzése, komponenseinek fenntartható használata, a

genetikai erõforrások hasznosításából származó elõnyök igazságos és méltányos

elosztása, beleértve a genetikai erõforrásokhoz való megfelelõ

hozzáférhetõséget, a vonatkozó technológiák megfelelõ átadását - az ezen

erõforrásokkal és technológiákkal kapcsolatos minden jog figyelembevételével

-, és a megfelelõ pénzeszközök biztosítását.

2. cikkely

FOGALMAK HASZN_LATA

Ezen Egyezmény céljaira:

"Biológiai sokféleség" a bármilyen eredetü élõlények közötti változatosságot

jelenti, beleértve többek között a szárazföldi, tengeri és más vizi ökológiai

rendszereket, valamint az e rendszereket magukban foglaló ökológiai

sokaságokat; ez magában foglalja a fajokon belüli, a fajok közötti

sokféleségre és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét.

"Biológiai erõforrások" tartalmazzák a genetikai erõforrásokat, szervezeteket

vagy azok részeit, populációkat vagy az ökológiai rendszerek bármely más élõ

komponensét, amely az emberiség számára ténylegesen vagy potenciálisan

felhasználható vagy értékes.

"Biotechnológia" bármely olyan technológiai alkalmazást jelent, amely

biológiai rendszereket, élõ szervezeteket vagy ezek származékait használja fel

meghatározott felhasználású termékek vagy folyamatok létrehozására vagy

módosítására.

"Genetikai erõforrások származási országa" jelenti azt az országot, amelynek

birtokában vannak azok a genetikai erõforrások in-situ körülmények között.

"Genetikai erõforrást szolgáltató ország" jelenti azt az országot, amely

genetikai erõforrásokat szolgáltat in-situ forrásokból gyüjtve, beleértve mind

a vad mind a háziasított fajok populációit, vagy olyan ex-situ forrásokból

véve, amelyek származhattak vagy nem származhattak az illetõ országból.

"Háziasított vagy termesztett fajok" olyan fajokat jelölnek, amelyeknél az

emberek saját hasznukra befolyásolták az evolúciós folyamatot.

"Ökológiai rendszer (ökoszisztéma)" jelenti a növény-, állat- és

mikroorganizmus-közösségek, valamint ezek élettelen környezetének dinamikus

együttesét - egy funkcionális egységben.

"Ex-situ védelem" a biológiai sokféleség komponenseinek természetes élõhelyén

kívüli megõrzését jelenti.

"Genetikai erõforrás (genetikai anyag)" bármely növényi, állati, mikrobiális

vagy más eredetü, az öröklõdés funkcionális egységeit tartalmazó anyagot

jelent.

"Élõhely" olyan hely vagy hely-típus, ahol egy élõlény vagy populáció a

természetben elõfordul.

"In-situ feltételek" olyan feltételeket jelentenek, ahol a genetikai

erõforrások ökológiai rendszereken belül és természetes élõhelyeken léteznek,

illetve háziasított és termesztett fajok esetében abban a környezetben élnek,

ahol megkülönböztetõ sajátságaik kifejlõdtek.

"In-situ védelem" ökológiai rendszerek és természetes élõhelyek megõrzését és

a fajok életképes populációinak helyreállítását és fenntartását jelenti

természetes környezetükben, valamint háziasított vagy termesztett fajok

esetében abban a környezetben, melyben a rájuk jellemzõ tulajdonságaik

kifejlõdtek.

"Védett terület" meghatározott védelmi cél érdekében létesített vagy

szabályozott és fenntartott, földrajzilag meghatározott területet jelent.

"Regionális gazdasági integrációs szervezet" egy adott régió szuverén

államaiból alakult olyan szervezetet jelent, amelyre a tagállamok átruházták

az ezen Egyezményben szabályozott ügyekkel kapcsolatos illetékességüket és

amely saját szabályzata szerint, megfelelõ felhatalmazással rendelkezik az

egyezmény aláírására, ratifikálására, elfogadására, jóváhagására és

életbeléptetésére.

"Fenntartható használat" a biológiai sokféleség komponenseinek olyan módon és

ütemben történõ használatát jelenti, mely nem vezet a biológiai sokféleség

hosszútávú csökkenéséhez, ezzel fenntartva a benne lévõ lehetõséget a jelen és

jövõ generációk igényeinek és törekvéseinek kielégítésére.

"Technológia" magában foglalja a biotechnológiát.

3. cikkely

ALAPELV

Az Egyesült Nemzetek Kartájával és a nemzetközi jog alapelveivel összhangban

az államok szuverén joga az saját erõforrásaik felhasználása a saját

környezetpolitikájuk szerint, s felelõssége annak biztosítása, hogy

törvénykezési vagy ellenõrzési területükön belüli tevékenységük ne okozzon

kárt más államok vagy a nemzeti fennhatóságon kívülesõ területek

környezetében.

4. cikkely

ILLETÉKESSÉGI KÖR

Tekintettel más államok jogaira, hacsak kifejezetten nem rendelkezik másként

az Egyezmény, ezen Egyezmény rendeletei elõírásai mindegyik Szerzõdõ Fél

vonatkozásában érvényesek:

(a) a biológiai sokféleség komponenseinek esetében a nemzeti illetékesség

határain belül, és

(b) azon folyamatokra és tevékenységekre - tekintet nélkül arra, hogy hatásuk

hol jelentkezik -, amelyeket fennhatóságuk vagy ellenõrzésük alatt, nemzeti

fenségterületükön vagy azon kívül végeztek.

5. cikkely

EGYÜTTM_KÖDÉS

Mindegyik Szerzõdõ Fél - amennyire csak lehetséges és megfelelõ -

együttmüködik más Szerzõdõ Felekkel közvetlenül, vagy ahol lehetséges, ott az

illetékes nemzetközi szervezeteken keresztül, a nemzeti fennhatóság határain

kívülesõ területek vonatkozásában, valamint a kölcsönös érdekeket érintõ más

ügyekben a biológiai sokféleség megõrzése és fenntartható alkalmazása

érdekében.

6. cikkely

_LTAL_NOS RENDSZAB_LYOK A MEG_RZÉSRE ÉS FENNTARTHAT_ HASZN_LATRA

Mindegyik Szerzõdõ Fél, a sajátos feltételeinek és képességeinek megfelelõen:

(a) nemzeti stratégiákat, terveket vagy programokat dolgoz ki a biológiai

sokféleség megõrzésére és fenntartható hasznosítására, vagy e célra adaptál

már meglévõ stratégiákat, terveket vagy programokat, amelyek tükrözik, többek

között, az ezen Egyezményben felsorolt és az érintett Szerzõdõ Félre vonatkozó

intézkedéseket; és

(b) belefoglalja, amennyire csak lehet és megfelelõ, a biológiai sokféleség

megõrzését és fenntartható hasznosítását az ágazati vagy ágazatközi tervekbe,

programokba és szakpolitikai tevékenységbe.

7. cikkely

AZONOS_T_S ÉS ELLEN_RZÉS

Mindegyik Szerzõdõ Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelõ, különösen a 8.

és a 10. cikkelyben foglaltak céljából:

(a) azonosítja a biológiai sokféleség azon komponenseit, melyek fontosak a

megõrzés és fenntartható használat szempontjából, figyelembevéve az I.

Mellékletben foglalt kategóriákra utaló listát;

(b) ellenõrzi mintavétel és más módszerek útján a biológiai sokféleség fenti

(a) bekezdés szerint meghatározott komponenseit, különös figyelmet fordítva

azokra, amelyek sürgõs védelmi intézkedéseket igényelnek és amelyek a

fenntartható hasznosításra a legnagyobb lehetõséget kínálják;

jelentékeny vagy valószínüleg jelentõs mértékü a káros hatása a biológiai

sokféleség megõrzésére és fenntartható hasznosítására, továbbá ellenõrzi a

hatásaikat mintavétellel és más módszerek segítségével;

(d) kezeli és szervezi valamilyen eljárással a fenti (a), (b) és (c)

bekezdések szerinti azonosítási és ellenõrzési tevékenységekbõl származó

adatokat;

8. cikkely

IN-SITU VÉDELEM

Mindegyik Szerzõdõ fél, amennyire csak lehetséges és megfelelõ:

(a) létrehozza a védett területek rendszerét vagy olyan területekét, ahol a

biológiai sokféleség megõrzése érdekében speciális intézkedéseket kell tenni;

(b) irányelveket dolgoz ki, ahol szükséges, a védett területek, vagy az olyan

területek kiválasztására, kijelölésére és kezelésére, ahol a biológiai

sokféleség megõrzésére speciális intézkedéseket kell tenni;

azokat a biológiai erõforrásokat, amelyek a biológiai sokféleség megõrzéséhez

fontosak, tekintettel azok megõrzésének és fenntartható hasznosításának

biztosítására;

(d) elõsegíti az ökológiai rendszerek, természetes élõhelyek védelmét és a

fajok életképes populációinak fenntartását természetes környezetükben;

(e) elõsegíti a védett területekkel szomszédos területeken a környezetileg

helyes és fenntartható fejlõdést ezen területek további védelme céljából;

(f) rehabilitálja és helyreállítja a degradálódott ökológiai rendszereket, és

elõsegíti a veszélyeztetett fajok megújulását, többek között, tervek vagy más

kezelési stratégiák kidolgozásával és megvalósításával;

(g) eszközöket biztosít vagy tart fenn a biotechnológia eredményeként

létrejött olyan módosított élõ szervezetek hasznosításából és kibocsátásából

eredõ kockázatok szabályozására, kezelésére vagy ellenõrzésére, amelyeknek

valószínüleg a biológiai sokféleség megõrzését és fenntartható hasznosítását

érintõ káros környezeti hatásaik vannak, beleértve a az emberi egészséget

érintõ kockázatok számításbavételét is;

(h) az ökológiai rendszereket, élõhelyeket vagy fajokat veszélyeztetõ idegen

fajok bevezetését megelõzi, vagy ellenõrzi illetõleg megsemmisíti azokat;

(i) erõfeszítéseket tesz azon feltételek biztosítása érdekében, amelyek ahhoz

szükségesek, hogy a biológiai sokféleség jelenlegi felhasználása és megõrzése,

valamint komponenseinek fenntartható hasznosítása egymással összeegyeztethetõ

legyen;

(j) nemzeti jogalkotása keretében tekintetbe veszi, megõrzi és fenntartja a

bennszülött és a helyi közösségeknek - a biológiai sokféleség megõrzése és

fenntartható hasznosítása szempontjából fontos - a hagyományos életmódokat

megtestesítõ ismereteit, újításait és módszereit, továbbá elõsegíti azok

szélesebb körü alkalmazását ezen ismeretek, újítások és módszerek

birtokosainak jóváhagyásával és bevonásával, valamint bátorítja az ilyen

ismeretek, újítások és módszerek alkalmazásából eredõ haszon egyenlõ

elosztását;

(k) kidolgozza vagy karbantartja a veszélyeztetett fajok és populációk

védelméhez szükséges jogszabályokat és/vagy más szabályozó rendelkezéseket;

(l) szabályozza vagy kezeli a tevékenységek megfelelõ folyamatait és

kategóriáit, ahol a 7. cikkely szerint, a biológiai sokféleséget jelentõsen

károsító hatást állapítottak meg; és

(m) együttmüködik különösen a fejlõdõ országok számára pénzügyi és más

támogatás nyújtásában, amely a fenti (a)-(l) bekezdésekben körülírt in-situ

védelem érdekében szükséges.

9. cikkely

EX-SITU VÉDELEM

Mindegyik Szerzõdõ Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelõ, fõképpen az

in-situ intézkedések kiegészítése céljából:

(a) intézkedéseket hoz a biológiai sokféleség komponenseinek ex-situ

védelmére, lehetõleg azok származási országában;

(b) megteremti és fenntartja a növények, állatok és mikroorganizmusok ex-situ

megõrzésének, valamint kutatásának feltételeit, elsõsorban a genetikai

források származási országaiban;

helyreállítására, valamint megfelelõ feltételek között történõ

visszatelepítésükre természetes élõhelyeikre;

(d) szabályozza és irányítja a biológiai erõforrásoknak a természetes

élõhelyekrõl az ex-situ megõrzés céljára való begyüjtését oly módon, hogy ez

ne veszélyeztesse az ökológiai rendszereket és a fajok in-situ populációit,

kivéve ha speciális, ideiglenes ex-situ intézkedésekre van szükség a fenti (c)

bekezdés értelmében; és

(e) együttmüködik pénzügyi és más támogatás nyújtásában a fenti (a)-(d)

bekezdések szerinti ex-situ védelem céljából és az ex-situ megõrzés

eszközeinek létrehozásában és fenntartásában a fejlõdõ országokban.

10. cikkely

A BIOL_GIAI SOKFÉLESÉG KOMPONENSEINEK FENNTARTHAT_ HASZNOS_T_SA

Mindegyik Szerzõdõ Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelõ:

(a) integrálja a biológiai erõforrások megõrzésével és fenntartható

hasznosításával kapcsolatos szemléletet a nemzeti döntéshozatalban;

(b) a biológiai erõforrások hasznosítására vonatkozó intézkedéseket tesz annak

érdekében, hogy elkerüljék vagy minimalizálják a biológiai sokféleséget érintõ

káros hatásokat;

felhasználását, amely a védelem vagy a fenntartható hasznosítás

követelményeivel összeegyeztethetõ hagyományos kulturális gyakorlattal

összhangban van;

(d) támogatja a helyi lakosságot az olyan lepusztult területeken a

helyreállító feladatok kidolgozásában és végrehajtásában, ahol a biológiai

sokféleség megfogyatkozott;

(e) ösztönzi az együttmüködést az állami hatóságok és a magánszektor között a

biológiai erõforrások fenntartható felhasználására vonatkozó módszerek

kifejlesztésében.

11. cikkely

ÖSZTÖNZõ INTÉZKEDÉSEK

Mindegyik Szerzõdõ Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelõ, gazdasági és

társadalmi szempontból alkalmas intézkedéseket hoz, amelyek ösztönzõen hatnak

a biológiai sokféleség komponenseinek megõrzésére és fenntartható

használatára.

12. cikkely

KUTAT_S ÉS KÉPZÉS

A Szerzõdõ Felek figyelembe véve a fejlõdõ országok sajátos szükségleteit:

(a) programokat szerveznek és folytatnak a biológiai sokféleség és komponensei

meghatározására, védelmére és fenntartható hasznosítására szolgáló módszerek

tudományos és technikai oktatására, illetve a képzésre, továbbá támogatják a

fejlõdõ országok sajátos igényeit figyelembevevõ ilyen oktatást és képzést;

(b) támogatják és ösztönzik az olyan kutatásokat, amelyek a biológiai

sokféleség megõrzését és fenntartható használatát segítik elõ különösen a

fejlõdõ országokban, többek között, a Szerzõdõ Felek Konferenciájának

határozataival összhangban, amelyeket a Tudományos, Technikai és Technológiai

Tanácsadó Segédtestület javaslatai alapján hoznak; és

sokféleségre vonatkozó azon kutatások tudományos eredményeinek felhasználását,

amelyek a biológiai erõforrások megõrzésére és fenntartható hasznosítására

szolgáló módszerek kifejlesztésére irányulnak, valamint együttmüködnek ennek

érdekében.

13. cikkely

KÖZOKTAT_S ÉS T_JÉKOZTAT_S

A Szerzõdõ Felek:

(a) elõsegítik és bátorítják a biológiai sokféleség megõrzésének fontosságára

és az ahhoz szükséges intézkedésre vonatkozó ismeretek megértését, valamint a

hírközlõ eszközökön keresztüli terjesztését és ezen témakörök oktatási

programokba való felvételét; és

(b) szükség szerint együttmüködnek más államokkal és nemzetközi szervezetekkel

az oktatást és a tájékozottságot szolgáló olyan programok fejlesztésében,

amelyek a biológiai sokféleség megõrzésére és fenntartható használatára

vonatkoznak.

14. cikkely

HAT_SBECSLÉS ÉS A K_ROS HAT_SOK MINIMALIZ_L_SA

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél, amennyire csak lehetséges és megfelelõ:

(a) alkalmas eljárásokat vezet be, amelyek elõírják azon terveire vonatkozó

környezeti hatások becslését, amelyek valószínüleg jelentõs káros hatással

lesznek a biológiai sokféleségre, azzal a céllal, hogy az ilyen hatásokat

elkerüljék vagy minimalizálják és, ahol alkalmas, lehetõvé teszi a

nyilvánosság részvételét az ilyen eljárásokban.

(b) megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy kellõen figyelembe

vegyék az olyan programjainak és politikai lépéseinek környezeti

követelményeit, amelyek feltehetõen jelentõs mértékü a káros hatásuk a

biológiai sokféleségre;

konzultációt a fennhatósága vagy ellenõrzése alá tartozó azon

tevékenységekrõl, amelyek valõszínüleg jelentõs mértékben károsan

befolyásolják más államok vagy a nemzeti illetékességen kívülesõ területek

biológiai sokféleségére, elõsegítve a megfelelõ kétoldalú, regionális vagy

sokoldalú megegyezések megkötését;

(d) a fennhatósága vagy ellenõrzése alatt keletkezõ, más államok fennhatósága

alá tartozó területek vagy a nemzeti illetékességén kívül esõ területek

biológiai sokféleségét fenyegetõ vagy súlyos veszély vagy kár esetén azonnal

értesíti a potenciálisan érintett államokat errõl a veszélyrõl vagy

károsodásról, valamint kezdeményezi az ilyen veszélyt vagy károsodást megelõzõ

vagy minimalizáló intézkedéseket;

(e) elõsegíti a természeti vagy akár más okból keletkezett és a biológiai

sokféleséget súlyosan és közvetlenül fenyegetõ veszélyt jelentõ

tevékenységekkel vagy eseményekkel kapcsolatos szükségintézkedésekre vonatkozó

nemzeti programokat, valamint bátorítja a nemzetközi együttmüködést az

említett nemzeti erõfeszítések kiegészítésére, és - ahol szükséges és az

érintett államok vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek

egyetértésével találkozik - közös biztonsági terv kidolgozására.

2. A Felek Konferenciája - az elvégezendõ elemzések alapján - vizsgálja a

biológiai sokféleség károsodásával kapcsolatos felelõsség és jóvátétel ügyét,

beleértve a helyreállítást és a kártérítést, kivéve, ha az ilyen felelõsség

tisztán belügy.

15. cikkely

A GENETIKAI ER_FORR_SOK HOZZ_FÉRHET_SÉGE

1. Elismerve az államok szuverén jogát a nemzeti erõforrásaik felett, a

genetikai erõforrások hozzáférhetõsége a nemzeti kormányok fennhatóságába

tartozik és a nemzeti törvénykezésnek van alárendelve.

2. Mindegyik Szerzõdõ Fél törekszik olyan feltételek megteremtésére, amelyek

megkönnyítik a genetikai erõforrások hozzáférhetõségét más Szerzõdõ Fél által

folytatandó, környezetileg megfelelõ felhasználásra, és amelyek nem

eredményeznek ezen Egyezmény célkitüzéseit hátráltató korlátozásokat.

3. Ezen Egyezmény céljára az ebben, valamint a 16. és a 19. cikkelyben

említett valamely Szerzõdõ Fél által nyújtott genetikai erõforrások alatt csak

azok a genetikai erõforrások értendõk, melyeket olyan Szerzõdõ Felek adnak,

amelyek ezen erõforrások származási országai, vagy olyan Felek, amelyek e

genetikai erõforrásokra az Egyezménnyel összhangban tettek szert.

4. A hozzáférhetõség, ahol megengedett, kölcsönösen elfogadott feltételek

szerint és ezen cikkely rendelkezéseinek megfelelõen valósul meg.

5. A genetikai erõforrások hozzáférhetõsége az erõforrásokat adó Szerzõdõ

Fél elõzetesen közölt beleegyezésétõl függ, kivéve, ha e Fél másként határoz.

6. Mindegyik Szerzõdõ Fél törekszik a más Szerzõdõ Felektõl származó

genetikai erõforrásokon alapuló tudományos kutatás fejlesztésére és

folytatására - az ilyen Szerzõdõ Felek teljeskörü részvételével, és ahol

lehetséges, az ilyen Szerzõdõ Feleknél;

7. Mindegyik Szerzõdõ Fél megfelelõképpen jogi, igazgatási vagy politikai

intézkedéseket tesz a 16. és a 19. cikkelyek alapján, illetõleg ahol

szükséges, ott a 20. és 21. cikkelyek által meghatározott pénzügyi

mechanizmuson keresztül, abból a célból, hogy biztosítsa a kutatás és

fejlesztés eredményeinek és a genetikai erõforrások kereskedelmi és más

hasznosításából származó haszonnak a méltányos és egyenlõ módon történõ

megosztását azzal a Szerzõdõ Féllel, amelyik ezeket az erõforrásokat

biztosítja. Ezt a megosztást kölcsönösen elfogadott feltélelek mellett kell

megvalósítani.

16. cikkely

A TECHNOL_GIA HOZZ_FÉRHET_SÉGE ÉS _TAD_SA

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél, felismerve, hogy a technológia magában foglalja a

biotechnológiát, és mind a technológia hozzáférhetõsége, mind annak átadása a

Szerzõdõ Felek között alapvetõen fontos ezen Egyezmény céljainak eléréséhez,

kötelezi magát ezen cikkely rendelkezéseinek megfelelõen a biológiai

sokféleség megõrzése és fenntartható hasznosítása vagy a genetikai erõforrások

felhasználása szempontjából lényeges és jelentõs környezetkárosítást nem okozó

technológiák más Szerzõdõ Felek általi hozzáférhetõségének és a nekik való

átadásának a biztosítására és/vagy elõsegítésére.

2. A fenti 1. bekezdésben említett technológiák hozzáférhetõségét és

átadását biztosítja és/vagy elõsegíti a fejlõdõ országok számára kedvezõ és a

legelõnyösebb feltételek mellett, beleértve - ahol ez kölcsönösen elfogadott -

a koncessziós és a kedvezményes feltételeket, és ahol szükséges a 20. és 21.

cikkelyekben rögzített pénzügyi eljárásokkal összhangban. Szabadalmakat és más

szellemi jogokat érintõ technológia esetén, az ilyen hozzáférhetõséget és

átadást oly módon kell biztosítani, hogy az elismerje a szellemi tulajdonjogok

megfelelõ és hatékony védelmét és megfeleljen azoknak. E bekezdés

alkalmazásának összhangban kell lennie az alábbi 3., 4. és 5. bekezdésekkel.

3. Mindegyik Szerzõdõ Fél megfelelõképpen jogalkotási, közigazgatási vagy

politikai intézkedéseket hoz azzal a céllal, hogy a Szerzõdõ Felek, különösen

a fejlõdõ országok, amelyek genetikai erõforrásokat biztosítanak, kölcsönös

egyeztetett feltételek mellett hozzájussanak azokhoz a technológiákhoz és

átvehessék azokat, amelyek ezen forrásokat hasznosítják, beleértve a

szabadalommal vagy más szellemi tulajdonjogokkal védett technológiát, ahol

szükséges a 20. és 21. cikkelyek rendelkezései szerint, a nemzetközi joggal

összhangban és az alábbi 4. és 5. bekezdések figyelembevételével.

4. Mindegyik Szerzõdõ Fél megfelelõképpen jogalkotási, közigazgatási és

politikai intézkedéseket tesz, azzal a céllal, hogy a magánszektor elõsegítse

a fenti 1. bekezdésben említett technológia hozzáférhetõségét, közös

fejlesztését és átadását a fejlõdõ országok állami intézményeinek, valamint

magánszektorának hasznosításra, és ebben a vonatkozásában aláveti magát az

ezen cikkely 1., 2. és 3. bekezdésban foglalt kötelezettségeknek.

5. A Szerzõdõ Felek, felismerve, hogy a szabadalmak és más szellemi

tulajdonjogok hatással lehetnek a jelen Egyezmény végrehajtására, ebben a

tekintetben együttmüködnek - a nemzeti jogalkotásnak és a nemzetközi jognak a

tekintetbe vételével - annak biztosítására, hogy ezen jogok segítsék és ne

hátráltassák ezen Egyezmény céljait.

17. cikkely

INFORM_CI_CSERE

1. A Szerzõdõ Felek elõsegítik minden nyilvánosan rendelkezésre álló

forrásból a biológiai sokféleség megõrzésével és fenntartható hasznosításával

kapcsolatos információk cseréjét, figyelembe véve a fejlõdõ országok sajátos

szükségleteit.

2. Az ilyen információcsere magában foglalja a müszaki, tudományos és

társadalmi-gazdasági kutatás eredményeinek cseréjét, valamint a képzési és

felmérési programokra vonatkozó információkat, specializált ismereteket, a

bennszülött közösségek ismereteit és a hagyományos ismereteket önmagukban

véve, valamint a 16. cikkely 1. bekezdésében említett technológiákkal

együttesen. Ahol lehetséges, ott magában foglalja az információ

visszajuttatását is.

18. cikkely

M_SZAKI ÉS TUDOM_NYOS EGYÜTTM_KÖDÉS

1. A Szerzõdõ Felek támogatják a nemzetközi müszaki és tudományos

együttmüködést a biológiai sokféleség megõrzése és fenntartható hasznosítása

területén, ahol szükséges, ott a megfelelõ nemzetközi és nemzeti intézményeken

keresztül.

2. Mindegyik Szerzõdõ Fél támogatja a müszaki és tudományos együttmüködést

más Szerzõdõ Felekkel, különösen a fejlõdõ országokkal, ezen Egyezmény

megvalósítása érdekében, többek között a nemzeti politikai eljárások

fejlesztésén és megvalósításán keresztül. Az ilyen együttmüködés támogatásakor

különös figyelemmel kell lenni a nemzeti adottságok fejlesztésére és

erõsítésére, az emberi erõforrások és az intézmények fejlesztésével.

3. A Felek Konferenciája, az elsõ találkozón meghatározza az elszámolási

eljárások létrehozásának módját a müszaki és tudományos együttmüködés

támogatására és megkönnyítésére.

4. A Szerzõdõ Felek - ezen Egyezmény célkitüzéseinek megfelelõen - a nemzeti

jogalkotással és politikájukkal összhangban elõsegítik és fejlesztik a

technológiák fejlesztésére és felhasználására vonatkozó együttmüködési

módszereket, beleértve a bennszülött közösségek technológiáit és a hagyományos

technológiákat. E cél érdekében, a Szerzõdõ Felek támogatják az együttmüködést

a személyzet kiképzésében és a szakemberek cseréjében is.

5. A Szerzõdõ Felek - kölcsönös megegyezéstõl függõen - elõsegítik az ezen

Egyezmény célkitüzéseinek megfelelõ technológiák fejlesztésére közös kutatási

programok és közös vállalkozások létrehozását.

19. cikkely

A BIOTECHNOL_GIA KEZELÉSE ÉS AZ ABB_L SZ_RMAZ_ HASZON ELOSZT_SA

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél megfelelõképpen jogalkotási, közigazgatási vagy

politikai intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy biztosítsa a

biotechnológiai kutatási tevékenységekben való hatékony részvételt azon

Szerzõdõ Felek, és különösen a fejlõdõ országok számára, amelyek ezen

kutatásokhoz a genetikai erõforrásokat biztosítják és ahol ez lehetséges az

említett Szerzõdõ Feleknél.

2. Mindegyik Szerzõdõ Fél megtesz minden gyakorlatilag lehetséges

intézkedést a többi Szerzõdõ Fél, különösen a fejlõdõ országok számára -

igazságos és méltányos alapon - az utóbbi Szerzõdõ Felek által biztosított

genetikai erõforrásokon alapuló biotechnológiákból származó eredményekhez és

hasznokhoz való hozzáférhetõség prioritásának támogatására és elõsegítésére.

Ez a hozzáférés kölcsönösen elfogadott feltételek szerint történik.

3. A Felek tekintetbe veszik egy olyan jegyzõkönyv szükségességét és

módozatait, amely megfelelõ eljárásokat dolgoz ki, beleértve különösen az

elõzetes tájékoztatási megegyezést a biotechnológia eredményeként létrejött

bármely élõ, módosított szervezet biztonságos szállítása, kezelése és

felhasználása területén, amely kedvezõtlen hatással lehet a biológiai

sokféleség megõrzésére és fenntartható hasznosítására.

4. Mindegyik Szerzõdõ Fél közvetlenül biztosítja vagy a fennhatósága alá

tartozó és a fenti 3. bekezdésben hivatkozott élõ szervezeteket biztosító

bármely természetes vagy jogi személy számára elõírja, hogy biztosítsa azon

Szerzõdõ Fél számára, amelynek ezeket az élõ szervezeteket szállítják,

mindazon a felhasználásra és a biztonsági rendszabályokra vonatkozó,

rendelkezésre álló információt, amelyet ez utóbbi Szerzõdõ Fél megkövetel az

ilyen élõ szervezetek kezeléséhez, továbbá minden rendelkezésre álló

információt a specifikus élõ szervezetek lehetséges káros hatásáról.

20. cikkely

PÉNZÜGYI ERõFORR_SOK

1. Mindegyik Szerzõdõ Fél kötelezi magát arra, hogy lehetõségei szerint

pénzügyi támogatást és ösztönzõket biztosít az olyan nemzeti tevékenységekhez,

amelyek ezen Egyezmény célkitüzéseinek elérését segítik elõ nemzeti terveivel,

prioritásaival és programjaival összhangban.

2. A fejlett ország Felek új és kiegészítõ pénzügyi forrásokat biztosítanak

arra, hogy lehetõvé tegyék a fejlõdõ ország Felek számára az ezen Egyezmény

kötelezettségeinek teljesítésére tett intézkedések megvalósításából eredõ, a

megállapodások szerinti teljes többletköltségeinek fedezését és a

rendelkezéseibõl adódó elõnyök kihasználását; és amely költségek tekintetében

a fejlõdõ ország Fél és a 21. cikkelyben hivatkozott intézményi rendszer

megegyeztek összhangban a Felek Konferenciája által megállapított politikával,

stratégiával, program-prioritásokkal, alkalmassági kritériumokkal, valamint a

többletköltségek iránymutató listájával. Más Felek, beleértve azokat az

országokat, amelyek a piacgazdaságra való átalakulás folyamatán mennek

keresztül, önként vállalhatják magukra a fejlett ország Felekre vonatkozó

kötelezettségeket. Ezen cikkely célja érdekében a Felek Konferenciája az elsõ

ülés alkalmával létrehozza a fejlett ország Felek és azon Felek listáját,

amelyek önként vállalják a fejlett ország Felekre vonatkozó kötelezettségeket.

A Felek Konferenciája idõszakonként felülvizsgálja és ha szükséges módosítja a

listát. Más országokból és forrásokból önkéntes alapon történõ

hozzájárulásokat szintén bátorítják. Ezen kötelezettségek megvalósításához

számításba veszik az összegek megfelelõségének, elõreláthatóságának és idõbeli

folyósításának szükségességét és a terhek megosztásának fontosságát a listán

szereplõ, támogatást nyújtó Felek között.

3. A fejlett ország Felek biztosíthatják, a fejlõdõ ország Felek pedig

igénybe vehetik az ezen Egyezmény megvalósításával kapcsolatos pénzügyi

forrásokat bilaterális, regionális és más multilaterális csatornákon keresztül

is.

4. Az, hogy a fejlõdõ ország Felek ténylegesen milyen mértékben tesznek

eleget az ezen Egyezményben elõírt kötelezettségeiknek - a fejlett ország

Feleknek a pénzügyi erõforrásokkal és technológia átadással kapcsolatos

kötelezettségeik hatékony végrehajtásától függ, valamint ehhez teljes

mértékben számításba kell venni azt a tényt, hogy a fejlõdõ ország Felek

számára az elsõ és mindent felülmúló prioritást jelent a gazdasági és a

társadalmi fejlõdés, és a szegénység felszámolása.

5. A Felek teljes mértékben számításba veszik a legkevésbé fejlett országok

speciális szükségleteit és sajátos helyzetét a pénzügyi támogatásra és a

technológia átadásra vonatkozó tevékenységük során.

6. A Szerzõdõ Felek továbbá figyelembe veszik a fejlõdõ ország Felek,

különösen a kis szigetállamok sajátos feltételeit, amelyeket a biológiai

sokféleségtõl való függõség, annak eloszlása és helye eredményez.

7. Tekintetbe veszik továbbá a fejlõdõ országok speciális helyzetét,

beleértve az olyan, környezeti szempontból legsebezhetõbbekét, mint amelyek

arid vagy szemiarid zónákkal, tengerparti és hegyvidéki területekkel

rendelkeznek.

21. cikkely

PÉNZÜGYI MECHANIZMUS

1. Ezen Egyezmény céljait teljesítendõ, létre kell hozni egy mechanizmust a

fejlõdõ ország Felek számára az anyagi erõforrások biztosítása érdekében,

adományozási és koncessziós alapon, amelynek alapvetõ elemeit ez a cikkely

írja le. A mechanizmus a Felek Konferenciájának felügyelete és irányítása

alatt müködik, valamint annak tartozik elszámolási kötelezettséggel, ezen

Egyezmény megvalósítása érdekében. Ezen mechanizmus müködését olyan intézményi

struktúra valósítja meg, amelyet a Felek Konferenciájának elsõ ülése

határozhat majd meg. Ezen Egyezmény céljai érdekében a Felek Konferenciája

határozza meg az ilyen források hozzáférhetõségére és felhasználására

vonatkozó politikát, stratégiát, program prioritásokat és az alkalmasság

kritériumait. A hozzájárulásoknak olyanoknak kell lenniük, hogy számításba

vegyék a 20. cikkelyben hivatkozott összegek elõreláthatóságának, megfelelõ

voltának és idõbeli folyósításának szükségességét összhangban a Felek

Konferenciája által idõszakonként meghatározott szükséges források összegével,

valamint a 20. cikkely 2. bekezdésében hivatkozott listára felvett, támogatást

nyújtó Felek közötti tehermegosztás fontosságát. Önkéntes hozzájárulás is

tehetõ a fejlett ország Felek és más országok által, illetve más forrásokból.

A mechanizmus demokratikus és nyílt irányítási rendszer keretében müködik.

2. Ezen Egyezmény célkitüzéseinek megfelelõen, a Felek Konferenciája az elsõ

ülés alkalmával meghatározza a politikát, stratégiát és program prioritásokat,

valamint a pénzügyi források hozzáférhetõségének és felhasználásának részletes

kritériumait és irányelveit, beleértve az ilyen felhasználás rendszeres

nyomonkövetését és értékelését. A Felek Konferenciája a pénzügyi mechanizmus

müködtetésével megbízott intézményi struktúrával történt konzultáció után

határoz a fenti 1. bekezdés végrehajtásához szükséges rendelkezésekrõl.

3. A Felek Konferenciája az Egyezmény hatálybalépését követõen nem kevesebb

mint két évvel és azután rendszeresen áttekinti az ezen cikkelyben

megállapított mechanizmus hatékonyságát, beleértve a fenti 2. bekezdésben

hivatkozott kritériumokat és irányelveket. Az ilyen felülvizsgálatok alapján,

ha szükséges, megfelelõ intézkedést foganatosít a mechanizmus hatékonyságának

javítására.

4. A Szerzõdõ Felek fontolóra veszik a meglevõ pénzügyi intézmények

megerõsítését, hogy a biológiai sokféleség megõrzésére és fenntartható

használatára a pénzügyi erõforrásokat biztosítsák.

22. cikkely

KAPCSOLAT M_S NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEKKEL

1. A jelen Egyezmény rendelkezései nem lesznek érintik semelyik Szerzõdõ Fél

bármely létezõ nemzetközi megállapodásból származó jogait és kötelezettségeit,

kivéve ahol azon jogok és kötelezettségek gyakorlása komoly károsodást vagy

veszélyt jelentene a biológiai sokféleség szempontjából.

2. A Szerzõdõ Felek a jelen Egyezményt a tengeri környezet vonatkozásában az

államoknak a tengerjogi egyezménybõl fakadó jogaival és kötelezettségeivel

megegyezõen valósítják meg.

23. cikkely

A FELEK KONFERENCI_JA

1. A Felek Konferenciája ezennel megalakult. A Felek Konferenciájának elsõ

ülését az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjának Végrehajtó Titkára ezen

Egyezmény hatálybalépése után legkésõbb 1 évvel hívja össze. Azt követõen, a

Konferencia elsõ találkozója által meghatározandó szabályos idõközönként a

Felek Konferenciájának rendes találkozóira kerül sor.

2. A Felek Konferenciájának rendkívüli üléseire a Konferencia által

szükségesnek tartott idõben vagy bármely fél írásbeli kérése alapján más

idõben is sor kerül, feltéve, hogy a Titkárságnak a kérésrõl szóló értesítését

követõ hat hónapon belül a Feleknek legalább egyharmada támogatja azt.

3. A Felek Konferenciája a magára, illetve általa létrehozott kiegészítõ

testületekre vonatkozó müködési szabályokat, valamint a Titkárság pénzügyi

ellátásának szabályozását egyhangú megállapodással fogadja el. Minden rendes

ülés költségvetést fogad el a következõ rendes ülésig terjedõ pénzügyi

periódusra.

4. A Felek Konferenciája ellenõrzi ezen Egyezmény végrehajtását és e célból:

(a) meghatározza a 26. cikkely szerint küldendõ információ formáját és

idõszakát, valamint tanulmányozza ezen információt és bármely kiegészítõ

testület által benyújtott jelentéseket;

(b) felülvizsgálja a biológiai sokféleségre vonatkozó, a 25. cikkellyel

összhangban adott tudományos, müszaki és technológiai tanácsot;

jegyzõkönyveket;

(d) A 29. és 30. cikkely szerint - szükség szerint - megvizsgál és elfogad

ezen Egyezményre és mellékleteire vonatkozó módosításokat;

(e) megvizsgál minden jegyzõkönyvre és hozzátartozó mellékletre vonatkozó

módosítási javaslatot, és amennyiben úgy határoz, javasolja azok elfogadását

az adott jegyzõkönyvben részes feleknek;

(f) A 30. cikkely szerint - szükség szerint - megvizsgál és elfogad ezen

Egyezményhez csatolt további mellékleteket;

(g) olyan kiegészítõ testületeket alapít, különösen a tudományos és technikai

tanácsok biztosítására, amelyeket szükségesnek tart ezen Egyezmény

megvalósításához;

(h) a Titkárságon keresztül kapcsolatot tart a jelen Egyezményben foglalt

ügyekkel foglalkozó egyezmények végrehajtó testületeivel abból a célból, hogy

azokkal az együttmüködés megfelelõ formái alakuljanak ki; és

(i) megvizsgál és vállal minden olyan további feladatot, amely az Egyezmény

céljainak elérésére a müködése közben nyert tapasztalatok alapján szükségessé

válik.

5. Az Egyesült Nemzetek és szakosított intézményei, valamint a Nemzetközi

Atomenergia Ügynökség, továbbá bármely állam, mely nem Részese ezen

Egyezménynek, a Felek Konferenciáján megfigyelõként vehet részt. Bármely más

kormányzati vagy nem kormányzati testület vagy ügynökség résztvehet, amely a

biológiai sokféleség megõrzésével és fenntartható használatával kapcsolatos

kérdésben illetékes, amennyiben a Titkárságot a Felek Konferenciájának egy

ülésen történõ megfigyelõi státuszú részvételi szándékáról értesítette, hacsak

a jelenlevõ Felek legalább egyharmada azt nem ellenzi. A megfigyelõk

bebocsátása és részvétele a Felek Konferenciája által elfogadott eljárási

szabályzattól függ.

24. cikkely

TITK_RS_G

1. A Titkárság ezennel megalakul. Feladatai:

(a) A 23. cikkelyben meghatározott Felek Konferenciája üléseinek megszervezése

és kiszolgálása;

(b) Bármely jegyzõkönyvben a számára meghatározott feladatok ellátása;

ezek bemutatása a Felek Konferenciáján;

(d) Együttmüködés más érintett nemzetközi testületekkel és különösen olyan

adminisztratív és szerzõdéses megállapodások létesítése, amelyekre

feladatainak hatékony ellátása érdekében szükség lehet;

(e) a Felek Konferenciája által meghatározott más feladatok ellátása.

2. A Felek Konferenciája az elsõ rendes ülésén nevezi ki a titkárságot azon

létezõ, kompetens nemzetközi szervezetek közül, amelyek jelezték szándékukat

az ezen Egyezményben meghatározott titkársági feladatok ellátására.

25. cikkely

KIEGÉSZTõ TESTÜLET A TUDOM_NYOS, M_SZAKI ÉS TECHNOL_GIAI TAN_CSAD_SRA

1. A tudományos, müszaki és technológiai tanácsadás biztosítására ezennel

megalakul egy kiegészítõ testület, hogy a Felek Konferenciáját és -

mwegfelelõképpen - ennek más kiegészítõ testületeit a jelen Egyezmény

megvalósítására vonatkozó idõszerü tanáccsal lássa el. Ez a testület minden

Fél részvételére nyitva áll és abban helyet kapnak a különbözõ tudományágak

képviselõi. Tagjai az idevágó szakterületekhez értõ kormány-képviselõk.

Munkájáról minden vonatkozásban rendszeresen jelentést tesz a Felek

Konferenciájának.

2. A Felek Konferenciájának felügyelete alatt, az általa meghatározott

irányelvekkel összhangban - kérése alapján - ezen testület:

(a) a biológiai sokféleség helyzetérõl tudományos és müszaki értékelést ad;

(b) Tudományos és müszaki értékelését készít a jelen Egyezmény rendelkezései

alapján tett intézkedések típusainak hatásairól;

eljárásokat, amelyek a biológiai sokféleség megõrzésével és fenntartható

használatával kapcsolatosak, továbbá tájékoztat az ilyen technológiák

fejlesztése és/vagy átadása elõsegítésének módjairól és eszközeirõl;

(d) Tanácsot ad a biológiai sokféleség megõrzésével és fenntartható

használatával kapcsolatos tudományos programokra és a nemzetközi kutatási-

fejlesztési együttmüködésre; és

(e) Válaszol azokra a tudományos, müszaki, technológiai és módszertani

kérdésekre, amelyeket a Felek Konferenciája és annak kiegészítõ testületei

ehhez a testülethez intézhetnek.

3. Ezen testület funkcióit, hatáskörét, szervezetét és müködését a Felek

Konferenciája tovább alakíthatja.

26. cikkely

BESZ_MOL_K

Mindegyik Szerzõdõ Fél a Felek Konferenciáján meghatározandó idõszakonként a

Konferencia elõtt beszámol ezen Egyezmény elõírásainak végrehajtására tett

intézkedéseirõl és azok hatékonyságáról az Egyezmény céljainak megvalósítását

illetõen.

27. cikkely

VIT_K RENDEZÉSE

1. Ezen Egyezmény értelmezésének, illetve alkalmazásának kérdésében a Szerzõdõ

Felek közötti vita esetén az érintett felek tárgyalás útján keresik a

megoldást.

2. Ha tárgyalással a Felek nem tudnak egyezségre jutni, közösen egy harmadik

fél jószolgálatát vagy közvetítését kérhetik.

3. Ezen Egyezmény ratifikálása, elfogadása, jóváhagyása, a hozzá való

csatlakozás során vagy bármikor késõbb, egy állam vagy regionális gazdasági

integrációs szervezet írásban nyilatkozatot tehet a Letéteményesnek, hogy azon

vitákban, amelyek az 1. vagy 2. bekezdés szerint nem rendezhetõk, kötelezõ

jelleggel az alábbi megoldások közül az egyiket vagy mindkettõt fogadja el:

(a) Döntõbíráskodás a II. Melléklet 1. részében lefektetett eljárással

összhangban;

(b) A vita beterjesztése a Nemzetközi Jogbírósághoz.

4. Ha a vitázó felek a fenti 3. bekezdésnek megfelelõen nem fogadták el

ugyanazt vagy valamilyen más eljárást, a vitát az II. Melléklet 2. részének

megfelelõen békéltetésre továbbítják, hacsak a felek másként nem egyeznek meg.

5. E cikkely rendelkezései minden jegyzõkönyvre vonatkoznak, kivéve, ha az

illetõ jegyzõkönyv másként rendelkezik.

28. cikkely

JEGYZõKÖNYVEK ELFOGAD_SA

1. A Szerzõdõ Felek együttmüködnek ezen Egyezmény jegyzõkönyveinek

megszerkesztésében és elfogadásában.

2. A jegyzõkönyveket a Felek Konferenciájának egy találkozója fogadja el.

3. Bármely javasolt jegyzõkönyv szövegét a Titkárság legalább hat hónappal a

találkozó elõtt a szerzõdõ Felekkel ismerteti.

29. cikkely

AZ EGYEZMÉNY VAGY A JEGYZõKÖNYVEK M_DOS_T_SA

1. Ezen Egyezmény módosítására bármely szerzõdõ Fél javaslatot tehet.

Bármely jegyzõkönyv módosítására az adott jegyzõkönyvben részes bármelyik Fél

tehet javaslatot.

2. Az Egyezményre vonatkozó módosításokat a Felek Konferenciájának ülése

fogadja el. Bármely jegyzõkönyv módosítását az adott jegyzõkönyvben részes

Felek találkozója fogadja el. Az Egyezmény vagy valamelyik jegyzõkönyve

módosítására tett bármely javaslat szövegét, hacsak másként nem rendelkezik

egy ilyen jegyzõkönyv, a Titkárságnak a szóbanforgó jogi eszközben részes

Felekkel legalább hat hónappal azelõtt kell ismertetni, mielõtt arra a

találkozóra sor kerül, amelyen javasolják annak elfogadását. A titkárság ezen

Egyezmény aláíróival is közli a javasolt módosításokat tájékoztatás céljából.

3. A Felek minden erõfeszítést megtesznek azért, hogy közös megegyezéssel

jussanak egyezségre ezen Egyezmény vagy bármely jegyzõkönyv módosítási

javaslatáról. Ha az egyetértés kialakítása érdekében már mindent megtettek, de

mégsem jutottak megállapodásra, akkor utolsó lehetõségként a módosítást

szavazással fogadják el, az adott jogi eszközben részes azon Felek kétharmados

többségével, amelyek jelen vannak és szavaznak az ülésen, és azt a

Letéteményes elküldi az összes Félnek ratifikálás, elfogadás és jóváhagyás

céljából.

4. A módosítások ratifikálását, elfogadását vagy jóváhagyását írásban közlik

a Letéteményessel. A fenti 3. bekezdés szerint elfogadott módosítások

kilencven nappal azután lépnek hatályba az azt elfogadó Felek számára, hogy

letétbe helyezték az Egyezmény Szerzõdõ Felei vagy az adott jegyzõkönyvben

részes Felei legalább kétharmadának ratifikáló, elfogadó vagy jóváhagyó

dokumentumait, hacsak a jegyzõkönyv másként nem rendelkezik. Ezt követõen a

módosítások bármely más Fél számára kilencven nappal azután lépnek hatályba,

amikor az adott Fél a módosításokat ratifikáló, elfogadó vagy jóváhagyó

dokumentumait letétbe helyezi.

5. Ezen cikkely céljaira a "jelenlévõ és szavazó Felek" a jelenlevõ és igennel

vagy nemmel szavazó Feleket jelenti.

30. cikkely

MELLÉKLETEK ELFOGAD_SA ÉS M_DOS_T_SA

1. Jelen Egyezmény vagy bármelyik jegyzõkönyv mellékletei az Egyezmény vagy a

jegyzõkönyv szerves részét képezik, ahogy egy hivatkozás ezen Egyezményre vagy

jegyzõkönyveire egyben hivatkozást jelent bármely hozzá tartozó mellékletére

is, hacsak nincs kifejezetten más rendelkezés. Az ilyen mellékletek eljárási,

tudományos, müszaki és adminisztratív ügyekre korlátozódnak.

2. Hacsak nincs másként valamely jegyzõkönyvben a mellékletére vonatkozóan

megadva, a következõ eljárás alkalmazandó az Egyezmény vagy a jegyzõkönyvek

újabb mellékleteivel kapcsolatos javaslatra, elfogadásra és életbelépésre

vonatkozóan:

(a) Az Egyezmény vagy bármely jegyzõkönyv mellékleteit a 29. cikkelyben

foglalt eljárás szerint javasolják és fogadják el;

(b) Bármelyik olyan Fél, amelyik nem tud elfogadni egy újabb ezen Egyezményhez

csatolt vagy egy olyan jegyzõkönyv mellékletét, amelyben részes Fél, errõl

írásban értesíti a Letéteményest, a Letéteményestõl kapott, az elfogadásra

vonatkozó értesítés keltétõl számított egy éven belül. A Letéteményes minden

Felet haladéktalanul értesít minden ilyen bejelentésrõl. Egy Fél bármikor

visszavonhatja egy korábbi, az elfogadást elutasító bejelentését és ezzel a

mellékletek hatályba lépnek az adott Fél számára az alábbi (c) pont szerint.

elteltével a mellékletek hatályba lépnek ezen Egyezmény vagy bármely vonatkozó

jegyzõkönyv minden olyan részes Fele számára, amelyek a fenti (b) pontnak

megfelelõen nem tesznek észrevételt.

3. Az Egyezmény mellékletével vagy bármelyik jegyzõkönyv mellékletével

kapcsolatos módosításokra vonatkozó javaslat, elfogadás és hatályba lépés

ugyanazt az eljárást követi, mint az Egyezmény mellékletére vagy bármely

jegyzõkönyv mellékletére vonatkozó javaslat, elfogadás és hatákyba lépés.

4. Ha egy újabb melléklet vagy egy melléklet módosítása ezen Egyezmény vagy

bármelyik jegyzõkönyv módosításával függ össze, az újabb melléklet vagy

módosítás nem lép hatályba addig, amíg az Egyezményre vagy bármelyik

jegyzõkönyvre vonatkozó módosítás hatályba nem lép.

31. cikkely

SZAVAZATI JOG

1. Kivéve az alábbi 2. bekezdés rendelkezésének esetét, ezen Egyezmény vagy

bármelyik jegyzõkönyv minden Szerzõdõ Fele egy szavazattal rendelkezik.

2. A regionális gazdasági integrációs szervezetek illetékességi ügyeikben

annyi szavazattal gyakorolják szavazati jogukat, amennyi az Egyezmény vagy a

szóbanforgó jegyzõkönyv Szerzõdõ Felei között a tagállamaik száma. E

szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha tagállamaik teszik ezt és

fordítva.

32. cikkely

AZ EGYEZMÉNY ÉS JEGYZõKÖNYVEINEK VISZONYA

1. Egy állam vagy egy regionális gazdasági integrációs szervezet nem lehet egy

jegyzõkönyvben részes Fél, ha nem volt, vagy nem lett egyidejüleg az

Egyezményben részes Szerzõdõ Fél is.

2. A jegyzõkönyvekben szereplõ döntések csak a jegyzõkönyvben részes Felekre

vonatkoznak. A jegyzõkönyvet nem ratifikáló, azt nem elfogadó vagy nem

megerõsítõ Szerzõdõ Fél megfigyelõként vehet részt az e jegyzõkönyvben részes

Felek ülésén.

33. cikkely

AL__R_S

Ez az Egyezmény aláírható Rio de Janeiroban minden állam és regionális

gazdasági integrációs szervezet által 1992. június 5-étõl 1992. június 14-éig,

és az Egyesült Nemzetek székházában, New Yorkban 1992. június 15-étõl 1993.

június 4-éig.

34. cikkely

RATIFIK_L_S, ELFOGAD_S VAGY MEGER_S_TÉS

1. Ezen Egyezmény és bármelyik jegyzõkönyv ratifikálható, elfogadható vagy

megerõsíthetõ államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek által. A

ratifikálás, elfogadás vagy megerõsítés dokumentumait a Letéteményesnél

helyezik el.

2. A fenti 1. bekezdésben említett bármely szervezet, ha ezen Egyezmény vagy

egy jegyzõkönyv Szerzõdõ Felévé válik anélkül, hogy bármelyik tagállama

Szerzõdõ Fél lenne, kötelezi magát az Egyezmény és bármelyik jegyzõkönyv

betartására. Ilyen szervezetek esetében, ha egy vagy több tagállamuk az

Egyezményben vagy a vonatkozó jegyzõkönyvben Szerzõdõ Fél, a szervezet és

annak tagállamai döntenek megfelelõképpen az Egyezménybõl vagy jegyzõkönyvbõl

eredõ kötelezettségek végrehajtásának felelõsségérõl. Ilyen esetekben a

szervezetek és a tagállamok nem illetékesek egyidejüleg a jogok gyakorlására

az Egyezmény vagy a vonatkozó jegyzõkönyv alapján.

3. A fenti 1. bekezdésben említett szervezetek a ratifikáló, elfogadó vagy

megerõsítõ dokumentumaikban nyilatkoznak illetékességi körükrõl az

Egyezményben vagy a vonatkozó jegyzõkönyvben szabályozott ügyek tekintetében.

Ezek a szervezetek ugyancsak közlik a Letéteményessel az illetékességi körükre

vonatkozó bármely változást.

35. cikkely

CSATLAKOZ_S

1. Az Egyezmény és bármelyik jegyzõkönyv csatlakozásra nyitva áll az államok

és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára azután is, hogy az

Egyezmény vagy a vonatkozó jegyzõkönyv aláírási határideje lejárt. A

csatlakozás dokumentumát a Letéteményesnél helyezik el.

2. A fenti 1. bekezdésben említett szervezetek csatlakozási dokumentumaikban

nyilatkoznak illetékességükrõl az Egyezményben vagy a vonatkozó jegyzõkönyvben

szabályozott ügyek tekintetében. Ezek a szervezetek értesítik a Letéteményest

az illetékességükre vonatkozó bárminemü változásról is.

3. A 37. cikkely 2. bekezdésének rendelkezései azokra a regionális gazdasági

integrációs szervezetekre is vonatkoznak, amelyek ehhez az Egyezményhez vagy

bármely jegyzõkönyvhöz csatlakoznak.

36. cikkely

HAT_LYBALÉPÉS

1. Az Egyezmény a harmincadik ratifikáló, elfogadó, megerõsítõ vagy

csatlakozó dokumentum letétbe helyezésének napját követõ kilencvenedik napon

lép hatályba.

2. Bármelyik jegyzõkönyv olyan számú ratifikáló, elfogadó, megerõsítõ vagy

csatlakozó dokumentum letétbe helyezésének idõpontjától számított

kilencvenedik napon lép hatályba, amennyit a vonatkozó jegyzõkönyv meghatároz.

3. Minden Szerzõdõ Fél számára, amelyik a harmincadik ratifikáló, elfogadó

vagy megerõsítõ dokumentum letétbe helyezése után ratifikálja, fogadja el,

erõsíti meg ezen Egyezményt vagy csatlakozik ahhoz, az kilencven nappal azt

követõen lesz hatályos, hogy az adott Szerzõdõ Fél a ratifikáló, elfogadó,

megerõsítõ vagy csatlakozó dokumentumát letétbe helyezte.

4. Bármelyik jegyzõkönyv, hacsak a jegyzõkönyv másként nem rendelkezik, a

jegyzõkönyvet ratifikáló, elfogadó vagy megerõsítõ, vagy ahhoz csatlakozó

Szerzõdõ Fél számára akkor lesz hatályos, miután a fenti 2. bekezdés szerint

az hatályba lép kilencven nappal azt követõen, hogy az adott Szerzõdõ Fél

letétbe helyezi a ratifikáló, elfogadó, megerõsítõ vagy csatlakozó

dokumentumát, vagy azon a napon, amikor az Egyezmény a Szerzõdõ Fél számára

hatályba lép, aszerint, hogy melyik következik be késõbbi idõpontban.

5. A fenti 1. és 2. bekezdés alkalmazásánál bármely regionális gazdasági

integrációs szervezet által letétbe helyezett dokumentum nem számítható hozzá

ezen szervezet tagállamai által már letétbe helyezettekhez.

37. cikkely

FENNTART_SOK

Az Egyezményhez nem lehet fenntartásokat csatolni.

38. cikkely

FELMOND_S

1. Jelen egyezmény egy Szerzõdõ Félre érvényes hatályba lépésének idõpontját

követõ két év elteltével a Szerzõdõ Fél felmondhatja az Egyezményt a

Letéteményeshez benyújtott írásos nyilatkozattal.

2. Az ilyen felmondás a Letéteményes általi átvételének idõpontjától

számított egy év elteltével lép érvénybe, vagy olyan késõbbi idõpontban,

amelyet a felmondó nyilatkozat megad.

3. Az ezen Egyezményt felmondó bármelyik Szerzõdõ Felet egyúttal úgy kell

tekinteni, mint amelyik felmondja azon jegyzõkönyveket is, amelyekben részes

fél.

39. cikkely

PÉNZÜGYI IDEIGLENES RENDELKEZÉSEK

Feltéve, hogy a 21. cikkely követelményeinek megfelelõen teljesen átszervezték

az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja, az Egyesült Nemzetek Környezeti

Programja és a Nemzetközi újjáépítési és Fejlesztési Bank Globális Környezeti

Alapját, az lesz a 21. cikkelyben hivatkozott intézményi struktúra, ideiglenes

alapon, az ezen Egyezmény hatályba lépése és a Felek Konferenciájának elsõ

ülése közötti idõszakban, vagy ameddig a Felek Konferenciája meg nem

határozza, hogy milyen intézményi szervezetet jelölnek ki a 21. cikkelynek

megfelelõen.

40. cikkely

TITK_RS_GI IDEIGLENES RENDELKEZÉSEK

Az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjának Végrehajtó Igazgatója által

biztosítandó titkárság lesz ideiglenes alapon a 24. cikkely 2. bekezdéséban

hivatkozott titkárság, az Egyezmény hatályba lépése és a Felek

Konferenciájának elsõ ülése közötti idõszakra.

41. cikkely

LETÉTEMÉNYES

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fõtitkára látja el ezen Egyezmény és

bármelyik jegyzõkönyv Letéteményesi feladatait.

42. cikkely

HITELES SZÖVEGEK

Ezen Egyezmény eredeti példányát, melynek arab, kínai, angol, francia, orosz

és spanyol nyelvü szövegei egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek

Szervezetének Fõtitkáránál helyezik letétbe.

AMINEK TAN_BIZONYS_G_UL az alulírottak, arra kellõ felhatalmazással

rendelkezvén, aláírták ezt az Egyezményt.

Készült Rio de Janeiroban 1992. június 5. napján.

I. MELLÉKLET

AZONOS_T_S ÉS ELLEN_RZÉS

1. Ökológiai rendszerek és élõhelyek: nagy diverzitású, nagyszámú endémikus

vagy veszélyeztetett fajt, vagy eredeti élõhelyet tartalmaznak; vándorló fajok

számára szükségesek; társadalmi, gazdasági, kultúrális vagy tudományos

jelentõségüek; vagy amelyek reprezentatívak, egyedülállóak vagy

kulcsfontosságú evolúciós vagy más biológiai folyamatokkal kapcsolatosak;

2. Fajok és közösségek, amelyek: veszélyeztetettek; a háziasított vagy

termesztett fajok vad rokonai; orvosi, mezõgazdasági vagy más gazdasági

értékek; vagy társadalmi, tudományos vagy kultúrális fontosságúak; vagy

fontosak a biológiai sokféleség megõrzésének és fenntartható használatának

kutatásában úgy, mint az indikátor fajok; és

3. A társadalmi, tudományos vagy gazdasági jelentõségü, meghatározott

genomok és gének.

II. MELLÉKLET

1. RÉSZ

A DÖNT_B_R_S_GI ELJ_R_S

1. cikkely

A felperes fél értesíti a titkárságot, hogy a felek a 27. cikkely szerinti

döntésre egy vitát terjesztenek elõ. Az értesítés közli a döntõbírósági

eljárás tárgyát és tartalmazza különösen az Egyezménynek vagy a jegyzõkönyvnek

azokat a cikkelyeit, amelyek értelmezésérõl vagy alkalmazásáról van szó. Ha a

felek a vita tárgyának kérdésében nem értenek egyet a bíróság Elnökének

kinevezése elõtt, a döntõbíróság fogja meghatározni a tárgyat. A Titkárság az

így kapott információt az Egyezmény vagy a vonatkozó jegyzõkönyv összes

Szerzõdõ Feléhez továbbítja.

2. cikkely

1. Két fél közötti vitában a döntõbíróság három tagból áll. A vitában

érintett mindegyik fél kijelöl egy döntõbírót és az így kinevezett két

döntõbíró közös megegyezéssel egy harmadik döntõbírót jelöl ki, aki a bíróság

elnöke lesz. Ez utóbbi nem lehet a vitázó felek egyikével sem azonos

nemzetiségü, nem lehet szokásos lakóhelye sem egyik fél területén, nem lehet

alkalmazottja egyik félnek sem és nem lehet olyan sem, aki az üggyel más

minõségben már foglalkozott.

2. Több mint két felet érintõ vitában az azonos érdekü felek közös

megegyezéssel egy döntõbírót jelölnek ki.

3. Bármely megüresedett tisztség a kezdeti kijelöléssel azonos módon

töltendõ be.

3. cikkely

1. Ha a döntõbíróság Elnöke a második döntõbíró kinevezését követõ két

hónapon belül nincs kijelölve, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fõtitkára az

egyik fél kérésére további két hónapon belül kijelöli az Elnököt .

2. Ha a vitában résztvevõ egyik fél nem jelöl ki döntõbírót a felszólítás

átvételétõl számított két hónapon belül, a másik fél tájékoztathatja a

Fõtitkárt, aki további két hónapon belül megteszi a kijelölést.

4. cikkely

A döntõbíróság döntéseit a jelen Egyezmény, a vonatkozó jegyzõkönyvek

rendelkezéseivel és a nemzetközi joggal összhangban hozza meg.

5. cikkely

Hacsak a vitázó felek másként nem egyeznek meg, a döntõbíróság határozza meg

saját eljárási szabályait.

6. cikkely

A döntõbíróság valamelyik fél kérésére lényegi, ideiglenes védelmi

intézkedéseket javasolhat.

7. cikkely

A vitázó felek elõsegítik a döntõbíróság munkáját minden rendelkezésükre álló

eszközzel különösképpen úgy, hogy:

(a) Ellátják minden vonatkozó dokumentummal, információval és eszközzel; és

(b) Ha szükséges, lehetõvé teszik tanúk vagy szakértõk felkérését és

bizonyítékaik megszerzését.

8. cikkely

A felek és a döntõbírók kötelezik magukat a döntõbíróság eljárása során kapott

bármely információ bizalmasságának védelmére.

9. cikkely

Hacsak a döntõbíróság az eset különleges körülményei miatt másként nem

határoz, a bíróság költségeit a vitázó felek egyenlõ arányban viselik. A

döntõbíróság minden költségérõl feljegyzést készít, és végösszegét benyújtja a

feleknek.

10. cikkely

Bármely Szerzõdõ Fél, amelyik a vita tárgyában jogilag érdekelt és amelyet az

ügyben hozott döntés érinthet, a bíróság beleegyezésével beleszólhat az

eljárásba.

11. cikkely

A bíróság meghallgathatja és megállapíthatja azokat az ellenkereseteket,

amelyek közvetlenül a vitatott ügy kapcsán vetõdnek fel.

12. cikkely

A döntõbírósági eljárásra és tárgyra vonatkozó döntések a tagok többségi

szavazatával születnek.

13. cikkely

Ha a vitatkozó felek egyike a döntõbíróság elõtt nem jelenik meg, vagy

elmulasztja ügyének védelmét, a másik fél kérheti az eljárás továbbfolytatását

és ítéletének meghozatalát. Egy fél távolmaradása vagy ügyében a védekezés

elmulasztása nem jelent akadályt az eljárásban. Végsõ döntésének meghozatala

elõtt a döntõbíróságnak meg kell bizonyosodnia arról, a kereset tényszerüen és

jogilag egyaránt megalapozott.

14. cikkely

A bíróság végsõ döntését teljes megalakulásának idõpontját követõ öt hónapon

belül hozza meg, hacsak nem tartja szükségesnek a határidõ meghosszabbítását

legfeljebb öt hónappal.

15. cikkely

A döntõbíróság jogerõs döntése a vita tárgyára korlátozódik és kifejti az

annak alapjául szolgáló indokokat. Tartalmazza a résztvevõ tagok nevét és a

jogerõs döntés dátumát. A bíróság bármely tagja eltérõ vagy különvéleményt

csatolhat a végsõ döntéshez.

16. cikkely

Az ítélet a vitázó felek számára kötelezõ. Fellebbezésnek helye nincs, hacsak

a vitázó felek nem egyeztek meg elõzetesen egy fellebbviteli eljárásban.

17. cikkely

A jogerõs döntés értelmezésének vagy végrehajtásának módjával kapcsolatos

bárminemü esetleges ellentmondást a vitázó felek között bármelyik fél döntésre

felterjesztheti az azt meghozó döntõbíróságnak.

2. RÉSZ

BÉKÉLTETÉS

1. cikkely

A vitázó felek valamelyikének kérésére békéltetõ bizottság alakul. A

bizottság, hacsak a felek másként nem egyeznek meg, öt tagból áll, a

szóbanforgó Felek mindegyike kettõt jelöl ki, s ezek együttesen egy Elnököt

választanak.

2. cikkely

Több mint két Felet érintõ vitában az azonos érdekü felek közös megegyezéssel

jelölik ki bizottsági tagjaikat. Ahol két vagy több fél érdeke különbözõ, vagy

nincs egyetértés abban, hogy közös érdeküek lennének, külön jelölik ki

tagjaikat.

3. cikkely

Ha a felek a békéltetõ bizottság megalakítása iránti igényük benyújtása után

két hónapon belül nem teszik meg kinevezéseiket, akkor, ha az igényt benyújtó

Fél ezt kéri, az Egyesült Nemzetek Fõtitkára teszi meg e kinevezéseket további

két hónapon belül.

4. cikkely

Ha a bizottság utoljára kinevezett tagjának kinevezési ideje után két hónappal

a békéltetõ bizottság Elnökét nem választják meg, az egyik fél kérésére az

Egyesült Nemzetek Fõtitkára további két hónapon belül kijelöl egy Elnököt.

5. cikkely

A békéltetõ bizottság tagjainak többségi szavazatával hozza meg döntéseit.

Hacsak a felek másként nem egyeznek meg, eljárásukat maguk határozzák meg. A

vita megoldására javaslatot tesznek, melyet a felek jóhiszemüen fontolóra

vesznek.

6. cikkely

A békéltetõ bizottság kompetenciájával kapcsolatos nézeteltérést a bizottság

dönti el.

Eleje Honlap