MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
Országgyülési határozati javaslat
a légvédelem rádiólokációs felderítö-, információs- és vezetési rendszere
fejlesztésérõl
Az Országgyülés:
a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 5.§ (1) bekezdés c.
pontjában meghatározott jogkörében a légvédelem rádiólokációs
felderítõ-, információs- és vezetési rendszere fejlesztésérõl az alábbi
határozatot hozza:
1. Egyetértõleg tudomásul veszi a nemzeti és regionális
légtérszuverenitási és légiforgalom irányítási rendszer létrehozásáról
szóló amerikai kormányjavaslatnak a Magyar Köztársaság Kormánya
részéröl történt elfogadását azzal, hogy az e tárgyban kötendõ
nemzetközi megállapodást megerösítés céljából az Országgyüléshez be
kell nyújtani.
2. Egyetért a légvédelem rádiólokációs felderítö-, információs- és
vezetési rendszere fejlesztésének szükségességével és támogatja, hogy
korszerüsítése érdekében a Honvédelmi Minisztérium fejlesztési
programot indítson és ennek keretében nemzetközi pályázat útján
korszerü rádiólokációs felderítö-, információs- és vezetéstechnikai
eszközök kerüljenek beszerzésre. A versenyfelhívást az Országgyülés
Honvédelmi Bizottságának elözetesen be kell mutatni.
3. Egyetért azzal, hogy a program az ország pénzügyi lehetöségeinek
megfelelöen 1996-tól kezdödöen két ütemben és több lépcsöben:
- az I. ütem elsö lépcsöje 1996 - 1998 között;
- az I. ütem második lépcsöje célszerüen 1998 - 2000, szükségszerüen
1998 - 2005 között;
- a II. ütem 2000, illetve 2005 után valósuljon meg.
A II. ütem feladataira - az I. ütem beszerzéseire és a költségvetés
akkori lehetöségeire alapozva - újabb elöterjesztést kell készíteni.
4. Felhívja a Kormányt, hogy a fejlesztési program I. ütemének
beszerzési és beruházási költségeit a Honvédelmi Minisztérium
költségvetésében a következök figyelembevételével biztosítsa:
A beszerzéseket és beruházásokat lehetöleg úgy kell végrehajtani, hogy
az eszközök ellenértéke 2-3 éves moratórium után, 8-12 év alatt
kerüljön kifizetésre.
A költségek a Honvédelmi Minisztérium éves költségvetésében a program
szükségleteinek és a halasztott fizetési konstrukciónak megfelelö
ütemezéssel, céljelleggel, a felhalmozási kiadásokon belül
elkülönítetten jelenjenek meg.
5. Felhatalmazza a Kormányt, hogy a program indítására, a nemzetközi
pályázatok kiírására és elbírálására, valamint a szerzödések
megkötésére vonatkozó szükséges intézkedéseket tegye meg.
6. Felhívja a Kormányt, hogy a program végrehajtásának helyzetéröl az
Országgyülés Honvédelmi Bizottságát évente, az adott év zárszámadási
törvényével egyidöben tájékoztassa.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Magyar Köztársaság Kormányának programja az ország biztonsága és
honvédelme érdekében elérendö célként jelöli meg Magyarország és a NATO
politikai és katonai kapcsolatrendszerének erösítését, a NATO-hoz való
csatlakozást, valamint az, hogy olyan - a csatlakozásra alkalmas -
fegyveres erö jöjjön létre, amely hiteles erövel képes hozzájárulni a
nemzetközi válságok megelözéséhez és kezeléséhez.
Békében az ország légtere szuverenitásának biztosításában, válság
idöszakában az elrettentés hitelességének alátámasztásában, háborús
konfliktus esetén az ország védelme szempontjából meghatározó a
légvédelmi rendszer minösége és hadrafoghatósága.
A Magyar Honvédség repülö és légvédelmi csapatai béke és háborús
alaprendeltetésüknek csak akkor tudnak megfelelni, ha biztosított a
légicélok idöbeni felderítése, a légihelyzet információk késedelem
nélküli eljuttatása az ország polgári lakossága riasztását, a
légvédelem irányítását megvalósító központi harcálláspontra, valamint a
harcászati repülö, a légvédelmi rakéta- és tüzércsapatok
harcálláspontjaira.
A légvédelem alapját a rádiólokációs felderítö-, információs- és
vezetési rendszer képezi.
A jelenleg kiépített és üzemelö rádiólokációs felderítö-, információs
és vezetési rendszer a felderítö eszközök nagy száma, az üzemeltetö és
kiszolgáló állomány jelentös létszáma, az anyag- és eszközráfordítások
magas aránya, valamint az üzemeltetö és kiszolgáló állomány egyre
fokozódó leterheltsége ellenére, több okból sem képes a vele szemben
támasztott elvárásoknak megfelelni.
Az ország néhány térségében már ma sem biztosított a kismagasságú
rádiólokációs felderítés - ami részben "nyitottá" teszi az ország
légterét - és ez az eszközpark gyorsuló amortizációjával várhatóan
újabb irányokra és magasság tartományokra fog kiterjedni.
A rádiólokációs felderítö rendszert alkotó 201 rádiólokátor állomás
(144 felderítö és 57 magasságmérö lokátor) az 1960-as évek technikai és
gyártási színvonalát képviseli, zömükben az 1970-es évek közepén
kerültek beszerzésre. Átlagos életkoruk 15 év, de vannak olyan
eszközök, amelyek életkora 22, söt a 28 évet is eléri. A néhány
viszonylag korszerünek mondható eszközön kívül a berendezések többsége
erkölcsileg elavult, technikailag elhasználódott, üzemideje lejárt, még
szükségszerüen sem felel meg a korszerü légvédelmi harc
követelményeinek.
A kellö mennyiségü nagyjavítások, felújítások évek óta tartó elmaradása
- 1991-1994 között 41 db rádiólokátor állomás esedékes gyári
nagyjavítása maradt el -, az alkatrész utánpótlás egyre fokozódó
akadozása, esetenkénti hiánya miatt üzemeltetésük gazdaságtalan,
hadrafoghatóságuk csak egyre több javítóanyag- és emberi munkaerö
ráfordítással biztosítható.
Az információs- és vezetési rendszer nem biztosít valós idejü, értékelt
légihelyzet képet a légvédelem számára. A katonai rádiólokátoroktól
érkezö információk feldolgozása és tovább A légvédelem vezetése nem kap
számítógépes támogatást a döntés elökészítéshez a vezetendö
tüzfegyvernemek harctevékenysége hatékony irányításához. Mindezek azt
eredményezik, hogy a Magyar Köztársaság légtere szuverenitását és
védelmét biztosítani hivatott harcászati repülö, légvédelmi rakéta- és
tüzércsapatok a rendelkezésükre álló korlátozott harci lehetöségeiket
sem tudják kihasználni.
A rádiólokációs felismerö rendszerünk elavult, könnyen megfejthetö, így
nem teszi lehetövé a megbízható nemzeti felismerést, valamint a polgári
repülögépek nemzetközi elöírások szerinti azonosítását. Ezt a
problémát csak részben oldják meg az IFF program keretében telepített
szekunder katonai radarok.
A 201 db katonai rádiólokátor 16 típushoz tartozik, melyik közül csupán
kettö típus müködési frekvencia tartománya felel meg a Magyar
Köztársaság által is elfogadott Nemzetközi Rádiószabályzatban
meghatározott frekvenciáknak. Ez azt eredményezi, hogy típustól
függöen bizonyos müsorszóró és polgári kommunikációs rendszereket
zavarnak, illetve maguk is zavarás viszonyai között dolgoznak.
Folyamatos alkatrész utánpótlás esetén is a rádiólokátor állomások és
az automatizált vezetési eszközök mintegy 40 %-ának rendszerböl való
kivonása - a gyárilag elöírt üzemórák felhasználása miatt - 1998-ig
elkerülhetetlenné válik. Ennek következtében drasztikusan lecsökken a
kis- és földközeli magasságú repülések felderítések valószínüsége, a
Magyar Köztársaság légihatára ellenörzésének, szuverenitása
biztosításának lehetösége, valamint a tüzfegyvernemek rádiólokációs
biztosítása csak szükségképpen lesz megvalósítható.
Ezeket a hatásokat még a diszlokáció - horribilis összegekbe kerülö -
"javításával" sem lehetne érzékelhetöen csökkenteni. Hasonló gondokat
okoz a válságkezelési feladatok biztosítása és a háborús
veszteségpótlás.
A fenti állapotot tovább súlyosbítja a rádiótechnikai csapatoknál
szolgálatot teljesítö hivatásos állomány romló szociális helyzete, a
szakember-utánpótlás gondjai.
A szakkezelö állomány követelmény szerinti kiképzése a jelenlegi
szolgálati idö alatt maradéktalanul nem biztosítható, további gondot
okoz a kiképzö eszközök és bázisok hiánya, a szerzödéses katonák
kontingensének anyagi okok miatti feltöltetlensége. Ezeket a
problémákat a szolgálati idö tervezett csökkentése várhatóan fokozza.
Mindezek alapján kimondható, hogy a légvédelem felderítö-, információs-
és vezetési alrendszerének a megmaradó eszközökkel történö fenntartását
nem lehet egy technikai fejlesztés és az ahhoz kapcsolódó szervezeti
korszerüsítés alternatívájaként kezelni.
Következésképpen a jelenleg rendszerben lévö technikai eszközök
állapota és annak várható alakulása, az elöirányzott
létszámcsökkentések, továbbá a légvédelemmel szemben támasztott
követelmények indokolják, hogy a Magyar Honvédség részére olyan
felderítö-, információs- és vezetési rendszert kell biztosítani, amely
lehetövé teszi a Magyar Köztársaság légterében a repülés biztonságának,
a légi célok felderítésének, a légvédelem hatékony vezetésének,
valamint a különbözö rendszerek és együttmüködö elemek közötti
információcsere késedelem nélküli megvalósítását.
A beszerzésre tervezett eszközök már az elsö lépcsö kiépítése után
biztosítják:
a, Gazdaságossági szempontból a technikai eszközök mintegy 40 %-ának, a
személyi állomány mintegy 60 %-ának, az önálló rádiótechnikai
objektumok mintegy 50 %-ának csökkentését, valamint a 3D-s radarok
jelentösen kisebb fenntartási költségei révén lehetövé teszik a
bekerülési költségek gyors megtérülését.
b. Technikai szempontból megvalósítják a kor színvonalának és a
tervezett üzemeltetési idönek megfelelö rendszert, valamint lehetövé
teszik a berendezés paraméterei révén a NATO szabványoknak való
megfelelést, az információ-feldolgozáshoz és cseréhez, a saját-idegen
felismeréshez, a légvédelem vezetéséhez és irányításához szükséges
teljes körü NATO kompatibilitást, a Nemzetközi rádiószabályzat
elöírásaihoz való igazodást, a frekvenciasávok egy részének kormányzati
célokra történö felszabadítását.
c. Harcászati szempontból a megnövelt felderítési és követési
képességet, a harcvezetési képességek rugalmasabb alkalmazásának
lehetöségét, a vezetési és irányítási intézkedések teljesebb,
aktuálisabb (real time) megvalósítását, a légtérellenörzés és
légtérgazdálkodás nagyobb hatékonyságát, a NATO-hoz való csatlakozás
folyamatát.
d. Együttmüködés szempontjából a légtér nagyobb biztonságát, a polgári
és katonai rendszerek hatékony integrációját, közös használatát, a
regionális együttmüködést a szomszédos országokkal, a PfP programban
való aktív részvételt.
A tervezett alaprendszer megvalósítása épít a már végrehajtott és
tervezett korszerüsítési eröfeszítésekre, megfelel a kiemelten fontos
hadmüveleti és politikai igényeknek, alkalmazkodik a finanszírozási
korlátokhoz.
A fejlesztés megvalósítása során minden területen a rendelkezésre álló
hazai ipari kapacitások és szolgáltatások (pl. eszközök hazai gyártása,
infrastrukturális beruházások tervezése és kivitelezése stb.)
alkalmazásra kerülnek.
A feladatok megkezdése, amelyet a Honvédelmi Minisztérium a Magyar
Honvédség hosszú távú haditechnikai fejlesztési tervének részeként már
az elmúlt években kezdeményezett - a pénzügyi nehézségek ellenére - nem
tür halasztást.
Feltétlenül alá kell húzni, amennyiben az új rendszer kiépítése nem
kezdödik meg, akkor a közeljövöben a jelenlegi légvédelmi rendszer
törvényszerü összeomlásával kell számolni.
Részletes indokolás
A nemzeti és regionális légtérszuverenitási és légiforgalom irányítási
rendszerének létrehozásáról
(OGY hat. 1. ponthoz)
A Kormány a 2038/1995. (IV.3.) határozatával - az Országgyülés által
történö megerösítés fenntartásával - elfogadta a nemzeti és regionális
légtérszuverenitási és légiforgalom-irányítási rendszer létrehozására
vonatkozó amerikai kormányjavaslatot, amely szorosan kapcsolódik a
kormány programjában kitüzött célokhoz és összhangban van a Magyar
Köztársaság honvédelmi alapelveivel, illetve a Magyar Honvédség hosszú
távú átalakításának koncepciójával.
Tekintettel arra, hogy a honvédelemröl szóló 1993. évi CX. törvény 5.§
(1) pontja alapján az Országgyülés állapítja meg " ... a fegyveres erök
... ... fejlesztésének föbb haditechnikai eszközeit és az éves
költségvetési törvényben biztosítja az ehhez szükséges anyagi
forrásokat", az amerikai kormányjavaslat elfogadásához, valamint az
elfogadásból adódó fejlesztések megkezdéséhez az Országgyülés
egyetértése és határozata szükséges.
Az amerikai kormányjavaslat és a Nemzeti Légvédelmi Központ
berendezéseire vonatkozó 6,25 millió USD segély elfogadása szükségessé
teszik a Magyar Honvédség amúgy is katasztrofális állapotban lévö
légvédelmi rádiólokációs felderítö-, információs- és vezetési
rendszereinek korszerüsítését.
A javaslat elfogadásával - a NATO-hoz történö csatlakozási folyamat és
a Partnerség a Békéért Program jelentös állomásaként - a Magyar
Honvédség olyan korszerü rádiólokációs felderítö-, információs- és
vezetési rendszer birtokába juthat, amely lehetöséget ad a magyar
légtér szuverenitásának a követelmények szintjén törtnö biztosításához,
a regionális együttmüködés technikai feltételeinek kialakításához és a
késöbbiekben lehetövé teszi a NATO légvédelmi rendszeréhez való
csatlakozást is.
A légvédelem rációlokációs felderítö-, információs és vezetési rendszerének
fejlesztése
(OGY hat. 2. ponthoz)
Az általános indoklásban vázolt helyzet kialakulásának elkerülése
érdekében feltétlenül szükségessé válik a légvédelem rádiólokációs
felderítö-, információs- és vezetési rendszerének technikai
fejlesztése.
A Honvédelmi Minisztérium az érintett tárcák bevonásával
(Pénzügyminisztérium, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Közlekedési,
Hírközlési és Vízügyi Minisztérium) kidolgozta a légvédelem
rádiólokációs felderítö-, információs- és vezetési rendszere
fejlesztési tervét, melynek rendeltetése a fejlesztés stratégiai
célkitüzéseinek és irányainak meghatározása és ezen a területen a
NATO-hoz való csatlakozás technikai alapfeltételeinek megteremtése.
A fejlesztés eredményeként kialakul az ország lefedéséhez szükséges
rádiólokációs tér, valamint olyan többközpontú vezetési- és információs
rendszer amely biztosítja:
- a polgári és katonai repülésirányítás feladatainak egységes
végrehajtását;
- a repülö és légvédelmi csapatok harctevékenységét és a vezetéshez
szükséges légihelyzet információt;
- a rádiótechnikai századok, a rádiólokátorok valamint az alkalmazó és
üzemeltetö állomány, valamint ezzel egyidejüleg a fenntartási költségek
nagyarányú csökkentését a hivatásos állomány arányának növekedése
mellett.
A beszerzésre, a közbeszerzési és államháztartási törvényben
foglaltaknak megfelelöen az Országgyülés Honvédelmi Bizottságával
elözetesen egyeztetve tenderek, illetve pályázatok kerülnek
kibocsátásra. A kiírások, illetve a pályázatok elbírálása olyan
számvetéssel történik, hogy a program legkésöbb 1996-ban indítható
legyen.
A rádiólokációs felderítö-, információs és vezetéstechnikai eszközök
beszerzési programja
(OGY hat. 3. ponthoz)
A költségvetési megfontolások figyelembevételével a fejlesztést két
ütemben célszerü megvalósítani:
Az I. ütemben egy olyan alaprendszer kiépítése valósul meg, amely
biztosítja a békefeladatok teljes körü, valamint a válságkezelés
feladatainak teljes, vagy részbeni ellátását;
A II. ütem során a kialakított alaprendszerre támaszkodva a teljes
felderítö-, információs- és vezetési rendszer korszerüsítése, kiépítése
történik meg, amely már alkalmas a háborús feladatok végrehajtására is.
Az I. ütemben az "Alaprendszer" kerül kiépítésre amely költségkímélés
szempontjából két lépcsöben valósul meg.
Az elsö lépcsöben a "Csökkentett képességü alaprendszer" kialakítása
történik meg 1996 - 1998 között (rövid távú fejlesztés).
Ez magába foglalja:
- egy automatizált vezetési központ berendezés beszerzését az Amerikai
Kormány segélyének felhasználásával, a nemzeti légvédelmi központ (NATO
terminológia szerint Légtér-szuverenitási Irányító Központ)
berendezéséhez;
- két nagy hatótávolságú radar beszerzését és a Bükk-, valamint a
Mecsek uralgó magaslatára telepítését;
- a kommunikációs feltételek megteremtését a radarok, az IFF helyszínek
és a légvédelmi vezetési központ valamint a polgári
légiforgalom-irányító központ között;
- regionális, valamint a kijelölt NATO légvédelmi központokkal való
együttmüködési és kommunikációs kapcsolatok technikai feltételeinek
megteremtését.
Ez teljes egészében megegyezik az amerikai kormányjavaslatban
foglaltakkal, amelyet a Kormány 1995. március 30-án elfogadott.
Megvalósulásával a légtérellenörzés korlátozott paraméterekkel (mintegy
1500 méteres repülési magasság felett) garantálható, de az ellenörzött
légtérben a repülések biztonsága és a légvédelem hatékonysága így is
jelentösen növekszik.
A második lépcsöben a "Teljes képességü alaprendszer kialakítása"
valósul meg (célszerüen 2000-ig, szükségszerüen 2005-ig)
Az alaprendszer teljes képességü rendszerre történö
továbbfejlesztéséhez az alábbi feladatok végrehajtása szükséges:
- a nemzeti légvédelmi központ automatizált vezetési funkciói teljes
körü ellátását biztosító berendezések beszerzése;
- a radarrendszer további bövítése során egy vegyes (földi és légi)
telepítésü rendszer kialakítása;
- a harcászati repülö- és a légvédelmi rakétacsapatok
harcálláspontjainak automatizált eszközökkel való ellátása;
- integrált szolgáltatású digitális hálózat (ún. ISDN) kiépítése.
Az I. ütem végén rendelkezésre álló alaprendszer jelentösen javítja a
légtér ellenörzés, a légvédelmi rádiólokációs felderítö-, információs-
és vezetési rendszer hatékonyságát.
Jelen határozati javaslat csak az alaprendszer létrehozására
vonatkozik, ezért az I. ütem befejezését megelözöen vissza kell térni a
II. ütem feladatainak meghatározására.
A jelenlegi ismereteink alapján az I. ütemben beszerzendö eszközök
prognosztizálható költségkihatása mintegy 20 milliárd forint, ebböl az
elsö lépcsö közvetlen beszerzési költsége 8 milliárd forint, a második
lépcsö közvetlen beszerzési költsége 12 milliárd forint 1994-es
árszinten számolva.
Az eddigi információink alapján lehetöség látszik a beszerzéseknek egy
halasztott fizetési konstrukció keretében történö megvalósítására. Ez
azt jelentené, hogy a fizetést 2-3 éves fizetési moratórium után, 8-12
év futamidö alatt kellene teljesíteni. Igy a költségvetésben 1996-ban
csak a hazai infrastrukturális költségkihatások jelentkeznek, melyek
összege várhatóan mintegy 1,75 milliárd forint. Az ellentételezés
ilyen jellegü halasztott fizetési konstrukcióban történö végrehajtása a
kiírásra kerülö tenderfelhívások alapkövetelménye.
Budapest, 1995. augusztus
eElöadó:
Keleti György
honvédelmi miniszter