1995. ÉVI ..... TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1994. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSÁRÓL 1
ELSÕ RÉSZ 2
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1994. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA 2
A fõösszegek 2
A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezések 3
MÁSODIK RÉSZ 7
Az államadósság köre, kezelése és változása 7
HARMADIK RÉSZ 11
Egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkezõ szállítások pénzügyi
elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása11
VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 11
A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA 13
I. A NEMZETGAZDASÁG 1994. ÉVI HELYZETE 13
1. A makrogazdasági keresletet befolyásoló jövedelmi és pénzfolyamatok
15
2. A kereslet fõ összetevõinek alakulása 18
3. A kínálat; alkalmazkodás a kereslet változásaihoz 19
II. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE 24
1. A központi költségvetés helyzetének fõ jellemzõi 24
1.1. A központi költségvetés helyzete a tervezetthez képest 25
1.2. A központi költségvetés helyzete az 1993. évihez képest 27
2. A költségvetés és a gazdálkodói szféra 30
2.1. Az adórendszer mûködése 30
2.2. Az adó- és vámbeszedési tevékenység 33
2.3. A gazdálkodó szervezetek támogatása és a fogyasztói árkiegészítés
34
2.4. Az 1993. évi bankkonszolidációhoz kapcsolódó adóskonszolidáció 36
2.5. A csõd- és felszámolási eljárások 37
2.5.1. Csõdeljárások 37
2.5.2. Felszámolási eljárások 39
2.6. A privatizáció 41
2.6.1. Az ÁVÜ 1994. évi bevételei és kiadásai 41
2.6.2. Az Állami Vagyonkezelõ Rt. 1994. évi bevételei és kiadásai 41
2.7. A pénzintézetek költségvetési kapcsolatai 42
3. Felhalmozás és lakásgazdálkodás 43
3.1. A kormányzati beruházások 43
3.2. A magánerõbõl való lakásépítés támogatása 44
4. Társadalmi közkiadások 45
4.1. A központi költségvetési szervek gazdálkodása 45
4.1.1. Az intézmények és feladatok felülvizsgálata 1994-ben 45
4.1.2. A bevételek alakulása 47
4.1.3. A kiadások alakulása 51
4.1.4. A pénzmaradványok alakulása 64
4.1.5. A vállalkozási tevékenység alakulása 66
4.1.6. Értékpapír-mûveletek, betétek 67
4.1.7. A vagyon alakulása 68
4.2. A társadalmi önszervezõdések támogatása 70
4.2.1. Címzett támogatások 70
4.2.2. Humánszolgáltatások normatív támogatása 72
4.3. Az 1994. évi bérpolitikai intézkedések 72
4.4. A takarékossági intézkedésekkel összefüggõ létszámcsökkentés
végrehajtása, az ezzel összefüggõ kiadások alakulása, az intézkedés 1995-
re áthúzódó hatása 74
4.5. A társadalombiztosítási alapok és a központi költségvetés kapcsolata
74
4.5.1. A társadalombiztosítási alapok 1994. évi helyzete 74
4.5.2. A központi költségvetés közvetlen hozzájárulása a
társadalombiztosításhoz 77
4.5.3. Az állami forgóalap részvétele a társadalombiztosítási
kiadások finanszírozásában 77
4.6. Pénzbeli juttatások a központi költségvetésbõl 78
4.6.1. Családi pótlék és várandóssági támogatás 78
4.6.2. Egyéb rendszeres juttatások 79
4.7. A helyi önkormányzatok gazdálkodása 81
4.7.1. A költségvetési szabályozórendszer mûködésének értékelése 81
4.7.2. Az 1994. évi önkormányzati költségvetés végrehajtása 83
5. Elkülönített állami pénzalapok 101
6. Belföldi adósságszolgálat 102
6.1. Adósságszolgálati, kamattérítési kiadások és bevételek 102
6.2 Az államháztartás adósságának alakulása 103
6.3. Bankkonszolidáció 104
7. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok ( beleértve a nemzetközi pénzügyi
intézmények hiteleihez kapcsolódó kezességvállalást is )105
8. A költségvetés egyéb kiadásai és bevételei 106
8.1. Rendkívüli kiadások 106
8.2. Vegyes kiadások és bevételek 107
8.3. Kezességérvényesítés 108
III. TÖRVÉNYEKBEN ELÕÍRT BESZÁMOLÁSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK 110
1. A költségvetési elõirányzatok átcsoportosítása 110
2. A tartalék- és központosított elõirányzatok felhasználása 111
2.1. A költségvetés általános tartalékának felhasználása 111
2.2. A bérpolitikai céltartalék felhasználása 113
2.3. A helyi önkormányzatok központosított elõirányzatainak felhasználása
115
3. A kormány kezességvállalásai 115
4. A költségvetési pénzellátás idõarányostól való eltérése 119
4.1. Központi költségvetési szervek 119
4.2. Elkülönített állami pénzalapok 120
5. A költségvetésen kívül kezelt bevételek és kiadások, a számla forgalma,
állományának változása 121
IV. FELHATALMAZÁSOK 122
A költségvetési és a pótköltségvetési törvényben kapott felhatalmazások
teljesítése 122
A TÖRVÉNYJAVASLAT RENDELKEZESEINEK INDOKOLÁSA 128
1995. EVI ..... TÖRVENY
A MAGYAR KÖZTARSASAG
1994. EVI KÖLTSEGVETESENEK VEGREHAJTASAROL
Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 28. §-ában foglaltak alapján a Magyar Köztársaság 1994.
évi költségvetésérõl szóló - többször módosított - 1993. évi CXI. törvény (a
továbbiakban: Költségvetési Törvény), a Magyar Köztársaság 1993. évi
költségvetésének végrehajtásáról szóló 1994. évi XCVI. törvény (a
továbbiakban: 1993. évi Zárszámadási Törvény) valamint az Országgyûlés 5/1994.
(II. 23), 10/1994. (III. 2.), 20/1994. (III. 31.), 21/1994. (III. 31.),
30/1994. (IV. 13.), 31/1994. (IV. 31.), 38/1994. (VII. 18.), 47/1994. (X. 6.),
50/1994. (X. 14.) OGY határozatainak végrehajtásáról a következõ törvényt
alkotja:
13
13
ELSI RESZ
A MAGYAR KÖZTARSASAG 1994. EVI KÖLTSEGVETESENEK VEGREHAJTASA
A FIÖSSZEGEK
1. §
Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtását
1 478 526,3 millió forint, azaz egymillió négyszázhetvennyolc-
ezer-ötszázhuszonhat egész háromtized millió forint bevétellel,
1 800 228,3 millió forint, azaz egymillió nyolcszázezer-kettõszázhuszonnyolc
egész háromtized millió forint kiadással,
321 702,0 millió forint, azaz háromszázhuszonegyezer-hétszáz
kettõ millió forint hiánnyal
hagyja jóvá.
2. §
(1) A költségvetés kiadási elõirányzatainak teljesítését az 1. számú
melléklet fejezetenként, költségvetési címenként, alcímenként,
elõirányzat-csoportként és kiemelt elõirányzatonként tartalmazza.
(2) A költségvetés bevételi elõirányzatainak teljesítését a 2. számú
melléklet fejezetenként, költségvetési címenként, alcímenként,
elõirányzat-csoportonként és kiemelt elõirányzatonként tartalmazza.
3. §
Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított
költségvetési hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény 3. §-ában kapott
felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter
a) 132 319,3 millió forint összegû hosszú lejáratú államkötvényt bocsátott
ki;
b) 189 382,7 millió forint értékben növelte az 1 évnél rövidebb lejáratú
kincstárjegyek állományát.
4. §
(1) Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter - a
Költségvetési Törvény 3. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás
alapján - az állami forgóalap folyamatos likviditása és a
társadalombiztosítási alapokból teljesített kiadásokhoz vállalt állami
garancia megteremtése érdekében 34 963,6 millió forint értékben
csökkentette a kincstárjegyek állományát.
(2) Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy az e törvény 1. §-ában
megállapított költségvetési hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény
3. § -ában kapott felhatalmazás alapján 1995. április 30-ig a
pénzügyminiszter 3000,0 millió forint értékben államkötvényt bocsátott ki,
amely utólag azonos összegben váltott ki kincstárjegyállomány-növekményt.
Az 1994. évi költségvetési hiány miatt így - a 3000,0 millió forint értékû
államkötvény-kibocsátást is figyelembe véve - 186 382,7 millió forinttal
növekedett a kincstárjegyek állománya.
A KÖLTSEGVETES VEGREHAJTASAVAL KAPCSOLATOS
EGYES RENDELKEZESEK
5. §
(1) A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához nyújtott normatív állami
hozzájárulás önkormányzatonként és hozzájárulásonként részletezett
elszámolását a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben
teszi közzé e törvény hatálybalépését követõ 15 napon belül. A normatív
állami hozzájárulás országosan összesített összegét a 3. számú melléklet
tartalmazza.
(2) Az Országgyûlés jóváhagyja azon önkormányzatok elõirányzatainak
csökkentését, amelyek év közben együttesen 194,8 millió forint összegben
mondtak le a normatív állami hozzájárulás elõirányzatáról, illetve
amelyeket intézmény átadás következtében 44,2 millió Ft összegben az nem
illet meg. A módosított elõirányzatokat az (1) bekezdés szerinti rendelet
tartalmazza.
(3) Az Országgyûlés megállapítja, hogy a normatív állami hozzájárulásoknak a
helyi önkormányzatokat - a ténylegesen teljesített mutatószámok alapján -
megilletõ és a részükre a költségvetési évben folyósított összegek
különbözetei a következõk:
a) a helyi önkormányzatok 1994. december 31-én fennálló visszafizetési
kötelezettsége 1194,7 millió forint;
b) a központi költségvetést terhelõ kiegészítés 710,3 millió forint;
c) s ennek egyenlegeként a helyi önkormányzatok 1994. év után elõírt
tartozása 484,4 millió forint.
(4) Az Országgyûlés megállapítja továbbá, hogy azon önkormányzatokat, amelyek
a normatív állami hozzájárulást - saját számításaik, illetõleg az Állami
Számvevõszék ellenõrzése alapján - az õket ténylegesen megilletõnél 5%-kal
nagyobb, vagy azt meghaladó mértékben vették igénybe, összesen 64,5 millió
forint kamatfizetési kötelezettség terheli. Ennek helyi önkormányzatonként
részletezett összegét a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes
rendeletének melléklete tartalmazza.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott visszafizetési kötelezettségbõl
......... millió forintot, a b) pontban meghatározott központi
költségvetést terhelõ kiegészítésbõl ................ millió forintot -
figyelemmel az Állami Számvevõszéknek az Áht. 121. § (3) bekezdése szerinti
vizsgálatára - a pénzügyminiszter és a belügyminiszter külön rendelete
önkormányzatok szerint részletezi.
(6) A helyi önkormányzatokat a Költségvetési Törvény 19. § (5) bekezdése
alapján - figyelemmel az Állami Számvevõszéknek az Áht. 121. § (3)
bekezdése szerinti vizsgálatára - .............. ezer forint jogtalanul
igénybe vett cél- és címzett támogatás visszafizetési kötelezettség
terheli, melynek önkormányzatok szerinti részletezését a pénzügyminiszter
és a belügyminiszter külön rendelete tartalmazza.
(7) Azok a helyi önkormányzatok, amelyek a Költségvetési Törvény 19. §-ának
(1), (3) és (5) bekezdései szerinti befizetési kötelezettségüket -
179/1991. (XII. 30.) Kormányrendelet 6. §-a alapján - 1995. március 25-ig
nem teljesítették, e törvény hatálybalépését követõ 15 napon belül
kötelesek azt teljesíteni a következõ feltételek szerint:
a) az a helyi önkormányzat, amelynek kamat nélküli visszafizetési köte-
lezettsége volt, ennek teljesítésével egyidejûleg 1995. március 26-tól a
visszafizetés napjáig számított mulasztási napokra vetítve, az éves
átlagos jegybanki alapkamat kétszeresének (47,28 %) megfelelõ büntetõ
kamatot fizet ;
b) az a helyi önkormányzat, amelynek kamattal növelt visszafizetési
kötelezettsége volt, ennek teljesítésével egyidejûleg a kamattal növelt
összeg után - 1995. március 26-tól a visszafizetés napjáig számított
mulasztási napokra vetítve - további büntetõ kamatot fizet. A
büntetõkamat az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeresének (47,28 %)
naptári napra számított mértéke.
(8) Az (5) és (6) bekezdésekben meghatározott visszafizetési kötelezettség és
az ehhez kapcsolódó, a Költségvetési Törvény 19. § (1), (3) és (5)
bekezdései szerinti kamatfizetési kötelezettség teljesítésének határideje
az e törvény hatálybalépését követõ 30. nap. Azoknak a helyi
önkormányzatoknak, amelyek e befizetési kötelezettségüket határidõre nem
teljesítik, a határidõtõl a befizetés napjáig kamatfizetési kötelezettségük
keletkezik. A kamat mértékének megállapítására a (7) bekezdés a), illetve
b) pontjaiban foglaltakat ezen határidõtõl kell alkalmazni.
(9) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy amennyiben e
törvény hatálybalépését követõ 45 napon belül a (3), (4), (7) és (8)
bekezdés szerinti befizetések nem érkeznek meg a Pénzügyminisztérium MNB
232-90103-1492 "Önkormányzatok elõzõ évrõl származó befizetései", valamint
az MNB 232-90103-4000 "Különleges bevételek" bevételi számlájára, az
érintett önkormányzat tartozását a következõ hónaptól kezdõdõen az esedékes
normatív állami hozzájárulásból - a tartozás összegéig - levonja a levonás
napjáig figyelembe vett büntetõkamattal számolva.
(10) Azon önkormányzatok számára, amelyek pótlólagos normatív állami
hozzájárulásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium a támogatást - 710,3
millió forintot - 1995. április 28-án átutalta.
(11) Azon helyi önkormányzatok részére, amelyek az (5) bekezdés szerinti
számvevõszéki ellenõrzés alapján pótlólagos állami hozzájárulásra
jogosultak, a Pénzügyminisztérium e törvény hatálybalépését követõ 30 napon
belül átutalja a megállapított összeget, mely az elõzõ évi költségvetés
kiegészítése címén számolandó el.
6. §
(1) A helyi önkormányzatoknak nyújtott színházi támogatásokat önkormány-
zatonkénti bontásban a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) A helyi önkormányzatoknak nyújtott címzett támogatásokat - jogcímenként
részletezve - az 5. számú melléklet tartalmazza.
(3) A helyi önkormányzatoknak nyújtott céltámogatás összegét - jogcímenként
részletezve - a 6. számú melléklet tartalmazza.
(4) A helyi önkormányzatok központosított elõirányzatainak felhasználását a
8. számú melléklet részletezi.
(5) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a helyi
önkormányzatok címzett- és céltámogatási elõirányzatainak elszámolási
különbözeteként 108,1 millió forintot utaljon át az Állami Fejlesztési
Intézet Rt-hez az Önkormányzatok elõzõ évrõl származó befizetései bevételi
számláról az e törvény kihirdetését követõ 15 napon belül.
7. §
Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a helyi önkormányzatok 1993. évi norma-
tív állami hozzájárulásának elszámolásából az 1993. évi Zárszámadási Törvény
6. §-ának (3) bekezdésében elõírt, egyenlegében 375,0 millió forint
visszafizetési kötelezettségüknek eleget tettek.
8. §
Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a Magyar Televízió az alaptevékenysé-
gének tervezettet meghaladó (támogatásértékû) bevételi és azzal összefüggõ
kiadási elõirányzatainak emelését saját hatáskörben végrehajtotta.
9. §
Az Országgyûlés jóváhagyja az elkülönített állami pénzalapok mérlegét a 7.
számú melléklet szerint.
10. §
Az Országgyûlés jóváhagyja a központi költségvetés mérlegét a 9. számú
melléklet szerint.
11. §
Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy az egyes nemzetközi tartozások ellen-
tételeként beérkezõ szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII.
törvényben foglaltak végrehajtásaként az Orosz Köztársasággal szembeni - 1991.
végéig keletkezett és 1992. év végi hatállyal az állam által megvásárolt -
követelés egy részének törlesztéseként 1994. december 31-ig megvalósult orosz
haditechnikai szállítások értékének, valamint a kapcsolódó vám, vámkezelési
díj és import általános forgalmi adó összegének megfelelõen a központi
költségvetés 1994. évi bevételei és kiadásai megemelésre kerültek a következõk
szerint:
a) a XXX. Nemzetközi elszámolások fejezet 1. cím 2 Korábban nyújtott hitelek
törlesztése alcímének bevételei 8395,820 millió forinttal;
b) a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 25. cím 3 Vám- és importbefizetések
alcímének bevételei 919,755 millió forinttal, 26. cím 1 Általános forgalmi
adó alcímének bevételei 2333,364 millió forinttal;
c) a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet 2. cím 6. alcím 1. elõirányzat-
csoport 3 Dologi kiadások kiemelt elõirányzatának kiadásai 11 648,939
millió forinttal.
MASODIK RESZ
AZ ALLAMADOSSAG KÖRE, KEZELESE ES VALTOZASA
12. §
(1) Az Állami Fejlesztési Intézet Rt. által kezelt, az államháztartáson
kívüli adósokkal szemben nyilvántartott követelésállomány 1994. december
31-én 92 121,2 millió forint, amelybõl 9023,4 millió forint állami kölcsön,
83 097,8 millió forint az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési
kötelezettség.
(2) Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy az 1993. évi Zárszámadási Törvény
16. §-ában foglalt követelések az 1994. évben csökkentek, mert
a) az Országgyûlés döntött 3021,3 millió forint adósság elengedésérõl
(Szekszárdi Húsipari Rt. 282,3 millió forint, MÁV Rt. 2739,0 millió
forint) és a DUNAFERR DV Rt. 3500,0 millió forintos tartozásának 2500,0
millió forint névértékû részvénnyé konvertálásáról;
b) a Mátraaljai Szénbányák felszámolása keretében sor került 5428,6
millió forint tartozás azonos névértékû Mátra Erõmû Rt. részvénnyel
történõ kiegyenlítésére;
c) a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésérõl és az államháztartás
vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény (a további-
akban: 1992. évi Költségvetési Törvény) 38. §-ában kapott felhatalma-
zásával élve az ÁFI Rt. 125,1 millió forint adósság-tõke konverzióra
vállalt kötelezettséget (Tokaj Kereskedõház Rt., borsodnádasdi Lemezgyár
fa, ST GLASS Öblösüveggyártó Rt.) valamint a feltételek teljesítése
esetén 53,8 millió forint tartozás elengedésére tett ígéretet az
adóskonszolidáció során;
d) az állami kölcsön törlesztésébõl a költségvetés bevétele 4151,3
millió forint, járadékfizetésbõl 8706,6 millió forint volt, ami magába
foglalta a 40,3 millió forintos mozgójáradékot is. Az állami kölcsön
kamataiból származó bevétel 1485,5 millió forint volt.
13. §
(1) Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a jamburgi gázszállítás árbevé-
telébõl a költségvetés bevétele 16 733,2 millió forint volt.
(2) Az Országgyûlés a Jamburg kiemelt jelentõségû kormányzati beruházás le-
zárásával kapcsolatos munkálatokra - a beruházás pénzmaradványaiból - 50
millió forint összeg felhasználását jóváhagyja.
14. §
Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter a Költségvetési
Törvény 3. §-ának (8) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a
bankrendszer piacgazdasági feltételeinek megfelelõ mûködését megalapozó
hitelkonszolidációs rendszer mûködtetéséhez szükséges állami források
megteremtésére 47 757,1 millió forint értékben hitelkonszolidációs
államkötvényt bocsátott ki, ami az alábbi célokat szolgálta:
a) 22 207,0 millió forint összegû kötvényt a Pénzügyminisztérium keres-
kedelmi bankoknál lévõ tulajdonrészének növelésére fordított a
pénzügyminiszter;
b) 5951,1 millió forint összegû kötvényt kétes banki követelések megvásár-
lására fordított a pénzügyminiszter;
c) 2500,0 millió forintot a pénzintézetek számítástechnikai rendszerének
fejlesztésére fordított a pénzügyminiszter;
d) 17 099,0 millió forint összegû kötvény a pénzintézeteknek nyújtott alá-
rendelt kölcsöntõke fedezetét szolgálta.
15. §
Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Köztársaság
1993. évi költségvetésérõl szóló - többször módosított - 1992. évi LXXX.
törvény 39. §-ának a) pontjában szereplõ felhatalmazás alapján a budapesti
felsõoktatásfejlesztés céljaira - világkiállítási elõhasznosítással - 3000,0
millió forint értékben bocsátott ki államkötvényt.
16. §
(1) Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti
Bankról szóló 1991. évi LX törvény 22. §-a alapján 59 101,3 millió forint
összegben bocsátott ki piaci kamatozású államkötvényt a Magyar Nemzeti
Bankkal szembeni kamatmentes lejárat nélküli költségvetési adósság
átalakítása céljából.
(2) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1994-ben
kibocsátott konszolidációs kötvények maradványát a Pénzügyminisztérium
értékpapír számláján tartsa az 1995. évi felhasználásig.
17. §
A társadalombiztosítási alapok 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról
szóló 1993. évi CV. törvény 6. és 10. §-ai alapján 1994-ben összesen 5455,9
millió forint összegben bocsátottak ki az 1992. évi hiányokat finanszírozó
kötvényeket, amelyek az említett jogszabályok alapján a kibocsátást követõ 30
nap elteltével állampapírrá alakulnak át. E kötvények kamatterhe és
visszafizetése a költségvetést terheli.
18. §
(1) A Magyar Köztársaság 1991. évi költségvetésérõl és az államháztartás
vitelének 1991. évi szabályairól szóló, többször módosított 1990. évi CIV.
törvény 24. §-ában és az 1992. évi Költségvetési Törvény 39. §-ában
szabályozott, belföldi jövedelemtulajdonosokkal szemben fennálló
államadósság az 1994. évben a következõ tényezõk miatt és mértékben
változott:
a) 307 132,9 millió forinttal növelték az e törvény 3., 14., 15., 16.
és 17 §-ában foglalt államkötvény-kibocsátások;
b) 94 419,1 millió forinttal növelték az e törvény 3. és 4. §-a (1)
bekezdésében foglalt kincstárjegyállomány-változások;
c) 37 776,5 millió forinttal csökkentette a költségvetési hiányt
finanszírozó MNB hitelek törlesztése, amelybõl 8176,0 millió forint a
költségvetési kiadások XXXI. fejezet 1. cím, 1. alcím, 1. kiemelt
elõirányzat név alatt szerepelt, 29 600,5 millió forintot pedig a
privatizációs bevételekbõl fordítottak erre a célra;
d) 8586,5 millió forinttal csökkent a nem költségvetési hiányt
finanszírozó MNB-vel szembeni hiteltartozások összege, amelybõl 2050,0
millió forint a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 1. alcím,
2. kiemelt elõirányzat, 636,5 millió forint a 4. alcím és 5900,0 millió
forint az 5. alcím alatt szerepelt;
e) a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 2. alcímen elszámolt
2650,4 millió forint az államkötvény adósságot csökkentette;
f) a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 7. alcímen elszámolt
3604,7 millió forint a Kincstári államkötvény-állományt csökkentette;
g) a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 8. alcímen elszámolt
44 866,8 millió forint az 1991-92. hiányt finanszírozó államkötvény-
állományt csökkentette;
h) 60,9 millió forinttal növekedett az MNB által továbbkölcsönzött
világbanki hitelek állománya.
(2) A forint hivatalos leértékelésébõl és a keresztárfolyamok változásából
származó kamatmentes lejárat nélküli MNB-vel szembeni adósság állománya
258 060,4 millió forinttal növekedett 1994-ben, amely a 317 161,7 millió
forintos árfolyam-különbözet és az 59 101,,3 millió forintos kötvény
átalakítás különbözeteként adódott.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti növelõ és csökkentõ tényezõk következ-
tében a belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni költségvetési adósság
összesen 569 953,6 millió forinttal emelkedett 1994-ben.
(4) A nem belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni költségvetési adósság az
1994. évben 33 821,0 millió forinttal növekedett.
HARMADIK RÉSZ
EGYES NEMZETKÖZI TARTOZASOK ELLENTETELEKENT BEERKEZI SZALLITASOK
PENZÜGYI ELSZAMOLASAROL SZOLO 1994. EVI XIII. TÖRVENY MODOSITASA
19. §
Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkezõ szállítások pénzügyi
elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény 2. §-a (2) bekezdésének a helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az orosz haditechnikai
szállítások tárgyévi szállításai ütemezésének megfelelõen az áruellenértékkel
és a járulékos költségek elszámolása során saját hatáskörben utólagosan
megnövelje a IX. Honvédelmi Minisztérium, a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet,
illetve a XXX. Nemzetközi elszámolások fejezet e törvény 1. § (1) bekezdés
a)-c) pontjaiban foglalt elõirányzatait."
VEGYES ES ZARORENDELKEZESEK
20. §
(1) Az Országgyûlés elrendeli, hogy a volt büntetés-végrehajtási vállalatok
gazdasági társaságokká alakulásáig képzõdött 233,5 millió forintos
adótartozásait, valamint e törvény hatályba lépéséig ehhez kapcsolódó
késedelmi pótlékait - az ellehetetlenülés megakadályozása és a mûködõképesség
helyreállítása érdekében - az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal illetékes
adóhatósága elengedje és a tartozásokat a nyilvántartásaiból törölje.
(2) Az Országgyûlés a Magyar Államvasutak Rt-ot mentesíti az állami kezesség
beváltása miatt 1994-ben keletkezett 6 milliárd forint állammal szembeni
tartozás megfizetése alól.
21. §
E törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.
Dr. Vastagh Pál Dr. Bokros Lajos
igazságügyminiszter pénzügyminiszter
1. melléklet
A központi költségvetés 1994. évi kiadásai
2. melléklet
A központi költségvetés 1994. évi bevételei
3. melléklet
A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulása
4. melléklet
A helyi önkormányzatok színházi támogatása
5. melléklet
A helyi önkormányzatok 1994. évi címzett támogatásai
6. melléklet
A helyi önkormányzatok 1994. évi céltámogatása
7. melléklet
Az elkülönített állami pénzalapok 1994. évi elõirányzatának teljesítése
8. melléklet
A helyi önkormányzatok 1994. évi központosított elõirányzatainak
teljesítése
9. melléklet
A központi költségvetés 1994. évi végrehajtásának mérlege
1. számú melléklet az 1995. évi ........ törvényhez
Millió forintban
Kie- Al-c Elõ- Az
1994. LXV.
Cím Elõimelt Cím
ím ir. KIADÁSOK ( I. ) törvénnyel 1994. évi
száAl-crcso elõ név név csop mód
o-sított
m ím p ir.s név1993. CXI. tel
jesítés
Kiemelt elõirányzat neve
I. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 42,4 44,6
2 Társadalombiztosítási járulék 18,8 20,6
3 Dologi kiadások 88,4 135,6
2 Köztársasági Elnök Katonai Irodája
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1,9 1,7
2 Társadalombiztosítási járulék 0,8 0,7
3 Dologi kiadások 4,1 4,8
2 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
2 Ágazati célelõirányzatok
1 Állami kitüntetések
3 Dologi kiadások 53,1
I. fejezet kiadásai összesen: 209,5208,0
II. ORSZÁGGYÛLÉS
1 Országgyûlés
1 Képviselõtestület
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 680,2 809,5
2 Társadalombiztosítási járulék 302,8 347,7
3 Dologi kiadások 471,0 391,4
2 Országgyûlés hivatali szervei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 297,8 340,9
2 Társadalombiztosítási járulék 115,2 137,1
3 Dologi kiadások 732,7 967,7
2 Felújítás 185,0 198,9
3 Országgyûlési Könyvtár
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 29,4 43,0
2 Társadalombiztosítási járulék 12,7 14,5
3 Dologi kiadások 21,4 38,4
2 Felújítás 0,7 0,4
4 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
2 Képviselõtestület váltásával kapcsolatos kiadások650,0
1. - 4. cím összesen: 3 498,93 289,5
5 Nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása 220,0 220,0
6 Pártok támogatása
1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1 Fiatal Demokraták Szövetsége 106,7 106,7
2 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt132,7132,6
3 Kereszténydemokrata Néppárt 102,8 102,8
4 Magyar Demokrata Fórum 200,7 200,7
5 Magyar Szocialista Párt 232,9 232,9
6 Szabad Demokraták Szövetsége 225,2 225,2
2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
1 Demokrata Koalíció 11,2 11,2
2 Munkáspárt 27,6 27,6
3 Magyarországi Szociáldemokrata Párt 12,4 12,4
4 Vállalkozók Pártja 7,7 7,7
5 Köztársaság Párt 10,8 10,8
6 Magyar Igazság és Élet Pártja 6,8 6,8
7 Agrárszövetség 22,5 22,5
8 Társadalmi szervek támogatása
1 Társadalmi szervezetek 400,0 399,8
3 Magyar Vöröskereszt támogatása 260,0 260,0
4 Értelmi fogyatékosokat segítõ érdekvédelmi szervezetek együttesen
29,029,0
5 Hallássérültek Országos Szövetsége 60,0 60,0
6 Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége46,0 46,
0
7 Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 67,0 67,0
II. fejezet kiadásai összesen: 5 680,95 471,2
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
1 Alkotmánybíróság
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 97,8 100,4
2 Társadalombiztosítási járulék 43,5 43,1
3 Dologi kiadások 73,7 234,3
2 Felújítás 590,0 469,7
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 20,0 20,0
III. fejezet kiadásai összesen: 825,0867,5
IV. LEGFELSÕBB BÍRÓSÁG
1 Legfelsõbb Bíróság
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 335,2 335,4
2 Társadalombiztosítási járulék 151,2 151,3
3 Dologi kiadások 101,4 121,9
2 Felújítás 31,0 32,1
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 10,0 10,0
IV. fejezet kiadásai összesen: 628,8650,7
V. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
1 Legfõbb Ügyészség
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 338,0 326,8
2 Társadalombiztosítási járulék 148,6 145,5
3 Dologi kiadások 111,2 155,2
2 Felújítás 6,2 6,2
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 21,0 21,0
2 Területi ügyészségek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 2 195,42 072,9
2 Társadalombiztosítási járulék 966,1 925,7
3 Dologi kiadások 290,4 424,2
2 Felújítás 34,0 35,4
3 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 37,7 28,6
2 Társadalombiztosítási járulék 16,1 12,4
3 Dologi kiadások 3,2 14,0
V. fejezet kiadásai összesen: 4 167,94 167,9
VI. ÁLLAMI SZÁMVEVÕSZÉK
1 Állami Számvevõszék
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 393,8 395,9
2 Társadalombiztosítási járulék 176,1 182,9
3 Dologi kiadások 181,9 191,0
2 Felújítás 5,0 3,6
2 Továbbképzési Intézet és Üdülõ
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 9,4 11,3
2 Társadalombiztosítási járulék 4,3 5,1
3 Dologi kiadások 17,4 27,5
2 Felújítás 0,2
VI. fejezet kiadásai összesen: 787,9817,5
VII. MINISZTERELNÖKSÉG
1 Miniszterelnöki Hivatal
1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 228,8 282,8
2 Társadalombiztosítási járulék 100,5 128,2
3 Dologi kiadások 150,0 292,1
2 Miniszterelnöki Hivatal Ellátó Szolgálata
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 130,5 134,7
2 Társadalombiztosítási járulék 57,3 69,3
3 Dologi kiadások 406,6 554,0
2 Felújítás 10,0 136,8
3 Tárcanélküli miniszterek igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 33,1 36,8
2 Társadalombiztosítási járulék 14,2 17,2
3 Dologi kiadások 4,2 7,7
3 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 25,5 27,9
2 Társadalombiztosítási járulék 11,3 12,0
3 Dologi kiadások 31,5 34,3
4 Kárpótlási hivatalok
1 Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 330,0 137,5
2 Társadalombiztosítási járulék 137,9 111,8
3 Dologi kiadások 546,6 542,2
2 Megyei kárrendezési és kárpótlási hivatalok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 490,8 631,6
2 Társadalombiztosítási járulék 216,1 289,1
3 Dologi kiadások 382,5 499,3
7 Világkiállítási Programiroda
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 49,7 62,0
2 Társadalombiztosítási járulék 21,9 29,3
3 Dologi kiadások 163,1 172,0
9 Üdülõk
1 Központi Állami Üdülõ és Oktatási Központ
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 49,0 52,2
2 Társadalombiztosítási járulék 21,5 21,4
3 Dologi kiadások 81,6 144,3
2 Felújítás 17,4
2 MEH Hivatali Üdülõ
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 6,5 7,1
2 Társadalombiztosítási járulék 2,9 3,2
3 Dologi kiadások 10,2 36,0
2 Felújítás 8,1
3 Üdülõszállók
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 56,3
2 Társadalombiztosítási járulék 24,7
3 Dologi kiadások 132,0 7,7
10 Országos Tudományos Kutatási Alap Irodája
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 52,7 44,7
2 Társadalombiztosítási járulék 6,9 10,2
3 Dologi kiadások 20,4 30,6
2 Felújítás 0,1
11 Biztonsági Szolgálatok
1 Nemzetbiztonsági Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 710,41 731,8
2 Társadalombiztosítási járulék 752,6 761,8
3 Dologi kiadások 1 253,81 410,1
2 Felújítás 100,0 100,3
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 298,4 298,4
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás23,0 23,0
2 Információs Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 505,4 511,0
2 Társadalombiztosítási járulék 221,3 226,0
3 Dologi kiadások 924,7 956,8
2 Felújítás 10,9 20,1
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 55,0 54,9
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás15,0 15,0
13 Határon Túli Magyarok Hivatala
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 49,2 57,8
2 Társadalombiztosítási járulék 21,6 26,5
3 Dologi kiadások 78,8 82,3
15 Állami Bankfelügyelet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 167,9 179,0
2 Társadalombiztosítási járulék 74,4 81,5
3 Dologi kiadások 99,7 242,6
2 Felújítás 43,5
16 Állami Vagyonügynökség
1 Állami Vagyonügynökség
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 707,0 696,8
2 Társadalombiztosítási járulék 311,0 313,3
3 Dologi kiadások 685,0 556,4
2 Felújítás 97,0 77,3
2 Vagyonkezeléssel és a privatizáció elõkészítésével összefüggõ
kiadás 8 500,0
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 13,6
2 Társadalombiztosítási járulék 6,0
3 Dologi kiadások 5 200,9
3 Szavatosság, jótállás, kezességvállalás kiadásai12 500,0
1 Mûködési költségvetés
3 Dologi kiadások 1 663,2
17 Országos Testnevelési és Sporthivatal
1 Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 177,5 202,8
2 Társadalombiztosítási járulék 75,0 94,3
3 Dologi kiadások 161,5 362,1
2 Felújítás 7,9
3 Központi sportintézmények és sportlétesítmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 310,3 421,4
2 Társadalombiztosítási járulék 139,4 187,9
3 Dologi kiadások 559,9 821,2
2 Felújítás 88,5
5 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés
3 Dologi kiadások 39,4
2 Felújítás 132,5
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 304,0 287,0
2 Egyéb intézményi beruházások 120,0 137,0
4 Célelõirányzatok
1 Utánpótlás 15,5 3,5
2 Testnevelés 11,8 10,5
3 Szabadidõsport 30,0 13,7
4 Informatika 5,0
5 Nemzetközi sportkapcsolatok 18,0 24,3
6 Központi sportesemények támogatása 55,2 15,4
7 Sporttudomány 11,0 7,6
5 Egyéb ágazati szakmai célfeladatok 89,6 74,9
6 Társadalmi szervezetek támogatása
1 Sportegyesületi létesítmények támogatása 55,0 61,4
2 Sportszövetségek 625,6 455,0
3 Magyar Olimpiai Bizottság 76,0 86,0
5 Sportegyesületek támogatása 55,7
7 Olimpiai szereplés
1 Téli olimpia részvétel 14,0 14,0
8 Fejezeti tartalék 9,8
18 Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 220,3 209,4
2 Társadalombiztosítási járulék 93,4 95,9
3 Dologi kiadások 368,2 518,7
2 Felújítás 9,3 9,0
19 Magyar Szabványügyi Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 81,5 112,4
2 Társadalombiztosítási járulék 31,5 55,1
3 Dologi kiadások 80,3 173,9
2 Felújítás 4,0 8,9
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 7,0 7,0
20 Országos Találmányi Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 200,0 212,7
2 Társadalombiztosítási járulék 90,0 103,9
3 Dologi kiadások 198,3 348,8
2 Felújítás 20,0 19,2
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 60,0 60,0
21 Országos Mérésügyi Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 228,4 332,1
2 Társadalombiztosítási járulék 100,5 153,5
3 Dologi kiadások 231,4 418,1
2 Felújítás 37,2 70,0
22 Országos Mûszaki Információs Központ és Könyvtár
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 105,7 119,3
2 Társadalombiztosítási járulék 41,4 55,1
3 Dologi kiadások 172,7 269,9
2 Felújítás 28,1 29,1
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 20,0 20,0
23 Országos Atomenergia Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 90,5 103,2
2 Társadalombiztosítási járulék 39,8 48,6
3 Dologi kiadások 78,0 120,4
24 Magyar Ûrkutatási Iroda
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 39,3 4,0
2 Társadalombiztosítási járulék 16,9 1,8
3 Dologi kiadások 19,0 72,1
25 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 20,0
2 Társadalombiztosítási járulék 8,8
3 Dologi kiadások 104,1 22,3
2 Felújítás 182,0
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 90,0 89,8
2 Célelõirányzatok
4 Kutatási feladatok támogatása 55,1 69,7
5 Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány 95,
0 95,0
7 Illyés Alapítvány 615,0 615,0
8 Teleki László Alapítvány 101,8 101,8
9 Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány 25,0 25,0
10 Kisebbségi lapok támogatása 100,0 100,0
13 HÍD nemzetközi ifjúsági tábor 11,3 11,3
15 Kisebbségi intervenciós keret 43,0 43,0
21 Kulturális hagyományaink feltárása,nyilvántartása és kiadása 27,
3 27,3
22 Magyarok Világszövetségének támogatása 200,0 200,0
23 Határon túli magyar sajtó támogatása 40,0 33,3
24 Magyar-Máltai Szeretetszolgálat 320,0 320,0
27 Földrendezõ és földkimérõ bizottságok kiadásai400,0400,0
28 Nemzeti tájékoztatás, országpropaganda 31,5 11,9
29 Hungária Televízió Alapítvány 2 400,02 400,0
30 MTESZ támogatása 60,0 62,0
32 Kormányzati beruházások, beruházási célprogram
1 Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése 325
,0 320,6
4 Kormányzati távközlési célprogram 55,0 43,8
33 Házat Hazát Alapítvány 50,0 50,0
34 Vae Victis Alapítvány 6,0 6,0
35 Választási TV-mûsorok költségeire 100,0 100,0
36 Mentesítettek TV elõfizetési díja 900,0 900,0
37 MR sugárzási díjjal kapcsolatos céltámogatása200,0200,0
38 Pro Professione Alapítvány 200,0 200,0
39 II. Alekszij pátriárka és kísérete látogatásának költségeire 2,9
2,9
40 A Zoborhegy-téri Regnum Marianum Alapítvány támogatása20,0 20,
0
41 Sajtószabadság Alapítvány támogatása 10,0 10,0
42 Antall József Emlékalapítvány 20,0 20,0
43 A gazdasági kamarák megalakulásával összefüggõ költségek 400,0
400,0
44 Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és
Kutatóintézete 10,0
Közalapítvány támogatása
26 Alapok támogatása
1 Központi Ifjúsági Alap 36,0 36,0
3 Országos Tudományos Kutatási Alap 1 920,01 920,0
4 Központi Mûszaki Fejlesztési Alap 4 080,04 080,0
27 Céltartalék
2 Központi költségvetési szervek 1993. évi bérpolitikai kerete 3
450,0
3 Központi költségvetési szervek közalkalmazottainak bérpolitikai
kerete 8 200,0
4 Köztisztviselõk 1994. évi központi bérpolitikai kerete 2 000,0
5 Egyházi, alapítványi intézmények 1994. évi bérpolitikai kerete 1
400,0
6 A központi költségvetési szerveknél a minimálbérek felemelése
miatti 20,0
bérkiegészítés
7 A központi költségvetési szerveknél a takarékossági
intézkedésekkel összefüggõ 500,0
létszámcsökkentések többletkiadásainak fedezete
29 Költségvetés általános tartaléka 1 709,6
30 Kormányzati rendkívüli kiadások
4 Egyházi ingatlanok visszaadása 4 000,03 997,6
5 Büntetõeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás
100,0 81,6
8 Országgyûlési képviselõválasztási kampány kiadásai 100,0 96,7
31 Magyar Rádió
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 699,91 471,8
2 Társadalombiztosítási járulék 651,0 666,7
3 Dologi kiadások 3 477,95 820,0
2 Felújítás 31,4 83,3
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 317,0 310,6
32 Magyar Televízió
1 MTV Központi Szervezete
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 3 535,63 721,8
2 Társadalombiztosítási járulék 1 816,31 301,7
3 Dologi kiadások 7 311,124 706,5
2 Felújítás 234,5 119,6
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 150,0 150,0
VII. fejezet kiadásai összesen: 92 837,382 639,7
VIII. BELÜGYMINISZTÉRIUM
1 Belügyminisztérium igazgatása
1 Belügyminisztérium központi igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 472,6 442,9
2 Társadalombiztosítási járulék 207,7 203,3
3 Dologi kiadások 535,41 037,5
2 Felújítás 125,7 101,9
2 Köztársasági Megbízottak Hivatalai
1 Törvényességi ellenõrzés és államigazgatás
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 504,6 590,9
2 Társadalombiztosítási járulék 220,3 262,2
3 Dologi kiadások 301,4 509,4
2 Felújítás 70,4 39,7
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás 3,0 3,0
2 Területi honvédelmi igazgatás
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1,0 1,4
2 Társadalombiztosítási járulék 0,4 0,4
3 Dologi kiadások 3,6 8,8
3 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 326,21 282,7
2 Társadalombiztosítási járulék 581,7 564,4
3 Dologi kiadások 445,91 059,9
2 Felújítás 88,5 76,6
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás13,0 13,0
5 Rendõrség
1 Országos Rendõrfõkapitányság és háttérintézményei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 826,41 860,2
2 Társadalombiztosítási járulék 803,6 771,2
3 Dologi kiadások 4 459,53 920,7
2 Felújítás 147,7 143,5
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás63,0 63,0
2 Budapesti Rendõrfõkapitányság
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 4 083,54 036,5
2 Társadalombiztosítási járulék 1 797,61 622,0
3 Dologi kiadások 2 267,02 685,0
2 Felújítás 40,0 123,7
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás20,0 20,0
3 Megyei Rendõr-fõkapitányságok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 10 298,610 268,3
2 Társadalombiztosítási járulék 4 532,14 051,1
3 Dologi kiadások 4 601,26 968,2
2 Felújítás 420,5 367,6
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás200,0200,0
4 Rendõri Ezred
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 949,51 207,7
2 Társadalombiztosítási járulék 417,2 476,6
3 Dologi kiadások 691,21 089,9
2 Felújítás 42,0 32,7
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás13,0 13,0
5 Köztársasági Õrezred
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 544,9 585,0
2 Társadalombiztosítási járulék 238,8 241,6
3 Dologi kiadások 194,7 267,3
2 Felújítás 8,0 6,4
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás 4,0 4,0
6 Híradástechnikai Szolgálat
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 146,4 147,1
2 Társadalombiztosítási járulék 61,1 63,7
3 Dologi kiadások 906,5 830,6
2 Felújítás 13,6 19,7
6 Határõrség
1 Határõrség Országos Parancsnokság és szervei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 541,9 417,2
2 Társadalombiztosítási járulék 265,0 171,6
3 Dologi kiadások 875,81 494,9
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 366,9 366,9
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás40,0 40,0
2 Biztosító és Kiszolgáló Igazgatóság
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 234,0 255,1
2 Társadalombiztosítási járulék 95,4 87,4
3 Dologi kiadások 378,0 508,6
2 Felújítás 9,3 65,9
3 Határõrigazgatóságok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 3 385,03 331,3
2 Társadalombiztosítási járulék 1 293,31 390,9
3 Dologi kiadások 3 040,62 784,8
2 Felújítás 610,7 360,2
7 Tûzoltóság
1 Tûzoltóság Országos Parancsnokság és szervei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 155,0 308,3
2 Társadalombiztosítási járulék 55,2 141,0
3 Dologi kiadások 264,41 073,6
2 Felújítás 15,9 30,6
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 60,0
2 Egyéb intézményi beruházások 75,0 2,0
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás 2,0 2,0
2 Tûzoltóparancsnokságok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 3 276,73 230,9
2 Társadalombiztosítási járulék 1 402,21 462,9
3 Dologi kiadások 1 785,51 749,8
2 Felújítás 95,7 54,9
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 80,0 272,2
2 Egyéb intézményi beruházások 85,0
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás29,0 29,0
8 Polgári Védelem
1 Polgári Védelem Igazgatóság és szervei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 108,4
2 Társadalombiztosítási járulék 45,1
3 Dologi kiadások 189,0 44,0
2 Felújítás 100,0
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás 6,0 6,0
2 Polgári Védelmi parancsnokságok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 352,4 368,3
2 Társadalombiztosítási járulék 154,8 166,4
3 Dologi kiadások 153,3 192,4
2 Felújítás 0,2
9 Menekültügyi és Migrációs Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 22,2 29,6
2 Társadalombiztosítási járulék 9,8 14,3
3 Dologi kiadások 13,0 20,8
11 Országos Személyi Adat és Lakcímnyilvántartó Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 93,9 105,2
2 Társadalombiztosítási járulék 39,5 47,3
3 Dologi kiadások 98,2 265,5
2 Felújítás 5,0 4,4
12 Magyar Közigazgatási Intézet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 26,5 41,0
2 Társadalombiztosítási járulék 9,4 15,3
3 Dologi kiadások 9,4 34,1
13 Fõiskolák
2 Rendõrtiszti Fõiskola
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 383,4 416,1
2 Társadalombiztosítási járulék 165,4 179,4
3 Dologi kiadások 118,0 203,0
2 Felújítás 8,6 21,4
14 BM Jóléti Intézmények Igazgatósága
1 Üdülõk
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 157,0 122,0
2 Társadalombiztosítási járulék 66,6 54,3
3 Dologi kiadások 213,5 433,5
2 Felújítás 40,0 74,9
2 Gyermekintézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 132,9
2 Társadalombiztosítási járulék 52,7
3 Dologi kiadások 85,4
2 Felújítás 12,0
4 Létesítmény Fenntartás
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 24,2
2 Társadalombiztosítási járulék 9,9
3 Dologi kiadások 27,2
2 Felújítás 4,8
15 BM Központi Kórház és intézményei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 553,8 561,0
2 Társadalombiztosítási járulék 228,0 243,6
3 Dologi kiadások 633,7 773,5
2 Felújítás 45,0 66,9
16 Vagyonátadó és Vagyonellenõrzõ Bizottságok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 24,4 30,1
2 Társadalombiztosítási járulék 10,5 12,5
3 Dologi kiadások 15,1 9,2
17 Gazdasági Igazgatóság és háttérintézményei
1 Gazdasági Igazgatóság
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 431,7 602,7
2 Társadalombiztosítási járulék 190,5 267,4
3 Dologi kiadások 810,33 159,2
2 Felújítás 186,3 157,7
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás50,0 50,0
2 Lakásfenntartó és Kezelõ szervezet
1 Mûködési költségvetés
3 Dologi kiadások 71,0
4 BM Mûvelõdési Központ
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 86,8 84,2
2 Társadalombiztosítási járulék 35,5 35,7
3 Dologi kiadások 23,2 74,0
2 Felújítás 1,8 1,3
5 Adatfeldolgozó Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 256,1 263,5
2 Társadalombiztosítási járulék 112,8 121,7
3 Dologi kiadások 707,3 871,2
2 Felújítás 1,5 3,8
6 Bûnügyi Szakértõi Kutató Intézet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 70,6
2 Társadalombiztosítási járulék 31,1
3 Dologi kiadások 123,4 5,4
2 Felújítás 3,8
20 Kormány Kiemelt Objektumok Igazgatósága
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 144,8 142,3
2 Társadalombiztosítási járulék 63,7 62,0
3 Dologi kiadások 116,9 229,6
2 Felújítás 10,0 11,5
22 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 15,0
3 Dologi kiadások 1 241,31 401,6
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 319,0 378,4
2 Egyéb intézményi beruházások 314,1 273,9
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás 7,0 7,0
4 Egyéb intézményi beruházások, lakásépítés 50,0 30,7
2 UTE támogatása 140,0 140,0
3 BRSE támogatása 5,0 5,0
4 Szakszervezetek támogatása 5,0 5,0
5 Alapítványok támogatása
1 Nemzeti Panteon Alapítvány
3 Dologi kiadások 68,0 68,0
6 Rendkívüli kiadások
1 Országgyûlési képviselõválasztás 1 384,0
2 Önkormányzati választások (kisebbségi)
1 Béralap 1,5
2 Társadalombiztosítási járulék 0,7
3 Dologi kiadások 245,8
3 Önkormányzati képviselõk választása 800,0
23 Alapok támogatása
1 Menekülteket Támogató Alap 900,0 900,0
1. - 23. cím összesen: 76 684,081 825,3
25 Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai
1 Normatív hozzájárulások
1 Községek általános támogatása 5 840,05 840,0
2 Település-üzemeltetéshez 40 221,040 221,0
3 Gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott települések
mûködéséhez 1 683,3 1 683,3
4 Lakásgazdálkodási tevékenységhez 7 104,17 104,1
5 Üdülõhelyi feladatokhoz 1 076,01 076,0
6 Szociálpolitikai feladatokhoz 32 436,332 436,3
7 Gyermek- és ifjúságvédelem feladataihoz 6 174,76 174,7
8 Ápoló-, gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátáshoz
6 558,76 553,8
9 Nappali szociális intézményi ellátáshoz 1 246,71 231,9
10 Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz275,2 274,6
11 Hajléktalanok átmeneti szállásaihoz 234,6 231,9
12 Fogyatékos gyermekek ápoló-, gondozó otthoni és gyógypedagógiai
intézeti 2 308,9 2 308,9
ellátásához
13 Óvodai ellátáshoz 10 539,110 530,1
14 Kiegészítés nemzetiségi és etnikai óvodai ellátáshoz187,5 186
,8
15 Általános iskolai oktatáshoz 40 251,940 199,7
16 Alapfokú mûvészet oktatáshoz 2 432,52 427,2
17 Fogyatékos gyermekek oktatásához 2 946,82 933,1
18 Gimnáziumi, szakiskolai oktatáshoz 9 764,49 747,6
19 Szakközépiskolai oktatáshoz 13 550,313 456,9
20 Szakmunkásképzés elméleti oktatásához 7 213,97 212,5
21 Szakmunkásképzõ iskolai tanmûhelyi oktatásához2 145,82 144,9
22 Nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvû oktatáshoz1 697,4 1
693,8
23 Kollégiumi ellátáshoz 5 207,55 188,5
24 Sportfeladatokhoz 526,5 526,5
25 Helyi közmûvelõdési feladatokhoz 2 632,32 632,3
26 Megyei, fõvárosi önkormányzatok igazgatási és közmûvelõdési
feladataihoz 5 159,2 5 159,2
27 Felnõttkorú fogyatékosok ápoló-, gondozó otthoni ellátásához 1
413,21 413,2
2 Önkormányzati színházak támogatása 2 374,52 374,5
3 Címzett- és céltámogatások 33 000,032 744,4
4 Központosított elõirányzatok
1 Közmûfejlesztési adókedvezmény megszûnése miatti támogatás 4
000,03 120,4
2 Határátkelõhelyek fenntartartása és határnyiladék tisztítása 150
,0 150,0
3 Szociális követelményeknek meg nem felelõ telepek
felszámolásának 20,0 10,4
támogatása
4 Vállalati szakmunkásképzõ tanmûhelyek átvételéhez egyszeri
támogatás 200,0 197,2
5 Színházi bemutatók támogatása 240,0 240,0
6 Körjegyzõk bérének és társadalombiztosítási járulékának
támogatása 200,0 176,3
7 Környezet és vízbázisok fokozott védelme érdekébeni támogatás
190,0 205,3
8 Helykímélõ, hamvasztásos temetés támogatása131,1 133,7
9 Pincerendszerek veszélyelhárítási munkálatainak támogatása 500
,0 500,0
10 Víz- és csatornaszolgáltatás fogy. árkieg. megszünése miatti
támogatás 1 500,0 1 499,9
11 Fõvárosi tömegközlekedés támogatása 2 000,02 000,0
12 Nevelési segély kiegészítés 1 850,01 849,1
13 Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 7 250,06 597,6
14 Gyermeknevelési támogatás 2 590,03 152,6
15 Száz fõt meg nem haladó tanuló létszámú általános iskolát
fenntartó 300,0 283,5
önkormányzatok támogatása
16 Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása
80,0 80,0
17 A közalkalmazotti törvény végrehajtásának támogatása8 500,0 8
494,4
18 A közalkalmazotti törvény végrehajtásával kapcsolatos
kamattámogatás 100,0 35,0
19 Fõvárosi vízcsõhálózat rekonstrukciójához támogatás800,0 800
,0
20 Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 60,0 60,
0
5 Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ önkormányzatok
támogatása 3 970,0 4 410,7
6 Települések személyi jövedelemadó kiegészítése6 561,06 561,0
8 Bérpolitikai intézkedések
1 1993. évi bérpolitikai intézkedés 9 150,09 150,0
2 Köztisztviselõk 1994. évi bérpolitikai kerete1 000,0961,7
3 Minimál bér többlete 134,2 133,4
4 Kjt-vel összefüggõ munkahelyipótlék emelése 841,1 839,7
9 Fejezetektõl átvett pénzeszközök
1 Iskolai tankönyvvásárlások támogatása 1 274,3
25. cím összesen: 298 519,7298 623,9
VIII. fejezet kiadásai összesen: 375 203,7380 449,2
IX. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1 Honvédelmi Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 292,5 305,3
2 Társadalombiztosítási járulék 129,5 132,2
3 Dologi kiadások 231,8 254,5
2 Magyar Honvédség
1 MH Parancsnokság és Katonai Igazgatás
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 604,11 802,0
2 Társadalombiztosítási járulék 706,8 769,8
3 Dologi kiadások 1 352,91 242,6
2 Szárazföldi és hátországvédelmi csapatok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 8 336,78 114,8
2 Társadalombiztosítási járulék 3 300,13 170,5
3 Dologi kiadások 6 155,55 762,6
2 Felújítás 3,0 3,2
3 Honi légvédelmi és repülõcsapatok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 4 063,74 136,8
2 Társadalombiztosítási járulék 1 635,01 624,1
3 Dologi kiadások 2 954,42 906,6
2 Felújítás 0,8 15,0
4 Katonai Biztonsági Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 254,0 253,6
2 Társadalombiztosítási járulék 110,4 108,5
3 Dologi kiadások 73,3 63,8
5 Katonai Felderítõ Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 090,01 098,9
2 Társadalombiztosítási járulék 417,7 394,5
3 Dologi kiadások 980,5 896,1
2 Felújítás 4,5 3,7
6 Központi intézetek ellátó és kiszolgáló szervei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 4 623,14 934,5
2 Társadalombiztosítási járulék 2 273,72 085,2
3 Dologi kiadások 12 762,812 362,8
4 Orosz haditechnikai szállítások 11 648,9
2 Felújítás 1 449,41 340,0
3 MH Gyermekintézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 115,4 129,7
2 Társadalombiztosítási járulék 52,1 56,3
3 Dologi kiadások 68,8 60,9
4 MH Katonai Tanintézetek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 2 145,81 989,5
2 Társadalombiztosítási járulék 852,9 774,7
3 Dologi kiadások 1 235,21 443,0
2 Felújítás 0,6 0,2
5 MH Katonai Ügyészségek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 107,2 123,3
2 Társadalombiztosítási járulék 46,8 49,9
3 Dologi kiadások 19,2 23,5
6 MH Kulturális intézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 230,1 260,8
2 Társadalombiztosítási járulék 113,8 111,3
3 Dologi kiadások 228,6 231,8
7 MH Sportlétesítmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 22,9 43,0
2 Társadalombiztosítási járulék 10,1 21,3
3 Dologi kiadások 63,6 63,9
8 MH Egészségügyi intézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 252,11 496,3
2 Társadalombiztosítási járulék 558,5 631,9
3 Dologi kiadások 986,81 362,9
2 Felújítás 1,1
9 MH Üdülõk, vendégházak
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 168,1 175,8
2 Társadalombiztosítási járulék 76,2 84,1
3 Dologi kiadások 248,7 309,8
10 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 823,6 903,4
2 Egyéb intézményi beruházások 30,0 29,9
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás370,0220,0
4 Egyéb intézményi beruházások, lakásépítés 683,4 749,4
4 Kiemelt jelentõségû kormányzati beruházások
1 Magyar Honvédség Központi Honvédkórház 500,0 499,6
2 Ágazati és célfeladatok
2 Honvéd Sportegyesületek támogatása 150,6 150,6
4 Szakszervezetek támogatása 4,5 4,5
5 Honvéd Mûvelõdési Egyesületek támogatása 6,3 6,3
6 Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó
közalapítványhoz 2 000,02 000,0
11 MH Hadtörténeti Intézet és Múzeum
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 85,2 89,1
2 Társadalombiztosítási járulék 27,1 35,2
3 Dologi kiadások 50,0 51,9
IX. fejezet kiadásai összesen: 68 140,479 615,4
X. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK MINISZTÉRIUMA
1 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma igazgatása
1 NGKM Központi igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 324,9 352,8
2 Társadalombiztosítási járulék 143,0 174,3
3 Dologi kiadások 645,7 825,3
2 Felújítás 8,0 34,0
2 NGKM Jóléti intézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 14,0 8,7
2 Társadalombiztosítási járulék 6,1 3,9
3 Dologi kiadások 11,5 45,7
2 MTK-VM Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 14,6 19,4
2 Társadalombiztosítási járulék 6,4 9,2
3 Dologi kiadások 63,5 67,3
2 Felújítás 5,0 24,0
3 Külkereskedelmi Szolgálat
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 212,0 169,6
2 Társadalombiztosítási járulék 93,0 74,5
3 Dologi kiadások 1 753,82 822,7
2 Felújítás 10,0 58,2
5 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés
3 Dologi kiadások 32,2
6 Alapok támogatása
1 Kereskedelemfejlesztési Alap 1 708,01 708,0
2 Befektetésösztönzési Alap 300,0 300,0
X. fejezet kiadásai összesen: 5 351,76 697,6
XI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
1 Népjóléti Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 266,5 307,5
2 Társadalombiztosítási járulék 114,6 143,6
3 Dologi kiadások 377,03 852,2
2 Felújítás 0,2
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 25,0 25,0
2 Állami Népegészségügyi Szolgálat Intézetei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 2 537,63 191,2
2 Társadalombiztosítási járulék 1 104,01 431,1
3 Dologi kiadások 1 464,92 908,4
2 Felújítás 58,8
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 66,0 66,0
3 Orvosegyetemek, egészségügyi fõiskolák és szakoktatási intézetek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 6 823,39 333,4
2 Társadalombiztosítási járulék 2 937,94 061,0
3 Dologi kiadások 8 818,015 001,7
2 Felújítás 1 063,3
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 1 240,11 239,6
4 Gyógyító-megelõzõ ellátás országos szakintézetei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 3 105,14 128,9
2 Társadalombiztosítási járulék 1 348,41 819,1
3 Dologi kiadások 4 363,78 207,2
2 Felújítás 509,6
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 177,0 176,8
5 Állami szociális intézetek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 169,4 172,2
2 Társadalombiztosítási járulék 74,4 76,1
3 Dologi kiadások 102,6 166,7
2 Felújítás 18,8
6 Országos Mentõszolgálat
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 646,52 432,8
2 Társadalombiztosítási járulék 716,31 062,8
3 Dologi kiadások 1 117,31 678,7
2 Felújítás 40,4
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 634,0 634,0
4 Mentõgépkocsik cseréje 800,0 800,0
7 Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 349,3 370,2
2 Társadalombiztosítási járulék 152,5 157,9
3 Dologi kiadások 223,5 333,0
2 Felújítás 37,3
9 Népjóléti Minisztérium üdülõje
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 2,4 3,3
2 Társadalombiztosítási járulék 1,0 1,6
3 Dologi kiadások 5,6 10,5
2 Felújítás 0,9
10 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
2 Felújítás 1 600,0
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 1 862,01 861,9
2 Egyéb intézményi beruházások 38,0 38,0
2 Ágazati szakmai célkeretek elõirányzatai
5 Az AIDS-program kiemelt feladatainak támogatása
1 Béralap 14,0
2 Társadalombiztosítási járulék 6,0
3 Dologi kiadások 150,0 27,0
11 Családvédelmi hálózat kialakításának folytatása
1 Béralap 20,0
2 Társadalombiztosítási járulék 9,0
3 Dologi kiadások 11,0 1,5
14 Teljesítmény finanszírozás normatív követelményrendszere
3 Dologi kiadások 50,0 2,1
15 Társadalmi szervezetek támogatása
3 Dologi kiadások 20,0 20,0
22 Ifjúság és szabadidõ sport
3 Dologi kiadások 300,0 300,0
23 Kórházi ellátást kiváltó vagy rövidítõ lézerterápiás,
laparaszkópiás és
endószkópos mûtéti eljárások és ápolást segítõ berendezések
3 Dologi kiadások 80,0
24 Autizmus Alapítvány és kutatócsoport támogatása
3 Dologi kiadások 20,0 20,0
25 Alkalmazott klinikai kutatás támogatása, szerv- és
szövettranszplantáció
3 Dologi kiadások 50,0 0,1
26 Háziorvosképzés
1 Béralap 22,0
2 Társadalombiztosítási járulék 9,0
3 Dologi kiadások 38,0
27 Kórházkiegyenlítõ programok
1 Béralap 60,0
2 Társadalombiztosítási járulék 26,0
3 Dologi kiadások 423,8 91,6
28 Ápolásfejlesztési programok
1 Béralap 15,0
2 Társadalombiztosítási járulék 6,0
3 Dologi kiadások 79,0 78,3
29 Egészségfejlesztési célok
3 Dologi kiadások 509,6 64,4
30 Hajléktalanok ellátása
1 Béralap 0,8
2 Társadalombiztosítási járulék 0,4
3 Dologi kiadások 118,0 224,3
33 Szociális képzés, kutatás
3 Dologi kiadások 10,0 5,4
34 Térségi válságkezelõ programok
3 Dologi kiadások 371,0 370,6
37 Jóléti Szolgálat Alapítvány
1 Béralap 0,5
2 Társadalombiztosítási járulék 0,3
3 Dologi kiadások 50,0 50,0
38 Gyorssegély Alapítvány
3 Dologi kiadások 50,0 50,0
39 Hajléktalanokért Alapítvány
1 Béralap 0,1
3 Dologi kiadások 10,0 10,0
40 Mocsáry Lajos Alapítvány
3 Dologi kiadások 30,0 30,0
41 ADDETUR Alapítvány
3 Dologi kiadások 15,0 15,0
42 Külföldön élõ magyarok ellátását segítõ alapítvány
3 Dologi kiadások 120,0 120,0
43 Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány
3 Dologi kiadások 760,6 760,6
47 Szociális alapellátás feltételeinek megteremtése
3 Dologi kiadások 333,5 333,5
49 Intézeti ápolást elõsegítõ betegmozgató készülékek
3 Dologi kiadások 15,0 9,1
50 Magyar PET Alapítvány támogatása
3 Dologi kiadások 10,0 10,0
52 Inkubátorok cseréje 100,0 1,7
53 Egészségügyi mûszer csere 400,0
54 Szívsebészet fejlesztése 105,0
3 Nemzetközi megállapodások végrehajtása
2 Világbanki megállapodásokban vállalt kötelezettség 192,4
3 Dologi kiadások 0,1
3 Nemzetközi Családév 70,0 5,6
4 Kárpátaljai vízkárosultak segélye
3 Dologi kiadások 20,0 20,0
4 Kiemelt oktatásszakmai program
1 Béralap 11,0
2 Társadalombiztosítási járulék 5,0
3 Dologi kiadások 59,0 18,4
5 Felsõoktatási intézetek hallgatóinak pénzbeli juttatásai
3 Dologi kiadások 25,0
7 Mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása 3 980,0
8 Humán szolgáltatások normatív állami támogatása
1 Ápoló, gondozó és rehabilitációs intézményi ellátás823,0 831,7
2 Nappali szociális intézményi ellátás 29,0 28,5
3 Fogyatékos gyermekek ápoló-, gondozó otthoni és gyógypedagógiai
intézményi 263,0 266,8
ellátása
4 Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti neveltek
ellátása 5,0 33,3
5 35 évesnél fiatalabb kábítószeresekkel foglalkozó terápiás
intézeti ellátás 60,0 60,2
6 Hajléktalanok átmeneti szállásai 141,0 131,2
9 Humánszolgáltatások 1994. évi bérpolitikai intézkedései
1 Béralap 29,8
2 Társadalombiztosítási járulék 13,1
11 Humánszolgáltatások bérpolitikai kerete 71,5
9 Nem normatív humán szolgáltatás
1 Nem normatív humán szolgáltatás 40,0 40,0
2 Nem normatív humán szolgáltatás Kjt. 34,1
11 A társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendõ
térítés
1 A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátások
1 Családi pótlék és várandóssági pótlék
1 Családi pótlék 104 000,0104 000,0
2 Várandóssági pótlék 2 900,02 900,0
3 Családi pótlék egyszeri kiegészítése 7 000,07 000,0
3 A folyósított ellátások után elszámolt költségtérítés825,3 4
666,3
5 A társadalombiztosítás profiltisztítása során átvállalt ellátások
23 750,0 23 750,0
6 Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések6 630,0 6
630,0
7 Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése
2 800,0 2 800,0
8 A társadalombiztosítás további profiltisztítása során átvállalt
ellátások
1 Házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék5 400,0 5
400,0
2 Megváltozott munkaképességûek átmeneti járadéka, rendszeres
szociális 17 950,0 17 950,0
járadéka és egyéb szociális járadéka
3 Cukorbetegek támogatása 50,0 50,0
4 Gyermekgondozási díj 21 000,021 000,0
9 Gyermekes családok egyszeri támogatása 58,3 58,3
10 Egyszeri kiegészítõ szociális támogatás 17,7 17,7
11 Az egészségügy területén 1994. évben végrehajtott bérintézkedés
forrásainak 5 400,0 5 400,0
kiegészítése
12 A nyugdíjszerû szociális ellátásban részesülõk egyszeri
kiegészítése 1 400,0 1 400,0
2 Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosításhoz
1 Hozzájárulás a nem biztosítottak egészségügyi kiadásaihoz 7
000,07 000,0
12 Alapok támogatása
1 Rehabilitációs Alap 100,0 100,0
XI. fejezet kiadásai összesen: 260 685,1281 725,6
XII. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 187,2 218,5
2 Társadalombiztosítási járulék 82,7 94,9
3 Dologi kiadások 134,9 183,3
2 Felújítás 5,8 6,4
2 Bíróságok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 5 176,45 150,1
2 Társadalombiztosítási járulék 2 331,22 307,0
3 Dologi kiadások 2 004,92 808,7
2 Felújítás 269,4
3 Szakértõi Intézetek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 114,5 128,4
2 Társadalombiztosítási járulék 51,7 57,6
3 Dologi kiadások 60,2 76,6
4 IM Büntetésvégrehajtás
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 2 853,32 918,7
2 Társadalombiztosítási járulék 1 266,71 298,2
3 Dologi kiadások 4 160,04 713,0
2 Felújítás 277,3 306,3
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 130,0 130,0
2 Egyéb intézményi beruházások 140,0 140,0
5 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés
3 Dologi kiadások 90,8 5,7
2 Felújítás 291,3
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 137,5 137,5
2 Ágazati célfeladatok
1 Gyermek-tartásdíjak állami megelõlegezése 140,0
2 Jogtörténeti kutatások
1 Béralap 5,0
2 Társadalombiztosítási járulék 2,2
3 Dologi kiadások 2,8
XII. fejezet kiadásai összesen: 19 646,420 950,3
XIII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 198,2 240,1
2 Társadalombiztosítási járulék 86,8 118,8
3 Dologi kiadások 200,4 718,2
2 Felújítás 12,8
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 15,0 15,0
2 Közlekedési Felügyeletek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 314,01 493,0
2 Társadalombiztosítási járulék 596,4 688,5
3 Dologi kiadások 2 021,62 526,3
2 Felújítás 46,3 125,5
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 44,0 44,0
3 Hírközlési Intézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 396,3 417,7
2 Társadalombiztosítási járulék 184,3 229,9
3 Dologi kiadások 842,41 209,3
2 Felújítás 22,0 16,6
4 Közúti és Autópálya Igazgatóságok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 2 489,22 855,1
2 Társadalombiztosítási járulék 1 095,21 318,6
3 Dologi kiadások 25 563,757 004,3
2 Felújítás 4 320,08 812,8
5 Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóság
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 614,01 522,2
2 Társadalombiztosítási járulék 772,0 867,4
3 Dologi kiadások 2 603,25 440,4
2 Felújítás 370,8 267,6
7 Vízügyi és Árvízvédelmi intézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 3 069,53 028,1
2 Társadalombiztosítási járulék 1 360,11 371,9
3 Dologi kiadások 4 966,07 928,7
2 Felújítás 81,9 69,0
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 131,0 131,0
9 MÁV egészségügyi szolgáltatás
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 51,5 56,8
2 Társadalombiztosítási járulék 22,0 24,2
3 Dologi kiadások 49,0 114,5
2 Felújítás 0,1
10 MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 022,61 513,7
2 Társadalombiztosítási járulék 451,4 683,0
3 Dologi kiadások 874,51 309,9
2 Felújítás 31,3
11 Közlekedési Múzeum
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 47,3 59,7
2 Társadalombiztosítási járulék 20,9 27,3
3 Dologi kiadások 26,9 41,1
2 Felújítás 27,9
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 20,0 20,0
13 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
2 Felújítás 49,7
2 Ágazati célelõirányzatok
1 Állami céltartalékkal kapcsolatos feladatok 300,0 372,7
3 Vízrajzi feladatok 35,0
5 Kormányzati beruházások, célprogramok
1 Postai épületrekonstrukció 575,0 574,8
2 Kiemelt városok szennyvízkezelése 900,0 899,8
3 Vízkárelhárítás 1 400,01 398,7
4 Regionális víziközmû-hálózat fejlesztése 835,0 832,8
5 Vízminõség-védelem 460,0 459,3
6 Légi közlekedés 450,0 449,6
7 Kombinált fuvarozás 300,0 300,0
8 Vasúthálózat fejlesztése 5 500,06 049,7
10 VOLÁN autóbusz-rekonstrukció 1 000,0 994,8
11 Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja2 000,0 2
000,0
12 Kiemelt infrastruktúra-fejlesztés 3 750,03 200,0
14 A vízpótlással kapcsolatos monitoring rendszer34,034,0
15 Hullámtéri ágvéglezárások 34,0 34,0
16 Diesel-szivattyú telepítése 81,0 62,0
17 Elektroszivattyú-telepítés elõkészítõ munkálatai 19,5 6,9
18 Mosoni-duna 40 cm3/s vízmennyiség biztosítása esetén szükséges
16,7 16,6
beavatkozások
19 Vasútegészségügy 200,0 200,0
6 A vízpótlással kapcsolatos monitoring rendszer mûködtetése 21,
0
7 A hullámtéri ágvéglezárással kapcsolatos fenntartási feladatok
40,0
8 Diesel-szivattyú üzemeltetése 268,8
9 Vízügyi igazgatási szervezet központi és területi szerveinek
átalakítása 350,0
10 1992. évi kísérleti TV adások költségtérítése40,0
11 Kárpátaljai árvízvédelmi létesítmények helyreállítása 10,0
12 Gravitációs vízpótlásra tanulmány készítése 10,0
3 Fejezeti tartalék 287,8
14 Alapok támogatása
1 Útalap támogatása 5 700,05 700,0
XIII. fejezet kiadásai összesen: 81 657,9125 968,0
XIV. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
1 Külügyminisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 358,0 392,6
2 Társadalombiztosítási járulék 157,5 174,1
3 Dologi kiadások 123,8 239,8
2 Felújítás 6,1
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 300,0 300,0
2 Külképviseletek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 2 410,02 741,5
2 Társadalombiztosítási járulék 290,8 300,9
3 Dologi kiadások 3 768,55 640,9
2 Felújítás 200,0 127,4
4 KÜM Jóléti Intézményei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 11,5 12,1
2 Társadalombiztosítási járulék 5,0 5,4
3 Dologi kiadások 13,0 18,5
5 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
2 Felújítás 7,5
2 Ágazati célfeladatok
1 Állami Protokoll kiadásai 98,0 150,5
2 Nemzetközi tagdíjak 780,0 421,8
4 Külföldi tájékoztatás 52,8 45,3
6 Túristakölcsönök 6,1 13,5
7 Magyar-Amerikai Közös Alapítvány 87,7 44,4
8 Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet utótalálkozó 300
,0
XIV. fejezet kiadásai összesen: 8 970,210 634,8
XV. FÖLDMÛVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Földmûvelésügyi Minisztérium igazgatása
1 FM központi igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 382,2 457,0
2 Társadalombiztosítási járulék 170,6 211,7
3 Dologi kiadások 245,5 554,3
2 Felújítás 20,7 16,1
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 71,5 71,5
2 Jóléti Intézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 22,5 29,7
2 Társadalombiztosítási járulék 10,0 14,0
3 Dologi kiadások 14,3 59,2
2 Felújítás 46,0 4,4
2 Szakigazgatási intézmények
1 Költségvetési Iroda
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 31,1 30,5
2 Társadalombiztosítási járulék 13,8 14,0
3 Dologi kiadások 99,7 84,5
2 Felújítás 31,1
2 Állategészségügyi, élelmiszerellenõrzési szakigazgatási
intézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 403,21 605,7
2 Társadalombiztosítási járulék 627,9 740,0
3 Dologi kiadások 1 260,12 218,0
2 Felújítás 32,2 76,0
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 10,0
3 Növényegészségügyi szakigazgatási intézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 493,4 577,6
2 Társadalombiztosítási járulék 206,5 259,0
3 Dologi kiadások 972,0 863,9
2 Felújítás 23,0 30,6
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 10,0
4 Földmûvelésügyi szakigazgatási intézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 196,9 293,4
2 Társadalombiztosítási járulék 86,7 130,0
3 Dologi kiadások 407,9 860,0
2 Felújítás 4,6 5,6
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 20,0
5 Erdészeti szakigazgatási intézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 227,5 281,5
2 Társadalombiztosítási járulék 99,4 133,7
3 Dologi kiadások 252,4 482,4
2 Felújítás 13,8 13,9
3 Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 987,52 026,3
2 Társadalombiztosítási járulék 870,0 915,6
3 Dologi kiadások 2 193,12 327,3
2 Felújítás 64,4 78,1
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 20,0
4 Mezõgazdasági minõsítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 313,6 449,8
2 Társadalombiztosítási járulék 137,6 211,4
3 Dologi kiadások 544,8 979,7
2 Felújítás 13,8 32,0
6 Mezõgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 251,4 286,0
2 Társadalombiztosítási járulék 111,1 134,0
3 Dologi kiadások 218,3 438,2
2 Felújítás 91,8 46,8
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 80,0 79,8
8 Agrár felsõoktatás
1 Egyetemek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 2 237,23 152,5
2 Társadalombiztosítási járulék 945,91 302,3
3 Dologi kiadások 2 484,34 203,0
2 Felújítás 229,9 250,2
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 75,5 75,4
2 Gyakorlóiskolák
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 123,0 159,0
2 Társadalombiztosítási járulék 54,0 69,1
3 Dologi kiadások 137,0 224,8
2 Felújítás 27,6 14,8
3 Egyetemi kutatás intézményei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 364,0 397,5
2 Társadalombiztosítási járulék 157,8 171,6
3 Dologi kiadások 459,5 722,6
2 Felújítás 23,0 27,7
4 Tangazdaságok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 115,3 109,5
2 Társadalombiztosítási járulék 49,8 43,5
3 Dologi kiadások 424,8 465,6
2 Felújítás 13,6
9 Közmûvelõdési intézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 63,8 82,8
2 Társadalombiztosítási járulék 26,1 36,2
3 Dologi kiadások 55,9 115,4
2 Felújítás 13,8 24,6
10 Agrárkutató intézetek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 685,9 775,1
2 Társadalombiztosítási járulék 296,6 333,0
3 Dologi kiadások 849,21 515,8
2 Felújítás 73,6 55,3
11 FM kiemelt sportlétesítmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 38,9 51,2
2 Társadalombiztosítási járulék 17,2 23,6
3 Dologi kiadások 163,7 230,6
2 Felújítás 32,2 33,7
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 23,0 23,0
12 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 50,0
2 Társadalombiztosítási járulék 22,0
3 Dologi kiadások 246,1 461,7
2 Felújítás 91,9
2 Ágazati és célfeladatok
1 Polgári védelmi feladatokra 15,0
2 Kutatási feladatok támogatása 135,0 63,5
3 Kormányzati beruházások, beruházási célprogram
2 Erdõszerkezet-átalakítás, fásítás 572,0 572,0
3 Agrárinfrastrukturális célprogram 650,0 641,7
4 Állami tartalékgazdálkodás 43,0
5 Földhivatalok alapfeladataira 145,0
6 Komplex öntözésfejlesztési koncepció kidolgozása 43,9
3 Fejezeti tartalék 90,0 122,4
13 Alapok támogatása
1 Országos Erdészeti Alap 200,0 200,0
2 Mezõgazdasági Fejlesztési Alap 4 000,04 000,0
XV. fejezet kiadásai összesen: 30 861,338 982,5
XVI. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Munkaügyi Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 165,5 244,8
2 Társadalombiztosítási járulék 71,6 114,9
3 Dologi kiadások 272,1 891,2
2 Felújítás 0,2
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 20,0 20,0
2 Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 2,6 4,1
2 Társadalombiztosítási járulék 1,1 2,1
3 Dologi kiadások 3,6 6,8
3 Nemzeti Szakképzési Intézet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 48,1 86,1
2 Társadalombiztosítási járulék 20,5 33,5
3 Dologi kiadások 25,6 668,3
2 Felújítás 0,3
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 37,0 37,0
5 Munkaügyi Kutatóintézet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 22,0 28,0
2 Társadalombiztosítási járulék 8,1 9,7
3 Dologi kiadások 2,3 15,2
6 Regionális átképzõ központok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 307,9 292,7
2 Társadalombiztosítási járulék 135,5 124,8
3 Dologi kiadások 475,1 834,8
2 Felújítás 470,0 447,7
9 Munkaügyi Minisztérium Hivatali Üdülõ
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 4,0 5,4
2 Társadalombiztosítási járulék 1,8 2,5
3 Dologi kiadások 5,3 10,0
2 Felújítás 2,0 2,9
10 Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 219,6 245,6
2 Társadalombiztosítási járulék 96,7 112,2
3 Dologi kiadások 115,1 117,0
2 Felújítás 0,1
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 68,5 68,5
11 Országos Munkavédelmi Képzõ és Továbbképzõ Intézet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 12,2 17,2
2 Társadalombiztosítási járulék 3,4 6,1
3 Dologi kiadások 4,7 21,3
2 Felújítás 0,1
12 Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 38,0 47,9
2 Társadalombiztosítási járulék 16,7 18,1
3 Dologi kiadások 37,5 142,6
2 Felújítás 3,3
13 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 83,7
2 Társadalombiztosítási járulék 41,8
3 Dologi kiadások 557,5 7,0
2 Új belépõ átképzõ központok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 24,0
2 Társadalombiztosítási járulék 10,6
3 Dologi kiadások 5,4
4 A Munkaügyi Központot megilletõ bérpolitikai intézkedés a
Szolidarítási Alapon 33,5
keresztül
14 Alapok támogatása
1 Foglalkoztatási Alap 2 500,02 500,0
2 Szolidaritási Alap
2 Költségvetésbõl finanszírozott SzA járulék12 000,012 000,0
XVI. fejezet kiadásai összesen: 17 940,419 220,2
XVII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
1 Pénzügyminisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 681,9 685,1
2 Társadalombiztosítási járulék 194,5 319,5
3 Dologi kiadások 483,41 263,9
2 Felújítás 64,4
2 Állami Biztosítás, Értékpapír és Szerencsejáték Felügyelet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 199,0 209,3
2 Társadalombiztosítási járulék 91,1 100,1
3 Dologi kiadások 697,9 701,9
2 Felújítás 1,9
4 "Lánchíd" Irodaház
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 43,0 46,8
2 Társadalombiztosítási járulék 18,7 23,1
3 Dologi kiadások 162,6 175,1
2 Felújítás 13,4
5 Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 5 183,04 771,6
2 Társadalombiztosítási járulék 2 274,01 908,1
3 Dologi kiadások 2 279,03 989,5
2 Felújítás 84,7
6 Vám- és Pénzügyõrség
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 3 097,33 271,0
2 Társadalombiztosítási járulék 1 362,91 405,4
3 Dologi kiadások 3 593,14 168,0
2 Felújítás 100,0 121,7
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 1 173,01 248,5
2 Egyéb intézményi beruházások 553,0 403,5
3 Egyéb intézményi beruházások, lakástámogatás15,0 15,0
4 Egyéb intézményi beruházások, lakásépítés 50,0 50,0
9 Nemesfémvizsgáló és Hitelesítõ Intézet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 21,8 28,1
2 Társadalombiztosítási járulék 9,6 14,7
3 Dologi kiadások 26,6 97,4
2 Felújítás 2,0 2,1
12 Kincstári Vagyonkezelõ Szervezet
1 Kincstári Vagyonkezelõ Szervezet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 560,9 634,1
2 Társadalombiztosítási járulék 254,7 295,8
3 Dologi kiadások 134,6 200,7
2 Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos kiadások
1 Mûködési költségvetés
3 Dologi kiadások 639,9 997,0
2 Felújítás 85,0 85,0
4 KVSZ Club Aliga Üdülõ
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 58,9
2 Társadalombiztosítási járulék 26,2
3 Dologi kiadások 126,1
13 PM Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 53,3 45,3
2 Társadalombiztosítási járulék 23,4 20,9
3 Dologi kiadások 35,9 65,1
14 Országos Játék Alap Kezelõ Szervezet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 21,6 17,5
2 Társadalombiztosítási járulék 9,6 8,1
3 Dologi kiadások 26,2 25,5
15 Kisvállalkozói Garancia Alap Kezelõ Szervezet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 7,9 10,0
2 Társadalombiztosítási járulék 3,5 4,1
3 Dologi kiadások 6,4 11,2
2 Felújítás 0,1
16 Központi Számvevõségi Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 59,0 49,4
2 Társadalombiztosítási járulék 26,0 21,8
3 Dologi kiadások 60,0 62,2
2 Felújítás 2,6
17 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 17,5
2 Társadalombiztosítási járulék 7,7
2 Felújítás 87,6
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 140,0 130,2
2 Ágazati és célfeladatok
4 Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai 340,0
377,9
5 Világbanki Program, Programiroda 490,0
7 Államháztartással összefüggõ rendszerfejlesztési munkára 480,0
3 Fejezeti tartalék 22,3
18 Vállalkozások folyó támogatása
1 Normatív támogatások
1 Termelési árkiegészítés és dotáció 4 900,0
2 Mezõgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás34 600,0 40
040,3
2 Egyedi támogatások
1 Termelési árkiegészítés és dotáció 14 780,037 182,7
2 Reorganizációs program 5 000,04 978,8
3 Agrárpiaci támogatás 7 000,06 691,6
4 Egyéb vállalati támogatások 1 677,62 294,8
5 Agrár termelés támogatása 11 000,09 909,3
19 Fogyasztói árkiegészítés 27 000,027 046,6
20 Vállalkozások felhalmozási támogatása
1 Kiemelt jelentõségû kormányzati beruházások
1 Lágymányosi Duna-híd 5 100,05 100,0
2 Hungária krt. rekonstrukciója, 1-es villamos pályájának
meghosszabbítása 300,0 300,0
2 Kormányzati beruházások, beruházási célprogramok
2 Mezõ- és erdõgazdasági infrastrukturális beruházások1 947,9 1
219,2
9 Kormányzati beruházások évközi, rendkívüli célfeladatai 270,0
33,0
11 Lebonyolítási jutalék 268,8
13 1994. évi felosztható pénzforgalmi maradvány 578,1
21 Magánerõs lakásépítés támogatása 27 500,029 569,8
22 Alapok támogatása
5 Gépjármû Felelõsségbiztosítási és Kárrendezési Alap1 900,0 1
900,0
23 Egyéb költségvetési kiadások
1 Vegyes kiadások 3 800,03 676,0
24 Állam által vállalt kezesség érvényesítése 12 000,011 262,7
31 Központi költségvetési szervek be nem fizetett befizetési
kötelezettségeinek
elszámolása
1 Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság 17,9
2 Belügyminisztérium 179,5
3 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 8,3
4 Központi Statisztikai Hivatal 6,4
XVII. fejezet kiadásai összesen: 184 680,9210 723,3
XVIII. MÛVELÕDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
1 Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
1 Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 333,0 460,4
2 Társadalombiztosítási járulék 142,4 213,9
3 Dologi kiadások 223,6 507,5
2 Felújítás 38,0 35,1
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 25,0 20,8
2 Magyar Unesco Bizottság Titkársága
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 3,9 5,5
2 Társadalombiztosítási járulék 1,7 2,6
3 Dologi kiadások 9,1 10,8
2 Tudományegyetemek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 3 321,65 294,8
2 Társadalombiztosítási járulék 1 389,92 135,4
3 Dologi kiadások 4 451,67 017,1
2 Felújítás 635,2 531,6
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 543,2 347,3
2 Egyéb intézményi beruházások 106,9
3 Mûszaki egyetemek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 2 787,53 775,2
2 Társadalombiztosítási járulék 1 024,31 458,5
3 Dologi kiadások 2 782,04 937,3
2 Felújítás 273,0 335,3
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 8,1 40,1
4 Mûvészeti és testnevelési fõiskolák
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 742,11 031,0
2 Társadalombiztosítási járulék 320,9 429,9
3 Dologi kiadások 544,1 809,9
2 Felújítás 65,0 61,2
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 90,0
2 Egyéb intézményi beruházások 86,0 61,6
5 Pedagógusképzõ fõiskolák
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 807,42 620,5
2 Társadalombiztosítási járulék 771,51 082,3
3 Dologi kiadások 2 074,02 915,3
2 Felújítás 221,3 251,5
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 230,0 212,1
2 Egyéb intézményi beruházások 27,0 32,4
6 Mûszaki és gazdasági fõiskolák
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 647,52 346,9
2 Társadalombiztosítási járulék 674,9 936,7
3 Dologi kiadások 1 843,42 866,2
2 Felújítás 158,3 151,3
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 448,9
2 Egyéb intézményi beruházások 653,1 149,2
7 Továbbképzõ intézetek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 168,0 208,9
2 Társadalombiztosítási járulék 61,2 74,8
3 Dologi kiadások 77,3 173,3
2 Felújítás 15,5 16,2
8 Egyéb oktatási intézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 305,7 387,2
2 Társadalombiztosítási járulék 128,5 164,0
3 Dologi kiadások 419,5 739,8
2 Felújítás 48,0 90,5
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 3,6
9 Országos könyvtárak
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 306,0 440,4
2 Társadalombiztosítási járulék 133,5 194,6
3 Dologi kiadások 224,8 446,3
2 Felújítás 24,0 17,5
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 14,2 15,2
10 Országos levéltárak
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 90,0 107,9
2 Társadalombiztosítási járulék 39,6 48,7
3 Dologi kiadások 89,1 113,7
2 Felújítás 17,6 15,0
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 300,0 299,6
11 Országos múzeumok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 526,4 744,5
2 Társadalombiztosítási járulék 229,8 332,2
3 Dologi kiadások 531,51 031,1
2 Felújítás 343,7 274,4
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 57,4 86,6
2 Egyéb intézményi beruházások 42,0 54,7
12 Magyar Nemzeti Színház
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 183,1 194,3
2 Társadalombiztosítási járulék 79,8 70,1
3 Dologi kiadások 130,7 158,1
2 Felújítás 30,0 24,2
13 Magyar Állami Operaház
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 656,6 753,5
2 Társadalombiztosítási járulék 282,2 323,8
3 Dologi kiadások 352,7 349,2
2 Felújítás 30,0 24,0
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 47,0 15,0
14 Egyéb mûvészeti és közmûvelõdési intézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 562,9 585,7
2 Társadalombiztosítási járulék 226,3 227,2
3 Dologi kiadások 536,61 124,2
2 Felújítás 515,3 592,5
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 24,0 61,0
15 Szerzõi Jogvédõ Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 104,6 124,4
2 Társadalombiztosítási járulék 36,9 55,9
3 Dologi kiadások 133,1 205,1
17 Nemzetközi kapcsolatok és intézetek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 79,5 73,0
2 Társadalombiztosítási járulék 26,6 25,5
3 Dologi kiadások 916,8 939,7
2 Felújítás 13,7 10,5
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 6,2 20,6
18 Kutatóintézetek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 76,8 90,9
2 Társadalombiztosítási járulék 26,3 39,2
3 Dologi kiadások 62,0 210,2
2 Felújítás 0,5 0,1
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 14,7
19 Jóléti és szociális intézmények
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 68,7 63,6
2 Társadalombiztosítási járulék 29,9 29,4
3 Dologi kiadások 143,9 119,2
2 Felújítás 19,1
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 8,2
20 Regionális oktatási központok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 99,3 88,5
2 Társadalombiztosítási járulék 43,7 39,6
3 Dologi kiadások 98,7 154,6
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 11,6
21 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 12,4
2 Társadalombiztosítási járulék 5,5
3 Dologi kiadások 80,3
2 Felújítás 205,4
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
1 Nevesített intézményi beruházások 477,6 414,9
2 Egyéb intézményi beruházások 27,7
3 Címzett támogatások
1 Békehadtest
1 Béralap 7,9
2 Társadalombiztosítási járulék 3,5
3 Dologi kiadások 8,1
2 Közoktatás fejlesztési szakmai program
1 Béralap 66,5
2 Társadalombiztosítási járulék 29,1
3 Dologi kiadások 121,2 91,7
3 Pedagógus szakma megújítása program
1 Béralap 25,0
2 Társadalombiztosítási járulék 11,0
3 Dologi kiadások 46,0 5,6
4 Pedagógusok intenzív továbbképzése
1 Béralap 17,4
2 Társadalombiztosítási járulék 7,5
3 Dologi kiadások 19,4
5 Közoktatási kutatások
1 Béralap 9,8
2 Társadalombiztosítási járulék 4,1
9 Mûalkotások vásárlása
3 Dologi kiadások 6,7
11 Beruházásból belépõ létesítmények
1 Béralap 48,4
2 Társadalombiztosítási járulék 24,0
3 Dologi kiadások 115,8
12 Hallgatói létszám képzési többlete (ágazati)
1 Béralap 97,4
2 Társadalombiztosítási járulék 44,8
3 Dologi kiadások 915,2 16,4
14 Tankönyvkiadás támogatása
1 Béralap 55,0
2 Társadalombiztosítási járulék 24,2
3 Dologi kiadások 2 233,1 547,3
15 Tanárok nyelvi átképzése
1 Béralap 150,0
2 Társadalombiztosítási járulék 65,1
3 Dologi kiadások 207,4 49,0
17 Határon túli könyvkiadás támogatása
3 Dologi kiadások 71,6 73,9
20 Kárpótlási feladatok végrehajtása
1 Béralap 12,0
2 Társadalombiztosítási járulék 5,2
3 Dologi kiadások 10,5 26,2
22 Szomszédos országok diákjai (ágazati)
3 Dologi kiadások 167,0 65,2
23 Történelmi dokumentumfilmek készítésére
3 Dologi kiadások 220,0 240,0
24 Doktorandusz képzés (ágazati)
1 Béralap 235,3
2 Társadalombiztosítási járulék 123,9
3 Dologi kiadások 109,8 129,4
25 Határon túli magyar pedagógusok továbbképzése
1 Béralap 33,3
2 Társadalombiztosítási járulék 14,7
3 Dologi kiadások 37,0 53,3
26 Magyarországi nemzetiségi, etnikai kisebbségi feladatok
1 Béralap 46,7
2 Társadalombiztosítási járulék 20,8
3 Dologi kiadások 84,6 123,4
27 Nemzetiségi, etnikai, kisebbségi anyanyelvû irodalmi mûvek
támogatása
3 Dologi kiadások 10,0 9,5
28 Felsõoktatás oktatói bérkorrekció (ágazati)
1 Béralap 2 780,0
2 Társadalombiztosítási járulék 1 220,0
3 Dologi kiadások 72,2
29 Felzárkózás az európai felsõoktatáshoz, világbanki program
1 Béralap 15,0
2 Társadalombiztosítási járulék 6,6
3 Dologi kiadások 301,7 26,8
33 Határon túli magyarok kulturális támogatása
1 Béralap 4,2
2 Társadalombiztosítási járulék 1,8
3 Dologi kiadások 6,0 7,4
34 Tanköteles menekültek oktatása
1 Béralap 2,7
2 Társadalombiztosítási járulék 1,2
3 Dologi kiadások 1,1 5,0
35 Napjaink történelmének dokumentálására, filmkészítés
3 Dologi kiadások 30,0
36 Kulturális produkciók támogatása
1 Béralap 32,0
2 Társadalombiztosítási járulék 14,0
3 Dologi kiadások 54,0 6,3
37 Országos Köznevelési Tanács
1 Béralap 24,3
2 Társadalombiztosítási járulék 10,7
3 Dologi kiadások 5,0
38 Közoktatáspolitikai Tanács
3 Dologi kiadások 10,0
4 Normatív finanszírozás
1 Felsõoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai
3 Dologi kiadások 792,1 108,5
2 Hitoktatók díjazása
1 Béralap 512,5
2 Társadalombiztosítási járulék 225,4
3 Dologi kiadások 16,0 764,3
3 Humán szolgáltatások normatív állami támogatása
3 Dologi kiadások 3 598,13 857,6
5 Alapítványok, társadalmi szervek, magánszemélyek által
fenntartott köz- és
felsõoktatási intézmények bérpolitikai kerete
3 Dologi kiadások 28,4
5 Feladatfinanszírozás
1 Szociális szakemberképzés
1 Béralap 4,5
2 Társadalombiztosítási járulék 2,0
2 Demonstrátori díjak
3 Dologi kiadások 12,0
3 Felsõoktatási kulturális rendezvények támogatása
1 Béralap 1,0
2 Társadalombiztosítási járulék 0,4
3 Dologi kiadások 3,5 3,2
4 Kollégiumi berendezések cseréje és pótlása
3 Dologi kiadások 14,8
5 Egyéb oktatási célfeladatok
1 Béralap 2,1
2 Társadalombiztosítási járulék 5,2
3 Dologi kiadások 33,6 7,4
6 Mûvészeti ösztöndíjak
3 Dologi kiadások 27,3 0,4
7 Külföldi támogatásokhoz való hozzájárulás
3 Dologi kiadások 26,7 11,0
8 Vagyon-, munka- és tûzvédelem
1 Béralap 4,0
2 Társadalombiztosítási járulék 1,7
3 Dologi kiadások 4,2
9 Energiaracionalizálás többletei
3 Dologi kiadások 9,2
10 Igazgatási beruházások
3 Dologi kiadások 15,7
11 Polgári védelem
3 Dologi kiadások 3,9 0,4
12 Euréka Koordinációs Iroda
3 Dologi kiadások 3,5 3,5
13 Fogyatékosok korai fejlesztése
1 Béralap 10,0
2 Társadalombiztosítási járulék 4,4
3 Dologi kiadások 24,4 38,5
14 Oktatási lapok támogatása
1 Béralap 1,0
2 Társadalombiztosítási járulék 0,4
3 Dologi kiadások 28,1 18,5
15 Magyar-Holland Oktatásközvetítõ Iroda
3 Dologi kiadások 2,0 2,0
16 Felsõoktatási kutatások
1 Béralap 83,3
2 Társadalombiztosítási járulék 36,7
3 Dologi kiadások 100,0 7,7
17 Felsõoktatási speciális programok
1 Béralap 25,0
2 Társadalombiztosítási járulék 11,0
3 Dologi kiadások 269,6 1,4
18 Múzeumok kulturális és mûkincs vagyonvédelmi feladatai
3 Dologi kiadások 94,0 30,4
20 Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzõ Fõiskola
1 Béralap 119,0
2 Társadalombiztosítási járulék 50,5
3 Dologi kiadások 89,4 287,3
22 Honfoglalás 1100 éves ünnepségekre
1 Béralap 6,6
2 Társadalombiztosítási járulék 2,9
3 Dologi kiadások 100,0 40,5
23 Közgyûjtemények technikai fejlesztése
3 Dologi kiadások 45,0
24 Magyar Állami Ösztöndíj 100,0
25 Felsõoktatási és Tudományos Tanács
1 Béralap 10,0
2 Társadalombiztosítási járulék 4,4
3 Dologi kiadások 10,6
26 Országos Akkreditációs Bizottság
1 Béralap 10,0
2 Társadalombiztosítási járulék 4,4
3 Dologi kiadások 10,6
27 Vitéz János Római Katolikus Tanítókézõ Fõiskola
3 Dologi kiadások 216,2
28 Zsámbéki Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola
3 Dologi kiadások 174,6
6 Társadalmi szervezetek támogatása
1 Oktatási, közmûvelõdési és mûvészeti szöv., társaságok és
egyesületek
3 Dologi kiadások 85,7 85,7
2 TIT intézmények támogatása
3 Dologi kiadások 60,0 61,2
7 Egyházak támogatása
4 Egyházi közgyûjtemények támogatása
3 Dologi kiadások 165,5 165,5
6 Egyházi alapintézmények mûködése, felújítása, beruházás,
fejlesztés
3 Dologi kiadások 2 050,02 050,6
7 Pannonhalma rekonstrukciója
3 Dologi kiadások 100,0 100,0
8 Dohány utcai Zsinagóga rekonstrukciója
3 Dologi kiadások 200,0 200,0
9 Bazilika rekonstrukciója
3 Dologi kiadások 70,0 70,0
10 Baár-Madas Református Gimnázium rekonstrukciója
3 Dologi kiadások 50,0 50,0
11 Debreceni Református Kollégium rekonstrukciója
3 Dologi kiadások 100,0 100,0
13 Egyházi oktatási intézmények felújítása és karbantartása
3 Dologi kiadások 440,0 440,0
14 Új kiemelt rekonstrukció
3 Dologi kiadások 185,0 185,0
15 Egyházi oktatási intézmények támogatása
3 Dologi kiadások 820,0 820,0
16 Pázmány Péter Egyetem rekonstrukció megindítása
3 Dologi kiadások 260,0 325,0
19 Egyházi bérpolitikai központi intézkedés
3 Dologi kiadások 76,9
20 Egyházi intézmények Kjt.-vel összefüggõ támogatása
3 Dologi kiadások 742,6
8 Alapítványok támogatása
2 Osztrák-Magyar Tudományos és Kooperációs Alapítvány
3 Dologi kiadások 12,0 12,0
3 Feszty-körkép Alapítvány
3 Dologi kiadások 46,2 46,2
5 Alternatív Közgazdasági Gimnázium
3 Dologi kiadások 5,5 5,5
6 Mozgókép Alapítvány
3 Dologi kiadások 665,0 665,0
7 Magyar Könyv Alapítvány
3 Dologi kiadások 92,0 92,0
8 Magyar Alkotómûvészeti Alapítvány
3 Dologi kiadások 249,0 268,5
9 Petõ Alapítvány
3 Dologi kiadások 275,4 354,0
10 Autizmus Alapítvány
3 Dologi kiadások 5,0 5,0
11 Német Iskola Alapítvány
3 Dologi kiadások 1,0 1,0
12 Gandhi Alapítvány
3 Dologi kiadások 68,0 120,0
15 Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány
3 Dologi kiadások 373,2 456,4
16 Dominus Vobiscum Alapítvány
3 Dologi kiadások 20,0 20,0
17 Minden Nap Történelmi Film Alapítvány
3 Dologi kiadások 30,0
18 Alapítványok Kjt.-vel összefüggõ támogatása 148,9
22 Alapok támogatása
1 Felzárkózás az Európai Felsõoktatáshoz Alap 800,0 800,0
2 Nemzeti Kulturális Alap 65,7 66,0
23 Mûvészeti Akadémiák
3 Dologi kiadások 20,0 20,0
XVIII. fejezet kiadásai összesen: 64 316,972 920,9
XIX. IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM
1 Ipari és Kereskedelmi Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 378,4 439,0
2 Társadalombiztosítási járulék 166,5 225,0
3 Dologi kiadások 283,6 463,7
2 Felújítás 12,2
2 Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 7,1 9,0
2 Társadalombiztosítási járulék 3,1 4,5
3 Dologi kiadások 20,0 53,0
2 Felújítás 0,1
3 Tartalékgazdálkodási Igazgatóság
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 216,7 277,4
2 Társadalombiztosítási járulék 124,8 219,5
3 Dologi kiadások 8 794,710 378,5
2 Felújítás 90,0 82,4
4 Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 23,4 23,3
2 Társadalombiztosítási járulék 10,3 10,5
3 Dologi kiadások 22,0 26,6
5 Minõségellenõrzõ intézetek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 223,9 336,2
2 Társadalombiztosítási járulék 101,1 158,0
3 Dologi kiadások 227,8 526,2
2 Felújítás 4,3 37,0
6 Állami Energetikai és Energiabiztonság-technikai Felügyelet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 268,1 211,6
2 Társadalombiztosítási járulék 118,0 102,9
3 Dologi kiadások 190,1 285,3
2 Felújítás 1,6
8 Idegenforgalmi intézõ bizottságok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 16,1 18,4
2 Társadalombiztosítási járulék 7,1 8,3
3 Dologi kiadások 48,4 212,4
2 Felújítás 0,7
9 Bányászati Utókezelõ és Éjjeli Szanatórium
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 10,5 13,8
2 Társadalombiztosítási járulék 4,6 6,1
3 Dologi kiadások 9,3 14,1
2 Felújítás 0,9
13 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 3,7 5,9
2 Társadalombiztosítási járulék 1,5 2,5
3 Dologi kiadások 1,6 5,3
16 Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 180,4 183,7
2 Társadalombiztosítási járulék 78,8 80,6
3 Dologi kiadások 115,8 188,3
2 Felújítás 0,8 0,3
21 IKM Gyermekjóléti Intézmény
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 7,9 10,2
2 Társadalombiztosítási járulék 3,5 4,4
3 Dologi kiadások 6,6 8,6
2 Felújítás 1,1
22 IKM Üdülõk
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 11,7 10,7
2 Társadalombiztosítási járulék 5,0 4,8
3 Dologi kiadások 17,1 20,7
2 Felújítás 4,0
23 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
2 Felújítás 15,3
2 Ágazati és célfeladatok
1 Alapítványok támogatása
1 Fogyasztók Tisztességes Tájékoztatásáért Alapítvány12,0 12,0
3 Aknászképzés támogatása
3 Dologi kiadások 32,6 34,0
24 Alapok támogatása
1 Idegenforgalmi Alap 200,0 200,0
25 Magyar Geológiai Szolgálat
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 173,6 259,2
2 Társadalombiztosítási járulék 76,4 115,4
3 Dologi kiadások 155,0 508,2
26 Magyar Bányászati Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 86,8 91,5
2 Társadalombiztosítási járulék 38,7 42,9
3 Dologi kiadások 97,5 83,4
2 Felújítás 14,8
27 Magyar Energia Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 25,8 23,8
2 Társadalombiztosítási járulék 11,4 10,5
3 Dologi kiadások 14,6 72,1
2 Felújítás 6,2
XIX. fejezet kiadásai összesen: 12 744,016 163,3
XX. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
1 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 226,1 257,8
2 Társadalombiztosítási járulék 99,1 117,0
3 Dologi kiadások 283,0 431,7
2 Felújítás 5,6 4,5
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 20,0 20,0
2 Országos Mûemlékvédelmi Hivatal
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 259,3 269,9
2 Társadalombiztosítási járulék 114,1 124,5
3 Dologi kiadások 604,7 746,1
2 Felújítás 1,2 0,9
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 110,0 217,0
3 Országos Meteorológiai Szolgálat
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 147,8 161,1
2 Társadalombiztosítási járulék 64,7 69,2
3 Dologi kiadások 129,8 257,6
2 Felújítás 7,1 7,1
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 16,0 16,0
4 Környezetgazdálkodási Intézet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 140,0 140,9
2 Társadalombiztosítási járulék 60,7 63,5
3 Dologi kiadások 119,3 191,9
2 Felújítás 2,5 3,5
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 3,0 3,0
5 Természetvédelmi területi szervek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 214,2 246,1
2 Társadalombiztosítási járulék 93,9 110,1
3 Dologi kiadások 200,7 399,0
2 Felújítás 23,3 29,2
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 22,0 21,9
6 Környezetvédelmi területi szervek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 484,0 555,9
2 Társadalombiztosítási járulék 213,1 254,4
3 Dologi kiadások 338,7 614,2
2 Felújítás 19,3 22,3
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 18,0 18,0
7 Területi fõépítészi szervek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 22,4 22,8
2 Társadalombiztosítási járulék 10,0 10,4
3 Dologi kiadások 40,5 42,8
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 1,0 1,0
8 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
2 Ágazati és célfeladatok
3 Kormányzati beruházások, beruházási célprogram
1 Területfejlesztési feladatok 20,0 20,0
2 Céltámogatási kiegészítõ keret 470,0 236,1
3 Budai vár kormányzati negyed beruházási célprogram110,5 110,5
4 A dunai vízpótlással kapcsolatos monitoring rendszer29,0 29,
0
5 Duna Bizottság Ökológiai Titkársága 14,9
6 Az Alföld idõszerû környezetvédelmi feladatai20,0 0,2
7 Környezeti kárelhárítás 33,3 55,7
9 Duna monitoring 20,4 0,9
10 Grassalkovich Kastély Alapítvány támogatása 300,0 300,0
11 Szigetközi térség kárainak mérséklése 16,0
12 A Hágai jogvita környezeti-ökológiai megalapozása 20,0 2,7
13 Központi államhatalmi és államigazgatási szervek elhelyezése 101
,6
14 A vízpótlással kapcsolatos monitoring rendszer üzemeltetése 6,0
15 Közép-Keleteurópai Környezetvédelmi Központ elhelyezése 14,0 14,
0
16 Országos mûemlékvédelem többletfeladatai 100,0
17 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Közalapítvány4,8
18 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Közalapítvány 4,8
20 Somló-hegy Alapítvány támogatása 8,0
3 Fejezeti tartalék 19,4
4 Rendkívüli kiadások
1 Volt szovjet ingatlanok környezeti kárelhárítása100,0100,0
9 Alapok támogatása
1 Területfejlesztési Alap 1 000,01 000,0
XX. fejezet kiadásai összesen: 6 408,67 439,6
XXI. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1 MTA Titkársága
1 MTA Titkárság Igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 68,7 96,7
2 Társadalombiztosítási járulék 29,6 42,5
3 Dologi kiadások 43,7 73,6
2 Felújítás 3,7
2 MTA Tudományos Minõsítõ Bizottság
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 96,8 137,6
2 Társadalombiztosítási járulék 42,6 58,2
3 Dologi kiadások 288,0 300,2
3 MTA Tudóstámogatás
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 229,0 205,5
2 Társadalombiztosítási járulék 101,4 92,9
3 Dologi kiadások 17,0
4 Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia
1 Mûködési költségvetés
3 Dologi kiadások 1,4
3 MTA Könyvtára
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 54,6 80,5
2 Társadalombiztosítási járulék 23,8 38,1
3 Dologi kiadások 76,8 114,1
4 MTA Természettudományi kutatóintézetei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 1 589,32 163,1
2 Társadalombiztosítási járulék 678,0 940,3
3 Dologi kiadások 1 219,13 470,6
2 Felújítás 202,9
5 MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 388,6 624,1
2 Társadalombiztosítási járulék 145,5 238,9
3 Dologi kiadások 87,4 580,3
2 Felújítás 6,5
6 MTA Területi akadémiai központok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 12,0 17,7
2 Társadalombiztosítási járulék 5,0 7,9
3 Dologi kiadások 18,6 30,2
2 Felújítás 3,6
7 MTA Kutatást kiszolgáló szervezetei
1 Kutatást kiszolgáló szervek támogatott kutatóhelyek nélkül
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 66,7 86,0
2 Társadalombiztosítási járulék 29,5 42,3
3 Dologi kiadások 48,2 431,4
2 Felújítás 11,3
2 Támogatott kutatóhelyek
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 170,5 333,4
2 Társadalombiztosítási járulék 75,0 144,3
3 Dologi kiadások 34,4 95,9
2 Felújítás 1,8
8 MTA Egyéb intézményei
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 34,6 49,6
2 Társadalombiztosítási járulék 14,9 22,1
3 Dologi kiadások 61,8 86,7
2 Felújítás 9,1
9 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés
3 Dologi kiadások 293,9
2 Felújítás 244,4
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 100,0 99,9
2 Célelõirányzatok
1 Tudós társaságok támogatása
3 Dologi kiadások 13,6 13,5
2 Tudományos könyv- és folyóirat kiadás
3 Dologi kiadások 98,7 103,4
3 Nemzetközi kapcsolatok
3 Dologi kiadások 164,0
4 Fiatal kutatók pályázatos támogatása
1 Béralap 81,0
2 Társadalombiztosítási járulék 22,2
3 Dologi kiadások 1,8
3 Fejezeti tartalék
1 Béralap 23,8
2 Társadalombiztosítási járulék 8,5
3 Dologi kiadások 46,0 12,6
XXI. fejezet kiadásai összesen: 6 538,111 385,3
XXII. MAGYAR TÁVIRATI IRODA
1 Magyar Távirati Iroda gazdálkodó szervezete
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 73,1 74,1
2 Társadalombiztosítási járulék 31,5 32,1
3 Dologi kiadások 8,8 8,9
2 Magyar Távirati Iroda Intézmény
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 440,0 414,4
2 Társadalombiztosítási járulék 176,6 148,3
3 Dologi kiadások 515,0 741,2
2 Felújítás 28,0 22,4
3 Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
2 Egyéb intézményi beruházások 50,0 50,0
XXII. fejezet kiadásai összesen: 1 323,01 491,4
XXV. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
1 Gazdasági Versenyhivatal igazgatása
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 90,0 98,9
2 Társadalombiztosítási járulék 39,3 44,9
3 Dologi kiadások 85,1 114,2
XXV. fejezet kiadásai összesen: 214,4258,0
XXVI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
1 KSH Központi Igazgatás
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 338,0 370,2
2 Társadalombiztosítási járulék 135,5 164,8
3 Dologi kiadások 200,0 414,8
2 Felújítás 11,9
2 KSH Megyei Igazgatóságai
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 426,8 680,1
2 Társadalombiztosítási járulék 172,7 242,9
3 Dologi kiadások 107,0 234,9
2 Felújítás 1,2
3 KSH Népszámlálás
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 49,4 44,7
2 Társadalombiztosítási járulék 20,7 20,6
3 Dologi kiadások 9,0 28,8
4 KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 34,3 24,5
2 Társadalombiztosítási járulék 13,1 11,1
3 Dologi kiadások 7,3 25,9
6 KSH Népességtudományi Kutató Intézet
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 10,4 11,6
2 Társadalombiztosítási járulék 4,5 5,1
3 Dologi kiadások 1,2 8,3
7 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 16,8
2 Társadalombiztosítási járulék 3,1
3 Dologi kiadások 13,7 5,5
2 Felújítás 17,7
2 Célelõirányzatok
1 Életszínvonal statisztikai fejlesztés feladatai10,0
2 Gazdaságstatisztika fejlesztési feladatok 12,8
4 Nemzetgazdasági statisztikák 115,0
5 PHARE információs rendszer fejlesztés 46,0
6 GDP negyedéves becslése 25,5
7 Iparstatisztika bõvítése 5,3
8 Munkaügyi statisztika bõvítése 5,4
9 Mikrocenzus próbaszámlálása 15,2
10 Közúti szállítás statisztikai rendszerének korszerûsítése 4,0
11 Idegenforgalmi megfigyelés korszerûsítése 4,6
12 Háztartás Panel vizsgálat 5,5
13 Mezõgazdasági összeírás 30,0
XXVI. fejezet kiadásai összesen: 1 860,52 306,9
XXVII. AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK HIVATALA
1 Az Állampolgári Jogok Országgyûlési Biztosának Hivatala
1 Mûködési költségvetés
1 Béralap 17,3
2 Társadalombiztosítási járulék 7,7
3 Dologi kiadások 13,3
XXVII. fejezet kiadásai összesen: 38,3
XXX. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK
1 Kormányhitelek
2 Korábban felvett hitelek törlesztése 11 165,011 881,0
2 Világbanki, EIB, EBRD hitelek
1 Új hitelek kihelyezése 13 900,016 372,2
2 Korábban felvett hitelek utáni rendelkezésretartási jutalék és
kamat 4 500,0 3 587,6
3 Korábban felvett hitelek törlesztése 5 100,03 003,5
3 Vegyes kiadások 1 335,01 622,5
XXX. fejezet kiadásai összesen: 36 000,036 466,8
XXXI. A KÖLTSÉGVETÉS BELFÖLDI ADÓSSÁGA
1 Adósságtörlesztés
1 Hosszú lejáratú hitelek törlesztése
1 Költségvetési hiányt finanszírozó MNB hitelek8 176,08 176,0
2 Nem költségvetési hiányt finanszírozó MNB hitelek2 050,0 2
050,0
2 Államkötvény-adósság törlesztése 2 630,02 650,4
4 Nemzetközi beruházások hiteltörlesztése 636,0 636,5
5 Államkölcsön-törlesztés 5 900,05 900,0
6 Lakásfedezeti államkötvény tõketörlesztése 1 000,0
7 Kincstári államkötvény tõketörlesztése 3 620,03 604,7
8 1991-92. évi hiányt finanszírozó államkötvény törlesztése 45 000,0
44 866,8
10 Költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek törlesztése
214,0 181,9
2 Költségvetés által felvett MNB hitelek kamata
1 1991 elõtt felvett hitelek kamata
1 Költségvetési hiányt finanszírozó hitelre35 518,834 744,2
2 Vállalati adósságrendezési hitelre 1 358,91 386,2
5 Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptõke-részesedési
hitel 574,1 585,7
6 ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelre 20 781,921 178,8
7 Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelre
515,6 515,8
8 Állami forgóalap-létesítési hitelre 3 468,43 538,2
10 Világbanki kölcsönök megbízási díja 422,7 491,3
2 1991-ben felvett hiányt finanszírozó MNB hitelre14 107,4 14 378,3
3 Államkötvények kamata és jutalékai
1 Hiányt finanszírozó államkötvény kamata és jutaléka61 312,4 62
545,2
2 Egyéb kamat és jutalék 64 152,664 633,1
4 Kincstárjegyek kamata és forgalmi jutalékai54 332,656 066,1
5 Egyéb kamatfizetések
2 Kereskedelmi bankok által nyújtott lakásépítési forgóeszközhitelek
kamata 2 500,0 1 945,7
3 Lakásfedezeti államkötvény kamata az elõzõ évre2 876,62 878,1
4 Kincstári államkötvény kamata 21 190,020 944,9
5 Kedvezményes kamatozású lakáshitelek kamatkiegészítése5 500,0 4
183,4
7 Egyéb jutalékok 300,0 245,0
8 Származékos világbanki hitelek folyósítása 430,0 278,8
9 Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének kamata
32,0 28,2
10 Önkormányzati hitelek kamatai 1 000,0 473,1
11 Likviditási hitel kamata 228,1
7 Reklám és nyomda költségek
1 Államkötvények 512,2
2 Kincstárjegyek 365,9
3 Függõ és egyéb tételek 1 000,0 -1,9
XXXI. fejezet kiadásai összesen: 360 600,0360 210,7
Fejezetek kiadási fõösszege 1 648 319,1 1 778 432,3
Központi költségvetési szervek pénzmaradványa 0,0 21 796,0
KIADÁSI FÕÖSSZEG 1 648 319,1 1 800 228,3
BEVÉTELI FÕÖSSZEG 1 308 359,6 1 478 426,3
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA 339 959,5 321 702,0
2. számú melléklet az 1995. évi ........ törvényhez
Millió forintban
Kie- Al-c Elõ- Az
1994. LXV.
Cím Elõimelt Cím
ím ir. BEVÉTELEK ( I. ) törvénnyel 1994. évi
száAl-crcso elõ név név csop mód
o-sított
m ím p ir.s név1993. CXI. tel
jesítés
Kiemelt elõirányzat neve
I. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Mûködési költségvetés 4,7
2 Köztársasági Elnök Katonai Irodája
1 Mûködési költségvetés 0,4
I. fejezet bevételei összesen: 5,1
II. ORSZÁGGYÛLÉS
1 Országgyûlés
1 Képviselõtestület
1 Mûködési költségvetés 84,6
2 Országgyûlés hivatali szervei
1 Mûködési költségvetés 186,2 295,3
3 Országgyûlési Könyvtár
1 Mûködési költségvetés 6,7 25,4
II. fejezet bevételei összesen: 192,9405,3
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
1 Alkotmánybíróság
1 Mûködési költségvetés 44,1
III. fejezet bevételei összesen: 44,1
IV. LEGFELSÕBB BÍRÓSÁG
1 Legfelsõbb Bíróság
1 Mûködési költségvetés 19,0 41,2
IV. fejezet bevételei összesen: 19,0 41,2
V. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
1 Legfõbb Ügyészség
1 Mûködési költségvetés 2,1 52,5
2 Területi ügyészségek
1 Mûködési költségvetés 1,0 139,9
3 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
1 Mûködési költségvetés 0,1 13,1
V. fejezet bevételei összesen: 3,2205,5
VI. ÁLLAMI SZÁMVEVÕSZÉK
1 Állami Számvevõszék
1 Mûködési költségvetés 2,0 18,6
2 Továbbképzési Intézet és Üdülõ
1 Mûködési költségvetés 8,0 21,8
VI. fejezet bevételei összesen: 10,0 40,4
VII. MINISZTERELNÖKSÉG
1 Miniszterelnöki Hivatal
1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás
1 Mûködési költségvetés 157,2
2 Miniszterelnöki Hivatal Ellátó Szolgálata
1 Mûködési költségvetés 301,0 380,2
3 Tárcanélküli miniszterek igazgatása
1 Mûködési költségvetés 5,1
3 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
1 Mûködési költségvetés 1,4
4 Kárpótlási hivatalok
1 Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal
1 Mûködési költségvetés 38,0
2 Megyei kárrendezési és kárpótlási hivatalok
1 Mûködési költségvetés 8,8
7 Világkiállítási Programiroda
1 Mûködési költségvetés 95,8
9 Üdülõk
1 Központi Állami Üdülõ és Oktatási Központ
1 Mûködési költségvetés 58,5 82,8
2 MEH Hivatali Üdülõ
1 Mûködési költségvetés 8,2 29,4
3 Üdülõszállók
1 Mûködési költségvetés 213,0 7,7
10 Országos Tudományos Kutatási Alap Irodája
1 Mûködési költségvetés 80,0 98,0
11 Biztonsági Szolgálatok
1 Nemzetbiztonsági Hivatal
1 Mûködési költségvetés 67,5 226,0
2 Információs Hivatal
1 Mûködési költségvetés 29,9 87,2
13 Határon Túli Magyarok Hivatala
1 Mûködési költségvetés 4,4
15 Állami Bankfelügyelet
1 Mûködési költségvetés 342,0 641,8
16 Állami Vagyonügynökség
1 Állami Vagyonügynökség
1 Mûködési költségvetés 1 800,01 841,5
2 Privatizációs költségek fedezete 8 500,0
1 Mûködési költségvetés 5 220,5
3 Szavatosság, jótállás, kezességvállalás fedezete12 500,0
1 Mûködési költségvetés 1 663,2
17 Országos Testnevelési és Sporthivatal
1 Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása
1 Mûködési költségvetés 12,9 147,5
3 Központi sportintézmények és sportlétesítmények
1 Mûködési költségvetés 638,5 874,2
5 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés 39,4
4 Célelõirányzatok 2,0
5 Egyéb ágazati szakmai célfeladatok 3,0
6 Társadalmi szervezetek támogatása 9,1
18 Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala
1 Mûködési költségvetés 8,3 236,7
19 Magyar Szabványügyi Hivatal
1 Mûködési költségvetés 102,0 248,2
20 Országos Találmányi Hivatal
1 Mûködési költségvetés 510,0 690,2
21 Országos Mérésügyi Hivatal
1 Mûködési költségvetés 598,81 006,6
22 Országos Mûszaki Információs Központ és Könyvtár
1 Mûködési költségvetés 198,9 304,3
23 Országos Atomenergia Hivatal
1 Mûködési költségvetés 200,0 264,0
24 Magyar Ûrkutatási Iroda
1 Mûködési költségvetés 2,7
25 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés 32,7
2 Célelõirányzatok
4 Kutatási feladatok támogatása 17,9
31 Magyar Rádió
1 Mûködési költségvetés 5 786,27 755,0
32 Magyar Televízió
1 MTV Központi Szervezete
1 Mûködési költségvetés 12 797,530 418,1
VII. fejezet bevételei összesen: 44 753,252 640,6
VIII. BELÜGYMINISZTÉRIUM
1 Belügyminisztérium igazgatása
1 Belügyminisztérium központi igazgatása
1 Mûködési költségvetés 455,8
2 Köztársasági Megbízottak Hivatalai
1 Törvényességi ellenõrzés és államigazgatás
1 Mûködési költségvetés 56,6 282,1
2 Területi honvédelmi igazgatás
1 Mûködési költségvetés 6,0
3 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok
1 Mûködési költségvetés 420,0 871,0
5 Rendõrség
1 Országos Rendõrfõkapitányság és háttérintézményei
1 Mûködési költségvetés 423,5 920,6
2 Budapesti Rendõrfõkapitányság
1 Mûködési költségvetés 336,2 806,6
3 Megyei Rendõr-fõkapitányságok
1 Mûködési költségvetés 718,01 014,0
4 Rendõri Ezred
1 Mûködési költségvetés 128,1 145,4
5 Köztársasági Õrezred
1 Mûködési költségvetés 55,0 71,1
6 Híradástechnikai Szolgálat
1 Mûködési költségvetés 10,0 76,6
6 Határõrség
1 Határõrség Országos Parancsnokság és szervei
1 Mûködési költségvetés 249,7 217,7
2 Biztosító és Kiszolgáló Igazgatóság
1 Mûködési költségvetés 45,2 26,9
3 Határõrigazgatóságok
1 Mûködési költségvetés 153,8 225,0
7 Tûzoltóság
1 Tûzoltóság Országos Parancsnokság és szervei
1 Mûködési költségvetés 14,4 431,1
2 Tûzoltóparancsnokságok
1 Mûködési költségvetés 135,6 401,2
8 Polgári Védelem
1 Polgári Védelem Igazgatóság és szervei
1 Mûködési költségvetés 18,2
2 Polgári Védelmi parancsnokságok
1 Mûködési költségvetés 2,0 56,1
9 Menekültügyi és Migrációs Hivatal
1 Mûködési költségvetés 5,3
11 Országos Személyi Adat és Lakcímnyilvántartó Hivatal
1 Mûködési költségvetés 80,0 266,0
12 Magyar Közigazgatási Intézet
1 Mûködési költségvetés 5,0 40,6
13 Fõiskolák
2 Rendõrtiszti Fõiskola
1 Mûködési költségvetés 20,0 86,8
14 BM Jóléti Intézmények Igazgatósága
1 Üdülõk
1 Mûködési költségvetés 153,0 406,1
2 Gyermekintézmények
1 Mûködési költségvetés 27,5
4 Létesítmény Fenntartás
1 Mûködési költségvetés 0,9
15 BM Központi Kórház és intézményei
1 Mûködési költségvetés 1 192,41 395,8
16 Vagyonátadó és Vagyonellenõrzõ Bizottságok
1 Mûködési költségvetés 3,1
17 Gazdasági Igazgatóság és háttérintézményei
1 Gazdasági Igazgatóság
1 Mûködési költségvetés 663,2 743,5
2 Lakásfenntartó és Kezelõ szervezet
1 Mûködési költségvetés 1,0
4 BM Mûvelõdési Központ
1 Mûködési költségvetés 64,1 106,6
5 Adatfeldolgozó Hivatal
1 Mûködési költségvetés 156,7
20 Kormány Kiemelt Objektumok Igazgatósága
1 Mûködési költségvetés 60,0 173,3
22 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés 548,8
VIII. fejezet bevételei összesen: 5 033,49 939,8
IX. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1 Honvédelmi Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés 48,6
2 Magyar Honvédség
1 MH Parancsnokság és Katonai Igazgatás
1 Mûködési költségvetés 6,3 29,2
2 Szárazföldi és hátországvédelmi csapatok
1 Mûködési költségvetés 825,3 706,5
3 Honi légvédelmi és repülõcsapatok
1 Mûködési költségvetés 259,2 288,8
5 Katonai Felderítõ Hivatal
1 Mûködési költségvetés 39,1 169,8
6 Központi intézetek ellátó és kiszolgáló szervei
1 Mûködési költségvetés 4 155,03 226,1
3 MH Gyermekintézmények
1 Mûködési költségvetés 29,0 28,6
4 MH Katonai Tanintézetek
1 Mûködési költségvetés 64,3 236,9
5 MH Katonai Ügyészségek
1 Mûködési költségvetés 2,2 1,7
6 MH Kulturális intézmények
1 Mûködési költségvetés 164,1 197,1
7 MH Sportlétesítmények
1 Mûködési költségvetés 6,0 12,1
8 MH Egészségügyi intézmények
1 Mûködési költségvetés 2 487,53 255,8
9 MH Üdülõk, vendégházak
1 Mûködési költségvetés 129,8 223,1
11 MH Hadtörténeti Intézet és Múzeum
1 Mûködési költségvetés 2,2 12,9
IX. fejezet bevételei összesen: 8 170,08 437,2
X. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK MINISZTÉRIUMA
1 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma igazgatása
1 NGKM Központi igazgatása
1 Mûködési költségvetés 10,9 217,4
2 NGKM Jóléti intézmények
1 Mûködési költségvetés 10,1 39,3
2 MTK-VM Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény
1 Mûködési költségvetés 4,2 27,1
3 Külkereskedelmi Szolgálat
1 Mûködési költségvetés 843,02 341,9
X. fejezet bevételei összesen: 868,22 625,7
XI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
1 Népjóléti Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés 12,0 124,0
2 Állami Népegészségügyi Szolgálat Intézetei
1 Mûködési költségvetés 589,22 070,3
3 Orvosegyetemek, egészségügyi fõiskolák és szakoktatási intézetek
1 Mûködési költségvetés 11 958,020 173,0
4 Gyógyító-megelõzõ ellátás országos szakintézetei
1 Mûködési költségvetés 8 058,412 860,2
5 Állami szociális intézetek
1 Mûködési költségvetés 59,9 102,0
6 Országos Mentõszolgálat
1 Mûködési költségvetés 3 474,15 178,4
7 Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei
1 Mûködési költségvetés 38,2 88,6
9 Népjóléti Minisztérium üdülõje
1 Mûködési költségvetés 4,9 9,8
XI. fejezet bevételei összesen: 24 194,740 606,3
XII. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés 9,1 95,2
2 Bíróságok
1 Mûködési költségvetés 954,51 577,0
3 Szakértõi Intézetek
1 Mûködési költségvetés 2,0 20,5
4 IM Büntetésvégrehajtás
1 Mûködési költségvetés 564,51 157,9
5 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés 6,2
2 Ágazati célfeladatok
1 Gyermektartás-díjak visszatérülése 9,0
XII. fejezet bevételei összesen: 1 539,12 856,8
XIII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés 42,9 385,9
2 Közlekedési Felügyeletek
1 Mûködési költségvetés 3 950,94 626,4
3 Hírközlési Intézmények
1 Mûködési költségvetés 1 445,01 911,3
4 Közúti és Autópálya Igazgatóságok
1 Mûködési költségvetés 33 468,170 722,3
5 Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóság
1 Mûködési költségvetés 5 360,010 326,9
7 Vízügyi és Árvízvédelmi intézmények
1 Mûködési költségvetés 6 934,98 597,3
9 MÁV egészségügyi szolgáltatás
1 Mûködési költségvetés 20,0 85,3
10 MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1 Mûködési költségvetés 2 348,53 647,2
11 Közlekedési Múzeum
1 Mûködési költségvetés 5,3 17,6
13 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
2 Ágazati célelõirányzatok
1 Állami céltartalékkal kapcsolatos feladatok 300,0 435,8
XIII. fejezet bevételei összesen: 53 875,6100 756,0
XIV. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
1 Külügyminisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés 67,8 201,7
2 Külképviseletek
1 Mûködési költségvetés 2 150,83 512,2
4 KÜM Jóléti Intézményei
1 Mûködési költségvetés 15,0 21,6
5 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
2 Ágazati célfeladatok
1 Állami Protokoll kiadásai 31,2
XIV. fejezet bevételei összesen: 2 233,63 766,7
XV. FÖLDMÛVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Földmûvelésügyi Minisztérium igazgatása
1 FM központi igazgatása
1 Mûködési költségvetés 91,4 361,6
2 Jóléti Intézmények
1 Mûködési költségvetés 46,5 85,1
2 Szakigazgatási intézmények
1 Költségvetési Iroda
1 Mûködési költségvetés 15,8 107,5
2 Állategészségügyi, élelmiszerellenõrzési szakigazgatási
intézmények
1 Mûködési költségvetés 1 906,63 240,0
3 Növényegészségügyi szakigazgatási intézmények
1 Mûködési költségvetés 992,8 963,4
4 Földmûvelésügyi szakigazgatási intézmények
1 Mûködési költségvetés 20,2 391,2
5 Erdészeti szakigazgatási intézmények
1 Mûködési költségvetés 117,4 353,3
3 Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet
1 Mûködési költségvetés 350,4 784,9
4 Mezõgazdasági minõsítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei
1 Mûködési költségvetés 605,6 992,6
6 Mezõgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei
1 Mûködési költségvetés 149,8 289,9
8 Agrár felsõoktatás
1 Egyetemek
1 Mûködési költségvetés 1 183,53 006,8
2 Gyakorlóiskolák
1 Mûködési költségvetés 43,3 130,0
3 Egyetemi kutatás intézményei
1 Mûködési költségvetés 601,3 798,0
4 Tangazdaságok
1 Mûködési költségvetés 355,2 386,7
9 Közmûvelõdési intézmények
1 Mûködési költségvetés 7,1 53,1
10 Agrárkutató intézetek
1 Mûködési költségvetés 1 124,21 803,1
11 FM kiemelt sportlétesítmények
1 Mûködési költségvetés 39,7 100,5
12 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés 308,6
2 Ágazati és célfeladatok
4 Állami tartalékgazdálkodás 43,0
XV. fejezet bevételei összesen: 7 693,814 156,3
XVI. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Munkaügyi Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés 33,3 887,7
2 Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága
1 Mûködési költségvetés 7,7
3 Nemzeti Szakképzési Intézet
1 Mûködési költségvetés 60,7 765,4
5 Munkaügyi Kutatóintézet
1 Mûködési költségvetés 10,7 28,8
6 Regionális átképzõ központok
1 Mûködési költségvetés 964,41 354,8
9 Munkaügyi Minisztérium Hivatali Üdülõ
1 Mûködési költségvetés 5,8 14,1
10 Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség
1 Mûködési költségvetés 17,9
11 Országos Munkavédelmi Képzõ és Továbbképzõ Intézet
1 Mûködési költségvetés 20,3 47,6
12 Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet
1 Mûködési költségvetés 92,6 206,7
13 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés 0,4
XVI. fejezet bevételei összesen: 1 187,83 331,1
XVII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
1 Pénzügyminisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés 372,7 845,5
2 Állami Biztosítás, Értékpapír és Szerencsejáték Felügyelet
1 Mûködési költségvetés 988,01 261,2
4 "Lánchíd" Irodaház
1 Mûködési költségvetés 224,3 248,6
5 Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal
1 Mûködési költségvetés 373,2 536,4
6 Vám- és Pénzügyõrség
1 Mûködési költségvetés 409,21 165,2
9 Nemesfémvizsgáló és Hitelesítõ Intézet
1 Mûködési költségvetés 60,0 168,1
12 Kincstári Vagyonkezelõ Szervezet
1 Kincstári Vagyonkezelõ Szervezet
1 Mûködési költségvetés 174,9
2 Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos bevételek
1 Mûködési költségvetés 357,1
4 KVSZ Club Aliga Üdülõ
1 Mûködési költségvetés 219,3
5 Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos közp.
költs. 1 200,0 755,0
megilletõ bevételek
13 PM Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet
1 Mûködési költségvetés 59,5 85,5
14 Országos Játék Alap Kezelõ Szervezet
1 Mûködési költségvetés 57,4 62,8
15 Kisvállalkozói Garancia Alap Kezelõ Szervezet
1 Mûködési költségvetés 17,8 29,2
16 Központi Számvevõségi Hivatal
1 Mûködési költségvetés 4,6
17 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
2 Ágazati és célfeladatok
4 Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai 37,9
25 Vállalkozások költségvetési befizetései
1 Társasági adó és osztalék
1 Társasági adó (pénzintézetek nélkül) 58 400,075 978,4
2 Pénzintézetek társasági adója 23 000,030 447,7
2 Különleges helyzetek miatti befizetések 22 000,017 741,3
3 Vám és importbefizetések 122 500,0148 795,9
4 Állami vagyon utáni részesedés -1 126,1
5 Játékadó-bevétel 4 500,04 265,6
6 Egyéb befizetések 11 000,012 299,7
26 Fogyasztáshoz kapcsolt adók
1 Általános forgalmi adó 325 000,0336 371,2
2 Fogyasztási adó 166 800,0164 271,4
27 Lakosság költségvetési befizetései
1 Személyi jövedelemadó 248 000,0243 477,6
2 Egyéb lakossági adók 2 000,01 779,0
3 Lakossági vámbefizetések 2 000,01 746,8
4 Lakossági illetékek 16 500,016 393,6
29 Egyéb költségvetési bevételek
1 Vegyes bevételek 3 583,02 315,8
30 Költségvetési befizetések
1 Központi költségvetési szervek 2 883,63 861,8
2 Önkormányzatok befizetései 200,0 838,7
3 Elkülönített állami pénzalapok befizetései
1 Befektetésösztönzési Alap 700,0 700,0
2 Foglalkoztatási Alap 2 500,02 500,0
3 Szolidarítási Alap 2 100,02 100,0
XVII. fejezet bevételei összesen: 1 017 428,1 070 709,
XVIII. MÛVELÕDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
1 Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
1 Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés 55,9 338,2
2 Magyar Unesco Bizottság Titkársága
1 Mûködési költségvetés 3,4
2 Tudományegyetemek
1 Mûködési költségvetés 2 047,03 757,9
3 Mûszaki egyetemek
1 Mûködési költségvetés 1 610,93 235,4
4 Mûvészeti és testnevelési fõiskolák
1 Mûködési költségvetés 213,5 454,7
5 Pedagógusképzõ fõiskolák
1 Mûködési költségvetés 481,51 018,3
6 Mûszaki és gazdasági fõiskolák
1 Mûködési költségvetés 647,91 481,2
7 Továbbképzõ intézetek
1 Mûködési költségvetés 369,0 503,1
8 Egyéb oktatási intézmények
1 Mûködési költségvetés 378,6 763,5
9 Országos könyvtárak
1 Mûködési költségvetés 23,9 189,7
10 Országos levéltárak
1 Mûködési költségvetés 16,2 57,7
11 Országos múzeumok
1 Mûködési költségvetés 155,7 601,8
12 Magyar Nemzeti Színház
1 Mûködési költségvetés 41,3 96,8
13 Magyar Állami Operaház
1 Mûködési költségvetés 217,9 330,0
14 Egyéb mûvészeti és közmûvelõdési intézmények
1 Mûködési költségvetés 356,1 866,8
15 Szerzõi Jogvédõ Hivatal
1 Mûködési költségvetés 274,6 411,6
17 Nemzetközi kapcsolatok és intézetek
1 Mûködési költségvetés 75,1 96,2
18 Kutatóintézetek
1 Mûködési költségvetés 11,9 131,2
19 Jóléti és szociális intézmények
1 Mûködési költségvetés 157,5 129,7
20 Regionális oktatási központok
1 Mûködési költségvetés 1,2 33,6
21 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés 28,5
XVIII. fejezet bevételei összesen: 7 135,714 529,3
XIX. IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM
1 Ipari és Kereskedelmi Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés 110,0 295,4
2 Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
1 Mûködési költségvetés 39,2
3 Tartalékgazdálkodási Igazgatóság
1 Mûködési költségvetés 9 228,016 676,5
4 Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda
1 Mûködési költségvetés 6,5
5 Minõségellenõrzõ intézetek
1 Mûködési költségvetés 536,01 038,8
6 Állami Energetikai és Energiabiztonság-technikai Felügyelet
1 Mûködési költségvetés 560,2 578,1
8 Idegenforgalmi intézõ bizottságok
1 Mûködési költségvetés 47,2 214,0
9 Bányászati Utókezelõ és Éjjeli Szanatórium
1 Mûködési költségvetés 4,7 6,9
13 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1 Mûködési költségvetés 0,3 4,1
16 Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség
1 Mûködési költségvetés 86,5
21 IKM Gyermekjóléti Intézmény
1 Mûködési költségvetés 6,0 8,3
22 IKM Üdülõk
1 Mûködési költségvetés 19,0 22,3
25 Magyar Geológiai Szolgálat
1 Mûködési költségvetés 5,0 414,8
26 Magyar Bányászati Hivatal
1 Mûködési költségvetés 6,0 21,7
27 Magyar Energia Hivatal
1 Mûködési költségvetés 58,8
XIX. fejezet bevételei összesen: 10 522,419 471,9
XX. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
1 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása
1 Mûködési költségvetés 3,4 109,1
2 Országos Mûemlékvédelmi Hivatal
1 Mûködési költségvetés 63,2
3 Országos Meteorológiai Szolgálat
1 Mûködési költségvetés 102,6 242,5
4 Környezetgazdálkodási Intézet
1 Mûködési költségvetés 319,5 409,7
5 Természetvédelmi területi szervek
1 Mûködési költségvetés 80,4 310,7
6 Környezetvédelmi területi szervek
1 Mûködési költségvetés 76,5 373,3
7 Területi fõépítészi szervek
1 Mûködési költségvetés 2,8
8 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
2 Ágazati és célfeladatok
6 Az Alföld idõszerû környezetvédelmi feladatai 0,2
7 Környezeti kárelhárítás 55,7
9 Duna monitoring 0,9
12 A Hágai jogvita környezeti-ökológiai megalapozása 2,7
13 Központi államhatalmi és államigazgatási szervek elhelyezése 101
,6
20 Somló-hegy Alapítvány támogatása 8,0
XX. fejezet bevételei összesen: 582,41 680,4
XXI. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1 MTA Titkársága
1 MTA Titkárság Igazgatása
1 Mûködési költségvetés 38,0
2 MTA Tudományos Minõsítõ Bizottság
1 Mûködési költségvetés 8,3 48,0
3 MTA Tudóstámogatás
1 Mûködési költségvetés 11,7
4 Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia
1 Mûködési költségvetés 1,4
3 MTA Könyvtára
1 Mûködési költségvetés 0,7 33,7
4 MTA Természettudományi kutatóintézetei
1 Mûködési költségvetés 1 485,73 981,8
5 MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek
1 Mûködési költségvetés 148,2 651,3
6 MTA Területi akadémiai központok
1 Mûködési költségvetés 5,3 18,7
7 MTA Kutatást kiszolgáló szervezetei
1 Kutatást kiszolgáló szervek támogatott kutatóhelyek nélkül
1 Mûködési költségvetés 48,0 154,8
2 Támogatott kutatóhelyek
1 Mûködési költségvetés 71,2
8 MTA Egyéb intézményei
1 Mûködési költségvetés 42,3 71,3
9 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés 45,5
XXI. fejezet bevételei összesen: 1 738,55 127,4
XXII. MAGYAR TÁVIRATI IRODA
1 Magyar Távirati Iroda gazdálkodó szervezete
1 Mûködési költségvetés 0,7
2 Magyar Távirati Iroda Intézmény
1 Mûködési költségvetés 843,0 967,3
XXII. fejezet bevételei összesen: 843,0968,0
XXV. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
1 Gazdasági Versenyhivatal igazgatása
1 Mûködési költségvetés 43,6
XXV. fejezet bevételei összesen: 43,6
XXVI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
1 KSH Központi Igazgatás
1 Mûködési költségvetés 90,3 100,3
2 KSH Megyei Igazgatóságai
1 Mûködési költségvetés 38,0 172,7
3 KSH Népszámlálás
1 Mûködési költségvetés 4,0 7,0
4 KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
1 Mûködési költségvetés 1,1 2,1
6 KSH Népességtudományi Kutató Intézet
1 Mûködési költségvetés 1,0 8,6
7 Fejezeti kezelésû elõirányzatok
1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok
1 Mûködési költségvetés 5,5
XXVI. fejezet bevételei összesen: 134,4296,2
XXVII. AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK HIVATALA
XXVII. fejezet bevételei összesen:
XXX. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK
1 Kormányhitelek
2 Korábban nyújtott hitelek törlesztése 1 488,09 855,9
2 Világbanki, EIB, EBRD hitelek
1 Hitelek felvétele 17 000,016 379,8
2 Hitelek belföldi törlesztése, kamata és rendelkezésretartási
jutaléka 5 500,0 3 652,9
3 Vegyes bevételek 2 512,0 243,4
2 512,0 243,4
XXX. fejezet bevételei összesen: 26 500,030 132,0
XXXI. A KÖLTSÉGVETÉS BELFÖLDI ADÓSSÁGA
1 A költségvetés követeléseit csökkentõ bevételek
1 Állami kölcsön törlesztés 2 000,04 195,1
2 Állami alapjuttatás járadéka 8 000,08 706,6
3 Jamburgi gázszállítás árbevétele 14 000,016 733,2
2 Kamatbevételek
1 Állami kölcsön kamata 3 100,01 485,5
2 Központi forgóalap betéti kamata 357,6 357,6
3 Forrásadó 15 500,017 888,1
4 Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek az ÁVÜ-tõl4 000,04 000,0
5 ÁV Rt által fizetendõ osztalék 10 000,04 582,7
6 Privatizációs bevételek központi költségvetést megilletõ hányada
3 000,0 3 000,0
8 Származékos világbanki hitelek felvétele 430,0 132,7
9 Származékos világbanki hitelek törlesztése 250,0 258,0
10 Állami vagyonnal kapcsolatos befizetés az ÁV Rt-tõl28 000,0 28
000,0
14 Hitelkonszolidációs bevételek 5 062,46 370,2
XXXI. fejezet bevételei összesen: 93 700,095 709,7
BEVÉTELI FÕÖSSZEG: 1 308 359,1 478 526,
A TÖRVENYJAVASLAT ALTALANOS INDOKOLASA
I.
A NEMZETGAZDASAG 1994. EVI HELYZETE
Az 1994. évi folyamatokban sajátos dinamizmus bontakozott ki. A fontosabb
gazdasági mutatók lényegében minden területen a gazdasági növekedés
elindulását, megerõsödését tükrözik. Ez azonban nem javított az egyensúlyi
jellemzõkön: tovább nõtt a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiánya,
s az infláció irányzata is (bár éves átlagban a ráta még mérséklõdött)
emelkedõre fordult az év során.
1991 1992 1993 1994 1994/90
Volumenváltozás (%)
Bruttó hazai termék (GDP) -12 -3 -1 kb. 2 -13
Export -17 -5 -10 14,5 -17
Import -7 -10 13* 21,5* 16*
Belföldi felhasználás -9 -4 10 2 -2
Beruházás -10 -3 2 11-12 0
Egyéni fogyasztás -6 0 1,5 1-2 -3
Munkanélküliek (ezer fõ) év végén 406 663 632 520 .
Fogyasztói árváltozás (%) 35 23 23 19 142
Áll.költségvetés egyenl. (mdFt) -114 -197 -200 -322
Fizetési mérleg egyenlege 0,3 0,3 -3,5 -3,9
(md Ft.)
*/ Az orosz hiteltörlesztést szolgáló 1993. évi import nélkül.
A gazdasági teljesítménynövekedés lényegében minden nemzetgazdasági ágra
kiterjedt. A javuló külpiaci konjunktúra mellett gyors emelkedésre váltott az
export. Felgyorsult a beruházások növekedése. Fennmaradt, sõt tovább nõtt
azonban a belföldi felhasználásnak a létrehozott GDP-t meghaladó többlete.
(Ezt 1993-ban döntõen a korábbiakban felélt készletek feltöltése és az orosz
hiteltörlesztést szolgáló haditechnikai import; 1994-ben azonban már a
beruházás-növekedés is táplálta.) Ez a hazai termelésnél és az exportnál jóval
gyorsabb importnövekedéssel, a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg
passzívumának emelkedésével járt.
A pénzügyi egyensúly romlását a fõ jövedelemtulajdonosi csoportok nettó
pozícióiban már 1993-ban megjelent tendenciák erõsödése is jelzi.
milliárd forint
1991 1992 1993 1994
e. tény
Gazdálkodó szféra -220 -31 -264 -340
Háztartások* 322 261 138 294
Államháztartás** -74 -204 -194 -367
Külföld (fizetési mérleg) 29 26 -320 -413
*/ Az SZJA szerint adózó kisvállalkozókkal együtt
**/ Privatizációs bevételek nélkül
A lakossági megtakarítások - jóllehet számottevõ - növekménye 1994-ben is csak
kis részben fedezte az államháztartás és a vállalkozások forrásbevonási
igényét, s így az 1993. évinél is nagyobb külsõ forrásigény, fizetési mérleg
deficit keletkezett. Ez éles ellentétben áll az 1990-92-es idõszakkal, amikor
a lakossági megtakarítások elegendõ belsõ forrást biztosítottak az
államháztartás és a vállalkozói szektor eladósodása számára, sõt kismértékû
fizetési mérleg aktívum is kialakult. Akkor azonban - a piacgazdasági átmenet
kezdeti éveiben, a gazdasági teljesítmények jelentõs visszaesésének
idõszakában - a vállalkozások összességében rendkívül mérsékelt hiteligényét a
lakossági megtakarítások képesek voltak finanszírozni az államháztartás
gyorsan romló pozíciója mellett is. Az elmúlt két évben viszont az
államháztartási deficit még tovább növekedett, míg a vállalkozói szférában
normalizálódott a helyzet: a gazdasági növekedésre való 1993-as felkészülés,
majd a növekedés tényleges tavalyi megindulása hiteligényük ugrásszerû
megemelkedéséhez vezetett. Mindezt azonban együttesen a belföldi
megtakarítások már nem voltak képesek fedezni, nagymértékû fizetési mérleg
deficit alakult ki.
1. A makrogazdasági keresletet befolyásoló jövedelmi és pénzfolyamatok
a) Államháztartás
Az államháztartás a gazdaságban képzõdõ jövedelmeknek továbbra is - nemzetközi
összehasonlításban is - igen magas arányát központosítja, illetve osztja el
újra. (A konszolidált bevételeket és kiadásokat tekintve ezek az arányok kb.
10-15 százalékponttal alacsonyabbak.) A bevételek és kiadások reálértéke a
gazdaság teljesítményének visszaesésével párhuzamosan minden évben csökkent;
ez azonban a bevételek esetében volt gyorsabb.
a GDP %-ában
1990 1991 1992 1993 1994
Államháztartási bevételek* 61,2 63,8 64,5 69,2 70,1
Központi költségvetési bevételek* 30,7 28,8 27,0 29,4 27,5
Államháztartási kiadások* 61,3 65,9 70,6 73,4 76,2
Központi költségvetési kiadások* 30,7 33,3 33,7 35,1 34,9
Bruttó államadósság 67,6 75,4 79,4 90,2 88,4
Bruttó költségvetési adósság 66,3 74,3 78,5 89,0 86,6
*/ Zárszámadások alapján, 1993-ban 101,4 milliárd forint orosz haditechnikai
importtal együtt.
Az államháztartás egyenlegében 1990-tõl lényegében folyamatosan romló
tendencia figyelhetõ meg.
a GDP %-ában
1990 1991 1992 1993 1994
Az államháztartás egyenlege* 0,0 -2,1 -6,0 -4,2 -6,1
Az államháztartás GFS-egyenlege 0,5 -2,7 -6,0 -5,0 -7,4
A központi költségvetés egyenlege* -0,1 -4,6 -6,7 -5,6 -7,4
A központi költségvetés GFS-egyenlege 0,9 -3,8 -5,9 -4,9 -5,6
A központi költségvetés elsõdleges
egyenlege 3,9 -1,3 -2,1 -1,4 -0,5
Az államháztartás inflációval kiigazított
GFS-egyenlege -1,0 -2,8 -2,3 -2,7
A költségvetés inflációval kiigazított
GFS-egyenlege 3,3 -1,8 -2,2 -2,0 -0,8
*/ Zárszámadások alapján
Ugyanakkor az elsõdleges deficit az 1990-92. közötti romlás után, 1993-94-ben
már javuló tendenciát mutatott; azaz a nagymértékû és gyors bruttó
államháztartási pozícióromlást elsõsorban a kamatkiadások rendkívüli
megnövekedése idézte elõ. Ez részben abból az alapvetõen helyes politikából
adódott, hogy az államháztartás forrásbevonásai után egyre növekvõ arányban
piaci kamatokat fizet, másrészt azonban az államháztartás olyan egyéb terheket
is felvállalt (elsõsorban a hitel-, adós- és bankkonszolidációval), amelyek
szintén a kamatkiadások rendkívül gyors megugrásához vezettek. Mindezek miatt
az államháztartás bruttó adóssága tavaly is gyorsan növekedett, állományának
GDP-hez viszonyított aránya 90 % körüli. (Az un. konszolidált bruttó
adósságállomány ennél valamivel alacsonyabb volt, nem érte el a 85 %-ot.) A
deficit az összkeresletet minden évben bõvítette.
b) Monetáris folyamatok
Az 1994. évi monetáris politika fõ céljának az infláció további mérséklése
mellett a külsõ egyensúly olyan mértékû javítását tekintette, amely mellett a
külsõ eladósodás megáll. Ehhez a belföldi hitelkereslet szûkítésére és a
megtakarítások ösztönzésére került a hangsúly. Ezzel összhangban az árfolyam-
politika a fizetési mérleg javítás eléréséhez szükséges exportbõvülés
érdekében a versenyképességi szintet a reál effektív árfolyam
szintentartásával, illetve az augusztusi nagyobb leértékeléssel kísérelte meg
biztosítani.
A belföldi hitelkereslet szûkítése érdekében a monetáris politika a
bankrendszer jegybanki forrásainak visszafogására törekedett. A pénzpiaci
kamatszint emelkedésének elõmozdítására a jegybank a bankrendszer
hitelnyújtási lehetõségeit korlátozó fõ eszközként az állampapír és deviza
fedezete mellett folytatott visszavásárlási (repo- és swap) mûveletek
terjedelmét, futamidejét szûkítette, illetve kamatait emelte; s ezzel
párhuzamosan megnövelte a jegybanki alapkamatokat is.
A programban elõirányzott szigorú pénzpolitikát azonban nem sikerült
következetesen megvalósítani, melynek több oka is volt. Néhányat kiemelve ezek
közül:
- Az év során olyan intézkedések is történtek, amelyek gyengítették a jegybank
restrikciós politikájának hatásfokát. Ilyen lépés volt a kötelezõ
tartalékráta elsõ félévi kétszeri, 1-1 %-os csökkentése, valamint a bankok
jegybanki betétszámláinak a beszámítása a kötelezõ tartalékba. Pótlólagos
pénzkiáramlást eredményezett a refinanszírozási csatornák lezárásával
kapcsolatos következetlenség (a devizabetét-csere ügyletek késõbbi,
részletekben megvalósított korlátozása az új kamatrend meghatározásával).
- A szigorú monetáris politika megvalósulását akadályozta a transzmissziós
mechanizmus gyenge mûködése, lassúsága. A jegybanki kamatjelzéseket a
kereskedelmi bankok csak kisebb mértékben, késve követték. Betéti oldalon a
lakossági források koncentrációja az OTP számára üzletpolitikailag nem tette
szükségessé a kamatok emelését, a többi bank pedig gyakorlatilag az OTP
kamatpolitikájához igazodik. A hitelkamatok emelkedését fékezte a piaci
korlát, ami miatt a bankok csak nagyon óvatosan éltek a kamatemelés
eszközével. Ezt részben a bankkonszolidációnak a kamatrés csökkenését
kompenzáló hatása is lehetõvé tette számukra, de hasonló hatása volt a
kötelezõ tartalékok után fizetett kamatok emelésének is.
- A belföldi jövedelemtulajdonosok bankrendszerben elhelyezett devizabetétei
arányának változatlansága mellett a lakossági devizabetét-állomány 90
milliárd forinttal növekedett. Ennek egy része ugyan a bankoknak az MNB-nél
lévõ devizatartalékait növelve - hacsak nem vették igénybe a devizabetét
csere konstrukciókban - a forint likviditást szûkítette, de a másik része
forrásul szolgálhatott a vállalati devizahiteleknek a teljes vállalati
hitelnövekmény 30 %-át adó növekedéséhez. A devizában felvett banki hitelek
egy része szintén a bankok jegybanki devizatartalékaiban jelent meg, egy
része viszont szintén a bankok devizában történõ vállalati hitelnyújtását
segítette elõ. A rendkívül magas (14-16 %) belföldi reál hitelkamatok miatt
tovább nõtt a vállalatok közvetlen külföldi devizahitel felvétele is, ami
így 1994-ben már 1,4 milliárd dollárt tett ki.
- A vállalatok hiteleinek gyors bõvülését segítette a költségvetési
hitelgaranciák nyújtása, valamint a kedvezményes kamatozású hitelek jelentõs
részaránya a vállalati hitelezésben. A költségvetés finanszírozásában
bekövetkezett 1994. évi változások (a költségvetési intézmények számlái és a
költségvetési forgóalapszámla összevonása, a 80 milliárd forintos jegybanki
finanszírozás elõírása) pedig hozzájárultak a pénzmennyiség bõvüléséhez, és
ezzel korlátozták a jegybank politikájának hatásosságát.
1994-ben éves szinten a forint közel 17 %-os nominális leértékelésére került
sor. Az év elsõ felében lényegében a meghirdetett reáleffektív árfolyam
szintentartó politika valósult meg. Az augusztusi 8 %-os leértékeléssel pedig
az árversenyképesség további javulását erõsítettük meg. 1992 év elejéhez
képest is az export versenyképessége árfolyamoldalról javult. A kedvezõ külsõ
konjunkturális helyzet mellett ez is szerepet játszott abban, hogy tavaly az
export dinamikusan nõtt. Ugyanakkor a leértékelések az importot nem tudták
visszafogni.
c) A lakosság jövedelmei és megtakarításai
A lakossági reáljövedelmek hosszabb idõ óta tartó csökkenése 1994-ben megállt.
Az egy fõre jutó reáljövedelem - szemben az 1990-93. években bekövetkezett,
összesen kb. 11 %-os csökkenéssel - 3-4 %-kal növekedett. Ehhez kedvezõ
feltételt teremtett a gazdasági teljesítmények évek óta elõször tapasztalható
növekedése, az infláció növekedésének 1993-hoz mért csökkenése. Jelentõs
szerepet játszott azonban több központi intézkedés (adókedvezmények növelése,
közalkalmazotti fizetések rendezése, nyugdíjak jelentõs emelése), és az is,
hogy 1993. után 1994-ben sem sikerült az Érdekegyeztetõ Tanácsban az
átlagkeresetekre vonatkozóan elfogadott ajánlásokat érvényesíteni.
A teljes munkaidõben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 1994-ben
közel 25 %-kal - ezen belül a vállalkozói szférában több mint 23 %-kal -
haladta meg az elõzõ évit. (Az Érdekegyeztetõ Tanács ez utóbbi körre 1994-re
átlagosan 17-19 %-os keresetnövekedésben állapodott meg.) A termelõ szférában
a legmagasabb ágazati szintû növekedés közel 28 % volt (mezõgazdaság,
halászat). Jelentõs emelkedés történt a költségvetési szférában is. Ennek oka
a közalkalmazotti fizetések megvalósított rendezése volt. Itt a legnagyobb
mértékû keresetnövekedés az oktatásban, az egészségügyben és a szociális
ellátásban történt. Ez a kör azonban a nagyobb dinamika ellenére még mindig
nagymértékben elmarad a versenyszférától.
A nettó átlagkeresetek a bruttónál nagyobb mértékben, 27 %-kal növekedtek
1994-ben. Így az egy keresõre jutó reálbér tavaly 7 %-kal emelkedett. A KSH
számítása szerint a növekedésbõl 6,2 százalékpontot a személyi jövedelemadó
rendszer változása magyaráz.
A minimálbérek az átlagkereseteknél kisebb mértékben, éves átlagban 16 %-kal
nõttek, s így a bruttó átlagkeresetekhez viszonyított arányuk a tavalyihoz
képest csökkent (közel 2 százalékponttal 31 %-ra).
A pénzbeni társadalmi juttatások összege 16-17 %-kal haladta meg az elõzõ
évit. Ezen belül a társadalombiztosításból és az egyéb forrásokból
finanszírozott nyugdíjak tömege kb. 27 %-kal nõtt. (A nyugdíjasok száma
mindeddig folyamatosan növekvõ, s már megközelítette a 3 millió fõt.) A
normatív családi pótlék nem emelkedett, az egy fõre jutó családi jövedelemhez
kötött egyszeri családi pótlék kiegészítés 7,2 milliárd forintot tett ki.
A lakosság bruttó pénzügyi megtakarításainak állománya 349 milliárd forinttal
nõtt, jóval erõteljesebben, mint 1993-ban (207 milliárd forint), míg
hitelállománya 36 milliárd forinttal emelkedett (1993: 30 milliárd forint). A
megtakarítási ráta az 1991-es csúcsot (17,4 %) követõ folyamatos csökkenés
után 1994-ben az elõzõ évhez képest ismét emelkedett (11,6 %-ra). A
megtakarítások növekedéséhez a különbözõ megtakarítási formák eltérõ módon
járultak hozzá. Kiemelkedõ ütemben nõtt a devizában elhelyezett betétek (44 %)
és az értékpapírok (40 %) állománya. Az elõbbi jól tükrözi a leértékelések,
illetve még inkább az azokat megelõzõ leértékelési várakozások hatását. Az
értékpapírok (elsõsorban a nem pénzintézeti értékpapírok) szerepének
növekedését pedig - a viszonylag magas kamatozás mellett - egyértelmûen az
államkötvényeknek az adóalapból való leírhatóságát biztosító jogszabályi
lehetõség 1994. október elejéig való megléte magyarázza.
2. A kereslet fõ összetevõinek alakulása
A fiskális és monetáris politika, valamint a jövedelemképzõdés eredõjeként a
kereslet összetevõi - aszerint megkülönböztetve azokat, hogy milyen végsõ
célra kerültek felhasználásra - igen eltérõ dinamikával alakultak.
a) A lakosság összes fogyasztása 1994-ben - az elõzõ évihez hasonló
mértékben - 1-2 %-kal nõtt. Ezen belül a fogyasztási kiadások az átlagosnál
gyorsabban emelkedtek, a természetbeni társadalmi jövedelmek pedig lényegében
az elõzõ évi szinten maradtak.
b) A beruházások növekedése már 1993. második felében elkezdõdött, ez
azonban éves szinten akkor még csak kismértékû (1-2 %-os) bõvülést
eredményezett. Ez a folyamat 1994-re felerõsödött, az elõzõ évinél 11-12 %-kal
nagyobb volumenû beruházási teljesítményérték valósult meg. A legnagyobb
mértékben az infrastrukturális beruházások bõvültek (szállítás, távközlés,
villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás, közigazgatás, pénzintézeti
tevékenység), de magas dinamikával (bár alacsony szintrõl) emelkedtek az
építõipar és az élelmiszergazdaság beruházásai is. A feldolgozóipar egyéb
területein mérsékelt volt a volumenbõvülés. Más szempontból nézve a
fellendülés a központi és helyi költségvetési szerveknél, valamint a
vállalkozói kör egy részénél volt számottevõ. A vállalkozói finanszírozásnál
jelentõs szerepe volt a közvetlen külföldi hitelfelvételnek és a garanciális
és kedvezményes hitelek igénybevételének.
c) Az 1994. évi külkereskedelem (vámstatisztika szerinti) jelentõs
pozitívuma volt az export volumenének 14-15 %-os növekedése, szemben az 1993.
évi 13 %-os csökkenéssel. (Exportunk még mindig 17 %-kal kisebb volument
képvisel, mint 1990-ben.) A növekedés részben a világgazdaságban mutatkozó
konjunktúra kedvezõ hatásainak kihasználásából adódott, de tükrözi a magyar
gazdasági teljesítmények 1994. évi növekedését is. A kivitel szerkezete azt is
mutatja azonban, hogy exportunk továbbra is igen konjunktúraérzékeny. A
leggyorsabb növekedés a fõként bérmunkában feldolgozott ipari fogyasztási
cikkek, valamint az anyagok, félkész termékek és alkatrészek körében volt
tapasztalható. A KGST piac összeomlása óta a gépek és berendezések lecsökkent
aránya lassan emelkedik.
3. A kínálat; alkalmazkodás a kereslet változásaihoz
a) A termelés alakulása
Az elmúlt években a piaci viszonyok uralkodóvá válása mindenekelõtt abban
jelent meg, hogy a teljesítmények alakulását döntõen a kereslet határozta meg.
Alapvetõen ennek a változásaihoz igyekezett alkalmazkodni a kínálat; ez az
alkalmazkodás azonban jóval rugalmasabban ment végbe a kereslet szûkülése,
mint annak bõvülése esetében.
Az elmúlt 4-5 évben a vállalkozói struktúra alapvetõ változásokon
esett át. Az 1994. évi eredmények azonban azt is mutatják, hogy a
piacgazdasági átalakulás még ezután is sok változást, problémát
tartogat.
A csõdhullám levonulni látszik. A múlt év közepéig a felszámolási
bejelentések száma is évrõl-évre mérséklõdött, az év második felében
azonban a bejelentett felszámolási eljárások száma növekedésnek
indult, és ez az idén is folytatódik. Az adóskonszolidációs eljárás
az esetek nagy részében sikertelen; ez is gyarapítani fogja a
felszámolások számát.
A vállalkozási struktúra változásának meghatározó tényezõje a
tulajdonosi szerkezet és a vagyonnal való gazdálkodás átalakulása.
Eddig összességében az állam vállalkozói vagyonának kb. a felét,
vagyis 924 céget privatizáltak. A könyvszerinti vagyonok kb.
egyharmada lényegében megszûnt: a vállalatok felszámolásra,
végelszámolásra kerültek. A magántulajdonú cégek túlsúlyba kerültek a
belkereskedelemben, az építõ- és építõanyag-iparban, az
élelmiszeripar egyes területein, a kohászatban, a gép-, a vegy- és a
könnyûiparban. Az értékesítés készpénzhányada összességében magas (75
%), ez azonban 1993-94-ben rohamosan csökkent.
(%)
Változás az elõzõ évihez 1994 Megoszlás
1991 1992 1993 1994 1990 1994
Ipar (élelmiszeripar nélkül) -18,1 -6,4 6,3 6-8 -13 24
Élelmiszergazdaság -8,7 -13,4 -5,9 3-4 -23 11
Építõipar -14,9 1,9 -6,4 16-18 -5 5
Termelõ infrastruktúra -9,7 -11,8 -5,2 -3 -27 19
A többi ágazat -8,9 7,0 -0,2 0 -3 41
Hozzáadott érték összesen (GDP) -11,9 -3,0 -0,8 2 -13,5 100
Az iparban a már korábban megkezdõdött termelésnövekedés tavaly erõteljesen
felgyorsult. Ennek a húzóereje az exportértékesítés jelentõs (több mint 20 %-
os) bõvülése volt. Különösen dinamikusan nõtt a kis- és középméretû
vállalkozások, illetõleg a feldolgozóipar (azon belül is a kohászat, a
fémfeldolgozás, a gépipar) teljesítménye.
Az élelmiszergazdaságban a hosszabban tartó és mélyebb termelés-visszaesést a
kínálat sajátosságai is erõsítették (a termelési ciklusok hossza, a sorozatos
aszályok, a tulajdoni átrendezõdés mérete és bizonytalanságai). Az elmúlt
évben a növénytermelés és néhány élelmiszeripari szakágazat teljesítménye
jelentõsen nõtt, míg az élelmiszeripar más területei a privatizáció elhúzódása
miatt továbbra is súlyos gondokkal küzdenek. Erõsen csökkent az
állattenyésztés termelése, tovább apadt az állatállomány. Az
élelmiszergazdaság pozitív külkereskedelmi egyenlege ismét nõtt ugyan, de a
kivitel és behozatal aránya csökkent.
Az építõipar bruttó teljesítmény értéke tavaly ugrásszerûen nõtt. Ez
elsõsorban az út- és vezetékes (pl. telefon) infrastrukturális fejlesztésekhez
kötõdött. Az infrastruktúrában évek óta emelkedik a távközlési teljesítmény;
tavaly bõvült a postai tevékenység és nem folytatódott a közlekedési és
kereskedelmi tevékenységek korábbi zuhanása sem. (Sõt az egyes alágazatok
teljesítménye - pl. vasút - meghaladja az elõzõ évit, ami egy lassú
stabilizációs folyamat kezdetét jelezheti.)
A növekvõ teljesítmény mellett is javultak az anyag- és energia-felhasználási
fajlagosok (az energia-felhasználás kb. 2 %-kal csökkent). A termelékenység (a
foglalkoztatott létszám csökkenése mellett) 1994-ben is jelentõsen emelkedett.
A meglevõ kapacitások kihasználási mutatói egyes felmérések szerint helyenként
javultak, általában azonban alacsonyak, kevéssé alkalmasak a kereslet
változásainak rugalmas követésére.
b) Az import alakulása
A gazdasági növekedés elindulása - ahogy korábban máskor is - jelentõs
importtöbblettel, egyben fizetési mérleg-romlással járt. Ennek alapvetõ oka a
gazdaság versenyképességének nem kielégítõ szintje; a termelés nemcsak a
külpiacokon nem képes az importszükségletek fedezéséhez elegendõ exportot
produkálni, hanem részben a privatizációval, részben a tõkeimporttal is
összefüggõ élezõdõ verseny körülményei között a belföldi piacon is gyakran
vesztes marad. (Ez természetesen a termelés jelentõs szektorainak
összeomlásával, megszûnésével is összefügg.) A versenyképesség nem kellõ
szintje arra is utal, hogy a termelési szerkezetben még mindig dominálnak a
nagy energia- és nyersanyagigényû szektorok; de a termelés és az export
importigénye a gazdasági szerkezet átalakulása során belépõ új tevékenységek,
vállalkozások esetében is jelentõsen emelkedhetett.
Az import volumene - a már vázolt összefüggések miatt - az exportot lényegesen
meghaladó mértékben, 21-22 %-kal bõvült. Szerkezetét tekintve leggyorsabban az
élelmiszerek behozatala nõtt; az élelmiszerek és fogyasztási cikkek
behozatalának gyors növekedése a hazai vállalkozások romló versenyképességének
jele. Az anyagok, félkész termékek és alkatrészek - minimális, átmeneti
csökkenés után - ismét a korábbi magas arányt képviselik az importban.
c) Külsõ egyensúly
1994-ben megismétlõdött, sõt súlyosbodott a külsõ egyensúlyi helyzet elõzõ
évben tapasztalt nagyarányú romlása.
A folyó fizetési mérleg hiánya az 1993. évinél is magasabb lett. A mûködõtõke
beáramlás (apporttal együtt 1,3 milliárd dollár) csak kismértékben volt képes
a hiány finanszírozására, összege az elõzõ évekéhez (s különösen az 1993.
évihez) képest jelentõsen csökkent. Folytatódott a nettó külsõ adósságállomány
gyors növekedése. (Az 1994 évi közel 4 milliárd dolláros növekedésben a dollár
gyengülésébõl származó árfolyamveszteségek is benne foglaltatnak.) A
tartalékszint azonban még 1994 végén is jelentõs maradt.
milliárd dollár
1991 1992 1993 1994
Folyó fizetési mérleg egyenlege 0,3 0,3 -3,5 -3,9
ebbõl:
kereskedelmi forgalom egyenlege 0,2 -0,1 -3,2 -3,6
idegenforgalom egyenlege 0,6 0,6 0,4 0,5
viszonzatlan átutalások 0,9 0,9 0,7 0,9
nettó kamatkiadások -1,4 -1,3 -1,2 -1,4
Mûködõtõke bevonás (cash) 1,5 1,5 2,3 1,2
Adósságállomány: bruttó 22,7 21,4 24,6 28,5
nettó 14,6 13,3 14,9 18,9
Diszponibilis devizatartalékok 4,0 4,4 6,7 6,8
A fizetési mérleg folytatódó romlásának tendenciája szorosan összefügg a belsõ
egyensúly erõteljes romlásával, hiszen a vállalati szektor és az
államháztartás vártnál jóval magasabb finanszírozási szükségleteit csak
növekvõ külsõ forrásbevonás tudta fedezni.
d) Áralakulás
1994-ben az ipari termelõ és a fogyasztói áralakulást az elsõ félévben még az
1991. évi csúcs után kialakult mérséklõdõ növekedési ütem jellemezte.
Ugyanakkor a második félévben az infláció gyorsulása volt tapasztalható,
amelyet a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiányának mérséklése
érdekében tett intézkedések idéztek elõ. Ennek következményeként az 1993.
decemberéhez viszonyított árszintnövekedés mindkét szférában magasabb volt az
éves átlagos árszintemelkedésnél.
Az ipar belföldi értékesítésének termelõi árszintje 1994-ben átlagosan 10,2 %-
kal emelkedett az elõzõ évhez képest. Ez némileg alacsonyabb volt az 1993. évi
értéknél (10,5 %), aminek alapvetõ oka, hogy az elõzõ évrõl az ún. áthúzódó
hatás, valamint a januári árváltozás lényegesen kisebb volt a számítottnál. Az
árak megelõzõ év decemberéhez igazodva ennél gyorsabb ütemben, 13,3 %-kal
növekedtek.
Az év elsõ felében a belföldi értékesítési árak némileg nagyobb mértékben
emelkedtek az elõzõ év azonos idõszakával összevetve, de összességében az árak
a tervezett rendnek megfelelõen alakultak. A második félévben a külsõ és a
belsõ egyensúly javítását szolgáló intézkedések, valamint a számítottat
meghaladó bérnövekedés ellenére a termelõi áralakulás nem tért el érdemben a
prognosztizálttól. Ebben feltehetõen meghatározó szerepe volt annak, hogy a
növekvõ ipari termelés következtében bõvült a kínálat és relatíve csökkentek a
fajlagos költségek.
Az egyes ágazatokat tekintve - az elõzõ évhez hasonlóan - 1994-ben is a
feldolgozó ipar (12,8 %), ezen belül elsõsorban az élelmiszerek, italok és
dohányáruk (18,2 %) árszintje nõtt átlagon felüli mértékben.
A mezõgazdasági felvásárlási árak 1994-ben átlagosan 25,5 %-kal emelkedtek,
ami az utóbbi 4-5 évben a legmagasabb értéket mutatja. A növénytermelési és
kertészeti termékek körében 21 %, az élõ állatok és az állati termékek
esetében pedig 28 % körüli volt az árszintnövekedés. Az év elsõ felében a
gabonafélék, az év második felében az állati termékek árai emelkedtek az
átlagosnál lényegesen gyorsabban. A kiugróan magas árszintnövekedést a
mezõgazdasági termékek kínálati pozíciójának megszûnése, az ágazatnál
végbemenõ szerkezeti változások, valamint a mezõgazdaság jövedelmi
pozíciójának megõrzése érdekében kifejtett agrárpiaci rendtartási szabályozó
tevékenység idézte elõ.
Az építõipari árszintnövekedés (14,5 %) - csakúgy mint a megelõzõ két évben -
a belföldi értékesítés ipari árszintje felett helyezkedett el, ami arra enged
következtetni, hogy az építési piacon a kereslet élénkülése továbbra is
fennáll. Az ágazaton belül az átlagosnál magasabb áremelkedés a mélyépítõ
iparban volt tapasztalható (16 %).
Az ipar külkereskedelem részére történõ értékesítésének a forintárszintje
1994-ben átlagosan 15 %-kal volt magasabb az elõzõ évinél. Így az exportárak
növekedése kb. 5 százalékponttal haladta meg a belföldit. Ez a különbség 1993-
ban még csak 2 százalékpont volt. Egyre jobban nyílik tehát az olló az ipari
belföldi és a külkereskedelmi értékesítési árszint növekedési üteme között.
Ebben döntõ szerepe volt az elõzõ év decemberéhez képest 16,5 %-os, ezen belül
is a külgazdasági egyensúlyi helyzet javítása érdekében végrehajtott
augusztusi 8 %-os forintleértékelésnek.
Éves szinten az exportpiacokon az élelmiszereket, a vegyipari, valamint a fa-
és papíripari gyártók értek el átlagot meghaladó mértékû emelkedést kibocsátói
áraikban.
A fogyasztói árszint 1994-ben az 1993. évihez képest 18,8 %-kal emelkedett,
ami az utóbbi 4-5 évben a legkisebb mértékû volt. Az elõzõ év decemberéhez
mért emelkedés 21,2 %-ot tett ki.
A fogyasztói árszintet 1994. év során több ellentétes irányú tényezõ
alakította. A központi és az önkormányzati hatósági árintézkedések, az
áremeléssel járó adó- és pénzügyi intézkedések, a támogatás-leépítések,
valamint a fizetési mérleg egyensúlyának javítása és az államháztartás
hiányának mérséklése érdekében tett lépések növelõleg hatottak az árszintre.
Ehhez járult még az élelmiszerek és az agrártermékek piacán lezajló "õszi
áremelési hullám", amely mértékében meghaladta az elõzõ évekét. A számítottnál
nagyobb átlagbér-növekedés azért nem járt együtt a költségoldali és a
keresleti infláció lényeges felerõsödésével, mert egyrészt a termelés bõvült,
miközben a foglalkoztatottak száma csökkent, másrészt a megtakarítások
növekedtek. Ugyanakkor elhalasztódott a háztartási energia árának õszre
tervezett 20-30 %-os emelése, ami az infláció gyorsulását fékezte.
A fogyasztói árszintnövekedés - az elõzõ évhez hasonlóan - az élelmiszerek
(23,1 %) és a szolgáltatások (20,3 %) körében volt a legmagasabb.
e) Munkaerõpiac, foglalkoztatás
A foglalkoztatottak számának csökkenése - bár a korábbi évekénél lényegesen
mérsékeltebb ütemben - 1994-ben is folytatódott, a létszám kb. 100 ezer fõvel
csökkent. Ez kisebb részben a munkaerõforrás további szûkülésével,
túlnyomórészt azonban a munkaképes korú inaktív népesség létszámának
folytatódó emelkedésével állt kapcsolatban. Ez utóbbi olyan mértékû volt, hogy
ellensúlyozta a munkanélküliek regisztrált létszámának (kb. 110 ezer fõs)
mérséklõdését is.
1994. decemberében összesen mintegy 520 ezer állástalan szerepelt a
nyilvántartásban. December végén az összes regisztrált munkanélküli 11,7 %-át
kitevõ 60 ezer pályakezdõt tartottak nyilván. Ez két ezerrel kevesebb, mint
1993. decemberében volt. A munkanélküliségi ráta az 1993. decemberi 12,1 %-ról
10,4 %-ra esett vissza.
A KSH-nak a munkanélküliség nemzetközi kritériumrendszerét alapul
vevõ Munkaerõ felmérése szerint a munkanélküliek száma 1994. IV.
negyedévben 431 ezer fõ volt. Ennek alapján a munkanélkülieknek a
gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya átlagosan 9,7 %.
1994-ben átlagosan közel 450 ezren voltak munka nélkül, 13 %-kal
kevesebben, mint egy évvel korábban. Az ún. regisztrált
munkanélküliek és a KSH-felmérés adatai közötti eltérés azzal
magyarázható, hogy a lakossági felvételeknél a megkérdezettek közül
többen nem feleltek meg a nemzetközileg elfogadott kritériumok
valamelyikének.
A lakossági felmérések szerint sokan vannak olyan, gazdaságilag nem
aktív személyek, akik szeretnének ugyan dolgozni, de nem keresnek
állást, mert nem bíznak az álláskeresés sikerében. A IV. negyedévben
ebbe az ún. "passzív munkanélküli" kategóriába mintegy 100 ezer fõ
tartozott. (Ez 1993-ban hasonló nagyságú, 1992-ben közel egyharmaddal
magasabb volt.)
A munkanélküli ellátásban részesülõk létszáma - hasonlóan a regisztrált
munkanélküliekéhez - 1993. februárjában volt a legmagasabb, több mint 500 ezer
fõvel. A járadékban részesülõk száma azóta csökkent, 1994. decemberében 192
ezren részesültek munkanélküli ellátásban (135 ezerrel kevesebben, mint egy
évvel korábban). A regisztrált munkanélküliek 37 %-a munkanélküli járadékot
vagy a pályakezdõknek járó munkanélküli segélyt, 40 %-a jövedelempótló
támogatást kapott. December végéig csaknem 207 ezer fõ - 46 %-kal több, mint
egy évvel korábban - szerzett jogosultságot a munkanélküliek szociális jellegû
jövedelempótló támogatására. A novemberinél közel 10 ezer fõvel kevesebb,
összesen mintegy 121 ezer olyan munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, aki
semmilyen ellátást nem kapott (50 %-uk nem is jogosult).
II.
A KÖLTSEGVETES VEGREHAJTASANAK ALTALANOS ERTEKELESE
1. A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES HELYZETENEK FI JELLEMZII
A nemzetgazdasági folyamatokból levezethetõ fõbb tendenciák, az ezek alapján
megítélhetõ következmények hatásai miatt 1994-ben pótköltségvetés kidolgozása
vált szükségessé. A pótköltségvetés a gazdasági és az államháztartási
egyensúlyt javító intézkedések átvezetését tartalmazta.
Végeredményben a központi költségvetés hiánya 1994-ben nem érte el a
jóváhagyott összeget, viszont a kiadások és a bevételek meghaladták az
elõirányzatot.
1.1. A központi költségvetés helyzete a tervezetthez képest
A központi költségvetés bevételeinek, kiadásainak és hiányának összegét,
illetve ezek GDP-hez viszonyított arányait a következõ táblázat tartalmazza:
1993. évi 1994. évi 1994. évi teljesítés
Megnevezés tény* elõirányzat
Bevétel (mdFt) 939,7 1135,1 1191,3
Bevétel/GDP (%) 28,3 26,5 27,6
Kiadás (mdFt) 1139,3 1475,0 1513,0
Kiadás/GDP (%) 34,3 34,5 35,1
Hiány (mdFt) 199,7 340,0 321,7
Hiány/GDP (%) 6,0 7,9 7,5
Hiány finanszírozási mûveletek 173,8 254,5 242,4
nélkül (mdFt)
Hiány/GDP (%) 5,0 5,9 5,6
*Orosz haditechnikai import nélkül
Az 1994. évi teljesítés alapján megállapítható, hogy az elõirányzathoz képest:
- a bevételek és a kiadások magasabb szinten teljesültek, ezáltal a
jövedelemcentralizáció és a költségvetés jövedelem-elosztó szerepe is nõtt,
- a központi költségvetés hiányának növekedési üteme mérséklõdött.
A bevételek növekedését elsõsorban a gazdálkodó szervezetek - beleértve a
pénzintézeteket is - befizetéseinek elõirányzottnál nagyobb növekedése
eredményezte, amely a társasági adó, valamint a vám- és importbefizetések
jogcímeken jelentkezett. Az általános forgalmi adónál és a fogyasztási adónál
megtett évközi intézkedések következtében az ÁFA bevételek meghaladták az
elõirányzatot, de a fogyasztási adó bevételek elmaradtak a várt szinttõl. A
lakossági adóbevételek elmaradtak az elõirányzattól a személyi jövedelemadó
bevételekben keletkezett lemaradás következtében.
A bevételek fõbb tételeit és azok megoszlását a következõ táblázat
tartalmazza:
1994. évi elõirányzat 1994. évi teljesítés
Bevételek összeg megoszlás összeg megoszlás
mdFt % mdFt %
Bevételek összesen 1135,1 100,0 1191,3 100,0
ebbõl:
- gazdálkodó szervezetek 241,4 21,2 288,4 24,2 befizetései
- fogyasztáshoz kapcsolt adók 491,8 43,3 500,6 42,0
- a lakosság befizetései 268,5 23,7 263,4 22,1
A kiadások növekedését a gazdálkodó szervezetek és a központi költségvetési
szervek támogatásának emelkedése idézte elõ. A gazdálkodó szervek támogatása
nõtt a MÁV Rt. társadalombiztosítási tartozásainak kifizetésével - amelyet az
Országgyûlés a pótköltségvetés elfogadását követõen hagyott jóvá - és a
vártnál nagyobb agrár export támogatási automatizmusa révén.
A kiadások fõbb tételeit és azok megoszlását a következõ táblázat tartalmazza:
1994. évi elõirányzat 1994. évi teljesítés
Kiadások összeg megoszlás összeg megoszlás
mdFt % mdFt %
Kiadások összesen 1475,0 100,0 1513,0 100,0
ebbõl:
- gazdálkodó szervezetek 79,0 5,4 101,1 6,7
támogatása
- felhalmozási kiadások 71,6 5,2 73,2 4,8
- TB. közremûködésével 199,2 13,5 203,0 13,4
folyósított ellátások
- központi költségvetési szervek 337,0 22,8 349,8 23,1
támogatása
- önkormányzatok támogatása 298,5 20,2 298,6 19,7 - adósságszolgálat kamattérítés 360,6 24,4 360,2 23,8
1.2. A központi költségvetés helyzete az 1993. évihez képest
A folyó áron számított GDP 1994-ben 30 %-kal emelkedett. Ugyanezen idõszakban
a költségvetés bevételei 26,8 %-kal, kiadásai - a GDP növekedési ütemét
meghaladóan - 32,8 %-kal nõttek. Az ilyen arányok kialakulása jelentette a
központi költségvetés fõ problémáját és az évközi intézkedések az ennél
kedvezõtlenebb változásokat kívánták megakadályozni.
Egyfelõl jogos igény a központi költségvetés jövedelemcentralizációjának
mérséklése, másfelõl a kiadási oldalon azonban nagy a gazdasági-társadalmi
nyomás az állami feladatvállalás növelésére és emellett jelentõs terheket
rónak a költségvetésre a közel kétszeresére megnövekedett adósságszolgálati
kiadások. A folyamat hatására, a megtett szigorító intézkedések ellenére a
központi költségvetés hiánya az 1993. évi összeghez viszonyítva 60 % körüli
mértékben nõtt és a GDP-hez viszonyított aránya is emelkedett.
A központi költségvetés bevételi szerkezete 1993-hoz viszonyítva jelentõsen
nem változott. A gazdálkodó szerveztek 13-15 %-os szintû befizetési részaránya
(beleértve a pénzintézeteket is) stabilizálódott.
Százalékos negatív elmozdulás a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál, a lakossági
befizetéseknél és a pénzügyi kapcsolatokból eredõ bevételeknél következett be.
Százalékos pozitív elmozdulás az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek,
illetve a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredõ bevételeknél alakult ki.
Továbbra is a fogyasztási és lakossági adóbefizetés teszi ki a költségvetési
bevételek több mint 60 %-át.
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEINEK ÖSSZETÉTELE
«INVALID_FIELD: Object»
«INVALID_FIELD: Object»1-gazdálkodó szervezetek befizetései; 2-nemzetközi
pénzügyi kapcsolatokból eredõ bevételek; 3-fogyasztáshoz kapcsolt adók; 4-
egyéb bevételek; 5-lakossági befizetések;
6-adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek.
A központi költségvetés kiadásainak szerkezetét továbbra is alapvetõen ( több
mint 60 %-ban) a központi költségvetési szervek és az önkormányzatok
támogatása illetve a adósságszolgálat, kamattérítés mértéke határozta meg.
Az 1994-ben csaknem kétszeresére nõtt az adósságszolgálat és kamattérítés
terhe 8 %-os szerkezeti elmozdulást okozott, melyet a központi költségvetési
szervek és önkormányzatok támogatásának mérséklõdése kompenzált.
Jelentõs csökkenés következett be az elkülönített állami pénzalapok
támogatásánál, amit a Szolidaritási- és Foglalkoztatási Alap forrásainak 1994.
éviben bekövetkezett változásai okoztak.
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK MEGOSZLÁSA
«INVALID_FIELD: Object»
«INVALID_FIELD: Object»
1-központi költségvetési szervek támogatása; 2-helyi önkormányzatok
támogatása;
3-adósságszolgálat, kamattérítés; 4-elkülönített állami pénzalapok támogatása;
5-egyéb kiadások; 6-gazdálkodó szervek támogatása; 7-felhalmozási kiadások;
8-TB közremûködésével folyósított ellátások
2. A KÖLTSEGVETES ES A GAZDALKODOI SZFERA
2.1. Az adórendszer mûködése
Az 1994. évi adórendszer kialakításában az volt a cél, hogy a szabályozás a
szükséges adóbevételeket is biztosítsa, s ugyanakkor a fajlagos adóteher
csökkenjen, és a közteherviselés méltányosabb legyen, valamint a vállalkozások
általános feltételei javuljanak.
A társasági adótörvény továbbra is az 1992. évben meghirdetett elveknek,
gazdaságpolitikai célkitûzéseknek megvalósítását foglalta magában az 1994. évi
módosításokkal együtt is. Ilyen módosítás volt például a beruházás
ösztönzésére szolgáló új adókedvezmények bevezetése, bár ezek hatása mind az
igénybevételi lehetõség szempontjából, mind a beruházás növekedésében idõben
kitolódik. A munkanélkülieket foglalkoztató munkahelyteremtõ vállalkozások az
adóalapjukat csökkenthették. A legjelentõsebb változás 1994. évben a
minimumadó bevezetése volt, mely a vállalkozások költségelszámolását kívánta
korlátozni, szerepét azonban megkérdõjelezte az egyedi mentesítési kérelmek
száma, és a közteherviselés igazságosságát illetõen is felmerültek problémák.
Az adóalap védelmét szolgálta továbbá a reprezentáció, a személygépkocsi
használat, vagy az alapítványi hozzájárulás elszámolásának szigorítása is.
Ezzel együtt viszont az adókulcs 40 %-ról 36%-ra csökkent.
Az 1994. évi társasági adó (pénzintézetek nélkül) pénzforgalmi bevétele 76
milliárd forintban, a december havi feltöltés 46,1 milliárd forintban
realizálódott.
Az 1994. évi vámbevételeket alapvetõen az 1992-ben megvalósított, az azonnali
fizetési kötelezettséghez kapcsolódó - intézkedések sorozata határozta meg.
Az Európai Unió gyakorlathoz való közelítés és a költségvetés bevételi
biztonsági szempontjainak egyaránt megfelelõ, már két éve érvényesülõ
szabályok 1994. év folyamán csak kis mértékben változtak. A változtatások
elsõsorban az eljárási szabályok mûködésében a gyakorlat által felvetett
problémákra való reagálást jelentették, messzemenõen szem elõtt tartva a hazai
piacvédelmi szempontok érvényesítését. Fontos lépés volt, hogy kialakításra
került az áruk forgalomba hozatalával kapcsolatos módosított minõségi
követelmények vámjogban való kezelésének feltétele.
A vámeljárások jogszabályi finomítása révén javult a hazai termelési
tevékenység ösztönzöttsége. E változások elõsegítették a bérmunka fizetési
feltételeinek, valamint a konszignációs raktárból termeléshez felhasznált
anyagok vámfizetési feltételeinek könnyítése révén a hazai termelõkapacitások
kihasználását.
Emellett az év végén megszülettek az 1995. évre vonatkozó, az EU vámjoghoz
közelítõ, a vámtörvény elõrehozott intézkedéseiként is értelmezhetõ további
finomító lépések, amelyek részben már 1994 végén is éreztették hatásukat.
A vámtarifa változásokat is a belföldi termelés védelmének növelése érdekében
tett intézkedések határozták meg. Itt elsõsorban a november 1-jei agrárvám-
emelést kell említeni, mely lényegében a GATT megállapodás szerint lehetséges
vámvédelem érvényesítésének elõrehozott intézkedése volt. A tarifális
szabályozásnál az ipari termékek esetében is döntõen a nemzetközi
kötelezettségek figyelembe vétele érvényesült. Megvalósultak a nemzetközi
megállapodásokban rögzített körre és ütemben a vámcsökkentések, ugyanakkor
egyes esetekben sor került piacvédelmet szolgáló eszközök alkalmazására is.
A vám- és importbefizetések az 1994. évi pótköltségvetésben jóváhagyott 122,5
milliárd forinthoz képest ténylegesen elérték a 148,7 milliárd forintot.
Jelentõsen, mintegy 10 milliárd forinttal nõtt a vámbiztosíték mértéke. Az
orosz hadiipari termékimport után 0,9 milliárd forint vámbevétel került
elszámolásra.
A pótköltségvetésben elõirányzott játékadó-bevétel az 1993. évi összeget
meghaladta, az 1994. évre tervezett összegtõl azonban 5,2%-kal elmaradt.
A koncessziós díjbevételeknél a két új forintos kaszinó közül az egyik már
1993-ban befizette a koncessziós díjat, az 1994-ben befolyt egyetlen
koncessziós díj azonban a tervezettet meghaladta a forint és a dollár
átváltási arányának eltolódása miatt. A várt devizás kaszinó koncessziós díja
nem folyt be.
A különleges helyzetek miatti befizetések tartalmazzák:
- az infrastruktúra területén elõirányzott 6 milliárd forintos díjbevételt,
valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján történõ
bányajáradék befizetéseket.
A bányavállalkozók 1994-ben 14,2 milliárd forint bányajáradékot fizettek be.
1994-ben a Környezetvédelmi Alapba átutalt összeg 2,5 milliárd forint volt.
A bányajáradék befizetése bevételi számla záróegyenlege 1994. december 31-én
11,8 milliárd forint volt.
Az általános forgalmi adó tekintetében az 1994. esztendõ a stabilitás éve
volt. Ebben az idõszakban az ÁFA alakulását elsõsorban az 1993. évi, az ÁFA
mérték- és szabályrendszerét érintõ jelentõs változtatások befolyásolták. Az
általános forgalmi adó összege 1994-ben - az elõzõ évhez viszonyítva -
számottevõen, 30,8 %-kal emelkedett (az orosz hadiipar termékek importja utáni
2,3 milliárd forintos ÁFA nélkül számítva).
E növekedésben három tényezõ játszott elsõdleges szerepet:
- a kedvezményes ÁFA-kulcs 1993. augusztus 1-jei, 6 %-ról 10 %-ra történt
emelése;
- az ÁFA-visszatérítésben nem részesülõ pénzintézeti és költségvetési
intézményi beruházások 1994. évi kiugró, tervezettet lényegesen meghaladó
növekedése;
- a lakásszektor ÁFA-visszatérítési szisztémájának 1993. január 1-jétõl
érvényesülõ szigorítása. (E szigorítás hatása az ÁFA-bevételekre a
tevékenység jellegébõl adódóan 1994-ben bontakozott ki.)
A vásárolt fogyasztásra jutó ÁFA 1994-ben 22,6 %-kal emelkedett. Ez az érték
azt jelzi, hogy az adóelkerülés a vásárolt fogyasztásban nem csökkent.
Az általános forgalmi adó bevételbõl 336 milliárd forint bevétele származott a
költségvetésnek. A bevétel 11,4 milliárd forinttal volt több az
elõirányzatnál. Feltételezhetõen a túlteljesítést elsõsorban az augusztus
hónaptól emelkedésnek indult fogyasztás-vásárlás idézte elõ.
A fogyasztási adót érintõ legjelentõsebb intézkedést 1994-ben az adótételek
lépcsõzetes valorizációja jelentette. A november 1-jei, a pótköltségvetésben
szereplõ adóemelést nem számítva, az adótételek emelésére két ízben, január és
július 1-jén került sor.
A valorizáció csak részben váltotta be a hozzá fûzött reményeket, mivel a
fogyasztási adó összege 1994-ben a valorizáció mértékénél kevésbé, csak 10,2
%-kal emelkedett. Ennek oka az élvezeti cikkek (különösen a cigaretta)
esetében elsõsorban a feketekereskedelem kibõvülésében keresendõ. Az
üzemanyagoknál a fogyasztási adóbevétel szerény (10,5 %-os) emelkedéséhez
hozzájárult a benzinforgalmon belül az (alacsonyabb adótartalmú) ólommentes
benzin részarányának növekedése, valamint a gázolaj forgalom-visszaesése.
A fogyasztási adó bevétel viszont kis mértékben 2,6 milliárd forinttal (1,6 %-
kal) elmaradt a pótköltségvetési elõirányzattól. A november 1-tõl tervezett
intézkedések miatt elõrehozott készletfelhalmozások októberben-novemberben
kiugróan magas fogyasztási adó bevételt biztosítottak a központi
költségvetésnek. Ezt követõen viszont decemberben jelentõsen - 11,9 milliárd
forintra - lecsökkent a havi bevétel.
A személyi jövedelemadóztatás rendszerében 1994-ben több módosítás történt. Az
adótábla nulla kulcsos sávja 100 ezer Ft-ról 110 ezer forintra nõtt és a
nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék adóalap csökkentõ kedvezmény lett,
ezzel a sávok széthúzódtak, gyakorlatilag a minimálbér körüli éves jövedelem
nem adózott. A legmagasabb adókulcs 40 %-ról 44 %-ra emelkedett, az egyéni
vállalkozóknál a korrigált árbevétel 2 %-ában meghatározva a társasági
adóalanyokhoz hasonlóan minimumadó került bevezetésre. Módosult a
devizaellátmány adóztatása, az ingatlanértékesítésbõl származó jövedelem
meghatározása, a költségtérítések elszámolásának rendszere. Emelkedett a
mezõgazdasági kistermelés adómentességének értékhatára, a gyermekkedvezmény
összege, a megváltozott munkaképességû dolgozót illetve szakmunkástanulót
foglalkoztató munkáltató által igénybevehetõ kedvezmények összege. A
magánszemélyeknek nyújtott adóköteles természetbeni juttatások után a
kifizetõnek új szabályként 44 % adót kellett fizetnie. A kamatadó 20
százalékról 10 százalékra csökkent és évközi törvénymódosítással az adó
mértéke 0 százalék lett.
A személyi jövedelemadó bevétel pótköltségvetésben tervezett államháztartási
szintû összege 309,3 milliárd forint volt, a tényleges befizetés 304,8
milliárd forintban teljesült. Ebbõl a központi költségvetést megilletõ
személyi jövedelemadó 243,5 milliárd forint volt, 4,5 milliárd forinttal
kevesebb, mint az elõirányzat.
Az 1994. évi központi illetékbevételek alakulását alapvetõen két tényezõ
határozta meg. 1994. január 1-jei hatállyal módosult az illetéktörvény,
amelynek értelmében az ingatlan átruházáshoz kapcsolódó visszterhes
vagyonszerzési illeték mértéke 6 %-ról 8 %-ra emelkedett, emellett egyes
államigazgatási eljárásokért fizetendõ illetékek is az értékviszonyok
változásához igazodóan növekedtek. Az 1994. évi állami költségvetésrõl szóló
törvény úgy rendelkezett, hogy a megyei (fõvárosi) illetékhivatalok által
realizált illetékbevétel 50-50 %-os arányban megosztásra került a központi
költségvetés és az önkormányzati költségvetés között.
A lakossági illetékbevételek 1994. évi pótköltségvetésben szereplõ
elõirányzata 16,5 milliárd forint volt. A ténylegesen befolyt összeg 16,4
milliárd forint, mely az elõirányzat 99,4 %-át tette ki. Az illetékbevételek
tehát lényegében a pótköltségvetésben elõirányzottaknak megfelelõen alakultak.
2.2. Az adó- és vámbeszedési tevékenység
A Kormány gazdasági stabilizációs programjáról szóló 3241/1994. számú
határozatából adódóan az állami adóhatóság egyik kiemelt feladata volt 1994.
évben az adóbehajtás gyakorlatának felülvizsgálata, az adóhátralékok fokozott
behajtása.
Az APEH a hátralékállomány behajtására irányuló munkák megszervezése érdekében
rövidtávú cselekvési program kidolgozására, hosszabb távú feladatként pedig az
adófolyószámla rendszer megbízhatóvá tételére, a nagyösszegû adótartozások
kialakulásának megakadályozása érdekében adós elõminõsítési rendszer
kialakítására kapott utasítást. A hátralékok hatékonyabb beszedése érdekében
már 1994. április végétõl kampány indult, majd a feladat meghatározást
követõen a revizori kapacitás jelentõs átcsoportosításával az 500 ezer forint
feletti adóhátralékkal rendelkezõ körben került sor fokozott behajtási
intézkedésekre. A megtett intézkedések hatására az 1993. évi 37 milliárd
forint behajtott hátraléknál mintegy 20%-kal - 6,9 milliárd forinttal - több
hátralék behajtására került sor. 1994. július 25-ig 20,5 milliárd forint
adótartozás, év végéig további 23,4 milliárd forint, összesen 43,9 milliárd
forint adótartozás beszedése történt meg.
A Hivatal adatai szerint 1994. év végén 18839 adóssal szemben 39,3 milliárd
forint tartozásra volt folyamatban végrehajtás.
A folyamatban lévõ ügyekbõl:
- azonnali inkasszó benyújtására került sor 26,5 milliárd forint
tartozásra, (ez közel 17 milliárd forinttal több mint az elõzõ évben)
- 23 milliárd forint vagyon került lefoglalásra, amelybõl 9 milliárd
forintot az ingóságok, 11 milliárd forintot az ingatlanok, 3 milliárd
forintot a készpénz az értékpapírok és a követelésfoglalások jelentettek.
- ingó és ingatlanértékesítésbõl 1 milliárd forint beszedése történt 1994-
ben.
A behajtásban elért eredmények ellenére az adóhátralék állományának növekedése
nem állt meg, összetétele pedig a behajthatóság szempontjából tovább romlott.
Az 1994. évi záróállomány összege 128 milliárd forintot tesz ki, amely a
nyitóállományhoz viszonyítva 33 milliárd forint növekedést mutat.
Ebbõl a behajtható, folyó tartozások összege 22 milliárd forintra tehetõ,
ugyanis a felszámolási és csõdeljárásban "befagyott" követelés aránya
számottevõen nõtt.
Feltételezéseink - és a számszerûsíthetõ tendenciák - alapján a behajthatatlan
tartozás további növekedése 1995-re már nem várható, döntõen a törvényi
szabályozási háttér változása miatt.
Az adóskonszolidációval érintett gazdálkodók adósságállománya 7,3 milliárd
forint, amely az elõzõ idõszakhoz viszonyítva csökkenést mutat. Ennek oka
döntõen az, hogy 1994. év során az elhúzódó eljárások következtében egyre több
cég került felszámolás alá. Ugyanakkor a nem konszolidálható adózók körében
több esetben végrehajtási eljárás indult, illetve fizetési könnyítés
megadására került sor. Az APEH-nek hosszabb távra szóló feladat meghatározása
során a nagyösszegû adóhátralékok felhalmozódásának megakadályozását olyan
kiemelt szempontnak tekintettük, amely preventív módszerként funkcionálhat. A
munka megalapozására szolgáló adós elõminõsítési rendszer kidolgozását az
utasításnak megfelelõen a Hivatal megkezdte. A társasági adóbevallás kiemelt
adataira épülõ rendszer tesztelése jelenleg is folyamatban van, eredményei
1995-96-ban várhatók.
Összességében értékelve az APEH 1994. évi behajtási tevékenységét
megállapítható, hogy a korábbi évekhez képest elõrelépés történt a behajtás
konkrét számszerû eredményeit illetõen, a tevékenység színvonala valamelyest
javult. Nem hagyható figyelmen kívül az, hogy külön apparátus erre a feladatra
csak 1992-tõl szervezõdött. A törvényi szabályozásból adódó csõd- és
felszámolási hullám nehéz helyzet elé állította az ezzel foglalkozó
munkatársakat és nem voltak még teljes egészében biztosítva azok a feltételek,
amelyek minden tekintetben elõsegítették volna az eredményes munkavégzést.
A vámbevételeket alapvetõen az határozta meg, hogy az ipari termékeknél a
gyorsított vámlebontású termékek körében 1994. elejére a vámtételek 0 %-ra
csökkentek. Ez a csökkenés az érintett termékek forgalmának mintegy 70 %-ában
jelentette az olcsóbb import lehetõségét. A megnövekedett importforgalom és az
árfolyamváltozás alapvetõen meghatározta a jelentõs bevételi többlet
kialakulását.
A széleskörû jogszabályi elõírások megvalósítása komoly erõfeszítéseket
igényelt a vámhatóság részérõl. Feladatait a költségvetési szempontok
messzemenõ figyelembe vételével igyekezett teljesíteni. Így a gazdasági
folyamatok hatásaként jelentkezõ többletbevételekben a vámszervek részérõl
tanúsított következetes, vám és adókivetési magatartás eredményei is
megjelentek.
2.3. A gazdálkodó szervezetek támogatása és a fogyasztói árkiegészítés
A gazdálkodó szervezetek támogatásának 1994. évi elõirányzata 79 milliárd
forint volt. A támogatás-felhasználás az elõirányzatot 28 %-kal meghaladta,
101,1 milliárd forintot tett ki.
A támogatások szerkezetében jelentõs elmozdulások voltak az 1993-as évhez
viszonyítva. Míg 1993-ban a támogatások 11 %-a tartozott a normatív
támogatások körébe, addig 1994-ben már csak 7 %. Ezzel párhuzamosan, mintegy
duplájára nõtt az egyedi támogatások aránya. Az összes támogatáson belül
viszont csökkent az agrártámogatások aránya 73%-ról 62 %-ra, annak ellenére,
hogy 1993-hoz képest az ágazat közel 18 milliárd forinttal több támogatást
vett igénybe.
A támogatások szektorálisan az élelmiszergazdaságban, az iparban, a
közlekedésben és a pénzintézeteknél (biztosítók) jelentek meg.
Az élelmiszergazdasági támogatások között a következõk szerepeltek:
millió Ft-ban
Támogatás megnevezése 1993. évi teljesítés 1994. évi 1994. évi teljesítés
pótköltségvetés
Mezõgazdasági kamattérítés 625,7 600,0 666,3 Mezõgazdasági és élelmiszeripari 25.530,8 34.600,0 40.040,3
exporttámogatás
Reorganizációs támogatás 1.225,2 5.000,0 4.978,8 Agrárpiaci támogatás 17.176,1 7.000,0 6.691,6
Agrártermelési támogatás* - 11.000,0 9.909,3
Összesen 44.557,8 58.200,0 62.286,3
/*1993-ban az agrárpiaci és agrártermelési támogatás még egy jogcímen
szerepelt
Az iparban a támogatás a bányászatban (3.300 millió forint), a acéliparban
(évközi intézkedésként - borsodi térség - 1.252 millió forint), illetve a
megváltozott munkaképességûeket foglalkoztató ágazatokban (ruházati-, faipar-,
stb. - 6.106,9 millió forint) jelent meg. Ez utóbbinál 1994-ben az
elõirányzathoz képest mintegy 1.800 millió forinttal több támogatás
igénybevételére került sor.
A támogatások harmadik csoportja a közlekedési ágazatot segítette, ezen belül
a vasúti közlekedés fenntartásához járult hozzá jelentõs - 1993-hoz képest
több mint négyszeres, a pótköltségvetésben elõirányzatát pedig 2,5-szeresen
meghaladó - összeggel. Az elõirányzat növelésére, mintegy 16.200 millió
forinttal évközben került sor. A támogatást, amely az Egészségbiztosítási
Pénztár nyilvántartása szerint 1994. június 30-án fennálló járuléktartozás és
korengedményes nyugdíjazással függött össze az 1994. évi LXXXIV a Magyar
Államvasutak Rt. Társadalombiztosítási alapokkal szemben fennálló tartozásának
rendezésérõl szóló törvény írta elõ.
A pénzintézeti szektorban az elõirányzattól jóval kisebb összeg
felhasználására került sor, ugyanis évközben az Exportgarancia Rt.
szabályozása megváltozott.
Összességében a gazdálkodó szervezetek támogatása 22.140 millió forinttal
haladta meg az 1994. évi elõirányzatot, amely a fenti intézkedések hatására
következett be.
A fogyasztói árkiegészítés mérték- és szabályrendszere 1994-ben nem változott.
Az árkiegészítés összegét - a kedvezményes utazások volumenének kisebb
növekedése mellett - a közlekedési tarifák emelkedése befolyásolta.
2.4. Az 1993. évi bankkonszolidációhoz kapcsolódó adóskonszolidáció
A gyorsított adóskonszolidáció
Az 1993. évi bankkonszolidációhoz kapcsolódó adóskonszolidáció elsõ
szakaszában az ún. gyorsított adóskonszolidációra került sor. A gyorsított
adóskonszolidációba eredetileg 55, döntõen az ÁVÜ többségi tulajdonában lévõ
vállalat reorganizációjára került be de - különbözõ okok miatt - 9 vállalatot
a gyorsított adóskonszolidációból ki kellett venni. A gyorsított
adóskonszolidáció keretében végül is 46 vállalat reorganizációjáról,
adósságainak kezelésérõl kezdõdhettek meg a tárgyalások. A gyorsított
adóskonszolidációba eredetileg kijelölt 55 vállalat adóskonszolidációba
bevonható tartozása mintegy 54 milliárd forintot tett ki, melybõl a bankokkal
szemben fennálló tartozás mintegy 42 milliárd forint, az állami hitelezõkkel
szembeni tartozás mintegy 12 milliárd forint volt. Annak a 46 vállalatnak,
melyek esetében a tárgyalások megkezdõdhettek, adókonszolidációba bevonható
adóssága mintegy 40 milliárd forint volt, melybõl a bankokkal szemben fennálló
tartozás mintegy 30 milliárd forint, az állami hitelezõkkel szembeni tartozás
mintegy 10 milliárd forint.
A gyorsított adóskonszolidáció helyzete 1994. év végén
A gyorsított adóskonszolidáció során - a nettó áron történt kivásárlásokat is
beleértve - 17 esetben jött létre megállapodás. Ezek keretében a bankokkal
szembeni tartozásokat illetõen mintegy 7 milliárd forint tõke- és mintegy 2
milliárd forint kamattartozás elengedésére illetve átütemezésére, 300 millió
forint összegû tõke-hitel konverzióra, valamint közel 5 milliárd forint
tartozás nettó áron történõ kivásárlására került sor, melyekért közel 1,2
milliárd forintot fizettek az állami vagyonkezelõk. Az állami hitelezõk
további mintegy 2 milliárd forint tõke- és mintegy 1 milliárd forint
kamattartozás átütemezéséhez illetve elengedéséhez járultak hozzá. (Ebbõl az
APEH 1,2 milliárd forint tõke és 423 millió kamat, a VPOP 50 millió forint
tõke és 515 millió forint kamat, az OEP pedig 538 millió forint tõke és 108
millió forint kamat összeggel érintett.) Az eddig megkötött szerzõdések tehát
összesen közel 18 milliárd forint bankokkal és állami hitelezõkkel szembeni
adósság rendezését tették lehetõvé.
A normál és egyszerûsített adóskonszolidáció
Az adóskonszolidációban érintett bankoknak 1994. február 28-ig kellett
értesíteniük kétes vagy rossz minõsítésû hitellel rendelkezõ adósaikat arról,
hogy jogosultak az adóskonszolidációba bejelentkezni. Az értesítettek banki
tartozása együttesen meghaladta a 200 milliárd forintot. Az elõzetes
várakozásokkal ellentétben az adóskonszolidációba bejelentkezõk száma a 2.000-
et sem érte el, 1.905 adós jelezte részvételi szándékát. Az
adóskonszolidációba bejelentkezetteknek a konszolidált kereskedelmi bankoknál
fennálló tartozása összesen közel 75 milliárd forintot tett ki. Ezen felül az
adóskonszolidációba bejelentkezett vállalkozások az állami hitelezõk közül
csaknem 19 milliárd forinttal tartoznak az APEH-nek, több, mint 3,5 milliárd
forinttal a VPOP-nak, 8,5 milliárd forinttal a TB-nak, és 2,5 milliárd
forinttal az ÁFI-nak. Mindez együttesen azt jelenti, hogy az adóskonszolidáció
keretében kezelhetõ tartozások összege megközelítette a 110 milliárd forintot.
A normál és egyszerûsített adóskonszolidáció helyzete 1994. év végén
A normál eljárásba sorolt cégek közül 1994. év végéig összesen 20 jutott el az
adóskonszolidációs megállapodás megkötéséig. Az adóskonszolidációs
megállapodások ebben a körben a bankokkal szembeni adósságok közül mintegy 1,5
milliárd forint tõke- és mintegy 400 millió forint kamattartozás rendezést,
illetve valamivel több, mint 70 millió forint tõke-hitel konverziót tettek
lehetõvé.
Az állami hitelezõk részérõl közel 400 millió forint tõke- és mintegy 70
millió forint kamattartozás átütemezésére, illetve elengedésére került sor.
(Ebbõl az APEH 97 millió forint tõke, a VPOP 56 millió forint kamat, míg az
OEP 275 millió forint tõke és 16 millió forint kamat összeggel érintett.) Az
egyszerûsített eljárásba sorolt adósok közül 196 tudott hitelezõivel
adóskonszolidációs szerzõdést kötni.
Az egyszerûsített eljárás keretében megkötött adóskonszolidációs
megállapodásokban banki oldalról közel 4,5 milliárd forint tõke- és 1,8
milliárd forint kamattartozás elengedésére, átütemezésére, valamint 2 milliárd
forint hitel-tõke konverzióra került sor.
Az állami hitelezõk ebben a körben közel 750 millió forint tõke- és 200 millió
forint kamattartozásról kötöttek megállapodást. (Ebbõl az APEH 241 millió
forint tõke és 86 millió forint kamat, a VPOP 12 millió forint kamat, az OEP
506 millió forint tõke és 105 millió forint kamat összeggel érintett.) 1994.
évben az 1993. évi bankkonszolidációhoz kapcsolódó adóskonszolidáció keretében
235 szerzõdés megkötésére került sor.
A szerzõdésekben banki oldalról összesen közel 13 milliárd forint tõke- és
több, mint 4 milliárd forint kamattartozás átütemezésére, elengedésére,
valamint közel 2,5 milliárd forint tõke-hitel konverzióra került sor.
Az állami vagyonkezelõk közel 5 milliárd Forint tartozást vásároltak ki ún.
nettó áron közel 1,2 milliárd forintért.
Az állami hitelezõk összesen közel 3 milliárd forint tõke- és 1,3 milliárd
forint kamattartozás elengedéséhez, átütemezéséhez járultak hozzá.
(Ebbõl az 1,6 milliárd forint tõke, 0,5 milliárd forint kamat, a VPOP 50
millió forint tõke és 0,6 milliárd forint kamat, az OEP 1,3 milliárd forint
tõke és 0,2 milliárd forint kamat összeggel érintett.)
2.5. A csõd- és felszámolási eljárások
2.5.1. Csõdeljárások
1994-ben 189 csõdeljárás iránti kérelmet nyújtottak be az adósok. Az 1991. évi
IL. törvény hatálybalépése óta 5.345 csõdbejelentést regisztráltak a
bíróságok.
«INVALID_FIELD: Object»
A csõdeljárások iránti kérelmek száma jelentõsen csökkent az elmúlt három
évben. 1994-ben alig érte el az elõzõ évi bejelentések 20%-át.
A jelentõs visszaesést mutatja, hogy a csõdtörvény hatályba lépése óta az
átlagos havi bejelentésszámmal (148 db/hó) szemben az 1994. évi átlagos havi
bejelentésszám is csak 16 volt.
Az alacsony bejelentésszám feltételezhetõen azt jelzi, hogy az adósok
csõdeljárás nélkül törekednek pénzügyi helyeztük javítására (pl.:
adóskonszolidáció), illetve már csak a felszámolást látják kiútnak.
A bíróságok által regisztrált bejelentésekbõl és a közzétett bejelentésekbõl
együttesen 2.351 eljárást fejeztek be ügyvitelileg. Ezen magas befejezésszám
fõként arra utal, hogy sok kérelem nem felet meg a törvényi elõírásoknak, vagy
a kérelmezõk nem tettek eleget hiánypótlási kötelezettségeiknek, továbbá a már
közzétett eljárások esetén nem született egyezség, de felszámolásba sem
fordult.
Megjegyezzük, hogy az 1994. évi ügyviteli befejezések száma (351) 86%-kal
meghaladta a bíróságokhoz érkezett bejelentések számát.
Tekintettel a magas ügyviteli befejezésekre az eltelt három évben 3.463 volt a
közzétett bejelentések száma.
Átlagosan a bírósági bejelentések 65%-a került közzétételre.
Az egyes években viszont eltérõ volt a közzétételek intenzitása, ugyanis 1993-
ban 90 %-os volt ezen arány (az elõzõ évi a magas bejelentésszám áthúzódó
hatásából adódóan is), míg 1994-ben viszont csak a bejelentések 40%-át kitevõ
közzétételre került sor.
1994-ben 90 csõdegyezség született és 28 eljárás folytatódott felszámolásba.
A halmozott adatokat tekintve 1.340 egyezség megkötésére és 1.405
felszámolásba fordulásra került sor 1992. óta. Így az érdemileg lezárult
eljárások az összes közzétett eljárás kb. 80%-át érik el, melyen belül a 40%-
ot megközelítõ az egyezségek aránya. Tehát a csõdtörvény életbe lépése óta a
felszámolásba forduló eljárások száma 5%-kal meghaladta az egyezségek számát.
A megegyezések során a hitelezõk az engedmények típusai közül a
kötelezettségek rövid távú átütemezését preferálták, illetve azokhoz járultak
hozzá; azonban az adósok a csõdegyezségi javaslataikban továbbra is a hosszabb
távon történõ átütemezéssel számolnak.
1994-ben a fizetési haladékban részesült gazdálkodó szervezetek összes
tartozása 4,6 milliárd forintot tett ki, melynek a fõbb hitelezõi csoportokkal
szembeni megoszlása az alábbi volt:
1,1 milliárd Ft APEH felé (24%)
1,085 milliárd Ft szállítók felé (24%)
1,435 milliárd Ft pénzintézetek felé (31%)
0,7 milliárd Ft társadalombiztosítás felé (15%)
0,28 milliárd Ft VPOP felé (6%)
Az adós gazdálkodó szervezetek többnyire az átütemezett tartozásokat
igyekeznek törleszteni, de a folyó mûködésükkel kapcsolatos adófizetési
kötelezettségeiket már csak részben vagy egyáltalán nem tudják teljesíteni.
2.5.2. Felszámolási eljárások
1994. év során 5.711 felszámolási eljárás iránti kérelem érkezett a
bíróságokhoz, mely az elõzõ évekhez képest szintén eléggé jelentõs csökkenést
jelent. Az egyes években általában 20-30%-kal csökkent a regisztrált
bejelentések száma az elõzõ évihez képest.
A kérelmek kb. 18 %-a érkezett az adósoktól maguktól. A hitelezõkön belül
magas a szállítók és egyéb hitelezõk részarány, az állami hitelezõkön belül az
APEH "intenzitása" magasabb, de így ez csak 8 %-ot elérõ, míg nagyon alacsony
a társadalombiztosítás és a bankok által kért felszámolások (2-2 %) aránya az
összes felszámolási kérelmeken belül.
«INVALID_FIELD: Object»
Az APEH saját hatáskörben 1994. évben 1092 eljárást kezdeményezett 11,2
milliárd forint adótartozásra vonatkozóan.
Az 1992. december végéig indított 38,3 milliárd forint adótartozásra vonatkozó
2227 felszámolási eljárásnak 1994. december végéig kellett volna a törvény
szabta futamidõig befejezõdnie.
Ezzel szemben a befejezett eljárások száma 476, a felszámolási eljárásból és a
felszámolással való fenyegetettség hatására összesen 4,6 milliárd forint
bevételt sikerült realizálni 1994-ben.
A felszámolási eljárásokban meglévõ adótartozások - tekintettel arra, hogy a
APEH nincs privilegizált helyzetben - mintegy 20%-a kerül kiegyenlítésre, de
pl. az 1994. évben befejezett felszámolási eljárások keretében a költségvetést
megilletõ hitelezõi igénybõl befolyt követelés az APEH tájékoztatása szerint
csak 8-10%-os kielégítettségi szintet ért el.
Megjegyezzük, hogy a csõdeljárásból felszámolásba fordult eljárások a
regisztrált összes bírósági bejelentés 6 %-át tették ki.
A felszámolások esetében is igen magas az ügyviteli befejezések részaránya.
1994-ben kereken 2.400 eljárás közzétételére került sor.
A megindult felszámolási eljárásokból - fõként az eljárások idõigényének és
azok elhúzódásának köszönhetõen - csak kevés fejezõdött be, 1994-ben szám
szerint 1.151 db volt.
«INVALID_FIELD: Object»
2.6. A privatizáció
2.6.1. Az ÁVÜ 1994. évi bevételei és kiadásai
Az ÁVÜ összes bevétele 98,17 milliárd forint volt, melyen belül a kárpótlási
jegyekkel történõ teljesítés 45,80 %-ot tett ki (44,88 milliárd forint).
Ezt követte az Egzisztencia-hitellel történõ teljesítés (29,27 milliárd
forint).
A készpénzbevételek aránya alig haladta meg a 24 %-ot, 23,83 milliárd
forintot. Ebbõl devizáért 5,96 milliárd forintnyi vagyont értékesítettek.
1994-ben az ÁVÜ összes kiadása 98,29 milliárd forint volt, melyen belül a
privatizációs folyamat fenntartásával kapcsolatos kiadások 11,19 milliárd
forintot tettek ki, a gazdálkodó egységek privatizálhatóságának fenntartásához
8,21 milliárd forinttal járultak hozzá. Az összes kiadás 80,26 %-át (78,89
milliárd forintot) a nemzetgazdaság felé teljesített kötelezettségek
jelentették.
Ezen belül az ÁVÜ teljesítette a Költségvetési Törvényben elõírt 4 milliárd
forint befizetési kötelezettséget a központi költségvetés számára.
Államadósság törlesztésre 29,28 milliárd forintot, a Világkiállítási Alap
számára 0,5 milliárd forintot, elmaradt térségek támogatására (ÁFI) 0,05
milliárd forintot, a Kisvállalkozói Garancia Alap számára 0,13 milliárd
forintot, kárpótlási jegy életjáradékra történõ átváltása címén 0,05 milliárd
forintot, míg kárpótlási jegy kivonására 44,88 milliárd forintot költött az
Állami Vagyonügynökség.
2.6.2. Az Állami Vagyonkezelõ Rt. 1994. évi bevételei és kiadásai
Az ÁV Rt összes bevétele 1994-ben 33,6 milliárd forint volt. Ezen belül
osztalék típusú bevétel 4,3 milliárd forint volt.
Az ÁV Rt. osztalék címén 1,457 milliárd forintot, privatizációs bevételbõl 31
milliárd forintot (ebbõl 28 milliárd forint a MATÁV privatizációjából
származott) fizetett be a központi költségvetésbe. (Az 1,457 milliárd forint
osztalékon kívül az 1992. évi nyereség után esedékes 3,117 milliárd forint
osztalék is 1994-ben került befizetésre. Ez a két tétel jelenik meg
együttesen a XXXI. fejezet 5. címének teljesítéseként.)
A vagyonkezelõ cég az Alapokba összesen 16,3 milliárd forintot fizetett be a
következõk szerint:
- Foglalkoztatási Alap 7,5 milliárd forint
- Területfejlesztési Alap 5,0 milliárd forint
- Mezõgazdasági Fejlesztési Alap 3,0 milliárd forint
- Gépjármû Felelõsségbiztosítási Alap769,0 millió forint
A költségvetési törvény az ÁV Rt-hez tartozó, részben vagy teljesen tartós
állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetektõl származó bevételbõl az ÁV
Rt számára 13,000 millió forint befizetési kötelezettséget írt elõ.
Ebbõl mintegy 1,5 milliárd forint került befizetésre osztalék címén és 3
milliárd forint pedig privatizációs bevételbõl történt átutalásra.
A fent már jelzett 28 milliárd forint MATÁV-privatizációból származó bevételt
elvileg 1993. decemberében kellett volna a központi költségvetésbe befizetni,
erre azonban csak 1994. januárjában került sor.
2.7. A pénzintézetek költségvetési kapcsolatai
Pénzintézeti társasági adó és osztalék címén 30,4 milliárd forint bevétel
folyt be a központi költségvetésbe, mely a 1993. évit 22,1 milliárd forinttal
haladta meg, az 1994. évi tervet pedig 32 %-kal, azaz 7,4 milliárd forinttal.
A kereskedelmi bankok és a szakosított pénzintézetek 1994. évi pénzforgalmi
társasági adóbefizetése több mint 7 milliárd forint volt, amely 67%-kal
haladta meg a tervezettet. Ennek oka egyrészt a külföldi és vegyes tulajdonú
bankok további térhódítása, melynek következtében adóalapjuk jelentõsen nõtt.
Másrészt a bank- és adóskonszolidáció eredményeként jelentõsen csökkent az új
céltartalékképzési kötelezettség, sõt a bankok elkezdték problematikus
hitelállományaik értékesítését vagy leírását, ami a kötelezõ céltartalék-
állomány csökkenését vonta maga után.
A biztosító társaságok számított adói igen alacsony szintûek, ez azt mutatja,
hogy adókötelezettségüket többnyire a minimumadó jelenti.
Az MNB 1994. évi adózás elõtti nyeresége 42,2 milliárd forint volt.
Fejlesztési célokra visszatartottak 6,7 milliárd forintot, eredménytartalékba
helyeztek 15,3 milliárd forintot. A nyereség és a fejlesztési célokra
visszatartott, továbbá az eredménytartalékba helyezendõ összegek különbözete
20,2 milliárd forint volt, amely mint osztalék az államot illeti. Ez az összeg
év közben elõlegként befizetésre került az állami költségvetés részére az
elõzõ évrõl áthúzódó 2,7 milliárd forinttal együtt.
1994-ben folytatódott az 1992. évi hitelkonszolidáció során állami tulajdonba
került követelések kezelése, illetve az MBFB Rt. nyílt pályázat keretében
értékesítésre hirdette meg azokat. A pályázat eredményeként 6,8 milliárd
forint névértékû követelés került értékesítésre. A maradék állomány 7,6
milliárd forint névértékû része az MBFB Rt-be került apportálásra, a
fennmaradó 63 milliárd forint névértékû részt pedig ugyanez a bank megvette.
Ezzel a hitelkonszolidációs követelések kikerültek a Magyar Állam közvetlen
tulajdonából.
3. FELHALMOZAS ES LAKASGAZDALKODAS
3.1. A kormányzati beruházások
Az 1994. évi költségvetésrõl szóló 1993. évi CXI. törvényben a központi
beruházások költségvetési fedezete 47,2 milliárd forint volt. Az 1994. évi
pótköltségvetést jóváhagyó 1994. évi LXV. törvény, illetve egyéb kormányzati
döntés az elõirányzatot 44,1 milliárd forintra csökkentette.
A költségvetési forrás mérséklése miatt néhány beruházás megkezdését el
kellett halasztani, illetve egyes folyamatban levõ fejlesztések éves pénzügyi
ütemét csökkenteni kellett. Így - egyebek mellett - pl. a Pécsi
Orvostudományi Egyetem Traumatológiai részlegének fejlesztése, a Semmelweis
Orvostudományi Egyetem veszélyes hulladék megsemmisítését célzó beruházása,
az Országos Atomenergia Hivatal irodaépület beruházása, az Igazságügyi
Minisztérium Alsóörsi üdülõépület rekonstrukciója, a Vám- és Pénzügyõrség
Országos Parancsnoksága koordinációjában zajló határátkelõ-létesítési
program, az elsõ kivitelezésû erdõtelepítés, valamint a Külkereskedelmi
Fõiskola elhelyezését célzó beruházás szenvedett késedelmet.
A költségvetési törvényben jóváhagyott beruházás támogatási elõirányzatokból
mintegy 32 milliárd forintból infrastrukturális beruházások kiemelt
jelentõségû létesítményei valósultak meg. A vasúthálózat fejlesztésére több
mint 6 milliárd forint, a Nagymaros-Visegrádi térség komplex
tájrehabilitációjának megvalósításához 2 milliárd forint, a Volán-vállalatok
autóbusz-rekonstrukciós programjához 1 milliárd forint, a kiemelt
infrastruktúra fejlesztés feladataihoz 3,2 milliárd forint került
felhasználásra.
A Lágymányosi Duna-híd - Fõvárossal közösen finanszírozott - kivitelezésére
5,1 milliárd forint költségvetési juttatást, a Fõvárosi Önkormányzat
pénzeszközeibõl további 866 millió forint egészített ki.
A soproni önkormányzati kórház osztrák kivitelezésben megvalósuló
beruházásának 1994. évre ütemezett fedezete is felhasználásra került.
A fejezetek a kormányzati beruházásokra rendelkezésükre álló költségvetési
juttatást az 1994. évben 9,1 milliárd forint egyéb saját forrással
egészítették ki:
5,6 milliárd forintot a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
illetékességébe tartozó beruházói körben használtak fel: ezen belül a Volán
Vállalatok autóbusz-rekonstrukciós programjához vállalati saját eszközbõl,
önkormányzati pénzalapból és pénzintézeti hitelbõl közel 2,6 milliárd forint
kapcsolódott (a Volán vállalatok szállítóeszköz parkjának rekonstrukciós
programja keretében az elmúlt évben 249 db új autóbusz készült el); a
vasúthálózat fejlesztése és az ún. kiemelt infrastruktúrafejlesztés programja
kapcsán a visszaigényelhetõ ÁFA pénzforrását (kb. 2,2 milliárd forint) a
rendelkezések szerint kötelezõen az említett célok finanszírozását szolgálta;
a Nagymaros-Visegrádi térség komplex tájrehabilitációjának munkáira több mint
450 millió forint hitelfelvételre is sor került. A Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium fejezetnél a mintegy 620 millió forint saját forrás jelentõs
része átcsoportosított felújítási pénzeszköz. A Belügyminisztérium fejezet
beruházói 450 milliárd forint saját forrásának túlnyomó többségét eredetileg
egyéb célú (felújítási, dologi) kiadások fedezetébõl csoportosították át.
A többi költségvetési fejezetnél is (pl. az Igazságügyi Minisztérium
beruházóinál közel 230 millió forint, az Magyar Tudományos Akadémia esetében
mintegy 220 millió forint, a Népjóléti Minisztérium illetékességi körében
több mint 200 millió forint) döntõen felújítási forrásból ill. a
visszaigényelhetõ ÁFA fedezetbõl, esetenként eredetileg mûködési célú
pénzügyi forrásból beruházásra csoportosították át.
A folyamatban levõ beruházások megvalósításánál jelentkeztek a kivitelezõi
késedelmek is.
3.2. A magánerõbõl való lakásépítés támogatása
A lakásépítés több év óta tartó állandó csökkenése 1994. évben megállt. A
befejezett lakásépítések száma megegyezett az elõzõ évivel, a megkezdett
lakásépítések száma hosszú idõ óta elõször meghaladta az elõzõ évit 14%-kal. A
megkezdett építések száma 30%-kal haladta meg a befejezett építésekét.
A szociálpolitikai kedvezményt azonban a növelt összeg ellenére a vártnál
sokkal kevesebben vették igénybe. A felvett hitelek összege minimálisra
zsugorodott. Tehát a több gyermekes családok részvétele erõsen csökkent a
lakásépítésben. Ezért a kormány az év végén megszûnõ ÁFA helyett a november 2-
án megjelent rendeletében a kedvezmény összegét több mint háromszorosára, két
gyermek esetén 1,2; három gyermek esetén 2,2 millió forintra emelte. Az
intézkedés hatása 1994. évben még nem jelentkezhetett, de az 1995. elsõ
negyedévében a kiadott építési engedélyek száma már 80%-kal több volt, mint
egy évvel korábban.
A szociálpolitikai kedvezményre és járulékos költségeire elõirányzott 13,2
milliárd forintból így 10,3 milliárd forint teljesült, a törlesztési támogatás
16,8 milliárd forintos elõirányzata pedig a kamatok nem várt emelkedése
következtében 18,1 milliárd forintra emelkedett. A pénzforgalmi áthúzódások
változását is figyelembe véve a magánerõs lakásépítésre összesen a
költségvetésben elõirányzott 32,5 és a pótköltségvetésben szereplõ 27,5
milliárd forint az év végére 29,6 milliárd forintra teljesült.
4. TARSADALMI KÖZKIADASOK
4.1. A központi költségvetési szervek gazdálkodása
4.1.1. Az intézmények és feladatok felülvizsgálata 1994-ben
A központi intézményrendszer szervezet- és feladatstruktúra átalakításában
1994. évben számottevõ elmozdulás nem volt tapasztalható, a korábbi években
megkezdett felülvizsgálati program elõrehaladása - feltehetõen a kormányzati
ciklusváltással is összefüggõen - lelassult. A Magyar Televízió és a Magyar
Rádió 1994. évre tervezett átalakítása a Média törvény hiányában nem
valósulhatott meg. A tárcák az állami feladatok és az intézményhálózat
szûkítési lehetõségeinek vizsgálatával, az intézmények átalakításának,
átszervezésének elõkészítésével a Ptk-ban 1993. õszén bevezetett új
szervezetformák (közalapítvány, közhasznú társaság, köztestületek)
figyelembevételével foglalkoztak. Ez jelentõs akadályok elhárulását jelzi, de
áttöréshez a költségvetési intézményrendszer átalakításában nem vezetett.
Az 1994. évi pótköltségvetési elvonásokat, az infláció miatti kiadásnövekedést
és a takarékossági intézkedésekkel összefüggõ létszámcsökkentés
ellentételezését, illetve realizálását több fejezetnél, intézménynél belsõ
átszervezésekkel, szervezeti egységek és feladatok átcsoportosításával, a
feladatok volumenének mérséklésével kellett megoldani.
A nagyobb jelentõségû szervezeti változások a következõkben foglalhatók össze.
A Magyar Tudományos Akadémia a vonatkozó törvény elfogadását követõen
köztestületté alakult át és vagyonjuttatásban részesült. Az átalakulás
megtakarítással nem járt, a kutatástámogatás rendje, forrásstruktúrája, a
gazdálkodás módja a vagyonnal és más forrásokkal még nem változott.
A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma megszûnt, feladatait és
elõirányzatait az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vette át,
támogatáscsökkenés nem valósult meg.
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elõkészítette a Tartalékgazdálkodási
Igazgatóság átalakítását, az intézményt 1994. december 31-én megszüntette és
jogutódjaként 1995. január 1-jével a Kormány engedélyével egyszemélyes
közhasznú társaságot alapított. Az intézkedéssel 1995. évben közel 17 milliárd
forint kiadás és bevétel, valamint 938 fõ létszám került "kiszervezésre" az
államháztartásból. Az intézménynek támogatása nem volt.
Az IKM fejezetnél a gázszolgáltatásról és a villamos energia termelésére,
szállítására és szolgáltatására vonatkozó törvény alapján új intézményként
létesült a Magyar Energia Hivatal.
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium jelentõs átszervezést
hajtott végre a Vízügyi Igazgatóságoknál. A vállalkozási tevékenységet végzõ
szervezeteket év közben leválasztották az intézményekrõl és 24 kft-t
alakítottak ki. Az átszervezéssel támogatáscsökkenés nem valósult meg, a
közszolgálati létszám viszont 3711 fõvel csökkent. Elõkészítés alatt van annak
vizsgálata, hogy több, kizárólag saját bevételbõl gazdálkodó intézmény milyen
idõbeli ütemezés szerint és milyen módon alakítható át gazdasági társasággá.
(közlekedési felügyeletek, közúti igazgatóságok, Légiforgalmi és Repülõtéri
Igazgatóság).
A Pénzügyminisztérium fejezetnél három új intézmény (Állami Értékpapír-
kibocsátást Szervezõ Iroda, Szakképesítési Igazgatóság, Önkéntes Kölcsönös
Biztosító Pénztárak Felügyelete) létesült, minimalizált létszámmal és az
elhelyezés racionális megoldásával. A Pénzügyminisztérium elõkészítette a
Nemesfémvizsgáló Intézet átalakítását, amely 1995. évben valósul meg. A
Központi Számvevõségi Hivatal Kormányzati Ellenõrzési Irodaként folytatta
tovább mûködését.
Az 1994. évi pótköltségvetéshez kapcsolódó takarékossági intézkedésekkel
összefüggésben - a fenti átszervezések és az intézmények által évközben
végrehajtott leépítések hatásán túl - 3.763 fõ végleges létszámcsökkentésre
intézkedtek a fejezetek az irányításuk alá tartozó központi költségvetési
intézményhálózat körében.
A tárcák közül a Földmûvelésügyi Minisztérium 1.116 fõs (központi igazgatás,
szakigazgatási intézmények, szak- és felsõoktatás, egyetemi kutatás,
agrárkutató-intézetek stb.), a Központi Statisztikai Hivatal 575 fõs, a
Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium 471 fõs (központi igazgatás, egyetemek
és fõiskolák, országos múzeumok stb.), a Belügyminisztérium 371 fõs (Gazdasági
Igazgatóság és háttér intézményei, Határõrség, TÁKISZ-ok, Adatfeldolgozó
Hivatal stb.), a Népjóléti Minisztérium 346 fõs (orvosegyetemek, Állami
Népegészségügyi Szolgálat stb.). létszámcsökkentése emelhetõ ki.
A létszámcsökkentés az igazgatási ágazatban 518 fõt (3 %), a szak- és
felsõoktatásban 1.110 fõt (1,8 %), a kutatásban 458 fõt (4,6 %), az egyéb
közösségi ágazatokban (mezõgazdaság, közlekedési vízügyi intézmények stb.) 569
fõt (1,1 %), a kulturális intézményeknél 118 fõt (0,9 %) érintett. A központi
intézményrendszerben az intézmények évközi intézkedései, a fenti szervezeti
intézkedések és a pótköltségvetéshez kapcsolódó intézkedések együttes hatására
az 1994. december 31-én közszolgálati állományban lévõ létszám 10.013 fõvel
volt kevesebb az 1993. év végi létszámhoz képest, az 1995. évre tervezett
létszám pedig 9158 fõvel kevesebb az 1994. évi engedélyezett létszámnál.
A létszámcsökkentés egyik feltétele volt az 1995. évi költségvetés
megalapozásának és az érintett intézmények mûködõképessége fenntartásának.
4.1.2. A bevételek alakulása
A központi költségvetési szervek bevételeinek - a támogatást is magában
foglaló - alakulását a következõ táblázat szemlélteti.
«INVALID_FIELD: Object»A központi költségvetési szervek gazdálkodásához 634,2
milliárd forint bevétel állt rendelkezésre, mely 149,9 milliárd forinttal - 31
%-kal - magasabb az eredeti elõirányzatnál. Az 1993. évi tényleges
teljesítéshez viszonyítva 1994. évben 118,0 milliárd forinttal - 22,9 %-kal -
ugyancsak több bevétel folyt be. Az összes bevétel 45 % saját bevételbõl, 55 %
támogatásból származott. Az elmúlt évekhez hasonlóan az intézmények
alaptevékenységéhez szorosan kapcsolódó bevételek volumene haladta meg a
viszonyítási idõszakok bevételét. A felhalmozási és tõke jellegû bevételek
elõirányzata túlzottan magasnak bizonyult (e bevételek 15,2 milliárd forinttal
elmaradtak a tervezettõl és csak 0,4 milliárd forinttal haladták meg az 1993.
évi szintet).
«INVALID_FIELD: Object»
A bevételek forrásonkénti alakulásának jellemzõi a következõk.
4.1.2.1. Költségvetési támogatás
A bevételeken belül a költségvetési támogatás összege 40 milliárd
forinttal -13 %-kal - növekedett. Fõbb összetevõi, a teljesség igénye
nélkül:
milliárd forint
- pótelõirányzat az általános tartalékból (ld. 16,2
részletesen a III/2..1. pontban)
- zárolás a pótköltségvetési törvény alapján és - 11,3
egyéb átcsoportosítások miatt
- bérpolitikai keretek (céltartalék) felosztása 14,3
- mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása 2,0
- humán szolgáltatások normatív állami 1,2
támogatása
- létszámcsökkentés többletkiadása 1,7
- orosz haditechnikai szállítások áthúzódó 11,6
kiadása
Az állami forgóalapról a fejezetek részére kiutalt 347,0 milliárd forint
támogatási összegbõl az intézmények részére továbbutalt támogatás 346,9
milliárd forint volt. Ennek megoszlása: a mûködési költségvetéshez továbbított
támogatás 308,2 milliárd forint, a felújításhoz 8,5 milliárd forint, míg a
fejezeti kezelésû elõirányzatokhoz 30,2 milliárd forintot folyósítottak.
A fejezeti pénzellátási számlák év végi egyenlege 0,2 milliárd forint volt. E
maradvány az elõzõ évi záróállományhoz viszonyítva alacsony (1993. évben 1,1
milliárd forint záróegyenleggel zártak), része a pénzmaradvány elszámolásnak,
így 1995. évben csak a fejezetet ténylegesen megilletõ összeg használható fel.
4.1.2.2. Saját bevételek
A központi költségvetési szervek az év folyamán 287,2 milliárd forint saját
bevételt realizáltak, mely összeg 62 %-kal magasabb az eredetileg
tervezettnél, az 1993. évi tényleges teljesítést 61,7 milliárd forinttal -
27,4 %-kal - haladja meg.
Az alaptevékenység támogatásértékû bevételi elõirányzatai megegyeztek az 1993.
évi teljesítéssel, a ténylegesen befolyt bevétel 63,6 milliárd forinttal, 19,5
%-kal nõtt. A bevételek összetételében az alaptevékenység ellátásához szorosan
kapcsolódó intézményi térítési díjak elmaradtak a tervezettõl, a bevétel csak
90,8 %-ra teljesült. A hatósági és eljárási díjakból származó bevételekbõl
többletfeladatok ellátása, valamint díjemelések következtében viszont 1,8
milliárd forinttal - 21,5 %-kal - több bevétel keletkezett. Az
alaptevékenységgel összefüggõ áru- és készletértékesítésbõl, valamint a
szolgáltatási díjakból 8,2 milliárd forint többletbevétel realizálódott, mely
21,2 %-os növekedésnek felel meg. E bevételek alakulása az óvatos tervezéssel
magyarázható, mivel a termék-elõállítás, a nyújtott szolgáltatások általában
nem szerzõdésen alapulnak, hanem az függ a a kapacitások kihasználhatóságától,
a kereslettõl.
Az intézmények egyéb bevételei 73,9 %-kal - 16,1 milliárd forinttal -
túlteljesültek. E bevételek körébe tartoznak a helyiségbérleti, az
eszközkölcsönzési díjak, az általános forgalmi adó bevételek, továbbá az ún.
egyéb bevételek. A helyiségbérleti díjakból 1,5 milliárd forintos
többletbevételt értek el az intézmények. A tervezettõl való eltérés legnagyobb
részben az általános forgalmi adónál jelentkezett (12,2 milliárd forint a
többletbevétel), amely egyrészt az ÁFA kulcsok változásából adódott, másrészt
pedig az alap- és a vállalkozási tevékenység ellátása során létrehozott
termékek értékesítéséhez, valamint a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódott,
azok tervezettet meghaladó teljesítése révén. Az ÁFA visszatérülések,
bevételek 12,2 milliárd forintos többletébõl 5,7 milliárd forint a
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnál keletkezett, de a legtöbb
intézmény többletbevételt ért el e jogcímen. A tervezett kiadások
túlteljesítése végsõ soron kihatott az ÁFA bevételek alakulására.
A kamatbevételek 0,4 milliárd forintos elõirányzatával szemben a befolyt
bevétel 3,4 milliárd forint volt, ez az 1993. évi teljesítésnél 0,8 milliárd
forinttal volt magasabb. Az év végi értékpapír állománya 0,4 milliárd
forinttal csökkent az 1993. évi záróállományhoz viszonyítva. Jelentõsebb
volumenû kamatbevételt realizált a Belügyminisztérium, a Népjóléti
Minisztérium, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Tudományos
Akadémia (0,2-0,3 milliárd forintot), míg a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi
Minisztérium kamatbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot.
A felhalmozási és a tõke jellegû bevételek 34,1 milliárd forintra tervezett
elõirányzatának 55,4 %-a folyt be. A 18,9 milliárd forintos teljesítés 0,4
milliárd forinttal haladta meg az 1993. évi teljesítést. Az e bevételek körébe
tartozó tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésébõl 2,9 milliárd
forint bevétel származott, a tervezettnek több mint a duplája. Elmaradás
mutatkozott az állami készletek és tartalékok értékesítésénél, mivel a
tervezett 32,7 milliárd forintos bevételnek csak a 48 %-a realizálódott.
A támogatásoknál, kiegészítéseknél és átvett pénzeszközöknél az egyes
jogcímeken elszámolt bevétel 123,1 milliárd forint volt a tervezett 52,1
milliárd forinttal szemben, és 41,5 milliárd forinttal több, mint az 1993. évi
bevétel. A társadalombiztosítási alapoktól átvett pénzeszközök 11,9 milliárd
forinttal haladták meg a tervezettet részben amiatt, hogy a központi
költségvetés tervezésekor az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott
intézmények csak becsült adatokat tudtak tervezni, másrészt ezen intézmények
körében a teljesítményfinanszírozás érvényesülése mellett nem lehetett
prognosztizálni kellõ pontossággal a tervszámokat. Az elkülönített állami
pénzalapoktól átvett pénzeszközök másfélszeresére növekedtek a tervezetthez
képest (21,9 milliárd forintról 55,3 milliárd forintra). A növekménybõl 16,6
milliárd forint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnál, 6,9
milliárd forint a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumnál. 1,1 milliárd
forint a Magyar Tudományos Akadémiánál jelentkezett. Az utóbbiak különbözõ
elkülönített alapoktól származó pályázatos úton elnyerhetõ forrást használtak
fel, melynek intézményenkénti megtervezését az érdekeltek nem látták annak
idején megalapozottnak.
A vállalkozási tevékenység bevételei között - a közölt táblázatban - csak a
konkrét tevékenységhez kapcsolódó áruértékesítés és szolgáltatás bevételei
jelennek meg, melyek a tervezett 15,5 milliárd forinthoz viszonyítva 77,4 %-
kal túlteljesültek. Ezen 27,5 milliárd forinttal szemben a költségvetési
szervek a vállalkozási tevékenység szakfeladaton 1994. évi bevételként 36,4
milliárd forintot számoltak el. (Részletesebb indokolást ld. a 4.1.5.
pontban).
A saját bevételek alakulása összefoglalóan úgy jellemezhetõ, hogy - az elõzõ
évekhez hasonlóan - az 1994. évre tervezett elõirányzatokat is messze
meghaladták a realizált bevételek. A bevételek alultervezése visszatérõ
probléma, azonban figyelembe kell venni azokat a tényezõket, amelyek
befolyásolják a bevételek tervezését:
- az egyes jogcímeken befolyó bevételek nagyobb része nem hosszabb távra
kötött szerzõdés, megállapodás alapján képzõdik az intézményeknél. A
bevételek alakulása függ az intézmény kapacitáskihasználtságától, a
létrehozott termék, nyújtott szolgáltatás iránti kereslettõl,
- az intézmények egy része nem a klasszikus költségvetési intézményi körbe
tartozik (nem szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális stb.
szolgáltatásokat nyújtanak), hanem alaptevékenységüket minimális
támogatással, vagy anélkül látják el, tevékenységük eredménye piaci alapra
helyezve is értékesíthetõ, "termelésüktõl" függõen alakulnak bevételeik,
- az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott intézmények a költségvetés
készítésekor becsült adatokkal dolgoznak, mivel a tervezés idõszakában még a
társadalombiztosítási alapoknak nincs elfogadott költségvetése. Ezen
intézményeknél a teljesítményarányos finanszírozás is kihat a bevételek
nagyságára,
- az elkülönített állami pénzalapok pénzeszközeiket pályázati rendszerben
osztják el. Az intézmények e pénzeszközökbõl való részesedésüket emiatt nem
tudják megtervezni (Az alapok mérlege a költségvetésben bemutatásra kerül. Az
intézmények közötti forráselosztásból összességében nem jelenik meg
ismeretlen többletforrás, illetve az alátervezettség az alapoknál mutatkozik,
ami az önálló forrásképzés lehetõségébõl - kamat, hitelfelvétel - adódik.),
- az áremelkedések hatásának ellensúlyozására az intézmények a bevételi
források, lehetõségek kiaknázására törekednek, ami természetszerûleg nem
elõre tervezhetõ forrás,
- az általános forgalmi adó kulcsok 1994-ben év közben is változtak,
- az információs rendszerbõl adódóan a fejezeten belüli pénzeszköz átadás-
átvételek halmozódnak, amelyet nem lehet egyenlegezni, mert az a zárszámadás
valódiságát kérdõjelezné meg.
4.1.3. A kiadások alakulása
A gazdaság jövedelemtermelõ képességének kedvezõtlen alakulása, a központi
költségvetés egyensúlyi követelményei eleve szûkre szabták a központi
költségvetési szervek támogatásának növelési lehetõségét. 1994. évben a
kiadások összesen 612,4 milliárd forintot tettek ki, 140,0 milliárd forinttal,
30 %-kal haladták meg az elõirányzatot. A támogatás 347,0 milliárd forint, az
elõirányzottnál 40,1 milliárd forinttal, 13,2 %-kal több.
A támogatás 1994. évben az 1993. évinél összesen 56,3 milliárd forinttal, 19,3
%-kal magasabb. A növekedésben jelentõs súlyt képeznek az úgynevezett
szintrehozások, amelyek a megelõzõ év közben hozott intézkedések 1994. év
egészére történõ kiegészítését jelentik. Ide tartoznak az évközi
bérintézkedések, így a felsõoktatásban 1993. év júliusában végrehajtott
oktatói béremelés 4 milliárd forint összegû 1994. évi kihatása. Ezen felül
jelentõsebb fejlesztés csak a felsõoktatásban történt, elsõsorban a
hallgatólétszám növekedésével összefüggésben. 1993. évhez képest
támogatáscsökkentésre a televízió elõfizetõi díjak emelése miatt, továbbá
szervezeti átalakításokkal, feladatátadásokkal összefüggésben került sor.
Év közben azonban növelte a központi költségvetési szervek támogatását az
általános tartalék felosztása. A központi költségvetési szervek összesen 21,6
milliárd forintot kaptak, a 25 milliárd forint összegû tartalék 86 %-át. Ebbõl
9 milliárd forint finanszírozta az egészségügyben és a rendvédelemben az
illetményemeléseket, 2,5 milliárd forint támogatást kapott a Magyar Televízió
és a Duna Televízió, 3,3 milliárd forint pedig az idegenrendészeti, a
honvédelmi és a hadigondozási törvénnyel összefüggõ többletkiadás.
Az eredeti elõirányzathoz képest a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
illetmény-elõmeneteli rendszerének 1994. január 1-jei hatályba lépése
központosított keretbõl 8,2 milliárd forinttal ugyancsak növelte a kiadásokat
és a támogatásokat. A köztisztviselõk béremelésére 3 milliárd forint, az
egyházi és alapítványi intézmények dolgozóinak illetményemelésére 1,4 milliárd
forint szolgált.
Az 1994. évi pótköltségvetés a központi költségvetési szervek körében 15
milliárd forint megtakarítási kötelezettséget jelentett. Ezen belül a mûködési
kiadások - a készletbeszerzések, a fejezeti kezelésû elõirányzatok, a
felújítások - szûkítésével 8,3 milliárd forinttal csökkent a támogatás, a
befizetési kötelezettség 2,1 milliárd forinttal nõtt, a kormányzati
beruházásoknál pedig 4,6 milliárd forintos zárolás történt.
A támogatás-megtakarítás nem általános és egyenletes forrásszûkítéssel, hanem
jogcímenként és eltérõ arányokban valósult meg. A mûködési kiadásoknál 1 %-os,
a felújításnál kb. 7 %-os, a fejezeti kezelésû elõirányzatoknál 8 %-os, a
kormányzati beruházásoknál kb. 12 %-os volt az átlagos megtakarítás az eredeti
elõirányzatokhoz viszonyítva, a 2,1 milliárd forintos befizetési kötelezettség
pedig 1,4 %-a volt az eredeti bevételi elõirányzatnak.
A támogatás megtakarítást csökkentette a villamos energia változás
kompenzálására tartalékolt 1,5 milliárd forint és a létszámcsökkentés
többletkiadásainak fedezetére szolgáló 0,5 milliárd forint összegû
céltartalék.
A kiadások és a támogatások alakulását, egymáshoz viszonyított arányát a
következõ ábrák szemléltetik:
«INVALID_FIELD: Object»
«INVALID_FIELD: Object»
Az oktatás támogatása a központi költségvetési szervek körében az 1993. évi
45,5 milliárd forintról 55,9 milliárd forintra, 23,1 %-kal nõtt. Ezen belül az
alap- és középfokú oktatásra 6,8 milliárd forint jutott, 2,4 milliárd forint
pedig a tankönyvkiadás támogatására állt rendelkezésre és a közoktatásban,
valamint a felsõoktatásban került felhasználásra. A nem állami oktatás
normatív támogatását 3,9 milliárd forint szolgálta, az egyházak közvetlen
támogatásából pedig oktatási tevékenységre 2,1 milliárd forint jutott.
Az oktatás támogatásában - a központi költségvetési szervek körében -
legnagyobb súllyal, 80 %-os részaránnyal a felsõoktatás szerepel.
A felsõoktatás intézményi struktúrájában nem történt lényeges változás 1994-
ben: 59 állami, 27 egyházi és 4 alapítványi intézmény mûködött. Az állami
intézményekben mintegy 100 kar található (a kari tagozódást nem mutató
intézményeket egy karnak tekintve), ezen kívül a szervezetileg és a legtöbb
esetben földrajzilag különálló intézetek, tagozatok, szakok száma további 35.
Az 1994/95-ös tanévben összesen közel 155 ezer hallgató részesült képzésben,
15,5 %-kal több, mint az elõzõ tanévben. Az állami intézmények nappali
tagozatán az elsõ éves beiskolázás 5 %-os emelése révén az összes létszám 10,1
%-kal, 108 ezer fõre nõtt. Az esti és levelezõ tagozatokon 34 ezer fõ tanult,
ami 26,6 %-os növekedést jelent. A nem állami intézmények hallgatóinak száma
nappali tagozaton 8 ezer, levelezõ tagozaton 4,5 ezer fõ volt (mintegy 50 %-
os, illetve 27 %-os növekedés eredményeként). Doktori képzésben - állami
intézményekben - már több, mint másfél ezer hallgató vett részt, a 650 fõvel
történt fejlesztés következtében. Az állami intézményekben 16 ezer
fõfoglalkozású és 1,5 ezer részfoglalkozású oktató mûködött, az elõzõ tanévhez
képest lényegében változatlan szinten. A nem állami intézményekben 720
fõfoglalkozású és 850 részfoglalkozású oktató dolgozott.
A felsõoktatásban teljesített összes mûködési és felújítási költségvetési
kiadás - az egészségügyi ágazatba sorolt orvosegyetemek és egészségügyi
fõiskolák adatai nélkül - 57,5 milliárd forint volt, 22 %-kal több, mint 1993-
ban. Ebbõl 45 milliárd forintot fedezett költségvetési támogatás, hasonló
arányú növekedés révén. A bevételek összege 13,7 milliárd forint volt, ami 13
%-os növekedést mutat. Felújításokra csak szerény, az igényektõl elmaradó
mértékben nyílt lehetõség, fõként az év közben átvett volt szovjet laktanyák
rekonstrukciójára.
Beruházások révén kollégiumi fejlesztések és oktatási férõhely-bõvítések
valósultak meg, több esetben épületvásárlás útján. A FEFA keretében -
költségvetési támogatásból - 1994-ben mintegy 1,3 milliárd forint összegû,
emellett 15,6 ezer US dollár értékû fejlesztés valósult meg, illetve
mûködtetési támogatásban részesültek korábbi fejlesztések.
Hatvan új szak részesült dologi és személyi célú támogatásban a felsõoktatási
speciális programok elõirányzata révén. Általában a személyi juttatások
elõirányzatait növelte az 1993. évi bérfejlesztések szintrehozása és a
közalkalmazotti bértábla bevezetése, miközben az intézmények többsége továbbra
is problémát jelzett a 13. havi illetmény, a jubileumi jutalom és a szabadság
idejére járó átlagbér kifizetésével kapcsolatban. (A felsõoktatási
bérfejlesztés átlagosan mintegy 40 %-os többletet jelentett az érintetteknél.)
A pótköltségvetés - más központi költségvetési intézményekhez hasonlóan -
zárolással is terhelte az intézményeket. Végeredményben néhány intézmény
került pénzügyileg válságos helyzetbe, részben a korábbi képzésfejlesztés
finanszírozási szempontból megfelelõ megalapozásának elmaradása miatt. Az
intézmények többsége azonban kezelni tudta pénzügyi nehézségeit,
megtakarítások és bevételnövelés révén.
A felsõoktatási törvény rendelkezéseinek megvalósulása szempontjából átmeneti
jellegû volt az 1994-es év. A szakmai, törvényességi felügyelet már egységesen
a mûvelõdési tárca hatáskörében összpontosult, a költségvetéssel kapcsolatos
feladatok ellátása azonban az agrár- és az egészségügyi felsõoktatás
vonatkozásában még a Földmûvelésügyi, illetve a Népjóléti Minisztérium
költségvetési fejezetének keretében történt. Megkezdõdött a törvényben vázolt
új finanszírozási rendszer kidolgozása, egyes elemei kezdetleges formában
bevezetésre kerültek. Megkezdte mûködését a törvény által létrehozott két
országos testület, a Felsõoktatási és Tudományos Tanács, illetve az Országos
Akkreditációs Bizottság.
A kultúra finanszírozásának többcsatornás rendszerében a feladatokat állami
intézmények és nonprofit szervezetek végzik, melyek jelentõs külsõ forrást
vonnak be a még mindig meghatározó szerepet játszó költségvetési eszközök
mellé.
A központi költségvetési szervek költségvetésében, valamint a fejezetek
központilag kezelt elõirányzataiból a kulturális feladatok támogatása 19,0
milliárd forint volt 1994. évben. Ez az összeg a költségvetési tartalék
felosztása és a pótköltségvetés együttes hatására 4,1 milliárd forinttal
meghaladta az eredeti elõirányzatot, de 2,2 milliárd forinttal (10,5 %-kal)
alatta maradt az 1993. évinek. A támogatások céljain belül az intézmények
támogatása nõtt, míg az alapítványok és címzett feladatok támogatása csökkent
az elõzõ évihez képest. Ez a jelenség az állami szerepvállalás és a
pénzeszközök koncentráltabb felhasználása irányába mutat, s utal az
intézményfenntartásból adódó kényszerpályákra is. Hasonló tendenciát jelez,
hogy a kulturális kiadások 13,3 milliárd forinttal (28,6 %-kal) magasabbak
voltak az 1993. évi teljesítésnél. A növekedés döntõen a három elektronikus
média (Magyar Rádió, Magyar Televízió, DUNA TV) tevékenységére vezethetõ
vissza. Bõvülõ feladataikat a DUNA TV esetében a költségvetési támogatás, a
Magyar Rádió és a Magyar Televízió esetében jelentõsen megnövekedett saját
bevételeik és a költségvetési támogatás fedezték. (Az elõfizetési díjak 300
forintról 460 forintra emelkedtek.)
A költségvetés általános tartalékából az elõfizetési díj alól mentesítettek
díjának átvállalása, választási mûsorok készítése és szervezeti korszerûsítés
miatt a Magyar Televízió 1,1 milliárd forint pótlólagos támogatást kapott. A
DUNA TV növekvõ feladataira 1,4 milliárd forint többlettámogatásban részesült,
a Magyar Rádió többletköltségeit 0,3 milliárd forint pótelõirányzat szolgálta.
Soron kívüli béremelés volt a Nemzeti Színháznál, az Állami Operaháznál és az
Állami Hangversenyzenekarnál, ezen kívül a három intézmény mûködéséhez is
többlettámogatást kapott.
A kulturális intézmények bevételei 15,2 milliárd forinttal (56,5 %-kal)
növekedtek az 1994. évben az elõzõ évhez képest. A növekedés teljes egészében
a Magyar Rádió és Magyar Televízió bevételeinek növekedésébõl adódott. A többi
kulturális intézmény és feladat tekintetében eltérõ tendenciák érvényesültek:
egyesek bevétele dinamikusan növekedett (Országos Könyvtárak, Országos
Múzeumok, Magyar Nemzeti Színház, Magyar Állami Operaház, egyéb közmûvelõdési
és közmûvelõdési intézmények, Országgyûlési Könyvtár), néhány intézményé és
feladaté ugyanakkor csökkent (Országos Mûszaki Információs Központ és
Könyvtár, Országos Levéltárak, Nemzetközi Kapcsolatok és intézetek).
További 0,9 milliárd forint szolgálta a kultúra feladatait a Nemzeti
Kulturális Alap eszközeibõl. Az alap bevételei a kulturális járulékokból (0,7
milliárd forint), az Országos Játék Alap 0,1 milliárd forintos átutalásából és
kisebb összegû költségvetési támogatásból tették lehetõvé nemzeti és egyetemes
értékek létrehozását és megmentését, hazai és határokon túli terjesztését.
Az egyházak támogatása 5,3 milliárd forint volt, közel 2 milliárd forinttal,
58 %-kal több az 1993. évhez képest. A többletbõl 820,0 millió forint az
egyházi oktatási intézményeknek a normatív állami hozzájáruláson felül
nyújtott kiegészítõ támogatásból, 743,0 millió forint pedig a közalkalmazotti
bérpolitikai intézkedéseknek az egyházi intézmények alkalmazottaira történõ
kiterjesztésébõl adódott. 200,0 millió forinttal nõtt az egyházi
alapintézmények támogatása.
Az egyházak közvetlen állami támogatására a költségvetési törvényben
jóváhagyott kereteknek egyes jogcímek és egyházak közötti felosztásáról az
Országgyûlés határozattal döntött.
A sport ágazat kiadásai - a központi költségvetési szervek körében - döntõ
részben az OTSH szervezetén keresztül valósulnak meg. A fõbb célok továbbra is
a szabadidõ-, diák- és versenysport támogatása, a nemzetközi sportkapcsolatok
ápolása, a sport céljait szolgáló intézmények mûködésének biztosítása voltak.
A kiadások 3,5 milliárd forintot, a bevételek 1,1 milliárd forintot, a
támogatás pedig 2,5 milliárd forintot tett ki. A támogatás az eredeti
elõirányzattal azonos szinten alakult, a bevételek és a kiadások az
elõirányzottat közel 370 millió forinttal (11,5 %) haladták meg. A növekedés a
sportintézmények és sportlétesítmények mûködtetése során elért bevételi
többletbõl adódik.
1994-ben a költségvetés 14 millió forinttal támogatta a téli olimpián való
részvételt, 79 millió forinttal az olimpiai sportágak felkészülését, valamint
300 millió forinttal segítette az ifjúsági és szabadidõ sportot. A központi
sportlétesítményekben biztosított volt a magyar sport szinte valamennyi ága
válogatott kereteinek, valamint az eredményes szakosztályoknak az
edzésfeltétele.
Az ágazat kiadása és támogatása az 1993. évi tényleges teljesítéshez képest
jelentõs csökkenést mutat, melynek oka az, hogy 1993-ban az Országgyûlés a
sportegyesületek és sportszövetségek 1992. december 31-én fennálló
adótartozásainak kiegyenlítésére 941 millió forintot engedélyezett. Amennyiben
ezen összeg a viszonyítási alapból kiemelésre kerül, abban az esetben a
támogatási elõirányzat szintentartása, a kiadások és bevételek növekedése 7 %-
os (236 millió forint).
A kijelölt sportegyesületek és sportszövetségek adótartozásának rendezése a
vonatkozó Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal utasítása szerint 1994. április
30-ig lényegében megtörtént. A kedvezményes elbírálásban részesült
egyesületnek, illetve szövetségnek kötelezettséget kellett vállalnia
valamennyi késõbbi adófizetési elõírás maradéktalan teljesítésére. A
tapasztalat szerint azonban az érdekelt egyesületeknél és szövetségeknél
ismételten adótartozás halmozódott fel.
A sportfeladatok teljesítését szolgáló forrásokat növelte az 1993-ban
létrehozott Nemzeti Sport Alap, amely 1994-ben 268 millió forinttal a
versenysportot, a diák- és szabadidõ sportot, 42 millió forinttal a
labdarúgást támogatta, és 112 millió forintot tett ki a pályázati támogatás.
A tudományos kutatás intézményeinek és feladatainak kiadásai fõleg a
kutatóintézetekben végzett tevékenységek feltételeinek kapacitásmûködtetõ
biztosításával, a felügyeleti szerv és az Akadémia által a felsõoktatási
intézmények kutatás-támogatásával, a tudományos képzéssel és a tudományosan
minõsítettek részére megállapított juttatásokkal vannak összefüggésben.
Csekély a fejezetek központilag kezelt, illetve intézmények költségvetésében
feladatfinanszírozásra szánt összeg aránya. A kiadások - az OTKA
kutatóintézeteknél történt felhasználását is figyelembe véve - 14,4 milliárd
forintot tettek ki, ami az elõzõ évihez képest 2,1 milliárd forint növekedést
jelent.
A kutatás költségvetési támogatása 7,6 milliárd forint, ami az elõzõ évihez
képest 1,1 milliárd forintos növekedést jelent.
A kutatás területén realizált bevétel 7,2 milliárd forint volt, amely összeg
az elõzõ évi bevételhez képest 10 %-os növekedést jelent. Az intézmények saját
bevétele (benne az állami forrásokból mûködõ alapoktól átvett pénzeszközök) a
kiadásaiknak 50 %-át fedezi, ami az elõzõ évi arányhoz képest 3 % pontos
csökkenést jelent, egyben a kutatói szféra teljesítménye iránti kereslet
fennmaradására utal. Az alaptevékenységhez tartozó pályázati bevétel 8,3 %-os,
azon belül a külföldi pályázatokhoz kapcsolódó bevételek 6,5 %-os részaránya
szinten maradt. A legnagyobb ütemben az agrárkutató és a társadalomtudományi
intézetek, valamint az akadémiai támogatott kutatóhelyek forrásai nõttek,
benne a költségvetési támogatás. Fontos szerkezeti változás, hogy kikerültek a
földtani kutatóintézetek az intézeti körbõl (szervezeti átalakulás révén),
viszont elkülönítetten megjelentek az agrártudományi egyetemek szervezetébe
tartozó kutatóintézetek. A tudóstámogatásnál létszámcsökkenés miatt kisebb
kiadásváltozás is történt.
Az elmúlt év során - a korábbi mérték kisebb arányban - csökkent a
kutatóintézeti létszám. Ez több tényezõ együttes hatása. Tudatos
létszámcsökkentés az agrár-kutató szférában következett be. E területen
elhatározott leépítés következtében az év végi tényleges létszám (2833 fõ) 22
%-os csökkenés nyomán alakult ki. A többi területen a létszámcsökkenés nem
karakterisztikus és ilyen mértékû, az részben a piacgazdaság kínálta egyéb
foglalkoztatási lehetõségek következménye, részben a külföldi foglalkoztatási
lehetõségek aktualizálásával hozható összefüggésbe.
A költségvetési kutatószféra finanszírozásában az elkülönített állami
pénzalapokból történt támogatás összege 2,5 milliárd forint, az elõzõ évi 3,1
milliárd forint támogatáshoz képest ez visszaesést jelent, ami ezen alapok
(OTKA, OKTK, KMÜFA) forráscsökkenésének következménye. Jelentõs
konstrukcionális változás a KMÜFA központi költségvetési forrásból való
képzése.
Az év közepén elfogadott Akadémiai törvény érdemi változást még nem
eredményezett a tudományos kutatás támogatási rendszere, intézményhálózata
területén, a kutatástámogatás módjában. Ennek megfelelõen forrás átrendezés
sem történt, a kiadások változatlan struktúrát finanszíroztak. Ugyanakkor
megalakult viszont a közel 400 tagból álló köztestület, elfogadásra került az
Akadémia új Alapszabálya, létrejött a Doktori Tanács, befejezõdött a
Támogatott Kutatóhelyek támogatási rendszerének átszervezése, így 1996. január
1-jétõl új alapokon történõ finanszírozás kezdõdik.
Az államhatalmi és az államigazgatási szervek kiadása 41,8 milliárd forint, az
1993. évi teljesítéshez viszonyítva 18 %-kal növekedtek, míg a támogatás 7,5
milliárd forinttal - 19,5 %-kal - emelkedett. 1994. évben sem sikerült
megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy egyes minisztériumok ne az igazgatási
kiadások között számolják el a fejezeti kezelésû elõirányzatként tervezett
összegek teljesítését. Így ez évben is a Népjóléti Minisztérium igazgatási
kiadásai között szerepel a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, melynek
összege 3,2 milliárd forint, továbbá más fejezetek is igazgatási címeik
közbeiktatásával utaltak ki olyan pénzeszközöket, amelyek elõirányzata
eredetileg a fejezeti kezelésû elõirányzatok között szerepelt. A nem az
igazgatási kiadásokat terhelõ, de azok körében elszámolt kifizetésekkel
korrigált kiadás 37,6 milliárd forint, mely 23,7 %-kal haladja meg az eredeti
elõirányzatot. A korrigált támogatás 12,9 %-kal magasabb az eredetileg
elõirányzott összegnél, a központi költségvetési szervek összes támogatásához
viszonyított aránya 8,4 %.
Az államhatalmi szervek kiadásai minimális mértékben növekedtek az eredeti
elõirányzathoz viszonyítva, a támogatás 0,2 milliárd forinttal haladta meg az
eredeti elõirányzatot. Az 1994. évi támogatás 1,4 milliárd forinttal magasabb
az 1993. évi teljesítésnél. Növekményként jelenik meg a Köztársasági Elnökség
fejezetnél az állami kitüntetésekre fordítható elõirányzatnak a költségvetés
általános tartalékából való kiegészítése (16 millió forint), az
Alkotmánybíróság új székházának felújítási többlete ((400 millió forint), a
képviselõváltással kapcsolatos elõirányzat (0,7 milliárd forint). Nem került
ugyanakkor felhasználására az Országgyûlés fejezetnél a képviselõk
tiszteletdíjának emelésére szánt összeg, mivel a miniszteri fizetések nem
változtak, továbbá a képviselõtestület váltásával kapcsolatos 700 millió
forintos kiadási összegébõl 50 millió forint a pótköltségvetés keretében
elvonásra került. Az Állampolgári Jogok Országgyûlési Biztosának Hivatala
mûködésére tervezett - pótköltségvetési törvénnyel 38,3 millió forintra
csökkentett - összege sem került felhasználására, miután az országgyûlési
biztost nem választották meg.
A kormányzati szervek kiadásai - a Népjóléti Minisztérium által az igazgatási
kiadások között elszámolt mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásának és az
egyéb nem igazgatást terhelõ kiadás 4,2 milliárd forintos összegét leszámítva
- 3,8 milliárd forinttal növekedtek az eredeti elõirányzathoz képest. A
növekedést nagyobb részben a saját bevételek jelentõs túlteljesítése tette
lehetõvé, mivel a tervezett 0,8 milliárd forinttal szemben a tényleges
teljesítés 4,7 milliárd forint volt. A támogatás 1,5 milliárd forinttal
haladta meg az elõirányzatot. A minisztériumok a bérpolitikai intézkedések
kivételével többlettámogatásban nem részesültek, a támogatás-növekmény a
fejezeti kezelésû elõirányzatok átcsoportosításából származik, melynek egy
része az igazgatási tevékenység ellátását szolgálta (pl. a
Pénzügyminisztériumnál az államháztartási reformmal, az önkormányzati adók
feldolgozásával kapcsolatos feladatokat). Másik része a már említett ok
következménye, vagyis az, hogy e címre csoportosították át, illetve itt
számoltak el szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó kiadásokat (pl.
Népjóléti Minisztériumnál, Munkaügyi Minisztériumnál a szakmai programok
kiadásait). A kormányzati szervek összes támogatása a központi költségvetési
szervek összes támogatásán belül 3,5 %-os részarányt képvisel.
Az egyéb igazgatási szervek kiadásai 3,3 milliárd forinttal - 23,9 %-kal
növekedtek az eredeti elõirányzathoz viszonyítva, melynek forrását részben
saját bevételi többlet, részben támogatás fedezte. A központi költségvetés
általános tartaléka terhére 1,6 milliárd forint többlettámogatásban
részesültek - egyenlõ arányban - a kárpótlási hivatalok és a földhivatalok,
0,3 milliárd forint növekmény a Központi Statisztikai Hivatalnál jelentkezik,
melybõl a tényleges többlet a költségvetés általános tartalékából a
feladatnövekedésre biztosított 0,1 milliárd forint, a fennmaradó rész a
fejezeti kezelésû elõirányzatokból került átcsoportosításra.
A saját bevételek 67 %-kal túlteljesültek. Jelentõsebb bevételi többletet azok
a költségvetési szervek tudtak elérni, amelyek hatósági tevékenységet látnak
el (pl. Mérésügyi Hivatal), s így a többletfeladatokhoz többletbevétel járul,
illetve díjtétel emelésre került sor.
A védelem ágazat (a szorosan vett honvédségi feladatok teljesítése) - a
polgári védelem, valamint a határõrizeti tevékenység nélkül - 1994. évi
kiadása meghaladta az 50 milliárd forintot, ami elmarad mind az elõirányzott,
mind az elõzõ évi közel 53 milliárd forintos összegtõl. Az e feladatkörre
fordított központi költségvetési támogatás - 46,6 milliárd forint - ugyanakkor
kismértékben emelkedett az egy évvel korábbi 46,4 milliárd forinthoz képest. A
terület bevételei az 1993. évi 6,1 milliárd forinthoz képest jelentõsen
csökkentek, melynek döntõ oka az ingatlanértékesítési bevétel visszaesése.
Noha a tárcánál - a feladat-felülvizsgálatot követõen - számos ingatlan
feleslegessé vált, a szándékolt értékesítés - elsõdlegesen a kereslet
hiányában - nem valósult meg.
A központi költségvetési támogatás szintjének emelkedése egyrészt a tervezési
irányelvekkel összhangban, másrészt az 1994. év során tett intézkedések
következtében alakult ki. A pótköltségvetési törvény közel 1,4 milliárd
forintos elvonást állapított meg. Ebbõl a dologi kiadások több, mint 780, a
felújítás közel 500, míg a kormányzati beruházás 93 millió forintot tett ki.
Az elõirányzatot ugyanakkor 1 milliárd forinttal emelte a honvédelmi törvény
végrehajtására biztosított támogatás.
A kiadásokat növelte a volt Szovjetunióval szemben fennállt követelés
ellentételeként még 1993-ban megindult, de 1994-re is áthúzódó haditechnikai
szállítások értéke, mely 11,6 milliárd forintot tett ki.
A rendelkezésre álló forrásokkal a Magyar Honvédség az alapfeladatait ellátta,
ugyanakkor a jelenlegi szerkezetben, költségszintek mellett alsó határon van
mód a kiképzési normák teljesítésére, kiadásai finanszírozására. Tovább
csökkent például a harcászati repülõgép-vezetõk repülési óraszáma, a
szárazföldi csapatok gyakorlatainak a számát is mérsékelni kellett.
A bérfejlesztésre kapott közel 1,9 milliárd forint a hivatásos állománynál
mintegy 6 %-os, a sor- és hallgatói állománynál pedig 20 %-os illetményemelést
tett lehetõvé. A tervezetthez képest a tábornokok, tisztek átlaglétszáma 227
fõvel, a tiszthelyetteseké pedig 280 fõvel csökkent. A sor- és hallgatói
állomány létszáma a tervezett 48.840 fõvel szemben 42.614 fõben teljesült.
Létrejött a Tábori Lelkész Szolgálat, megkezdte mûködését a Békefenntartó Erõk
Kiképzõ Központja, melyben befejezõdött az elsõ békefenntartó század
kiképzése. Újraindult a hazai repülõhajó-képzés, megtörtént a kecskeméti
repülõ ezred (MIG-29-es harcászati repülõgépekkel történõ) átfegyverzése. A
repülõhajózó kiképzéshez rendszerbe állították a német segélyszállítmány
keretében kapott L-39-es sugárhajtású és a JAK 52-es motoros repülõgépeket.
Megkezdõdött a NATO katonai szervezeteivel való együttmûködés elõkészítése,
sor került a "Partnerség a békéért" program szellemében közös kiképzésre és
gyakorlatra is. Folytatódott a CFE szerzõdésben vállalt hagyományos fegyverek
csökkentése, illetve megsemmisítése.
A közbiztonság, tûz- és katasztrófa-elhárítás feladatait ellátó szervezetek
1994. évi összkiadása meghaladta a 72 milliárd forintot, ami az 1993. évi
teljesítésnél 9,3 milliárd forinttal, az elõirányzottnál pedig 3,3 milliárd
forinttal több. A tényleges bevételek - 5,9 milliárd forint - megkétszerezték
az elõirányzott - közel 2,8 milliárd forint - szintet, s kismértékben
meghaladták az elõzõ évi mértéket - 5,7 milliárd forint - is. Az intézmények a
korábbi évek gyakorlatához igazodóan "alultervezték" bevételeiket. A
teljesítésnek az elõzõ évekhez hasonló szintje viszont a bevétel kitermelési
lehetõségek kimerülésére utal. Szinten tartható a bérleti díjakból, a
különbözõ eszköz-bérbeadásból és értékesítésbõl származó bevételek szintje,
csökken azonban a kamat és az ingatlanértékesítési bevétel, elõbbi a
feszítettebb gazdálkodási feltételek, utóbbi a kereslet hiánya, valamint az
értékesíthetõ ingatlanok körének mérséklõdése miatt.
A terület a központi költségvetésbõl 1994. évben 67,3 milliárd forint
támogatást kapott, ami az elõirányzottnál 1,2 milliárd forinttal, az elõzõ
évinél pedig 9,2 milliárd forinttal több. Noha a pótköltségvetési elvonás
természetszerûleg itt is érvényesült, többletfeladatokra és döntõen
bérpolitikai intézkedésekre a különbözõ tartalék elõirányzatok terhére
pótlólagos forrásokhoz jutottak a szervezetek. Összegében és jelentõségét
tekintve legnagyobb a rendõrségnél és a határõrségnél - március elsejétõl -
végrehajtott illetményemelésre adott támogatás, közel 2 milliárd forint.
(Kiemelt bérfejlesztésben részesült a vezetõ rendõrtisztviselõk szûk köre, a
végrehajtó állomány átlag 6-7 %-os bérfejlesztést kapott, s az
érdekképviseletekkel történt megállapodás értelmében a keret fennmaradó részét
étkezési utalvány bevezetésére fordították.) Az idegenrendészeti törvény, a
honvédelmi törvény végrehajtásának, valamint a háztartási tüzelõolaj
felhasználásának ellenõrzésével kapcsolatos többletfeladatok ellátásához a két
testület további közel 200 millió forint összegû támogatást kapott.
A közrend és közbiztonság korábbi években elért szintjének megõrzése - az
anyagi feltételek nem arányos növekedése következtében - továbbra is fokozott
erõfeszítéseket, folyamatos szervezéseket igényelt a Rendõrségtõl.
Folytatódott a korábbi években megkezdett rendõrörs fejlesztés, melynek
keretében az év során 33 új õrs jött létre, elsõsorban a körzeti megbízotti
állomány átszervezésével, illetõleg önkormányzati segítséggel. Módosult a
bûnözés struktúrája, változnak az elkövetés módszerei. Az egyre szélesebb
körben és módokon elterjedõ gazdasági bûncselekmények felderítéséhez kell
igazodnia a bûnüldözõ és a felderítõ apparátusnak is.
Jelentõs szervezeti átalakítások (a hivatásos határõrizetre áttérés
folytatása, diszlokáció megváltoztatása stb.) közepette látta el feladatait a
Határõrség. Az idegenrendészet törvény belépése, az ún. toloncegyezmények
megkötése, a kábítószer és nukleáris-anyag, ember csempészet erõsödése, a
tovább fokozódó délszláv válság fokozott ellenõrzési követelményt támasztott a
testülettel szemben.
A tûz- és katasztrófa-elhárítási feladatok ellátását - mivel a korábbi évek
alatt felmerült fejlesztési igények a központi költségvetés terhére továbbra
sem kerülhettek kielégítésre - szervezeti intézkedésekkel próbálta segíteni a
tárca. Összevonásra került a két szervezet (Tûzoltók és a Polgári Védelem )
országos parancsnoksága, s így létszám-megtakarítás és átcsoportosítás vált
lehetõvé, amely enyhített a területi parancsnokságok létszám- és pénzügyi
gondjain.
A polgári és katonai felderítõ és információ-szerzõ tevékenység pénzügyi
feltételrendszere a többi testületéhez hasonlóan alakult. Így a
pótköltségvetés e területen is érvényesített elvonást, a bérpolitika keretében
ugyanakkor korrekcióra nyílt lehetõség. Mindezek összességében a
feladatellátásban e területen is fokozottabb szervezeti intézkedéseket
kényszerítettek ki (pl. döntõen a két hivatal technikai bázisán megkezdõdött
egy új - valamennyi szolgálat által igénybe vehetõ - technikai ellátó háttér-
szakszolgálat kialakítása.)
Az igazságszolgáltatási szervek közel 25 milliárd forint összegû kiadást
teljesítettek, melyhez 22,3 milliárd forint költségvetési támogatás és 3
milliárd forint saját bevétel állt rendelkezésre. Az eredeti elõirányzathoz
viszonyítva jelentõsebb elmozdulás a saját bevételeknél jelentkezett az
elõirányzat megduplázása révén. Az 1993. évi teljesítési adatokhoz képest az
ágazat kiadási, támogatási elõirányzata 5 milliárd forinttal magasabb az 1994.
évi teljesítésnél, míg a saját bevételek megközelítõen azonos szinten
teljesültek.
Az igazságszolgáltatási ágazaton belül a kiadások 79,2 %-a a bíróságoknál és
az IM Büntetésvégrehajtásnál merült fel, elõirányzataik, illetve azok
teljesítésének alakulására a következõ fõbb tényezõk hatottak:
- a bíróságok 1994. évi eredeti támogatási elõirányzata az 1993. évi
tényszámhoz képest az 30 %-ot meghaladó mértékben - 2 milliárd forinttal -
növekedett. Ebbõl 1,7 milliárd forint a béralap és a társadalombiztosítási
járulék növekménye, mivel sor került a bírósági dolgozók elõmeneteli és
illetményrendszerével összefüggésben a 18.000 forintos illetményalap II.
ütemének bevezetésére. Az 1994. évi támogatás 0,5 milliárd forinttal haladta
meg az eredeti elõirányzatot, nagyobb részben az Igazságügyi Minisztériumnál
központilag kezelt elõirányzatok között tervezett és ezen intézményekhez
átcsoportosított felújítási pénzeszközök miatt,
- az IM Büntetésvégrehajtás területén a személyi állomány, továbbá a
fogvatartottak ellátási, elhelyezési körülményeinek javítása, a
foglalkoztatás megoldása érdekében az 1994. évi eredeti elõirányzat 0,8
milliárd forint összegû támogatás-növekményt tartalmazott, így a
Büntetésvégrehajtás támogatási elõirányzata meghaladta a 7,9 milliárd
forintot. Az év során rendfokozati illetményemelésre került sor, s a
bérpolitikai intézkedések kihatásával együtt 0,4 milliárd forinttal
növekedhetett a béralap és társadalombiztosítási járuléka támogatással
ellensúlyozottan. Összességében a támogatási elõirányzat 0,2 milliárd
forinttal nõtt, mivel e területen is érvényesíteni kellett a takarékossági
intézkedéseket. A büntetésvégrehajtás saját bevételei megkétszerezõdtek a
tervezetthez képest, ami további forrását képezte a kiadásoknak. Mindezek
következtében az IM Büntetésvégrehajtás 9,2 milliárd forint kiadást
teljesített, rendelkezésre álló pénzeszközeit csaknem teljes egészében
felhasználta.
Az egyéb közösségi ágazatok (mezõgazdaság, vízügy, közlekedés, gazdasági
tevékenységet segítõ szolgáltatások, az adó- pénzügyi és egyéb
információszolgáltatás, a nemzetközi kapcsolatok, az állami vagyonkezelés
feladatai és intézményei, egyéb szervezetek) 1994. évi tényleges kiadása
(kormányzati beruházások nélkül) 184,5 milliárd forint volt. Az összes forrás
78 %-a saját bevétel, 22 %-a költségvetési támogatás volt. Az 52,4 milliárd
forint támogatás a központi költségvetési szervek támogatásának 15 %-a.
Az egyéb ágazatokba tartozó intézmények és feladatok kiadása az elõzõ évi
teljesítéshez viszonyítva 35,4 milliárd forinttal (23,8 %), az intézményi
bevételek 31,9 milliárd forinttal (28,4%), a költségvetési támogatás 10,0
milliárd forinttal (23,4 %) emelkedett. A kiadás növekedésbõl közel 30
milliárd forintot a Közúti és Autópálya Igazgatóságok kiadásai tesznek ki,
támogatásnövekedés döntõen az APEH-nél, a VPOP-nál, külképviseleteknél
valósult meg.
A teljesített kiadás az eredeti elõirányzathoz viszonyítva 41,6 milliárd
forinttal, a saját bevétel 45,5 milliárd forinttal (46,3 %) növekedett. A
kiadás és saját bevétel növekedésébõl 17,4 milliárd forint halmozódásból
származik, a kiadás nettó növekedése 24,2 milliárd forintot (17 %), a saját
bevétel nettó növekedése pedig 28,1 milliárd forintot (28,6 %) tesz ki. A
bevételek közül az elkülönített állami pénzalapoktól (Útalap, Vízügyi Alap,
Mezõgazdaságfejlesztési Alap stb.) átvett pénzeszközök, az egyéb bevételek
(bérleti díjak, kiszámlázott ÁFA, ÁFA-visszatérítés stb.) és a nem tervezett
pénzmaradvány igénybevétel növekedése a legjelentõsebb. E bevételekre
jellemzõ, hogy elõre nehezen tervezhetõek, az Útalapnál pl. 15 milliárd forint
hitelfelvétel tette lehetõvé a bevétel növekedését. A támogatás 7,8 milliárd
forinttal (17,4 %) volt több az eredeti elõirányzatnál.
A mezõgazdasági ágazatba tartozó intézmények és feladatok tényleges kiadása
11,0 milliárd forint volt, 3,6 milliárd forinttal több a tervezetnél, a saját
bevétel 2,7 milliárd forinttal, a támogatás 1,4 milliárd forinttal nõtt. Az
1993. évi teljesítéshez képest a kiadás 3,6 milliárd forinttal, a saját
bevétel 2,4 milliárd forinttal, a támogatás 1,6 milliárd forinttal növekedett.
A saját bevételek növekedése az állategészségügyi, minõsítési, hatósági
bevételek, az elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszközök, az
igénybe vett pénzmaradvány, a vállalkozási és egyéb bevételek jogcímeken
következett be. Az eredeti bevételi elõirányzat az 1993. évi tényadatoktól
alig maradt el, a többletbevételek egyrészt év közben vállalt új feladatok,
állami megbízások, feladat-megrendelések, volumennövekedés bevétele, valamint
az infláció miatti kiadásnövekedés hatásának kigazdálkodására irányuló
intézeti erõfeszítések eredménye. A támogatás a szakigazgatási intézmények
többletfeladatai (növényegészségügy, állategészségügy stb.), a falugazdász
hálózat mûködése, valamint a központi bérpolitikai intézkedések és a
létszámcsökkentés egyszeri többletkiadása fedezetére növekedett.
A vízügyi, közlekedési területhez tartozó intézmények kiadása 90,5 milliárd
forint, bevétele 89,6 milliárd forint volt, melyek az 1993. évi teljesítéshez
képest 31,6 milliárd forinttal mintegy másfélszeresére emelkedtek. A
kiadásnövekedés döntõen a Közúti és Autópálya Igazgatóságoknál történt. Ebben
egyrészrõl technikai halmozódás, másrészrõl jelentõs hitelfelvétel játszik
szerepet. A vízügyi intézmények támogatása 0,9 milliárd forinttal volt több az
elõzõ évinél az 1994. évi szervezeti átalakuláshoz kapcsolódó elõirányzat-
módosítások következtében. A terület feladataira 1994-ben fordított tényleges
kiadás 42,1 milliárd forinttal (87,1 %) több az eredeti elõirányzatnál. A
növekedésbõl - mind a kiadási, mind a bevételi oldalon - 17,4 milliárd forint,
az Útalapból üzemeltetésre kiutalt pénzeszközök címen belüli továbbutalása
miatti halmozódásból és az ÁFA növekedésébõl származik. (A halmozódás nélküli
kiadási többlet 24,7 milliárd forintot, a bevételi többlet pedig 26,5 milliárd
forintot tett ki.) A Közúti és Autópálya Igazgatóságok kiadása halmozódás
nélkül 59,1 %-kal növekedett, az Útalaptól átvett pénzeszközök (úthálózat
felújítás, fejlesztés), a kiszámlázott ÁFA és az ÁFA-visszatérítés, valamint
az igénybevett pénzmaradvány terhére. A növekmény több mint felét az Útalap -
tervezéskor még nem ismert - 15 milliárd forintos hitelfelvétele tette
lehetõvé. A Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóság bevétele 3,2 milliárd
forinttal volt több az elõzõ évi teljesítésnél, a szolgáltatások és az egyéb
bevételek növelésével, valamint jelentõs összegû pénzmaradvány
igénybevétellel. A közúti igazgatóságok és a Légiforgalmi és Repülõtéri
Igazgatóság támogatással nem rendelkeznek, így a jelentõs összegû bevételi
többletnek a támogatásigényre hatása nem volt.
Az adó-, pénzügyi és egyéb információszolgáltatás területén az intézmények
kiadása 22,9 milliárd forint volt, 1,5 milliárd forinttal (6,9 %) haladta meg
az eredeti elõirányzatot döntõen a saját bevétel (vállalkozási munkák, bérleti
díj emelés, igénybevett pénzmaradvány) növelése terhére. A növekmény az Adó-
és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyõrség feladatait
szolgálta. A támogatás mindössze 0,1 milliárd forinttal nõtt. Az elõzõ évhez
képest a kiadás közel 4 milliárd forinttal, a támogatás 3,4 milliárd forinttal
nõtt a saját bevétel azonos szintje mellett.
A nemzetközi kapcsolatok területén 13,5 milliárd forint kiadás teljesült, 2,9
milliárd forinttal több az eredeti elõirányzatnál, döntõen a Külkereskedelmi
Szolgálat és a Külképviseletek saját bevételeinek (átvett pénzeszközök, egyéb
bevételek, igénybevett pénzmaradvány) növelése mellett, a támogatás 0,8
milliárd forinttal nõtt. A növekedés a bérpolitikai intézkedések és a
folyamatos forintleértékelés miatt következett be.
A terület kiadása 0,5 milliárd forinttal, a saját bevétel 0,3 milliárd
forinttal volt kevesebb az elõzõ évinél, a támogatás közel egy milliárd
forintos növekedését a Külügyminisztérium ágazati és célfeladatainak ezen
ágazatba történõ átcsoportosítása okozza. Az Illyés Alapítvány támogatása 0,3
milliárd forinttal növekedett, kismértékben nõtt a Menekültügyi és Migrációs
Hivatal támogatása és egyszeri többletként merült fel a Kárpátaljai
Árvízkárosultak segélye. A Külkereskedelmi Szolgálat támogatása 0,1 milliárd
forinttal, a külképviseletek támogatása 0,3 milliárd forinttal csökkent az
1993. évihez képest.
Az állami vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadás 20,1 milliárd forint volt, 16
milliárd forinttal kevesebb a tervezettnél a privatizációs költségek és a
szavatosság, jótállás, a kezességvállalással összefüggõ feladatok csökkenése
miatt.
A kiadás az elõzõ évhez képest 6,6 milliárd forinttal, a bevétel 2,2 milliárd
forinttal, a támogatás 0,3 milliárd forinttal csökkent.
Az egyéb szervezetek kiadása 24,1 milliárd forint volt, 6,5 milliárd forinttal
több az eredeti elõirányzatnál. A saját bevétel 3,8 milliárd forinttal
(hatósági díjbevételek, egyéb bevételek, átvett pénzeszközök, pénzmaradvány
igénybevétel), a támogatás 3,9 milliárd forinttal nõtt. A kiadás- és támogatás
növekedés zöme a BM Gazdasági Igazgatóságnál a Belügyminisztérium fejezeti
kezelésû választási elõirányzatának átcsoportosítása és annak felhasználása, a
Közlekedési Felügyeletek és a Hírközlési intézmények többletbevétele, valamint
a bérpolitikai intézkedések pótelõirányzatai terhére valósult meg. Az elõzõ
évi teljesítéshez viszonyítva a kiadás 3,1 milliárd forinttal, a támogatás 3,5
milliárd forinttal növekedett, a saját bevétel 0,1 milliárd forinttal
csökkent.
Az egyéb ágazati kiadások és támogatások alakulása:
«INVALID_FIELD: Object»
4.1.4. A pénzmaradványok alakulása
A költségvetés mérlege bemutatja, az általános indokolás "A központi
költségvetési szervek pénzmaradványának alakulása 1994-ben" címû táblázata
pedig részletezi, hogy ebben a körben a gazdálkodást milyen összegû
maradvánnyal zárták. Ez a 21,8 milliárd forintnyi maradvány nem csak az
alaptevékenység pénzmaradványát öleli fel, hanem magában foglalja a
vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredményét, továbbá az értékpapírok
vásárlási és beváltási különbözetét.
A központi költségvetési szerveknél az alaptevékenység ellátásával
összefüggõ gazdálkodás során 1994. évben 15,7 milliárd forint pénzmaradvány
keletkezett, jellemzõen az alábbi forrásokból:
- kiadási megtakarításból, amely mögött a biztonságos gazdálkodáshoz
szükséges maradványon túlmenõen ki nem fizetett járandóság,
társadalombiztosítási járulék, következõ évre áthúzódó kötelezettség
jelenik meg,
- bevételi többletbõl - beleértve a kamatbevételeket is -, amelynek csak
egy részét használták fel a kiadások forrásaként,
- a különbözõ feladatokra átvett pénzeszközök fel nem használt
összegébõl,
- a vállalkozási tevékenység eredményébõl az alaptevékenységre fordított
pénzeszközök maradványából.
A tárgyévben keletkezett pénzmaradvány az alaptevékenység forrását képezõ
bevételek 2,6 %-át tette ki és 1,9 milliárd forinttal volt több az 1993.
évi pénzmaradványnál.
Jelentõsebb volumenû pénzmaradvány - az elõzõ évekhez hasonlóan - a
kiterjedt intézményhálózattal, illetve szakmai programok, célfeladatok
finanszírozásával megbízott fejezeteknél képzõdött (Belügyminisztérium,
Népjóléti Minisztérium, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium,
Földmûvelésügyi Minisztérium, Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, Ipari
és Kereskedelmi Minisztérium).
A pénzmaradvány alakulásában szerepet játszott, hogy az intézmények az
1994. évi vállalkozási tevékenységük pénzforgalmi eredményébõl - mely 14,2
milliárd forint - 6,4 milliárd forintot az alaptevékenység ellátására
forgattak vissza.
Az 1994. évben keletkezett pénzmaradvány jelentõs hányada (65 %-a) béralap
és társadalombiztosítási járulék maradvány volt, mely a jelenlegi
szabályozás szerint nemcsak személyi jellegû kifizetésekre, hanem dologi,
felújítási, felhalmozási kiadásokra is felhasználható volt az intézmény
döntésének megfelelõen.
Az intézmények önrevízió keretében felülvizsgálták pénzmaradványukat, s a
jogszabályi elõírásoknak megfelelõen kimutatták a pénzmaradványt terhelõ
befizetési kötelezettségeiket. A felülvizsgálat eredményeként 20 fejezetnél
és más országos hatáskörû szervnél közel 1 milliárd forintot kitevõ
befizetési kötelezettség keletkezett. Ebbõl az ágazati és célfeladatok,
valamint egyéb elmaradt feladatok maradványa 0,7 milliárd forint, a többi
jórészt ingatlanok, nem szolgálati lakás céljára szolgáló helyiségek
bérbeadásából származó bevétel 5 %-a (0,2 milliárd forint). A felajánlott
összeg a központi költségvetés bevételét képezi.
A központi költségvetési szervektõl származó befizetési kötelezettség címén
az 1995. évi költségvetés 0,4 milliárd forint elõirányzatot tartalmaz, a
jogszabály alapján felajánlott összeg ezt 0,6 milliárd forinttal
meghaladja. A befizetési kötelezettség elõirányzatának túlteljesítése,
valamint az 1995. évre áthúzódó fizetési kötelezettségek teljesíthetõsége
miatt többletelvonásra nem került sor.
A tárgyévben keletkezett 15,7 milliárd forint pénzmaradvány befizetési
kötelezettséggel csökkentett összege, továbbá az elõzõ évek felhasználatlan
1,8 milliárd forintos pénzmaradványa az 1995. évi felhasználási
lehetõségeket növeli. Ebbõl az összegbõl kötelezettségvállalással terhelt
pénzmaradvány 15,8 milliárd forint, melybõl a társadalombiztosítási
alapoktól átvett pénzeszközök el nem vonható maradványa 0,5 milliárd
forint, az elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszközök maradványa
1,1 milliárd forint, míg a fennmaradó összeg a fejezeti kezelésû és az
egyéb elõirányzatok áthúzódó kötelezettségeinek teljesítését szolgálja.
A kötelezettségvállalással nem terhelt pénzmaradvány 0,8 milliárd forint,
mely összeget a tárcák az 1995. évi - általuk már konkrétan meghatározott -
többletfeladataik ellátására kívánnak felhasználni a jóváhagyást követõen.
A pénzügyminiszter a fejezetek pénzmaradványát - jogszabályi
felhatalmazásával élve - jóváhagyta, az intézmények pénzmaradványát a
felügyeleti szervek hagyják jóvá.
4.1.5. A vállalkozási tevékenység alakulása
A központi költségvetési szervek 1994. évi vállalkozási tevékenységébõl 36,4
milliárd forint bevétel származott, mely 3,3 %-kal haladja meg az elõzõ évi
teljesítést. Az elszámolt kiadás 25,3 milliárd forint. A tevékenység
pénzforgalmi eredménye emelkedett, mivel az 1993. évi - értékcsökkentési
leírással csökkentett - 4,4 milliárd forinttal szemben 1994. évben 6,6
milliárd forint eredmény realizálódott. Az alaptevékenység ellátására az
intézmények 6,4 milliárd forintot forgattak vissza, 3,5 milliárd forinttal
többet, mint 1993. évben.
«INVALID_FIELD: Object»Az ábra adataiból kitûnik, hogy a vállalkozási
bevételek 73 %-a a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnál, az
Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál, illetve a Magyar Televíziónál
keletkezett.
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumon belül a Légiforgalmi
Repülõtéri Igazgatóság 2,4 milliárd forint, a vízügyi és árvízvédelmi
intézmények - átszervezésük következtében az 1993. évi 7,3 milliárd forinttal
szemben - 4,6 milliárd forint bevételt realizáltak.
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozó (1995. évtõl közhasznú
társaságként mûködõ) Tartalékgazdálkodási Igazgatóságnál is lényegesen
lecsökkent a bevétel, miután 2,4 milliárd forintot értek, 4,6 milliárd
forinttal kevesebbet, mint 1993. évben.
A Magyar Televízió 11,9 milliárd forint, a Magyar Rádió 2,8 milliárd forint
bevételt realizált kereskedelmi tevékenysége (reklám stb.) révén.
A vállalkozási tevékenység bevételeinek növekedése jelzi, hogy az intézmények
a bevételi lehetõségek maximális kiaknázására törekednek, az e tevékenységbõl
származó bevételeiknek egyre növekvõ hányadát forgatják vissza az
alaptevékenység ellátására.
4.1.6. Értékpapír-mûveletek, betétek
A központi költségvetési szervek birtokában lévõ értékpapírok állománya és
összetétele a következõ:
millió forintban
1993.dec.31. 1994.dec.31. Változás
(1994/1993)
A / Rövidlejáratú értékpapírok 7.383,8 6.955,6 -428,2
Kárpótlási jegyek 0,1 726,8 726,7
Kincstárjegyek 4.696,3 5.175,4 479,1
Kötvények 2.087,5 561,5 -1.526,0
Egyéb értékpapírok 599,9 491,9 -108,0
B/ Hosszúlejáratú értékpapírok 255,8 234,9 -20,9
Értékpapírok összesen: 7.639,6 7.190,5 -449,1
A mintegy 6 %-os állománycsökkenés mellett mind a rövidlejáratú, mind a
hosszúlejáratú értékpapírok állománya csökkent.
Az értékpapírok vásárlási és beváltási forgalma 75 milliárd forint körül
mozgott A zárszámadás teljesítési adatai e forgalmat nem tartalmazzák, csupán
az év végi állományok jelennek meg a mérlegben.
Néhány nagyobb forgalmat bonyolító tárca:
- a KHVM intézményei több, mint 17 milliárd forint értékben vásároltak és
értékesítettek rövidlejáratú értékpapírokat. Ezen belül döntõ többségében a
Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóság saját bevételeinek (30-90 napos
lekötésû) forgatásával;
- az IKM Tartalékgazdálkodási Igazgatósága az állami tartalékok
értékesítése és vásárlása közötti idõszakban ideiglenesen rendelkezésre álló
szabad pénzeszközeibõl vásárolt és értékesített - többségében 1 hónapos
lejárattal - kincstárjegyet 16 milliárd forintot meghaladó értékben;
- a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium intézményei összesen mintegy 9
milliárd forint értékû forgalmat bonyolítottak, általában 1-3 hónapos
kincstárjegyek formájában, többségében az elkülönített állami pénzalapoktól
átvett, illetve pályázati úton elnyert, ideiglenesen szabad pénzeszközökbõl;
- a belügyi tárca rövid lejáratú értékpapír forgalma 5 milliárd forint volt
(a tavalyihoz képest a felére csökkent). Ez 350-400 millió forint többszöri
forgatásából ered, melyet az átmenetileg szabad pénzeszközök (a 13. havi
illetmény elõre tartalékolt havi fedezete, közös fejlesztési célok
megvalósítására az önkormányzatoktól átvett pénzeszközök stb.) tették
lehetõvé.
Általánosságban megállapítható, hogy a támogatott intézményeknél -
elsõdlegesen a költségvetési szigorítások miatt - kevesebb az átmeneti
forrásbõség (és az egyre csökkenõ tendenciájú), az értékpapír-vásárlásokat
döntõen a saját bevételbõl gazdálkodó intézmények bonyolítják.
4.1.7. A vagyon alakulása
A költségvetési szervek éves beszámoló keretében eszközeikrõl és forrásaikról
a számviteli törvény elõírásai szerint mérleget készítenek. Az eszközök és a
források (saját tõke, tartalékok és kötelezettségek) teljes értéke 1.370,5
milliárd forint.
A központi költségvetési szervek körében a tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek,
berendezések, jármûvek, beruházások az ismertetésre átadott eszközök nélkül)
mérleg szerinti nettó könyvi értéke meghaladta a 1.008,8 milliárd forintot,
ami 11,8%-kal növekedett a költségvetési év során. (A számviteli elõírások
alapján a tárgyi eszközöket könyvi értéken tartják nyilván. Az aktivált
beruházások költségei és a felújítások növelik a könyvi értéket, míg a diktált
kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés azt mérsékli.)
Az intézményi körben nyilvántartható immateriális javak (6,1 milliárd forint)
és a tárgyi eszközök együttes bruttó értéke 1.590,5 milliárd forint, az
elszámolt értékcsökkenés 488,5 milliárd forint. A teljesen (0-ig) leírt
eszközök bruttó értéke meghaladta a 100,6 milliárd forintot ennek 77,2 %-a
gép, berendezés, felszerelés. Az eszközállomány bruttó értékének növekedéséhez
a beszerzések, létesítések 49,9 milliárd forinttal, a felújítások 21,2
milliárd forinttal járultak hozzá. Az értékesítések 9,5 milliárd forint könyvi
érték csökkenést okoztak.
A térítésmentes átadások-átvételek egyenlegének összege 74,7 milliárd forint,
ezen belül markáns értéket reprezentál a Honvédelmi Minisztérium (62,6
milliárd forint) és a Belügyminisztérium (4,4 milliárd forint) fejezet
többlete. A Honvédelmi Minisztériumnál meghatározó elemet jelent az orosz
haditechnika átvétele.
A tárgyi eszközökön belül az ingatlanok bruttó könyvi értéke 13,1 %-kal, a
gépek, berendezések, felszerelések értéke 5,2 %-kal növekedett, a tárgyi
eszközök nettó/bruttó aránya 69,4 %, legalacsonyabb a Gazdasági
Versenyhivatalnál 44 %, legmagasabb az Alkotmánybíróságnál 94 %.
A tárgyi eszközök bruttó állományának fejezetek, illetõleg állománycsoportok
közötti megoszlását a következõ táblázat tartalmazza.
«INVALID_FIELD: Object»
A forgóeszközök értéke 1993-hoz képest 202,3 milliárd forintról 26,7 milliárd
forinttal (13,2 %-kal) csökkent, ezen belül a készleteké 105 milliárd
forintról 19,4 milliárd forinttal (18,5 %-kal). Növekedtek a követelések, ezen
belül az adósok tartozása is. Az értékpapírok állománya 7,4 milliárd forintról
428 millió forinttal csökkent.
4.2. A társadalmi önszervezõdések támogatása
4.2.1. Címzett támogatások
A társadalmi önszervezõdések közül a pártok a párttörvénynek megfelelõen,
választási eredményük alapján névreszólóan kapják támogatásukat kizárólag az
Országgyûlés fejezettõl. Az egyházak támogatásába tartozik a közvetlen
költségvetési támogatás, valamint az egyházak által mûködtetett intézmények
normatív támogatásai.
A társadalmi szervezetek közül a Magyar Vöröskereszt és három fogyatékos
szövetség névreszóló elõirányzattal rendelkezik, az értelmi fogyatékos
szervezetek együttesen jogosultak a támogatásra, valamennyi egyéb - országos
vagy. regionális jelentõségû - társadalmi szervezet pedig pályázat útján
részesülhet az Országgyûlés fejezetnél elõirányzott mûködési támogatásban. Más
tárcák tevékenységüket támogatják, ahhoz igazítva, milyen mértékben vállalnak
át állami feladatot. A helyi önkormányzatoktól származó támogatások címzettjei
túlnyomórészt helyi jelentõségû egyesületek. A kisebbségi szervezeteknél
hasonlóan alakul a támogatások struktúrája.
Az alapítványok támogatása jelentõségükhöz igazodik, akár névreszólóan, akár
pályázati vagy egyéb alapon, például humánszolgáltatásaikhoz nyújtott normatív
támogatással jutnak hozzá.
A magánintézmények normatív támogatásban részesülnek, a kamarák támogatása
egyszeri jellegû volt, és megalakulásukat segítette.
«INVALID_FIELD: Object»
A társadalmi önszervezõdések támogatása 1994-ben több mint 1/5-ével haladta
meg az 1993. évit. Csökkenés az összes forrást alapul véve csak a pártok
esetében tapasztalható - ez abból ered, hogy az 1993. évi összeg székházak
felújítását szolgáló támogatásokat is tartalmazott -, illetve kisebb mértékben
a magánintézményeknél, ami a hasonló célú egyházi intézmények
aktivizálódásával magyarázható.
A különbözõ civil szervezetek önkormányzati támogatásának növekedése arra
utal, hogy harmonikusabban illeszkednek a települések életébe.
Az Országgyûlés által támogatásban részesített kisebbségi szervezetek száma
erõteljesen csökkent (145-rõl 109-re), a társadalmi szervezetek esetében
mérsékelt növekedés tapasztalható (364 helyett 389 szervezet kapott
támogatást).
4.2.2. Humánszolgáltatások normatív támogatása
A szociális és egészségügyi, valamint az oktatási és nevelési közfeladatokat
ellátó egyházak, társadalmi szervek, alapítványok és magánszemélyek a központi
költségvetésbõl az általuk nyújtott humánszolgáltatásokhoz az elmúlt évben is
normatív támogatásban részesültek. Az állami hozzájárulás 1994. évben is a
költségvetési törvényben egyes tevékenység típusokra differenciáltan
megállapított normatívákon alapult. A normatívák mértéke - az
önkormányzatoknál alkalmazottakhoz igazodóan - megegyezett az elõzõ évivel, a
feladatmutatók azonban számottevõen emelkedtek.
A humánszolgáltatások normatív támogatása az 1993. évi 3,4 milliárd forintról
5,3 milliárd forintra, több mint 50 %-kal nõtt. Az 1994. évi költségvetés
eredeti elõirányzata a létszámtöbbletre csak kis részében nyújtott fedezetet,
ezért az elõirányzat túllépéséhez év közben kellett többletforrásról
gondoskodni.
A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumnál - elsõsorban a nem állami
általános iskolai és gimnáziumi tanulók, illetve a felsõoktatási hallgatók
számának növekedése miatt - a 2,7 milliárd forint eredeti elõirányzat 3,9
milliárd forintra teljesült. A Népjóléti Minisztériumnál jelentõsen nõtt az
ápoló- és gondozóotthoni, valamint a rehabilitációs intézményekben ellátásban
részesülõk száma, így a fejezetnél a humánszolgáltatások normatív állami
támogatására elõirányzott 1,1 milliárd forint 1,4 milliárd forintra teljesült.
4.3. Az 1994. évi bérpolitikai intézkedések
A központi és önkormányzati intézményi szférában 1994. év december 31-én
914.428 állt munkaviszonyban: A foglalkoztatottak mintegy 1/3-a, 319.743 fõ a
központi intézményeknél, 2/3-a, 594.685 fõ pedig a helyi önkormányzatok
intézményeinél volt alkalmazásban.
A teljes munkaidõben foglalkoztatottak száma 849.092 fõ, az összes
foglalkoztatott 92,8 százalékát tette ki. Részmunkaidõben 22.287 fõ, a
nyugdíjasként foglalkoztatottak létszáma pedig 43.049 fõ volt.
A foglalkoztatottak létszáma és bére a javadalmazást meghatározó törvények
szerint csoportosítva a következõképpen alakult:
A teljes munkaidõben foglalkoztatottak 1994. évi létszáma és bére
Központi szervek
Törvényi hatály fõ % bér (millió Ft ) %
Választott tisztségviselõk 357 0,12 470.884 0,35
Köztisztviselõk 47.614 15,81 22.749.078 16,77
Bírók, ügyészek, bírósági és 9.213 3,06 6.637.454 4,90
ügyészségi dolgozók
Közalkalmazottak 159.576 52,99 64.074.509 47,29
Fegyveres erõk és rendvédelmi 82.824 27,50 39.453.847 29,12
szervek
Egyéb 1.521 0,52 2.094.826 1,56
Összesen: 301.105 100,00 135.480.598 100,00
Önkormányzati szervek
Törvényi hatály fõ % bér (millió Ft ) %
Köztisztviselõk 45.890 8,37 19.028.038 10,72
Közalkalmazottak 488.363 89,12 156.465.955 88,12
Egyéb 13.713 2,5 2.070.354 1,16
Összesen: 547.966 100,00 177.564.347 100,00
A foglalkoztatottak több mintegy 76 százaléka volt közalkalmazott, ugyanakkor
a számukra kifizetett bér alig haladta meg a 70 százalékot. A fegyveres erõk
és rendvédelmi szervek, a köztisztviselõk létszámaránya 9,75-11 %, a
teljesített bérkifizetések viszont ennél az értéknél magasabbak voltak.
A bírók és ügyészek, valamint a bírósági és ügyészségi dolgozók bére volt
1994. évben is a legmagasabb. E foglalkozási csoportot követi a fegyveres és
rendvédelmi szervek szolgálati jogviszonyban álló munkavállalói, a
köztisztviselõk és a sort a közalkalmazottak zárják.
A kifizetett bérek a központi intézményi körben magasabbak voltak az
önkormányzati szféráénál. Az átlagos bérkifizetés - a választott
tisztségviselõk valamint az egyéb foglalkoztatottak nélkül - 30.458 forint
volt.
A központi költségvetési intézményi körben az 1994. évi takarékossági
intézkedésekkel összefüggésben a foglalkoztatottak létszámát összességében
3.763 fõvel csökkentették. A létszámcsökkentés végrehajtásában a költségvetés
is szerepet vállalt azzal, hogy a felmentési illetményre illetve a
végkielégítésre fedezetet nyújtott 2.233,1 millió forint összegben. Ehhez a
támogatáshoz forrást a költségvetési törvény módosításával lehetett
biztosítani.
4.4. A takarékossági intézkedésekkel összefüggõ létszámcsökkentés
végrehajtása, az ezzel összefüggõ kiadások alakulása, az intézkedés
1995-re áthúzódó hatása
A takarékossági intézkedésekkel összefüggõ létszámcsökkentéshez kapcsolódó
támogatási elõirányzatból 1994. december 31-ig a tárcák 775,8 millió forintot
használtak fel (ez 1658 fõs létszámcsökkentést jelentett).
A maradvány felhasználására 1995-ben kerül sor, egyrészt az áthúzódó
kötelezettségek kifizetésére illetve a várható további létszámcsökkentésre.
4.5. A társadalombiztosítási alapok és a központi költségvetés
kapcsolata
4.5.1. A társadalombiztosítási alapok 1994. évi helyzete
A Társadalombiztosítási Alapok a makrogazdasági környezetet figyelembe vevõ
1994. évi költségvetését kiegyensúlyozott gazdálkodás megteremtésére irányuló
törekvések jellemezték, amely a bevételekkel megegyezõ nagyságú kiadásokkal,
azaz null egyenleggel számolt.
Az elvárásokat alátámasztotta a lényegében befejezõdött profiltisztítás,
melynek eredményeképpen 1994-ben elõirányzati szinten több mint 50 milliárd
forint ellátás-finanszírozást vállalt át a központi költségvetés.
A Nyugdíjbiztosítási Alap az 1994-es évet 375,4 milliárd forint bevétellel és
398,2 milliárd forint kiadással, így 22,8 milliárd forint hiánnyal zárta,
szemben az elõirányzott 372,6 milliárd forint módosított elõirányzati
bevétellel, 371,1 milliárd forint kiadással és 1,6 milliárd forintos
többlettel.
A bevételeket több tényezõ is befolyásolta. A járulékbevételek lényegesen
kedvezõbben alakultak az elõirányzottnál, 12,7 milliárd forinttal meghaladta
azt, melybõl a MÁV adósságának költségvetési térítése 8,4 milliárd forint
volt. Erõsen növelte a járulékbevételeket a tervezetet meghaladó
keresetkiáramlás is.
Az 1994. évi elõirányzatot több mint 2,1 milliárd forinttal meghaladóan
teljesültek a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
is.
A kamat és egyéb hozam-bevételek az 1993. évhez képest csökkentek, viszont az
1994. évi elõirányzathoz viszonyítva 60 millió forinttal nõttek.
Teljes egészében elmaradt viszont az ingyenes vagyonjuttatásból származó
bevétel hozama, mely 8,9 milliárd forinttal járult hozzá a 22,8 milliárd
forintos hiány kialakulásához.
A két társadalombiztosítási alap egymás közötti keresztfinanszírozásának,
valamint a Nyugdíjbiztosítási Alapból az Egészségbiztosítási Alapba történõ
egyösszegû átcsoportosításának elszámolása 1994-ben nettó módon történt, ennek
eredményeképpen 21,6 milliárd forinttal csökkent a Nyugdíjbiztosítási Alap
1994. évi költségvetési mérlegének bevételi oldala az 1993. évi 11,3 milliárd
forintos csökkenéssel szemben.
Az 1994. évi elõirányzathoz képest az egyéb mûködési célú bevételek 68 millió
forinttal nõttek. A Nyugdíjbiztosítási Alap az Egészségbiztosítási Alaptól
átvett költségtérítés címén 730 millió forint bevételt realizál.
A kiadási többlet döntõ része a nyugellátásoknál jelentkezett, az 1994. évi
elõirányzathoz képest az 1994. évi teljesítés 25,4 milliárd forinttal volt
több, ez az 1993. évi nyugellátás-kiadást 28,4%-kal haladta meg.
A nyugdíjkiadások ilyen nagy mértékû növekedése arra a tényezõre vezethetõ
vissza, hogy a nominális nettó kereset-dinamikát követõ nyugdíjkompenzáció
szükséglet lényegesen meghaladta az eredetileg a tervezési idõszakban
elképzeltet.
A nyugdíjbiztosítás 1994-ben átlagosan 2 millió 317 ezer fõnek szolgáltatott
összesen 2 millió 659 ezer ellátást. Az egy fõre jutó havi átlagos ellátás
13.830 forint volt, az átlag 25,3%-kal emelkedett 1993-hoz képest.
A nyugdíjbiztosítási ág tartós ellátási körében a létszám-növekedési dinamika
nem változott 1993-hoz képest, a növekedési ütem minimális mérséklõdésének oka
az ellátási szerkezet ideiglenes módosulása.
1994. évben a profiltisztítás során a házastársi pótlék és a házastárs utáni
jövedelempótlék, a cukorbetegek támogatása, valamint a megváltozott
munkaképességûek átmeneti járadéka, rendszeres szociális járadéka és egyéb
szociális járadéka kikerült a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozási körébõl.
Az ellátásokkal kapcsolatos per, - utazás és postaköltség 1,5 milliárd forint
volt, ez 1,8 szorosa az 1993. évinek.
A mûködési kiadások összege meghaladta a 8,2 milliárd forintot, mely az
elõirányzatnál 603 millió forinttal volt több, és az 1993. évi tényhez képest
24,2%-os növekedést mutatott.
A likviditási tartalék-visszapótlás 3,6 milliárd forint volt, A MÁV Rt.
tartozásának állam általi megtérítése tette lehetõvé a közel elõirányzat
szintû likvidtartalék visszapótlást.
Az Egészségbiztosítási Alapnak átadott költségtérítés 471 millió forint volt,
mely a Nyugdíjbiztosítási Alap által finanszírozott, de az Egészségbiztosítási
Alap szervei által folyósított ellátásokkal kapcsolatos költségek megtérítését
fedezte.
Az Egészségbiztosítási Alap járulékbevételeinek 1994. évi tényleges bevétele
287,9 milliárd forint volt, amely tartalmazta a likviditási tartalék
visszapótlására fordítható 3,6 milliárd forint befizetett összeget is. A
járulékbevételek -figyelembe véve a likviditási tartalékot - 11,1 milliárd
forinttal haladták meg az éves eredeti elõirányzatot.
A bevételek tényadatai a munkáltatói és az egyéni befizetések esetében
meghaladták az elõirányzatokat, míg a munkanélküliek ellátása utáni
bevételeknél a teljesítés elmaradt a tervezettõl.
A járulékbevételek magasabb szintû realizálása egyrészt annak következménye,
hogy a munkáltatói járulékbevételek behajtási hányada javult (1993-ban 89,7%,
1994-ben 92,3%), másrészt a bérkiáramlás tényleges mutatói érdemben
meghaladták a tervezéskori makrogazdasági paramétereket.
A korábbi évekhez hasonlóan nagyfokú eltérés volt tapasztalható a munkáltatói
bevételeknél a járulék-befizetések havi ingadozása miatt. A minimális
befizetés márciusban 15,2, milliárd forint, a decemberi 29,1 milliárd forint
volt.
A munkáltatói befizetések összege 14,8 milliárd forinttal volt több az eredeti
elõirányzatnál. Ez a járulékköteles jövedelmek növekedésével, a
foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának alakulásával és fizetési
készségével függött össze.
A bevételek döntõ részét kitevõ munkáltatói járulékbevételek közel 7 %-kal
haladják meg az eredeti elõirányzatot. A többlet bevételnek jelentõs része a
MÁV Rt. tartozásának Magyar Állam részérõl történt decemberi kiegyenlítésével
függött össze.
Az évközi munkáltatói járulék befizetések a korábbi évekhez hasonlóan továbbra
is jelentõs havi ingadozásokat mutattak. Az utolsó hónap befizetésének
volumenét, a vállalatoknak az a sajátos magatartása határozta meg, mert a
bérkifizetések mellett a jutalmak kifizetése december hónapban történt meg.
Az egyéni járulék-befizetések e tekintetben sokkal kisebb ingadozásokat
mutattak.
A munkanélküliek után fizetett egészségbiztosítási járulék mintegy 5,4
milliárd forinttal maradt el az elõirányzattól.
A késedelmi pótlék befizetések magasabb szinten realizálódtak a tervezettnél.
Hasonlóan a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz az Egészségbiztosítási Alapnál is
teljes egészében elmaradt az ingyenes vagyonjuttatásból származó bevétel
hozama (7,1 milliárd forint).
A két Alap közötti elszámolás (a Nyugdíjbiztosítási Alaptól átvett 54,7
milliárd forint és az Egészségbiztosítási Alap által átadott 33 milliárd
forint) egyenlege 21,6 milliárd forint.
Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai összességében 365,1 milliárd forintot
tettek ki, ami 19,3 milliárd forinttal haladta meg a bevételeket. A kiadások
majdnem felét, azaz 169,5 milliárd forint a gyógyító megelõzõ ellátások
finanszírozására fordították.
Az 1994. évi gyógyító-megelõzõ ellátásra jutó növekmény nagyobb része a
közalkalmazotti illetményrendszer 1994. január 1-jei bevezetésével és a
munkahelyi pótlékok megállapításával összefüggésben felmerülõ
többletkiadásokra ment el.
A második legnagyobb kiadási tételt jelentõ gyógyszertámogatás majd 11,0
milliárd forinttal haladta meg az 1994. évi elõirányzatot, mert a
gyógyszerfelhasználás eltolódott a külföldi gyógyszerek irányába, továbbá
azért is, mert az intézkedések, amelyek a felhasználást voltak hívatva
visszafogni, nem voltak hatásosak.
Az egészségbiztosítási ág által finanszírozott korhatár alatti rokkant és
baleseti ellátások kiadása a nettó többlet keresetkiáramlás, valamint a
létszámnövekedés miatt 3,6 milliárd forinttal meghaladta az elõirányzatot.
A táppénzkiadások jelentõsen felülmúlták az elõirányzatként szereplõ 34,1
milliárd forintot. A tényleges kifizetés 40,8 milliárd forintot tett ki, amely
6,7 milliárd forinttal több az elõirányzatnál. Ez annak a következménye, hogy
a tervezés alapját képezõ 1993. évi várható érték lényegesen alábecsült volt a
tényleges kiadásokhoz képest, valamint nem kerül sor a táppénzkiadások
növekedését meggátló lényeges intézkedésekre.
Az egészségbiztosítás többletkiadásai a gyógyszertámogatás, a táppénzkiadások
és a korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások elõirányzatot meghaladó
kiadásainak tudhatók be.
4.5.2. A központi költségvetés közvetlen hozzájárulása a
társadalombiztosításhoz
A központi költségvetés az Egészségbiztosítási Alapnak azon személyek után,
akik egyéni és munkáltatói járulékfizetõk hozzátartozóiként nem jogosultak
betegbiztosítási ellátásra, átalányszerû hozzájárulást fizetett 1994-ben 7
milliárd forint összegben, ez az 1993. évinél 20,7%-kal volt magasabb.
4.5.3. Az állami forgóalap részvétele a társadalombiztosítási
kiadások finanszírozásában
A társadalombiztosítási alapok 1994. évi állami forgóalap hiteljellegû
igénybevételének feltételeit a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésérõl
alkotott 1993. évi CXI. tv. szabályozta.
A törvény a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot terhelõ
ellátások folyamatos teljesítését, az állami forgóalaphoz kapcsolt
megelõlegezési számla hiteljellegû igénybevételi lehetõségét akkor garantálja,
ha éven belül az Alapok folyó bevételeinek és kiadásainak eltérésébõl adódó
hiány az Alapok elszámolási számláin, az ezekhez kapcsolódó célelszámolási
számlákon, valamint valamennyi, a társadalombiztosítási feladatok ellátásához
kapcsolódó ellátási és célelszámolási számlákon meglévõ pénzeszközök terhére
már nem finanszírozható.
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1994. évi állami forgóalaphoz kapcsolt
megelõlegezési hitel jellegû igénybevételét a szigorított szabályozást
figyelembe véve építette fel. Ennek megfelelõen alakította ki az ágazat a
belsõ finanszírozási rendjét, amelyre az erõsen centralizált pénzkezelés a
jellemzõ.
Az év végi hitelállomány 14,7 milliárd forint volt. Éven belül a felvett
hitelösszeg nagymértékû változás volt megfigyelhetõ. Az év során az I.
félévben a hitelmentes napok száma az idõszak több mint a felét tette ki, a
II. félévben a negyedét közelítette meg, úgy, hogy az utolsó két hónap
folyamán egy hitelmentes nap sem fordult elõ. Az I. félév folyamán a
hitelállomány legmagasabb összege 16,1 milliárd forintot, a II. félévben
meghaladta az 53,5 milliárd forintot. A december közepén elért maximumot
december végére közel 40 milliárd forinttal lehetett csökkenteni. A decemberi
kedvezõ bevételi helyzet több tényezõ következménye volt: a járulékbevételek
mintegy 5 milliárd forinttal meghaladták az elõzõ hónapok értékeit, a
költségvetés megtérítette az 1993. évi garanciát (2,1 milliárd forintot), a
MÁV járuléktartozását (8,3 milliárd forintot), korengedményes
nyugdíjtartozását (mintegy 1,4 milliárd forintot) a pótköltségvetésben
elfogadott pótellátásokat (7,9 milliárd forintot) kötvénykibocsátás történt 1
milliárd forint értékben.
A Nyugdíjbiztosítási alap 1994-ben két alkalommal bocsátott ki kötvényt
novemberben 3,4 milliárd forint, december hónapban 1 milliárd forint értékben.
Az Egészségbiztosítási Alap forgóalap igénybevételét jellemezve
megállapítható, hogy január hónapban hét napot kivéve az év összes többi
napján 7,2 milliárd forint minimális és 66,1 milliárd forint maximális
összeggel igénybevette ezt a hitelforrást. Az Alap havi átlagos igénybevétele
ingadozott, 18 milliárd forint és 53,4 milliárd forint között.
4.6. Pénzbeli juttatások a központi költségvetésbõl
4.6.1. Családi pótlék és várandóssági támogatás
A központi költségvetés által finanszírozott, de a társadalombiztosítási által
folyósított ellátások legnagyobb tételét jelentõ családi pótlék kifizetése
1994-ben 103,3 milliárd forint volt. Ez a központi költségvetés által 1994-ben
átutaltnál 683 millió forinttal kevesebb. Ezen ellátásban 1994-ben 2.432 ezer
fõ részesült.
Az egyszeri családi pótlékban az év folyamán 2.107 ezer fõ részesült. Az
ellátások kiadásának fedezetére a központi költségvetés 7 milliárd forintot
utalt át a folyósító a társadalombiztosítási szerveknek, mely összegnél 245
millió forinttal többet fizetett ki a társadalombiztosítás a jogosultak
részére.
Az Egészségbiztosítási Alap elõzetes tájékoztatása szerint az 1994. évi
tényleges várandóssági támogatás kifizetése 2,2 milliárd forint volt. A
központi költségvetésbõl átutalt 2,9 milliárd forintnál ez az összeg 723
millió forinttal kevesebb, mely a csökkenõ születések számával magyarázható.
Ebben az ellátási formában 50 ezer fõ részesült, 3.554 forintos egy fõre jutó
havi összeggel.
4.6.2. Egyéb rendszeres juttatások
1994-ben jelentõs változás következett be az ellátások finanszírozásában.
Folytatva a 60/1991. számú - a társadalombiztosítás megújításáról szóló - OGY
határozat profiltisztításra vonatkozó irányelveinek 1992-ben megkezdett
megvalósítását, 1994-ben a központi költségvetés feladatai közé került át a
megváltozott munkaképességûek rendszeres és átmeneti járadékának, egyéb
szociális járadékának a finanszírozása, továbbá kikerült a
társadalombiztosítási alapokból fedezendõ ellátások közül a házastársi- és
jövedelempótlék, valamint a cukorbeteg-támogatás finanszírozása is.
A társadalombiztosítás közremûködésével folyósított egyéb juttatásokra és
költségtérítésre a központi költségvetés 89,1 milliárd forintot folyósított,
melybõl a két alap 77,7 milliárd forintot fizetett ki az ellátásokra. A 89,1
milliárd forinton belül folyósított ellátások költségtérítésének az 1994. évi
módosított elõirányzatot jelentõsen, 3,8 milliárd forinttal meghaladó többlete
az 1993-ban a társadalombiztosítás átmenetileg finanszírozott ellátások
kiadási többletének áthúzódó megtérítése.
E csoporton belül a Nyugdíjbiztosítási Alap 1992. évi profiltisztítása
keretében segély jellegû kiadások elõirányzata 6,2 milliárd forint volt, a
társadalombiztosítás általi kifizetés 564 millió forinttal több 6,7 milliárd
forint volt. E körbe tartoztak a lakbér-hozzájárulás és támogatás, a vakok
személyi járadék, a rokkantsági járadék, a hadigondozotti ellátások, az
egyházak támogatása, az egészségkárosodási járadék, a katonai családi-segély.
A Nyugdíjbiztosítási Alap elõzetes tájékoztatása szerint a lakbérhozzájárulás-
támogatás egy fõre esõ havi átlaga 1993-hoz képest nem változott 129,-Ft/hó
maradt. 325 millió forintos kifizetés történt a 350 millió forint
elõirányzottal és átutalttal szemben. A csökkenés az érintettek - az 1993-as
221 ezerrõl 1994-re 209 ezerre visszaesett - létszámcsökkenésével
magyarázható.
A vakok személyi járadéka fõ ellátás esetében 8.197 Ft/hó volt, és 6000 fõt
érintett, míg kiegészítõ ellátás esetében 3.981 Ft/hó volt, és 30.000 fõ
részesült benne. Összességében az elõirányzott és átutalt 2 milliárd forinton
felül 84 millió forinttal több kifizetés történt.
A rokkantsági járadékban részesülõk száma - 1993-hoz képest - mintegy ezer
fõvel nõtt, a részükre kifizetett ellátás a központi költségvetés által
átutalt 1,5 milliárd forintnak közel megfelelt. Az egy fõre jutó havonkénti
kifizetés 7.455 Ft volt, ez 1.129 forinttal több az 1993. évinél.
A hadigondozotti ellátás Alap általi kifizetése 2 milliárd forint volt, ami
510 millió forinttal haladta meg az elõirányzatot és az átutaltat, és mivel az
ellátottak számában nem következett be számottevõ változás, így az egy fõre
jutó fõellátás összege nõtt meg 9.467 Ft/hóról 12.300 Ft/hóra, míg a
kiegészítõ ellátás esetében 4.273 Ft/hóról, 7.139 Ft/hóra.
Az egészségkárosodási járadék módosított elõirányzata 500 millió forint volt,
a Nyugdíjbiztosítási Alap általi kifizetés csaknem elérte az 592 millió
forintot. Az elõzõ évekhez képesti dinamikus növekedés tovább folytatódott
ezen ellátás esetében, mivel az 1993-ban kifizetett összeg több mint a duplája
került 1994-ben kifizetésre, igaz, hogy az ellátottak száma is közel a
duplájára nõtt
Az egyházak támogatására a társadalombiztosítás által ténylegesen kifizetett
összeg 40 millió forint volt, az elõirányzott 120 millióval szemben.
A bányászok korengedményes nyugdíjára és szénjárandóságának pénzbeli
megváltására a központi költségvetésbõl 2,8 milliárd forint került átutalásra
a társadalombiztosítás részére, ami az 1993. évi átutalt összegnél 34%-kal
több.
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1,9 milliárd forintot folyósított a két ellátási
formára összevontan 1994-ben. Míg a bányásznyugdíjakra 996 millió, a
szénjárandóságra 908 millió forint került felhasználásra. A bányászok
korengedményes nyugdíja esetében az 1993. évhez képesti növekedés 37%, az
érintettek létszáma viszonylagos változatlansága mellett az egy fõre esõ havi
kifizetés 22.160 Ft/hó-ról 25.714 Ft/hóra nõtt.
A politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítésekre 1994-ben az
elõirányzott 6,6 milliárd forinttal szemben 5,3 milliárd forint került
kifizetésre a társadalombiztosítás által. Ez 1,3 milliárd forinttal kevesebb
mint az elõirányzott összeg. Ellátási formánként 7-9% közötti
létszámnövekedéssel és az egy fõre esõ havi kifizetések 16-24% növekedésével
magyarázható a növekedés.
A politikai rehabilitációs és egyes nyugdíjjogi hátrányok enyhítése címén
nyugdíj-kiegészítésekre 4,7 milliárd forintot folyósítottak. Ebbõl 249 ezer fõ
részesült havi 1.586 forint nyugdíj-kiegészítésben. Kitüntetésekhez, címekhez
kapcsolódóan 192 millió forint, tudományos fokozat után járó kiegészítõ
ellátásokra 81 millió forint, nemzeti gondozotti ellátásokra 238 millió forint
került kifizetésre.
Az 1994-es profiltisztítás során a központi költségvetésnek átadott ellátások
közé került a cukorbetegek támogatása és a házastársi pótlék, ill. házastárs
utáni jövedelempótlék. A cukorbetegek támogatására átutalt összeg 50 millió
forint, 49 millió forint került kifizetésre 39 ezer fõ részére 105 Ft/hó
átlagban. Házastársi pótlék címén 5,6 milliárd forint került kifizetésre, ez
222 millió forinttal volt több az átutaltnál.
Az 1994. évben profiltisztítás keretében átvállalt ellátások közül a
gyermekgondozási díj kifizetésekre elõirányzott és átutalt 21 milliárd
forintból 18,8 milliárd forint kiadás realizálódott, az ellátottak számának
csökkenése miatt. Az ellátásokban részesülõk száma 1994-ben 137 ezer fõ volt
ez 6 ezer fõvel kevesebb, mint 1993-ban. Az egy fõre esõ havi ellátás összege
11.401 forint volt, mely 14%-kal volt magasabb az elõzõ évinél.
A társadalombiztosítási alapok által 1994-ben gyermekgondozási segélyre
kifizetett összeg 10,3 milliárd forint volt, mely 253 millió forinttal haladta
meg a módosított elõirányzatot és közel 2 milliárd forinttal több, mint az
1993. évi társadalombiztosítás általi folyósítás. A nagymértékû növekedést
indokolja, hogy az ellátottak száma több mint 2 ezer fõvel nõtt, és az egy
fõre jutó kifizetés is 1.369 forinttal nõtt.
4.7. A helyi önkormányzatok gazdálkodása
A helyi önkormányzatok 1994. évi gazdálkodási feladatait - 3114 településen -
a fõvárosi, 22 kerületi, 19 megyei, 20 megyei jogú városi, 173 városi és 2920
községi, összesen 3155 önkormányzat végezte. (Az év végével önkormányzati
szétválások következtében az önkormányzatok száma 3167 lett. Ebbõl a fõvárosi
kerületek száma - kerületi városrész önálló kerületté alakulása következtében
- 23, a megyei jogú városok száma - megyei jogú várossá nyilvánítás folytán -
22, míg a városok száma - megyei jogú várossá nyilvánítás folytán - 171 és a
községek száma - a településrészek községgé alakulása folytán - 2931 lett.) Az
önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtását 557 - közösen fenntartott -
körjegyzõség végezte, amely év végével 501 lett. A gazdálkodás önálló
végrehajtására áttérõ - polgármesteri hivatalt létrehozó - önkormányzatok
döntései alapján 56-tal csökkent a közös körjegyzõségi hivatalok száma. Az
önkormányzati költségvetési szervek száma 13574 volt, ebbõl az önállóan
gazdálkodóké 8001 (Az elõzõ évhez képest a költségvetési szervek száma 211-el,
ezen belül az önállóan gazdálkodó szervek száma 88-al, míg a nem önállóan
gazdálkodóké 123-al növekedett.)
4.7.1. A költségvetési szabályozórendszer mûködésének értékelése
A helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozása keretében a saját és átengedett
bevételi forrásokból, valamint az átvett pénzeszközökbõl, az állami
hozzájárulásokból és támogatásokból az 1994. évi központi költségvetés
számításaihoz és elõirányzataihoz képest jóval nagyobb összegû bevételt értek
el az önkormányzatok. Ez kedvezõ volt a feladat teljesítése szempontjából.
A gazdálkodás biztonságát a tervezettet meghaladó bevételen túl az is
elõsegítette, hogy a tárgyévi bevételeken belül 38,8 %-ot az állami
hozzájárulások és támogatások, 8,2 %-ot pedig a 100 %-osan teljesülõ személyi
jövedelemadó bevétel tett ki.
A bevétel túlteljesítése számottevõ volt az intézményi tevékenységekbõl
származó bevételeknél, bár ez a bevétel általában együtt járt a kiadások
növekedésével is. A társadalombiztosítástól, valamint a fejezetektõl és az
elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszközök is meghaladták a
számítottat. A felhalmozási és tõkejellegû bevételek jelentõsen
túlteljesültek, elsõsorban annak következtében, hogy a tárgyi eszközök és
immateriális javak értékesítésébõl és az államháztartáson belüli és kívüli
felhalmozási bevételek megszerzésében a tervezettnél nagyobb lehetõségek
adódtak a helyi önkormányzatok számára.
Mindezek együttesen azt mutatják, hogy az államháztartás helyi önkormányzati
alrendszere a bevételek minél magasabb teljesítése érdekében általában
kihasználta a lehetõségeket. A helyi önkormányzatok eredményes pályázatokkal,
támogatható feladatok vállalásával, a lakosság közmûfejlesztési
szervezõdéseinek, társulásainak elõsegítésével, valamint nem utolsó sorban az
intézmények vállalkozási tevékenységének segítésével fokozták bevételeiket. A
bevételek növekedésében csak kisebb súlya volt a térítési díjak változásának,
a beszedett helyi adóknak.
A bevételek kedvezõ alakulása mellett is az év során folyamatosan gondot
okozott az árak emelkedése, a piaci hatások költségvetési elõirányzatokkal
való szükségszerû követése. Az elõzõ idõszakhoz képest a gazdálkodási
körülmények összességében feszítettebbek és bonyolultabbak voltak az
önkormányzatok és gazdálkodó szerveik számára. A bevételek és a kiadások
összehangolása, a likviditás folyamatos fenntartása számos esetben - a
központi költségvetésbõl származó állami hozzájárulás ütemes, tervezettnek
megfelelõ átutalása ellenére - nehézségeket okozott és csak rövid lejáratú,
éven belüli hitelek felvételével tudták megoldani az önkormányzatok. Néhány
önkormányzatnál súlyos finanszírozási gond állt elõ, ezek korábbi helytelen
döntéseikkel, erejüket meghaladó fejlesztésekkel függtek össze.
Az elmúlt évhez képest jóval nagyobb számban és összegben igényeltek
támogatást az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ önkormányzatok.
Ezért a pótköltségvetésben a támogatás elõirányzat felemelésére került sor, és
ezt az elõirányzatot megnövelték a költségvetési törvényben a helyi
önkormányzatok állami támogatásain és hozzájárulásain belül megengedett belsõ
átcsoportosítások is.
A helyi önkormányzatok költségvetésében mind az elõzõ évi teljesítéshez, mind
a számítotthoz képest jelentõsen megnõtt a hitelforrás szerepe, a felvett
hitelek összege. A gyors és nagymértékû növekedés arra hívja fel a figyelmet,
hogy a hitelfelvételek már meghaladják - az érintett önkormányzatok egy
részénél - a kiegyensúlyozott gazdálkodás és az elõrelátható erõforrások
keretei között indokolható mértéket. A hitelek elsõsorban fejlesztési,
felhalmozási célokat szolgáltak, kisebb szerepe volt a likviditási, az éven
belüli hiteleknek. A helyi önkormányzatok egy részénél az eladósodás mértéke a
várható forrásaik mellett még reálisan törleszthetõ mértéket meghaladja,
ezáltal a következõ évek gondjai, terhei fokozódnak. Ennek jelei 1995. évben
már érzékelhetõk.
A költségvetési szabályozás 1994. évre szoros pénzügyi feltételeket alakított
ki ugyan, de ugyanakkor meghagyta a lehetõséget, mozgásteret biztosított a
helyi önkormányzatoknak a nagyobb bevételek elérésére, az ehhez szükséges jogi
szabályozás és önállóság biztosításával.
A helyi önkormányzatok összességükben eredményesen gazdálkodtak. Érzékelhetõ
volt, hogy a feszítettebb feltételek miatt igyekeztek a költségeket
csökkenteni, ennek érdekében törekedtek feladatok elhagyására, szûkítésére. Ez
azonban - a megtakarítás és a hatékonyság szempontjából értékelve - a
szükségesnél jóval kisebb eredménnyel járt. A lakossági igényekkel és
érdekekkel való ütközés sokszor megoldhatatlanná tette az önkormányzatoknál a
feladat elhagyását, az intézmények megszüntetését. A sokirányú kötelezõ
önkormányzati feladat, és ezek törvényben megszabott követelményei, a
feladatok rugalmatlansága, a változtatási szándékok megvalósításában igen
nehéz helyzetbe hozta a helyi döntéshozókat.
Az új önkormányzatok megalakulását megelõzõen, 1994-ben a helyi önkormányzatok
már csak igen mérsékelten tettek lépéseket olyan feladat változtatásokra,
amelyek a lakosság különbözõ érdekcsoportjaival szembenállást eredményeztek
volna. Sokkal inkább volt jellemzõ a fejlesztések, a beruházások
folytatásának, újabbak megkezdésének a szorgalmazása.
A bevételek túlteljesítése ellenére is megállapítható, hogy az infláció
következtében csökkent a felhasználható források reálértéke, elsõsorban az
intézmények mûködtetése területén. A normatív állami hozzájárulások a
költségvetésben tervezett fajlagos mértékkel illették meg az önkormányzatokat.
Ezek a mértékek azonban az elõzõ évhez képest nem nõttek, vagyis nem követték
az árakat, a költségeket.
Az önkormányzatok és intézményeik az elõzõ évek pénzmaradványából nagyon
jelentõs összeget felhasználtak, tartalékaik az év végére csökkentek.
Az 1994. évben az önkormányzatok gazdálkodásában a kétségkívül kedvezõ
teljesítmények, az eredmények mellett megmutatkoznak az intézmény üzemeltetési
gondok, esetenként azok elmélyülése is. Ezt mutatja többek között az is, hogy
az intézmények mûködési kiadásaira fordított összeg növekedési aránya mind az
elõzõ évi teljesítéshez, mind a módosított elõirányzathoz képest kisebb, mint
a felhalmozási kiadásoké. A felhalmozási kiadásokon belül pedig a
felújításokra fordított kiadások csak szerény mértékben nõttek 1993. évhez
képest. Növekedésének aránya csak harmada a felhalmozási és tõkejellegû
kiadások emelkedésének.
4.7.2. Az 1994. évi önkormányzati költségvetés végrehajtása
4.7.2.1. Az önkormányzati feladatellátás értékelése
Az önkormányzatok 1994. évben legfontosabb céljuknak a mûködõképességük
megõrzését tekintették. A gazdálkodás területén fõleg a meglévõ
intézményhálózat mûködtetése, az eddig elért színvonal megtartása és a
minimális fejlesztések megvalósítása érdekében, az önkormányzatok többsége
szigorította annak feltételeit. Több önkormányzat kényszerült évközben a
költségvetési elõirányzatok átrendezésére és az intézményeik részére
pótlólagos támogatás biztosítására. A mûködõképesség megõrzése mellett a
településeken kiemelt feladatként jelent meg a lakossági kommunális és
szociális ellátás javítására irányuló törekvés.
A feladatok növekedése ellenére sem jellemzõ az önkormányzatok társulása, azok
közös ellátása révén a felmerülõ kiadások mérséklése érdekében. Továbbra is
jellemzõ maradt viszont az önálló, kis létszámú hivatalok alakítására való
törekvés.
Összességében megállapítható, hogy a gazdálkodást a bõvülõ feladatok, a
növekvõ árak és költségek mellett csak az eredetileg elõirányzottat jóval
meghaladó bevételek teljesítésével tudták egyensúlyban tartani.
Gazdasági döntéseik kialakításánál rendszeresen ütköztetni kellett a
testületeknek az igényeket és az anyagi lehetõségeket, és így kitûzni az
egyensúly megtartásához még vállalható és teljesíthetõ célokat.
4.7.2.2. A bevételek alakulása
A helyi önkormányzatok 1994. évi tárgyévi bevételei 749,5 milliárd forintot
tettek ki, amely közel 128 milliárd forinttal, 20,6 %-kal nagyobb a
központilag elõirányzott összegnél. Az elõzõ évhez képest pedig mintegy 146
milliárd forinttal, 24,3 %-kal nagyobb bevétellel gazdálkodhattak.
Feladataik teljesítésére igénybe vettek továbbá elõzõ évi pénzmaradványaikból
46,5 milliárd forintot, és 9,5 milliárd forintot használtak fel a címzett- és
céltámogatási elõirányzat elõzõ évi maradványából õket megilletõ összegébõl. E
két utóbbi felhasználás a korábbi években felhalmozódott maradványokat
lényegében kimerítette.
A tárgyévi bevételi források megoszlása 1993. és 1994. években a következõk
szerint alakult:
1993. évi teljesítés 1994. évi 1994. évi
pótköltség-vetési teljesítés
Megnevezés elõirányzat
% % %
Saját folyó bevételek 17,6 17,0 16,8
ebbõl: - helyi adók: 4,5 4,0 4,5
Felhalmozási és tõke jellegû bevételek
8,1 5,2 10,7
Átengedett bevételek 8,5 10,3 8,5
ebbõl: - személyi jövedelemadó 8,1 9,9 8,2
- gépjármûadó 0,4 0,4 0,3
Állami hozzájárulás 42,6 48,0 38,8
ebbõl: - normatív hozzájárulások 35,6 35,7 29,6
- címzett- és céltámogatások 3,0 5,3 3,3
- SZJA kiegészítés 1,1 1,1 0,9
Társadalombiztosítástól átvett pénzeszközök 15,2 14,8 15,7
Egyéb átvett pénzeszközök, vissza-
térítések, értékpapír visszavásárlás 3,8 2,0 3,8
Hitel, kötvény bevétel 4,2 2,7 5,7
Tárgyévi bevételek összesen: 100,0 100,0 100,0
A forrásösszetétel százalékos megoszlása mutatja, hogy a tárgyévi összes
bevételen belül - viszonyítva a számított, illetve a pótköltségvetésben
tervezett elõirányzathoz - növekedett a felhalmozási és tõkejellegû bevételek,
a társadalombiztosítástól átvett - az egészségügyi intézmények mûködtetését
szolgáló és teljesítményüktõl függõ -, továbbá az egyéb szervektõl átvett
pénzeszközök és a visszatérítések (ÁFA, értékpapír visszavásárlás), és nem
utolsó sorban a hitelbõl származó bevételek aránya.
Csökkent a részaránya a saját folyó- és az átengedett bevételeknek, az állami
hozzájárulásoknak és támogatásoknak. Ezen bevételcsoportokban teljesített
bevételek is azonban általában meghaladják a tervezettet, így részarányuk
csökkenése abból következik, hogy növekedésük, túlteljesítésük aránya kisebb
mint az elõzõekben már felsorolt bevételeké, illetve alacsonyabb, mint a helyi
önkormányzatok összes tárgyévi bevételének együttesen mutatkozó 25,4 %-os
túlteljesítése.
A bevételek tételenként a következõk szerint alakultak:
A saját folyó bevételek összege 126,3 milliárd forint, amely 19,3 %-kal
magasabb az elõzõ évinél. Ezen belül:
- Az intézményi tevékenységek bevételei 69,6 milliárd forintra teljesültek,
amelyek az elõzõ évit 15,4 milliárd forinttal, 28,4 %-kal meghaladják. Ez az
intézményi teljesítmények, és az intézményi szolgáltatások térítési díjai
emelkedésének, valamint a kapacitások jobb kihasználásának - általában kiadás
növekedéssel is együttjáró - bevételnövelõ tevékenység következtében volt
elérhetõ.
- A központilag tervezett illeték-bevételi elõirányzat 10.000 millió
forint, az önkormányzat által tervezett elõirányzat pedig 8.105 millió forint
volt. A tényleges teljesítés 7.967 millió forintban realizálódott.
- Az illetékbevételek nagy része az ingatlan forgalomhoz, illetve a
gépjármûvek adás-vételéhez kapcsolódik. Emellett az ún. ingyenes
vagyonszerzések (öröklés, ajándékozás) utáni illeték és a pénzben fizetett
eljárási illetékek tartoznak e körbe.
- A gazdaság jövedelemtermelõ képességének csökkenése, az életszínvonal
kedvezõtlen alakulása, a lakosság fizetõképességének csökkenése, illetve a
gazdálkodási körben végbemenõ csõd- és felszámolási eljárások következtében
évrõl-évre növekednek az illetékhátralékok. Az 1994. december 31-én fennálló
illetékhátralék 6.950 millió forint volt az elõzõ évi 5.300 millió forinttal
szemben.
- Az 1994. évi önkormányzati helyi adó bevételi elõirányzat 29 milliárd
forint, a teljesítés 34 milliárd forint volt. Az 1994-es évet egyértelmûen az
jellemzi, hogy erõsödött az önkormányzatoknak a saját bevételek növelésére
irányuló törekvése. (1993-ban a helyi adókból származó bevétel 27 milliárd
forint volt.)
- A bevételek területi megoszlására az jellemzõ, hogy annak mintegy 55 %-a
a fõvárosban és Pest megye területén koncentrálódott. Ugyanakkor az
önkormányzatok 93 %-át kitevõ nagyközségi és községi önkormányzatoknál a
helyi adóbevételeknek csupán 9 %-a realizálódott.
- Mindez azt jelzi, hogy jelentõsen növekedett a helyi adóknak a saját
bevételeket differenciáló hatása. Összességében az önkormányzati
költségvetésen belül a helyi adók aránya mintegy 4,5%. Saját bevételeken
belül pedig közel 25%.
- A kamatbevételek közel 10 milliárd forintra teljesültek. Ez mutatja, hogy
a helyi önkormányzatok a céljelleggel tartalékolt, vagy valamilyen célra
gyûjtött pénzeszközeiket, és az egyéb átmenetileg likvid pénzeszközöket is a
lehetõséghez mérten kamatoztatják. E bevételük a költségvetésükben óvatosan
tervezett összegnek több, mint a kétszerese, ugyanakkor csak közel 10 %-kal
haladja meg az 1993. évi ilyen bevételt.
A helyi adóbevételek a helyi önkormányzatok folyó bevételei között sajátos
helyet foglalnak el, hiszen annak ellenére, hogy a központi költségvetésen
kívül esnek, mégis törvény által szabályozott bevételi forrást jelentenek,
ezért néhány 1994. évi jellemzõ tendenciát szükséges kiemelni.
- A helyi adók aránya a saját bevételeken belül 32 önkormányzat esetében
meghaladja az 50 %-ot. Ennek ellenpontja, hogy 225 önkormányzatnál ez az
arány 1 %-nál kisebb. Mindez jelzi azt a fontos tendenciát, hogy az
önkormányzatok lehetõségei a helyi adók megállapításában és a bevételek
realizálásában eltérõek attól függõen, hogy a településstruktúrában hol
helyezkednek el. A városokban - ahol az ipar, kereskedelem, szolgáltatás stb.
koncentrálódik - az önkormányzatok jobban tudnak élni az adókivetési
jogukkal, mivel az adótárgyak, az adó megállapításának alapjául szolgáló
árbevétel is e területeken összpontosul. Ezt jelzi az a tény, hogy 195 városi
önkormányzat közül csak 23 nem vezetett be helyi adókat.
- A magyar településstruktúrát figyelembe véve (az önkormányzatoknak kb. 52
%-a 1.000 fõs, vagy annál kisebb lélekszámmal rendelkezik, kb. 30 %-a 500 fõ
alatti) a helyi adókat mûködtetõ önkormányzatok száma várhatóan számottevõen
nem fog növekedni, mivel a kis településeknél az adók megállapításának
lehetõségei korlátozottak (elöregedõ népesség, adótárgyak csekély száma,
alacsony jövedelem, munkanélküliség stb.).
- Az adóterhelés alakulását vizsgálva fontos körülményként kell megemlíteni,
hogy a helyi adók által okozott közvetlen lakossági megterhelés nem jelentõs,
mivel az összbevételbõl mintegy 27 milliárd forint a vállalkozók által
fizetett iparûzési adó, ami azt jelenti, hogy a bérbõl és fizetésbõl élõ
állampolgárok által közvetlenül fizetett helyi adó kb. 7 milliárd forint.
Tehát az aktív lakosság átlagos terhelése évente mintegy 1.400 forintra
tehetõ.
Az átengedett bevételek teljesítése 63,8 milliárd forint, amely 0,1 milliárd
forinttal, 0,2 %-kal elmarad a központilag elõirányzotthoz képest. Ezen belül
- A személyi jövedelemadó bevétel 61,3 milliárd forint. Ez a szabályozás
jellegébõl eredõen 100 %-os teljesítés. Az önkormányzatok az 1992. évre
bevallott személyi jövedelemadóból - a költségvetési elõirányzat
megállapításakor már ismert adatok alapján - részesedtek. Az átengedés
mértéke 1994-ben 30 % volt, az elõzõ évben érvényes megosztási aránnyal
megegyezõen.
- A gépjármûadó bevétel 2,5 milliárd forint. Ez a központi elõirányzat
összegéhez képest 94,8 %-os teljesítés, és az 1993-ban elért bevétel 99,4 %-
a. A szabályozás szerint a belföldi gépjármûvek után befizetett adó 50 %-a
illette meg a helyi önkormányzatokat.
A felhalmozási és tõke jellegû bevételekbõl 80,4 milliárd forint a teljesítés,
amely az elõzõ évben elért összeghez képest 64,3 %-os emelkedést mutat. E
forráscsoportból legjelentõsebb a tárgyi eszközök és immateriális javak
értékesítésébõl elért 37,9 milliárd forint bevétel, amely az 1993. évit 12,5
milliárd forinttal, 49,5 %-kal meghaladja. Az önkormányzatok egy részénél
tapasztalható volt a vagyon felélését mutató tendencia.
E források között jelenik meg az államháztartáson belüli és egyéb szervektõl,
illetve a decentralizált pénzalapoktól átvett felhalmozási jellegû bevétel is.
Ezek összege 29,4 milliárd forint volt, amely az elmúlt évi ilyen bevételeket
82,8 %-kal haladja meg.
Értékpapírok értékesítésébõl 7,7 milliárd forintot értek el a helyi
önkormányzatok, amely a tárgyévi bevételeiknek mindössze 1 %-a, de az elõzõ
évihez képest 260 %-os teljesítésnek felel meg.
A privatizációból, a vállalat-értékesítésbõl 5,3 milliárd forint bevétel
keletkezett. Ez 0,9 milliárd forinttal, 20,4 %-kal magasabb az elõzõ évben
ilyen címen elért összegnél.
A helyi önkormányzatok részére a központi költségvetés 290,5 milliárd forint
állami hozzájárulást és támogatást bocsátott rendelkezésre. A címzett- és
céltámogatásokra vonatkozó szabályoknak megfelelõen az összegbõl az ÁFI Rt-nél
8,2 milliárd forint keretmaradvány képzõdött, amelyet teljesítmény alapján
1995-ben igénybe vehetnek az önkormányzatok.
- A normatív állami hozzájárulások teljesítése megegyezik a törvényben
megengedett lemondások eredményeként kialakult módosított elõirányzattal, ami
210,6 milliárd forint.
- Egyes központosított elõirányzatoknál maradványok mutatkoztak az év
végén. Ezek közül számottevõ a munkanélküliek jövedelempótló támogatásánál,
valamint a közmûfejlesztési adókedvezmény megszûnése miatti támogatásnál
megmaradt elõirányzat. Az elõbbi a munkaerõ-piaci helyzet alakulásával,
valamint a jogosultsági feltételek szigorodásának a vártnál erõteljesebb
hatásával, az utóbbi pedig az idõarányos teljesítésre épülõ
forrásátcsoportosítás második félévi részleges felhasználásával magyarázható.
Jelentõs elõirányzat túllépés a gyermeknevelési támogatás felhasználásánál
keletkezett.
- Az önkormányzati forrás szabályozás kiegészítõ elemeként 1994 évben,
az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok állami
támogatása már negyedik éve mûködött. Ebben az évben az önkormányzatok
1/3-a forráshiányosnak vallotta magát, 1036 önkormányzat nyújtotta be
kérelmét és 751 részesült támogatásban.
- évben az önkormányzatok összes támogatási igénye 12,7 milliárd forint
volt, ebbõl 4,4 milliárd forint (34,7%) volt a valóban elismert
forráshiány, illetve vis maior támogatás. Év végéig az e célra
rendelkezésre álló - idõközben forrásátcsoportosításon kormányzati
döntéssel megemelt - keretösszeg maradéktalanul felhasználásra került.
A mûködési forráshiány támogatása
A forráshiány kialakulása fõképp az alábbi okokra vezethetõ vissza:
- Több olyan céltámogatással megépített beruházás kezdte meg mûködését,
ahol az ellátottak száma nem biztosította a megfelelõ mûködtetési
forrásokat.
- A szociális kiadások támogatásának összege kevesebb volt, mint az
önkormányzatokra háruló törvényszabta kötelezettség.
- A Közalkalmazotti Törvény végrehajtásához szükséges önkormányzati saját
forrásrész nem állt rendelkezésre.
- Az ÁFA törvény változásainak hatása.
- Az infláció hatása.
E címen 475 önkormányzat kapott mintegy 3,1 milliárd forint központi
támogatást.
Vis maior esetek támogatása
A korábbi évekhez hasonlóan a rendkívüli és váratlan események
önkormányzatokat sújtó többletkiadásai miatt igényelhettek és kaptak e
címen támogatást az önkormányzatok. Fõként vihar, aszály, belvízkárok,
tûzesetek, életveszélyessé vált épületek kiváltása indokolta a központi
segítséget. E címen 39 önkormányzat kapott 223,9 millió forint
támogatást.
Egyéb okok miatti támogatás
E kategóriában azok az önkormányzati igények kaphattak támogatást,
amelyek az elõzõ két formába "nem fértek bele", de a kialakult helyzeten
feltétlenül indokolt volt segíteni (pl. elkezdett, de költségnövekedés
miatt be nem fejezett egyes beruházások segítése, önkormányzati
csõdtörvény híján egyes önkormányzatok teljes ellehetetlenülésének
elkerülése, stb.) Ily módon 228 önkormányzat mintegy 1,1 milliárd forint
támogatásban részesült.
Az 1994. évi tapasztalatok indokolták a rendszer további mûködtetésének
szükségességét, de jóval szigorúbb feltételrendszer alapján. Az
önhibájukból fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok kezelésére
pedig kidolgozás alatt áll az ún. önkormányzati csõdtörvény.
Címzett és céltámogatások
A Költségvetési törvény (továbbiakban Ktv.) eredeti elõirányzatként a címzett-
és céltámogatásra 33.000,0 millió forintot biztosított az önkormányzatok
részére.
A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi
LXXXIX. törvény (a továbbiakban Ctv.) rendelkezéseinek megfelelõen az
önkormányzatok címzett- és céltámogatásának az eredeti elõirányzatai
módosítására kerültek mindazon esetben, amikor az önkormányzatok a feladat
megvalósításától elálltak, illetve a támogatást a céltól eltérõen használták
fel.
Ilyen jogcímen 352 önkormányzat 1994. év folyamán összesen 638.638 eFt
támogatásról mondott le, amibõl az 1994. évi eredeti elõirányzatot 245.935 eFt
érintette.
Az 1992. és 1993. évi címzett- és céltámogatási költségvetési elõirányzatokból
12.925 eFt nem került az önkormányzatok részére felosztásra. Ezen fel nem
osztott keret maradványából 1994. évben az önkormányzatok részére felosztásra,
céltámogatásként elõirányzatosításra került 10.682 eFt.
A központi költségvetés 1994. évben összesen 32.744,461 eFt támogatást
folyósított.
A címzett és céltámogatások 1994. évi elõirányzati és pénzforgalmi adatainak
alakulását négy blokkban mutatjuk be az alábbiak szerint:
- A központi költségvetés teljesítését a törvényi elõirányzattal szemben az
1994. december 27-ei, az ÁFI által elõzetesként jelzett elõirányzat lemondás
ismeretében.
- Az 1994. évi költségvetési törvény eredeti elõirányzatának módosítási
folyamatát az önkormányzatok tényleges lemondásainak, valamint a korábbi évek
még fel nem osztott keretmaradványa egy részének igénybevétele.
- Az Állami Fejlesztési Intézet pénzforgalmi elszámoltatását a címzett- és
céltámogatási célú év elejei induló pénzkészlete, a központi költségvetés
átutalásai, illetve az önkormányzati lehívások alapján, valamint
- A fentiekbõl következõen a központi költségvetés és az ÁFI közötti, 1994.
december 31-i állapotnak megfelelõ záróelszámolást, és ezek összetevõit.
A címzett- és céltámogatások elõirányzatainak és teljesítés adatainak
levezetése
A központi költségvetés teljesítése
1. Ktv. szerinti eredeti elõirányzat 33.000.000 eFt
2. Önkormányzatok ÁFI által jelzett 1994. évi 255.539 eFt
elõirányzatból elõzetes lemondásai
3. Összes teljesítés (1-2) ÁFI részére 32.744.461 eFt
Az 1994. évi elõirányzat alakulása
4. 1994. évi eredeti elõirányzat 33.000.000 eFt
5. 1994. évi tényleges lemondások -245.935 eFt
6. 1992-1993. évi keretmaradványból elõirányzat +10.682 eFt
felosztás önkormányzatok részére
7. 1994. évi módosított elõirányzat 32.764.747 eFt
8. Különbözet (3-7) 20.286 eFt
összetevõi:
9. 1994. évi elõzetes és tényleges lemondások 9.604 eFt
különbözete
10. 1992-1993. évi keretmaradványból történt felosztás 10.682 eFt
Az Állami Fejlesztési Intézet pénzforgalmi elszámoltatása
11. ÁFI címzett- és céltámogatási célú pénzkészlete 1994. 11.036.836 eFt
január 1-jén
12. Központi költségvetésbõl támogatásként átutalt (3) +32.744.461 eFt
Visszautalás a központi költségvetésbe
13. 1991/93. évi lemondások szerint -382.191 eFt
14. 1994. évi lemondásból - 98.372 eFt
Önkormányzatok részére átutalás
15. 1991-1993. évi elõirányzatokra -9.543.390 eFt
16. évi elõirányzatokra -24.591.713 eFt
17. ÁFI címzett- és céltámogatási célú pénzkészlete 1994. 9.165.631 eFt
december 31.
Az 1994. évi elszámolás a központi költségvetés és az ÁFI között tehát az
alábbiak szerint alakul az 1994. december 31-i állapotnak megfelelõen
- 1991/93. évre vonatkozóan
18. elõirányzat lemondás +392.703 eFt
19. ebbõl ÁFI visszafizetés -382.191 eFt
20. különbözet (18-19) +10.512 eFt
21. Költségvetés 1993. évi tartozása -7.928 eFt
22. KÜLÖNBÖZET (ÁFI tartozása 20-21) 2.584 eFt
1994. évre vonatkozóan
23. Módosított elõirányzat (7) +32.764.747 eFt
24. Pénzforgalmi teljesítés (3) -32.744.461 eFt
25. ÁFI visszafizetés +98.372 eFt
26. KÜLÖNBÖZET (központi 118.658 eFt
költségvetés tartozása 23-24+25)
összetevõi:
27. - visszautalás az 1994. évi lemondásból 98.372 eFt
28. - az 1994. évi elõzetes és tényleges lemondás 9.604 eFt
különbsége
29. - keretmaradvány felosztás 1992/93. évbõl 10.682 eFt
30. ÖSSZESEN (központi költségvetés 116.074 eFt
tartozik 26-22)
összetevõi:
31. - 1993. évi tartozás 7.928 eFt
32. - 1994. évi tartozás 108.146 eFt
A központi költségvetés az 1993. évi tartozásnak tehát - 7,9 millió
forintnak - a kiegyenlítése után az 1994. évi címzett- és céltámogatások
pénzforgalmi teljesítésébõl adódóan még 108,1 millió forintot tartozik
fizetni az Állami Fejlesztési Intézet részére.
Az állami hozzájárulások és támogatások alakulását részletesen a VII.
fejezet 25. cím indoklása tartalmazza.
Az államháztartáson belüli átutalások összege 127,5 milliárd forint volt, ez
28,7 milliárd forinttal volt több az elõzõ évi teljesítésnél. Ezen belül:
- Az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök, - melyek az
egészségügyi intézmények és szolgálatok finanszírozási rendszerének
megfelelõen kerültek az önkormányzatokhoz - 117,4 milliárd forintot tettek
ki, ami 28%-kal több az elõzõ évinél, és közel ugyanennyivel a
pótköltségvetés elõirányzataihoz viszonyítva.
- A központi fejezettõl, költségvetési szervtõl, elkülönített állami
pénzalaptól átvett pénzeszköz 10,1 milliárd forintot tett ki, ami az elõzõ
évihez képest közel 3 milliárd forinttal többet jelent. Itt a tényleges
igénybevételi lehetõséget a tervezés idõszakában még felmérni sem lehet,
ezért jelentõs a tervadatokhoz képest az eltérés.
Az államháztartáson kívülrõl származó pénzeszközök 7,3 milliárd forintot
tettek ki. Ennek becsülhetõsége a tervezés idõszakában igen bizonytalan, ezért
szintén jelentõs az eredeti elõirányzatokhoz képest az eltérés.
A hitelfelvételek összege az önkormányzati beszámolók országos összesítése
szerint mintegy 61-62 milliárd forint volt.
A hitelekbõl adódó éves szintû valós forrásbõvülés ennél nyilvánvalóan
kevesebb volt. Ennek oka a felvett hitelek lejárat szerinti szerkezetével
magyarázható.
éven belüli forrás-kiegészítõ és egyéb 26,6 milliárd Ft
mûködési hitelfelvétel
Kjt végrehajtásához állam által 7,8 milliárd Ft
garantált hitel
éven túli, fejlesztési célú 27,4 milliárd Ft
hitelfelvétel
Az éven belüli lejáratú hitelfelvételek törlesztésére a helyi önkormányzatok
19,2 milliárd forintot fordítottak, aminek egyenlegeként 7,5 milliárd forint
rövidlejáratú, és az év végén még vissza nem fizetett összeget így tényleges
forrás bõvülésként lehet itt figyelembevenni.
A rövidlejáratú hitelfelvétel és visszafizetés fentiekben bemutatott
konszolidálásával 1994. évben az összes hitelfelvételbõl adódó valós
forrásnövekedés tehát a következõ volt:
éven belüli hitelek konszolidált összege 7,5 milliárd Ft
Kjt végrehajtásához garantált hitel 7,8 milliárd Ft
éven túli fejlesztési célú hitel felvét 27,5 milliárd Ft
Összesen: 42,8 millió Ft
Ez az összeg az önkormányzati források 5,4%-át tette ki, de jelentõségét
jobban szemlélteti, hogy az 1993. évhez képest 69%-os volt az emelkedés, az
1994. évi pótköltségvetés elõirányzatához képest pedig két és félszeres.
4.7.2.3. A kiadások alakulása
Az önkormányzatok 1994. évi kiadásai a bevételeit meghaladó mértékben
növekedtek. A tárgyévi kiadások teljesített összege 762,9 milliárd forint,
amely 13,4 milliárd forinttal haladta meg a tárgyévi bevételek összegét. A
tárgyévi kiadások tejesítése az elõzõ évi kiadásoknál 151,1 milliárd
forinttal 25,3 %-kal, a központi elõirányzati összegnél 141,2 milliárd
forinttal, 22,7 %-kal nagyobb, míg az önkormányzatok módosított elõirányzati
összegénél 41,7 milliárd forinttal, 4,0 %-kal kevesebb. A tárgyévi kiadások
megoszlása 1993. és 1994 években a következõk szerint alakult:
A helyi önkormányzatok tárgyévi kiadásainak megoszlása
%-ban
1993. 1994. évi 1994.
évi pótkölt-ségvetési évi
Megnevezés telje-sítés elõirány- telje-sítés
zat
Mûködési kiadások 72.4 70,8 70,8
Ebbõl: - béralap és bérjellegû kiadások 29,7 31,2 29,2
- társadalombiztosítási járulék 12,2 13,2 12,1
- készletek beszerzése és szolgáltatások 23,5 22,5 21,5
vásárlása
- ÁFA befizetés 6,3 3,9 8,0
Kamatfizetések 0,5 0,6 0,9
Hitel visszafizetés 1,7 1,6 0,9
Felhalmozási és tõke jellegû kiadások 18,2 17,3 19,4
Ebbõl: - tárgyi eszközök, föld és immat. javak 12,7 12,9 13,6
felhalmozás
- nagyértékû tárgyi eszközök felújítása 1,9 2,0 1,7
- államháztartáson kívüli felh. célú 2,9 1,6 3,5
átutalások
Egyéb támogatások, elvonások, átutalások és 7,2 9,7 8,0
vásárlások
Ebbõl: - lakossági pénzbeli átutalások 4,6 6,0 5,5
Tárgyévi kiadások összesen: 100,0 100,0 100,0
Az önkormányzatok tárgyévi kiadásainak teljesítése, a kiadás-összetétel
százalékos megoszlása azt mutatja, hogy az országgyûlési elõirányzathoz
képest növekedett a felhalmozási és tõke jellegû, valamint az egyéb
támogatások, elvonások, átutalások és vásárlások, továbbá a hitel
visszafizetés aránya, csökkent a mûködési kiadások mértéke.
A kiadások tételenként a következõk szerint alakultak:
A mûködési kiadások teljesítése 540,3 milliárd forint volt. Az elõzõ évet
97,3 milliárd forinttal 22,0 %-kal haladta meg. A mûködési kiadások
prioritása egyértelmûen érvényesült, amelyet a 70,1 %-os részarány is
alátámaszt. Ezen belül:
- a bér- és bérjellegû kiadások teljesítése 223,1 milliárd forint volt,
amely az elõzõ évnél 41,3 milliárd forinttal, 22,7 %-kal volt magasabb.
- a társadalombiztosítási járulék címén az önkormányzatok 92,5 milliárd
forintot fizettek be a társadalombiztosítási alapok részére. Ez az elõzõ
évi befizetéseknél 17,7 milliárd forinttal, 23,7 %-kal volt nagyobb.
Az önkormányzatok számára legjelentõsebb kiadási tételek a bérek, bérjellegû
kiadások és ezzel kapcsolatos TB járulékok voltak. Ezek együttes összege
315,6 milliárd forint volt, amely az elõzõ évhez viszonyítva jelentõs
mértékben - 23,0 %-kal, 59,0 milliárd forinttal - növekedett és a tárgyévi
összes kiadásokon belül 41,4 %-os arányt képviselt. Ezen kiadási összeg
növekedésében a központi intézkedések hatása a következõ volt.
Az 1995. évi költségvetési törvény intézkedett a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi törvény /Kjt./ "A1" fizetési fokozatának 8000
Ft/hó illetmény összeg megállapításáról, s 1994. január 1-jei
végrehajtásáról. A helyi önkormányzatokat érintõ, a Kjt. végrehajtásával
összefüggõ többletkiadások (illetmény és annak TB járulékainak) felmérése
megtörtént. A felmérés eredménye alapján a közalkalmazotti kört érintõ
többletkiadások összege 25,1 milliárd forintot tett ki. A többletkiadások
megfinanszírozása - hivatkozott törvényi szabályozás alapján - a következõ
formában került végrehajtásra:
- az önkormányzatok által - a saját forrás terhére - megfinanszírozott
összeg 8,1 milliárd forint volt,
- a központi költségvetési hozzájárulások arányában a központilag
megfinanszírozandó összeg 17,0 milliárd forint volt. Ennek 50 %-a, 8,5
milliárd forint a központi költségvetésbõl - a helyi önkormányzatok
támogatásaiból, központosított elõirányzatokból - a tárgyévben került
megfinanszírozásra. A további 50 %-ot a helyi önkormányzatok
megelõlegezték. A megelõlegezett összeget az önkormányzatok egyrészt a
saját forrásaik terhére - 0,6 milliárd forint összegben - biztosították,
másrészt a központi költségvetés visszafizetési garancia vállalásával - 7,9
milliárd forint összegben - felvett hitelbõl fedezték.
- Ezen túlmenõen a központi költségvetés 11,1 milliárd forintot
biztosított bérpolitikai intézkedések címen az önkormányzatok részére.
A központi intézkedések együttes hatására az önkormányzatok illetményekkel
kapcsolatos kiadásai összesen 37,6 milliárd forinttal növekedtek.
- a készletek beszerzésére és szolgáltatások vásárlására 164,2 milliárd
forintot fordítottak az önkormányzatok. Ez az elõzõ évnél 20,6 milliárd
forinttal, 14,3 %-kal volt magasabb. A kiadások emelkedésére kihatással
volt a készletek és a szolgáltatások áremelkedése.
- a vásárolt termékek és a szolgáltatások után felszámított, ki- és
befizetett általános forgalmi adók jelentõs kiadási tételekké váltak,
összegük elérte 51,9 milliárd forintot, amely az elõzõ évhez viszonyítva
átlagot meghaladó mértékben 13,3 milliárd forinttal, 34,5 %-kal emelkedett.
Ezen összeg a számviteli elõírások szerint tartalmazza a felhalmozásokkal
(beruházásokkal és felújításokkal) kapcsolatosan felmerült, elõzetesen
felszámított, mintegy 25,0 milliárd forint ÁFA-t is.
A kamatfizetési kötelezettségek teljesítése 6,8 milliárd forint volt, amely
az elõzõ évhez képest jelentõs mértékben, 4,0 milliárd forinttal, mintegy
másfélszeresével megemelkedett. A kamatfizetési kötelezettségek erõteljes
növekedése a felvett hitelek és a kamatlábak növekedése együttes hatásának
következménye.
A hiteltörlesztés pénzforgalmilag az önkormányzati beszámolók országos
összesítése alapján 25,9 milliárd forintot mutat, melybõl 6,7 milliárd
forint a hosszú lejáratú kötelezettségek éves teljesítésébõl, 19,2 milliárd
forint pedig az éven belüli lejáratú hitelek visszafizetésébõl adódik.
A hitelbevételeknél a rövid lejáratú hitelbevételek kapcsán bemutatott
konszolidációt figyelembe véve a helyi önkormányzatok tényleges kiadásainál
- az önkormányzatok pénzforgalmi mérlegében - csak a 6,7 milliárd forintos
visszafizetési tétel vehetõ figyelembe. Ez az 1993. évi ugyanilyen
teljesítésnek alig 64%-a, és az 1994. évi pótköltségvetési elõirányzat 67%-
os teljesülését jelenti. Az önkormányzatok által módosított elõirányzatként
tervezett összeg 94%-os megvalósulását mutatja.
Az önkormányzatok a fokozódó mûködési kiadási terhek mellett igyekeztek
biztosítani a lakosság ellátását szolgáló, javító beruházások folytatását,
illetve új beruházások indítását.
A felhalmozási és tõkejellegû kiadásokra (ÁFA nélkül) az önkormányzatok
közel 148 milliárd forintot, a tárgyévi összes bevételnek 19,4 %-át
fordították. Ez 36,3 milliárd forinttal, 32,6 %-kal haladja meg az elõzõ évi
teljesítményt.
A felhalmozási és tõkejellegû kiadások összege ÁFA-val 173,8 milliárd
forint, a tárgyévi összes bevételnek 22,2 %-a volt. Arányaiban ez azt
jelenti, hogy az önkormányzatok 1994. évben a tárgyévi bevételeik minden
negyedik-ötödik forintját - az elõzõ évekhez viszonyítva kiugróan magas
arányban - felhalmozásra (beruházásra, felújításra) fordították.
Az önkormányzatok beruházási kiadásainak pénzügyi teljesítése összesen 103,7
milliárd forint volt. A beruházási kiadásokra fordított összegek növekedése
szinte valamennyi infrastrukturális részterületen megvalósult.
A növekvõ ráfordítási lehetõségeket a fejlesztések meghatározott körében
segítette az, hogy az Országgyûlés által címzett- és céltámogatások
keretében 1994. évre 33,0 milliárd forintot hagyott jóvá. (Az 1993. évhez
képest 15,0 %-kal emelkedett.) Az önkormányzatok 1994. évben a címzett- és
céltámogatások a tárgyévi elõirányzatából 24,6 milliárd forintot, míg az
elõzõ évek támogatási elõirányzat maradványából 9,5 milliárd forintot, azaz
összesen 34,1 milliárd forintot vettek igénybe. Ez az elõzõ évi támogatási
felhasználásnál 12,9 milliárd forinttal, 60,4 %-kal volt magasabb.
Az önkormányzatok a központi címzett- és céltámogatást saját forrásaikból
kiegészítették. Ennek forrása, egyrészt a felhalmozási és tõkejellegû
bevételek - dinamikus - 31,5 milliárd forintos, 64,3 %-os növekedése,
másrészt a fejlesztési célú hitelek jelentõs többlet bevétele volt.
1994. évben címzett-és céltámogatással - az önkormányzati beruházásnak
mintegy kétharmada - összesen 66,4 milliárd forint értékû beruházás valósult
meg.
Az önkormányzatok részére 1994. évben címzett - és céltámogatásként - a
tárgyévi elõirányzat és az elõzõ évek elõirányzati maradványaként - összesen
43,4 milliárd forint állt rendelkezésre, amelybõl az önkormányzatok 34,1
milliárd forintot vettek igénybe. Az 1995. évre áthúzódó maradvány összege
9,3 milliárd forint. /Ezen összeg az ÁFI-nál 1995. évben a helyi
önkormányzatok részére rendelkezésre áll./
Az 1994. évi költségvetési törvény a helyi önkormányzatok címzett- és
céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi törvény alapján az 1994. évben
támogatható célok körét - három célra - szûkítette és rangsorolta. Ennek
megfelelõen benyújtott pályázatok alapján az igényjogosult önkormányzatok a
támogatáshoz hozzájutottak.
A címzett támogatási körben - tárgyévi elõirányzat és az elõzõ évek
elõirányzati maradványaként - rendelkezésre állt összesen 13,9 milliárd
forint.
Az 1994. évi folyamatban lévõ és az újonnan indított címzett támogatásokra
elõirányzott 11,7 milliárd forintból 10,3 milliárd forint, 88,3 % került
felhasználásra. Ez 63 önkormányzati infrastrukturális jellegû beruházás és
rekonstrukció megvalósulását - a vízgazdálkodási, egészségügyi /kórházak/,
kulturális /színházi/ területen - segítette elõ. A maradvány összege 1,4
milliárd forint.
Az elõzõ évek címzett támogatás elõirányzat-maradványa 2,2 milliárd forint
lényegében teljes körûen - 56 megvalósuló beruházáshoz kapcsolódóan -
felhasználásra került.
A céltámogatási körben - a tárgyévi elõirányzat és az elõzõ évek
elõirányzati maradványaként - 29,5 milliárd forint állt rendelkezésre.
Az 1994. évi folyamatban lévõ és az újonnan indított céltámogatásokra
elõirányzott 21,1 milliárd forintból 14,3 milliárd forint, 67,7 % került
felhasználásra. Ez 1661 infrastrukturális jellegû céltámogatással
megvalósuló beruházást megvalósulását - a vízgazdálkodási, egészségügyi,
szociális, oktatási és kulturális területen - segítette elõ. A maradvány
összege 1,4 milliárd forint.
Az 1994. évi folyamatban lévõ és az újonnan indított céltámogatások 984
vízgazdálkodási fejlesztés (401 vízellátás, 583 szennyvíz-elhelyezési), 235
egészségügyi és szociális beruházás (30 kórház-rekonstrukció, 33 szociális
otthonban férõhely bõvítése, 172 esetben egészségügyi gép-mûszer beszerzés)
megvalósítását, 437 esetben oktatási és kulturális létesítmények (tantermek,
tornatermek, diákotthoni férõhelyek), 5 helyen pedig szilárd hulladéklerakó-
telep megépítését segítették elõ.
A céltámogatásokkal megvalósuló fejlesztésekre a kiutalt támogatás 70,0 %-át
vízgazdálkodási, 13,3 %-át az oktatási és kulturális, 16,6 %-át egészségügyi
és szociális területen, 0,1 %-át szilárd hulladék lerakótelep kialakítására
használták fel.
Az elõzõ évek céltámogatás elõirányzat-maradványából - 8,4 milliárd
forintból -, 7,3 milliárd forint, 86,9 % került felhasználásra. Az 1991-
1993. évi céltámogatás elõirányzat-maradvány igénybevétele 589
céltámogatással megvalósuló beruházáshoz kapcsolódott. A maradvány összege
1,1 milliárd forint.
A címzett és céltámogatási rendszer 1994-ben eredményesen segítette elõ és
orientálta az önkormányzati fejlesztéseket, a saját erõforrások
összekapcsolásával.
A felújításokra az önkormányzatok - a felhalmozási kiadásokon belül -
összesen 12,8 milliárd forintot költöttek, amely az elõzõ évi
felhasználásnál 1,4 milliárd forinttal, 11,8 %-kal magasabb. Ezzel az
önkormányzati vagyon állagmegóvása szerény mértékben megtörtént
Az egyéb támogatások, elvonások, átutalások és vásárlások pénzügyi
teljesítése 58,2 milliárd forint volt, amely az elõzõ évnél 14,6 milliárd
forinttal, 33,7 %-kal volt magasabb.
Ezen belül a legnagyobb arányt a lakossági pénzbeli juttatások teljesítése
jelentette a 41,6 milliárd forint összeggel. Ez az elõzõ évhez viszonyítva
13,6 milliárd forinttal, 49,0 %-kal volt magasabb.
A vállalkozások támogatása, egyéb elszámolások és az éven belüli
értékpapírok vásárlása pénzügyi tejesítése 19,7 milliárd forint volt, mely
az elõzõ évnél 3,7 milliárd forinttal, 23,2 %-kal volt magasabb.
4.7.2.4. A pénzállomány alakulása
Az önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi helyzetét jól jellemzi, hogy a
szabad bankválasztás folytán a 12 számlavezetõ pénzintézetnél vezetett számlák
pénzállománya miként alakul.
A pénzállomány 1994. évben januártól-áprilisig 68 milliárd forintról 78
milliárd forintra emelkedett, az év közepén szeptemberrel bezárólag 75
milliárd forint körül stabilizálódott, majd november végéig 69 milliárd
forintra mérséklõdött. Ez, az önkormányzatok havi átlagos kiadásainak 0,9-1,1-
szerese közötti ingadozást jelent.
Az önkormányzatok számlapénz állománya év végén volt a legkisebb. (1994.
decemberében 45,9 milliárd forint).
Ezen belül az elszámolási számlákon a havi átlagos pénzösszeg (januártól-
novemberig 43-44 milliárd forint között alakult) mintegy 58-60%-ot tett ki.
Az önkormányzatok hitelszámláinak állománya 1994. évtõl fokozatosan növekedett
és év végére elérte a 49 milliárd forintot. Az emelkedést alapvetõen az
önkormányzati beruházások, fejlesztések II. félévi üzem behelyezések
indokolták.
Az év második felében duplázódott meg a felvett hitelek mennyisége, hiszen a
májusi 24,5 milliárd forint év végére gyakorlatilag megduplázódott, ezen belül
a hitelállomány közel 9 milliárd forintos emelkedése (40,7 milliárd forintról
- 49,5 milliárd forintra) 1994. év decemberében következett be.
4.7.2.5. Értékpapír mûveletek
Az éven túl lekötött értékpapírok állománya a tárgyév végén elérte a 10,8
milliárd forintot, amely az elõzõ év végi állományhoz képest 3,9 milliárd
forinttal. 57,3%-kal emelkedett.
Az éven belül lekötött értékpapírok (kötvények, kincstárjegy, kárpótlási jegy
és egyéb értékpapírok) állománya a tárgyév végén 7,6 milliárd volt. Ezen
összeg az elõzõ év végi állománynak a kétszerese. (A növekedés 3,7 milliárd
forint). Ezen belül legnagyobb mértékben a kárpótlási jegyek (0,6 milliárd
forinttal) és a kincstárjegyek (2,5 milliárd forinttal) állománya növekedett.
A lekötött értékpapírok együttes állománya - dinamikus növekedéssel - a
tárgyév végén elérte a 18,4 milliárd forintot.
A hosszúlejáratú bankbetétek év végi állománya 0,5 milliárd forint volt, amely
az elõzõ év végi állományhoz képest jelentõsen - 1,7 milliárd forinttal -
lecsökkent.
4.7.2.6. A vagyon alakulása
Az önkormányzatok vagyona 1994. év végén 1.154 milliárd forint volt, az elõzõ
évinél 23,2%-kal, azaz 217 milliárd forinttal több. Összetételét és változását
a következõ táblázat érzékelteti.
«INVALID_FIELD: Object»
Az önkormányzatok mérlegadatai szerint elsõsorban a befektetett eszközök
mennyiségének, értékének növekedése eredményezte a vagyongyarapodást. A
befektetett eszközök értéke 1994. év végén 1029 milliárd forintot tett ki, az
elõzõ évhez képest 203 milliárd forinttal, azaz 24,5%-kal növekedett. A
befektetett eszközök az önkormányzati vagyon 89%-át adják.
A befektetett eszközökön belül mértékében legdinamikusabban az immateriális
javak, értékben pedig az ingatlanok és a befektetett pénzügyi eszközök
növekedése volt a meghatározó.
Az immateriális javak az 1994. év végi vagyon 0,13%-át teszik ki, összegük
összesen 1503 millió forint volt. Ezen belül a vagyonértékû jogok - bérletek,
haszonélvezet, földhasználat stb. - értéke 456 millió forint, a szellemi
termékek értéke 758 millió forint.
A tárgyi eszközök év végi nettó értéke 565,6 milliárd forint, amely az
összvagyonnak a fele. A tárgyi eszközökön belül az ingatlanok csoportja képezi
a döntõ hányadot. Az ingatlanok nettó értéke a tárgyidõszak végén mintegy 408
milliárd forint volt, az elõzõ évinél 57 milliárd forinttal 16,1%-kal több. Az
ingatlanvagyon növekedése az 1994. évben is még folyamatban lévõ állami
tulajdonú ingatlanok vagyonátadásából származik és a beruházások felújítások
növekedésének eredménye.
A befektetett pénzügyi eszközök összege 380 milliárd forintot képviselt 1994.
év végén. Ez a vagyonkör egy év alatt 92 milliárd forinttal, azaz 32%-kal
növekedett. A befektetett pénzügyi eszközök az önkormányzatok vagyonának közel
33%-át képviselik.
A befektetett pénzügyi eszközök döntõen részesedésekbõl állnak. Az
önkormányzatok gazdasági társaságokban lévõ tulajdoni részesedése a
beszámolási idõszak végén 357 milliárd forint volt, az elõzõ évinél 85
milliárd forinttal több.
Fontos tételként jelennek meg az önkormányzatok vagyonmérlegében az
üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök. Ezeknek a tárgyi eszközöknek az
üzemeltetését, mûködtetését, kezelését az önkormányzatok gazdálkodó
szervezetekre bízták. A mérlegadatokból az állapítható meg, hogy az
önkormányzatok közel 82 milliárd forint értékû vagyon mûködtetését bízták
gazdálkodó szervezetekre (pl. önkormányzati vállalatokra).
Az önkormányzatok forgóeszközeinek értéke 1993. év végén 125 milliárd forint
volt. Az elmúlt egy év alatt e vagyon csak kismértékben (13%) növekedett.
E vagyoni kör közel fele pénzeszköz. Bankszámlákon, pénztárakban és
betétkönyvekben a beszámolási idõszak végén 51 milliárd forintot tartottak az
önkormányzatok.
A forgóeszközökön belül viszonylag kis részarányt képviselnek az adósok
tartozásai és a kárpótlási jegyek. Odafigyelésre azonban azért tarthatnak
számot fõleg ez utóbbiak, mert ugrásszerûen nõtt állományuk.
Az önkormányzatoknál 1993. év végén még 17 milliárd forint volt az adósok
tartozásának az összege, 1994. év végére viszont már 24 milliárd forintra,
nõtt az állomány. A kivetett, de be nem folyt adók összegének növekedését
okozhatja egyrészrõl a laza adófegyelem, másrészrõl az adósok kedvezõtlen
anyagi helyzete.
A kárpótlási jegyek értéke az 1993. év végi 345 millió forintról egy év alatt
925 millió forintra emelkedett. Növekedés elsõsorban a lakás-elidegenítésekbõl
származik.
Az önkormányzatok 1994. évi vagyonának forrása 1007 milliárd forint saját
tõke, további 42 milliárd forint tartalék és közel 105 milliárd forint
kötelezettség-vállalás. A kötelezettségekbõl 39 milliárd forint a
hosszúlejáratú fejlesztési hitelek, 13,9 milliárd forint pedig a rövidlejáratú
mûködési célú hitelek összege.
4.7.2.7. Létszám és személyi kifizetések
A helyi önkormányzatok 1994. év folyamán 52.887 fõ köztisztviselõt, 548.219 fõ
közalkalmazottat és 16.752 fõ egyéb dolgozót foglalkoztattak. A
köztisztviselõk átlagbére közel 31.100 ezer forintot ért el. A közalkalmazotti
átlagbér pedig mintegy 25.900 forint/hó. A teljes munkaidõben
foglalkoztatottaknak kifizetett 177,5 milliárd forinton túl 22,1 milliárd
forintot ért el a részmunkaidõben foglalkoztatottaknak és alkalmi
munkavállalóknak kifizetett bérek összege. A társadalombiztosítási járulékkal
együtt számítva a tárgyévi kiadásokból 41 %-ot képviselnek a személyi jellegû
kifizetések.
Az 1993. évi tényadatokkal összevetve 15,7%-os emelkedést mutat a
köztisztviselõk, 11,5%-os emelkedést a közalkalmazottak és mintegy 74%-os, -
ami összesen 7.100 fõ - növekedést az egyéb munkavállalók létszáma.
Ami a kifizetett béreket illeti a köztisztviselõk átlagbére közel 11%-kal a
közalkalmazottaké pedig 18,8%-át emelkedett az elõzõ évhez viszonyítva.
A fentieket bemutató részletezõ adatok az általános mellékletet képezõ
önkormányzati mérleg (A helyi önkormányzatok költségvetésének végrehajtása),
illetve "A helyi önkormányzati költségvetési szervek teljes munkaidõben
foglalkoztatott dolgozóinak bér- és létszámadatai (országos összesítõ)" címû
táblákban találhatók.
A foglalkoztatotti összetételt tükrözõ adatokat a következõ grafikus ábra is
szemlélteti.
A helyi önkormányzati költségvetési szervek teljes munkaidõben foglalkoztatott
dolgozóinak összetétele 1994. évben
5. ELKÜLÖNITETT ALLAMI PENZALAPOK
1994-ben 31 törvényi szinten szabályozott elkülönített állami pénzalap volt.
1994-ben új alapként jelent meg a Bérgarancia Alap, amelynek a mûködését az
1994. évi LXVI. törvény szabályozza. Az Alap célja az, hogy a felszámolás
alatt álló gazdálkodó szervezetek számára megelõlegezze a munkavállalókkal
szemben fennálló készpénz hiányában kiegyenlítetlen bértartozást.
A központi költségvetés 1994-ben 40,3 milliárd forintot irányzott elõ az
Alapok támogatására, melybõl 17 alap részesült. A Magyar Köztársaság 1994. évi
pótköltségvetésérõl szóló 1994. évi LXV. törvény az egyes alapok költségvetési
támogatásának elõirányzatait módosította. Ezáltal az összes költségvetési
támogatás 37,4 milliárd forintot tett ki, amelybõl a Szolidaritási Alap 12,0
milliárd forintos része a legnagyobb. Jelentõs még a költségvetési támogatása
az Útalapnak (5,7 milliárd forint), a Központi Mûszaki Fejlesztési Alapnak
(4,0 milliárd forint), valamint a Mezõgazdasági Fejlesztési Alapnak (4,0
milliárd forint).
Az 1994. évi költségvetési törvény a Szolidaritási Alap támogatását (a
költségvetési szervek munkáltatók után fizetett munkáltatói járulék címén)
16,3 milliárd forintban irányozta elõ. Az 1994. évi munkaerõ-piaci folyamatok
alakulása az elõjelzéseknél kedvezõbb lett, a munkanélküliek száma csökkent,
így a munkáltatói járulék csökkentésére volt lehetõség, ebbõl következõen az
államnak mint munkáltatónak a befizetési kötelezettsége is csökkent, így a
Szolidaritási Alap támogatása 12,0 milliárd forintra mérséklõdött.
Az 1994. évi költségvetésrõl szóló 1993. évi CXI. törvény 6. §. (7.) bekezdése
az elkülönített állami pénzalapok privatizációs bevételekbõl való részesedését
28,3 milliárd forintban határozta meg. A teljesítés ettõl eltérõen alakult. Az
alapok a privatizációs bevételekbõl 16,8 milliárd forintot kaptak.
Privatizációs bevételbõl részesült a Mezõgazdasági Fejlesztési Alap, a
Területfejlesztési Alap, a Foglalkoztatási Alap, a Világkiállítási Alap és a
Gépjármû Felelõsségbiztosítási Kárrendezési Alap.
Az 1994. évi költségvetési törvény 6 §-ának (8.) bekezdése rendelkezése
szerint:
"Amennyiben a privatizációs bevételek év közbeni alakulása nem biztosítja az
alapok kiadási szükségletéhez igazodó forrást, akkor az állami forgóalap
terhére az alapok támogatása átmenetileg megelõlegezhetõ.
A megelõlegezett támogatást a privatizációs bevételekbõl soron kívül kell
visszafizetni."
Az 1994. évi privatizációs folyamatok a költségvetési törvényben rögzített
bevétel-átadásokat nem tették lehetõvé. Az egyes elkülönített állami
pénzalapok gazdálkodásának folyamatossága érdekében az elmaradt bevételeket az
állami forgóalap megelõlegezte, és az alapok - a számukra elõirt
visszafizetési kötelezettségnek - év végén eleget tettek, s ezáltal teljesült
az 1994. évi pótköltségvetésrõl szóló törvény 42. §-ának (1.) bekezdésében
foglaltak, amely szerint:
"Az alapok a részükre az 1994. évben a központi költségvetés által
privatizációs bevételi elõlegként átutalt összeget 1994. november 15-ig
kötelesek az állami fogóalap megelõlegezõ számlájára visszautalni."
Az államháztartási törvény elõírja, hogy kizárólag központi költségvetésbõl
finanszírozott alap nem hozható létre, illetõleg nem mûködhet. Ennek
megfelelõen valamennyi alapnak saját bevétellel is kell rendelkeznie.
A költségvetési támogatáson és a privatizációs bevételen kívül az egyes alapok
egyéb bevétellel is rendelkeznek: adójellegû bevételekkel (pl. Szakképzési
Alap, Útalap, Idegenforgalmi Alap.), járulékokkal (pl. Vízügyi Alap,
Földvédelmi Alap), hozzájárulásokkal (pl. Állattenyésztési Alap), díjakkal
(pl. Vadgazdálkodási Alap, Útalap), bírságokkal (pl. Nemzeti Kulturális Alap,
Halgazdálkodási Alap), valamint azt alapok bevételeiket a belföldi és
nemzetközi hitelfelvételekkel is kiegészítették.
1994-ben az elkülönített állami pénzalapok összes kiadása 371,6 milliárd
forintot tett ki, amelybõl jelentõs rész a munkanélküli ellátások, valamint a
munkaügyi szervezetek fenntartásának és fejlesztésének költségeit
finanszírozta. Az alapok a gazdálkodó szervezeteknek nyújtott - 19,3 milliárd
forint összegben - támogatásokon keresztül a gazdaság élénkítéséhez is
hozzájárultak. A jogi személyek, illetõleg a jogi személyiséggel nem
rendelkezõ társaságok pályázat útján nyerhettek el támogatásokat a
Mezõgazdasági Fejlesztési Alapból, a Foglalkoztatási Alapból, a
Kereskedelemfejlesztési Alapból és az Országos Erdészeti Alapból.
Összességében 61,4 milliárd forintot a vállalkozások; 18,2 milliárd forintot a
költségvetési szervek; 2,9 milliárd forintot az önkormányzatok támogatására
lehetett fordítani.
Az elkülönített állami pénzalapoknak jogszabály - a mûködésüket szabályozó
törvényekben foglalt - adta lehetõségük van arra, hogy a szabad
pénzeszközeiket értékpapírokba fektethessék. E lehetõséggel élve értékpapír
vásárlásra 125,6 milliárd forintot fordítottak. Ennek 43 %-a a Világkiállítási
Alapnál, 27 %-a pedig a Környezetvédelmi Alapnál jelentkezett. Egyik-másik
jelentõs tõkebevételû elkülönített állami pénzalap mérlege kumulált értékpapír
forgalmat is tartalmaz.
A fejlesztések elõsegítése érdekében az alapok összességében 47 milliárd
forintot fordítottak tõkekiadásokon belül tõketranszferekre. E kiadások a
vállalkozók (23 %), a lakosság (3 %), a költségvetési szervek (53 %), és az
önkormányzatok (21 %) beruházásainak megvalósulását segítették elõ.
1994. végén az elkülönített állami pénzalapok szabad pénzeszközeinek állománya
(záró állomány) 62,1 milliárd forint volt, ami az év elejei 41,7 milliárd
forintos nyitó állománynál 20,4 milliárd forinttal volt magasabb.
6. BELFÖLDI ADOSSAGSZOLGALAT
6.1. Adósságszolgálati, kamattérítési kiadások és bevételek
A belföldi államadóssággal kapcsolatos bevételek és kiadások abszolút nagysága
és egyenlege alapvetõen megegyezik az 1994. évi pótköltségvetési törvényben
elfogadott értékekkel. Ez azonban a kiadásokon és bevételeken belüli
elõirányzat túllépések és elmaradások eredõjeként alakult ki.
Az adósságszolgálati bevételek összege 95,7 milliárd forint volt; a
pótköltségvetési elõirányzatot 2 milliárd forinttal haladták meg, mert a
központi költségvetés követeléseit csökkentõ bevételek 5,6 milliárd forinttal
meghaladták az elõirányzott összeget. Az elõirányzathoz képest szintén
kedvezõbben alakultak a forrásadó bevételek (2,4 milliárd forint
többletbevétel volt) a lakossági megtakarításoknak az elõre jelzetthez képest
gyorsabb ütemû növekedése következtében, és a hitelkonszolidációból származó
követelések utáni bevételek is a vártnál kedvezõbben alakultak (1,3 milliárd
forint).
A költségvetés belföldi adóssága fejezet bevételei terén jelentõs elmaradás a
kamatbevételeknél (1,6 milliárd forint kiesés) és az ÁV Rt osztalék-
befizetésénél mutatkozott (a tervezett 10 milliárd forintnak kevesebb, mint
felét 4,6 milliárd forintot fizetett be az ÁV Rt ezen a címen a
költségvetésbe), az ÁV Rt-nek a vártnál kisebb bevételei következtében. E
jelentõs bevételi többletek és elmaradások alakították ki a 2 milliárd
forintnyi bevételi többletet.
A költségvetés belföldi adóssága fejezet kiadásai a pótköltségvetési
elõirányzattól 490 millió forinttal maradtak el 360,2 milliárd forintban
teljesültek. Ezen belül az adósságtörlesztés címnél a kiadások 1,2 milliárd
forinttal elmaradtak az elõirányzattól, döntõen azért, mert a Lakásfedezeti
államkötvény tõketörlesztése elmaradt, miután az ezen államkötvénnyel
rendelkezõ kereskedelmi bankoknak nem volt olyan hitelvesztesége, ami
szükségessé tette volna a költségvetés elõtörlesztését.
A költségvetés által felvett MNB hitelek kamatai 929 millió forinttal maradtak
el a pótköltségvetési elõirányzattól, ami az 1991. elõtt felvett hitelek utáni
kamatok 1,2 millió forinttal kisebb teljesítése és az 1991-ben felvett
hitelnek az elõirányzatnál magasabb kamata egyenlegeként alakult ki. Az 1991.
elõtti kitelek kisebb kamatterhe a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 1994-
ben életbelépõ módosításával megváltozott kamatszámítás miatt következett be.
Ez 1994-ben kisebb kamatlábat jelentett az eredetileg tervezettnél. Az 1991.
utáni hitelek esetén az év második felében a jegybanki alapkamat elõre nem
látott növekedése miatt nõtt a költségvetés kamatkiadása.
Az államkötvények kamatai és jutalékainál a vártnál 1,7 milliárd forinttal
nagyobb kiadást az 1994. év közepén megfigyelhetõ gyors ütemû kamatláb
növekedés eredményezte. Ezzel párhuzamosan a Kincstárjegyek kamata és forgalmi
jutaléka is növekedett egyrészt a kamatemelkedés, másrészrõl a
Kincstárjegyeknek a tervezettnél nagyobb állománynövekedése miatt.
(Az egyéb kamatfizetések címnél új alcímként szerepel az 1994. novemberétõl
mûködõ, a központi költségvetés likviditási gondjainak kiküszöbölését szolgáló
likviditási hitel miatt felmerült 228,1 millió forint kamat.)
6.2 Az államháztartás adósságának alakulása
Az államháztartás adóssága 1994-ben is gyors ütemben nõtt. Ez egyrészt a
központi költségvetés magas hiányának következménye volt, ezen felül 1994-ben
is több, a költségvetésen kívüli kötelezettséget vállalt az állam
(bankkonszolidáció, a társadalombiztosítás finanszírozása), ami közvetlenül
növelte az államadósság nagyságát és kiadási elkötelezettséget jelent az
elkövetkezõ években is.
1994-ben a központi költségvetés hiányt finanszírozó adósságának állománya a
törlesztéseket is figyelembe véve 240 milliárd forinttal nõtt, amibõl 146
milliárd forintot az államkötvények állományváltozása, 94 milliárd forintot a
kincstárjegy állomány növekedése tett ki. 1994-ben 328 milliárd forintnyi
államkötvény és állami garanciás kötvény kibocsátására került sor. Ezen belül
212 milliárd forint a költségvetés hiányát finanszírozta, amibõl 80 milliárd
forint kibocsátására a költségvetési év elsõ felében még az 1993. évi
felhatalmazás alapján került sor, illetve 132 milliárd forint
kötvénykibocsátást az 1994. évi költségvetési törvényben kapott felhatalmazás
alapján bocsátott ki a pénzügyminiszter.
A hiányfinanszírozáson felüli elkötelezettség 116 milliárd forint
államkötvény-kibocsátást tett szükségessé, amibõl a bankkonszolidációs célú
két államkötvény kibocsátás (2014/A és 2014/B) 48 milliárd forintot tett ki, a
nullakamatozású leértékelési veszteség kötvényesítése miatt 59 milliárd
forintnyi államkötvény kibocsátás történt, a társadalombiztosítási
önkormányzatok 1992. és 1993. évi hiányt részben finanszírozó kibocsátások
összesen 6 milliárd forinttal növelték az államadósságot. Ezen felül
jelentkezett még a felsõoktatás-fejlesztési célú Universitas II.
kötvénykibocsátás 3 milliárd forint nagyságrendben is.
6.3. Bankkonszolidáció
A bankkonszolidációban a Budapest Bank, a Magyar Hitelbank, a Kereskedelmi és
Hitelbank, az Agrobank, a Dunabank, az Iparbankház, a Mezõbank és a Magyar
Takarékszövetkezeti Bank vett részt. 1993. végére e bankok szavatoló tõkéje
jelentõs mértékben visszaesett; s a tõke-megfelelési mutató is kedvezõtlen
volt, a bankok többségére a negatív, illetõleg a null szint körüli mutató volt
a jellemzõ. Ezt a kedvezõtlen pénzügyi helyzetet oldotta fel a
bankkonszolidáció. E pénzügyi rendezés szükségességét nem lehet
megkérdõjelezni, mivel az alapvetõ kérdés a bankrendszer fizetõképességének -
és ezen keresztül az egész gazdaság fizetõképességének - a fenntartása volt.
Nem szabad elfeledkezni a bankkonszolidációt megelõzõ hitelkonszolidációról
sem.
A két konszolidációs folyamat során a 300 milliárd forintot meghaladó
államkötvény-állományt a bankok részben tõkeemelésként, részben alárendelt
kölcsöntõkeként kapták. E pénzügyi a megerõsítéssel egyidejûleg a bankok
tulajdonosi struktúrája megváltozott, általában állami többségi tulajdoni
hányad alakult ki. A bankok mûködõképességének javítása a pénzügyi rendezéssel
nem záródik le, itt egy hosszabb távú folyamat vette kezdetét. A bankok
stabil, nemzetközi mércével mérve is versenyképes mûködtetése az állam nevében
eljáró többségi tulajdonostól, a Pénzügyminisztériumtól többrendbeli
intézkedéssorozatot, új típusú irányítást követel meg. Ennek során a
bankkonszolidációban részt vevõ bankok legfontosabb feladatai a következõk:
- A bankok portfoliójának jelentõs hányada kétes és rossz minõsítésû. Ezen
állomány jelentõs mértékû csökkenését, a banki portfolió tisztítását
elõsegítõ üzletpolitikát kell érvényesíteni. Emellett a banki szolgáltatások
színvonalának minõségi javítása az üzletpolitika egyik elsõrendû feladata.
- A pénzintézeti költségek 1995. évi csökkentése elkerülhetetlen. Ennek
érdekében a konszolidált bankok esetében az 1995. évi bérfejlesztési
lehetõségek - a bértömeg 1994. évi szintentartása mellett - erõsen
mérséklõdtek.
Mindezek megvalósítása esetében a pénzintézeti privatizáció megkezdhetõ. A
bankprivatizáció végrehajtási folyamatában az egyes bankok sajátosságait
figyelembe kell venni, ezért egy egységes forma nem alakítható ki. A
privatizációs stratégia bankonként más és más. Egyedi mérlegelés tárgyát
képezi az, hogy a privatizációs kör meghatározása (belföldi, külföldi szakmai
befektetõk, intézményi befektetõk). A privatizációs történhet tõkeemeléssel,
vagy az állami tulajdoni hányad részbeni eladásával. 1994-ben ezen alapelvek
figyelembe vételével a Budapest Bank privatizációs folyamata elkezdõdött és a
bankkonszolidációban részt vevõ hét bank privatizációs felkészítése is
folyamatban van.
A hitelkonszolidációban részt vevõ Magyar Külkereskedelmi Bank privatizálása
lezártnak tekinthetõ, s az OTP Rt., az MBFB Rt. privatizációs stratégiáját a
Kormány jóváhagyta, a privatizációs folyamat elkezdõdött.
A négy kisbank (Dunabank, Mezõbank, Iparbankház és a Konzumbank) privatizációs
ajánlatát a potenciális vevõk pályáztatása folyik
7. NEMZETKÖZI PENZÜGYI KAPCSOLATOK
( BELEERTVE A NEMZETKÖZI PENZÜGYI INTEZMENYEK HITELEIHEZ KAPCSOLODO
KEZESSEGVALLALAST IS )
A nemzetközi elszámolások fejezet bevételeinek és kiadásainak egyenlege 6,3
milliárd forinttal növelte a központi költségvetés hiányát 1994-ben. A
bevételi oldal 3,6 milliárd forintos többlete a volt Szovjetunó tartozásai
ellenében szállított 8,4 milliárd forint értékû orosz haditechnikai
elszámolásának köszönhetõ, az e tételen kívüli bevételek 4,7 milliárd
forinttal maradtak el a tervezettõl és így 21,7 milliárd forintot tettek ki. A
különbözõ hitelmûveletekhez kapcsolódó bevételek mintegy 2,4 milliárd
forinttal maradtak el.
A Magyar Állam által a korábbi esztendõkben részben kereskedelmi, részben
politikai okokból nyújtott kormányhitelek törlesztésébõl mintegy 1,5 milliárd
forint folyt be. Ezen kintlévõségein behajtása gyakran súlyos nehézségekbe
ütközik, a törlesztés csak jelentõs veszteségek árán válik lehetségessé.
A Világbanktól, a EBB-tõl, az EBRD-tõl és a német KfW banktól felvett és
belföldre továbbkölcsönzött állami hitelek 1994-ben lehívott összege
meghaladta a 16,3 milliárd forintot. Ez 0,6 milliárd forinttal kevesebb az
elõirányzottnál. Ennek oka az, hogy az ezen hitelekbõl finanszírozott
beruházások a tervezettnél lassabban valósultak meg. Mivel ezek a hitelek a
központi költségvetésben átfutó jellegû tételként jelennek meg, a kiadási
oldalon a hitelek kihelyezésénél is hasonló nagyságú csökkenést okoztak. A
korábban felvett és belföldre kihelyezett hitelek után a belföldi
hitelfelvevõk által fizetett törlesztés, kamat és rendelkezésretartási jutalék
3,6 milliárd forint költségvetési bevételt eredményezett. Ez is elmaradt a
tervezettõl, mintegy 1,9 milliárd forinttal, mivel a tervezési idõszakban még
a belföldi adósok nagyobb adósságszolgálati kötelezettségével számoltak.
A vegyes bevételek között a japán kormány által nyújtott segélybõl 0,2
milliárd forint folyt be, de elmaradt a mintegy 2,25 milliárd forintra
tervezett US AID hozzájárulás a lakásprogramhoz bevétel, mivel a hazai
kereskedelmi bankokkal a tárgyalások még nem fejezõdtek be.
A kiadások összességükben 36,5 milliárd forintot értek el, ami 0,5 milliárd
forinttal több a tervezettnél. A kiadások 90,3 %-a kapcsolódik a
hitelmûveletekhez.
A korábban felvett hitelek törlesztésénél a legnagyobb részt, 11,9 milliárd
forinttal, a volt NDK-tól felvett kormányhitel törlesztése tette ki.
A Világbank az EBB, az EBRD és a német KfW bank hiteleibõl több mint 16,3
milliárd forintot helyezett ki belföldre a költségvetés. A korábban felvett
hitelekbõl 3 milliárd forintot törlesztett és 3,6 milliárd forintot fizetett
ki kamatra és rendelkezésretartási jutalékra.
A vegyes kiadások összesen 1,6 milliárd forintot tettek ki. Ezen belül az
ország nemzetközi szervezetekben meglévõ tagságával összefüggõ tõke-
hozzájárulások elérték az 1,1 milliárd forintot.
A nemzetközi pénzügyi intézményektõl nemcsak a központi költségvetés, hanem az
államháztartás más alrendszerei, valamint az MNB és gazdálkodó szervezetek is
vesznek fel hiteleket. Ezek visszafizetéséért az álam garanciát vállal. A
beváltott garanciák összege 1994-ben 136,7 millió forint volt. Ez azonban nem
a nemzetközi elszámolások, hanem a belföldi államadósság fejezet kiadásai
között szerepel a központi költségvetésben.
8. A KÖLTSEGVETES EGYEB KIADASAI ES BEVETELEI
8.1. Rendkívüli kiadások
A kormányzati rendkívüli kiadások 9 800 millió forintos elõirányzatát a
pótköltségvetési törvényben az Országgyûlés 4 200 millió forintra
csökkentette, ugyanakkor a Belügyminisztérium fejezethez - a választások
lebonyolításáért fõfelelõsséget viselõ tárcához - áthelyezte az országgyûlési
képviselõ-választás és az önkormányzati képviselõk választása céljára
elõirányzott 800-800 millió forintot rendkívüli kiadásként. Ezen
elõirányzatokon felül az Országgyûlés a Belügyminisztérium fejezetben a
központi költségvetés általános tartalékából 584 millió forintot biztosított
határozatával az országgyûlési képviselõ-választás többletkiadásaira és 248
millió forintot az önkormányzati kisebbségi választásokra.
Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak
kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényben meghatározott életjáradékkal
kapcsolatos kiadásokra az 1993. évi CIV. törvényben elõirányzott 4 000 millió
forintot a pótköltségvetésben az Országgyûlés elvonta. Erre az adott
lehetõséget, hogy az 1992. és 1993. években a nyugdíjfolyósító szervekhez
átutalt 9,2 milliárd forint rendelkezésre álló forrásból mindössze 2,2
milliárd forint került kifizetésre. Az intézkedés helyességét igazolta, hogy
1994-ben a maradvány 7 milliárd forintból 3,6 milliárd forint került csak
kifizetésre és így 1995-re még további 3,4 milliárd forint maradt meg.
A kormányzati rendkívüli kiadások közül az egyházi ingatlanok visszaadásával
kapcsolatos 4 milliárd forintos elõirányzat felhasználásra került.
A büntetõeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás címén
benyújtott igények 81,6 millió forintot tettek ki, az elõirányzatból 18,4
millió forint megtakarítás keletkezett.
Az országgyûlési képviselõ-választási kampány kiadásaira elõirányzott 100
millió forintból 96,7 millió forint a felhasználás.
8.2. Vegyes kiadások és bevételek
Az Egyéb költségvetési kiadásokra elõirányzott 3.800,0 millió forinttal
szemben az év folyamán 3.676,0 millió forint került felhasználásra. A közületi
kártérítésekkel kapcsolatos kiadásokra az elõirányzott 1.700,0 millió
forintból csupán 650,6 millió forintot igényelt a kifizetésekre jogosult
biztosító társaság.
A külföldi intézetek, képviseletek létesítése címen elõirányzott 500 millió
forint teljes egészében felhasználásra került.
A felszámolásokkal kapcsolatos állami helytállás miatt 934,5 millió forint
volt a költségvetés kiadása, amely összeg bár nem haladja meg a tervezett
1.000 millió forintot, még mindig jelentõsnek mondható. Az elmúlt évben 15
felszámoló 33 cég esetében érvényesítette az állami kezességet. A legnagyobb
összegû tételek a következõk voltak: Diósgyõri Gépgyár 277,6 millió forint,
Ózdi Kohászati üzemek 256,5 millió forint és a Nógrádi Szénbányák 148,1 millió
forint összegben. Mindhárom nagy állami vállalatnál évek óta folyik a jelentõs
foglalkoztatási és térségi szolgáltatási hatással járó felszámolás.
Az állami szanálással kapcsolatos feladatokat 1994-ben is a REORG Rt. végezte,
ezért 20,7 millió forintot fizettünk ki számára.
Peres eljárások során az állammal szemben elõírt kötelezettségként a
magánszemélyek kártalanítására 195,0 millió forint került kifizetésre.
Az év közben felmerülõ - elõre nem látható - egyéb vegyes kiadások címén
jelentõs, 1.375,2 millió forint volt a felhasználás. Ebbõl 1.121,0 millió
forint a 2063/1993. (XII. 31.) Kormányhatározat értelmében a Magyar
Televíziónak - bevételei megelõlegezésére - elõlegként került kifizetésre. Az
elõleg visszafizetésére azért nem került sor, mert a Kormány a 3340/1994.
számú határozatával engedélyezte, hogy az összeg visszapótlása az 1995. évi
költségvetési támogatásának a terhére, 1995. január hónapban történjen meg.
Egyéb költségvetési bevételek címén 2.315,8 millió forint folyt be a
költségvetésbe, amely több mint 1,2 milliárd forinttal elmaradt a tervezettõl.
A befizetési jogcímek mindegyikénél az elõirányzathoz képest kisebb összegû
volt az éves teljesítés.
Így a szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós díjbevételbõl 98,3 millió
forint, az ÁFI által befizetett ÁFÁ-ból pedig 187,8 millió forint befizetés
teljesült.
Elõzõ években keletkezett költségvetési kiadásokból 1.276,7 millió forint
befizetésére került sor; ebbõl 826,0 millió forint a jamburgi beruházás
maradványa, 185,7 millió forint a felszámolásokra megelõlegezett bér és
bérjellegû kifizetések megtérült összege és 152,9 millió forint az
Exportgarancia Rt. által igénybevett garanciákból visszatérült összeg. A
különbözet több kisebb tételt foglal még magába.
A mûszaki fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség megszûnése miatt - a
pótköltségvetési törvény elõírásainak megfelelõen, a számlán lévõ,
pénzforgalmi áthúzódásból keletkezett - 380 millió forint maradványt is erre a
jogcímre kellett befizetni.
Az év közben keletkezett egyéb vegyes bevételekbõl - bírságokból és egyéb
eljárási díjakból - pedig 372,9 millió forint bevétele volt a költségvetésnek
8.3. Kezességérvényesítés
A törvényeken illetve az egyedi kormánydöntéseken alapuló állami kezesség
érvényesítésére 1994-ben 11,3 milliárd forint összegben került sor. Ez több az
elõzõ évinél, de nem haladja meg az elõirányzatot.
Az intézményesen, jogszabály által vállalt állami felelõsség miatt a kifizetés
egyenlege nem éri el 400 millió forintot.
Ebbõl:
- 268,1 millió forint a kötvények tõke- és kamatszelvényeinek beváltását
célozta. A tényleges kifizetés 331 millió forint volt, amely fõként a
következõ gazdálkodók helyett történt: Kiskõrösi ÁG (59,4 millió forint),
CENTRUM Áruházak V. (37,2), Városföldi ÁG (31,9), Békéscsabai Konzervgyár
(31,2), Móri ÁG (29,2), TÉKA Könyvesház (29,3), Pannonvin Rt. (22,3), Szék és
Kárpitosipari V. (17,8), Mezõgazdasági Gépgyártó Vállalat (16,3), MÜSZI
(15,7), Budapest Környéki TÜZÉP (11,1). A korábbi teljesítésekbõl 62,9 millió
forintot sikerült visszafizettetni.
- 61,7 millió forint a takarékbetétek kifizetését célozta. A tényleges
kifizetés 106 millió forint volt a három felszámolás alatt álló
Takarékszövetkezet (Heves 100, Szil 4, Gávavencsellõ 2 millió) részére. A
közbensõ mérleg alapján a Szil és Vidéke Takarékszövetkezettõl 40,9 millió
forint visszatérült, a Heves- és Vidéke Takarékszövetkezettõl pedig téves
felhasználás miatt került sor visszafizetésre 3,4 millió forint összegben.
Az ún. egyedi kezességvállalásokra 10,9 milliárd forintot kellett 1994-ben
kifizetni. Emögött az év végén 51 db garancia állt 253,9 milliárd forint
kormányhatározat szerinti és 177,1 milliárd forint szerzõdés szerinti
értékben; 13,3 milliárd forint korábbi (1994. elõtti) és 20,9 milliárd forint
tárgyévi esedékességgel. A törvény szerint ez utóbbi nem haladhatta meg a
kiadási fõösszeg 3%-át, amely az eredeti elõirányzat szerint 49,1 milliárd
forint.
Az 51 darab egyedi kezességbõl:
- 13 darabot a Kormány 1994-ben vállalt, két korábbinál pedig az összeget
illetve a lejáratot módosította. Ezek együttes kormányhatározat szerinti
összege 104 milliárd forint.
- 9 darabnál a múlt év végéig még egyáltalán nem történt meg a
szerzõdéskötés, ötnél pedig csak a határozatban szereplõnél kisebb összegre.
Ezek együttes hatása 76,8 milliárd forint.
- 7 darabnál került sor a kezesség legalább részbeni érvényesítésére, 9,0
milliárd forint összegben. A fennmaradó 1,9 milliárd forint három korábbi
évekrõl áthúzódó tételbõl (szovjet búzaexport, SUZUKI Rt. alaptõke-emelés,
Mezõhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. támogatása) tevõdik össze.
Az 1994. évi kezességérvényesítés fõbb tételei és indokai a következõk:
- A MÁV Rt. a válság helyzetének kezelésére felvett 6 milliárd forint
hitelét nem tudta visszafizetni.
- A Kaposvári Húskombinát csõdegyezsége nem valósult meg, ezért
felszámolási eljárás indult a vállalt ellen, amely az állami garanciás hitel
visszafizetésére nem nyújtott fedezetet, így a költségvetésnek kellett 1,2
milliárd forint összegben helytállnia.
- A Mátraaljai Szénbányák Vállalat ugyancsak felszámolás alatt áll, így a
korábbi évek veszteségébõl eredõ pénzhiányának pótlására felvett hitelt a
költségvetés törleszti folyamatosan - 1994-ben több mint 850 millió forintot
- a Magyar Hitel Banknak.
- Az agrárágazat növénytermesztési hiteleihez kötõdõ 70%-os mértékû állami
garancia beváltása 1994-ben - pénzforgalmi szemléletben - 487,2 millió
forintot tett ki, amely a kihelyezett hiteleknek mintegy 4%-a. A
kezességérvényesítés elõidézõje a csapadékszegény idõjárás miatt bekövetkezõ
hozamkiesés és bevétel elmaradás, valamint a növekvõ kamatterhek, ami az
agrárvállalkozók egy részénél napi likviditási feszültséget idézett elõ,
akadályozva a hiteltartozás maradéktalan teljesítését.
- A FORMULA 1 Világbajnokság Magyar nagydíj 1994. évi rendezésével
összefüggõ veszteség pótlása 190,8 millió forint költségvetési kiadást
eredményezett.
- Az Ózdi Acélmû Rt. a forgóeszköz finanszírozásához felvett hitelét nem
tudta visszafizetni, ezért került sor az állami kezesség érvényesítésére
190,4 millió forint összegben.
- A Budapesti Tejipari Vállalt mûködõképességének biztosítására és a
privatizációra való felkészítés érdekében kapott 1993-ban 450 millió forint
állami kezességgel biztosított hitelt. Ezen hitelek egyikének kamatát
kényszerült 1994-ben a vállalt helyett a költségvetés fizetni (mintegy 53
millió összegben.)
A törvény szerint a kezességvállalás alapján a központi költségvetés által
kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének az állammal szembeni
tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani. Erre 1994-ben - néhány
agrártermelõt kivéve - egyetlen érvényesített kezesség esetében sem került
sor. A korábbi kifizetések közül is csak a DIMAG Rt. esetében történt
megtérülés és egy csekély összeget a Magyar Hitel Bank fizetett vissza.
Az energiahordozók importja 1994-ben is a költségvetés kezességvállalása
mellett bonyolódott le. Az ehhez, továbbá a biztonsági célú beszerzéshez
kapcsolódó kezesség a 3%-os kereten felül volt elvállalható. A folyamatos
ellátás céljait szolgáló földgáz, kõolaj és villamos energia importhoz - a
szükségleteknek megfelelõ ütemezésben - összesen 65 milliárd forint összegû
kezesi nyilatkozat került kiadásra. A kõolaj és kõolajtermékek biztonsági célú
beszerzésének finanszírozását a Kõolaj és Kõolajtermék Készletezõ Szövetség
15,8 milliárd forint hitel felvételével biztosította. E kezességek alapján a
költségvetésnek fizetési kötelezettsége nem merült fel.
III.
TÖRVENYEKBEN ELIIRT BESZAMOLASI ES TAJEKOZTATASI KÖTELEZETTSEGEK
1. A KÖLTSEGVETESI ELIIRANYZATOK ATCSOPORTOSITASA
A Kormány hatáskörébe tartozó átcsoportosítások az év során született
határozatok alapján történtek:
- a központi költségvetés általános tartaléka terhére történt elõirányzat-
átcsoportosítások egyrészt a pótköltségvetésen keresztülvezetésre kerültek,
másrészt a pótköltségvetésben elfogadott (maradvány) tartalék terhére
született döntések alapján végrehajtott átcsoportosítások a III/2..1. pontban
kerülnek bemutatásra;
- a pótköltségvetésben megállapított 15 570 millió forint céltartalék
felhasználására vonatkozó kormányhatározat 14,9 milliárd forintot
csoportosított át a központi költségvetési szervekhez, 0,2 milliárd forintot
a Szolidaritási Alaphoz. A pótköltségvetésben megtörtént emellett 1 milliárd
forintnak, a helyi önkormányzatokhoz történõ helyezése, amely az
önkormányzati köztisztviselõk bérezésének javítását szolgálta;
- a takarékossági intézkedésekkel összefüggõ létszámcsökkentés kiadásaival
összefüggésben a céltartalék 500 millió forintos elõirányzatán felül a
Kormány további 1,7 milliárd forintos pótelõirányzatot biztosított az
érintett tárcáknál végrehajtott létszámcsökkentésekkel összefüggõ
végkielégítésekre. Erre az 1995. évi költségvetési törvény 84. § -a
teremtette meg a lehetõséget. Az ehhez kapcsolódó intézmény-
felülvizsgálatról, létszámváltozási adatokról a II/4..1.1. pont alatt történt
meg a részletes beszámolás 2111/1994. (XI. 2.); 2139/1994. (XII. 2.)
Kormányhatározatok);
- 2003/1994. (I. 17.) határozatával a Kormány 100 millió forintot a
költségvetés általános tartalékából, 500 millió forintot a XVII.
Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím 2. alcím 2. Reorganizációs program
kiemelt elõirányzatából való átcsoportosítással biztosított a Földmûvelésügyi
Minisztérium részére falugazdász-hálózat kialakítására és mûködtetésére;
- a 2011/1994. (I. 21.) Kormányhatározat egyrészt a céltartalék Pénzbeni
juttatások 1993. évi kiegészítõ keretébõl 6 500, másrészt az általános
tartalékból 254,4 millió forintot csoportosított át az általános forgalmi adó
1993. augusztus 1-jei emelésével összefüggõ egyszeri lakossági kompenzáció
kiadásaira a fejezetek által e jogcímen folyósított és elszámolt
támogatásokra. Ugyanezen határozatában az általános tartalékból megtérítette
az Egészségbiztosítási Pénztár ilyen célú 76,3 millió forint 1993-as
többletkifizetését;
- a 2041/1994. (V. 9.) Kormányhatározat alapján a Magyar Tudományos
Akadémia fejezet, Tudományos könyv- és folyóirat-kiadási elõirányzatából 3,5
millió forintot a Földmûvelésügyi Minisztérium és a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium fejezetekhez csoportosított át;
- 2051/1994. (V. 9.) határozatában a Kormány az önkormányzati
központosított elõirányzatokból 970 millió forintot az önhibájukon kívül
hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatási lehetõségének bõvítése
érdekében csoportosított át;
- a 2069/1994. (VI. 28.) Kormányhatározat a Honvédelmi Minisztérium fejezet
címei között hajtott végre béralap és járulékaival összefüggõ mintegy 17
millió forintos elõirányzat-átcsoportosítást;
- a 2076/1994. (VIII. 6.) Kormányhatározat 5 millió forintos az Ipari és
Kereskedelmi Minisztérium fejezeten belüli (állami Energetikai és
Energiabiztonság-technikai Felügyelettõl a Magyar Energiahivatalhoz)
kisösszegû (5 millió forint) átcsoportosítást;
- a 2093/1994. (X. 7.) Kormányhatározat a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet
23/1 (Vegyes kiadások) címrõl 329 millió forintot átadott a
Külügyminisztériumnak új külképviseletek létesítési költségeivel kapcsolatos
költségek megtérítésére;
- a Kormány 2154/1994. (XII. 24.) határozatával az Ipari és Kereskedelmi
Minisztérium fejezetnél 15,5 millió forintos címek közötti átcsoportosítást
hajtott végre.
2. A TARTALEK- ES KÖZPONTOSITOTT ELIIRANYZATOK FELHASZNALASA
2.1. A költségvetés általános tartalékának felhasználása
A központi költségvetés általános tartalékának elõirányzatát az 1993. évi CXI.
törvényben 25 milliárd forintban állapította meg az Országgyûlés. Ebbõl az
1994. évi pótköltségvetés benyújtásakor a Kormány által 1994. I. félévében
felhasznált 12,7 milliárd forint, valamint ennek II. félévi determinációja
10,3 milliárd forint, összesen 23 milliárd forint beépítésre került a
pótköltségvetés elõirányzataiba, s az 1994. évi LXV. törvény a Magyar
Köztársaság 1994. évi pótköltségvetésérõl az általános tartalék megmaradt
1989,6 millió forintos elõirányzatából 1709,6 millió forint elõirányzatot
tartalmazott. Ez azt jelenti, hogy 1994-ben ténylegesen 24 720 millió forint
volt a központi költségvetés általános tartalékának felhasználható
elõirányzata. Mivel a pótköltségvetés elfogadását követõ idõszakban a Kormány
felhasználta az 1,7 milliárd forintot, így a teljes elõirányzat felhasználásra
került.
A felhasznált általános tartalék közel 40 %-a bérfejlesztésekre került
átcsoportosításra. A közel 9,4 milliárd forint 70 %-át az egészségügy
területén végrehajtott bérintézkedésekre fordította a Kormány, elsõsorban a
társadalombiztosítási finanszírozású költségvetési szerveknél. Ebbõl 5,4
milliárd forintot az Egészségbiztosítási Pénztárnak adott át, amelyet az saját
forrásaival kiegészítve használt fel.
1,1 milliárd forintot - egészségügyi munkahelyi bérpótlékként - a
Belügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a
Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium és az Ipari és Kereskedelmi
Minisztérium fejezetek szociális intézményeinél használtak fel.
A tartalékból az év közben megszületett törvényekbõl (idegenrendészeti,
honvédelmi, hadigondozási) eredõ többletfeladatokra 4,8 milliárd forintot
meghaladó elõirányzatot kellett fordítani.
A médiáknak év közben juttatott támogatás megközelíti a 3 milliárd forintot.
Az elõirányzatból 7,8 milliárd forintot intézményi mûködési többletekre,
alapítványok, társadalmi szervezetek, vállalatok támogatására, beruházásokra
(VPOP épületvásárlás, Szolnok megyei ÁNTSZ elhelyezése, Hungária körút
rekonstrukciója, 1-es villamos pályájának meghosszabbítása, fõiskolai
beruházások stb.) használt fel a Kormány. Az országgyûlési képviselõk
választásával kapcsolatos kormányzati rendkívüli kiadások kiegészítésére az
Országgyûlés 584 millió forintot csoportosított át.
A tartalék részletes felhasználását az alábbi kimutatás tartalmazza:
millió forintban
Felhasználás jogcíme 1993. évi CXI. tv. 1994. évi LXV. tv. Összesen
Illetményemelésekre összesen: 9 288,1 9 288,1
Ebbõl:
egészségügyi: 6 505,8 - 6 505,8
rendvédelmi 2 440,1 - 2 440,1
kulturális 188,0 - 188,0
minimálbér 154,2 - 154,2
Média összesen: 2 854,0 23,5 2 877,5
Ebbõl:
Magyar Televízió 1 100,0 23,5 1 123,5
Magyar Rádió 274,0 - 274,0
Duna Televízió 1 400,0 - 1 400,0
MTI 80,0 - 80,0
Év közben keletkezett törvényi 4 691,1 70,0 4 761,1
kötelezettségek
Ebbõl:
Kárpótlás és földkimérés 1 371,1 - 1 371,1
Állattenyésztési tv. stb. 70,0 70,0
Idegenrendészeti és honvédelmi tv., 1 320,0 - 1 320,0
egyéb védelmi feladatok
Hadigondozási tv. 2 000,0 - 2 000,0
Egyebek 6 177,2 1 616,1 7 793,3
Ebbõl:
Intézményi mûködési többlet 1 067,7 58,0 1 125,7
Szervezet átalakítás, új szervezet 519,5 - 519,5
kialakítása
Alapítványok, társadalmi szervezetek 1 003,9 131,5 1 135,4
támogatása
Beruházások 1 374,0 - 1 374,0
Vállalati támogatások 257,6 257,6
Duna elterelése miatti kiadások 560,0 9,9 569,9
Országgyûlési képviselõk választása 584,0 - 584,0
Egyéb tartalékra vonatkozó döntések 810,5 1 416,7 2 227,2
Mindösszesen: 23 010,4 1 709,6 24 720,0
A felhasznált tartalék elõirányzatának 37,5 %-a az egészségügyi és szociális
ágazat céljait szolgálta. Jelentõsebb részarányú a védelem, közbiztonság és
igazságszolgáltatási ágazat támogatása is (15,6 %), de ugyanilyen az oktatási,
kutatási ágazat részesedése is.
A központi kv. általános tartaléka felhasználásának teljeskörû részletezése az
ált. indokolás táblázatai között található.
2.2. A bérpolitikai céltartalék felhasználása
Az 1994. évi költségvetés tartalék-elõirányzatai között központi
céltartalékként szerepeltek a béremelésre fordítható elõirányzatok.
Az 1993. május 1-jei hatállyal végrehajtott központi bérpolitikai intézkedés
1994. évet érintõ - a kedvezményezett költségvetési címek elõirányzataiban még
nem szereplõ - bérpolitikai keret a központi költségvetési szervek részére
3.450 millió forint volt. Az elõirányzat fejezetekre, címekre való lebontása
során a szervezeti változásokból adódó szükségszerû módosítások kerültek
figyelembevételre, így a felhasználás a tervezett keretek között maradt, az
elõirányzatból 3.334 millió forint került felhasználásra.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény illetmény-elõmeneteli rendszere
1994. január 1-jével lépett hatályba. A törvény végrehajtására a központi
költségvetési szervek közalkalmazottai részére 3.100 millió forint került
elõirányzásra. A törvény hatálybalépését követõen - a költségvetési törvényben
meghatározott feltételekkel - végrehajtott tételes igényfelmérés szerint az
illetményrendszer finanszírozására társadalombiztosítási járulékkal együtt
8.163,5 millió forintra volt szükség. Az eredeti elõirányzatot meghaladó
többletigények kielégítéséhez a forrást az 1994.évi pótköltségvetés teremtette
meg.
A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatott köztisztviselõk 1994.évi
központi bérpolitikai kerete 2.000 millió forint volt. A keret felosztására a
Kormányt hatalmazta fel a törvény. Az elõirányzat teljes mértékben
felhasználásra került, melynek során a rendezõ elv az illetménybeállási szint
volt. A köztisztviselõk átlagosan mintegy 6 százalékos mértékû béremelésben
részesülhettek.
Az egyházi, alapítványi intézmények 1.400 millió forintos bérpolitikai
keretébõl - tételes felmérés után- a Népjóléti Minisztérium és a Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozó intézmények és
humánszolgáltatást végzõ nem állami intézmények dolgozói részesedtek. A
keretbõl 1.179,9 millió forint került felhasználásra.
A felsõoktatásban dolgozó oktatók 1993. szeptember 1-jei hatályú központi
béremelésének 1994.évi szintrehozásához szükséges elõirányzat - 4 milliárd
forint - a XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezetben szerepelt.
Ebbõl az elõirányzatból kellett az átcsoportosításokat végrehajtani a
Belügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium valamint a Földmûvelésügyi
Minisztérium fejezetek költségvetésébe. Az elõirányzat teljes mértékben
felhasználásra került.
Az egészségügyben dolgozó bérhelyzetének javítása érdekében 1994. év elején
olyan kormány rendelet született, hogy 1994. január 1-jei hatállyal a járó- és
fekvõbeteg szakellátás intézeteiben, meghatározott munkakörökben munkahelyi
pótlékot kell fizetni, melynek mértéke a 8000 forintos illetményalap 25-100
százalékában került meghatározásra. Az évközi, visszamenõleges intézkedés
finanszírozására a fedezetet - 222,7 millió forint - a költségvetés általános
tartalékából kellett biztosítani. A támogatásból a Belügyminisztérium, a
Népjóléti Minisztérium, az IM Büntetésvégrehajtás, a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felügyelete alá
tartozó intézmények egészségügyi dolgozói részesedtek.
A helyi önkormányzati költségvetési szerveknél az 1993. május 1-jei központi
béremelés 1994.évi szintrehozását 9.150 millió forint, a közalkalmazottak
illetmény-elõmeneteli rendszerének hatályba lépését 7.400 millió forint, a
köztisztviselõk béremelését 1.000 millió forint szolgálta.
Az önkormányzati intézmények közalkalmazottai esetében a finanszírozásban a
központi költségvetési forrás mellett jelentõs szerepet vállaltak a helyi
önkormányzatok is, saját forrásaikból. Ezeket a forrásokat egészítette ki az
állami garancia mellett felvett hitel. A közalkalmazottak illetményrendszere a
tervezett 7.400 millió forint helyett 8.494 millió forint támogatás
biztosítását igényelte a költségvetéstõl. Az elõirányzat túllépésére a
költségvetési törvény tartalmazott felhatalmazást.
Az önkormányzatok által fenntartott egészségügyi intézményekben is sor került
a munkahelyi pótlékok kifizetésére, ami a költségvetés általános tartalékából
881 millió forint kifizetését igényelte. A minimálbérek évközi emelésének
finanszírozásához az önkormányzati intézmények 133 millió forint támogatást
kaptak.
2.3. A helyi önkormányzatok központosított elõirányzatainak
felhasználása
A helyi önkormányzatok központosított elõirányzatainak felhasználásáról a
VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. címen 4. alcímen található a részletes
beszámoló.
3. A KORMANY KEZESSEGVALLALASAI
A Költségvetési Törvény 37. §-ának (2) bekezdésében megállapított keret
terhére:
3.1. 1009/1994. (II. 3.) Kormányhatározat
a gödöllõi Grassalkovich-Kastély hasznosításáról
A Kormány a kastélyegyüttes helyreállításához és kiépítéséhez a közhasznú
társaság által a (non-profit) beruházásokhoz igényelt hitelfelvételekhez és
járulékai erejéig állami garanciát nyújt. Ennek mértéke nem haladhatja meg az
összhitel 75%-át, és legfeljebb 1 milliárd forint lehet. A Kormány
felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az esedékessé váláskor a
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter javaslatára a szükséges
állami garanciákat megadja.
3.2. 2014/1994. (II. 16.) Kormányhatározat
a borsodi acélipar reorganizációjáról
A Kormány a borsodi acélipari reorganizációs program megvalósulásáig az
érintett társaságok folyamatos mûködõképességének megõrzéséhez 1994. évben
garanciát ad 2,1 milliárd forint hitel felvételéhez.
A garanciavállalás arra az átmeneti idõre szól, amíg a tulajdonviszonyok nem
rendezõdnek.
Ez a garanciakeret:
A DNM Kft. FA-nál 900 millió Ft
ÓART FA-nál 400 millió Ft
Salgótarjáni Acélárugyár Rt-nél 300 millió Ft
D4D FA-nál 200 millió Ft
Csepeli Csõgyárnál 300 millió Ft
Összesen: 2100 millió Ft
hitel felvételére jogosít, a termeléshez szükséges forgóeszközök és bérek
finanszírozására.
3.3. 1015/1994. (III. 10.) Kormányhatározat
a Zemplén-Abaúj térség földgázellátás megvalósításának pénzügyi
feltételeirõl
A Kormány a térség gázellátási programjának megvalósításához a fejlesztést
megvalósító társaság által a felvett hitelek tõkerészére 3 milliárd forint
kezességet vállal.
3.4. 3078/1994. Kormányhatározat (1994. március 17.)
a közoktatás 1994. évi tankönyvellátásához szükséges hitelfelvételek állami
kezességvállalásáról
A Kormány a közoktatás 1994. évi tankönyvellátásához szükséges kereskedelmi
kamatú hitel 1995. január 2-ig visszatérítendõ részletének fedezetéül 1,2
milliárd forint állami kezességvállalást nyújt.
3.5. 3103/1994. Kormányhatározat (1994. április 7.)
a magyar-osztrák földgázvezetékhez kapcsolódó kezességvállalásról
A Kormány kezességet vállal az ÖMV és a MOL Rt. közötti, a Hag-vezeték
használatát biztosító szállítási szerzõdésbõl eredõ, a MOL Rt-t terhelõ
fizetési kötelezettségek (tranzitdíj+felújítási költségek a bekötött kapacitás
arányában) teljesítésére az ÖMV részére az 1996. október 1-jétõl 2016.
szeptember 30-ig terjedõ idõtartamra. (A kezességvállalás mértéke jelenlegi
árfolyamon évenként kb. 1,2-1,3 milliárd forint.) A kezességvállalás a MOL Rt-
vel kötendõ viszontgarancia szerzõdés aláírása után lép életbe.
3.6. 3114/1994. Kormányhatározat (1994. április 14.)
a Magyar Forma 1. Nagydíj Kft. részére nyújtandó 200 MFt kormányzati
kezességvállalásról
A Kormány a FOCA AMINISTRATION LIMITED és a Magyar Forma 1. Nagydíj Kft.
között 1994. március 18-án létrejött megállapodás kapcsán, utólagos elszámolás
mellett, kizárólag a verseny rendezésével összefüggõ költségek miatt
veszteségként jelentkezõ jogdíj - 200 MFt - erejéig, a Magyar Forma 1. Nagydíj
Kft.-t terhelõ fizetési kötelezettség részbeni biztosítékaként kezességet
vállal.
3.7. 3163/1994. Kormányhatározat (1994. május 12.)
A MÁV Rt. középlejáratú konzorciális hitel felvételéhez szükséges állami
kezességvállalásról
A Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a MÁV Rt. középlejáratú,
20.000,0 millió forint konzorciális hitel felvételéhez, valamint annak kamatai
és járulékos költségei megfizetéséhez az állami kezességvállalási
nyilatkozatot kiadja a kölcsönt nyújtó - Postabank és Takarékpénztár Rt. által
vezetett - Bankkonzorcium részére.
3.8. 1039/1994. (V. 25.) Kormányhatározat
Hajdú-Bihar megye bihari és Békés megye kevermesi térségében a
földgázellátás fejlesztésének pénzügyi feltételeirõl
A Kormány a bihari térség gázellátási programjának megvalósításához a
fejlesztõ-szolgáltató társaság által a fejlesztés érdekében felvett hitelek
tõkerészére legfeljebb 1,2 milliárd forint keretig kezességet vállal.
3.9. 3172/1994. Kormányhatározat (1994. május 25.)
a beregszászi kórház építési munkálatainak befejezésérõl
A Kormány garanciát vállal a beregszászi kórház hátralévõ építési munkái,
részben elvégzett elsõ szakaszának 1 millió dollárt kitevõ költségei
fedezésére nyújtandó kereskedelmi hitelre.
3.10. 3179/1994. Kormányhatározat (1994. május 26.)
az egyes elkülönített állami pénzalapok részére a Távközlési Alapból
nyújtható kölcsönök visszafizetéséhez és kamatai megfizetéséhez szükséges
állami garancia vállalásáról
A Kormány legfeljebb 8,9 milliárd forint összeg erejéig garanciát vállal az
egyes elkülönített állami pénzalapoknak a Távközlési Alapból nyújtható
kölcsönök mindenkori jegybanki alapkamattal egyezõ kamatainak megfizetésére.
Felhatalmazza a pénzügyminisztert az erre vonatkozó készfizetõ kezességi
szerzõdés aláírására.
3.11. 3224/1994. Kormányhatározat (1994. június 23.)
a búzatermelõk további támogatásáról
A Kormány legfeljebb 5 milliárd forint értékû hitel felvételéhez, annak 60 %-
os mértékéig garanciát vállal az FM minisztere által kiválasztott búza
felvásárló szervezetek részére.
3.12. 2087/1994. (IX. 29.) Kormányhatározat
a közoktatás 1994. évi közismereti tankönyvellátásához szükséges
hitelfelvételek állami kezességvállalásáról
A Kormány a közoktatás 1994. évi közismereti tankönyvellátásához szükséges
kereskedelmi kamatú hitel 1994. december 31-ig visszatérítendõ részletének
fedezetéül 35 millió forint állami kezességvállalást nyújt.
3.13. 2117/1994. (XI. 8.) Kormányhatározat
a MÁV Rt. gazdasági konszolidációja, valamint tevékenységének
racionalizálása érdekében szükséges intézkedésekrõl
A Kormány egyetért azzal, hogy a vasúti személykocsik lízingkonstrukció
keretében megvalósuló felújítására 20 millió svájci frank (1,7 milliárd
forint) hotel EUROFIMA-tól való felvételéhez a Kormány nevében a
pénzügyminiszter garanciát vállaljon, azzal a feltétellel, hogy az állami
garancia beváltására nem kerülhet sor, mivel a visszafizetés elmulasztása
esetén a felújított vasúti kocsi a biztosíték az EUROFIMA-nak.
A Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a MÁV Rt. pénzügyi
szanálása, 1995. évi költségvetési támogatásának növelése, valamint az
ütemezett racionalizálási intézkedések ellenére várhatóan 1995. évben
fennmaradó veszteség, likviditási hiány finanszírozására a pénzforgalmi hiány
idõbeli ütemében történõ - legfeljebb 25 milliárd forint összegig - hitel
felvételéhez a Kormány nevében garanciát vállaljon.
3.14. 2142/1994. (XII. 9.) Kormányhatározat
a közoktatás 1994. évi tankönyvellátását segítõ állami kezességvállalású
hitel lejárati idejének módosításáról
A Kormány a tankönyv- és jegyzetellátáshoz korábban 1994. december 1-jéig
biztosított hitelgarancia lejárati idejét 48 millió forintos hitel
tekintetében 1995. április 30-ig, 18,8 millió forintos hitel tekintetében
1995. október 31-ig meghosszabbítja.
3.15. 2156/1994. (XII. 24.) Kormányhatározat
A borsodi acélipar reorganizációjának folytatásáról
A Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami kezesség
vállalásával történt hitelek átvállalása esetén a további kezességvállalást a
bank- ÁV Rt. közötti hitelszerzõdés alapján adja ki.
A Kormány egyetért a borsodi térség acélgyártó vertikumai és a szorosan
kapcsolódó továbbfeldolgozó társaságok számára a mûködésük stabilizációjának
megteremtése érdekében... a Finomhengermû Munkás Kft. részére 200 millió
forint állam által garantált forgóeszköz-hitel folyósítással.
3.16. 187/1994. (XII. 30.) Kormányrendelet
az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseirõl
A mezõgazdasági termelõ az õszi búza, rozs, õszi árpa és kukoricatermelés
anyaköltségére éven belüli lejáratra felvett hitelbõl a vetésterület
hektárjára számítva legfeljebb tizenhatezer forint hitelösszeg után állami
garanciavállalásban is részesülhet.
Állami garanciavállalás mellett a hitel az õszi búza, a rozs, valamint az
õszi árpa esetében legkésõbb a tárgyév november 30. napjáig, a kukorica
esetében pedig legkésõbb a tárgyév május 31. napjáig megkötött
hitelszerzõdés alapján vehetõ igénybe.
Az állami garanciavállalás a hitel, illetve részteljesítés esetén a fennmaradó
tõkeösszeg hetven százalékra terjed ki.
A Költségvetési Törvény 38. §-ában szereplõ felhatalmazás alapján:
3.17. 3005/1994.sz.határozat (1994. január 6.)
A Magyar Villamos Mûvek Rt által az Európai Beruházási Banktól felvett 20
millió ECU összegû kölcsön felvételéhez a kormány garanciát nyújt. A
kölcsönbõl folytatódhat az MVM Rt. hangfrekvenciás központi vezérlési
programjának kiépítése.
3.18. 3184/1994. sz. határozat (1994. június 2.)
A kormány garanciaegyezményt ír alá a Magyar Hitel Bank Rt és az Európai
Beruházási és Fejlesztési Bank közötti kölcsön-megállapodáshoz kapcsolódóan a
Mezõgazdasági Átalakítási Program finanszírozására.
3.19. 2140/1994 sz. határozat (1994. december 9.)
A Magyar Távközlési Rt és az Európai Beruházási Bank közötti 1994 évi 100
millió ECU kölcsönhöz a kormány garanciát nyújt, melynek elõfeltétele egy, a
hitelfelvevõvel megkötendõ "származékos garanciaegyezmény".
3.20. 2149/1994 sz. határozat (1994. december 21.)
A Magyar Köztársaság garanciát vállal az önkormányzatok infrastrukturális
beruházásainak finanszírozására szolgáló 80 millió ECU összegû kölcsönre. A
kölcsönt az OTP és a Kereskedelmi Bank Rt veszi fel az Európai Beruházási
Banktól.
4. A KÖLTSEGVETESI PENZELLATAS IDIARANYOSTOL VALO ELTERESE
4.1. Központi költségvetési szervek
A központi költségvetési szervek mûködési kiadásai teljesítéséhez - az évközi
változásokkal módosított - költségvetési támogatás idõarányosan, havi
bontásban illette meg a fejezeteket. A Kormány az államháztartásról szóló
törvény (a továbbiakban: Áht.)102. §-ának (4) bekezdése alapján ezen
jogszabályi elõírástól - a központi költségvetés likviditási szempontjaira
tekintettel - indokolt esetben eltérhet, ami a gyakorlatban elõre-ütemezést
jelent. Csupán néhány esetben vált szükségessé a mûködési kiadások
teljesítéséhez a költségvetési támogatás idõarányostól eltérõ folyósítása.
Ismétlõdõen jelentkezõ a 13. havi bérfizetési kötelezettséggel, valamint a
rendészeti szervek egyenruházati illetményének kifizetésével kapcsolatos
elõrehozási igény.
A költségvetési támogatás folyósítását a Pénzügyminisztérium a fejezetek által
benyújtott pénzellátási terv alapján, valamint a Kormány engedélyével végezte.
A Kormány
- idõarányost meghaladó költségvetési támogatás folyósítását engedélyezte azon
központi költségvetési szervek részére, amelyek törvény által elõírt 13.
havi bérfizetési kötelezettségüknek január hónap folyamán voltak kötelesek
eleget tenni. Ez a köztisztviselõk, illetve közalkalmazottak jogállásáról
szóló törvény, továbbá a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi
dolgozók elõmenetelérõl és javadalmazásáról szóló törvény hatálya alá
tartozókat érintette;
- a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet részére január hónapban 1 milliárd
forint, február hónapban közel 1,3 milliárd forint összegben idõarányostól
eltérõ költségvetési támogatás folyósítását engedélyezte, az elõzõ évrõl
áthúzódó mûködési költségek fedezetére;
- a rendészeti szervek egyenruházati illetményének kifizetéséhez szükséges
pénzügyi források megteremtése érdekében hozzájárult ahhoz, hogy a VIII.
Belügyminisztérium fejezet több mint 1,3 milliárd forint, a XII. Igazságügyi
Minisztérium fejezet 160,0 millió forint, a XVII. Pénzügyminisztérium
fejezet számára 150,0 millió forint megelõlegezésre kerüljön;
- az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal számára április hónapban
152,7 millió forint, május hónapban 97,8 millió forint folyósítását
engedélyezte, ami a kárpótlási jegykészletek feltöltése, fénymásoló gépek
cseréje, számítógép-kapacitás bõvítése miatt vált szükségessé;
- a Külügyminisztériumnál hozzájárult ahhoz, hogy a gazdálkodási nehézségek
átmeneti rendezése, a vízumbevételek szezonálisan jelentkezõ megelõlegezése
érdekében június hónapban 500,0 millió forint, július hónapban 350,0 millió
forint, október hónapban 400,0 millió forint átutalásra kerüljön.
4.2. Elkülönített állami pénzalapok
1994-ben az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatásainak
folyósítása általában idõarányosan teljesült. Ez alól kivételt csak azok az
alapok képeztek, ahol a kiadási struktúra az egyes hónapokban eltérõ
finanszírozást igényelt (pl. a Gépjármû Felelõsségbiztosítási és Kárrendezési
Alap részére - külön szerzõdés alapján - a költségvetési támogatás utalása
negyed évente történt), illetõleg azok az alapok, ahol a bevételi többletek,
hiányok évközi intézkedést igényeltek (pl. Országos Erdészeti Alap, Országos
Tudományos Kutatási Alap, Menekülteket Támogató Alap) Egyes alapok
költségvetési támogatása a privatizációs bevételek elmaradása miatt növekedett
(pl. Foglalkoztatási Alap). E növekedés június és július hónapokban jelentett
kiugró költségvetési terheket. A Kormány a Menekülteket Támogató Alap számára
- a Debreceni Menekültügyi Állomás átalakításával kapcsolatosan 1993. évrõl
áthúzódó kötelezettségek teljesíthetõsége érdekében - engedélyezte, hogy az
idõarányos folyósítástól eltérõen 255,0 millió forint megelõlegezésre
kerüljön.
A központi költségvetés 1994-ben 40,3 milliárd forintot irányzott elõ az
alapok támogatására. A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetésérõl szóló
1994. évi LXV. törvény azonban az alapok költségvetési támogatásának
elõirányzatát 37,4 milliárd forintra módosította: 1 alap tekintetében növelte,
7 alap tekintetében csökkentette a költségvetési támogatást. Ezáltal az addigi
- az alapoknál jelentkezõ - bevételi többletek intézkedéseket igényeltek (pl.
a Befektetés-ösztönzési Alapnál, a "Felzárkózás az európai felsõoktatáshoz"
Alapnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál).
A munkanélküli ellátásban részesülõk számának mérséklõdésével a munkáltatói
járulék mértéke csökkenthetõvé vált és így a Szolidaritási Alap költségvetési
támogatása 16,3 milliárd forintról 12,0 milliárd forintra csökkent.
5. A KÖLTSEGVETESEN KIVÜL KEZELT BEVETELEK ES KIADASOK, A SZAMLA
FORGALMA, ALLOMANYANAK VALTOZASA
5.1. A központi költségvetés letéti számlái
A Pénzügyminisztérium a központi költségvetéshez kapcsolódóan négy letéti
számlát kezel.
Az Egyéb pénzügyi lebonyolítások letéti számla olyan pénzeszközök
elszámolására szolgál, amelyek törvény vagy rendelet alapján ideiglenesen vagy
végleges jelleggel a központi költségvetésen kívül kezelendõk.
A számla egyenlege 2,0 milliárd forintról 9,0 milliárd forintra nõtt. A
növekmény a Világkiállítási alap 7,2 milliárd forint összegû maradványának
letéti számlára helyezésébõl adódik.
A Termelõszövetkezeti Visszatérítendõ Állami Juttatási alap letéti számla
egyenlege alig változott, mert a számlára érkezõ bevételek átutalásra kerültek
a központi költségvetés részére.
A Hungarocamion Vállalat világbanki adósságszolgálata letéti számla egyenleg
388,9 millió forinttal csökkent, s 854,3 millió forinttal zárt.
A Külföldi államsegélyek forgalmi letéti számla 1994. évben nyílt meg, a
számla egyenlege a külföldrõl kapott államsegélyek fel nem használt részét
tartalmazza.
A központi költségvetés letéti számláinak állományának és forgalmának
alakulásáról szóló részletes kimutatását a Pénzügyminisztérium fejezet
indokolása tartalmazza.
5.2. A központi költségvetési szervek letéti számlái
Az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, letéti kezelési,
pénzellátási és költségvetési befizetési rendjérõl szóló 140/1993. (X. 12.)
Kormányrendelet 4. § (4) bekezdése lehetõvé teszi, hogy az intézményi
felügyeletet ellátó központi költségvetési szerv külön engedély nélkül a
költségvetési elszámolási körön kívüli bevételek és kiadások kezelésére egy
letéti számlát vezessen.
1994-ben a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Miniszterelnöki Hivatal és a
minisztériumok többsége bonyolított központi letéti számláján, illetve külön
engedéllyel jogszabályi kötelezettség, vagy intézményi ellátottak
pénzletéteinek kezelése (õrzése) céljából letéti pénzforgalmat.
A központi költségvetési szervek kezelésében lévõ letéti számlák állományát és
forgalmát a fejezeti indokolások részletesen bemutatják.
Jelentõsebb forgalom a Miniszterelnökség, a Honvédelmi Minisztérium, a
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium központi letéti számláján
volt. A Miniszterelnökség központi letéti számláján a volt egyházi ingatlanok
tulajdoni helyzetének rendezésével, továbbá a Magyar Rádió és a Magyar
Televízió részére a 2069/1993. (XII. 31.) Kormányhatározat alapján átmeneti
jellegû folyósítások elszámolása történt meg. Az egyházi ingatlanok
visszaadására a kiutalás 3997,6 millió forint. A Magyar Rádió és Magyar
Televízió részére 1.661 millió forint folyósítás történt, illetve a Magyar
Rádió 425,3 millió forintos költségvetési befizetésének teljesítését is
elszámolták.
A Honvédelmi Minisztérium Központi letéti szálájára került a Hadigondozotti
törvény végrehajtására létrehozott Közalapítványnak juttatandó 2 milliárd
forint, mivel 1994. végén a Közalapítvány bankszámlával még nem rendelkezett.
Ennek továbbutalása 1995-ben történt meg.
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1994-ben utalta ki az
átmenetileg ott elhelyezett távközlési koncessziós díjakat közel 21,0 milliárd
forint összegben.
Intézményi körben az Igazságügyi Minisztérium fejezetben a bíróságok és az IM
Büntetés-végrehajtás jogszabályi elõírások alapján kezelnek bírói, elnöki és
végrehajtási eljárással kapcsolatos letéteket, illetve a fogvatartottak
pénzeit.
A Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatban a Kincstári
Vagyonkezelõ Szervezet öt letéti számlát vezet. Ezek a vagyonhasznosítással
összefüggõ elõlegek, bánatpénzek, a szovjet csapatkivonás során megüresedett
ingatlanokkal összefüggõ jogszabályi elõírások alapján elkülönítetten
kezelendõ (tartalék) pénzeszközök, ingatlanértékesítési stb. bevételek és
kiadások kezelésére szolgálnak.
IV.
FELHATALMAZASOK
A KÖLTSEGVETESI ES A POTKÖLTSEGVETESI TÖRVENYBEN KAPOTT
FELHATALMAZASOK TELJESITESE
1. A Költségvetési Törvény 3. §-ában az 1994. évre eredetileg jóváhagyott
329,6 milliárd forintos hiány finanszírozására hatalmazta fel a
pénzügyminisztert, az alábbi megosztásban:
«\szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 10 \h» 300 milliárd forint értékû
államkötvény,
amelybõl 69,2 milliárd forint a hiteltörlesztések, illetve lejáró
államkötvények megújítását szolgálja;
«\szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 10 \h» 29,6 milliárd forinttal
emelkedhet a kincstárjegyek és más állami értékpapírok állománya.
Ha azonban a 300 milliárd forint értékû államkötvényt - a tõkepiaci
viszonyok miatt - nem lehet teljes egészében eladni, akkor a kiesõ
források pótlására ideiglenesen a fenti kereten felül is növelhetõ a
kincstárjegy állomány.
«\szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 10 \h» Amennyiben a költségvetési
forgóalap likviditási helyzete, továbbá a Nyugdíj- és az
Egészségbiztosítási Alap kiadásaira vállalt fizetési garancia ezt
indokolja, akkor további kincstárjegy kibocsátás is lehetséges.
- A megnövekedett hiány fedezetéül a Pótköltségvetési Törvény 3. §-a úgy
rendelkezett, hogy 40,0 milliárd forinttal növekedhet a kincstárjegyek és más
állami értékpapírok állománya.
- Az 1994. évre vonatkozó felhatalmazáshoz társul még az 1993. évi
pótköltségvetési törvényben az adott évi hiány finanszírozására jóváhagyott,
de 1993-ban ki nem használt 116,4 milliárd forintos kötvény-kibocsátási
keret, amelybõl az év eleji államkötvény értékesítések alkalmával 80 milliárd
forint összegû rész felhasználásra került.
E kibocsátási felhatalmazások alapján új államkötvény-kibocsátásra 1994-ben 15
alkalommal került sor:
«INVALID_FIELD: Object»
A felsorolt kibocsátások közül 5 az 1993. évi hiány finanszírozására lett
kibocsátva, összesen 80 milliárd forint értékben. Ebbõl az összegbõl 20
milliárd forint az 1995/E megnevezésû államkötvény lecserélését szolgálta. E
kötvény helyett egy négy éves és egy öt éves lejáratú, változó kamatozású
kötvény került kibocsátásra. A fennmaradó 60 milliárd forint összegû kötvény
az 1993-ban értékesített kincstárjegyek lecserélését szolgálta.
Az 1994. évi felhatalmazások alapján 10 alkalommal, összesen 132,3 milliárd
forint értékben került sor államkötvény kibocsátására. A fennmaradó keretbõl
1995. januárjában két további, 1994. évi hiányt finanszírozó kötvény került
értékesítésre, összesen 3,0 milliárd forint összegben. Az 1994. évi
felhatalmazásból ily módon 164,7 forint összegû államkötvény nem került
kibocsátásra. Ezt az összeget a megváltozott felhatalmazási rendszer
következtében 1995-ben már nem szükséges fölhasználni. Az 1995. januári
kibocsátások azért még az elõzõ évi felhatalmazások alapján történtek, mert a
hozzájuk tartozó megállapodások még 1994. decemberében kerültek aláírásra.
A forgalomban lévõ, legfeljebb egy éves lejáratú kincstárjegyek állománya
összességében 94,4 milliárd forinttal emelkedett 1994-ben. Ezen belül a
kamatozó típusú kincstárjegyek állománya 37,5 milliárd forinttal bõvült. Ezek,
az elsõsorban a lakosság által kedvelt, széles hálózaton értékesített
állampapírok a rendszeresen, minden hónap 3. hetében, egy hetes jegyzési
idõszakban hozzáférhetõ Kamatozó Kincstárjegyekbõl, és a folyamatosan
értékesített Lakossági Kincstárjegybõl tevõdtek össze 1994-ben.
Az év folyamán jelentõsen átalakult a diszkont kincstárjegyek aukciós
rendszere. Így többek között megváltozott e kincstárjegyek lejárata és ebbõl
fakadóan az elnevezése is:
«\szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 10 \h» az 1 hónapos diszkont
kincstárjegy 28 napos lejáratú, értékesítésére hetente, kedden kerül sor,
«\szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 10 \h» a 3 hónapos diszkont kincstárjegy
91 napos lejáratú, értékesítésére hetente, szerdán kerül sor,
«\szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 10 \h» a 6 hónapos diszkont kincstárjegy
182 napos lejáratú, értékesítésére az elmúlt évben még havonta egyszer, a
hónap második hetében, csütörtökön került sor,
«\szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 10 \h» a 12 hónapos diszkont
kincstárjegy 364 napos lejáratú, értékesítésére az elmúlt évben havonta
egyszer, a hónap utolsó hetében, pénteken került sor.
A lejárati idõ változtatását az indokolta, hogy a hetekhez igazított
visszafizetési idõ automatikusan lehetõvé tette a lejáró kincstárjegyek
megújítását, mivel pl. a 182 napos diszkont kincstárjegy mindig csütörtökön, a
következõ pénzügyi teljesítés napján jár le. A másik fontos változtatás a
rugalmas maximális és minimális hozamsáv bevezetése volt, amely lehetõvé tette
a piaci viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodást az aukciókon.
A befektetõ centrikusabb, rugalmasabb és sûrített aukciós rendszer
következtében fokozatosan népszerûbbekké váltak a diszkont kincstárjegy
aukciók. Ennek következtében 56,9 milliárd forinttal növekedett a diszkont
kincstárjegyek állománya. Ezen belül az 1 hónaposoké 24,0 milliárd forinttal
csökkent, a 3 hónaposaké 60,2 milliárd forinttal nõtt, míg a 6 hónaposaké 14,3
milliárd forinttal mérséklõdött, a 12 hónaposoké pedig 35,1 milliárd forinttal
bõvült. Ezek a változások arra utalnak, hogy az év végére sikerült némileg
javítani a diszkont kincstárjegyek lejárati szerkezetén, mégpedig az 1
hónaposok rovására a 3 hónaposok felé, és a 6 hónaposok rovására a 12
hónaposok felé.
A tényleges, 94,4 milliárd forintos kincstárjegy állomány bõvülés a
kibocsátási felhatalmazásokat tekintve egészen sajátosan alakult 1994-ben.
Elõször is az 1993. évi felhatalmazás alapján kibocsátott 60 milliárd forint
összegû államkötvény utólagosan 60 milliárd forint összegû kincstárjegy
állományt váltott ki a elõzõ évi hiány finanszírozásában. Ennek alapján az
1993. évi korrigált kincstárjegy állomány 220,7 milliárd forint helyett
utólagosan 160,7 milliárd forintra változott. Ehhez a 160,7 milliárd forintos
korrigált állományhoz adódott hozzá az 1994. évi hiányt finanszírozó
kincstárjegy állománygyarapodás, melynek összege 189,4 milliárd forint volt. E
növekményt azonban 35,0 milliárd forinttal csökkentette a negatív egyéb célú
kincstárjegy kibocsátás, amely döntõen a társadalombiztosítási alapok
forgóalap igénybevételének növekedése és a forgóalap állománycsökkenése
eredõjeként adódott. Az 1994. évi hiányt utólagosan finanszírozó 3 milliárd
forint összegû 1995. évi kötvénykibocsátás pótlólag 3 milliárd forinttal
csökkentette az 1994. évi hiányt finanszírozó kincstárjegyek állományát. A
felhatalmazások alapján számított 1994. évi korrigált kincstárjegy állomány
növekedés ily módon 151,4 milliárd forint volt 1994-ben.
2. Nem a költségvetési hiány finanszírozása céljából az Országgyûlés a
Költségvetési Törvény 3. §-ában az alábbi kibocsátásokra hatalmazta fel a
pénzügyminisztert:
«\szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 10 \h» A Költségvetési Törvény a
bankkonszolidáció folytatása érdekében legfeljebb 125 milliárd forint
összegû államkötvény kibocsátására hatalmazza fel a Pénzügyminisztert.
E keretbõl az elmúlt évben két darab, 20 éves lejáratú, változó
kamatozású államkötvény kibocsátására került sor összesen 85 milliárd
forint összegben. Ebbõl 1994. év végéig 47,8 milliárd forint került
felhasználásra, a különbözet a Pénzügyminisztérium értékpapír
számlájára került.
«\szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 10 \h» Az 1993. évi költségvetési
törvény 1993-1994. években összesen 23 milliárd forint értékben
Budapesti Innovációs Felsõoktatási Kötvény kibocsátására hatalmazta
fel az Állami Fejlesztési Intézetet. Ebbõl 1993. decemberében 3
milliárd forint, 1994. áprilisában további 3 milliárd forint összegû
értékpapír értékesítésére került sor. A világkiállítási program
leállítása miatt ugyanakkor további kibocsátásokra nem kerül sor.
«\szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 10 \h» A Magyar Nemzeti Bankról szóló,
az 1994. évi IV. törvénnyel módosított 1991. LX. törvény alapján minden
évben piaci kamatozású államkötvénnyé kell alakítani a központi
költségvetés MNB-vel szembeni, a forint és a keresztárfolyamok
változása miatt keletkezõ kamatmentes, lejárat nélküli adóssága elõzõ
év végi állományának 5 százalékát. Ennek megfelelõen az elmúlt év május
29-én 30 milliárd forint összegben egy 10 éves és 29,1 milliárd forint
összegben egy 30 éves lejáratú, változó kamatozású államkötvény került
kibocsátásra. (A központi költségvetés bruttó adósságágnak nagyságát ez
a lépés önmagában nem befolyásolta, szerkezetét és kamatterheit azonban
igen.)
E három kibocsátás alakulása közvetlenül nem érintette a költségvetés
forgóalapját.
3. Eredetileg nem állami, de a költségvetés helyzetét befolyásoló
kibocsátások:
«\szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 10 \h» A társadalombiztosítási alapok
1992. évi zárszámadásáról szóló törvény alapján az 1992. évi hiány
finanszírozására összesen 32 milliárd forint értékû kötvény
kibocsátása lehetséges. Ezek olyan sajátos értékpapírok, amelyek az
értékesítést követõ egy hónap elteltével állampapírrá alakulnak. Ebbõl
a típusból az elmúlt évben 5,5 milliárd forint összegû értékpapír
került értékesítésre.
«\szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 10 \h» A társadalombiztosítási alapok
1993. évi hiányának finanszírozására összesen 40 milliárd forint
értékû, legalább 10 éves kötvény kibocsátására hatalmazta fel az
Országgyûlés az érintett alapokat, amelynek kamatait a költségvetés
fizeti, és a tõketörlesztésre garanciát nyújt a költségvetés. Ebbõl
1993-ban összesen 16 milliárd forint, 1994-ben 0,5 milliárd forint
összegû kötvény értékesítésére került sor. A fennmaradó keret sorsa
bizonytalan, mivel a potenciális vásárlók a típus helyett inkább
normál államkötvényeket kívánnak venni.
4. A Magyar Nemzeti Bankról szóló, az 1994. évi IV. törvénnyel módosított
1991. LX. számú törvény alapján további, közvetlenül csak a forgóalap
likviditását befolyásoló hitel lehetõség az MNB által nyújtható rövidtávú
likviditási hitel, amelynek legmagasabb összege a tervezett költségvetési
bevételek 2 százaléka, azaz 1994-ben 26,1 milliárd forint. Ez tényleg csak
a néhány napos fizetési nehézségek finanszírozására alkalmas, mert ilyen
likviditási hiteltartozás egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 napig
állhat fenn, s az év utolsó napján a költségvetésnek ilyen hiteltartozása
nem lehet.
***
A TÖRVENYJAVASLAT RENDELKEZESEINEK
INDOKOLASA
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 28. §-ában foglalt
zárszámadási kötelezettségének a Kormány e törvényjavaslat benyújtásával tesz
eleget.
1-2. §-hoz
A törvényjavaslat elsõ szakaszai a központi költségvetés 1993. évi kiadásainak
és bevételeinek fõösszegét, valamint hiányát rögzítik. A törvényjavaslat 1. és
2. számú mellékletei a költségvetési törvénnyel összehasonlítható, az
idõközben bekövetkezett elnevezésbeli, szervezeti és prezentációs
módosulásokkal frissített szerkezetben a pótköltségvetési elõirányzatok
teljesítését részletezik. (A költségvetési elõirányzatok teljesítésének
fejezetenkénti indokolását a törvényjavaslat külön kötetei tartalmazzák.)
3-4. §-hoz
A központi költségvetés 1994. évi hiányát és az állami forgóalap folyamatos
likviditási szükségletét a Költségvetési Törvény 3. §-ában kapott
felhatalmazás alapján, államkötvények - és a kedvezõtlen pénzpiaci viszonyok
miatt, ami megnehezítette a hosszabb futamidejû államkötvények értékesítését -
a tervezettnél nagyobb mértékben egy évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyek
kibocsátásával finanszírozta a pénzügyminiszter.
5. §-hoz
A javaslat tartalmazza a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulása
elszámolásának eredményeit, az ezzel kapcsolatos központi költségvetési
kötelezettségeket, valamint az önkormányzati visszafizetési és kamatfizetési
kötelezettségeket.
Az Állami Számvevõszék megállapításai e törvény keretében emelkednek jogerõre.
A helyi önkormányzatok által követendõ eljárás rendjét szintén a javaslat
határozza meg.
6-7. §-hoz
A jogszabályhely hivatkozásokat tartalmaz a törvény azon mellékleteire, melyek
bemutatják a helyi önkormányzatoknak nyújtott központi költségvetési
támogatások elõirányzatait és azok teljesülését.
Felhatalmazást tartalmaz a javaslat a címzett- és céltámogatásokhoz kapcsolódó
elszámolási különbözetnek az Állami Fejlesztési Intézet részére történõ
átutalásra.
Tájékoztatásul itt jelenik meg továbbá a helyi önkormányzatok 1993. évi
zárszámadási kötelezettségeinek teljesítésére is.
8. §-hoz
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió különféle forrásokból (elsõdlegesen
elõfizetési díjakból és sponzordíjakból) 0,5 milliárd, illetve 0,8 milliárd
forint összegû többletbevételt ért el az elõirányzott 3,9 milliárd, illetve
7,8 milliárd forinthoz képest. A szóbanforgó bevételek alaptevékenységgel
összefüggõ támogatásértékû bevételnek minõsülnek, amelyek felhasználásával
kapcsolatban az elõirányzatmódosítás gyakorlása fõszabályként a felügyeleti
szerv hatásköre. Mivel az Alkotmánybíróság 1994. október végén
alkotmányellenesnek minõsítette, hogy a felügyeleti szervi jogosítványokat e
tekintetben a Kormány kijelölt tagja lássa el, más praktikus megoldás jelen
helyzetben nem található, mint hogy az intézmény eljárását az Országgyûlés
tudomásul vegye, vagyis rendezze a kialakult jogi helyzet következményét.
9-10. §-hoz
Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései értelmében a központi
költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének
végrehajtását bemutató mérleget a költségvetési zárszámadás keretében az
Országgyûlés jóváhagyja.
11. §-hoz
Az 1994. évi XIII. törvény úgy rendelkezik, hogy az Orosz Köztársasággal
szemben 1991. végéig felhalmozódott és 1992. végi hatállyal az állam által a
Magyar Nemzeti Banktól államkötvényekért megvásárolt követelésbõl 800 millió
USD összegben haditechnikai termékek szállításával törlesztendõ rész pénzügyi
elszámolását a szállítmányok beérkezési évének költségvetésében kell
megejteni, s azokról az Országgyûlésnek a zárszámadás keretében szükséges
részletesen számot adni.
12-13. §-hoz
Az ÁFI Rt. által kezelt, az államháztartáson kívüli adósokkal szemben
nyilvántartott 92.121,2 millió forintos követelésállomány - amibõl 21.282,7
millió forintot a felszámolás alatti adósok tartozása tesz ki - 24.132 millió
forinttal alacsonyabb az egy évvel ezelõtti állománynál.
Az állománycsökkenésben az Országgyûlés határozatainak hatása összesen 6.521,3
millió forint volt, ami a MÁV Rt-nél (2739,0 millió forint) és a Szekszárdi
Húsipari Rt-nél (282,3 millió forint) adósság-elengedésként, a DUNAFERR DV Rt-
nél pedig (3.500,0 millió forint) járadékfizetési kötelezettség részvénnyé
konvertálásaként valósult meg.
Ugyancsak felsõszintû határozat, azaz a Kormány 3530/1992. sz., a
szénbányászat szervezeti, irányítási és tulajdonosi rendszerének átalakítására
vonatkozó határozatában foglaltak végrehajtásaként került sor a felszámolás
alatt álló Mátraaljai Szénbányákkal szemben fennálló követelések részvényekkel
történõ kielégítésére. Az ÁFI Rt. így 5.428,6 millió forintos követelése
fejében ugyanilyen névértékû Mátrai Erõmû Rt. részvényt kapott.
Az 1992. évi Költségvetési Törvény 38. §-ában kapott felhatalmazás alapján az
ÁFI Rt. a csõd, illetve felszámolási eljárások keretében saját döntése alapján
is engedélyezhet átütemezést, illetve végrehajthat 500 millió forintot meg nem
haladó adósság-tõke konverziót az általa kezelt adósságállomány 2,5 %-ának
erejéig. A hivatkozott felhatalmazást irányadónak tekintve az 1994. évi XCVI.
törvény 16. §-a ezeket a lehetõségeket kiterjesztette az adóskonszolidációs
eljárásra is, megengedve, hogy a reorganizációs szerzõdésekben meghatározott
feltételek teljesüléséhez kötve az ÁFI Rt. a többi hitelezõvel azonos arányú
adósság elengedéséhez hozzájáruljon.
E jogosítvánnyal élve az ÁFI Rt. az év folyamán csõdegyezség keretében 185,1
millió forint, az adóskonszolidációs eljárásokban 159,3 millió forint
tartozást ütemezett át. Az adóskonszolidáció keretében átütemezett összeg
tartalmazza azt az 53,8 millió forintot is, aminek felételekhez kötött
elengedésére az ÁFI Rt. megállapodást kötött, de állományt csökkentõ hatása
csak a feltételek teljesítését követõen késõbb jelentkezik.
ÁFI Rt. döntés alapján 125,1 millió forint tarozás adósság-tõke konverziójáról
született megállapodás a Tokaj Kereskedõház Rt-nél és az ST GLASS Rt-nél az
adóskonszolidációs eljárás keretében, így összesen 100,0 millió forint
adósságot azonos névértékû részvénnyel váltanak ki, míg a Borsodnádasdi
Lemezgyár felszámolása keretében további 25,1 millió forint tartozást a
Központi Váltó és Hitelbank Rt. kötvényeivel "fizettek ki".
A költségvetés XXXI. Belföldi Államadósság fejezetében megtervezett
elõirányzatok mindegyike túlteljesült 1994-ben. Az államikölcsön-törlesztés
2000,0 millió forintos elõirányzata helyett 4153,3 millió forint folyt be és
került befizetésre a központi költségvetésbe. A többletbõl 1803,7 millió
forint a Péti Nitrogénmûvek felszámolásából származik. A költségvetési
bevételt az állami kölcsön törlesztése címén (1 cím 1 alcím) további 43,8
millió forinttal növelték egyrészt a Gabcsikovó-Nagymarosi Vízerõmûvel
kapcsolatos törlesztések (15,2 millió forint), másrészt a lakások
használatáért befizetett díjak (28,5 millió forint), így az ezen a címen
befolyt összes bevétel 4195,1 millió forint volt.
Az állami alapjuttatások után fizetendõ fix járadékok címén tervezett 8.000,0
millió forintnál 666,3 millió forinttal többet fizettek be az adósok. Ezen
túlmenõen 40,3 millió forint is átutalásra került.
A Paksi Atomerõmû 2 x 1000 MW-os bõvítéséhez igénybevett alapjuttatásból
megvalósított létesítmények egy részét a leállítást követõen is hasznosítani
lehet. Az ezekhez felhasznált forrás után sikerült 1994. évben a
járadékfizetési kötelezettséget érvényesíteni és a szerzõdést erre vonatkozóan
2162,2 millió forint fix járadék megfizetésére megkötni.
További, összesen 166,1 millió forintos követelésállomány-növekedést okozott
még a felszámolás miatt meghiúsult konverzió (52,5 millió forint), a
felszámolás során elismertetett többletigények (86,0 millió forint), valamint
a törlesztések beérkezése és azok átutalása közötti technikai-idõbeli
eltérések 1993. és 1994. évek közötti különbsége (27,6 millió forint).
Az 1.000,0 millió forintra tervezett állami kölcsön kamattal szemben 1.485,5
millió forintot utalt át az ÁFI Rt., amibõl 557,2 millió forint ugyancsak a
péti felszámolásból folyt be. (A kamat nem képezi a számszerûsített követelés-
állomány részét.)
A Jamburgi gázszállítás árbevételeként tervezett 14.000,0 millió forint
helyett 16.733,2 millió forint bevételhez jutott a költségvetés. A Jamburgból
érkezõ gáz ármegállapítása a MOL Rt-MINERALIMPEX-PM-ÁFI Rt. között 1993.
december 21-én létrejött és 1994. december 31-ig érvényes megállapodás alapján
történt. Ennek értelmében a törlesztésként kapott gáz ára az orenburgi földgáz
számla szerinti, az érvényes banki árfolyamon számított, USD elszámolású
import árának és a MOL Rt. költségeivel csökkentett, hazai gerincvezetéki
átlagárának a számtani középértéke.
A Jamburgi kiemelt jelentõségû kormányzati beruházás lezárásával kapcsolatos
munkálatokra 50 millió forint összeg szükséges, mert az államközi egyezmény
még nincs lezárva, illetve a törvényi elõírásoknak megfelelõen a dokumentumok
tárolását öt évig kell biztosítani.
14. §-hoz
A bankrendszer piacgazdasági feltételeinek megfelelõ mûködését megalapozó
hitelkonszolidációs célra az 1994. évi Költségvetési Törvény felhatalmazása
alapján 66,5 milliárd forint nagyságban történt a költségvetést közvetlenül
nem terhelõ, államadósságot növelõ kötvénykibocsátás.
15. §-hoz
1994. évben a világkiállítás EXPO lemondásáról szóló 1994. évi LXX. törvény
elfogadásáig összesen 3 milliárd forint értékben valósult meg felsõoktatás-
fejlesztési célt finanszírozó államkötvény-kibocsátás (Universitas II.
kötvény). Az EXPO lemondása után nem történt újabb kibocsátás, és a már
megvalósult kibocsátásokból befolyt pénzeszközök továbbra is az eredeti
tervnek megfelelõ felsõoktatás-fejlesztési célt szolgálnak.
16. §-hoz
A Magyar Nemzeti Bankról szóló többször módosított 1991. évi LX. törvény
22. §-a elõírja az MNB-nél lévõ nettó devizatartozás utáni leértékelési
veszteségbõl és keresztárfolyamváltozásból eredõ veszteségelem miatti
kamatmentes és lejárat nélküli államadósság megelõzõ év végi állománya 5 %-
ának piaci kamatozású államkötvényre cserélését, aminek konkrét nagysága 59,1
milliárd forint volt 1994-ben.
17. §-hoz
A társadalombiztosítás 1992. évi kiadási többletének részbeni finanszírozása
céljából a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének
végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény 6. és 10. §-a értelmében a
Társadalombiztosítási Alapok felhatalmazást kaptak, hogy 1994-ben kötvényt
bocsássanak ki. Ezen kötvények 30 nap elteltével állampapírrá alakultak át,
ami növeli az államadósság nagyságát.
18. §-hoz
Az államadósság nagyságának 1994. évi összes változását az egyes összetevõk
külön részletezésével tartalmazza ez a paragrafus.
19. §-hoz
Az orosz fél szállítási nehézségekre hivatkozva, az 1994. évi szerzõdéstõl
eltérõen 5.340.831,39 USD értékû eszközt és anyagot csak 1995. évben tud
szállítani, ez indokolja az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként
beérkezõ szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény 2.
§. (2) bekezdésének módosítását.
20. §-hoz
A büntetés-végrehajtási vállalatok a sajátos foglalkoztatás, valamint az
állami támogatás csökkenése miatt veszteségesen mûködtek, melyek következtében
jelentõs adótartozás és késedelmi pótlékot halmoztak fel.
Az adótartozás törléséhez törvényi rendelkezés szükséges.
A jogutód gazdasági társaságok a korábban képzõdött adótartozásukat és ennek
késedelmi pótlékait nem tudják kifizetni, költségvetési támogatásra nincs
lehetõség. Az adótartozások behajtása a társaságok ellehetetlenüléséhez
vezetne, így mûködõképességük helyreállítása érdekében az adótartozások
elengedése, törlése szükséges.
A MÁV Rt. rövid távú likviditási gondjainak megoldása - munkabér, és közóüzemi
díj-fizetés, gázolaj-vásárlás - érdekében vett fel 1993-ban 6 milliárd forint
egy éves lejáratú államilag garantált hitelt, amelynek kamatait megfizette, de
a kölcsön visszafizetését nem tudta teljesíteni, ezért a hitelezõ
bankkonzorcium a kezességet a költségvetés terhére érvényesítette. Ennek a
most már állammal szembeni tartozásnak a behajtása a közszolgáltatói feladatok
ellátását, a vasutas dolgozók bérének kifizetetését, az egyéb fizetési
kötelezettségek (üzemanyag, energia) teljesítését is veszélyeztetné,
tekintettel a MÁV Rt. egyre súlyosabb pénzügyi likviditási helyzetére. Mindez
indokolja a tartozás megfizetése alóli mentesítést.