Magyar Köztársaság Kormánya

T/1301.. sz.

TÖRVÉNYJAVASLAT

az állategészségügyrõl

Elõadó:

Dr. Lakos László

földmûvelésügyi miniszter

Budapest, 1995. szeptember

Törvényjavaslat

az állategészségügyrõl

Az Országgyûlés

- figyelemmel arra, hogy az állatok tartásának, az állati eredetû termékek, az

élelmiszerek, a takarmányok és az állatgyógyászati készítmények

elõállításának, tárolásának, felhasználásának, valamint forgalmazásának

állategészségügyi biztonságához, az ebbõl eredõ hazai és nemzetközi

kötelezettségeink teljesítéséhez nemzetgazdasági érdekek fûzõdnek;

- annak érdekében, hogy az állattartásnak, az élelmiszer, az állatgyógyászati

készítmény, a takarmány és az állati eredetû termék elõállításának

járványügyi-, higiéniai-, valamint az állategészségügy közegészségügyi-,

állatvédelmi- és környezetvédelmi feltétel- és eszközrendszere folyamatosan

fejlõdjön;

- abból a célból, hogy elõsegítse a nemzetközi szervezetekkel való folyamatos

együttmûködést, valamint a részvételt a nemzetközi szabályozási rendszerekkel

való harmonizáció feltételeinek megteremtésében, illetõleg megfelelõ jogi

keretet nyújtson az állategészségügyi igazgatás és a hatósági állatorvosi

tevékenység gyakorlásához

a következõ törvényt alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A törvény hatálya

1. §

(1) A törvény hatálya kiterjed:

a) az állat - ideértve a vadon élõ állatot is - (a továbbiakban: állat)

tartásának, forgalmazásának, az állati eredetû termék elõállításának,

tárolásának, felhasználásának, forgalmazásának, az élelmiszer elõállításának,

tárolásának, az állati eredetû élelmiszer forgalmazásának, a takarmány

elõállításának, tárolásának, forgalmazásának és felhasználásának, a

fertõzésközvetítõ anyagoknak és eszközöknek járványügyi és higiéniai

szempontból történõ ellenõrzésére,

b) az állat egészségi állapotának megõrzésére, vizsgálatára, gyógyítására,

c) az állatgyógyászati készítmény elõállítására, forgalomba hozatalára,

forgalmazására, tárolására, felhasználására,

d) a nyilvános állategészségügyi laboratóriumi tevékenységre,

e) az állatbetegségek kórokozóival (továbbiakban: kórokozó) folytatott egyes

tevékenységekre, valamint

f) az a)-e) pontban foglalt tevékenységek engedélyezésére és ellenõrzésére.

(2) A Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Pénzügy-minisztérium, a

Nemzetbiztonsági Hivatal szervei, valamint intézményeik tulajdonában levõ, az

alaptevékenységük ellátásához szolgálati célból tartott állatokra, e törvény

járványügyi és higiéniai rendelkezéseitõl a földmûvelésügyi miniszter (a

továbbiakban: miniszter) rendeletben eltérést állapíthat meg.

(3) Az állattenyésztésre, valamint az élelmiszer és takarmány elõállítására,

tárolására, felhasználására, forgalmazására, valamint az állategészségügyi

szolgáltató tevékenység gyakorlásának feltételeire vonatkozó külön

jogszabályok rendelkezéseit az e törvényben foglalt elõírások

figyelembevételével kell alkalmazni.

Értelmezõ rendelkezések

2. §

E törvény alkalmazásában:

1. állategészségügy: az állattartás, -forgalmazás járványügyi, gyógyászati,

állathigiéniai, szaporodásbiológiai, takarmányhigiéniai feladatait, az

élelmiszerelõállítás, tárolás, felhasználás járványügyi, higiéniai feladatait,

valamint az állati eredetû élelmiszerforgalmazás járványügyi és higiéniai

feladatait, a zoonózisokkal kapcsolatos feladatokat, az állatgyógyászati

készítmények elõállításával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával,

tárolásával, felhasználásával, engedélyezésével és ellenõrzésével kapcsolatos

feladatokat, valamint a felsorolt feladatok irányítását, szervezését,

eszközellátását, továbbá az e feladatokkal összefüggõ kutatást, képzést is

magában foglaló tevékenység;

2. állategészségügyi szolgáltató tevékenység: az állattartóval való

megállapodás alapján térítés ellenében - a külön jogszabályban meghatározottak

szerint - végzett állatorvosi tevékenység;

3. állatforgalmazás: állat üzletszerû tevékenység keretében történõ

értékesítése;

4. állatgyógyászati készítmény: minden olyan anyag, készítmény, amelyet az élõ

állat élettani és kóros állapotának befolyásolására, illetõleg vizsgálatára

alkalmaznak, az állatgyógyszerek, állatgyógyászati oltó- és kórjelzõ anyagok,

állatgyógyászati gyógyhatású készítmények, az élettani szükségleten felül

adott nem nutritív testidegen takarmánykiegészítõ anyagok, telepspecifikus

oltóanyagok, magisztrális állatgyógyászati készítmények, állatgyógyászati

segédanyagok;

5. állathigiénia: az állat tartásának, az állati eredetû élelmiszer és állati

eredetû termék elõállításának, tárolásának és forgalombahozatalának az

állatbetegségekkel összefüggõ követelményrendszere;

6. állatklinika: az egyetemi képzés és kutatás célját is szolgáló állatkórházi

intézmény;

7. állatkórház: az állat állatorvosi vizsgálatát, gyógykezelését és átmeneti

ideig történõ elhelyezését is biztosító állategészségügyi szolgáltató

létesítmény;

8. állatorvosi laboratórium: az állategészségügyi szolgáltató tevékenységgel

összefüggõ klinikai diagnosztikai kiegészítõ vizsgálatokat végzõ laboratórium;

9. állatorvosi rendelõ: az állat vizsgálatára, gyógykezelésére kialakított

helyiség;

10. állatorvosi tevékenység: állatorvosi oklevéllel végezhetõ, az állat

egészségi állapotának megállapítására irányuló vizsgálat, megelõzõ, illetve

gyógyító beavatkozás, az állat részére gyógyszerrendelés, a szakértõi, a

szaktanácsadói tevékenység, valamint az állathulla, az állati eredetû és egyéb

- az állategészségügy feladatkörébe tartozó - termék vizsgálata, ellenõrzése

és a diagnosztikai célú mintaküldés;

11. állati eredetû élelmiszer: az emberi táplálkozás céljára szolgáló állat,

illetve annak emberi fogyasztásra alkalmas minden ehetõ része, terméke,

nyersanyag, félkész- vagy késztermék formájában;

12. állati eredetû melléktermék: az állat vagy terméke feldolgozása során

keletkezõ, további feldolgozással hasznosítható anyag;

13. állati eredetû termék: élelmiszernek nem minõsülõ, az élõ, a levágott vagy

elhullott állatból származó anyag;

14. állati hulladék: az állathulla, az állati eredetû melléktermék és a

hasznosíthatatlan állati eredetû anyag;

15. állati hulladék ártalmatlanná tétele: olyan eljárás, amelynek

eredményeként a veszélyes hulladéknak minõsülõ állati hulladék betegség

terjesztésére alkalmatlanná válik;

16. állati hulladék tulajdonosa: az állattartó, a vadászatot, a halászatot, a

horgászatot, az állattenyésztést, az állatszaporítást végzõ, a vágóhidat, az

élelmiszerelõállító, valamint az állati eredetû terméket feldolgozó, illetõleg

forgalmazó helyet üzemeltetõ;

17. állatszállítás: az állatok tartózkodási helyének lábon hajtással, jármûvön

vagy egyéb módon történõ megváltoztatása;

18. állattartó: az állat tulajdonosa, illetõleg aki az állatot vagy állat-

állományt felügyeli;

19. élelmiszerhigiénia: az élelmiszer elõállításának, forgalombahozatalának a

fogyaszthatóságra való alkalmassággal összefüggõ követelményrendszere, az

élelmiszer útján terjedõ fertõzés és egyéb ártalom megelõzése és elhárítása;

20. fertõzésközvetítõ: fertõzõ állatbetegség terjesztésére alkalmas élõlény,

élõ vagy élettelen anyag;

21. fertõzõ állatbetegség: kórokozó által kiváltott állatbetegség;

22. gazdasági állategészségügyi laboratórium: a gazdálkodó szervezet által a

saját állatállománya állategészségügyi állapotának tájékozódó jellegû

felmérésére fenntartott laboratórium, amely nem végezhet a bejelentési

kötelezettség alá tartozó állatbetegségek kórokozóival kapcsolatos

tevékenységet;

23. hasznosíthatatlan állati eredetû anyag: az állat fogyasztásra és ipari

feldolgozásra alkalmatlan része;

24. járványügy: fertõzésközvetítõ útján vagy egyéb módon terjesztett, az

állatra, illetve az emberre veszélyes kórokozó, illetõleg az általa okozott

betegségek elleni védekezésre, azok felismerésére, felszámolására hozható

intézkedések és azok végrehajtása;

25. járványos állatbetegség: állatról állatra vagy állományok között gyorsan

terjedõ fertõzõ állatbetegség;

26. kényszervágás: a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétõl fenyegetett

egy-egy beteg állatnak abból a célból történõ sürgõs elvéreztetése, hogy az

állat ne hulljon el, illetõleg húsa a betegség súlyosbodása miatt fogyasztásra

alkalmatlanná ne váljék;

27. maradékanyag: a takarmány vagy az élelmiszer termelése, kezelése,

gyártása, tárolása során felhasznált testidegen anyagok, a kártevõk irtására

felhasznált, illetve az állatgyógyászati készítmények felhasználása

következtében a termékben jelenlévõ kémiai anyagok, ezek biológiailag aktív

bomlástermékeinek együttes mennyisége;

28. nem nutritív testidegen takarmánykiegészítõ anyag: tápláló értékkel nem

rendelkezõ, maradékképzõ anyag - a hozamfokozókat is ideértve -, az állati

testnek nem természetes alkotója, amely a takarmánykihasználás fokozására

szolgál;

29. nyilvános állategészségügyi laboratórium: az állatbetegségek

megállapítását vagy kizárását, a fertõzöttséget, illetõleg a fertõzéstõl való

mentességet bizonyító kiegészítõ diagnosztikai vizsgálatokat, az

állatgyógyászati készítmények vizsgálatát, az állatok egészségét károsító

kórokokkal kapcsolatos toxikológiai és egyéb, valamint az élelmiszer- és

takarmányhigiéniai célú vizsgálatokat állatorvosi megrendelésre, illetve az

állategészségügyi hatóság döntésének megalapozására végzõ laboratórium;

30. parazitózis: az élõsködõk által más fajokban okozott egészségkárosodás;

31. szaporodásbiológia: az egészséges utódállomány létrehozásának gyakorlata

és állategészségügyi feltételei;

32. szennyezõanyag: minden olyan idegen anyag, amely a környezetbõl az

állattartás, a termelés, a gyártás, a tárolás vagy a szállítás során, a

takarmánnyal vagy élelmiszerrel érintkezõ eszközökbõl, berendezésekbõl juthat

a végtermékbe;

33. takarmányhigiénia: a takarmány elõállításának, tárolásának,

forgalombahozatalának az állatbetegségekkel és az állategészségügyi

szempontból való fogyaszthatósággal összefüggõ követelményrendszere, a

takarmánnyal terjeszthetõ fertõzés, takarmányártalom, továbbá a termék révén

az emberi megbetegedés megelõzése és elhárítása;

34. zoonózis: az állatról emberre vagy az emberrõl állatra terjedõ fertõzés,

betegség.

II. fejezet

Az állat egészségvédelme

Az állattartás állategészségügyi követelményei

3. §

(1) Az állat tartásánál meg kell tartani az állategészségügyi, a

közegészségügyi, a környezetvédelmi, valamint az állatvédelmi elõírásokat;

ezeket érvényesíteni kell az állat szállítása, forgalmazása, az állati eredetû

élelmiszer és állati eredetû termék elõállítása, feldolgozása, tárolása és

forgalmazása során is.

(2) Az állat etetésére és itatására csak olyan takarmányt és itatóvizet szabad

felhasználni, amely az állat, illetõleg közvetve az ember egészségét nem

veszélyezteti.

(3) Az állat szaporodási és termelési eredményeinek növelésére vagy más célból

tilos - a jogszabályban meghatározott - hormontartalmú, -hatású vagy más

olyan anyagot felhasználni, amely az ember vagy az állat egészségére káros.

(4) Tilos az állat sport- vagy egyéb teljesítményének - jogszabályban

meghatározott - ajzószeres vagy ezzel egyenértékû beavatkozással való

fokozása.

4. §

(1) Állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelõ, állatorvosi laboratórium

létesítéséhez és mûködtetéséhez az állategészségügyi hatóság engedélye

szükséges.

(2) Állatmenhely, állatkozmetika, állatpanzió, állatkert, vadaspark,

állattemetõ az állategészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával

létesíthetõ, illetve mûködtethetõ.

(3) Az állattartó hely létesítéséhez szükséges engedély az állategészségügyi

hatóság szakhatósági hozzájárulásával adható ki.

Az állattartó, illetve az állatorvos kötelezettségei és jogai

5. §

(1) Az állattartó köteles:

a) állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni;

b) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-

nyilvántartást vezetni, az állat állategészségügyi felügyeletét ellátó

állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyzõjét az általa tartott

állatok fajáról, létszámáról, illetve az állományváltozásról, az állatok

tartási helyérõl és annak változásáról folyamatosan tájékoztatni;

c) állata betegségérõl vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a

beteg, betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat

(állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott

utasításait végrehajtani;

d) állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai

okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védõoltását, elszállítását és leölését

tûrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetrõl gondoskodni és

a kárenyhítési kötelezettségének mértékéig közremûködni;

e) az állat elhullását vagy állatorvosi közremûködés nélkül történt

kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni és az állatot vizsgálatra

bemutatni;

f) a jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal

megvizsgáltatni;

g) az elhullott állata tetemének, illetõleg az állati eredetû mellékterméknek

és hasznosíthatatlan állati eredetû anyagnak az ártalmatlanná tételérõl

gondoskodni;

h) az állategészségügyi hatóságot - annak felhívására - az állati hulladék

ártalmatlanná tételének jogszabályban megengedett módjáról tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség vonatkozik

a) a vadászatra, halászatra (horgászatra), továbbá állattenyésztésre, -szapo-

rításra jogosult szervezet vezetõjére, illetve megbízottjára, továbbá arra a

személyre, aki

b) a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet (üzemet) vezeti;

c) az állatot felügyeli;

d) az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, õrzi;

e) szállításkor az állatot kíséri.

(3) Az állatnak a vágóhídra vagy kényszervágásra, valamint az állat, az állati

eredetû termék és az állati eredetû élelmiszer értékesítésre történõ

szállítása alkalmával az állattartó köteles az eljáró állatorvost a

forgalmazást befolyásoló körülményekrõl, így különösen az állat egészségi

állapotáról, gyógykezelésérõl, takarmányozásáról a tényleges helyzetnek

megfelelõen tájékoztatni.

(4) Az (1) bekezdés c) és e) pontjaiban elõírt tájékoztatási, illetõleg

bejelentési kötelezettség vonatkozik az állatorvosi vizsgáló, gyógyító

intézmény vezetõjére, valamint minden olyan személyre, aki állatok

gyógyításával, mesterséges termékenyítéssel, embrió-átültetéssel,

állatkereskedelemmel, állatszállítással, húsvizsgálattal, a levágott, leölt

vagy elhullott állatok, illetõleg a belõlük vagy tõlük származó nyerstermékek

értékesítésével, feldolgozásával, ártalmatlanná tételével foglalkozik, vagy

ezekben közremûködik.

(5) Az állattartó jogosult eldönteni, hogy az állategészségügyi szolgáltató

tevékenységet mely arra jogosulttól veszi igénybe.

(6) Az állatorvos köteles az állattartó részére az állat tartásával,

takarmányozásával, egészségi állapotával, a megteendõ intézkedésekkel, ezek

várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos teljes körû felvilágosítást

adni.

(7) Az állatorvos köteles elsõsegélyt nyújtani és az állattartót a további

állategészségügyi szolgáltatás igénybevételének lehetõségérõl tájékoztatni.

Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség gyanúja esetén köteles az

adott helyzetben elvárható sürgõsségi ellátást nyújtani, egyidejüleg a

hatósági intézkedésre jogosultat tájékoztatni.

Járványügyi intézkedések

6. §

(1) Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a továbbiakban:

bejelentendõ állatbetegség) gyanúja vagy megállapítása esetén az eljáró

hatósági állatorvos köteles jelentést tenni a kerületi fõállatorvosnak,

jogszabályban meghatározott betegségekrõl pedig a területileg illetékes

állategészségügyi és élelmiszerellenõrzõ állomásnak (a továbbiakban: állomás)

is.

(2) A bejelentendõ állatbetegségeket a törvény 1. számú melléklete

tartalmazza.

(3) A hazai állatállományt súlyosan veszélyeztetõ és a nemzetközi

kereskedelmet akadályozó, újonnan felfedezett fertõzõ állatbetegségre a

miniszter - ideiglenes jelleggel - bejelentési kötelezettséget írhat elõ.

(4) Bejelentendõ állatbetegség megelõzése, megállapítása, továbbterjedésének

megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a

betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az állategészségügyi

hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi járványügyi

intézkedéseket rendelheti el:

a) elkülönítés,

b) hatósági megfigyelés,

c) forgalmi korlátozás,

d) helyi zárlat,

e) községi zárlat,

f) marhalevél kezelési tilalom,

g) védõkörzet létesítése,

h) diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés,

i) védõoltás,

j) gyógykezelés,

k) elkülönített vagy zárt vágás,

l) állatleölés (leöletés),

m) fertõzésközvetítõ-anyag, -eszköz, -tárgy, -élelmiszer, -takarmány,

állathulla-lefoglalása, ártalmatlanná tétele,

n) fertõtlenítés.

(5) A járványügyi intézkedések közül egyszerre több is elrendelhetõ. Az

elrendelõ határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtandó.

(6) A (4) bekezdés a)-f) pontjaiban foglalt járványügyi intézkedésekrõl a

települési önkormányzat jegyzõjét, fõvárosban a fõjegyzõt is egyidejûleg

értesíteni kell.

7. §

(1) Az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató állatorvos (a

továbbiakban: magánállatorvos) járványos állatbetegség gyanúja esetén köteles

a járványveszély elhárítása érdekében, az adott helyzetben tõle elvárható

módon a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint a további intézkedésre

jogosult szervet haladéktalanul értesíteni.

(2) Bejelentendõ állatbetegség vagy gyanújának megállapításakor a

magánállatorvos köteles haladéktalanul jelentést tenni a területileg illetékes

hatósági állatorvosnak, egyidejûleg pedig a szakma szabályai szerint eljárni

és az állattartót a szükséges utasításokkal ellátni.

(3) Járványveszély esetén a magánállatorvos a nyilvántartásba vétele szerint

illetékes megyei állategészségügyi hatóság vezetõje által közcélú

munkavégzésre - díjfizetés és költségtérítés ellenében - igénybe vehetõ. A

magánállatorvos a közcélú igénybevétel során közfeladatot lát el, eközben a

hatósági állatorvost megilletõ védelemben részesül.

(4) Az állat tartójának egyetértésével sürgõsségi ellátás keretében állatorvos

elrendelheti, illetve jóváhagyhatja a sérült, beteg vagy nehezen szállítható

állat kényszervágását.

8. §

(1) A 6. § (4) bekezdés h)-n) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések

elrendelése esetében az 1. számú mellékletben 1-25. sorszám alatt megnevezett

állatbetegségben elhullott, leölt állat, megsemmisített anyag, eszköz és

tárgy tulajdonosa - a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az

államtól kártalanításra jogosult.

(2) A miniszter és a pénzügyminiszter a kártalanításhoz és az állati hulladék

ártalmatlanná tételéhez szükséges pénzügyi fedezetet évente a központi

költségvetésben tervezi és biztosítja.

(3) A kártalanítás alapja az állat, az anyag, az eszköz, vagy a tárgy forgalmi

értéke. A kártalanítás mértékét a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell

megállapítani. A kárbecslés és a kifizetés részletes szabályait külön

jogszabály tartalmazza. A kártalanítás folyósításáról az elrendelõ

határozatban kell rendelkezni.

(4) Nem jár kártalanítás:

a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért,

valamint a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, eszközökért és tárgyakért;

b) ha az állat betegségre gyanús állapotát a tulajdonos vagy megbízottja nem

jelentette, illetõleg az elõírt rendszabályokat megszegte;

c) ha a tulajdonátruházással szerzett állat betegségérõl, fertõzöttségérõl a

tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt;

d) ha a járványügyi intézkedésre az állattartó egyéb felróható magatartása

miatt került sor;

e) a vadon élõ állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat

hónapja zárt körülmények között (vadasparkban, vadaskertben, röptetõben)

tartott vagy tenyésztett vadon élõ haszonállatokat és a védett állatokat;

f) a kedvtelésbõl, tudományos kísérleti, laboratóriumi, szolgálati, a cirkuszi

és mutatványos célból tartott állatokért;

g) trágyáért, alomért;

h) az állategészségügyi jogszabályok megsértésével tartott, illetõleg

forgalmazott állatért és termékért.

Az állati hulladék ártalmatlanná tétele

9. §

(1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni.

(2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételérõl - a (3) bekezdésben foglalt

kivétellel - annak tulajdonosa, illetõleg, ha a tulajdonos ismeretlen az

állati hulladék helye szerint illetékes települési, fõvárosi kerületi

önkormányzat köteles gondoskodni.

(3) Az 1. számú mellékletben 1-25. sorszám alatt megnevezett állatbetegségek

megelõzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék

ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt az állati

hulladék helye szerint illetékes állomás intézkedik.

10. §

(1) Az állati hulladék ártalmatlanná tételét az végezheti, aki erre engedélyt

kapott (a továbbiakban: vállalkozó). Az engedély kiadásának feltétele az

állati hulladék ártalmatlanná tételére vonatkozó állategészségügyi,

közegészségügyi és környezetvédelmi elõírások megtartása, továbbá elõzetes

kötelezettségvállalás az engedély iránti kérelemben megjelölt területen az

állati hulladék teljes körû ártalmatlanná tételére, valamint a 9. § (3)

bekezdése alapján elrendelt intézkedés teljesítésére.

(2) Az engedélyt a vállalkozó részére a székhelye szerint illetékes állomás

- a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság szakhatósági

hozzájárulásával - adja ki. Több állomás illetékességi területérõl történõ

állati hulladék begyûjtés, illetõleg több telephellyel rendelkezõ vállalkozó

esetén az engedély kiadásához a begyûjtési terület és a telephely szerint

illetékes állomás hozzájárulása is szükséges.

(3) A vállalkozó az állati hulladék ártalmatlanná tételére irányuló

tevékenységet csak az (1) bekezdésben foglalt engedély birtokában kezdheti meg

és folytathatja.

11. §

(1) Az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a

környezetvédelmi elõírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni.

(2) A járványügyi intézkedés során az állomás, az állati hulladék

ártalmatlanná tételével a legközelebbi, alkalmas technikával és kapacitással

rendelkezõ vállalkozót bízza meg.

(3) Amennyiben a vállalkozó az elõzetes kötelezettség vállalásában foglaltakat

nem teljesíti, az állomás a kiadott engedélyt visszavonja és arról - az e

tevékenységre szóló vállalkozói igazolvány visszavonása, illetõleg a

tevékenységi kör törlése iránti intézkedés céljából - értesíti a vállalkozói

igazolványt kiadó szervet, az engedélyezésben szakhatóságként közremûködõ

környezetvédelmi hatóságot, illetõleg a törvényességi felügyeletet ellátó

megyei bíróságot, mint cégbíróságot.

12. §

(1) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét - a (2) bekezdésben

foglalt kivétellel - az állati hulladék tulajdonosa, illetve ha a tulajdonos

ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a

költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni.

(2) Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel

díja a központi költségvetést terheli.

A marhalevél

13. §

(1) Az állattartó - jogszabályban meghatározott esetekben - a ló, szamár,

öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények

között tenyésztett, vadonélõ, hasított körmû haszonállatok (pl.: vaddisznó,

dámvad, õz, szarvas, muflon) tulajdonjogának, illetõleg az állat

állategészségügyi forgalomképességének igazolására köteles marhalevelet

váltani.

(2) A marhalevél kiváltása elõtt az állatot az állategészségügyi és

állattenyésztési jogszabályokban elõírtak szerint tartósan meg kell jelölni.

(3) A marhalevelet díjfizetés ellenében a tartás, szerzés vagy elidegenítés

helye szerint illetékes települési önkormányzat, a fõvárosban a kerületi

önkormányzat jegyzõje (a továbbiakban: jegyzõ) állítja ki.

(4) A díjfizetési kötelezettség kiterjed a jogszabályban felsorolt igazgatási

szolgáltatásokra, így az elsõízben, illetõleg másodlat-, vagy pótlásként

kiállított marhalevélre, az irányítási intézkedések és tulajdonosváltozások

rávezetésére, az állategészségügyi igazolások érvényesítésére, illetõleg a

lejegyzésekre (a továbbiakban együtt: marhalevél-kezelés).

(5) A marhalevél kezeléséért a 3. számú mellékletben megállapított mértékû

díjat kell fizetni.

(6) A marhalevél-kezelésért fizetendõ díjat az állattartó készpénzben,

közvetlenül a települési önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára

köteles befizetni. A befizetett díj a települési önkormányzat saját bevétele.

(7) Amennyiben a jegyzõ egy eljárásban ugyanazon a marhalevélen több

igazgatási szolgáltatást végez (pl.: a marhalevél kiállítása és irányítási

intézkedés) a fizetendõ díjat csak egyszer, a tényleges intézkedésekre

megállapított legmagasabb díjtétel szerint kell megfizetni.

Az állatforgalmazás és -szállítás

állategészségügyi szabályai

14. §

Állatforgalmazási tevékenységet végezni, illetve állatkiállítást, állat-

bemutatót - ideértve az állattal történõ mutatványosi tevékenységet is -,

állatversenyt tartani, állatrakodót létesíteni a települési (a fõvárosban a

kerületi) önkormányzat jegyzõje által engedélyezett helyen és idõben, az

illetékes állategészségügyi szakhatóság hozzájárulásával és felügyelete

mellett szabad.

15. §

Aki állatforgalmazási tevékenységet folytat, az általa forgalmazott állatokról

köteles - a jogszabályban meghatározott tartalmú - nyilvántartást vezetni, és

azt az illetékes hatóságoknak az ellenõrzés alkalmával bemutatni.

16. §

(1) Állatokat összegyûjteni, szállítani, lábon hajtani csak az állatok

egészségének veszélyeztetése nélkül, a jogszabályban elõírt módon szabad.

(2) Jogszabály határozza meg azokat az eseteket, amikor csak állategészségügyi

engedéllyel és hatósági állatorvosi ellenõrzéssel szabad állatot szállítani.

17. §

Idegen állományból származó, illetve az országba behozott állatot

állategészségügyi hatósági megfigyelés céljából - jogszabályban meghatározott

feltételekkel, kivételekkel és idõtartamra - el kell különíteni.

18. §

(1) Állatot, állati szaporító-anyagot, állati eredetû élelmiszert és terméket,

takarmányt és más, járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas anyagot,

eszközt és tárgyat, valamint kórokozók törzseit (a továbbiakban együtt: áru)

az országba behozni, átszállítani vagy kivinni - jogszabályban meghatározott

kivétellel - elõzetes állategészségügyi engedély alapján, állategészségügyi

határállomáson át, a feladás helye szerint illetékes hatósági állatorvos által

kiállított érvényes származási és egészségügyi bizonyítvánnyal (a

továbbiakban: állatorvosi bizonyítvány) szabad.

(2) Beteg, betegségre gyanús, fertõzött vagy fertõzöttségre gyanús, valamint

elhullott állatot, illetõleg ilyen állattól származó terméket az országba

behozni, átszállítani vagy kivinni tilos. Amennyiben az állat vagy az állati

eredetû termék rendeltetési állomása Magyarországon van, e tilalom alól a

miniszter rendeletben eltérést engedélyezhet.

(3) Az országba behozott árut annak birtokosa köteles - a kísérõ okmányokkal

együtt - a határállomáson, ezt követõen pedig az elsõ hazai kirakás és a

betárolás helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak ellenõrzésre

bemutatni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt elõírások megsértésével behozott árut az

illetékes állategészségügyi hatóság köteles lefoglalni és ártalmatlanná

tételét elrendelni. Az eljárással kapcsolatos összes költség az áru birtokosát

terheli.

19. §

Amennyiben a járványügyi helyzet azt indokolttá teszi, törvény,

kormányrendelet, illetõleg miniszteri rendelet az állatok, az állati eredetû

termékek, az élelmiszerek, a takarmányok forgalmára és szállítására a 14-18.

§-okban foglaltakon túl további állategészségügyi feltételeket is

megállapíthat.

Az állatgyógyászati készítmények

20. §

(1) Állatgyógyászati készítményt - jogszabályban meghatározott kivétellel -

belföldi forgalmazás céljából elõállítani, laboratóriumon kívül kipróbálni

csak engedéllyel, az országba behozni, forgalomba hozni, forgalmazni és

felhasználni csak Magyarországon történt törzskönyvezési eljárás után,

forgalomba hozatali, illetõleg forgalmazási engedéllyel szabad.

(2) Az állatgyógyászati készítmény törzskönyvezésének, elõállításának,

forgalomba hozatalának, forgalmazásának és felhasználásának feltételeit a

miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) Az állatorvos a szakmai szabályok megtartásával jogosult a

törzskönyvezett, valamint a Magyar Gyógyszerkönyvben szereplõ készítmények és

anyagok rendelésére.

21. §

(1) A törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hazai elõállítóinál,

behozatal esetén az elsõ hazai tárolás helyén az állatgyógyászati oltóanyag-,

gyógyszer- és takarmányellenõrzési feladatokat ellátó intézet a külön

jogszabályban foglaltak szerint végez ellenõrzést.

(2) Az állatgyógyászati készítmények forgalmazását és felhasználását az

állomás ellenõrzi.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint ellenõrzésre jogosult szerv az eljárása során

térítésmentesen mintát vehet. A készítmény birtokosa ellenminta vételére

tarthat igényt.

22. §

A 26. § (1) bekezdés h) és a 29. § e) pontjában meghatározott

betegségfelszámolási és mentesítési programok végrehajtásához szükséges

anyagokat csak az állategészségügyi körzetbe kinevezett hatósági állatorvos,

valamint a kerületi fõállatorvos rendelhet.

III. fejezet

Az állategészségügyi igazgatás szervezete

23. §

(1) Az állategészségügyi igazgatást ellátja:

a) a miniszter;

b) a Földmûvelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium);

c) állategészségügyi területi szervként az állomás;

d) az állomás szerveinél közszolgálati jogviszonyban alkalmazott állatorvos;

e) az állategészségügy feladatkörébe tartozó tevékenységet folytató intézetek

[a b)-e) pontokban felsoroltak együtt: állami állategészségügyi szolgálat];

f) a települési önkormányzat képviselõ testülete, illetõleg jegyzõje (a

fõvárosban a fõvárosi közgyûlés és a fõvárosi kerületi képviselõ testület),

valamint

g) a Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: kamara).

(2) Az (1) bekezdés a), b), c), d), f) pontjaiban megjelölt szervek, valamint

az állatgyógyászati oltóanyag-, gyógyszer- és takarmányellenõrzési feladatokat

ellátó intézet állategészségügyi hatósági jogkörrel rendelkeznek (a

továbbiakban: állategészségügyi hatóságok).

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti állatorvosnak minõsül az állomás

vezetõje által

a) az állomás illetékességi területén kialakított állategészségügyi körzetbe;

b) az élelmiszerelõállító, illetõleg -forgalmazó helyen mûködõ kirendeltségre

(a továbbiakban: élelmiszer-higiéniai kirendeltség);

c) az állategészségügyi határállomásra

kinevezett állatorvos (a továbbiakban a)-c) együtt: hatósági állatorvos).

(4) A (3) bekezdés a)-b) pontjában említett hatósági állatorvos illetékességi

területét az állomás vezetõje állapítja meg.

(5) Az állomás vezetõje több állategészségügyi körzetet magába foglaló

állategészségügyi kerületeket alakít ki, az ott mûködõ hatósági állatorvosok

tevékenységét a kerületi fõállatorvosok irányítják.

(6) Az állomás vezetõje egyes járványügyi intézkedések végrehajtására

magánállatorvost - a 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint - igénybe vehet.

(7) A kamara feladatait külön törvény állapítja meg.

(8) Az állami állategészségügyi szolgálat e törvény szerinti feladatainak

ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetésbõl, valamint

az igazgatási szolgáltatási díjbevételekbõl kell biztosítani.

Az állategészségügyi hatósági intézkedések

24. §

(1) Az állategészségügyi hatósági eljárás során az államigazgatási eljárás

általános szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel, illetõleg

kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az állategészségügyi hatóság illetékességi területén járványügyi

intézkedésként:

a) megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre,

helyiségbe való belépést;

b) elrendelheti - utólagos térítési kötelezettség terhe mellett, külön

jogszabályban meghatározottak szerint - jármû, épület, berendezés, eszköz és

anyag igénybevételét;

c) járványügyi intézkedésként - külön jogszabályban meghatározottak szerint -

elrendelheti eszköz, tárgy, anyag elkobzását, megsemmisítését;

d) az eljárást közhírré tétel útján is megindíthatja;

e) a székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti;

f) a határozatot közszemlére tétel útján is közölheti.

(3) Az állategészségügyi hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges

mértékben állatból és termékbõl térítésmentes mintát vehet és elrendelheti az

eljárás tárgyát képezõ élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítmény újra

feldolgozását vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát,

illetõleg járványügyi intézkedésként a kötelezõ gyógykezelését, védõoltását

vagy leölését.

(4) Amennyiben az állategészségügyi hatóság járványügyi intézkedést rendel el,

valamint az árunak az országba való behozatalát, átszállítását vagy kivitelét

megtiltja, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(5) Az eljáró állategészségügyi hatóság az ügyfél kezdeményezésére indult

eljárást azt követõen folytatja le, hogy az ügyfél igazolja igazgatási

szolgáltatási díj fizetési kötelezettségének teljesítését.

(6) Az állatgyógyászati készítmény üzemi méretû elõállításának

engedélyezésérõl, törzskönyvezésérõl, forgalomba-hozataláról, illetõleg

forgalmazásáról szóló határozat harminc napon túl is meghozható.

Az állategészségügyi hatóságok fórumrendszere

25. §

(1) A hatósági állatorvos, valamint a kerületi fõállatorvos által hozott elsõ

fokú határozatok ellen benyújtott fellebbezést felettes szervként az állomás

vezetõje bírálja el.

(2) Az állomás vezetõje által hozott elsõ fokú határozat ellen benyújtott

fellebbezést felettes szervként a minisztérium bírálja el.

(3) A minisztérium által hozott elsõ fokú határozat ellen benyújtott

fellebbezést a miniszter bírálja el.

A miniszter állategészségügyi feladat- és hatásköre

26. §

(1) A miniszter az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak

keretében:

a) meghatározza és szabályozza az állategészségügy szakmai feladatait;

b) állomásokat hoz létre, megállapítja illetékességi területüket, jóváhagyja a

szervezeti és mûködési szabályzatukat;

c) kijelöli az állategészségügyi határállomásokat;

d) közremûködik a nemzetközi állategészségügyi egyezmények elõkészítésében és

végrehajtásában;

e) közremûködik az állatorvosképzés és -továbbképzés fejlesztési terveinek

kidolgozásában, kijelöli azokat a szervezeteket és személyeket, ahol az

Állatorvostudományi Egyetemen (a továbbiakban: egyetem) végzett állatorvosok

gyakornoki idejüket tölthetik, gondoskodik a gyakornokok képzéséhez szükséges

anyagi eszközökrõl;

f) elõírja a hatósági állatorvosok szakmai továbbképzésének szabályait és

biztosítja az ehhez szükséges feltételeket;

g) a Magyar Tudományos Akadémiával, más tudományos intézményekkel, az

egyetemmel és az érdekelt miniszterekkel együttmûködve segíti az

állatorvostudományok mûvelését, a hazai és külföldi kutatások eredményeinek

széles körû gyakorlati alkalmazását;

h) nagy nemzetgazdasági kárt okozó vagy közegészségügyileg veszélyes

állatbetegségek felszámolására - a Kormány jóváhagyásával - állami

pénzeszközökkel támogatott mentesítési programot rendelhet el, továbbá

kihirdeti a rendkívüli járványveszély-helyzetet;

i) rendkívüli járványveszély esetén feladatainak eredményes végrehajtására - a

honvédelmi miniszter és a belügyminiszter útján - a Kormány által külön

biztosított térítés ellenében igénybe veheti a fegyveres erõknek és

rendvédelmi szerveknek - kivéve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot - a

veszélyeztetett területen állomásozó vagy javaslatára odavezényelt

alakulatait;

j) a nemzetközi állategészségügyi helyzet függvényében megteszi a szükséges

intézkedéseket;

k) az állami állategészségügyi szolgálat keretébe tartozó intézeteket hoz

létre és szüntet meg, jóváhagyja az intézetek szervezeti és mûködési

szabályzatát;

l) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátása során

együttmûködik az érintett miniszterekkel, országos hatáskörû szervek

vezetõivel, valamint a kamarával.

27. §

(1) A miniszter állategészségügyi hatósági jogkörében:

a) járványveszély esetén a járvány megelõzésére, illetve felszámolására az

ország egész területén gyakorolja a védekezést szolgáló közhatalmi

jogosítványokat, melynek keretében az e törvényben foglalt feladatok ellátását

az állategészségügyi hatóságok és az állategészségügyi szolgálat egyes szervei

között az e törvényben foglaltaktól eltérõen is megállapíthatja;

b) rendkívüli járványveszély esetén a veszélyeztetett területen elrendelheti a

térítés ellenében történõ közcélú munkavégzést, létesítmény, szállító és más

eszköz, valamint anyag igénybevételét;

c) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények forgalombahozatalát.

(2) A miniszter az (1) bekezdés c) pontja szerinti engedélyt - az állati

testbe nem kerülõ kórjelzõ anyagok kivételével - a népjóléti miniszterrel

egyetértésben adja ki.

Az Országos Állategészségügyi Tanács

28. §

(1) A miniszternek az állategészségügy irányításával kapcsolatos tevékenységét

a kilenc fõbõl álló tanácsadó és véleményezõ testületként mûködõ Országos

Állategészségügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti.

(2) A Tanács tagjait az egyetem, az állami állategészségügyi szolgálat és az

állatorvosi szakmai érdekképviseletek által javasolt szakemberek közül a

miniszter kéri fel.

(3) A Tanács szervezeti és mûködési szabályzatát, éves munkatervét maga

állapítja meg és a miniszter hagyja jóvá.

(4) A Tanács mûködési feltételeirõl a miniszter gondoskodik.

A minisztérium állategészségügyi feladat- és hatásköre

29. §

A minisztérium az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak

keretében:

a) a miniszter által meghatározott körben ellátja az állami állategészségügyi

szolgálat irányításával kapcsolatos egyes feladatokat;

b) intézkedik az ezidáig ismeretlen betegség közvetlen veszélye esetén annak

megelõzésére, felderítésére, felszámolására, valamint ilyen betegség esetén a

8. §-ban foglaltak figyelembevételével az állami kártalanításról;

c) meghatározza a kórokozókkal kapcsolatos tudományos, diagnosztikai és egyéb

tevékenység feltételeit és engedélyezi a tevékenység folytatását;

d) egyes állatbetegségek területenkénti vagy országos elõfordulásának és a

fertõzöttség mértékének tisztázására felmérõ rendszert mûködtet, valamint

ellenõrzõ vizsgálatokat végeztet;

e) gondoskodik a járványos állatbetegség megelõzéséhez, illetõleg

felszámolásához szükséges ingyenes oltó- és kórjelzõ anyagokról;

f) gondoskodik az állami állategészségügyi feladatok végrehajtásának

megszervezésérõl;

g) meghatározza a nemzetközi részvétellel tartott állatkiállítás,

állatbemutató, állatverseny feltételeit;

h) vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét és a kizárólag

állatgyógyászati készítményt forgalmazók nyilvántartását;

i) ellátja a jogszabályokban meghatározott radiológiai vizsgálati, ellenõrzési

feladatokat;

j) létrehozza és mûködteti a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához

szükséges információs rendszert;

k) vezeti az állatorvosok országos nyilvántartását;

l) országosan szervezi a magánállatorvosok közcélú igénybevételét.

30. §

A minisztérium állategészségügyi hatósági jogkörében:

a) engedélyezi az áruk országba való behozatalát, az országon való

átszállítását és kivitelét;

b) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények üzemi méretû elõállítását,

gyakorlati kipróbálását, továbbá engedélyezi azok forgalmazását;

c) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények behozatalát;

d) megállapítja a takarmányokba keverhetõ állatgyógyászati készítmények

körét;

e) engedélyezi a testidegen takarmánykiegészítõket tartalmazó új takarmányok

forgalombahozatalát.

f) engedélyezi - a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium,

valamint a Népjóléti Minisztérium hozzájárulásával - génmanipuláció útján

elõállított állat behozatalát, valamint azon takarmány és állatgyógyászati

készítmény kipróbálását, forgalmazását és behozatalát, amely genetikailag

módosított organizmusok felhasználásával készült.

31. §

A 26. § (1) bekezdés h), i) és a 27. § (1) bekezdés a), b) pontjaiban

meghatározott állami feladatok ellátásának költségeire a központi

költségvetésben évenként járványvédelmi célelõirányzatot kell elkülöníteni. A

célelõirányzat felhasználásáról a miniszter a költségvetési gazdálkodásról

szóló jogszabályok szerint intézkedik.

Az állomás állategészségügyi feladatai

32. §

Az állomás az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében:

a) illetékességi területén szervezi az állatbetegségek megelõzését,

felderítését és felszámolását, továbbá a 26. § (1) bekezdés h) pontja alapján

elrendelt mentesítési programok végrehajtását;

b) laboratóriumot mûködtet a hatósági döntések megalapozására;

c) elrendeli a jogszabályokban elõírt állategészségügyi akciókat (kötelezõ

védõoltások, diagnosztikai vizsgálatok, parazitózisok elleni védekezés,

stb.);

d) az illetékes intézetek bevonásával kivizsgálja az oltási baleseteket,

mérgezéseket, az állatgyógyászati készítmények hatása elmaradásának okát és

intézkedik megelõzésükre, illetve megszüntetésükre;

e) az e törvényben foglalt feladatainak ellátása során folyamatosan

kapcsolatot tart az illetékességi területén levõ települési, a fõvárosban a

fõvárosi önkormányzattal, a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatallal, az

ÁNTSZ területi intézeteivel (a továbbiakban: Területi Intézet), a területileg

illetékes környezetvédelmi hatósággal, valamint a kamara területi szerveivel;

f) hatósági feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez;

g) kijelöli a hatósági állatorvos székhelyét és mûködési körzetét;

h) az illetékes hatósági állatorvos útján gondoskodik az 5. § (7) bekezdése

szerinti állategészségügyi szolgáltatás nyújtásáról;

i) ellátja a jogszabályban meghatározott élelmiszer- és takarmány-

minõségellenõrzési feladatokat;

j) részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének

kialakításában és mûködtetésében.

33. §

Az állomás elsõ fokú állategészségügyi hatósági jogkörében:

a) elrendeli a járványveszély esetén szükséges - jogszabályban meghatározott -

hatósági intézkedéseket, ideértve a magánállatorvos és gazdálkodó szervezet

(pl. vágóhíd, állathulla-feldolgozó üzem) közcélú igénybevételét is;

b) elrendeli az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy leölt állatok

hullái és melléktermékei, a fertõzött anyagok, eszközök ártalmatlanná tételét

és meghatározza annak módját, egyidejûleg értesíti a területileg illetékes

települési önkormányzat jegyzõjét, a környezetvédelmi hatóságot, a vízügyi

hatóságot, valamint a Területi Intézetet, amennyiben az ártalmatlanná tételre

az erre hatóságilag engedélyezett helyen kívül vagy más módszerrel kerül sor;

c) meghatározza - külön jogszabályban meghatározott esetekben - az idegen

állományból származó állatok állategészségügyi megfigyelési célú

elkülönítésének módját és idejét;

d) elbírálja a külföldrõl érkezõ állatok fogadására kiválasztott, illetõleg

kijelölt elkülönítõ alkalmasságát;

e) állategészségügyi szempontból ellenõrzi a piac, az állatvásár,

állatfelvásárlás, állatkereskedés, állatkiállítás, állatbemutató,

állatverseny, állatpanzió, állatmenhely, állatkert, vadaspark mûködését;

f) engedélyezi az állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelõ, állatorvosi

laboratórium létesítését és ellenõrzi azok mûködését;

g) illetékességi területén ellenõrzi a hatósági állatorvosok, a települési

önkormányzatok jegyzõje állategészségügyi hatósági tevékenységét;

h) hatósági ellenõrzést gyakorol az illetékességi területén mûködõ

magánállatorvosok tevékenysége felett, jogszabálysértés esetén saját

hatáskörében eljár, vagy etikai eljárást kezdeményez a kamaránál;

i) engedélyezi a vágóhely, a vágóhíd, a húsbolt, és egyéb élelmiszerelõállító

hely, a hatósági húsbolt mûködését, valamint az export állatrakodók

létesítését, szállítóeszköz használatát;

j) a nemzetközi elõírásoknak megfelelõen folyamatosan ellenõrzi az

élelmiszerelõállító hely export termelésre való alkalmasságát;

k) járványügyi szempontból korlátozza, illetve megtiltja az állati eredetû

élelmiszer, -nyersanyag, kész élelmiszer felhasználását, forgalomba-hozatalát,

meghatározza a további eljárást és szükség esetén értesíti az illetékes

hatóságokat;

l) az állati hulladék ártalmatlanná tétele keretében engedélyezi az

állatifehérje-feldolgozó tevékenység folytatását. A több megye területén

folytatott tevékenység engedélyezésérõl, a vállalkozó vagy gazdálkodó

szervezet székhelye (telephelye) szerint illetékes állomás - a tevékenységgel

érintett állomások szakhatósági véleménye alapján - dönt;

m) engedélyezi és ellenõrzi az élelmiszert elõállító üzemekbõl származó,

takarmányként felhasználható melléktermékek felhasználását, tovább-

feldolgozását vagy kezelését;

n) ellenõrzi az állatgyógyászati készítmények forgalmazásának és

felhasználásának feltételeit;

o) elõzetes helyszíni ellenõrzést végez az állatgyógyászati készítmények

forgalmazására jogosító engedély kiadása elõtt;

p) ellenõrzi a takarmányokba keverhetõ állatgyógyászati készítmények

felhasználását és forgalmazását;

r) állategészségügyi szempontból ellenõrzi a takarmány-elõkeverékeket és -

keverékeket gyártó üzemeket, valamint azok forgalmazását;

s) intézkedik az elõírt engedéllyel, illetõleg bizonyítvánnyal érkezõ, de az

azonossági vagy egyéb vizsgálatok során állategészségügyi kifogás alá esõ, e

törvény hatálya alá tartozó áruk állategészségügyi hatósági felügyelet alá

vételérõl;

t) ellenõrzi az állatgyógyászati készítmények forgalmazását és felhasználását;

u) járványügyi okok miatt elkülönített vágást rendelhet el;

v) elrendeli az állategészségügyi szempontból külön eljárást igénylõ állati

hulladék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét, meghatározza annak módját és

errõl tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot;

z) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

34. §

Az állomás az állategészségügyi követelmények érvényesítése érdekében

szakhatóságként:

a) járványügyi és higiéniai szempontból elõzetesen minõsíti az állattartási,

állattenyésztési, szaporítási technológiákat, gépeket, eszközöket,

berendezéseket, tenyésztõtelepeket;

b) hozzájárul vagy megtagadja a hozzájárulást

ba) a járványügyi felügyelet alá tartozó helyek (pl.: állati eredetû nye

rstermék- és hulladékgyûjtõ, -tároló, -feldolgozó, -forgalmazó hely,

állatkereskedés, baromfikeltetõ, hullaemésztõ verem, gyepmesteri telep,

legelõ, úsztató, stb.) kialakításához;

bb) állatvásár, állatrakodó, állatfelvásárlóhely, állatkiállítás, áll

atbemutató, állatverseny, állatmenhely, állatpanzió, állatkert,

állatkereskedés, vadaspark, állattemetõ létesítéséhez;

bc) az állattartó és -forgalmazó hely, az élelmiszert elõállító és az

állati eredetû élelmiszert forgalmazó hely, a takarmány-elõállító,

-forgalmazó és -tárolóhely, a mesterséges termékenyítõ-, embrióátültet

õ-, baromfi- és halkeltetõ állomás, a méhanyanevelõ telep létesítéséhez,

átalakításához;

bd) az állatkereskedelmi és -forgalmazási tevékenység foglalkozásszerû

végzéséhez.

A kerületi fõállatorvos feladatai

35. §

(1) A kerületi fõállatorvos illetékességi területén:

a) szervezi és irányítja a hatósági állatorvosok munkáját;

b) állatleölési és kártalanítási ügyekben elsõ fokú hatóságként jár el;

c) elláthatja a 36. §-ban meghatározott feladatokat is.

(2) Amennyiben a kerületi fõállatorvos az (1) bekezdés c) pontja alapján jár

el, az állategészségügyi körzetben mûködõ hatósági állatorvosnak minõsül.

A hatósági állatorvos feladatai

36. §

Az állategészségügyi körzetben mûködõ hatósági állatorvos:

a) állatbetegség vagy annak gyanúja bejelentésekor, észlelésekor ellátja a

járványügyi feladatokat, megteszi a járvány megelõzéséhez és felszámolásához

szükséges mindazokat az intézkedéseket, amelyeket e törvény a feladat-,

illetve a hatáskörébe utal;

b) bejelentendõ állatbetegség gyanúja esetén bejelentést tesz az állomáshoz;

c) elbírálja az idegen állományból származó állatok fogadásának helyén az

állategészségügyi elkülönítés alá vétel feltételeit, illetve azokra javaslatot

tesz;

d) járványügyi szempontból ellenõrzi az állatrakodó- és felvásárló helyek

mûködését;

e) irányítja és ellenõrzi a jogszabályokban elõírt állategészségügyi akciók

(kötelezõ védõoltás, diagnosztikai vizsgálat, parazitózisok elleni védekezés,

stb.) végrehajtását, illetõleg részt vesz a végrehajtásban;

f) elvégzi a közfogyasztásra, illetve az egyéb okból levágott állat

jogszabályban meghatározott húsvizsgálatát;

g) engedélyezi az e törvény hatálya alá tartozó áruk belföldi szállítását;

h) elvégzi az e törvény hatálya alá tartozó áruk nemzetközi forgalmának

jogszabályban elõírt ellenõrzését és kiállítja a szükséges állategészségügyi

bizonyítványokat;

i) ellátja az országba behozott, e törvény hatálya alá tartozó áruk belföldi

állategészségügyi felügyeletét;

j) ellenõrzi az állategészségügyi szempontból külön eljárást igénylõ állati

hulladék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét;

k) ellenõrzi

ka) az állattartónál, -forgalmazónál az állategészségügyi szabályok meg

tartását, az állatok egészségi állapotát;

kb) az állategészségügyi szabályok megtartását az állatvásáron, pia

con, felvásárlóhelyen, állatkiállításon, állatbemutatón, vadasparkban,

állatversenyen, állatpanzióban, állatmenhelyen, állatkereskedésben, valamint

az állatok, állati eredetû termékek forgalmazásában;

kc) a jogszabályban elõírt vizsgálatok, kezelések végrehajtását;

kd) az állati eredetû élelmiszereknek feldolgozásra és emberi fogyaszt

ásra való alkalmasságát;

ke) az állatok szaporításának körülményeit;

kf) az élelmiszer-elõállítóknál, -forgalmazóknál a járványügyi és éle

lmiszerhigiéniai elõírások megtartását;

kg) a takarmány-elõállítóknál, -felhasználóknál, -forgalmazóknál a jár

ványügyi és takarmányhigiéniai elõírások megtartását;

kh) állategészségügyi és takarmányhigiéniai szempontból az állatok ete

tésére felhasználandó takarmányt, a legelõt, az itatóvizet, az állatok

elhelyezésére szolgáló épületet, az állattartás során használt gépet, a

berendezést, valamint az alkalmazott technológiát;

l) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

37. §

(1) Az állategészségügyi határállomáson mûködõ hatósági állatorvos (a

továbbiakban: határállomási állatorvos):

a) az országhatáron átmenõ forgalomban ellenõrzi az állategészségügyi

rendelkezések megtartását, ellátja az országba behozott, kivitt és

átszállított áruk állategészségügyi ellenõrzését;

b) állategészségügyi ellenõrzés alá tartozó árunál ellenõrzi az elõírt

elõzetes állategészségügyi engedély (a továbbiakban: engedély) meglétét és

érvényességét, valamint az állatorvosi származási és egészségügyi

bizonyítványt;

c) ellenõrzi az áru azonosságát, a szállítóeszközt, az élõ állat egészségi

állapotát és szállításra való alkalmasságát;

d) megtiltja

da) a beteg, a betegségre és a fertõzöttségre gyanús állatnak, illetõle

g az ilyen állattól származó terméknek az országba való behozatalát,

átszállítását vagy kivitelét, kivéve ha jogszabály

a behozatal esetében eltérõen rendelkezik;

db) az elõírt engedély, illetõleg bizonyítvány nélkül érkezõ áru beh

ozatalát, vagy Magyarországon való átszállítását;

dc) az elõírt engedéllyel, illetõleg bizonyítvánnyal érkezõ, de a benne

foglalt feltételeknek meg nem felelõ áru országba való beléptetését;

e) az elõírt engedéllyel, illetõleg bizonyítvánnyal érkezõ, de az azonossági

vagy egyéb vizsgálatok során állategészségügyi szempontból kifogás alá esõ

árut, ha:

ea) közvetlenül szomszédos országból vagy átszállítási céllal érkezett,

visszairányítja;

eb) nem közvetlenül szomszédos országból, de magyarországi rendeltetésse

l érkezett, az országba belépteti, egyidejûleg további intézkedés

céljából értesíti a szállítmány rendeltetési helye és a határállomás helye

szerint illetékes állomást és a minisztériumot;

f) az áru beléptetésével egyidejûleg, értesíti a célállomás helye szerint

illetékes állomást;

g) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az állategészségügyi ellenõrzés alá tartozó áru vámokmányainak kezelése és

az országba való beléptetése csak a határállomási állatorvos által igazolt,

jogszabályban meghatározott díjköteles vizsgálat elvégzése után történhet meg.

(3) A határállomási állatorvos feladatainak ellátása során - a területileg

illetékes állomás egyidejû tájékoztatásával - közvetlenül együttmûködhet a

minisztériummal, valamint a vele azonos szintû szomszédos külföldi

állategészségügyi szervekkel, a vám- és pénzügyõri szervekkel, a

növényegészségügyi hatósággal, valamint a határõrizeti- és egyéb szervekkel.

38. §

(1) Az élelmiszerhigiéniai kirendeltségen mûködõ hatósági állatorvos (a

továbbiakban: élelmiszerhigiénikus állatorvos):

a) ellenõrzi az üzemre, a termelési technológiára és -folyamatra, a tárolásra,

a forgalmazásra, valamint az ezekben résztvevõ személyek számára elõírt

élelmiszerhigiéniai feltételek megtartását;

b) ellenõrzi a közfogyasztásra szánt állatokat kísérõ bizonyítványokat;

c) elvégzi a vágóállat vizsgálatot és a levágott (elejtett, kifogott,

gyûjtött) állatok húsvizsgálatát, az állati eredetû élelmiszerek vizsgálatát

és elbírálja azok fogyaszthatóságát;

d) érzékszervi és mûszeres vizsgálatot, mintavételt és kiegészítõ vizsgálatot

végezhet, illetõleg laboratóriumi vizsgálatot végeztethet;

e) igazolja az állati eredetû élelmiszerek fogyaszthatóságát;

f) folyamatosan ellenõrzi az állatok, az állati eredetû élelmiszerek és

-termékek forgalmazását;

g) ellenõrzi a gyógyszergyártás céljára alkalmas állati szervek, belsõ

elválasztású mirigyek gyûjtését;

h) ellátja a 36. § g), h) i), j), kb), kc), kf) pontja szerinti egyes

feladatokat;

i) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az élelmiszerhigiénikus állatorvos együttmûködik a közegészségügyi, a

környezetvédelmi hatóságokkal, valamint a fogyasztóvédelmi szervekkel.

Az állategészségügy feladatkörébe tartozó tevékenységet

folytató intézetek

39. §

(1) Az országos, illetve a területi felelõsséggel mûködõ állategészségügyi

intézetek nyilvános állategészségügyi laboratóriumként:

a) elsõsorban diagnosztikai és más szakmai vizsgálatokkal közremûködnek az

állatbetegségek okainak megállapításában, a fertõzöttség felderítésében, a

helyi és országos mentesítési és betegség-felszámolási programok

végrehajtásában;

b) közremûködnek a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerûsítésében;

c) a nemzetközi követelményekkel összhangban álló vizsgáló módszerek

alkalmazása érdekében diagnosztikumokat és eszközöket állítanak elõ, illetve

szereznek be;

d) a minisztérium megbízása alapján tételes felmérõ és célvizsgálatokat

végeznek, együttmûködve az állomásokkal;

e) a minisztérium kijelölése alapján ellátják a referencia-laboratóriumi

feladatokat;

f) részt vesznek a kutatásban, valamint az állatorvosok és más

állategészségügyi szakemberek képzésében;

g) vizsgálati eredményeiket az országos hatáskörû állategészségügyi intézet

által mûködtetett országos diagnosztikai adattárban kezelik;

h) együttmûködnek az illetékes egészségügyi szervekkel.

(2) Az országos hatáskörû állategészségügyi intézet vizsgálja az

állategészségügyi laboratóriumok szakmai mûködését.

40. §

Az élelmiszervizsgálati feladatot ellátó intézet a szakterületén országos

hatáskörrel:

a) tételes, felmérõ és célvizsgálatokat végez a mikrobiológia, a kémia és a

radiológia területén;

b) kijelölés alapján ellátja a referencia-laboratórium feladatait, az

élelmiszer-vizsgáló laboratóriumok minõsítését és körvizsgálatokkal való

ellenõrzését;

c) folyamatosan végzi az élelmiszeripari gépek, berendezések higiéniai

alkalmassági vizsgálatát, a vizsgálat eredményérõl szakértõi véleményt vagy

alkalmassági bizonyítványt ad a gép használójának;

d) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi

szakemberek képzésében.

41. §

Az állatgyógyászati oltóanyag-, gyógyszer- és takarmányellenõrzési feladatokat

ellátó intézet a szakterületén országos hatáskörrel:

a) ellenõrzi

aa) az állatgyógyászati készítmények elõállítási körülményeit és a vég

terméket;

ab) a külföldrõl behozott állatgyógyászati készítményeket;

b) szakértõi intézményként közremûködik az állatgyógyászati készítmények

törzskönyvezési eljárásában;

c) az állomással együttmûködve kivizsgálja az állatgyógyászati készítmények

hatása elmaradásának okait, valamint az oltási baleseteket;

d) mûködteti az államilag elõírt állategészségügyi akciókhoz szükséges oltó-

és kórjelzõ anyagok központi tárolóját és elosztóját;

e) a külön jogszabály elõírásai szerint végzi a takarmányok ellenõrzését;

f) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi

szakemberek képzésében.

A települési önkormányzat állategészségügyi feladatai

42. §

(1) A települési önkormányzat képviselõ testülete (fõvárosban a fõvárosi

kerületi képviselõ testület) hatáskörébe tartozik a körzet hatósági

feladatokat ellátó állatorvosa kinevezésének és körzete kialakításának

véleményezése.

(2) A települési önkormányzat kötelezõ feladatként gondoskodik:

a) az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok

ellátásáról;

b) az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány

egészségét veszélyeztetõ betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús ebek

és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról;

c) az ebek veszettség elleni kötelezõ védõoltásának megszervezésérõl

nyilvántartás és összeírás alapján.

(3) A fõváros belterületén a fõvárosi önkormányzat gondoskodik a kóbor ebek

befogásával, õrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével

kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(4) A jegyzõ hatáskörébe tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó

állatbetegségek gyanúja esetén - a külön jogszabályban meghatározott -

hatósági intézkedések megtétele.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

Állategészségügyi bírság

43. §

(1) Ha az állattartó az 5.§ (1) bekezdésében foglalt elõírásokat - a g)

pontban foglaltak kivételével - neki felróható módon megszegi,

állategészségügyi bírságot köteles fizetni. Állategészségügyi bírság

kiszabásának nincs helye, ha a cselekménynek az állategészségügyi hatóság

tudomására jutásától egy év, illetve a cselekmény elkövetésétõl három év

eltelt.

(2) Az állategészségügyi bírságot az állomás vezetõje határozatban állapítja

meg.

(3) A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege egymillió

forint. A bírság összegét az azt kiszabó állomás számlájára kell befizetni, a

befolyt összeg felhasználásáról az állomás állategészségügyi feladatainak

ellátására figyelemmel a minisztérium dönt.

Hatálybaléptetõ és módosító rendelkezések

44. §

(1) Ez a törvény ................... lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti

a) az állategészségügyrõl szóló 1981. évi 3. törvényerejû rendelet, valamint

az azt módosító 1991. évi VII. törvény 4. §-a, 6. §-ának (2) bekezdése és az

1993. évi XVI. törvény;

b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint

egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatásköreirõl szóló 1991.

évi XX. törvény 39. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 40. §-ának a)-c) pontja,

41. §-ának (1) bekezdése;

c) a marhalevél kiváltásáról és kezelésérõl szóló 48/1993. (III.24.) Korm.

rendelet;

d) a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatalokról és egyes földmûvelésügyi

szakigazgatási feladatokat megállapító jogszabályok módosításáról szóló

44/1991. (III.14.) Korm. rendelet 18. §-a.

(2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételére a törvény hatálybalépése elõtt

kiadott vállalkozói igazolványok és a tevékenység végzésére kiadott engedélyek

további 180 napig érvényesek. A korábbi rendelkezések alapján állati hulladék

ártalmatlanná tételét végzõ vállalkozók e határidõ alatt kötelesek a 10. § (1)

bekezdése szerint új engedélyt kérni. A húspép gyártására kiadott engedélyek a

törvény hatálybalépésétõl számított egy év elteltével hatályukat vesztik.

(3) Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 16. §-ának b) pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A tenyésztési hatóság az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében)

"b) jogszabályban elõírt feladatmegosztás szerint, az állategészségügyi

hatósággal együttmûködve kialakítja és mûködteti az állatok egységes

azonosítási és nyilvántartási rendszerét;"

(4) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésének 25.

pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások)

"25. a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állategészségügyi eljárás;"

45. §

Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy rendeletben állapítsa

meg:

1. a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat az

Állategészségügyi Szabályzatban, így különösen

a) a kártalanítási eljárás részletes feltételeit;

b) az állati hulladékok ártalmatlanná tételével kapcsolatos tevékenység

részletes szabályait és a díjak mértékét a környezetvédelmi és

területfejlesztési, valamint a népjóléti miniszterrel egyetértésben;

c) az állategészségügyi korlátozó intézkedések feltételeit;

d) a törvény hatálya alá tartozó áruk nemzetközi forgalmának

állategészségügyi feltételeit;

e) az élelmiszerhigiénia szabályait a népjóléti miniszterrel egyetértésben;

f) a takarmányhigiénia szabályait a népjóléti miniszterrel egyetértésben;

g) az állatok, az állati eredetû termékek, az élelmiszerek, a takarmányok

forgalmára és szállítására vonatkozó feltételeket;

2. járványveszély esetén a közcélú igénybevétel díjazásának és

költségtérítésének mértékét;

3. a térítésköteles feladatok körét, díjtételeit és eljárási szabályait;

4. az állatgyógyászati készítmények elõállítását, törzskönyvezését, forgalomba

hozatalát, forgalmazását, felhasználását;

5. a marhalevél kiváltására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat;

6. a járványügyi intézkedés esetén járó kártalanítás felsõ határát évenként -

a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett inflációs ráta

alapján - a költségvetési törvény kihirdetését követõ hatvan napon belül;

7. a 19. §-ban foglaltak szerinti további állategészségügyi feltételeket,

illetõleg

8. kijelölje az állategészségügy feladatkörébe tartozó tevékenységet folytató

intézeteket.

1. számú melléklet az állategészségügyrõl szóló 1995. évi .... törvényhez

Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek:

1. ragadós száj- és körömfájás

2. hólyagos szájgyulladás

3. sertések hólyagos betegsége (SVD)

4. keleti marhavész

5. kiskérõdzõk pestise

6. szarvasmarhák ragadós tüdõlobja

7. bõrcsomósodáskór

8. Rift-völgyi láz

9. kéknyelv betegség

10. juhhimlõ és kecskehimlõ

11. afrikai lópestis

12. afrikai sertéspestis

13. klasszikus sertéspestis

14. madárinfluenza (klasszikus baromfipestis)

15. Newcastle-betegség (baromfipestis)

16. szarvasmarhák gümõkórja

17. fertõzõ sertésbénulás

18. veszettség

19. takonykór

20. tenyészbénaság

21. lovak fertõzõ kevésvérûsége

22. lovak agy- és gerincvelõ gyulladásai

23. nyulak vérzéses betegsége

24. mézelõ méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása

25. szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (BSE)

26. sertések szaporító és légzõszervi tünetegyüttese (PRRS)

27. brucellózis

28. kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása)

29. Aujeszky-féle betegség

30. lépfene

31. rühösség

32. szarvasmarhák enzootikus leukózisa

33. pontyfélék tavaszi virémiája

34. pisztrángfélék fertõzõ vérképzõszervi elhalása

2. számú melléklet az állategészségügyrõl szóló 1995. évi .... törvényhez

A járványügyi intézkedések elrendelése esetén járó

kártalanítás mértéke

1. A törvény 8. § (1) bekezdése alapján járó kártalanítás mértéke az állat, az

anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értékének 90 %-a, azonban állatfajonként

nem haladhatja meg az alábbi legmagasabb egyedenkénti összegeket:

ló 450.000,-Ft

szarvasmarha 200.000,-Ft

sertés 70.000,-Ft

juh 20.000,-Ft

kecske 10.000,-Ft

baromfi 1.500,-Ft

méhcsalád 6.000,-Ft

házinyúl 1.000,-Ft

2. A kártalanítási összeget csökkenteni kell:

a) 10 százalékkal, ha az érintett állományban

- szarvasmarhából 300-nál

- sertésbõl 3000-nél

- baromfiból 20000 tojónál vagy

30000 hízóbaromfinál

többet tartanak;

b) 20 százalékkal, ha az érintett állományban

- sertésbõl 6000-nél

- baromfiból 50000 tojónál vagy

100000 hízóbaromfinál

többet tartanak.

3. számú melléklet az állategészségügyrõl szóló 1995. évi .... törvényhez

A marhalevél kiváltásáért, kezeléséért fizetendõ díj mértéke

1. Ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly esetében:

a) a marhalevél elsõ ízben történõ kiváltásáért300,-Ft

b) a marhalevél másodlat kiállításáért 300,-Ft

c) irányítási intézkedés rávezetéséért 200,-Ft

d) állategészségügyi igazolás meghosszabbításáért 50,-Ft

2. Sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett vadon

élõ, hasított körmû haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, õz, szarvas,

muflon) esetében:

a) az egyedi marhalevél elsõ ízben történõ

kiváltásáért 100,-Ft

b) az 1. pont b), c), d) pontjaiban felsorolt eljárási

intézkedésekért egységesen 50,-Ft

3. A 2. pontban felsorolt állatoknál:

a) elsõ ízben kiváltott közös marhalevélért,

1-35 db esetében 100,-Ft

b) az 1. pont b), c), d) pontjaiban felsorolt eljárási

intézkedésekért egységesen 50,-Ft

4. A közös marhalevélrõl történõ lejegyzésért az

állatok számától függetlenül, egységesen 100,-Ft

5. Elveszett marhalevél pótlásáért az elsõ ízben történõ kiváltásért fizetendõ

díj kétszeresét kell fizetni.

6. Megrongálódott marhalevél pótlásáért az elsõ ízben történõ kiváltásért

fizetendõ díjat kell fizetni.

7. A tulajdonosváltozás rávezetéséért az elsõ ízben történõ kiváltásért

fizetendõ díjat kell fizetni.

8. A díj magában foglalja a marhalevél nyomtatvány költségét is.

Eleje Honlap