Magyar Köztársaság Kormánya
T/1302.. sz.
TÖRVÉNYJAVASLAT
a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állategészségügyi szolgáltató
tevékenység gyakorlásáról
Elõadó:
Dr. Lakos László
földmûvelésügyi miniszter
Budapest, 1995. szeptember
Törvényjavaslat
a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állategészségügyi szolgáltató
tevékenység gyakorlásáról
Az Országgyûlés abból a célból, hogy az állatorvosok önkormányzati elveken
alapuló köztestületi formában mûködõ szakmai szervezete bekapcsolódjon az
állategészségügyi feladatok ellátásába, szervezze és intézze az állatorvosi
tevékenység gyakorlásával összefüggõ egyes közfeladatokat, továbbá szakmai
támogatást nyújtson az állatorvosok számára, elismeri az állatorvosi hivatás
gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz és ennek érdekében a következõ
törvényt alkotja:
I. Rész
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) A Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: kamara) az állatorvosok
önkormányzattal rendelkezõ, közfeladatokat és általános szakmai
érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete.
(2) A kamara a feladatait
a) a megyékben és a fõvárosban mûködõ területi szervezetei (a továbbiakban
együtt: területi szervezet), valamint
b) országos szervezete
útján látja el.
(3) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi
személyek.
(4) A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi
területére.
(5) Az országos szervezet székhelye Budapest.
(6) Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének
használatára.
(7) Az "állatorvosi kamara", illetõleg "Magyar Állatorvosi Kamara" elnevezés
használatára, valamint e törvényben írt közfeladat ellátására kizárólag a
területi szervezet és az országos szervezet jogosult.
2. §
A kamara alapszabály szerint mûködik. Az alapszabályban kell meghatározni:
a) a területi szervezetek, valamint az országos szervezet elnevezését és
székhelyét;
b) a kamara szervezetére és szerveinek mûködésére vonatkozó szabályokat;
c) a testületi szervek, valamint a tisztségviselõk feladat- és hatáskörére,
választásuk módjára, megbízatásuk idõtartamára vonatkozó szabályokat;
d) a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvetõ szabályokat;
e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény az alapszabályba való
felvételre utal.
II. Fejezet
A kamara feladatai
3. §
(1) A kamara:
a) az állatorvosi hivatás gyakorlásával összefüggõ ügyekben képviseli és védi
az állatorvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai
érdekeit, valamint az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató
állatorvosok (a továbbiakban: magánállatorvos) hivatásukból eredõ jogait;
b) véleményt nyilvánít
ba) az állatorvosok szakmai tevékenységét érintõ jogszabályokról,
bb) az Állatorvostudományi Egyetemmel együttmûködve az állatorvoskép
zés, a szakképzés, valamint a szakmai továbbképzés követelmény-szintjérõl,
bc) az állatorvosi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szüksége
s hatósági engedélyek kiadásáról,
bd) a külföldön szerzett állatorvosi diploma honosításával kapcsolat-
ban;
c) megalkotja az állategészségügyi szolgáltató tevékenység állatorvos-etikai
szabályait;
d) annak érdekében, hogy az állattartók állatainak folyamatos
állategészségügyi ellátása biztosított legyen, kialakítja az állatorvosi
ügyeleti területeket (a továbbiakban: ügyeleti terület), megállapítja az
ügyeleti szabályokat, valamint a helyettesítés rendjét, megegyezés hiányában
kijelöli a kötelezõ helyettest, továbbá gondoskodik ennek a helyben szokásos
módon való kihirdetésérõl;
e) etikai eljárást folytat le a kamara etikai szabályait megszegõ tagokkal
szemben;
f) a kamara tagjairól névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet és errõl
statisztikai adatokat szolgáltat;
g) állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt
állít ki;
h) az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez az állategészségügyi
szolgáltató tevékenységet jogosulatlanul folytatók ellen;
i) egyeztetõ eljárást folytat le a kamara tagjai között az állategészségügyi
szolgáltató tevékenység gyakorlásával összefüggõ vitás szakmai, illetve etikai
kérdésekben;
j) elõsegíti a magánállatorvosok szakmai tevékenységének magasabb szintû
gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását és ezzel összefüggésben
meghatározza a kötelezõ szakmai továbbképzésben való részvétel feltételeit;
k) együttmûködik az illetékes hatóságokkal az állategészségügyi szolgáltató
tevékenységgel összefüggõ ügyekben, ennek keretében elõsegíti a megyei
(fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenõrzõ állomás (a továbbiakban:
állomás) hatósági ellenõrzõ tevékenységét;
l) kiadja az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásához szükséges
alapfelszerelés, magánállatorvosi rendelõ alapfelszereltségének, valamint a
szakrendelõ, az állatkórház alapfelszereltségének jegyzékét és saját
hatáskörében gondoskodik annak ellenõrzésérõl, melynek eredményeképpen szükség
szerint etikai-, fegyelmi-, illetõleg hatósági eljárást kezdeményez;
m) ellátja a magánállatorvosok közcélú igénybevételével kapcsolatos szervezési
feladatokat;
n) véleményezi a magánállatorvosok közcélú igénybevétele esetén a díjazás,
illetõleg a költségtérítés mértékét;
o) belföldi, illetõleg külföldi szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn;
p) kidolgozza az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásának
szakmai irányelveit (a továbbiakban: szakmai irányelv);
r) meghatározza az állatorvosok kamarai tagságával összefüggõ címhasználatának
feltételeit;
s) az illetékes szervnél kitüntetés adományozását kezdeményezi;
t) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
(2) E törvény alkalmazásában állategészségügyi szolgáltató tevékenységnek
minõsül az állattartó, illetõleg más személy megrendelésére végzett:
a) állatvizsgálat és kezelés;
b) az állatbetegségek megelõzésére, gyógyítására szolgáló intézkedések
megtétele;
c) az állat tartásával, gyógyításával összefüggõ szaktanácsadás;
d) az állatnak védõ- és egyéb oltások beadása;
e) az állatból vér-, tej-, vagy más minták vétele;
f) az elhullott állat vizsgálata;
g) az állat gyógykezelésére szolgáló szerek rendelése;
h) a vágóhídon kívüli, nem közfogyasztási célú vágásoknál a vágóállat és a hús
vizsgálata, ezzel összefüggésben állatorvosi szakvélemény adása.
4. §
(1) A névjegyzékben fel kell tüntetni a kamara tagjának:
a) családi és utónevét;
b) állampolgárságát, születési helyét és idejét, személyi azonosítójának
számát;
c) egyetemi diplomájának számát és keltét;
d) tudományos fokozatát, szakállatorvosi és egyéb szakképzettségét;
e) tevékenységének helyét (a továbbiakban: székhely), mûködési területét,
szakmai mûködési körét;
f) az állategészségügyi szolgáltató tevékenysége megkezdésének,
felfüggesztésének, megszûnésének idõpontját;
g) esetleges etikai vétségeit;
h) nyelvtudására vonatkozó adatokat;
i) kitüntetéseit.
(2) A névjegyzékben a kamara magánállatorvos tagjainak az (1) bekezdés a), c),
e) és f) pontjai szerinti adatai nyilvánosak, azokat, valamint az azokban
bekövetkezett változásokat a kamara a Földmûvelésügyi Minisztérium hivatalos
lapjában legalább évente közzé teszi.
(3) A kamara, a magánállatorvosnak az (1) bekezdés e) pontja szerinti
adataiban beállott változásáról a bejegyzés keltétõl számított nyolc napon
belül köteles a magánállatorvos székhelye szerint illetékes állomást, valamint
a települési önkormányzat jegyzõjét értesíteni.
III. Fejezet
A kamara szervezete
A területi szervezet
5. §
(1) A megyékben és a fõvárosban képviseleti, ügyintézõ szervekkel, valamint
önálló költségvetéssel rendelkezõ területi szervezet mûködik.
(2) A területi szervezet ellátja az e törvényben, valamint az alapszabályban
hatáskörébe utalt kamarai feladatokat.
6. §
(1) A területi szervezet képviseleti szerve a tagok összességébõl álló
területi közgyûlés, amely - ha azt a területi szervezet tagjainak az
alapszabályban meghatározott száma indokolja - küldöttgyûlés formájában is
megszervezhetõ.
(2) A küldöttgyûlésbe - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - öt
tagonként kell négy évre egy-egy küldöttet megválasztani a területi szervezet
tagjai közül. A küldöttgyûlésre egyebekben a területi közgyûlés szabályait
kell alkalmazni.
(3) A területi közgyûlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele
jelen van. Határozatképtelenség esetén - ha az alapszabály másként nem
rendelkezik - a tizenöt napon belül ismételten összehívott területi közgyûlés
az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára
tekintet nélkül határozatképes.
(4) A területi közgyûlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévõk több
mint a felének az egyetértõ nyílt szavazatával hozza. Alapszabály az ügyek
meghatározott körében a határozatot minõsített szótöbbséghez, illetõleg az e
törvényben foglaltakon túl titkos szavazáshoz kötheti.
(5) A területi közgyûlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze
kell hívni. Az alapszabály a területi közgyûlés kötelezõ összehívásának más
eseteit is megállapíthatja.
7. §
(1) A területi közgyûlés az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására
titkos szavazással területi vezetõséget (a továbbiakban: vezetõség) választ,
amely az új vezetõség megválasztásáig látja el feladatait.
(2) A vezetõségbe tisztségviselõként egy elnököt, egy alelnököt, valamint egy
titkárt, továbbá az alapszabályban meghatározott számú vezetõségi tagot kell
megválasztani. Az alapszabály más tisztségviselõk választását is kötelezõvé
teheti. A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök
képviseli. A titkár az alapszabályban meghatározott feladatokat látja el.
(3) A vezetõség határozatképességére - a megismételt közgyûlésre vonatkozó
szabály kivételével - és határozathozatalának módjára a közgyûlésre vonatkozó
szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(4) A vezetõség tagjai - ha nem küldöttek - a küldöttgyûlés ülésein
tanácskozási joggal részt vesznek.
8. §
A területi közgyûlés az alapszabályban meghatározott számú, de legalább három
tagból álló etikai bizottságot választ. Az etikai bizottság elnökét - annak
tagjai közül - a területi közgyûlés választja meg.
9. §
A 6-8. §-okban meghatározott szerveken kívüli, további szervek megalakításáról
az alapszabály rendelkezik.
Az országos szervezet
10. §
(1) Az országos szervezet a kamara
a) országos képviseleti szervébõl,
b) az elnökségbõl,
c) a felügyelõ bizottságból,
d) az etikai bizottságból [b)-d) pont szerinti szervek a továbbiakban együtt:
ügyintézõ szervek]
áll.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alapszabály más ügyintézõ vagy egyéb
szerv, illetõleg szakmai bizottság felállításáról is rendelkezhet.
(3) Az országos szervezet tisztségviselõi:
a) az elnökség tagjai,
b) a felügyelõ bizottság elnöke,
c) az etikai bizottság elnöke,
d) az alapszabály szerint szervezett állandó bizottság elnöke.
(4) Az elnökség tagjai:
a) az elnök,
b) az alelnök,
c) a fõtitkár, valamint
d) a területi szervek elnökei.
11. §
(1) A kamara országos képviseleti szerve a területi közgyûlés által választott
küldöttekbõl álló küldöttközgyûlés (a továbbiakban: küldöttközgyûlés). A
küldöttközgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a kamara alapszabályának, a szakmai irányelveknek, valamint az állatorvos-
etikai szabályzatnak a megalkotása és módosítása,
b) országos tisztségviselõinek, az országos etikai bizottság és a felügyelõ
bizottság tagjainak a megválasztása,
c) az országos elnökség (a továbbiakban: elnökség) és a felügyelõ bizottság
éves beszámolójának az elfogadása,
d) a kamara éves költségvetésének, ennek részeként a kamarai tagsági díjnak, a
tagsági díjból származó bevétel - a területi szervezet és az országos
szervezet közötti - megosztása arányának, valamint a költségvetés
végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása,
e) minden olyan ügy, amelyet e törvény vagy az alapszabály a küldöttközgyûlés
hatáskörébe utal.
(2) A küldöttközgyûlés tagjai:
a) a területi szervezet tagjai által maguk közül - ha az alapszabály másként
nem rendelkezik - minden megkezdett ötven tag után négy évre megválasztott,
szavazati joggal rendelkezõ küldöttek,
b) a kamara tisztségviselõi.
(3) A küldöttközgyûlés összehívására a területi közgyûlésre vonatkozó
rendelkezések irányadók azzal, hogy a területi vezetõségen az elnökséget, a
területi szervezet tagjain a küldöttközgyûlés tagjait kell érteni.
(4) A küldöttközgyûlés határozatképességére a területi közgyûlésre vonatkozó
rendelkezések az irányadóak.
(5) A küldöttközgyûlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévõk több mint
felének egyetértõ nyílt szavazatával hozza. Az alapszabály elfogadásához és
módosításához a szavazásra jogosult jelenlévõk kétharmadának egyetértõ
szavazata szükséges.
(6) A küldöttközgyûlés a törvényben, illetve az alapszabályban meghatározott
feladatok ellátására megválasztja az elnökség, a felügyelõ bizottság, valamint
az etikai bizottság tagjait és tisztségviselõit, feltéve, ha az nem tartozik a
területi szervezet közgyûlésének hatáskörébe.
12. §
(1) Az elnökség ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, az
alapszabály, illetve a küldöttközgyûlés részére meghatároz. Az elnökség
kizárólagos hatáskörébe tartozik, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével:
a) a küldöttközgyûlés üléseinek összehívása,
b) a tagsági viszony felfüggesztését, illetve megszûnését elrendelõ határozat
elleni fellebbezés elbírálása, feltéve ha azt nem etikai eljárás keretében
hozták,
c) a 3. § b) pontja szerinti véleményezési jog gyakorlása,
d) törvény, illetve az alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok
ellátása.
(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a
küldöttközgyûlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásának szempontjait
meghatározhatja.
(3) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az
alapszabály az elnökség kötelezõ összehívásának más idõközét, továbbá az
eseteit is meghatározhatja.
(4) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 6. § (3)-(4)
bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.
(5) Az országos szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén - az
alapszabályban meghatározott körben - az alelnök képviseli.
(6) A fõtitkár az alapszabályban meghatározott körben képviseli az országos
szervezetet, továbbá ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.
13. §
(1) Az országos etikai bizottság, illetõleg a felügyelõ bizottság az elnökbõl,
valamint az alapszabályban meghatározott számban megválasztott további
tagokból áll.
(2) Az országos szervezet etikai bizottsága tesz javaslatot az állatorvos-
etikai szabályzatra, lefolytatja az etikai eljárást, valamint ellátja az
alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
(3) A felügyelõ bizottság ellenõrzi a kamara mûködésére, gazdálkodására,
pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályok
érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és
tisztségviselõknél. Az ellenõrzés során a felügyelõ bizottságot megilletõ
jogosultságokat az alapszabály határozza meg azzal, hogy a felügyelõ bizottság
részére tájékoztatás adásának kötelezettségét nem korlátozhatja.
(4) Az etikai bizottság, valamint a felügyelõ bizottság ügyrendjét saját maga
állapítja meg.
IV. Fejezet
A kamara tisztségviselõinek és tagjainak választása,
visszahívása
14. §
(1) A kamara tisztségviselõit a kamara tagjai közül - amennyiben az
alapszabály vagy az alakuló közgyûlés eltérõen nem rendelkezik - négyéves
idõtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb
két egymást követõ alkalommal választható meg. Tisztségviselõnek csak
büntetlen elõéletû személy választható meg.
(2) A tisztségviselõk megbízatása az új tisztségviselõk megválasztásának a
napján szûnik meg.
(3) Ha tisztségviselõ megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott idõtartam
lejárta elõtt szûnik meg, a választására jogosult szerv - az eredeti
alapszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a megbízatás megszûnésétõl
számított harminc napon belül választja meg az új tisztségviselõt.
(4) Amennyiben a tisztségviselõ megválasztása a küldöttközgyûlés hatáskörébe
tartozik, a (3) bekezdés szerinti választás céljából a küldöttközgyûlést - az
alapszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a megbízatás megszûnésétõl
számított negyvenöt napon belüli idõpontra össze kell hívni.
15. §
(1) Kamarai tisztségre választható minden kamarai tag, feltéve ha vele szemben
összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Összeférhetetlen a kamarai tisztség
vállalásával, ha a tag
a) az állami állategészségügyi szolgálat szerveivel közszolgálati
jogviszonyban áll,
b) politikai pártban tisztséget tölt be, valamint
c) fõállásban polgármesteri tisztséget tölt be.
(2) Az (1) bekezdés b) illetõleg c) pontja szerinti összeférhetetlenségi
ok fennállása kérdésében - amennyiben az kétséges - a politikai párt,
illetõleg a települési önkormányzat képviselõ testületének nyilatkozata az
irányadó.
(3) A tisztségviselõ a kamarai szervezetben csak egy tisztséget tölthet be.
(4) A területi szervezet vezetõségének, az országos szervezet elnökségének, az
etikai, valamint a felügyelõ bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak
közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és keresõ foglalkozásuk során
egymás alá- és fölérendeltjei.
(5) Az (1), (3) és (4) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok
fennállásáról az érintett a megválasztása elõtt köteles nyilatkozni.
Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követõen merül fel, az attól
számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenségi okot
megszüntetni. A megszüntetésrõl az érintett a választására jogosult testületet
haladéktalanul tájékoztatja.
(6) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot az (5) bekezdésben foglalt
határidõn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról és ezzel
együtt a tisztségbõl való visszahívásról az érintett választására jogosult
szerv határoz, az országos etikai bizottság vagy felügyelõ bizottság
kezdeményezésére, illetve hivatalból. Az összeférhetetlenség tárgyában hozott
határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.
(7) Az alapszabály az (1), (3) és (4) bekezdésekben meghatározottakon kívül az
összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
16. §
A kamara tisztségviselõjének megbízatása megszûnik a tisztségviselõ
a) halálával,
b) lemondásával,
c) kamarai tagságának megszûnésével,
d) az összeférhetetlenség kimondásával, valamint
e) a választás idõtartamának lejártával.
V. Fejezet
A tagsági viszony keletkezése, felfüggesztése, megszûnése
17. §
(1) A kamara tagja lehet az a magyar állampolgár, illetõleg Magyarország
területén letelepedési engedéllyel rendelkezõ nem magyar állampolgár is, aki
a) magyar egyetemen állatorvosi diplomát szerzett, vagy külföldi egyetemen
szerzett állatorvosi diplomáját honosították, illetve egyenértékûvé
nyilvánították,
b) Magyarország területén állatorvosi diplomához kötött tevékenységet
folytatott, folytat vagy kíván folytatni,
c) vállalja, hogy a kamarai tagdíjat az alapszabályban meghatározott módon
megfizeti, továbbá
d) az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezõnek elismeri.
(2) Azt az állatorvost, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek
megfelel, a kamarai tagok névjegyzékébe kérelmére fel kell venni.
(3) Nem vehetõ fel tagként a kamarába
a) az etikai büntetés jogerõre emelkedésétõl számított két évig az, akivel
szemben "kizárás" etikai büntetést alkalmaztak,
b) aki olyan tevékenységet folytat, amelyet jogszabály, illetõleg a kamara
etikai szabályzatában foglalt állatorvos-etikai szabályok az állatorvosi
tevékenységgel összeférhetetlennek minõsítenek, e tevékenység folytatásának
megszüntetéséig,
c) aki cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.
(4) A kamara elutasíthatja annak az állatorvosnak a tagfelvételi kérelmét,
akivel szemben olyan etikai kifogás merül fel, amely kamarai tag esetében a
tagsági viszony felfüggesztését, illetõleg kizárás etikai büntetést vonna maga
után, feltéve, ha az elutasítás okaként megjelölt cselekmény vagy mulasztás
elkövetésétõl két év még nem telt el.
(5) Az alapszabály a (3) bekezdés a) és b) pontjaiban, valamint a (4)
bekezdésben foglaltaktól kedvezõbb feltételeket is megállapíthat.
18. §
(1) Az állatorvos a kamara azon területi szervezeténél kérheti tagfelvételét,
amelynek illetékességi területén állategészségügyi szolgáltató tevékenységet
folytat, illetve kíván folytatni. Az az állatorvos, aki a tagfelvétel
idõpontjában kamarai tagsághoz kötött tevékenységet nem folytat és nem is
kíván folytatni, tagfelvételét a lakóhelye, a tartózkodási helye szerint
illetékes vagy annál a területi kamarai szervezetnél kérheti, amelynek
területén bármikor kamarai tagsághoz kötött tevékenységet folytatott.
(2) Az az állatorvos, aki több területi szervezet illetékességi területén
folytat, illetõleg kíván folytatni állategészségügyi szolgáltató
tevékenységet, a székhelye szerinti területi szervezet vezetõségénél kérheti
tagfelvételét, egyidejûleg a területi szervezet vezetõsége a többi illetékes
területi szervezetet döntésérõl tájékoztatja.
(3) A vezetõség az állatorvos felvételérõl a kérelem benyújtásától számított
harminc napon belül dönt. Ha az állatorvost a kamara a tagjai közé felveszi,
az új tagot a névjegyzékbe be kell jegyezni, és ki kell adni részére a tagsági
igazolványt, valamint az állategészségügyi szolgáltató tevékenység
gyakorlására jogosító igazolványt.
(4) A tagfelvételt elutasító döntést írásbeli, indokolt határozatba kell
foglalni és a határozat meghozatalától számított harminc napon belül a
kérelmezõ részére azt meg kell küldeni. A kérelmezõ az elutasító határozat
ellen a kézhezvételtõl számított tizenöt napon belül fellebbezhet az országos
szervezet elnökségéhez, amely azt a benyújtásától számított harminc napon
belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat ellen a kérelmezõ a
közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint keresetet nyújthat be a
bírósághoz. A bíróság a megtámadott határozatot megváltoztathatja.
(5) A tagfelvételre irányuló eljárásban nem vehet részt az a személy, akitõl
az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, továbbá az, aki a kérelmezõnek
közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), továbbá nem vehet részt a
másodfokú eljárásban, aki az elsõ fokú döntés meghozatalában is részt vett.
(6) A névjegyzékben feltüntetett adatok helyessége elleni jogorvoslatra az
(1)-(5) bekezdésben foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.
19. §
(1) A vezetõség írásban indokolt határozattal - a (4) bekezdésben foglaltakra
is figyelemmel - felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak:
a) aki azt kéri;
b) akit a bíróság jogerõsen egy évet meg nem haladó végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés idõtartamára;
c) akit a bíróság az állatorvosi foglalkozástól jogerõs ítélettel határozott
idõre eltiltott, az eltiltás idõtartamára;
d) aki az alapszabályban meghatározott idõközönként, valamint az ott
meghatározott módon szervezett szakmai továbbképzésen való eredményes
részvételt nem tudja igazolni, legfeljebb a továbbképzésen való eredményes
részvételig.
(2) A felfüggesztés idõtartama alatt a tagsági viszonyból eredõ valamennyi jog
és kötelezettség szünetel és erre az idõtartamra az állategészségügyi
szolgáltató tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosítványt be kell vonni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a
vezetõség a tag kérelmére állítja helyre, a b)-d) pontok alapján
felfüggesztett tagsági viszony pedig az ott megállapított idõtartam lejártát
követõ napon áll helyre.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a tagsági viszony
felfüggesztése helyett legfeljebb hat hónapra bevonható az állategészségügyi
szolgáltató tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány.
20. §
(1) Megszûnik a tagsági viszonya annak a tagnak,
a) aki meghalt,
b) aki a tagsági viszonyáról lemondott,
c) akit a (2) bekezdésben foglalt indokok alapján zártak ki a kamarából,
d) aki jogerõsen "kizárás" etikai büntetésben részesült.
(2) A vezetõsége indokolt írásbeli határozatával ki kell zárni a kamarából azt
a tagot, akit
a) jogerõsen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
b) bíróság jogerõsen az állatorvosi foglalkozástól végleges hatállyal
eltiltott, továbbá
c) aki már nem felel meg a tagsági viszony létesítése feltételeinek.
(3) A (2) bekezdés alapján hozott határozat elleni jogorvoslatra a 18. §
(4)-(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és
a jogorvoslatra az etikai eljárásra vonatkozó szabályok irányadók.
(5) Azt az állatorvost, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés b) pontja
alapján szûnt meg, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes vezetõség
ismét felveszi a kamara tagjai közé.
(6) Az az állatorvos, akinek tagsági viszonya kizárás miatt szûnt meg,
kérelmére a kamara tagjai közé ismét felvehetõ.
(7) Az az állatorvos, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott okból szûnt meg - amennyiben az alapszabály ennél rövidebb idõt
nem állapít meg vagy a területi közgyûlés ettõl eltérõen nem rendelkezik - az
etikai büntetés jogerõre emelkedésétõl számított két éven belül a kamarába
tagként nem vehetõ fel.
A tag jogai és kötelezettségei
21. §
(1) A tag joga, hogy:
a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi szervezet
közgyûlésén;
b) a törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén tisztséget viseljen a
kamara bármely szervében;
c) igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat;
d) a kamara tisztségviselõitõl a kamara mûködésérõl érdemi felvilágosítást
kérjen;
e) a kamara jogsértõ testületi határozatának bíróság általi felülvizsgálatát
kezdeményezze;
f) a kamara alapszabályt sértõ határozatának az országos szervezet felügyelõ
bizottsága általi felülvizsgálatát kezdeményezze;
g) az e törvényben írt feltételek teljesítése esetén az állategészségügyi
szolgáltató tevékenységet folytassa.
(2) A tagsági viszonyból eredõ jogok csak személyesen gyakorolhatók.
(3) A tag kötelezettsége, hogy
a) fizesse a kamara által megállapított tagdíjat;
b) megtartsa a kamara alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat;
c) állategészségügyi szolgáltató tevékenysége során a szakmai irányelveknek,
valamint az állatorvos-etikai szabályzatban foglaltaknak megfelelõen járjon
el.
(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti perindításra az a tag nem jogosult, aki
a határozat meghozatalában részt vett és nem szavazott ellene. A perindítás
szándékát a tag köteles bejelenteni a határozat meghozatalától számított
tizenöt napon belül az országos szervezet felügyelõ bizottságnak, amely
további tizenöt napon belül állást foglal, s errõl a határozatot hozó
testületet, valamint a tagot írásban értesíti.
(5) A keresetet az országos szervezet felügyelõ bizottsága állásfoglalásának
kézhezvételétõl számított harminc napon belül a sérelmes döntést hozó
szervezet ellen kell megindítani. A keresetindításra nyitvaálló határidõ
jogvesztõ. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban a
határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(6) A (4)-(5) bekezdés szerinti esetekben a bíróság eljárására a polgári
perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
VI. Fejezet
Az állatorvos etikai felelõsség szabályai
22. §
(1) E törvény alkalmazásában a szakmai irányelvek, valamint az állatorvos-
etikai szabályok vétkes megszegése etikai vétségnek minõsül.
(2) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, vagy ha azt maga a tag
kéri, etikai eljárást kell lefolytatni.
23. §
(1) Etikai vétség esetében az eljárást elsõ fokon a területi szervezet etikai
bizottsága (a továbbiakban: elsõ fokú etikai bizottság) folytatja le.
(2) Az etikai eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén lehet megindítani,
és azt a megindításától számított harminc napon belül le kell folytatni,
kivéve ha a bizonyítási eljárás lefolytatása ennél hosszabb idõt tesz
szükségessé.
(3) Etikai eljárás nem indítható, ha azt az etikai bizottság az etikai vétség
tudomására jutásától számított kilencven napon belül nem indítja meg, vagy ha
a vétség elkövetése óta már egy év eltelt.
(4) Ha az etikai vétségnek is minõsülõ ügyben büntetõ- vagy szabálysértési
eljárás is indult, a kilencven napos határidõ a jogerõs határozat területi
szervezettel történt közlésétõl, az egyéves határidõ pedig az eljárás jogerõs
befejezésétõl számít.
(5) A bíróság vagy szabálysértési hatóság határozatát a jogerõre emelkedést
követõ harminc napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.
24. §
(1) Az elsõ fokú etikai bizottság az etikai felelõsség tárgyában hozott
döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja, és megküldi az érintett
tagnak, illetõleg az etikai eljárást kezdeményezõnek.
(2) Az elsõ fokú határozattal szemben az érdekelt személy a határozat
kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az
országos etikai bizottsághoz.
(3) Az országos etikai bizottság a fellebbezés benyújtásától számított harminc
napon belül írásbeli, indokolt határozattal dönt az etikai felelõsség
tárgyában. A határozatot meg kell küldeni az elsõ fokon eljáró etikai
bizottságnak, valamint az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek.
25. §
Az etikai eljárás lefolytatását követõen a taggal szemben az alábbi etikai
büntetések szabhatók ki:
a) megrovás;
b) pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér egyszeresétõl tízszereséig
terjedhet;
c) az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására jogosító
igazolvány legfeljebb hat hónapra történõ bevonása;
d) a tagsági viszony legfeljebb hat hónapra terjedõ felfüggesztése;
e) kizárás.
(2) A b)-e) pontok szerinti etikai büntetés az állatorvos-etikai szabályok
ismételt és súlyos megsértése esetén alkalmazható. A tagsági viszony
felfüggesztése esetén a 19. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell
megfelelõen alkalmazni.
(3) A kamara országos etikai bizottsága által hozott kizárást kimondó
másodfokú határozat a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályok szerint
a bíróság elõtt megtámadható.
VII. Fejezet
A kamara állami felügyelete
26. §
(1) A kamara törvényességi felügyeletét a földmûvelésügyi miniszter (a
továbbiakban: miniszter) látja el.
(2) Jogszabálysértés esetén - határidõ tûzésével - a miniszter felhívja a
kamarai szervezet vezetõjét a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A kamarai szervezet vezetõje a felhívásban foglaltakat megvizsgálja, és a
megadott határidõn belül intézkedésérõl vagy egyet nem értésérõl tájékoztatja
a minisztert.
(4) Ha a kamarai szervezet vezetõje a megadott határidõn belül nem intézkedett
a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogsértõ kamarai szervezet ellen a
miniszter keresetet nyújthat be a bírósághoz.
(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a
jogszabálysértést megállapítja
a) a jogszabálysértõ határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás
lefolytatását, illetõleg új határozat hozatalát rendeli el,
b) a mûködés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a
jogszabálysértõen mûködõ kamarai szerv (tisztségviselõ) választására jogosult
kamarai szerv összehívását,
c) ha a kamara mûködésének törvényessége másképpen nem biztosítható, a
jogszabálysértõ kamarai szerv mûködését felfüggesztheti vagy ellenõrzésére
felügyelõ biztost rendelhet ki.
(6) A bíróság eljárására a polgári perrendtartás közigazgatási perekre
vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
VIII. Fejezet
A kamara gazdálkodása
27. §
(1) A kamara a mûködésének költségeit
a) a tagjai által fizetett tagdíjból,
b) egyéb díjbevételeibõl, illetõleg támogatásokból,
c) az egyes - a kamara célkitûzéseitõl nem eltérõ - gazdasági-vállalkozási
tevékenységbõl származó bevételekbõl,
d) a kamara által átvett állami feladatok ellátásához a központi
költségvetésbõl nyújtott támogatásból, valamint
e) a kamara egyes - a d) pont körébe nem tartozó - feladatainak ellátásához
nyújtott állami támogatásból
fedezi.
(2) A fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírság felhasználásának rendjét az
alapszabály állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatás szempontjából az államtól
átvett feladatnak minõsül a 3. § (1) bekezdés d), g), l), m) pontjai szerinti
feladat, melynek pénzügyi fedezetét a központi költségvetés Földmûvelésügyi
Minisztérium fejezetében kiemelt elõirányzatként kell biztosítani.
(4) Az állam a miniszter útján a kamara megalakulását, illetõleg mûködését a
(3) bekezdésben foglaltakon túl helyiségek használatának lehetõségével is
támogatja.
II. Rész
IX. fejezet
Az állategészségügyi szolgáltató tevékenység
Az állategészségügyi szolgáltató tevékenység folytatásának feltételei
28. §
(1) Állategészségügyi szolgáltató tevékenységet az az állatorvos végezhet,
aki:
a) tagja a kamarának, valamint
b) rendelkezik az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására
jogosító igazolvánnyal.
(2) Állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására jogosító
igazolványt annak a kamarai tagnak kell kiadni, aki
a) a tevékenységéhez szükséges szakirányú, igazolt, legalább egyéves szakmai
gyakorlattal,
b) a kamara által elõírt, a bejelentett szakmai tevékenységéhez szükséges
felszereléssel, illetve a külön jogszabályban foglalt feltételeknek is
megfelelõ helyiséggel,
c) az állategészségügyi szolgáltató tevékenységre vonatkozó
felelõsségbiztosítással, valamint
d) a névjegyzékbe bejegyzett székhellyel
rendelkezik.
(3) Az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására jogosító
igazolványt az állatorvos székhelye szerinti vezetõség állítja ki, ideértve
azt az esetet is, ha a mûködési terület több megyére vagy az ország egész
területére terjed ki. Az igazolványban fel kell tüntetni a 4. § (1) bekezdés
a)-c) és e) pontjai szerinti adatokat.
(4) A közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott állatorvos, valamint
a települési önkormányzat polgármestere a külön törvény szerinti
összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelõen folytathat állategészségügyi
szolgáltató tevékenységet.
(5) Állategészségügyi szolgáltató tevékenységet jogi személy, jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság vagy más szervezet csak akkor folytathat, ha e
tevékenységben olyan állatorvost foglalkoztat, aki az (1) bekezdés szerinti
feltételeknek megfelel.
(6) Ha a magánállatorvos jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság alkalmazásában áll, e szervezet a kamarai tagsági díj, illetve
felelõsségbiztosítás összegének megfizetését átvállalhatja.
29. §
(1) A magánállatorvos székhelye a mûködési területén lévõ az a helység, ahová
õt bejegyezték és ahonnan kiindulva az állatorvosi tevékenységét ellátja. Az
állatorvosnak csak egy székhelye lehet.
(2) A magánállatorvosi tevékenység ügyeleti területe az a közigazgatási
terület, amelyre a kamara a folyamatos állatorvosi ellátás biztosítása
érdekében munkaszüneti, ünnepnapi ügyeleti szolgálatot szervezett.
(3) A magánállatorvos mûködési területe több megye területére csak abban az
esetben terjedhet ki, ha ezzel az illetékes területi szervezetek elnökségei
egyetértettek. A magánállatorvos mûködési területe az ország egész területére
akkor terjedhet ki, ha azzal az országos szervezet elnöksége egyetértett. A
vezetõség az állattartók állatainak folyamatos állategészségügyi ellátása
érdekében a magánállatorvos számára a bejelentésben foglaltaktól eltérõ
mûködési területet is javasolhat.
(4) A magánállatorvos székhelye szerint illetékes területi szervezetnek a
mûködési terület megállapítására irányuló kérelmet elutasító határozata ellen
az országos szervezet elnökségéhez lehet fellebbezni. Az elutasító határozat,
továbbá az országos szervezet elnöksége által saját hatáskörben hozott
elutasító határozat a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint a
bíróság elõtt megtámadható. A bíróság a megtámadott határozatot
megváltoztathatja.
A magánállatorvos jogai
30. §
(1) A magánállatorvos az állategészségügyi szolgáltató tevékenységét a
bejegyzett mûködési területén; helyettesítés illetõleg ügyelet ideje alatt a
helyettesített állatorvos mûködési területén vagy ügyeleti területén is
gyakorolhatja. A munkaszüneti és ünnepnapi ügyeleti szolgálat helyettesítésnek
minõsül.
(2) A magánállatorvos rendelõjében, szakrendelõjében és állatkórházában a
mûködési területén kívülrõl behozott állatot is gyógyíthat.
(3) A magánállatorvos - az elsõsegélynyújtás, illetõleg a bejelentési
kötelezettség alá tartozó fertõzõ állatbetegség gyanúja esetét kivéve - a
szakmai irányelvek, az állatorvos-etikai szabályzatban foglaltak, valamint a
hatósági rendelkezések figyelembevételével jogosult dönteni abban a kérdésben,
hogy az adott esetben vállalkozik-e az állategészségügyi szolgáltatás
nyújtására. Visszautasítás esetén az állattartót tájékoztatni kell - kérésére
írásban - a szakszerû ellátás legközelebbi lehetõségérõl.
31. §
(1) A magánállatorvos állategészségügyi szolgáltató tevékenysége keretében
jogosult:
a) más magánállatorvost és munkájának ellátásához szükséges szakembert,
segédszemélyzetet alkalmazni;
b) állatorvosi rendelõt, állatkórházat és szakrendelõt üzemeltetni;
c) a jogszabályban meghatározott keretek között az állategészségügyi
szolgáltató tevékenység ellátásához szükséges kézigyógyszertárat fenntartani
és az állatok gyógyításához szükséges gyógyszert forgalmazni;
d) állategészségügyi szolgáltató tevékenységének ellenértékeként díjazásra,
valamint költségeinek megtérítésére.
(2) Amennyiben a magánállatorvos hatósági feladatok ellátásában mûködik közre:
a) részére a külön jogszabályban meghatározottak szerinti díjat és
költségtérítést kell fizetni,
b) a hatósági állatorvost egyébként megilletõ jogi védelemben részesül.
A magánállatorvos kötelezettségei
32. §
(1) A magánállatorvos köteles:
a) akadályoztatása esetén mûködési területén helyettesítésérõl gondoskodni;
b) résztvenni a kamara által szervezett ügyeleti szolgálatban;
c) maradéktalanul megtartani az állategészségügyrõl, valamint az állatorvosi
tevékenységrõl szóló jogszabályokban, szakmai irányelvekben, valamint az
állatorvos-etikai szabályzatban foglalt rendelkezéseket, illetõleg azoknak az
állattartó részérõl történõ megsértése esetén tájékoztatni az intézkedésre
jogosultat;
d) állategészségügyi szolgáltató tevékenysége során munkáját a hivatás
szabályainak és a tudomány mindenkori eredményeinek hasznosításával, az
állatorvos-etikai szabályoknak megfelelõen, lelkiismeretesen, legjobb tudása
szerint és saját felelõsségére ellátni;
e) az állategészségügyrõl szóló jogszabályokban meghatározott járványveszély
esetén a járványok megelõzését, felderítését és leküzdését szolgáló feladatok
ellátására elrendelt közcélú igénybevételnek - a külön jogszabály szerinti
díjazás és költségtérítés ellenében - soron kívül eleget tenni;
f) bejelentési kötelezettség alá tartozó fertõzõ állatbetegség gyanúját - a
szükséges intézkedések megtételével egyidejûleg - az intézkedésre jogosultnak
haladéktalanul jelenteni;
g) állatorvosi felszerelését, rendelõjét és állatkórházát folyamatosan az
állategészségügyi elõírásoknak és a higiéniai követelményeknek megfelelõ
állapotban tartani;
h) a foglalkozása gyakorlása során tudomására jutott üzleti, üzemi vagy
magántitkot - amennyiben az nem jár a járványveszéllyel kapcsolatos
jogszabályi elõírás sérelmével - megtartani;
i) az alkalmazásában álló személyzetet megfelelõ utasításokkal ellátni és
tevékenységüket folyamatosan ellenõrizni;
j) munkanaplót vezetni, továbbá a jogszabályokban meghatározott jelentéstételi
és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tenni;
k) a kamara által megállapított idõközönként a szakmai továbbképzésen
eredményesen részt venni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján helyettesítésre csak olyan
magánállatorvos kérhetõ fel, aki ugyanannak a területi szervezetnek a tagja,
kivéve, ha a helyettesítés az illetékes területi szervezetek egyetértésével a
szomszédos megye közigazgatási területérõl történik. Az öt napot meghaladó
idõtartamú helyettesítést az állatorvos az illetékes területi szervezetnek és
az állomás vezetõjének köteles bejelenteni.
(3) A közcélú igénybevételt elrendelõ határozatnak a magánállatorvos - az
igazolt betegség, vagy külföldön tartózkodás esetét kivéve - fellebbezésre
tekintet nélkül köteles eleget tenni.
III. Rész
X. Fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések
Átmeneti rendelkezések
33. §
E törvény 35-42. §-ait a kamara megalakulásakor kell alkalmazni. Ezt követõen
a kamarai küldöttek, valamint a tisztségviselõk jelölésére és választására
vonatkozó szabályokat az alapszabályban kell meghatározni.
34. §
(1) A területi szervezetek alakuló közgyûléseit az állomás vezetõje hívja
össze az e törvény hatálybalépését követõ hatvan napon belüli idõpontra. Az
állomás vezetõje mindaddig ellátja a közgyûlés levezetõ elnökének a
feladatait, amíg az alakuló közgyûlés meg nem választja a közgyûlés levezetõ
elnökét.
(2) Az alakuló területi közgyûlés határozatképes, amennyiben azon az állomás
által nyilvántartott, magánállatorvosi tevékenységet folytató állatorvosoknak
több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyûlés
akkor határozatképes, ha azon az érintettek legalább egynegyede jelen van.
(3) Az alakuló területi közgyûlés megnyitását megelõzõen a jelenlevõknek
írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a kamarai tagsági viszony létesítési
feltételeknek megfelelnek.
(4) Az alakuló területi közgyûlés
a) dönt a határozatképességrõl,
b) megválasztja a közgyûlés levezetõ elnökét,
c) határoz a területi szervezet megalakításáról,
d) dönt - a 6. § (1) bekezdésére figyelemmel - a területi szervezet
képviseleti szervének formájáról,
e) a tisztségviselõk jelölésére három tagú jelölõbizottságot választ,
f) meghatározza a küldöttválasztás idõpontját,
g) határoz a küldöttválasztás rendjével összefüggõ, e törvényben nem
szabályozott egyéb kérdésekben,
h) elfogadja a kamara alapszabályát.
(5) A (4) bekezdés b) és e) pontjai szerinti személyekre a javaslatot, az
egyesületi formában mûködõ Állatorvosi Kamarák Szövetségének illetékes
területi szervei teszik.
(6) Az alakuló közgyûlés levezetõ elnökének, a jelölõ bizottságnak, valamint a
kamara tisztségviselõinek megválasztása titkosan történik.
35. §
(1) Az országos küldöttközgyûlésbe küldöttek választása elõzetes jelölés
alapján történik. Jelölt állítására nyílt ajánlással a területi szervezet
valamennyi tagja jogosult.
(2) A kamarai tag az (1) bekezdés szerinti képviseleti szervbe legfeljebb
annyi jelöltet állíthat, ahány oda megválasztható.
(3) Amennyiben a tag a (2) bekezdésben meghatározottnál több jelöltet állít,
valamennyi jelölése érvénytelen az adott képviseleti szerv vonatkozásában.
(4) Jelölt a területi szervezet azon tagja lesz, akit a tagok legalább tíz
százaléka az adott képviseleti szervbe küldöttként jelöl, és a tag a jelölést
elfogadja. Abban az esetben, ha az így ajánlott jelöltek száma nem haladja meg
a képviseleti szervbe megválasztható küldöttek számát, jelöltnek kell
tekinteni azt a személyt is, akit legalább egy tag jelöltnek állított, és a
kapott jelölések száma szerint sorrendbe állítva, jelöltségével a jelöltek
száma legalább tíz fõvel nem haladja meg a megválasztható küldöttek számát. Az
azonos jelölésszámmal rendelkezõk sorrendjét a jelöltre leadott összes
jelölések, ezt követõen a betûrend alapján kell megállapítani.
(5) A jelöltek állítása ajánlási jegyzékben történik, amelyet az alakuló
közgyûlés által megválasztott jelölõbizottság vezet. A jelölõbizottság a
jelöltek ajánlásának törvényességét folyamatosan ellenõrzi, a törvénysértõ
ajánlás nyilvántartásba vételét megtagadja, illetõleg az ilyen ajánlást és -
ha további ajánlást nem kapott - az ajánlott jelölt nevét a nyilvántartásból
törli.
(6) A jelölés lezártát követõen a jelölõbizottság a jelölteket képviseleti
szervenként összeállított jelöltlistákba veszi.
(7) A választás a (6) bekezdésben meghatározott listákon, az azokban szereplõ
jelöltekre leadott szavazatokkal történik. Egyazon jogosult egy listára annyi
szavazatot adhat le, ahány tagot a képviseleti szervbe a területi szervezet
tagjai megválaszthatnak. Érvénytelen az összes szavazat, ha a listára több
szavazatot adtak le mint a megválasztható jelöltek száma.
36. §
(1) A területi szervezet valamennyi, a határozatképesség megállapításánál
figyelembe vett tagja jogosult választásra és megválasztható.
(2) Megválasztott küldött az a jelölt lesz, aki a választás során a legtöbb
szavazatot kapta, feltéve, hogy az érvényes szavazatoknak legalább tíz
százalékát megszerezte.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak számításakor csak az adott képviseleti szervbe
történõ küldöttválasztás kapcsán a jelöltre leadott szavazatokat lehet
figyelembe venni.
37. §
(1) Eredménytelen a választás, ha az érvényes szavazatok legalább tíz
százalékát nem kapta meg annyi jelölt, mint ahányat a képviseleti szervbe
küldöttként meg kell választani.
(2) Érvénytelen a választás, ha azon a területi szervezet tagjainak több mint
a fele szavazatot nem adott le.
38. §
(1) Az eredménytelen, valamint az érvénytelen választást nyolc napon belül meg
kell ismételni.
(2) Az ismételt választást követõen azokat a jelölteket kell megválasztottnak
tekinteni, akik a legtöbb szavazatot szerezték meg. Ugyanarra a napra az
ismételt választás csak akkor írható ki, ha azzal a határozatképesség
megállapításánál figyelembe vett személyek több mint a kétharmada egyetértett,
egyébként az ismételt választás idõpontját a közgyûlés levezetõ elnöke hirdeti
ki.
(3) Az ismételt választás során az eredménytelen, illetõleg az érvénytelen
választásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
39. §
(1) A területi szervezet ugyanazon tagja egyidejûleg több képviseleti szervbe,
illetve küldöttként is megválasztható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a megválasztott tag nyilatkozik
arról, hogy valamennyi megbízatást elfogadja-e. A visszautasítással megüresedõ
küldötti helyet a választás vagy a megismételt választás során a soron
következõ legtöbb szavazatszámot elérõ jelölttel kell betölteni, illetõleg
ismételt választást kell tartani.
40. §
(1) A tisztségviselõket a választásukra jogosult kamarai szerv jelöli, a szerv
tagjainak ajánlásai alapján. Jelölt az lesz, akit a jelenlévõ tagok legalább
tíz százaléka jelöltként elfogad.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kamarai szerv tagja ugyanarra a tisztségre csak
egy jelöltet ajánlhat vagy fogadhat el, ugyanazt a jelöltet - az
összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokra is figyelemmel - egyidejûleg több
tisztségre is ajánlhatja.
(3) Ügyintézõ szerv nem tisztségviselõ tagjának jelölésére az (1)-(2)
bekezdésekben foglalt rendelkezések megfelelõen irányadóak azzal, hogy az
ügyintézõ szerv nem tisztségviselõ tagjának annyi jelölt állítható vagy
fogadható el, ahány oda megválasztható. Ugyanazon személy - az
összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokra is figyelemmel - egyidejûleg több
ügyintézõ szervbe is jelölhetõ.
41. §
(1) Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a jelenlévõ szavazásra
jogosultaktól a legtöbb szavazatot kapta, és a leadott szavazatoknak legalább
húsz százalékát megszerezte.
(2) Szavazategyenlõség esetén ismételt választást kell tartani, melyen a
legtöbb szavazatot megszerzõ jelöltek indulhatnak.
(3) Abban az esetben, ha a választás során egyetlen jelölt sem éri el a
megválasztásához szükséges minimális szavazati hányadot, a választást meg kell
ismételni. A megismételt választásban valamennyi jelölt indulhat, aki a
megelõzõ választás során a szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte.
Amennyiben a szavazatok tíz százalékát egyetlen jelölt sem érte el, ugyanarra
a tisztségre a négy legtöbb szavazatot megszerzõ jelölt indulhat a megismételt
választásban.
(4) A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott esetekben a legtöbb szavazatot
megszerzõ jelöltet kell megválasztottnak tekinteni, szavazategyenlõség esetén
pedig a betûrendben elõbb állót kell megválasztani.
(5) Ügyintézõ szerv nem tisztségviselõ tagjának választására az (1)-(4)
bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy
a választás akkor eredménytelen, ha a megválasztáshoz szükséges minimális
szavazati hányadot nem éri el annyi jelölt, mint ahány tagot az ügyintézõ
szervbe a választásra jogosult szerv választ.
Záró rendelkezések
42. §
(1) Ez a törvény .............................. lép hatályba. Az állatorvosi
magángyakorlatról és a magánállatorvosok hatósági tevékenységének
szabályozásáról szóló 21/1992. (VIII.3.) FM rendelet 1996. december 31. napján
hatályát veszti.
(2) E törvény hatálybalépésétõl számított harminc napon belül az állomás
hirdetõtábláján harminc napra közzé kell tenni a 34. § (2) bekezdésének
alkalmazása szempontjából figyelembe vehetõ állatorvos nevét, lakcímét. A
közzétett nyilvántartás helyesbítése vagy kiegészítése a közzétételtõl
számított harminc napon belül kezdeményezhetõ.
(3) A területi szerveket a (2) bekezdés szerinti határidõ elteltétõl számított
kilencven napon belül létre kell hozni, a Kamara küldöttközgyûlését pedig
további hatvan napon belüli idõpontra kell összehívni.
(4) A törvény hatálybalépésekor az 1989. évi II. törvény alapján mûködõ
Állatorvosi Kamarák Szövetsége, illetve területi szervei vagyonukat vagy annak
egy részét a szervezet döntése alapján adó- és illetékmentesen ruházhatják át
ingyenesen a kamarára.
(5) A kamara bírósági nyilvántartásba vételétõl számított harminc napon belül
a kamarai tagsághoz kötött állategészségügyi szolgáltató tevékenységet
folytató állatorvosoknak kérniük kell az illetékes területi szervezetnél
tagfelvételüket. A nyilvántartásba vétel közzétételérõl a kamara gondoskodik.
Ezt követõen - igazolt akadályoztatás kivételével - állatorvosi szolgáltató
tevékenység nem folytatható.
(6) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg az egyéni vállalkozásról szóló
1990. évi V. törvény 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Az egészségügyrõl szóló törvény hatálya alá tartozó, továbbá a szociális
szolgáltató tevékenység egyéni vállalkozás keretében történõ folytatását a
Kormány, az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásának
feltételeit külön törvény szabályozza."
(7) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter arra, hogy a 27. § (3)
bekezdése szerinti támogatás igénybevételének részletes feltételeit a
pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.