ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Tárgy: Interpelláció.
"Hogyan lehet állami pénzbõl milliárdos
nyereséget biztosítani a CIB Banknak?"
T.
Dr. Bokros Lajos pénzügyminiszter
U r n a k
H e l y b e n
Tisztelt Pénzügyminiszter Úr!
Az Alkotmány 27. §-a és a Házszabály 90. §-a, valamint 115. § (2) bekezdése
alapján miniszter úrhoz az alábbi
i n t e r p e l l á c i ó t
intézem:
Köztudomású, hogy a MÁV, - emly még jelenleg is állami tulajdonban van - 1992-
1994 között 30 milliárd forint htetlt vett fel, állami garanci a mellett a
CIB, MHB, OTP és a Postabank által szervezett konzorciumtól. A visszafizetendõ
összeg kamatokkal együtt 52.1 milliárd forint volt.
A MÁV konszolidációjáról szóló bizalmas jelentés szerint:
"A hitelkonszolidáció keretében 1993 végén 16.2 milliárd Ft összegû, a
kereskedelmi bankokkal szemben fennálló kötelezettség állammal szembeni
kötelezettséggé alakult át. A MÁV Rt. megszabadult a hitelek további
kamataitól, az államkötvények kamata a költségvetést terheli."
A CIB Bank alapító tõkéje 35 %-át az állami tulajdonú MHB adta. Ebbõl
következik, hogy a CIB által a MÁV Rt-nek nyújtott hitel a magyar állam
tulajdonát képezõ MHB-ban kezelt pénzbõl történt. Ebbõl a hitelügyletbõl a
CIB-nek többmilliárdos haszna keletkezett, annak függvényéban, hogy milyen
részarányban nyújtotta a hitelt.
A CIB döntõen nagyvállalatoknak nyújtotta a hiteleket, állami garanciavállalás
mellett, vagyis kockázat nélkül. Ezen ügyletekbõl többmilliárdos nyeresége
keletkezett, amibõl Pl. Surány György elnök-vezérigazgatónek egy újságban
megjelent hír szerint évi 30-40 millió forint jövedelmet biztosítottak.
A MÁV tekintetében közismert volt, hogy az elmaradott infrastruktúra, a
fejlesztési lehetõségek rendkívül szûkös volta, a balkáni háború okozta
nehézségek, az áruszállítási igények jelentõs lecsökkenése az ipari és
mezõgazdasági termelés, valamint az export visszaesése következtében nem volt
lehetõsége, hogy nyereséget érjen el és forgóalap korrekciókat hajtson végre.
Szakmai körökban egyértelmû álláspontként alakult ki, hogy a pénzügyi
kormányzat súlyos hihát követett el, amikor ahelyett, hogy a MÁV forgóalapján
megfelelõ idõben és módon feltöltötte volna, a bankok pénzügyi helyzetét
konszolidálta, ma már kimutathatóan teljesen eredménytelenül. Ennek
következtében a bankokat 22,1 milliárd forint extraprofithoz juttatta, úgy,
hogy annak nagyobb része a magánszféra nyeresége lett.
A felelõtelnül állami tulajdont képezõ bani és költségvetési pénzeket úgy
használták fel, hogy egyrészt az ország legnagyobb stratégiai vállalatának
mûködését megnehezítették, ugyanakkor állami pénzekbõl nyújtott hitelekbõl
mindennemû kockázat nélkül több milliárd forint nyereséget juttattak a
magánszférába.
Kérdéseim miniszter úrhoz a következõk:
1.) Állami tulajdonú bankok miért vettek részt jelentõs tõkével, külföldiekkel
vegyestulajdonú bankok alapításában?
Ugyanis tõkéjüket saját hitelezések formájában is teljeskörûen, eredményesent
udták volna felhasználni! Pl. a CIB és LEUMI Bank esetében. Ez utóbbinál az
állam több milliárdos veszteséget szenvedett.
2.) Ki vagy kik kezdeményezték, engedélyezték, hogy a CIB Bank alapításában
jelentõs tõkebefektetéssel az MHB részt vegyen?
Ki volt az engedélyezõ az MNB részérõl?
3.) Milyen szerepe volt az elmondottakkal kapcsolatban Surányi Györgynek, aki
ismereteink szerint az adott idõben az MNB igazgatótanácsi tagja volt, ezt
követõen pedig a CIB Bank elnök-vezérigazgatója lett?
4.) Megvizsgálta-e és milyen intézkedést tett a pénzügyi kormányzat azoknál a
kölcsönügyleteknél ahol a bankok nagyvállalatoknak nyújtottak hitelt állami
garancia mellett, hogy az óriási összegek magánszférába való átjátszári
lehetõségeit kiküszöbölje?
5.) Kik a felelõsök a társadalmat ért több milliárdos veszteségekért?
Várom miniszer úr válaszát!
B u d a p e s t, 1995. július 24.
Tisztelettel:
Dr. Homoki János
FKGP