A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/1315.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló
1990. évi XXV. törvény, valamint a gazdasági stabilizációt
szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII.
törvény módosításáról
Elõadó:
Szabó György
népjóléti miniszter
Budapest, 1995. augusztus
1995. évi ..... t ö r v é n y
a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény,
valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló
1995. évi XLVIII. törvény
módosításáról
1. §
A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV.
törvénynek (a továbbiakban: Cst.) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes
törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.)
61. §-ával megállapított 1. §-ának (4) bekezdése a következõ rendelkezéssel
egészül ki:
"Egyéb esetekben - feltéve, hogy a nevelõszülõ megfelel az (1) bekezdés
szerinti feltételeknek - a nevelõszülõ akkor jogosult a családi pótlékra, ha
a gyermek vérszerinti, illetve örökbefogadó szülei a gyermek nevelésérõl
tartós akadályoztatásuk miatt saját háztartásukban nem tudnak gondoskodni."
2. §
A Gst. 64. §-ával megállapított Cst. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(3) Az 1. § (6) bekezdésének a)-c) pontja szerinti
a) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 5.100
forint,
b) az a) pont alá nem tartozó gyermek után 3.250 forint
összegû családi pótlék illeti meg az intézet vezetõjét."
3. §
A Gst. 65. §-ával megállapított Cst. 7. §-ának (2) bekezdése a következõ
szöveggel egészül ki:
" A nyilatkozat a család jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatok
mellett tar-
talmazza a család tagjainak nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét,
valamint
lakó-, illetve tartózkodási helyét.
- 3 -
A nyilatkozatban szereplõ, a család
a) tagjaira vonatkozó adatok valódiságát a települési önkormányzat
jegyzõje,
b) egy fõre jutó havi jövedelmére vonatkozó adatok valódiságát az Adó- és
Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal
a családi pótlékot folyósító szerv megkeresésére ellenõrzi."
4. §
A Gst. a következõ 68. §-sal egészül ki:
"68. § (1) 1996. január 1-jétõl, valamint az 1996. január hónapra járó családi
pótlékot az e törvénnyel módosított Cst. szerint kell megállapítani és
folyósítani. Ha a családi pótlék folyósításához szükséges nyilatkozatot a
szülõ szabályszerûen kitöltve 1995. november 15-ig benyújtja - feltéve, hogy a
jogosultsági feltételeknek megfelel - a családi pótlék 1996. január hónaptól
folyamatosan folyósítható.
(2) Ha a családi pótlék folyósításához szükséges szabályszerûen kitöltött
nyilatkozatot a szülõ 1995. november 15-e és december 31-e között nyújtja be -
feltéve, hogy a jogosultsági feltételeknek megfelel - az 1996. januárjára járó
családi pótlékot legkésõbb az 1996. februárjára járó családi pótlékkal együtt
kell visszamenõlegesen folyósítani.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a jogosultsági év 1996. január
1-jétõl 1997. április 30-ig tart. E bekezdés rendelkezéseit kell
értelemszerûen alkalmazni akkor is, ha a családi pótlék iránti igény 1997.
április 30-ig keletkezett."
5. §
Ez a törvény, valamint a Gst. 61-65. §-ai a kihirdetést követõ 8. napon
lépnek hatályba azzal, hogy 1995. december 31-ig a családi pótlékra való
jogosultságot az e törvény hatálybalépését megelõzõ napon hatályban lévõ
jogszabályok alapján kell megállapítani.
- 4 -
I N D O K O L Á S
a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény,
valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló
1995. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló
1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.) a családtámogatások
rendszerét jelentõsen módosította.
A módosítás szociális rászorultságtól függõ ellátásként szabályozza a családi
pótlékot, a gyermekgondozási segélyt, a várandóssági pótlék helyébe lépõ
szülési támogatást, emellett szigorodnak a gyermeknevelési támogatásra való
jogosultság feltételei és megszüntetni rendelte a Gst. a gyermekgondozási
díjat.
Az Alkotmánybíróság a családtámogatási rendszer elemeinek vázolt
módosítását a 43/1995.(VI.30.) AB. határozatával részben alkotmányellenesnek
találta, részben pedig nem engedte hatályba lépni. A hosszú idõtartamra
szolgáló támogatási formák módosításával összefüggésben - ilyen a családi
pótlék - az Alkotmánybíróság megállapította, hogy azok csak úgy módosíthatók
jelentõsen, ha az érintettek számára a jogalkotó olyan felkészülési idõt
biztosít, amely elégséges a megváltozott rendelkezésekhez való
alkalmazkodáshoz.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a családi pótlék új rendszere
1995. július 1-jétõl nem léphetett hatályba, mivel a hatálybalépés idõpontja
nem felelt meg az alkotmányos követelménynek (a Gst. kihirdetésére 1995.
június 15-én került sor, a módosítás hatálybalépésének idõpontja pedig 1995.
július 1-je volt). Ezért az érvényes, de nem hatályos törvényi rendelkezésnek
az alkotmányos követelményekkel összhangban lévõ hatálybaléptetésérõl a
jogalkotónak gondoskodni kell. A Javaslat ezért a Gst. érintett részeit
hatályba lépteti, emellett az elfogadott, de nem hatályos jogi normát néhány
pontban módosítja.
A Javaslat szerint a családi pótlék új rendszere a törvény kihirdetését
követõ 8. napon lépne hatályba, azonban az ellátást a módosított szabályok
alapján 1996. januárjától lehet folyósítani. A Gst. kihirdetése, illetve a
családi pótléknak az új szabályok szerinti folyósítása közötti idõ megfelelõ
felkészülési lehetõséget biztosít az érintetteknek, hogy gazdálkodásukat a
megváltozott feltételekhez igazítsák.
- 5 -
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A Javaslat a nem vér szerinti szülõk által nevelt és nem a gyermek- és
ifjúságvédõ intézet által nevelõszülõnél elhelyezett gyermekek után járó
családi pótlékra való jogosultsággal összefüggésben kimondja, hogy a
nevelõszülõ az általános szabályok alapján is csak akkor jogosult a családi
pótlékra, ha a gyermek nevelésérõl a vérszerinti, illetve az örökbefogadó
szülõ nem tud tartósan gondoskodni. Ilyennek minõsül például, ha a szülõ
/szülõk/ börtönben van, egészségi állapota miatt nevelési kötelezettségeinek
nem tud eleget tenni, bentlakásos szociális intézményben került elhelyezésre.
A Javaslat tehát kizárja azt, hogy a gyermek nevelésére, gondozására
egyébként képes szülõ - ha jövedelmi helyzete folytán a családi pótlékra nem
jogosult - a gyermeket másnál azért helyezze el, hogy a gyermek után családi
pótlékot folyósítsanak.
2. §-hoz
A Javaslat az ideiglenes hatályú beutalt, az intézeti vagy állami nevelt,
valamint a szociális intézményben elhelyezett gyermek után járó családi pótlék
összegét úgy határozza meg, hogy ha az intézményben elhelyezett gyermek
tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos - függetlenül attól, hogy nem
családban él - magasabb összegû családi pótlékra jogosítson, míg az
egészséges gyermek után az egy gyermekes egyedülállónak járó összegû családi
pótlék kerüljön folyósításra.
3. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Cst. rendelkezéseit a jövedelem- és
vagyonnyilatkozatban közölt adatok körére, valamint azok valódiságának
ellenõrzésére vonatkozó szabályokkal. Tekintettel arra, hogy a nyilatkozatban
foglalt adatok valódiságát nem kell igazolni, a jogosulatlan igénybevétel csak
akkor állapítható meg, ha az adatok valódiságának ellenõrzését a törvény
lehetõvé teszi. A család egy fõre jutó jövedelmének nagysága szempontjából
fontos, hogy hány és milyen életkorú személy tartozik a családhoz, további
fontos kérdés, hogy a nyilatkozatban megjelölt személyek egy háztartásban
élnek-e. Ezen adatok - miként a család tényleges jövedelme is - a folyósító
szervek által nem ellenõrizhetõk. Ezért a Javaslat a család tagjaira vonatkozó
adatok valódiságának ellenõrzését a települési önkormányzatok jegyzõjének
- 6 -
hatásköreként fogalmazza meg. A család jövedelmi helyzetének ellenõrzése az
APEH hatásköre, amit - a jegyzõ ellenõrzési hatásköréhez hasonlóan - a
folyósító szerv megkeresésére köteles elvégezni.
4. §-hoz
A Javaslat 4. §-a a Gst. megsemmisített átmeneti rendelkezéseit pótolja.
A jogbiztonság követelményével összhangban az új feltételek szerint a családi
pótlékot 1996. januárjától lehet folyósítani. A zavartalan januári folyósítás
feltétele azonban, hogy a családok az igénybejelentésüket még 1995. november
15-ig megtegyék. A folyósító szervek az igénybejelentést követõen a
nyilatkozatot feldolgozzák és gondoskodnak a családi pótléknak a jogosultak
részére történõ folyósításáról.
A Javaslat a jövedelem- és vagyonnyilatkozat rövid idõn belüli kétszeri
benyújtásának elkerülése érdekében kimondja, hogy a jogosultsági év a
támogatás új rendszerének bevezetésekor 1996. január 1-jétõl 1997. április
30-ig tart. Ennek az átmeneti szabálynak a törvénybe iktatásával mentesülnek
az állampolgárok - valamint a családi pótlékra való jogosultságot megállapító
és az azt folyósító szervek - attól, hogy 1996. márciusában újabb jövedelem-
és vagyonnyilatkozatot nyújtsanak be, illetve dolgozzanak fel.
5. §-hoz
A Javaslat az új normát a kihirdetést követõ 8. napon lépteti hatályba,
kimondja azonban, hogy 1995-ben a családi pótlék intézését (megállapítás,
folyósítás, stb.) a Cst. módosítását megelõzõ napon hatályban lévõ szabályok
alapján kell végezni. Így, a még 1995. decemberében született gyermek után
december hónapra alanyi jogon jár a támogatás, 1996. januárjától azonban csak
a család vagyoni és jövedelmi helyzetétõl függõen lehet azt tovább
folyósítani.