MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
JELENTÉS
AZ ORSZÁGGYÛLÉS RÉSZÉRE
AZ 1995. ÉVI GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATOKRÓL
Elõadó: Dr. Bokros Lajos
pénzügyminiszter
Budapest, 1995. szeptember
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény vonatkozó elõírásában
foglalt kötelemre figyelemmel a Kormány elkészítette jelentését az 1995. évi
gazdasági és pénzügyi folyamatokról.
A beszámoló áttekinti a központi költségvetés és az elkülönített állami
pénzalapok elõirányzatainak alakulását, a tartalékfelhasználást, a hiány
összegének alakulását, a központi költségvetés teljesítésének várható
alakulását.
3
A./
A GAZDASÁGI FOLYAMATOK FE JELLEMZEI 1995-BEN
A márciusi kormánydöntések egyértelmû korrekciók elindítását célozták meg
annak érdekében, hogy az alapvetõen téves irányban sodródó gazdaság mielõbb
egy kiegyensúlyozott, fenntartható növekedési pályára tudjon állni. E döntések
egyidejûleg kívánták elõmozdítani a vállalkozások versenyképességének
erõsítését, illetõleg az államháztartás hiányának mérséklését (egyszersmind
lehetõleg az állam gazdasági szerepvállalásának racionalizálását), mindezzel a
belsõ és a külsõ egyensúly javítását.
A március elején meghozott döntések szükségességét és azok irányát minden
tekintetben alátámasztották a gazdasági folyamatokat jellemzõ - késõbb
megismert - elsõ negyedévi mutatók. Ebben az idõszakban a tavalyi lendületes
növekedést követõen ismét visszaesett az export volumene, folytatódott azonban
az import emelkedése, a folyó fizetési mérleg hiánya minden korábbi év eleji
mértéknél magasabb lett. A központi költségvetésben ugyancsak rekordméretû
elsõ negyedévi deficit keletkezett; s az államháztartás egészében a jövõre
nézve is több jelentõs hiánynövelõ tényezõ kezdett kirajzolódni (privatizációs
bevételek realizálhatósága, a nyugdíjakkal kapcsolatos elkötelezettségek
fedezhetõsége).
Ebben az idõszakban még a korábbi trendek érvényesültek, sõt a gazdasági
szereplõk éppen arra törekedtek, hogy kivédjék a várható, bejelentett
gazdaságpolitikai kiigazítás valós vagy vélt hatásait. Az import drágítását
jelentõs elõvásárlások elõzték meg, ez még emelte is a behozatal ütemét, a
lakosság fogyasztási kereslete pedig megemelkedett. A csökkenõ lakossági
reáljövedelem mellett ez a megtakarítások terhére ment végbe. A
megtakarításokat visszavetette a devizabetétekkel kapcsolatban kialakult
pánik, valamint a - részben a korábban eldöntött központi áremelések miatti,
jelentõs részben viszont piaci indíttatású - gyors infláció hatására
lemorzsolódó reálkamat is.
A márciusi stabilizációs intézkedések közül röviddel a döntések után már
érvénybe léptek egyes fontos pénzpolitikai elemek (az egyszeri
forintleértékelés, az új árfolyamkiigazítási mechanizmus, valamint a
vámpótlék), határozott lépések történtek a jövedelempolitikát érintõ döntések
érvényesítésére (az állami hatáskörben befolyásolható bérek tekintetében), és
az államadósság kezelése, az államháztartás kialakult hiányának finanszírozása
érdekében is. A stabilizációs csomag legjelentõsebb, a többi intézkedést
megalapozó része, a központi költségvetés hiányát mérséklõ intézkedések
azonban ennél jóval késõbb és csak részlegesen léphettek életbe. Ezek zöme
ugyanis pótköltségvetés benyújtását igényelte, ami eleve azt jelentette, hogy
ezek július-augusztustól kezdve hatnak majd; egy részük végrehajtását pedig az
Alkotmánybíróság döntése éppen ekkor levette a napirendrõl.
Az intézkedések végrehajtásának nehézségei, vontatottsága ellenére a második
negyedévi gazdasági tendenciákban néhány lényeges ponton már érvényesülnek a
stabilizáció irányába mutató elemek. Ekkor már mérséklõdött az import
növekedésének üteme, lelassult a fizetési mérleg passzívum és a költségvetési
deficit emelkedése, lefékezõdött az infláció havi üteme. A termelés lényegében
az export- és a beruházási célú keresletre támaszkodva bõvül.
Gazdasági jelzõszámok
Megnevezés 1994 1995
A fizetési mérleg egyenlege (I-V. hó), mdUSD -1,4 -2,0 (-1,4)
Az állami költségvetés egyenlege (I-VI. hó), mdFt -166 -192 (-146)
A lakosság nettó megtakarítása (I-VI. hó), mdFt 147 178 (86)
A fogyasztói árak növ. (VI. hó, elõzõ év dec. = 100) 9 18 (11)
Az ipari termelés volumenének növekedése (I-V. hó), % 8 10 (10)
*/ A zárójelben az 1995. I. negyedévi adatok szerepelnek.
Lefékezõdött a költségvetés hiányának növekedése, annak ellenére, hogy a
kiadásokat mérséklõ intézkedések egy része még életbe sem léphetett, és a
privatizáció ez évi jelentõs elõirányzatából mindeddig lényegében nem volt
bevétel. Jelentõs elõrehaladás történt az államháztartási hiány
finanszírozásának fejlesztésében, a kamatkiadások relatív mérséklésében.
(Ennek eredményeként az elsõ félévben nõtt az értékpapírok jegyzési ideje,
bõvült az értékesítési hálózat, nõtt az állampapírok lejárati ideje és
júniusban csökkent a diszkont kincstárjegyek hozamszintje.)
A fogyasztói árnövekedés májusban már lassult, júniusban pedig visszatért a
korábbi alacsony mértékekhez. A csökkenõ lakossági keresletet, a jó
mezõgazdasági termést figyelembevéve és feltételezve a szigorú monetáris
politika, valamint a meghirdetett árfolyampolitika következetes folytatását,
megvan az esély ennek a tendenciának a folytatódására is.
A stabilizációs intézkedések eddig a reálfolyamatokban nem eredményeztek még
fordulatszerû változásokat. Az export remélt, gyors ütemû növekedése még nem
kezdõdött el. Lassult azonban a második negyedévben az import növekedési
üteme, és egyre kevésbé haladja meg az exportét, az idegenforgalomban pedig
aktívum képzõdött, így a folyó fizetési mérleg hiánya mérséklõdõ ütemben nõtt.
Az árfolyampolitika jelentõs szerepet kapott a negatív külgazdasági tendenciák
megváltozásában és az elõzõ években állandósult leértékelési várakozások,
spekulációk visszaszorításában. A vállalkozások versenyképességének javítását
célzó stabilizációs intézkedések hatásai kibontakozásának e területen az
elteltnél hosszabb az idõigénye.
Az exportnövekedésre esélyt ad az, hogy a stabilizáció nem törte meg a
gazdasági növekedést, sõt a fõbb ágazatok termelése éppen az exportcélú
értékesítéshez kapcsolódva emelkedik. Az ipari termelés május végéig közel 10
%-kal bõvült, döntõen az exportra orientált vállalkozásoknál és az azokhoz
kapcsolódó területeken. (A termelés szerkezetének alakulása azt is
valószínûsíti, hogy a félév során fennmaradt a beruházások elsõ negyedévben
tapasztalt gyors növekedése. A fõleg fogyasztási cikkeket elõállító
területeken viszont nincs, vagy lassú a növekedés.) Javulásra utalnak az
agrárgazdaság termelési és exportkilátásairól rendelkezésre álló információk.
A közlekedésben ugyancsak a szállítások nemzetközi forgalmának bõvülésébõl
származik teljesítménynövekedés.
Az eddigi tapasztalatok és információk egyértelmûen azt bizonyítják, hogy
megkezdõdött a gazdaság stabilizálódása és ezzel az elsõ negyedévi kritikus
egyensúlyi helyzettõl távolodik a gazdaság. A kívánatos fordulat azonban még
nem jött létre, jóllehet erre két-három hónap alatt még nem is lehetett
számítani.
Mindemellett újabb nehézségekkel is számolni kell. A pótköltségvetésben
elhatározott szigorítások egy részének elhúzódása, elmaradása mellett a
központi költségvetést illetõen problémát jelent, hogy a privatizációs
folyamat lelassult, az elsõ félévben privatizációból származó költségvetési
bevétel nem volt. (A elõirányzott bevétel idõarányos befolyása esetén a
költségvetés elsõ félévi hiánya 192 helyett 116 milliárd forint lehetett
volna.) Gondot okoz, hogy a remélt bevétel realizálására az utolsó negyedévnél
elõbb nem lehet számítani, s így év közben a nagyobb költségvetési
finanszírozási igény magasabb költségvetési kamatkiadásokat okozhat. A
társadalombiztosítási alapokban az elsõ félévi deficit - az év egészére
feltételezett kiegyensúlyozott pozícióval szemben - megközelítette a 27
milliárd forintot, és külön beavatkozás nélkül nagy valószínûséggel ez a
késõbbiekben tovább nõne. Ma már bizonyos az is, hogy a lakossági
megtakarítások emelkedése elmarad a korábbi várakozásoktól.
Nyilvánvaló tehát, hogy a vállalkozások versenyképességének a márciusi
kormánydöntésekkel megcélzott javítását, illetõleg a ma reálisan
legkedvezõbbnek tekinthetõ külsõ egyensúlyi pozíciót együttesen csak akkor
lehet elérni 1995-ben, ha az államháztartás hiányát megfelelõ további
intézkedésekkel az érvényes elõirányzatokon belül lehet tartani.
A megindult pozitív folyamatok ellenére az összességében még továbbra is
kedvezõtlen tendenciák megtörése érdekében a stabilizációs gazdaságpolitika
megerõsítése, a márciusi kormánydöntések következetes végrehajtása, illetve
azokkal azonos irányú újabb intézkedések váltak szükségessé. Ezért a Kormány
július végén olyan intézkedésekrõl döntött, hogy a központi költségvetés
hiánya az Alkotmánybíróság állásfoglalását tiszteletben tartva se haladja meg
a pótköltségvetésben jóváhagyott mértéket. Megállapodást kötött továbbá a
társadalombiztosítási önkormányzatok vezetõivel annak alátámasztása végett,
hogy az alapokban az év végén ne keletkezzen hiány (illetve az semmiképp se
haladja meg az 5-5 milliárd forintot).
A fõbb várható gazdasági mutatók
1995 várható
módosított program a A kormány júliusi további
1993 tény 1994 e.tény márc.12-i intézkedé-sek intézkedéseinek
után megvalósulása esetén
Folyó fizetési mérleg, md$ -3,5 -3,9 -2,5 kb. -3
Export-import változás ütemkülönbsége -33*/ +3*/ 11-12 7-8
Lakossági nettó megtakarítási ráta 4,7 8,2 7,1 5-5,5
Államháztartási hiány (a GDP %-ában)**/ 5,3 8,2 6,3 6-6,5
Volumenindexek:
Beruházás 1,7 11-12 8-10 8-10
Fogyasztás 1,5 1-2 kb. -5 kb. -3
GDP -0,8 kb. 2 0-2 0-2
*/ Orosz hiteltörlesztéssel együtt.
**/ Privatizációs bevételek nélkül.
Mindezek alapján 1995-ben arra lehet számítani, hogy a stabilizációs
intézkedések hatásai - következetes végrehajtásuk esetén - gyorsuló mértékben
bontakoznak ki az év második felében. Ez idén még a vártnál kisebb egyensúly
javulásra (kevésbé csökkenõ, 3 milliárd dollár körüli fizetési mérleg hiányra,
28-29 %-os fogyasztói áremelkedésre) ad esélyt. Az év során azonban megtörhetõ
az egyensúlyromlás korábbi években egyértelmû tendenciája: a GDP-hez képest a
fizetési mérleg passzívuma a tavalyi 9-10 %-ról 7 %-ra, az államháztartási
deficit (a privatizációs bevételek figyelmen kívül hagyásával) pedig 8 %-ról
6-6,5 %-ra csökken. Mérsékelt keretek között marad az áremelkedés, a gazdasági
teljesítmények növekedése pedig a beruházások és az export bõvüléséhez
kapcsolódik.
A gazdaság tartós stabilizálásához, a fenntartható gazdasági növekedési pálya
eléréséhez azonban mindezek még nem elegendõek. A fokozatos stabilizálást a
következõ években is folytatni kell, mégpedig egy következetes államháztartási
reformra támaszkodva. Ha a kormányzati döntések végrehajtása maradéktalanul
megtörténik, a stabilizációs gazdaságpolitika folytatódik, és a gazdasági
szereplõk alkalmazkodása felgyorsul, akkor válik reális eséllyé az is, hogy a
Kormány gazdasági stratégiája megvalósítható legyen, s a gazdaság valóban
letérjen az eddigi kényszerpályáról.
B./
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1995. ÉVI VÁRHATÓ TELJESÍTÉSE AZ I. FÉLÉVI PÉNZÜGYI
FOLYAMATOK TÜKRÉBEN
Az 1995. I. félévi pénzügyi folyamatokat jellemzõ fõbb összefüggések
A központi költségvetés 1995. évi június végi GFS rendszerû hiánya -
655,1 milliárd forint bevétel és 846,8 milliárd forint kiadás egyenlegeként -
191,7 milliárd forint volt.
Az áprilistól érezhetõen javulást jelzõ kedvezõ költségvetési folyamatok
májusban is nyomon követhetõk voltak. A májusi optimizmusra okot adó
indítékokat azonban júniusban romló tendenciák váltották fel.
A II. negyedév elsõ két hónapjában a hiány átlagosan havonta 10 milliárd
forinttal nõtt, júniusban már ennél 25 milliárd forinttal magasabb lett a
központi költségvetés hiánya.
A privatizációs bevételek idõarányosan kiesett mintegy 75 milliárd forintos
összege értelemszerûen torzítja a deficit nagyságát, és annak idõarányos
alakulását. Azonban arra szükséges felhívni a figyelmet, hogy a privatizációs
bevétel idõarányos realizálása esetén a központi költségvetés deficitje
116 milliárd forint lenne, s ez a nagyságrend a pótköltségvetés 156 milliárd
forintos hiányához képest is magas, hiszen csaknem 74,8 %-os teljesítésnek
felelne meg.
A június havi kiadás 144,4 milliárd forint volt, azaz 4 milliárd forinttal
több mint az I-V. havi átlag.
A pótköltségvetés kiadási fõösszegéhez viszonyítva az éves elõirányzat 48,7 %-
a került csak felhasználásra.
A központi költségvetés bevételei júniusban 119,1 milliárd forintot
reprezentáltak. Ez közel 12 milliárd forinttal volt több az I-V. hónapokban
elért átlagos havi bevételnél.
A bevételek reálisabb megítélése is - mint már említésre került - igényli a
pótköltségvetés bevételi fõösszegéhez történõ viszonyítást. Tehát a
pótköltségvetés tükrében a bevételek teljesítési aránya viszont csak 41,4 %
volt a félév végén, azaz 8,6 %-kal maradt el az idõarányostól.
A központi költségvetés fõbb paraméterei a pótköltségvetés tükrében a
következõk szerint alakultak:
«INVALID_FIELD: Object»
«INVALID_FIELD: Object»
I.
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
a.)
A központi költségvetés 1995. évi várható bevételeinek
részletesebb áttekintése
1. Gazdálkodó szervezetek befizetései
1995. I. félévben a társasági adóbefizetések 30,4 milliárd forintot tettek
ki, 4,7 %-kal haladták meg az idõarányost. Az idõszakos pénzforgalmi
bevételben megjelenõ javulás egyértelmûen a februári adóbevallások
eltörlésére vezethetõ vissza. Tekintettel az eredményszemléletû
bevallásokra és a júniusi pénzforgalmi egyenlegre megállapítható, hogy
júliustól a havi egyenlegek csökkenõ összegével kell számolnunk és a
hasonló idõszakhoz képest a kumulált összegek kisebb mértékû javulást
mutatnak. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a decemberi feltöltésnél
várhatóan jóval kisebb összeggel számolhatunk, mint az elmúlt idõszakokban,
ami az adómérték - és az eredményszemléletû adó - csökkenésének tudható be.
Az 1994. évi tényadatok és az idõszaki pénzforgalmi adatok ismeretében a
pótköltségvetésben jelzett pénzforgalmi adó realizálása valószínûsíthetõ,
azaz 55,5 milliárd forint.
A különleges helyzetek miatti befizetések összege 23 milliárd forint volt a
félév végén. Erre a bevételi címre került befizetésre a távközlési
koncessziós díjakból a központi költségvetés finanszírozására bevonni
tervezett összesen 16 milliárd forintból 14 milliárd forint; 8,2 milliárd
forint pedig a bányajáradékból realizálódott. Így a pótköltségvetés
elõirányzataként szereplõ 34 milliárd forint várhatóan az év végéig
teljesülni fog.
A vám és importbefizetéseknél a pótköltségvetés 221 milliárd forint
vámbevétellel számolt, amelyben 56 milliárd forintot jelentett a vámpótlék,
25 milliárd forintot a vámbiztosíték.
Az elsõ féléves teljesítés alapján becsülhetõ folyamatokat figyelembe véve
a tervezett mértékû import forgalomra 12 %-os átlagos elvonás érvényesülése
esetén 232 milliárd forint bevétel várható.
E bevételbõl 156 milliárd forint a vámbevétel, 30 milliárd forint az
illetékbevétel és 46 milliárd forint a vámbiztosíték, amelyet megalapoznak
az I. félévi folyamatok.
A számítás feltételezi, hogy az import forgalom az elsõ félévihez
viszonyítva valamelyest nõ, az árfolyamlépések hatása következtében, de az
év egészére a tervezett szinten alakul.
Az illetékbevételek alakulásánál bevételcsökkentõ tényezõ, hogy a
szabadkereskedelmi megállapodásban szereplõ illetéklebontás a GATT
tagállamok körére is teljes körûen érvényesül, melynek kihatása 2,8
milliárd forint.
A vámpótlék-visszaigénylések I. félévben csak fokozatosan valósultak meg,
illetve a II. félévben a visszaigénylések folyamatossága mellett,
természetesen bizonyos áthúzódásokkal is számolni kell.
A vámbiztosíték nagyságrendje is magasabb az elõirányzottnál, mintegy 12
milliárd forinttal. A II. félév folyamán a vámbiztosíték képzõdése csak
mérsékelten nõ.
Az egyéb befizetéseknél éves szinten 14 milliárd forintos bevétel várható.
A pótköltségvetésben elõirányzott bevételek azért csökkennek, mert az egyéb
befizetések jogcímen belül egyrészt változás következett be úgy, hogy a
befizetések egy része az egyes adó- és járuléknemekhez került
átcsoportosításra, másrészt túlzottnak bizonyultak azok a feltételezések,
hogy a bírságokból és büntetõ kamatokból mintegy 10 %-os többletbevétel
realizálható.
2. Fogyasztáshoz kapcsolt adók
Az általános forgalmi adó 438 milliárd forint éves elõirányzatából mintegy
193 milliárd forintot fizettek be június végéig. Az ÁFA bevételben
alapvetõen a szezonális hatások játszanak szerepet. A korábbi évek
tényszámai alapján nagy biztonsággal valószínûsíthetõ, hogy az I. félév
havi 39 milliárd forint közeli átlagával szemben, a II. félévben a
befizetés havonta 42 milliárd forint körül alakul. Ez azt jelenti, hogy a
várható teljesítés eléri a 443 milliárd forintot.
A fogyasztási adóbevételekbõl az I. félévben 87 milliárd forint bevétel
származott. Az adóbevételnél a kedvezõ szezonális hatások mellett a múlt év
novemberi adóemelés kedvezõtlen vonzataival is számolni szükséges,
különösen a dohánygyártmányoknál. Negatívan érinti az éves bevételt az a
körülmény is, hogy a motorbenzineknél az ólommentes benzin aránya a
prognosztizáltat meghaladóan nõtt, és így az átlagadószint kisebb a
tervezettnél. Az együttes hatás eredményeként az elõirányzathoz képest
mintegy 5 milliárd forintos lemaradás várható.
3. Lakosság befizetései
A lakosság befizetései a 316 milliárd forintos elõirányzatból 130 milliárd
forintot reprezentáltak az elsõ hat hónapban. Ezek közül a személyi
jövedelemadónál figyelemmel a pénzforgalmi adatok korábbi években
tapasztalt tendenciáira, valószínûsíthetõ, hogy a pótköltségvetésben
szereplõ 287 milliárd forintos költségvetési bevétel teljesülni fog. A
lakossági adóbefizetéseknél a szeszadónál az adóterhek fokozódásának
kedvezõtlen hatása miatt 400 millió forint, a lakossági vámbevételeknél
pedig a forgalom mérséklõdése miatt mintegy 500 millió forintos lemaradás
várható.
A költségvetést megilletõ illetékbevételek 1995. I. félévében 9,2 milliárd
forintot tettek ki. Ez az összeg az éves elõirányzat (22,5 milliárd forint)
idõarányos részéhez képest 9,1 %-os elmaradást jelent. Az illetékkulcsok
bevételnövelõ hatása a tavalyi év második felétõl folyamatosan jelentkezik,
azonban az 1994. december 1-jétõl életbelépõ illetékelõleg intézményének
bevezetése és az ebbõl adódó számítástechnikai és munkaszervezési problémák
az illetékhivatali ügyintézési menetet lelassították. Az 1995. július 30-án
hatályba lépõ illetéktörvény-módosítás hatása (vagyonszerzési illeték
kulcsának emelése, gépjármûszerzés illetékének növekedése, eljárási illeték
mértékének emelése) csak 1995. szeptember-október hónaptól lesz érzékelhetõ
a bevételekben. Ezzel együtt az 1995. évi központi költségvetést megilletõ
várható illetékbevétel némileg elmarad az elõirányzattól, s mintegy 21
milliárd forintos teljesülés várható.
4. A központi költségvetési szervektõl származó befizetések I. félévi
teljesítése elérte a tervezett bevétel 68 %-át. E nagy mértékû bevétel-
növekedésben az elõzõ évi költségvetési pénzmaradvány befizetések
játszottak szerepet. Éves szinten az elõirányzat teljesülése várható,
figyelembe véve a felsõoktatási tandíj befizetéseket is.
5. Az önkormányzatok befizetésébõl az I. félévben összesen 861 millió forint
bevétel származott, amely az éves elõirányzat több mint négyszerese. Miután
a befizetések egy része visszakerül az önkormányzatokhoz, az önkormányzatok
befizetéseibõl származó bevétel várhatóan 900 millió forintra teljesül.
6. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredõ bevétel összege június folyamán
13,6 milliárd forint volt. A Világbank, EIB, EBRD és a Hesseni Tartományi
Központi Bank (KfW) hiteleibõl finanszírozott programok felgyorsulása a II.
félév folyamán várható. Az 1995. évre tervezett USAID lakáskölcsön lehívása
is az év hátralevõ részében lesz esedékes, valamint megvalósítás elõtt áll
a napokban aláírt japán segély folyósítása is.
Mind a hitel, mind a segélyprogramok II. félévi teljesülése esetén
erõteljesen fog érvényesülni a forint árfolyamának emelkedése. Mindezek
alapján a pótköltségvetésben elõirányzott 51 milliárd forintos fejezeti
bevétel megalapozottnak látszik, módosításra nincs szükség.
7. A pénzintézetek társasági adójából június végéig 18,6 milliárd forint, az
éves elõirányzat 66,6 %-a teljesült. Ebbõl a Magyar Nemzeti Bank
I. negyedévi nyereséghez kapcsolódó befizetése 13 milliárd forint volt.
Éves szinten bizonytalansági tényezõ a Magyar Nemzeti Bank nyereség-
befizetése. Egyfelõl a kamatmentes lejárat nélküli államadósság
értékpapírosításából származó kamatbevétel 1996-ra történõ áthúzódása
csökkentheti a tervezett jegybanki eredményt és nyereség-befizetést.
Másfelõl viszont az átalakított kötvények idõarányos hozamát a jegybank - a
számviteli szabályok szerint - bevételként elszámolja, és más, az említett
bevételkiesést részben kompenzáló tételek is jelentkezhetnek.
8. Egyéb bevételekbõl 2,4 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. Ennek
mintegy fele, 1,1 milliárd forint a Magyar Televízió visszafizetése volt.
9. A központi költségvetés belföldi adósságához kapcsolódó bevételek halmozott
összege 27,8 milliárd forint volt, ami a privatizációs bevétel nélküli
elõirányzat 66,7 %-a. A június havi bevétel 10 milliárd forintot ért el,
amelynek jelentõs részét a kamatbevételek között szereplõ egyéb kamatokból
származó 4,6 milliárd forint jelentette. A fennmaradó rész jelentõsebb
tételeit az állami alapjuttatás járadékából, a jamburgi gázszállításból,
valamint az állami vagyonnal kapcsolatos osztalékból eredõ bevételek tették
ki. Privatizációból a központi költségvetésnek nem volt bevétele az elsõ
hat hónapban.
Éves szinten a belföldi adósságszolgálati bevétel megegyezik a
pótköltségvetés elõirányzatával (feltéve, hogy a tervezett 150 milliárd
forint privatizációs bevétel hiánytalanul befolyik).
b.)
A központi költségvetés 1995. évi várható kiadásai
A központi költségvetés pótköltségvetésben elõirányzott kiadási jogcímei közül
az energiaár-emelés lakossági és intézményi kompenzációja, az általános
tartalék I. félévben felosztott része és annak II. féléves determinációja,
valamint a bérpolitikai keret eddig felhasznált része az 1995. évi várható
értékeknél a tényleges felhasználási jogcímeknél szerepel.
1. A gazdálkodó szervezetek támogatási elõirányzatai alakulásánál a következõ
folyamatok prognosztizálhatók:
A normatív termelési árkiegészítés és dotációként funkcionáló, megváltozott
munkaképességûek foglalkoztatását elõsegítõ támogatás elõirányzata 4,8
milliárd forint, ami már feltételezi a támogatás rendszerének átalakítását
és mértékének csökkentését. Eddig a támogatás-felhasználásra vonatkozó
együttes miniszteri rendelet nem került elfogadásra, amely nélkül közel 700
millió forintos többlettámogatással kell számolni.
Az egyedi termelési árkiegészítés és dotáció éves szinten közel 5 milliárd
forinttal haladja meg a pótköltségvetésben elõirányzott szintet. Ezt a
borsodi acélipar reorganizációjának elõsegítésére (4.250 millió forint),
valamint az integráción kívüli bányatársaságok problémáinak rendezésére
(622 millió forint) hozott évközi kormánydöntések indokolják. Ezen
támogatási többletek forrása a központi költségvetés általános tartaléka.
A reorganizációs támogatás I. félévi felhasználása 3,7 milliárd forint
volt. Az új reorganizációs támogatási rendszer mellett valószínûsíthetõ,
hogy megfelelõ, ágazaton belüli átcsoportosítással a többletigények
finanszírozhatók.
Az egyéb vállalati támogatások felhasználása annak ellenére, hogy az I.
félévben jóval az idõarányos szint alatt került kiutalásra, az év egészében
valószínûleg az elõirányzat szintjén teljesül.
A mezõgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás igénybevétele az
idõarányos szintet 11,4 %-kal haladta meg. Éves szinten az export volumen
növekedése maga után vonja az exporttámogatás (az elõirányzathoz képest)
néhány milliárd forintos növekedését. A pótköltségvetés az exportárualapok
növelése érdekében lehetõséget adott az agrártámogatások (XVII.
Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím 1. alcím 2. kiemelt elõirányzat,
valamint 2. alcím 2.,3.,5. kiemelt elõirányzat) elõirányzatai együttes
összegének 7 %-ig történõ esetleges túllépésére. Ezért még ez évben
szükségessé válik a pótköltségvetési törvény által lehetõvé tett
elõirányzat mintegy 4 milliárd forintos felhasználása.
Az agrárpiaci támogatás - mely elsõsorban a tejfelvásárláshoz, illetve az
elõzõ évi agrárpiaci támogatásokhoz kapcsolódik - elõirányzatából 11,1 %
került eddig felhasználásra. Ez évben támogatást érintõ piaci intézkedés
még nem történt. Várható, hogy amennyiben nem kerül sor további
intervenciós felvásárlásra, úgy az itt felszabaduló támogatáskeret
átcsoportosításra kerülhet más, az agrártermelést segítõ támogatási
formához.
Az agrártermelés költségeit csökkentõ támogatás felhasználása 70,8 % volt.
A 8,5 milliárd forintos elõirányzatból június végéig 6 milliárd forint
került elköltésre. A támogatások között szerepel a mezõgazdasági
gépvásárláshoz és
- lízinghez nyújtott, valamint a tavaszi, illetve õszi vetési munkákhoz
nyújtott hitelkamat-kedvezmény is. Az eddig igényelt támogatások
tartalmazzák a gázolajbeszerzések után az 1994. évi szabályok szerint
igénybevett áthúzódó támogatást is. Ezen támogatásnál év végéig jelentõs
többletfelhasználás jelentkezik, amit pótolhat az agrárpiaci támogatásnál
fel nem használt támogatási keret.
Mivel az Országgyûlés a költségvetési törvény szerint az agrárgazdasági
támogatások - meghatározott körére - együttes összegének túllépése
tekintetében magának tartja fenn a jogot, ezért szeptember hó folyamán
tájékoztatni szükséges a Kormányt a folyamatokról, hogy annak függvényében
a szükséges intézkedéseket megtegye.
2. A fogyasztói árkiegészítés címén a VI. hó végéig 15,4 milliárd forint
került kiutalásra. Az elmúlt években is tapasztalt erõteljes havi támogatás
kiutalás ingadozáson kívül a személyszállításban életbe lépett
tarifaváltozások hatása érezhetõen megnyilvánult. A kifizetés várhatóan az
elõirányzat szintjén alakul.
3. A felhalmozási támogatások körében a kormányzati beruházások 1995. évi 49,2
milliárd forint pótköltségvetési elõirányzatával szemben várhatóan összesen
48,6 milliárd forint központi költségvetési kiadás lesz az év végéig. Ennek
a mintegy 1 milliárd forint megtakarításnak fõ indoka az, hogy a
Mûvelõdésügyi és Közoktatási Minisztérium fejezet a Lágymányosi egyetemek
fejlesztése célprogramjának ez évi üteme biztosítható az elkülönített
számlán kezelt Universitas kötvény-forrásból.
A magánerõbõl való lakásépítés támogatása 1995. évben várhatóan
39,1 milliárd forint lesz a 36,0 milliárd forint pótköltségvetési
elõirányzattal szemben. Ennek indoka az, hogy a lakásépítési engedélyek
száma 1995. I. félévében erõteljesen növekedett az elmúlt évek hasonló
idõszakához képest, elsõsorban a rosszabb szociális helyzetû megyékben, így
a lakásépítési kedvezményekre kifizetett összeg is jelentõsen nõtt a
tervezett ütemhez képest.
4. A társadalombiztosításhoz való hozzájárulás az év elsõ hat hónapjában
mintegy 5,9 milliárd forint volt. Ez az április havi energia-kompenzációval
összefüggõ többlettámogatás (0,9 milliárd forint) következtében haladta meg
az idõarányost. A pótköltségvetés elõirányzata 10.400 millió forint. A
teljesítésnél ezt növeli az egészségügyi intézmények energiakompenzációjára
átutalt 882 millió forint. Így a várható teljesítés: 11.282 millió forint.
5. A társadalombiztosítás közremûködésével folyósított ellátások
Családi pótlék és a várandóssági pótlék pótköltségvetés szerinti
elõirányzata 99.500 millió forint (98.000 + 1.500 millió forint).
Tekintettel az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos határozatára, e szociális
támogatások feltételrendszere nem változik meg a gazdasági stabilizációs
törvényben elfogadott módon. Ezért az eredeti elõirányzat szerinti
teljesülés várható, 106.500 millió forint (104.000 + 2.500 millió forint).
Az I. félévi teljesítés 53,2 milliárd forint, az éves elõirányzat 50 %-a
volt.
Egyéb juttatások és térítések: a pótköltségvetés szerinti elõirányzat
83.930 millió forint. Az Alkotmánybíróságnak a családi támogatások a GYES,
a GYED megváltoztatását megsemmisítõ határozata miatt a teljesülés az 1995.
évi eredeti elõirányzat szerint várható: 88.880 millió forint. Ezt növeli
az ONYF és az OEP részére a lakossági energiakompenzáció céljára átutalt
4.210 millió forint, valamint a nyugdíjszerû szociális ellátások emelésére
az általános tartalék I. és II. félévi részébõl elkülönített 1.500 millió
forint. Ezen túlmenõen a nyugdíjszerû szociális ellátások szeptember 1-
jétõl történõ átlagos 4 %-os emeléséhez szükséges többletkiadás: 660 millió
forint. Az egészségbiztosítás kiadásainak finanszírozhatósága érdekében 400
millió forint átcsoportosítása vált szükségessé.
Ezek együttes hatásaként az egyéb juttatások és térítések várható 1995. évi
teljesítése: 94.850 millió forint.
6. A központi költségvetési szervek támogatására az I. félévben az éves
elõirányzat 51,7 %-a, összesen 195,6 milliárd forint került folyósításra.
Ez az 1994. év hasonló idõszakának teljesítésétõl csak igen kis mértékben
tér el. Az eredeti elõirányzat a gazdasági stabilizációs intézkedések
hatására 386,7 milliárd forintról 378,7 milliárd forintra csökkent az 1995.
évi pótköltségvetésben. Az Alkotmánybíróság határozatainak
következményeként ez az elõirányzat 290 millió forint többletet tartalmaz.
Az 1995. évi várható kiadások egyéb változásai az általános tartalék, az
energiaár-kompenzáció és a bérpolitikai keret felosztásából adódnak.
7. A helyi önkormányzatok részére - a 310,6 milliárd forint éves támogatási
elõirányzatból - januártól júniusig összesen 147,5 milliárd forint került
kiutalásra. Az Alkotmánybíróság határozata következményeként a
pótköltségvetési elõirányzat csökkenthetõ a szociális célú támogatások és
az önkormányzati közmûvelõdési intézmények támogatása területén. A
csökkentés összege 2.360 millió forint. Az 1995. évi várható érték az
elõbbi csökkentésen túlmenõen az általános tartalék, a bérpolitikai keret
és az energiaár-emelés kompenzációjának felosztásából származó többleteket
tartalmazza.
8. Az elkülönített állami pénzalapok összes költségvetési támogatását az
1995. évi költségvetésrõl szóló 1994. évi CIV. törvény 36,2 milliárd
forintban irányozta elõ. Az 1995. évi pótköltségvetési törvényjavaslat a
támogatást 38,9 milliárd forintra módosította, mivel az OTKA támogatását 55
millió forinttal, a Foglalkoztatási Alap támogatását - célzott közhasznú
foglalkoztatás címén - 3 milliárd forinttal növelte. A Kisvállalkozói
Garancia Alap esetében a költségvetési támogatás 500 millió forintról 164
millió forintra csökkent. Az 1995. évi további intézkedések eredményeként a
költségvetési támogatás 35,9 milliárd forintra módosul. A Foglalkoztatási
Alap részére a többlettámogatás a kiadások tényleges felmerülésekor a
teljesítésnél, illetve a saját forrás kimerülésekor kell folyósítani, és
akkor is a pénzellátási terv alapján. Ebbõl következõen megtakarítás
prognosztizálható. Az OTKA részére az 55 millió forint kizárólag a 44 %-os
társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség kiterjesztése miatti
többletkiadások ellensúlyozására szolgált volna, az Alkotmánybíróság ezt a
kiterjesztést megsemmisítette, ezért nincs jogalapja a pótköltségvetésben
meghatározott ilyen jellegû elõirányzat-többlet igénybevételének.
9. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredõ kiadások júniusban elérték a 18
milliárd forintot; melynek jelentõs részét az "átfutó" világbanki, EIB,
EBRD és a német Újjáépítési és Hitelbank (KfW) által nyújtott hitelek
továbbkölcsönzése jelentette. Jelentõs mértékû volt továbbá az e hitelekhez
kapcsolódó kamatok és rendelkezésretartási jutalékok kifizetése is. A
pótköltségvetési törvényben elõirányzott 50,8 milliárd forintos fejezeti
kiadás továbbra is reálisnak tûnik, mivel a III. és IV. negyedév a
nemzetközi pénzügyi intézmények kölcsöneibõl finanszírozott beruházási
programoknál (infrastruktúra, MÁV stb.), e programok természetébõl
fakadóan, várhatóan gyorsabb ütemû lesz.
Ugyancsak a II. félév folyamán érezteti majd hatását a folyamatos
forintleértékelés.
Fentiek alapján a fejezeti pótköltségvetési kiadás elõirányzata az eddigi,
valamint az év hátralevõ részében várható folyamatok hatása miatt
megalapozottnak látszik.
10. A belföldi adósság kiadásaira az elsõ hat hónapban együttesen
256,6 milliárd forintot, az éves elõirányzat 51,3 %-át fordította a
költségvetés. A június havi 49,4 milliárd forint összegû kifizetés szinte
teljes egészében a kamatkiadásokból adódott, ebbõl 32,9 milliárd forint az
államkötvények kamata volt.
Éves szinten az adósságszolgálati (kamat-) kiadásokban a pótköltségvetésben
számszerûsítetthez képest több mint 6 milliárd forint megtakarítással lehet
számolni. A változást nem a kamatszint módosulása okozza - ugyanis az
értékpapír-típustól függõen a pótköltségvetésben számításba vett 27-35 %
kamatszint változatlanul reális -, hanem az I. félévben megvalósult,
illetõleg a II. félévben esedékes újabb értékpapír-kibocsátások mennyisége
és szerkezete.
A kibocsátások szerkezete mind a lejáratok tekintetében, mind a
kamatfizetés gyakorisága szerint módosult, illetõleg módosul. Az I.
félévben a diszkont-kincstárjegyek körében jelentõsen sikerült növelni - s
ez a tendencia a II. félévben is vélhetõen folytatódik - a 6 és 12 hónapos
lejáratú értékpapírok eladását a 3 hónapos lejáratúak rovására. Így a II.
félévben a kincstárjegyek kamatterhei csökkennek, ami éves szinten 7,2
milliárd forint megtakarítást eredményezhet.
Az államkötvények körében az I. félévre feltételezett, minden kibocsátásra
vonatkozó féléves kamatfizetéssel szemben az egyik legjelentõsebb összegû
kibocsátás, az 1996/N megnevezésû kötvény éves kamatfizetésû lett. Ez
8,5 milliárd forint megtakarítást eredményez 1995-ben (ami ugyanakkor 1996-
ban többletteherként jelentkezik).
Az MNB-vel szembeni kamatmentes, lejárat nélküli adósság 5 %-ának
kötvényesítése május-június hónapok helyett júliusban történik. Féléves
kamatfizetés mellett az értékpapír 11,8 milliárd forintnyi kamatterhe nem
1995-ben, hanem 1996-ban jelentkezne. Az 1996. év tehermentesítése
érdekében a kötvény feltételeit úgy kell kialakítani, hogy az 1996. év
elején esedékes kamatot még 1995-ben be lehessen fizetni, tehát a 11,8
milliárd forint még idén átutalásra kerüljön az MNB-nek.
A vázolt megtakarítások összege közel 16 milliárd forint. Ezt némileg
csökkenti néhány más kiadási elem várható elõirányzat-túllépése. A
devizáért eladott kincstárjegyek árfolyamvesztesége új kiadási tételként
1,1 milliárd forint többletkiadást jelent.
Tekintettel a költségvetési adósság és kamatterheinek nagy súlyára a PM
átfogó stratégiát dolgozott ki az adósság szerkezetének javítására, és a
kamatkiadások relatív mérséklésére. Ennek keretében különös hangsúlyt
fektet egyfelõl az állandó értékesítési hálózatok kiépítésére, illetve
szélesítésére annak érdekében, hogy a közvetlen lakossági értékesítésben a
lehetõ legjobb eredményeket tudja elérni. Másfelõl elõkészületben van az
elsõdleges forgalmazói kör kiépítése, annak érdekében, hogy az eddiginél
közelebbi kapcsolat alakulhasson ki az intézményi befektetõkkel és a
másodlagos piaci forgalom fejlõdhessen.
Az értékesítési hálózat fejlesztésében az elmúlt néhány hónapban jelentõs
sikereket ért el a Pénzügyminisztérium. Ez egyrészt az értékpapírok
jegyzési idejének a korábban tipikus egy hétrõl két hétre történõ emelését
jelentette, másrészt újabb fiókhálózatok bekapcsolását, illetve a már
meglévõ fiókhálózatok szolgáltatásainak fejlesztését. Így rendszeressé vált
a kapcsolat az OTP Bankkal, új, rendszeres értékesítõhellyé vált a
kötvények esetében a Magyar Hitelbank és a Kereskedelmi Bank, továbbá az
MNB hálózat megkezdte a diszkont kincstárjegyek forgalmazását is. Az igazán
jelentõs áttörés a forgalmazó helyek számát tekintve a posta több mint 2600
fiókjának bekapcsolása volt, ahol azonban egyelõre csak egy speciális
értékpapír értékesítésére van lehetõség. A postai forgalmazás növelésének
korlátot szab az a jelenlegi gyakorlat, hogy az állampapírokon kívül más
kereskedelmi banki papírokat is forgalmaz a posta.
Elõkészítés alatt áll az az átfogó csomag, amely az elsõdleges forgalmazói
kör kiépítésének jogi és technikai feltételeit teremti meg. Ebben bizonyos
törvények, illetve egyéb jogszabályok módosítása mellett az értékpapír
forgalmazás technikai feltételeinek fejlesztése is szerepel. Éppen e
technikai feltételek megteremtése azonban csak fokozatos bevezetést tesz
lehetõvé. Az elsõdleges forgalmazói rendszer kiépítése keretében a
Pénzügyminisztérium úgy alakítja a kötvény-kibocsátási rendszert, hogy a hó
elejei hálózati lakossági értékesítés mellett a nagyobb befektetõk
igényeinek megfelelõen is rendszeresen értékesít kötvényeket.
A vázolt intézkedések eredményei már az 1995. I. félév végén jelentkeztek.
Az új kibocsátásokat tekintve jelentõsen hosszabbodott az értékpapírok
lejárata, amely egyrészt az államkötvények javára történõ
hangsúlyeltolódást jelent a kincstárjegyekkel szemben, másrészt a diszkont
kincstárjegyeken belül a viszonylag hosszabb lejáratúak súlyának
növekedését a rövidebbekkel szemben. Emellett június hónapban az elõzõ
hónaphoz képest 0,8-1 %-kal csökkent a diszkont kincstárjegyek
hozamszintje.
A költségvetés törlesztéseire az I. félévben együttesen 73,8 milliárd
forint kiadás merült fel, amely az éves elõirányzat 44,9 %-át jelenti. (A
törlesztési kiadások - a GFS rendszerre történt áttérés miatt - nem
jelennek meg a költségvetési mérlegben, hanem közvetlenül az állami
forgóalapot terhelik.) A június havi 14,7 milliárd forintos törlesztési
kifizetés kizárólag az államkötvény-adósság tételéhez kapcsolódik. Éves
szinten a szerzõdés szerinti 165,6 milliárd forint bel- és külföldi
hiteltörlesztési kötelezettség hiánytalanul megvalósul.
11. A kormányzati rendkívüli kiadások címén június végéig felhasznált
4,8 milliárd forintból az egyházi ingatlanok visszaadásával összefüggésben
közel 2 milliárd forint, az Eximbank és az Exportbiztosító Rt. alaptõke
juttatásaként 1,9 milliárd forint és a Honfoglalás 1100 éves évfordulója
megünneplésének elõkészítésére 900 millió forintot biztosított a központi
költségvetés. Júniusban az elõirányzat terhére csak az utóbbi célra történt
200 millió forint kifizetés. Év végéig az elõirányzat felhasználásra kerül.
12. A kezességbeváltás címén eddig takarékbetétekre, kötvényekre és fõként a
Kormány által vállalt egyedi kezességek érvényesítésére 2 milliárd forintot
fizetett ki a központi költségvetés. Ebbõl 676 millió forint volt a Magyar
Gördülõcsapágy Mûvek, 435 millió forint a MÁV Rt., 317 millió forint a
Budapesti Tejipari Vállalat és 227 millió forint a Diósgyõri Nemesacél
Mûvek Kft. hitel- és kamattartozásának állam általi törlesztése.
C.
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYZETÉNEK 1995. ÉVI VÁRHATÓ ALAKULÁSA
A központi költségvetés hiánya az elõzõ pontokban részletezett folyamatok
alakulása alapján 156,4 milliárd forint.
Az elkülönített állami pénzalapok alrendszerben az elõirányzathoz képest,
1995. évben a bekövetkezett változások hatására sem várható a 24 milliárd
forintos hiány növekedése.
A társadalombiztosítási alapok hiánya az elsõ hathavi tényadatok alapján,
szemben a költségvetésükben elõirányzott 0 szaldóval elérte a 26 milliárd
forintot.
Az Önkormányzatok vezetõi a pénzügyi-gazdasági folyamatok kedvezõ alakulására,
a kintlévõségek behajtásával kapcsolatban tett rendkívüli intézkedések
hatására a behajtás jelentõs javulására tekintettel vállalták, hogy a
társadalombiztosítási alapok egyenlege - külön-külön - 0 szaldós, de
legfeljebb 5 milliárd forint lesz év végén.
A féléves deficit jelentõs részben az Alkotmánybíróság járulékalap szûkítését
jelentõ döntésének, a bevételi elmaradásoknak, valamint a kiadások
(gyógyszertámogatás, táppénzkiadás) túllépésének a következménye.
Az év egészét tekintve tehát, a társadalombiztosítási alapok deficitje az év
második felében szokásos kedvezõbb bevételi tendencia érvényesülése, a
pótköltségvetés kapcsán eldöntött, valamint a társadalombiztosítást érintõ
szigorító és kiadáscsökkentõ intézkedések hatására alaponként az 5 milliárd
forintot nem haladhatja meg.
Az állami forgóalapról történõ hitel igénybevétele a pótköltségvetésben
szabályozott likviditási terv alapján történik. Év végén az igénybevett hitel
a vállalt deficit mértékével lehet egyenlõ.
Az Önkormányzatok, az NM, a PM havonta közösen értékelik a
társadalombiztosítási alapok likviditásának alakulását, az adósokkal kötött
megállapodások alapján a kintlévõségek behajtását.
Amennyiben a folyamatok a várttal szemben eltérést mutatnak, az
Önkormányzatok, a Népjóléti Minisztérium és a Pénzügyminisztérium az elemzés
elvégzése után, az egyensúlyhoz közeli állapot megõrzése érdekében azonnali
intézkedéseket tesznek a szükséges fedezet biztosítására.
Az helyi önkormányzatok összes tárgyévi bevétele várhatóan 856 milliárd forint
körül alakul. Ez az 1995. évi pótköltségvetés elõirányzathoz viszonyítva 0,7%-
os növekedést jelent, az elõzõ évi teljesítést pedig 14,2%-kal haladja meg.
A tárgyévi bevételek együttes összegének %-os megoszlása a következõ:
Megnevezés 1994. évi teljesítés 1995. évi várható
(%) (%)
Saját folyó bevételek 16,8 17,6
Felhalmozási és tõke jellegû bevételek 10,7 11,1
Átengedett bevételek 8,5 11,3
Állami hozzájárulások és támogatások
38,8 37,2
Egészségbiztosítási Alaptól átvett
pénzeszközök 15,7 15,8
Egyéb átvett és visszatérített,
pénzeszközök 3,8 3,7
Hitel bevételek 5,7 3,3
Tárgyévi bevételek összesen 100,0 100,0
A bevételi források közül 151 milliárd forinttal jelentõs részarányt
képviselnek a saját folyó bevételek, melyek a parlamenti elõirányzathoz
viszonyítva 26,9%-kal emelkednek, a pótköltségvetési elõirányzattal pedig
azonosan alakulnak.
E bevételi körön belül a legjelentõsebb tétel az intézményi mûködési bevételek,
melynek nagysága már 1995.évben megközelíti a 100 milliárd forintot.
A helyiadó-bevételek összege az iparûzési adó további növekedése következtében
évrõl évre dinamikusan nõ. Részaránya 1995. évben 4,2%.
A felhalmozási és tõke jellegû bevételek az infláció árfelhajtó hatásának
következtében feltehetõen 1995. évben is jelentõs részarányt képviselnek annak
ellenére, hogy az értékesített eszközök volumene már nem nõ.
Az átengedett bevételek közül a személyi jövedelemadó az eredeti elõirányzatnak
megfelelõen alakul, mintegy 93,6 milliárd forint.
Az állami hozzájárulások és támogatások összege várhatóan 318,5 milliárd
forint. A parlamenti elõirányzat 307,3 milliárd forint volt, melyet a
pótköltségvetés közel 311 milliárd forintra módosított. Az Alkotmánybíróság
határozata következtében a pót-költségvetésben meghatározott állami
hozzájárulás csökken 2,3 milliárd forinttal. Ugyanakkor kiegészülnek a
támogatások a központi költségvetési elõirányzatok közül a közalkalmazotti
béremelés, az energiakompenzáció, valamint a tankönyv-támogatás miatt
átcsoportosuló összegekkel.
A kiadások döntõ hányadát (70,9 %) az önkormányzatok alapfeladataik ellátását
szolgáló intézményeik folyó, mûködési kiadásaira fordítják. A felhalmozási és
tõke jellegû kiadások aránya az összes kiadáson belül 18,4 %. Jelentõs
részarányt képviselnek (5,3 %) a kiadások körében továbbra is a
szociálpolitikai kiadások, melynek döntõ részét a lakosságnak kifizetett
segélyekre fordítják. Az egyéb kiadásokon (5,4 %) belül 1995. évben a hitel-
visszafizetésre fordított kiadások részaránya várhatóan a jóváhagyott
elõirányzatot megközelítõen (1,9 %) alakul.
Az önkormányzatok adósságszolgálati pozíciója (figyelembe véve a hitelfelvét-
és törlesztés, értékpapír értékesítés-vásárlás, valamint a halmozódások
kiszûrését) pótköltségvetésben számítottal azonosan alakul (várhatóan -5,5
milliárd forint).