1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/1349.. számú
törvényjavaslat
a
az ingatlan-nyilvántartás igazgatási szolgáltatási díjáról
Elõadó: Dr.Lakos László
Budapest, 1995. szeptember hó
Törvényjavaslat
az ingatlan-nyilvántartás igazgatási szolgáltatási díjáról
Az Országgyûlés a földhivataloknál megnövekedett szolgáltatások
színvonalasabb, gyorsabb ellátása érdekében a következõ törvényt alkotja:
1. §
(1) A földhivatal által kiadott hiteles tulajdoni lap másolatért, továbbá
az ingatlanok adataiban bekövetkezett változás bejelentésével, valamint az
ingatlanhoz kapcsolódó jogok, tények bejegyzése, törlése iránti kérelemmel
megindított földhivatali eljárásért, ide értve az említett bejelentés
illetõleg kérelem elintézésével kapcsolatos fellebbezési eljárást is (a
továbbiakban együtt: ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárás), ha a törvény
másként nem rendelkezik, igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárás - kérelemre történõ -
soron kívüli elintézéséért a földhivatal soron kívüli eljárási díjat állapít
meg. A soron kívüli díj fizetése ellenében a földhivatal a változás
átvezetését, illetve bejegyzését a soronkívüliség engedélyezését követõ
munkanap végéig köteles teljesíteni. Nem állapítható meg soron kívüli
eljárási díj, ha a soronkívüliség engedélyezésekor az államigazgatási eljárás
általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv-ben elõírt ügyintézési
határidõbõl a teljesítésig már három napnál kevesebb van hátra.
(3) Az igazgatási szolgáltatási díjak összegét e törvény melléklete
tartalmazza.
2. §
(1) A díjfizetési kötelezettség az eljárás megindításakor keletkezik, és
a díjat az eljárás kezdeményezésekor az ügyben eljáró földhivatal bevételi
számlájára az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok által hivatalból
induló eljárásnak tekintett eljárás díjmentes.
(3) Ha egy földhivatali eljárásban ugyanazon ügyfél részére többféle
adat, jog vagy tény átvezetése illetve bejegyzése, vagy törlése történik, azt
az adatot, jogot, tényt kell alapul venni az igazgatási szolgáltatási díj
számitásánál, amely után a legmagasabb díj jár.
3. §
(1) Ha ugyanarra az ingatlanra egy szerzõdéssel, illetõleg hagyatékátadó
végzéssel, bírósági vagy hatósági határozattal többen szereznek azonos jogot,
a felek szerzésük arányában kötelesek az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját
megfizetni.
(2) Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárást több ügyfél
kezdeményezi, az ennek megindítását kérõ ügyfelek egyetemlegesen felelõsek a
díj megfizetéséért.
(3) Több földhivatalt érintõ ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelem
esetén a díjat külön-külön kell megfizetni.
4 §
(1) A díjkötelezettséget nem érinti, ha a földhivatal az ingatlan-
nyilvántartási ügyben elutasító határozatot hoz.
(2) Ha a fellebbezésben az ügyfél pótolja az alaphatározatban megjelölt
hiányosságokat és ezért a fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak kell
tekinteni, csak az alapeljárás díját kell ismét megfizetni.
5. §
(1) Személyes díjmentesség illeti meg azokat, akiket más jogszabály
személyes illetékmentességben részesített. A díjmentességre az illetékekrõl
szóló 1990. évi XCIII. tv. 5. §-ában foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.
(2) A tárgyi díjmentes eljárások körét e törvény melléklete határozza
meg.
6. §
(1) Az igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni, ha:
a) az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti kérelemet, valamint a
fellebbezést visszavonják;
b) a földhivatal illetve felettes szerve, vagy a bíróság által
felülvizsgált földhivatali határozat az ügyfél hátrányára részben
vagy egészben jogszabálysértõnek bizonyul;
c) a földhivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatát saját
hatáskörben kijavítja, vagy kiegészíti ;
d) a díjfizetésre kötelezett a szabályszerû díjnál többet fizetett.
(2) A soron kívüli eljárás díját akkor kell visszatéríteni, ha a
földhivatal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést nem, vagy késve teljesíti.
(3) A visszatérítést hivatalból kell elrendelni és annak teljesítésérõl
a földhivatal 15 napon belül intézkedik.
7. §
(1) Az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése esetén a kérelmezõt
(kötelezettet) a díj teljesítésére - 15 napos határidõ megjelölésével - a
földhivatal írásban felszólítja. Amennyiben a kérelmet az ügyfél személyesen
nyújtja be, és a díj megfizetését elmulasztotta, a díj megfizetésére vonatkozó
felszólítást az iratra kell rávezetni, és ennek megtörténtét a féllel alá kell
iratni.
(2) Ha a kötelezett a felszólításnak határidõben nem tesz eleget, a
földhivatal az ügyfelet határozatban követelezi a díj megfizetésére. A díj
adók módjára behajtható köztartozás.
(3) Az igazgatási szolgáltatási díjak az általános forgalmi adót nem
tartalmazzák, a díjak számlázásánál a mindenkor érvényben lévõ általános
forgalmi adó törvény hatályos szabályait kell alkalmazni.
8. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a
pénzügyminiszterrrel egyetértésben rendeletben határozza meg e törvény
végrehajtásához a díjak kezelésére, nyilvántartására vonatkozó szabályokat.
(3) A törvény hatálybalépése elõtt kiadni kért hiteles tulajdoni lap
másolatért, illetõleg a hatálybalépés elõtt kezdeményezett elsõ és másodfokú
ingatlan-nyilvántartási eljárásért az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII
törvény szerinti illetéket kell megfizetni.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az
illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-a (2) bekezdésének 4/d.
pontja, 36. §-a, valamint a törvény mellékletének XVI. címe.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az illetékekrõl szóló 1990.
évi XCIII. törvény 33. §-a (2) bekezdésének 24. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(.... illetékmentes eljárások:)
"24. A kárpótlási eljárás, a kisajátítási eljárás és az ilyen eljárásokban
szükséges irat;"
(6) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. 46. §-ában az
illetékköteles kifejezés helyébe a díjköteles kifejezés lép.
Melléklet az 1995. évi ..... törvényhez
Igazgatási szolgáltatási díjszabályzat
I. A tulajdoni lap másolatok után fizetendõ igazgatási
szolgáltatási díjak
1. A tulajdoni lapról kiadott hiteles másolatért 500,- Ft díjat kell
fizetni.
2. Ha a már kiadott másolatra a késõbbi változást vezetik rá, a
kiegészített rész díja egységesen 300,- Ft. Annak feltüntetéséért, hogy
változás nem következett be 200,- Ft díjat kell fizetni.
3. A tulajdoni lap másolat díjmentes, ha azt
a) hagyatéki eljárásban, illetve gyámügyi igazgatási eljárásban történõ
felhasználásra kérik,
b) bírósági végrehajtó kéri hivatalos eljárásban történõ
felhasználásra.
II. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési és fellebbezési
eljárás igazgatási szolgáltatási díjtételei
1. Ingatlan tulajdonjogának, illetõleg vagyoni értékû jogának a
bejegyzésére irányuló eljárás díja változással érintett ingatlanonként
3.000,- Ft.
Vagyoni értékû jog e törvény alkalmazásában a földhasználat, a haszonélvezet,
a használat joga - ide értve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó
rendelkezések szerinti használati jogokat, továbbá a külföldiek
ingatlanhasználati jogát is - valamint a kezelõi jog.
2. A jelzálogjog bejegyzése iránti eljárási díj a jelzáloggal biztosított
követelés 5 %-a, de legfeljebb 6.000,- Ft. Jelzálogjog részleges átszállása
esetén az egyes átszálló részjelzálogjogok értékét kell a díj alapjául venni.
A jelzálogjog törlésére irányuló eljárási díj 2.000,- Ft.
3. A vagyoni értékû jog törlése iránti eljárás díja 1000,- Ft.
4. Az 1-3. pontban megjelöltektõl különbözõ egyéb jogok és tények
bejegyzésére vagy törlésére, illetõleg az ingatlan adataiban történt változás
átvezetésére irányuló eljárási díj - ideértve az építéssel megszerzett épület
(építmény) ingatlan-nyilvántartásba vételét is - 600,- Ft.
5. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárásban hozott határozat
ellen benyújtott fellebbezés díja a fellebbezéssel érintett adat, jog, tény
bejegyzésére irányuló alapeljárás díjának a kétszerese.
6. A soron kívüli eljárás díja az 1-4. pontokban meghatározott díj
kétszerese.
III. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárásra vonatkozó díjmentesség
Az igazgatási szolgáltatási díjat az alábbi eljárásokban, ide értve a
kérelem elintézésével kapcsolatos fellebbezési eljárást is, nem kell
megfizetni:
a) a magánszemély által épített lakástulajdon ingatlan-nyilvántartásba
vétele, valamint a jogi személy által épített és építtetett, közvetlenül
a lakosság részére értékesített új lakások tulajdonjogának ingatlan-
nyilvántartási bejegyzése,
b) a kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló
jelzálogjog bejegyzésére irányuló eljárás,
c) a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének, üzemi központjának)
bejelentése,
d) a lakáscélú kölcsönt, visszatérítendõ támogatást biztosító jelzálogjog,
valamint az ezzel összefüggõ elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-
nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás,
e) végrehajtási jog és árverés tényének bejegyzése,
f) az olyan jog, vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek megszûnése
az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható,
g) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó
egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján vételi,
elõvásárlási joggal rendelkezõ személy részére elidegenített
önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakás tulajdonjogának,
haszonélvezeti jogának, továbbá az ezzel összefüggõ elidegenítési és
terhelési tilalomnak, valamint jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartási
bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos eljárás,
h) a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszerzése iránt a
földhivatalnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a
részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás, továbbá a kisajátítási
eljárás,
i) a kárpótlási árverésen megszerzett, valamint a földkiadó és földrendezõ
bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény alapján kijelölt termõföld
tulajdonosától történõ szerzés esetén, ha a megszerzett terület nem
haladja meg az l hektárt. Ennél nagyobb terület esetében a bejegyzési
eljárásra vonatkozó díjmentességre - legfeljebb 10 hektárig - indokolt
esetben a megyei földhivatal vezetõje adhat engedélyt.
Indokolás
az ingatlan-nyilvántartás igazgatási szolgáltatási díjáról
szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALANOS INDOKOLAS
A tulajdoni reformmal, a kárpótlással, a részarány-tulajdon nevesítésével
összefüggõ feladatok a földhivataloknál több évre elhúzódó, nagyfokú
leterhelést okoznak. Az említett feladatok kulturált ellátása, a keletkezett
ügyirathátralékok feldolgozása csak a számítástechnikai eszközök
igénybevételével történhet, ami viszont jelentõs költségigénnyel jár.
Figyelemmel arra, hogy a költségvetés tovább nem terhelhetõ, ezért indokolt a
különbözõ földhivatali szolgáltatásokért fizetendõ illetékek díjjá való
átalakítása, amelyért befolyó pénzt az intézmény számítástechnikai fejlesztés
céljára fordíthatná a jelenlegi témakörben meghatározott illetékek díjjá
történõ átalakításával..
Az említett cél megvalósítása érdekében a jelenlegi illetékekhez képest a
díjtételek magasabban lettek meghatározva. Ennek ellenére ezen összegek
azonban még mindig csekélyek a végzett szolgáltatások értékéhez képest.
RESZLETES INDOKOLAS
Az 1. §-hoz
Az igazgatási szolgáltatási díj bevezetésével kapcsolatban meghatározásra
kerültek azok a szolgáltatások, amelyek a földhivatali eljárásban
díjkötelesek. Ilyenek: a hiteles tulajdoni lap másolat, az ingatlan adataiban
bekövetkezett változás bejelentése, az ingatlanhoz kapcsolódó jogok, tények
bejegyzése iránti kérelemmel megindított földhivatali eljárás (beleértve az
említett bejelentés, illetve kérelem elintézésére vonatkozó fellebbezési
eljárást is).
Sok esetben az érdekeltnek múlhatatlan érdeke fûzõdik ahhoz, hogy az ingatlan-
nyilvántartási bejegyzés "azonnal" megtörténjen. Ezen igények kielégítését
szolgálja a soron kívüli eljárás, amelyet az ingatlan-nyilvántartásról szóló
jogszabályok lehetõvé tesznek. Az ellentételezés azonban nincs rendezve.
Indokolt, hogy a soronkívüliséget igénybevevõ magasabb díjat fizessen.
A 2. §-hoz
A javaslat a díjfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozóan tartalmaz
elõírást és egyben idõpontját is rendezi. A díjfizetési kötelezettség tehát az
eljárás megindításakor keletkezik és a díjat annak kell megfizetnie, aki a
szolgáltatást igénybe vette.
A tervezet egyértelmûen rögzíti, hogy a hivatalból indult eljárás után nem
kell díjat fizetni. Rendelkezik arról is, hogy az egy eljárásban többféle
szolgáltatást igénybevevõ esetében a díjak nem adódnak össze, hanem azt a
legmagasabb díjú adat, jog vagy tény díjának alapulvételével kell megfizetni.
A 3. §-hoz
Ha ugyanarra az ingatlanra ugyanazon bejegyzés alapjául szolgáló okirattal
többen szereznek azonos jogot, a díjat szerzésük arányában kötelesek
megfizetni. Szükséges azonban annak a kimondása is, hogy amennyiben az
ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárást több ügyfél kezdeményezi, akkor az
ügyfelek egyetemlegesen felelõsek a díj megfizetéséért. Nem lehet, illetve nem
indokolt a hivatal feladatává tenni, hogy a fizetés teljesítését valamennyi
kötelezetnél külön-külön szorgalmazza.
A több földhivatalt érintõ ügyeknél a díj külön-külön fizetendõ.
A 4. §-hoz
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr-rel összhangban a
díjfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a földhivatal elutasító döntést
hoz. Ugyanis ilyen esetekben is a földhivatal - az érdemi elbírálás során -
munkát végez és a különbözõ számítástechnikai eszközöket használja, stb.
Ehelyütt kerül szabályozásra az a kérdés is, hogy a fellebbezési eljárásban
történt hiánypótlást új eljárásnak kell tekinteni és a díjat meg kell fizetni.
Erre azokban az esetekben kerülhet sor, amikor az alapeljárásban - a hivatal
felszólítása ellenére - az ügyfél az elbíráláshoz szükséges iratokat nem
nyújtja be, ezért a hatóság ennek hiányában kénytelen dönteni, majd ezt a
mulasztását a fellebbezés során pótolja.
A 5. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza azokat az eseteket - az illetéktörvénnyel
azonos mó-don -, amikor a szolgáltatás ingyenessége személyénél fogva illeti
meg az ügyfelet. Átveszi az illetéktörvény azon rendelkezését is, amely
szerint ez az illetékmentesség feltételhez kötött. Jelenleg is van azonban az
illetéktörvényen kívül egyéb olyan jogszabály, mely személyes
illetékmentességrõl rendelkezik (a Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. tv.),
ezért a javaslat a díjmentesség körét nem kötötte egy meghatározott
jogszabályhoz.
A 6. §-hoz
A javaslat tételesen rögzíti azokat az eseteket, amikor az igazgatási
szolgáltatási díjat vissza kell az érdekelt részére téríteni. A kérelem,
illetve fellebbezés visszavonásakor a földhivatal végez ugyan szolgáltatást
(pl. közbensõ intézkedést tesz, eljárás megszüntetésérõl rendelkezõ
határozatot hoz, stb.), ám a jogalkotó az elvégzett munkával arányos
szolgáltatási díjak megállapítására tekintettel eltekint a díjfizetéstõl.
Vissza kell téríteni a fellebbezés díját azokban az esetekben, amikor a
földhivatali határozat jogszabálysértõnek bizonyul, vagy az saját hatáskörben
kijavítható, vagy kiegészíthetõ.
A soron kívüli eljárás díja plusz szolgáltatást takar, amennyiben ez nem
valósul meg, indokolt a visszatérítés.
Az 7. §-hoz
A díj meg nem fizetésekor a kötelezettet (kérelmezõt) a földhivatal 15 napos
határidõ mellett a díj megfizetésére hívja fel. Amennyiben az ügyfél határidõn
belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a földhivatal határozatban
kötelezi a díj megfizetésére. A behajtás az adóigazgatási eljárás szabályai
szerint történik.
Továbbá rögzíti, hogy a díjak a megállapított általános forgalmi adót nem
tartalmazzák. Ezért a díjak a fizetésénél az ÁFA-ra vonatkozó mindenkori
hatályos szabályokat kell érvényesíteni.
A 8. §-hoz
A tervezett rendelkezés szerint a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép
hatályba. A hatályba lépése elõtt a földhivataltól kért hiteles tulajdoni lap
másolatokra (ideértve a tulajdoni lap másolat felülhitelesítését is), továbbá
a hatályba lépés elõtt kezdeményezett elsõ, illetve másodfokú ingatlan-
nyilvántartási eljárásra - mint folyamatban lévõ ügyekre - az illetékekrõl
szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezései az irányadók.