ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Tárgy: interpelláció
"A közösség elleni izgatás törvényi
tényállásának pártállami értelmezése"
Dr. Györgyi Kálmán
legfõbb ügyész úrnak
Tisztelt Legfõbb Ügyész Úr!
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 27. §-a és a Házszabály 90. §-a, valamint 115.
§. (2) bekezdése alapján Legfõbb Ügyész Úrhoz az alábbi
i n t e r p e l l á c i ó t
intézem:
A Magyar Kötársaság Büntetõ Törvénykönyve 269. § (1) bekezdése szerint "Aki
nagy nyilvánosság elõtt:
a.) a magyar nemzet, vagy valamely nemzetiség,
b.) valamely nép, felekezet, vagy faj továbbá a lakosság egyes csoportjai
ellen gyûlöletre uszít, bûntettet követ el, és három évig terjedõ
szabadságvesztéssel büntetendõ.
E törvényi tényállás alapján a Fõvárosi Fõügyészség és az eljáró rendõri
szervek közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt indítottak büntetõ
eljárást, azért mert adott személy 1995. július 27-én társával Debrecenben a
Magyarok Világszövetsége által rendezett itltakozó gyûlésen a Nagytemplom
fõbejárata mellett olyan kiadványokat árusított, amely a Trianon elõtti
Magyarország térképét ábrázolta.
A vádbeli tényállás bûncselekménynek semmiképpen sem minõsíthetõ. Amennyiben
ma Magyarországon tilos lenne az 1920. elõtti magyar térképek terjesztése,
illetõleg az bûncselekménynek lenne minõsíthetõ, akkor számtalan magyar ellen
lehetne büntetõ eljárást kezdeményezni. Nem változtat ezen a minõsítésen az
sem, hogy a térképeken "Igazságot Magyarországnak" kifejezések szerepelnek,
hiszen ez egy olyan jókívánság, amely jóérzés esetén nem kifogásolható.
Az Alkotmány 57. § (4) bekezdése szerint, senkit nem lehet bûnösnek
nyilvánítani és büntetéssel súlytani olyan cselekmény miatt, amely az
elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bûncselekmény.
Megdöbbentõ, hogy a Magyar Köztársaság Ügyészsége a hazafias érzés
megjelenítését büntetendõ cselekménynek tartja.
Bennem önkéntelenül is felmerül a kérdés, vajon mit tett volna Ön, Legfõbb
Ügyész Úr, Dobó István várkapitánnyal, vagy II. Rákóczi Ferenccel, netán
Kossuth Lajossal, vagy Petõfi Sándorra, ha Önt, vagy az Ön vezetése alatt álló
ügyészséget ennyire sérti a hazaszeretet, a hazáért való aggódás és a hazáért
való tenniakarás.
Vajon Ön, Legfõbb Ügyész Úr nem gondolja-e - mint én -, hogy a trianoni
békediktátum nemcsak a magyarság elleni bûntett volt, hanem az merénylegt az
igazság és a tisztesség ellen. Olyan tett, amely egész Európa stabilitását
megszüntette, és a magyarság erõszakos asszimilációját elindította.
Nem gondolja-e Ön Legfõbb Ügyész Úr, hogy éppen azok ellen kellene fellépnie,
akik a trianoni békediktátum igazságtalanságait igyekeznek elleplezni és a
magyarságot Európában elhallgattatni.
Tisztelt Legfõbb Ügyész Úr!
Az Ön vezetése alatt álló ügyészség büntetõ eljárást kezdeményezett egy magyar
állampolgár ellen, mert a magyarság végveszélyének órájában a hazafiasságra
apellált.
Arról nem kérdezem Önt, hogy eljárását magyarnak tartja-e, vagy sem, de
kénytelen vagyök Öntõl megkérdezni:
1.) összeegyeztethetõnek tartja-e a legfõbb ügyészi megbiztatásával azt,
hogy a hazafias magatartás ellen emeljenek vádat,
2.) vajon a Magyar Köztársaság Országgyûlése által Önnek adott megbizatás
megtisztelõ mivoltával összeegyeztethetõnek tartja-e, hogy Ön - akarva-
akaratlanul - a trianoni békediktátum gyalázatát védi és a hazafias
tisztességet pedig gyalázza.
*-*-*-*-*-*-*
Elvárom Öntõl, Legfõbb Ügyész Úr, hogy azonnal intézkedjen a büntetõ eljárás
megszüntatése és az igaztalanul eljárás alá vont becsületének visszaadása
ügyében.
Budapest, 1995. szeptember 25.
Dr. Torgyán József
a Független Kisgazdapárt
Országgyûlési Képviselõcsoportjának
elnöke