1995. EVI ... TÖRVENY
A MAGYAR KÖZTARSASAG 1996. EVI KÖLTSEGVETESERÖL
Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1996. évi központi
költségvetésérõl, valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények
módosításáról a következõ törvényt alkotja:
ELSE RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1996. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
ELSE FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FEÖSSZEGE, A HIÁNY
MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1. §
Az Országgyûlés az 1996. évi központi költségvetés
a) kiadási fõösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül
2 056 682,2 millió forintban,
b) bevételi fõösszegét 1 931 928,1 millió forintban,
c) hiányát 124 754,1 millió forintban
állapítja meg.
2. §
A központi költségvetés a fennálló bel- és külföldi adósságállományból a
szerzõdések szerinti esedékességnek megfelelõen 1996-ban:
a) a Magyar Nemzeti Bank javára 46 955,7 millió forint, az 1995-ben felvett
devizahitel után pénzintézetek javára 50 959,8 millió forint törlesztést
köteles teljesíteni, illetõleg különbözõ belföldi hitelezõktõl 204 142,5
millió forint értékben köteles egy évnél hosszabb lejáratú - lejáró -
államkötvényeket visszavásárolni;
b) a MÁV Rt-tõl átvállalt hitelek törlesztésére 28 046,9 millió forintot, a
Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének törlesztésére 14,4
millió forintot köteles fordítani;
c) a helyi önkormányzatok által a közalkalmazotti törvény végrehajtásának
fedezetéül az önkormányzatok által felvett, illetve saját forrásból a
központi költségvetés számára megelõlegezett hitelek törlesztésére - a Magyar
Köztársaság 1994. évi költségvetésérõl szóló 1993. évi CXI törvény 72. § (4)
bekezdése c) pontja alapján - 2829,5 millió forintot köteles fordítani;
d) külföldi hitelezõk javára 8656,3 millió forint hiteltörlesztést köteles
teljesíteni.
3. §
(1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási fõösszeg költségvetési
fejezetek, címek, alcímek, elõirányzat-csoportok és kiemelt elõirányzatok
szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi fõösszeg költségvetési
fejezetek, címek, alcímek, elõirányzat-csoportok és kiemelt elõirányzatok
szerinti részletezését e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a
hitelfelvételbõl származó bevételek részletezését e törvény 1. és 2. számú
mellékleteinek XXXII. "A költségvetés törlesztései és hitelfelvételei"
fejezete tartalmazza.
4. §
(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy
a) az 1. § c) pontjában foglalt hiány fedezésére és;
b) a 2. §-ban említett hiteltörlesztések és lejáró államkötvények által
megtestesített költségvetési adósság megújítására értékpapírokat bocsásson
ki, valamint bel- és külföldi hiteleket vegyen fel.
(2) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a költségvetési
adósság lejárati szerkezetének javítására lejárat elõtt állami értékpapírokat
vásároljon vissza és hiteleket törlesszen, e mûveletek finanszírozására
állami értékpapírokat bocsásson ki és hiteleket vegyen fel.
(3) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a kincstári
egységes számla folyamatos likviditásának biztosítására - az (1) bekezdésben
meghatározott mértéken felül - 1 évnél rövidebb lejáratú állampapírt
bocsásson ki.
(4) Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a MÁV Rt. által az 1992-1995. években
állami kezességvállalás mellett felvett likviditási (nem fejlesztési)
hitelekbõl keletkezett adósságot és ezek kamatainak megfizetését 1995.
december 31-i hatállyal a központi költségvetés nevében a pénzügyminiszter
átvállalja. E hitelek állománya a központi költségvetés adósságát növeli.
(5) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló - többször
módosított - 1991. évi LX. törvény 82. §-ában meghatározott hiteleinek 1996-
ban érvényes kamatlába 7,89 %.
(6) Az Országgyûlés hozzájárul, hogy a Kormány - a 26/1991. (IV.23.) OGY
határozat alapján az államközi szerzõdés megszüntetése miatt nem folytatódó -
Bõs-Nagymarosi Vízlépcsõrendszer beruházás részbeni finanszírozására az
osztrák Credit-Anstalt Bankverein által az Österrechische Verbundegsellschaft
részére folyósított hitelbõl eredõ, a hitelszerzõdés szerint a Magyar
Villamosmûvek Tröszt áramszállításaival törlesztendõ adósságot
kormányhitelként 1995. december 31-ei hatállyal átvállalja.
MÁSODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES
ELEIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETELEG
FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES TARTALEK-ELIIRANYZATAI
Általános tartalék
5. §
A központi költségvetés 3. §-a (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásaiból az
általános tartalék 13 000 millió forint.
Céltartalék
6. §
A központi költségvetési szerveknél (a továbbiakban ideértve a Magyar
Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket
is) a társadalombiztosítási járulék 1996. évi csökkentése következtében
felszabaduló támogatási elõirányzat 75 %-ának megfelelõ összeggel a
társadalombiztosítási járulék tervezett kiadási elõirányzatát csökkenteni
kell, s abból a VII. Miniszterelnökség fejezet 10. cím, 2. alcímén
céltartalékot kell képezni. Ez az összeg az 1996. évben végrehajtandó
létszámcsökkentések egyszeri többletkiadásainak részbeni fedezetére szolgál.
Az elõirányzatok felhasználásáról a Kormány gondoskodik.
Rendes és rendkívüli kiadások és bevételek
7. §
(1) A központi költségvetés 3. §-ában jóváhagyott kiadások és bevételek - az
e törvény 1. és 2. számú mellékleteiben külön megjelölt - rendes és
rendkívüli kiadásokra és bevételekre oszlanak.
(2) A rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadás:
a) a pénzbeli kárpótlás (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 1. alcím);
b) a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt.
alaptõke-juttatása (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 3. alcím);
c) az Európai Unióhoz való csatlakozásra történõ felkészülés feltételeinek
biztosítása (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 5. alcím);
d) az egyházi nemzetközi rendezvények költségei (VII. Miniszterelnökség
fejezet 11. cím, 6. alcím);
e) az egyéb rendkívüli kiadások (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím,
7. alcím);
f) az egyházi ingatlanok visszaadása (XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium fejezet 12. cím, 1. alcím);
g) a Honfoglalás 1100 éves évfordulója megünneplésének elõkészítése, múzeumi
rekonstrukciója (XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet
12. cím, 2. alcím).
(3) A központi költségvetés rendes bevételét képezi a vámbiztosíték bevételi
számla mindenkori egyenlege.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
8. §
(1) A pénzintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ
Rt.-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami
részesedés után az 1996. évben kifizetésre kerülõ osztalék és az állami
vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.
(2) Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából - az 1995.
évre tervezett 150 000 millió forint áthúzódó privatizációs bevétel
teljesítésén felül - 100 000 millió forintot köteles befizetni a központi
költségvetésbe. Az ÁPV Rt. - állami vagyon utáni részesedés címén - 10 000
millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az 1995-96.
évekre tervezett 250 000 millió forint központi költségvetési privatizációs
bevétel teljesülése esetén a további privatizációs bevételekbõl 60-40 %
arányban, de legfeljebb 7000 millió forint a Munkaerõpiaci Alapot illeti meg,
5000 millió forint pedig - a központi költségvetés bevételeként - a
XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezetben
használható fel, kizárólag területfejlesztési célokra.
(3) Az ÁPV Rt. bevételeibõl az általa mûködtetett állami vagyon
privatizációjával összefüggõ közvetlen privatizációs kiadásra 17 000 millió
forintot, az ÁPV Rt. mûködési kiadásaira 4000 millió forintot, egyéb
kiadásokra 15 000 millió forintot, továbbá a jótállással, szavatossággal,
kezességvállalással kapcsolatos kiadásokra 10 000 millió forintot fordíthat.
Ebbõl a 46 000 millió forintból kell átutalni 1000 millió forintot az állami
vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkezõ szervezetnek a hozzá
tartozó állami vagyon privatizációjából - félévente egyenlõ összegben a félév
utolsó napjáig - a Központi Környezetvédelmi Alapba a gazdálkodók által
okozott, vagyonfedezettel nem rendelkezõ környezeti károk és veszélyeztetések
elhárításának támogatására. A reorganizációs feladatokra a Kormány által
egyedi döntésekkel jóváhagyott összeg fordítható.
(4) Az ÁPV Rt. számlát kizárólag a Magyar Nemzeti Banknál vagy a Magyar
Államkincstárnál vezethet, amelyek egyenlege folyamatosan beszámításra kerül
az egységes kincstári számla egyenlegébe.
(5) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén
a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel fele részben az
illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50 %-ban a
fõvárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, fele részben pedig
a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(6) Az (5) bekezdésben említett ráfordításnak az õrzés-védelemmel, az
állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelõ beruházásokkal, a
környezetvédelmi károk elhárításával, a tûzszerészeti mentesítéssel, valamint
az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.
9. §
A kincstári vagyonkezeléssel foglalkozó szervezet kezelésében lévõ állami
vagyon értékesítésébõl, átmeneti vagy tartós hasznosításából származó bevétel
- ha törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetés központosított
bevételét képezi.
10. §
A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap
kezelõje az alap javára felajánlott ingó és ingatlan vagyont - ha az annak
mûködtetésével járó kötelezettségeket a rendelkezésére álló elõirányzatok
terhére teljesíteni tudja - 10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben,
50 millió forint értékhatárig a fejezetért felelõs szerv vezetõjének
engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter
engedélyével fogadhatja el.
11. §
(1) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében
lévõ azon ingatlanokat, amelyek a feladatai ellátásához nem szükségesek,
illetve azokban a tevékenysége megfelelõen, gazdaságosan nem folytatható -
mûemlék esetében a mûemlékvédelmi hatóság hozzájárulása mellett,
természetvédelmi területen található ingatlan esetén a természetvédelmi
hatóság engedélyével és amennyiben törvény másként nem rendelkezik -
hivatalos értékbecsléssel megállapított egyedi:
a) 10 millió forint értékhatár alatt a fejezetért felelõs szerv vezetõjének
engedélyével;
b) 10 és 150 millió forint értékhatár között a pénzügyminiszter
hozzájárulásával és a fejezetért felelõs szerv vezetõjének engedélyével;
c) három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 30 millió forint, három évet
meghaladó bérbeadás esetén 7 millió forint éves bérletidíj-értékhatár alatt
a fejezetért felelõs szerv vezetõjének engedélyével;
d) három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 30 millió forint, három évet
meghaladó bérbeadás esetén 7 millió forint éves bérletidíj-értékhatár
felett a pénzügyminiszter hozzájárulásával a fejezetért felelõs szerv
vezetõjének engedélyével;
e) 150 millió forint értékhatár felett, továbbá tíz évet meghaladó bérbeadás
esetén a Kormány engedélyével
értékesítheti, cserélheti el, illetve adhatja bérbe.
(2) A 10 millió forint értékhatár feletti értékesítéseknél az ÁPV Rt., a 7
millió forint éves bérletidíj-értékhatárt meghaladó bérbeadásnál a kezelõ
vagy megbízottja jogosult az értékesítési, illetve a bérbeadási eljárás
lefolytatására, nyilvános versenytárgyalás megtartása mellett.
(3) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévõ ingatlan
vagyon értékesítésébõl származó bevételbõl mindenekelõtt a központi
költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat
kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg legfeljebb 50 %-a, a Honvédelmi
Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az IM Büntetésvégrehajtás
kezelésében lévõ állami tulajdonú lakásban lakó bérlõ részére történt
elidegenítésbõl származó bevétel 100 %-a - ha törvény másként nem rendelkezik
- a központi költségvetési szerv kiadási elõirányzatát növelheti. Az
elõirányzatnövekedés mértékét az engedélyezõ határozza meg.
(4) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt esetben a bevétel intézményt
megilletõ hányada a központi költségvetési szerveknél építési beruházásra,
ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható elõirányzatokat
növeli.
(5) Az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt értékesítés esetében, továbbá a b)
pontba tartozó hasznosításra vonatkozó javaslat Kormány elé terjesztése
esetén a bevétel felhasználásáról a Kormány dönt. A Kormány a (3) és (4)
bekezdésben foglalt rendelkezéstõl eltérõen jogosult az intézményi
elõirányzat-növelési jogosultság mértékérõl és az adott fejezeten belül
elõirányzat-csoportokra, kiemelt elõirányzatokra történõ felhasználásáról
intézkedni, és ennek megfelelõen azokat módosítani.
(6) Ingatlancsere esetén a (3) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség
alapja a hivatalos értékbecslésen alapuló megállapodás szerinti
értékkülönbözet.
(7) A Kormány központi költségvetési szervek közötti bérbeadás esetén
jogosult a nyilvános versenytárgyalási kötelezettség alól felmentést adni.
(8) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében
lévõ és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket,
jármûveket 3 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját
hatáskörben, 3 millió forint felett a fejezetért felelõs szerv vezetõjének
engedélyével, nyilvános versenytárgyalás útján értékesítheti. Az
értékesítésbõl származó többletbevétel összegével az intézmény dologi
kiadások és a felhalmozási kiadások elõirányzatai növelhetõk.
(9) Az Országgyûlés felhatalmazza az ÁPV Rt-t, hogy a hozzátartozó ingatlanok
közül adjon át az IM Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokság kezelésébe
olyan, a fõvárosban vagy annak vonzáskörzetében lévõ ingatlant, amely
alkalmas 600 fõ elõzetesen letartóztatott elhelyezésére.
12. §
(1) A központi beruházások 1995. évi pénzmaradványának és elõirányzat-
maradványának elszámolása alapján a központi költségvetés javára elvonandó és
a felhasználható pénzmaradványok, valamint az elõirányzat-maradványok teljes
összegével az 1996. évi elõirányzatok megnövelhetõk.
(2) A pénzügyminiszter az (1) bekezdésnek megfelelõ elõirányzat-módosítást
saját hatáskörben végrehajthatja.
(3) Költségvetési címen belül a felhalmozási kiadások körében az intézményi
beruházások és a felújítások kiemelt elõirányzatai közötti átcsoportosítási
jog a pénzügyminiszter jóváhagyásával a fejezet irányításáért felelõs vezetõt
illeti meg.
(4) A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 11. cím,
3. alcím 23. "Vasúthálózat racionalizálása miatt szükséges közúti
alapellátás" 500,0 millió forint kiemelt elõirányzat a gyengeforgalmú vasúti
mellékvonalak megszüntetése (racionalizálása) miatt a személyszállítás
alapfeladatainak biztosításához szükséges autóbuszbeszerzések és egyéb
kapcsolódó közúti fejlesztési kiadásokra használható fel. Ennek
igénybevételére a MÁV Rt. és más, ebben közremûködõ szervezetek által
dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a
pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.
A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések
13. §
(1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységébõl származó, a
gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget
szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított
eredményének 82 %-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel
- az 1996. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18 % pedig a
központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) A vállalkozási tevékenységbõl származó eredmény azon része teljes
egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben
vagy az azt követõ évben jogszabályban, illetõleg az alapító okiratban
meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.
14. §
(1) A központi költségvetési szervek 1996. évi elõirányzatai teljesítésének
elszámolása során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete,
valamint az elmaradt, nem teljesített feladatokhoz kapcsolódó és a
céljelleggel megállapított elõirányzatok - következõ évre áthúzódó
kötelezettséggel nem terhelt - külön jogszabályban foglaltak szerint
megállapított maradványa törlésre kerül.
(2) A központi költségvetési szerv elõirányzatai teljesítésének elszámolását
a fejezetért felelõs szerv vezetõje, a fejezet összesített elõirányzatai
teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja
jóvá.
15. §
(1) A központi költségvetési szervek bevételei közül
a) az intézményi ellátás díja;
b) az alkalmazottak térítése;
c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenõrzési) feladatok
díjbevétele;
d) az illeték jellegû bevételek
eredeti elõirányzatot meghaladó többletének 50 %-a felhasználható, 50 %-a a
központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Teljes egészében felhasználható az a többletbevétel, illetve az azzal
összefüggõen végrehajtott elõirányzat-emelés összege, amely:
a) jogszabály alapján évközi díjtételemelésbõl;
b) jogszabály alapján saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból,
díjemelésbõl
keletkezett.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elõirányzat-változtatást az eredeti elõirányzat
teljesítését követõen havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani.
16. §
(1) A központi költségvetési szervek, kivéve a Magyar Televíziót, a Magyar
Rádiót és a Magyar Távirati Irodát a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken
1996. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek - ha a törvény másként nem
rendelkezik - 87 %-át használhatják fel, a fennmaradó 13 %-a - a Légiforgalmi
és Repülõtéri Igazgatóság esetében havi 60 millió forint - a központi
költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt - a költségvetési szerv tevékenységével és
az általa kezelt kincstári vagyon hasznosításával összefüggõ - bevételek a
következõk:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet
értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök,
valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezõgazdasági
termékek (METJ) értékesítési bevételét;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a
közegészségügyi és egészségügyi, a felsõoktatási, a közgyûjteményi, a
közmûvelõdési intézmények, valamint a kutatóintézetek e körben végzett
szolgáltatásai, költségvetési szerveknek nyújtott, nyereség nélkül
továbbszámlázott tevékenység, továbbá az IM büntetés-végrehajtási
költségvetési szerveknél a munkaterápiás foglalkoztatás bevételét;
c) helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a
külkereskedelmi szolgálatok bérleti díjbevételeit;
d) lízingdíj-bevétel;
e) elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése;
f) vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás;
g) pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama;
h) egyéb bevételek.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított
bevételét képezõ összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követõ hónap 20.
napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstõl mindaddig el lehet
tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes
bevétele összegének aránya nem éri el az eredeti kiadási elõirányzat 5 %-át.
(4) Az állami felsõoktatási intézmények hallgatói által a felsõoktatási
intézmények hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk
fizetendõ díjakról és térítésekrõl szóló 83/1995. (VII. 6.) Korm. rendelet
alapján fizetett díjak a felsõoktatási intézmények elõirányzatait képezik,
illetve növelik, kivéve a kormányrendelet 13. §-a szerinti a központi
költségvetés központosított bevételeként a felsõoktatási fejlesztések
részbeni fedezetéül szolgáló alaptandíjat.
17. §
(1) A felsõoktatási intézményekben a magyar állampolgárságú és - nemzetközi
megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá esõ -
külföldi állampolgárságú, elsõ alapképzésben, illetõleg szakirányú
továbbképzésben résztvevõ nappali tagozatos hallgatók pénzbeli juttatásának
normatívája 65 000 forint/fõ/év.
(2) Az egyetemi doktori képzésben nappali tagozaton résztvevõk pénzbeli
juttatásának normatívája 216 000 forint/fõ/év.
18. §
A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek
(kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni
ellentételezésére 60 000 forint/foglalkoztatott fogvatartott/év, de 1996-ban
összességében nem több mint 260 millió forint fordítható.
HARMADIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK
KAPCSOLATA
A) A HELYI ÖNKORMANYZATOK ES A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES
KAPCSOLATRENDSZERE
Állami hozzájárulás és támogatás
19. §
(1) Az Országgyûlés - kiemelt figyelmet fordítva 1996-ban az önkormányzati
gazdálkodásban a közoktatás kiemelkedõ fontosságának érvényesítésére - a
normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3.
és a közoktatás új finanszírozási rendszerét tartalmazó 3/a. számú
mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.* *
(2) A normatív állami hozzájárulásnak az önkormányzatok adatszolgáltatása
szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti
és hozzájárulásonkénti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter
együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követõ 15 napon
belül.
(3) Az 1995. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a
központi költségvetésbe visszatérülõ, a tervezettet meghaladó bevétel az
általános tartalék 5. §-ban megállapított összegét növeli, a központi
költségvetést terhelõ pótlólagos hozzájárulás az általános tartalékot
terheli.
20. §
(1) Az Országgyûlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít
meg:
a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót
támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében
foglalt részletezés szerint;
b) központosított elõirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében
felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, továbbá a
helyi kisebbségi önkormányzatok mûködésére;
c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, külön
törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában;
d) a tûz elleni védekezésrõl és a tûzoltóságról szóló - többször módosított
- 1973. évi 13. törvényerejû rendelet 5. §-ának (4) bekezdése és e törvény
alapján a hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat
részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint;
e) a termelõ infrastrukturális feltételekben meglévõ területi fejlettségi
különbségek mérséklésére, az elmaradott és foglalkoztatási gondokkal küzdõ
térségek helyi önkormányzatai részére az e törvény 8. számú melléklete
szerint.
(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl
szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése alapján az 1996-ban
támogatható célok körét a következõk szerint állapítja meg és rangsorolja:
a) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV.
törvény 19. §-a (4) bekezdésének hatálya alá tartozó - mûszakilag
összetartozó - beruházások;
b) települési szilárdhulladék-lerakó építése;
c) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása;
d) mûködõ kórházak és szakrendelõk (beleértve az önálló fogászati rendelõt
____________________
* A 3/a. számú melléklet tartalmazza majd az 1996. augusztus 1-jével belépõ új
közoktatási álláshely szerinti normatívákat. A mellékletet a
törvényjavaslathoz rövidesen benyújtandó kiegészítés fogja tartalmazni.
is) gép- mûszer beszerzései;
e) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló, többször
módosított 1992. évi LXXXIX. törvény 2. számú mellékletének I.2.
szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett
igénykielégítési sorrend figyelembevételével a költségvetési elõirányzatból
még kielégíthetõ szennyvíztisztító telep, települési folyékonyhulladék -
(tengelyen szállított szennyvíz) - tisztítótelep és szennyvízcsatorna-
hálózat építés.
(3) Az 1996. évben ki nem elégíthetõ igények érvényüket veszítik.
(4) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1996. évben
kezdõdõ új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.
(5) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás - a külön törvény alapján
létrejövõ megyei fejlesztési tanácsok által a megye önkormányzatai részére
kiírt pályázati rendszerben - a termelõinfrastruktúra körébe tartozó
önkormányzati fejlesztések támogatására, valamint a közhasznú foglalkoztatás
bõvítésével összefüggõ fejlesztési igények teljesítésére használható fel. Az
e törvény 8. számú mellékletében megállapított megyei elõirányzatból azon
önkormányzatok fejlesztési célú kiadásaihoz nyújtható támogatás,
a) amelyek a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékérõl
szóló 61/1995. (V.30.) Korm. rendelet mellékletének településlistájában
szerepelnek,
b) az a) ponton kívül esõ települések fejlesztései csak abban az esetben
támogathatók, ha a jegyzékben szereplõ önkormányzatokkal közös fejlesztést
valósítanak meg, valamint ha a fejlesztési cél megvalósítása bizonyíthatóan
a kedvezményezett területek érdekében is szükséges.
(6) A helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak lemondással
felszabaduló összege a 21. §-ban meghatározott elõirányzatot növeli.
21. §
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1)
bekezdése alapján, önállósága és mûködõképessége érdekében, elháríthatalan
külsõ ok (vis maior) miatt hátrányos helyzetbe került helyi önkormányzat,
valamint a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat - külön törvény szerint
- kiegészítõ támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt
feltételek szerint.
22. §
(1) Ha az önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami
hozzájárulást az õt ténylegesen megilletõnél több mint 5 %-kal azt meghaladó
mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után a külön
jogszabályban megjelölt idõtartamra kamatot fizetni. A túllépés
kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 3., 5-13. pontjaiban
szereplõ mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások együttes
összegét kell alapul venni.
(2) A központi költségvetés a külön jogszabályban megjelölt idõtartam köteles
kamatot fizetni az önkormányzatnak, ha az általa idõarányosan folyósított
normatív állami hozzájárulás legalább 5 %-kal kevesebb az önkormányzatot
megilletõ összegnél.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendõ kamat mértéke 500
ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes
éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.
(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének,
illetõleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott
határidõre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat
kétszeres mértékének megfelelõ - kamatot köteles fizetni mindaddig a napig,
amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
(5) Ha az önkormányzat az e törvény 20. § (1) bekezdésében szereplõ
támogatást nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben
rögzített arányt meghaladó mértékû támogatást vesz igénybe, vagy a 21. §-ban
meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év
közben, de legkésõbb a külön jogszabályban megjelölt határidõre köteles a
támogatást visszatéríteni és a (3)-(4) bekezdésben meghatározott mértékû
kamatot fizetni a központi költségvetés javára.
(6) Az Állami Számvevõszék által 1996. január 1-jét követõen feltárt és az
Országgyûlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó
késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:
a) normatív állami hozzájárulás esetében az államháztartás alrendszereinek
bankszámlavezetési, letéti-kezelési, pénzellátási és költségvetési
befizetési rendjérõl szóló, 140/1993. (X.12.) Korm. rendelet 36. §-ának (1)
bekezdése a) pontjában megjelölt nap;
b) az e törvény 20. § (1) bekezdésében szereplõ támogatás esetében a
jogtalan igénybevétel napja.
A fizetendõ kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki
alapkamat kétszerese.
(7) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés
XVII Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes kiadása (17. cím, 1. alcím),
illetve Vegyes bevétele (22. cím, 1. alcím) elõirányzatát növeli.
(8) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-aiban elõírt, az éves
költségvetésrõl és az éves beszámolóról szóló információt határidõre nem
szolgáltatja, a Pénzügyminisztérium a határidõt követõ hónaptól az információ
szolgáltatásáig a közvetlenül folyósítandó normatív állami hozzájárulás
átutalását felfüggeszti. Az így elmaradó állami hozzájárulás az információ
szolgáltatását követõen az év hátralévõ részében - havonta egyenlõ részletben
- illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2)
bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.
Átengedett, megosztott bevételek
23. §
(1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1994.
évre bevallott - az APEH által településenként kimutatott - személyi
jövedelemadó 36 %-a 100 639 millió forint összegben illeti meg a (2)-(9)
bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosai által
bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi
jövedelemadó 25 %-a.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 6540 millió forint személyi
jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) és az
(5) bekezdés szerint.
(4) Azoknál az önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi
jövedelemadó-bevételnek az egy fõre jutó összege - az 1994. január 1-jei
állandó népességet számítva - nem éri el a községek esetében a 4509 forintot,
a városok esetében az 5400 forintot, a bevétel e szintig - az (5) bekezdésben
meghatározott korlát figyelembevételével - kiegészül. Az önkormányzat jogi
helyzetét az 1995. augusztus 31-i állapotnak megfelelõen kell alapul venni. A
szétvált önkormányzatoknál az elõirányzatokat az érintett önkormányzatok
megállapodása alapján kell megosztani.
(5) A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-kiegészítés összege a
városoknál nem haladhatja meg:
a) a 21 millió forintot, ha a (4) bekezdésben megjelölt népességszám 10 000
fõnél nem több;
b) a 33 millió forintot, ha a (4) bekezdésben megjelölt népességszám 10 001
- 35 000 fõ között volt.
(6) A személyi jövedelemadó összege - a kiegészítéssel együtt - a (5)
bekezdésben megszabott korlát esetén sem lehet kevesebb lakosonként 4509
forintnál.
(7) A megyei önkormányzatokat megilleti a megye 1994. január 1-jei állandó
lakosai után 145 forint/fõ, továbbá minden megyei önkormányzatot egységesen
megillet 65,8 millió forint személyi jövedelemadó.
(8) A települési önkormányzatok - a (9) bekezdéseben meghatározott
önkormányzatokat kivéve - a település-üzemeltetési feladatokhoz az 1994.
január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1741 forint/fõ személyi
jövedelemadóban részesülnek.
(9) Az elmaradott, valamint az országos átlagot jelentõsen meghaladó
munkanélküliségû körzetekbe tartozó - a területfejlesztés kedvezményezett
területeinek jegyzékérõl szóló 61/1995. (V.30.) Korm. rendelet mellékletében
szereplõ - településeket önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetük miatt
a (8) bekezdés szerinti 1 fõre jutó összeg kétszerese illeti meg.
(10) A (2)-(3), valamint a (7)-(9) bekezdések szerinti személyi jövedelemadó
önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését az e törvény 19. § (2)
bekezdésének megfelelõen kell közzétenni.
24. §
A települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjármûvek után beszedett
adó 50 %-a illeti meg.
25. §
Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében
tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi
jogosítvánnyal rendelkezõ szervezet által történõ - értékesítésébõl származó
készpénzbevétel 50 %-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti
meg.
26. §
A települési önkormányzat területén kiszabott és abból befolyt
környezetvédelmi bírság összegének 30 %-a a területileg illetékes
önkormányzatot illeti meg.
Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása
27. §
(1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fõvárosi Illetékhivatal által 1996.
január 1-jétõl beszedett illeték 50 %-a a központi költségvetést, 50 %-a
pedig - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint - az önkormányzatokat
illeti meg.
(2) Az illetékhivatal az illetékbevételnek az (1) bekezdés szerint a központi
költségvetést megilletõ hányadát minden hónap 20. napjáig a kincstári
egységes számla kijelölt alszámlájára köteles átutalni.
(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékbõl - az illetékekrõl
szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján - az
illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei
jogú város illetékességi területére tartozó ügyekbõl befolyt és a (2)
bekezdés szerint csökkentett összeg a megyeszékhely város - Pest megyében
Cegléd város -, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát
illeti meg.
(4) A Fõvárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdés szerint
csökkentett illeték a Fõvárosi Önkormányzatot illeti meg.
(5) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a (2) és (3)
bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (6) bekezdésben foglalt
költségekkel - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is - (a
továbbiakban e § alkalmazásában: költségek) csökkentett összegébõl:
a) 30 % közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot;
b) 70 %-ának fele egyenlõ összegben, fele a megye 1995. január 1-jei állandó
népessége arányában a megyei önkormányzatokat illeti meg.
(6) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az
illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye - ideértve a
nem megyeszékhely megyei jogú város - területén beszedett illetékkel
kapcsolatban felmerült költségek viselésérõl. A megállapodásnak tartalmaznia
kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenõrzésének módját.
(7) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd város az illetékhivatalok
mûködtetéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelõ - költségek
egytizenketted részét a beszedett illetékbõl havonta visszatartja. A
visszatartott összeget az illetékhivatalt fenntartó városi önkormányzatnál
illetékbevételként kell elszámolni.
(8) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a megyei önkormányzat
költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa ezen idõpontig
beszedett illetékbevételbõl az (5) bekezdés a) pontjában megjelölt összeget.
(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a nem megyeszékhely
megyei jogú város önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára utalja
át az általa beszedett illetékbevételbõl a (3) bekezdésben megjelölt és a (6)
bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összeget.
(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a (8) bekezdésben
foglaltakkal egy idõben a megyei önkormányzat számlavezetõ pénzintézete
számlája javára kell átutalni. Az így befolyt, országos szinten összesített
bevétel egyik felét népesség-arányosan, másik felének pedig egytizenkilenced
részét kell átutalni a tárgyhónap 25. napjáig valamennyi megyei önkormányzat
költségvetési elszámolási számlájára.
A fõvárosi önkormányzatok bevételei
28. §
A fõvárosi önkormányzatot megilletõ bevételeknek a fõvárosi és a kerületi
önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról
szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §, valamint 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat
kell alkalmazni.
A helyi önkormányzatok pénzellátásának szabályai
29. §
(1) A központi költségvetésbõl az e törvény 19. §-a és a 23. §-a alapján a
helyi önkormányzatokat megilletõ támogatást és bevételeket a helyi
önkormányzati költségvetési szervek által teljesített személyi juttatásokat
és egyéb kifizetéseket terhelõ, a központi költségvetést, az elkülönített
állami pénzalapokat és a társadalombiztosítási önkormányzatokat megilletõ
levonások és járulékok adott hónapban esedékes összegének beszámításával 13
részletben kell folyósítani. Az elsõ esedékes részletet legkésõbb a tárgyévet
megelõzõ december 27-éig kell átutalni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges
információkat a Kormány rendeletében elõírtak szerint a központosított
illetményszámfejtésbõl rendelkezésre álló adatok, illetve a központosított
számfejtést nem igénylõ önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a Területi
Államháztartási Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ, a fõvárosban
FÁKISZ) szolgáltatja a Magyar Államkincstár részére, külön jogszabályban
meghatározott módon.
(3) A (2) bekezdésben szereplõ adatszolgáltatás a személyi jövedelemadó, a
munkavállalókat és munkáltatókat terhelõ járulékok szempontjából megfizetési
rendelkezésnek minõsül. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Magyar
Államkincstár az (1) bekezdés szerinti folyósítást - annak pótlásáig -
felfüggeszti.
(4) Ha a beszámítás következtében a Magyar Államkincstár inkasszálásra
kényszerül, az ehhez szükséges fedezet biztosítása - az elõirányzat
felhasználási ütemterve alapján - a helyi önkormányzat feladata.
A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége
30. §
(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási
tevékenységbõl származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és
könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak
szerint megállapított - eredményének 18 %-át köteles az 1996. évi eredmény-
elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási
tevékenységbõl származó eredmény azon része után, amelyet a helyi
önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követõ évben
jogszabályban, illetõleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége
ellátásához használ fel.
B) A TARSADALOMBIZTOSITAS ES A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES KAPCSOLATA
A kincstári egységes számlához kapcsolt megelõlegezési számláról
igénybevett összeg rendezése és a központi költségvetés
társadalombiztosítási alapok és a nem biztosítottak egészségügyi
szolgáltatásának költségvetési térítése
31. §
(1) A központi költségvetés a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi
költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény 10. §-a és
15. §-ának (4) bekezdése alapján az Egészségbiztosítási Alap 1992. évi állami
garanciájú értékpapír kibocsátásával nem fedezett, a központi költségvetéssel
szemben keletkezett 21 557 millió forint adósságát elengedi.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének
végrehajtásáról szóló 1995. évi VII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének c)
pontja és 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap
1993. évi hiányát fedezõ, 5000 millió forint értékben kibocsátott hosszú
lejáratú értékpapírok tõketörlesztését, valamint az Egészségbiztosítási Alap
1993. évi hiányát fedezõ, 11 500 millió forint értékben kibocsátott hosszú
lejáratú értékpapírok tõketörlesztését átvállalja. Egyúttal elengedi az
Egészségbiztosítási Alap értékpapír kibocsátásával nem fedezett, a központi
költségvetéssel szemben keletkezett 12 436 millió forint összegû 1993. évi
adósságát. A központi költségvetéssel szemben keletkezett, az Alapok 1994.
évi zárszámadásában megállapításra kerülõ adósságát legfeljebb 42 000 millió
forint összeg erejéig a központi költségvetés elengedi.
(2) A társadalombiztosítási alapok 1995. évi hiányának rendezésére a központi
költségvetés 1995. évi zárszámadásában kerül sor.
(3) A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot terhelõ ellátások
folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak
idõbeli eltérésébõl fakadó átmeneti pénzügyi hiányok fedezésére a központi
költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 24 000 millió forint összegig,
az Egészségbiztosítási Alap részére 30 000 millió forint összegig - ideértve
az 1995. évi hiány mértékét is - annak rendezéséig kamatmentes hitelt nyújt.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére
az Alapok kamat fizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a
jegybanki alapkamat mértékével.
(5) A hitelnyújtás feltétele, hogy az Alapok elszámolási számláin, az ezekhez
kapcsolódó célelszámolási számlákon meglevõ pénzeszközök nem elegendõek az
esedékes kiadások finanszírozására, az Alapok ne rendelkezzenek állami
értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítõ befektetéssel
(hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön, hosszú lejáratú értékpapír),
kivéve az 1995. január 1-je elõtt eszközölteket. A Nyugdíjbiztosítási
Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994.
december 31-e elõtt vállalkozásokban szerzett részesedésére és a
Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésérõl, valamint a
Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról
szóló 1992. évi X. törvény 21. §-a (4) bekezdésének alapján, ingyenes
vagyonjuttatásként kapott vagyonára vonatkozóan - ide nem értve azok hozamát,
amelyet könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni - a hitel
igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket. Ide értve e
befektetések értékesítésébõl származó ellenérték új befektetésre fordítását
is.
(6) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelõlegezési számlákról
hitelt igénybe venni csak elõzetesen benyújtott, és a Magyar Államkincstár
által jóváhagyott éves pénzellátási terv alapján lehet, amely tartalmazza a
hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A pénzellátási tervet
három hónapra elõre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges
igénybevételhez igazítva kell elkészíteni és havonta a pénzellátási idõszakot
megelõzõ hónap 20-áig kell benyújtani.
(7) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelõlegezési számlákról
felvett kamatmentes hitelt az Alapok befolyó bevételeikbõl soron kívül
törlesztik.
(8) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéssel teljesítettnek kell tekinteni a
Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló
1993. évi CV. törvény 6. §-ában, 10. §-ában valamint 15. §-ának (4)
bekezdésében, továbbá a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi
költségvetésének végrehajtásáról szóló 1995. évi VII. törvény 6. § (1)
bekezdésének c) pontjában elõírt kötelezettséget.
32. §
A központi költségvetés az Egészségbiztosítási Alapnak azon személyek után,
akik egyéni és munkáltatói járulékfizetõk hozzátartozóiként nem jogosultak
betegbiztosítási ellátásra, átalányszerû hozzájárulást fizet, amelynek
elõirányzata 12 000 millió forint (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím,
4. alcím, 4. kiemelt elõirányzat).
C) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK
KAPCSOLATA
33. §
(1) Az Országgyûlés az elkülönített állami pénzalapok költségvetését
alaponként, jogcímenként az e törvény 10. számú melléklete szerint
jóváhagyja.
(2) Az elkülönített állami pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítás
az elkülönített állami pénzalapokat szabályozó törvények rendelkezései
szerint lehetséges.
(3) A Központi Környezetvédelmi Alap elõirányzatai közötti átcsoportosításra
a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter jogosult az egyes
elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény
rendelkezéseinek megfelelõen.
34. §
(1) A központi és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a
normatív állami támogatásban részesülõ nem állami szociális, egészségügyi,
nevelési és oktatási intézményeknél foglalkoztatottak munkaviszonyból
származó bruttó keresetét terhelõ munkaadói járulékot 1996. január 1-jétõl a
munkaadóknak kell a Munkaerõpiaci Alapba befizetniük.
NEGYEDIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK
KAPCSOLATA
TARSADALMI ÖNSZERVEZIDESEK TAMOGATASA
35. §
(1) Az Országgyûlés a szociális, oktatási-nevelési közfeladatokat (a
továbbiakban: humán szolgáltatások) ellátó egyházak, társadalmi szervezetek,
alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, valamint a humán
szolgáltatásokat fõtevékenységként nyújtó, ezen önálló tevékenységbõl
származó jövedelem után a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá
tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények)
részére az e törvény 9. számú mellékletében foglaltak szerinti jogcímeken és
összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg.
(2) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy:
a) oktatási-nevelési közfeladatokat ellátó intézmények esetében a mûködés
személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó nyilatkozatot, valamint a nem
állami intézmény fenntartója és a fõvárosi vagy a területileg illetékes
önkormányzat, illetve az illetékes minisztérium között a feladat átadására
létrejött megállapodást a feladat ágazati irányítása szerinti
minisztériumhoz (a továbbiakban: szakminisztérium) benyújtott támogatás-
igényléshez csatolják;
b) személyes gondoskodást nyújtó, szociális jellegû közfeladatokat ellátó
intézmények esetében:
ba) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv a szakminisztériumhoz
benyújtott támogatási igényéhez csatolja a mûködést engedélyezõ szerv
által kiadott igazolást, mely szerint az intézmény mûködési feltételei és
szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a
vonatkozó jogszabályi elõírásoknak;
bb) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásban nyilatkozzon arról,
hogy rendelkezik az intézmény mûködtetéséhez szükséges személyi és tárgyi
feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.
(3) A normatív állami hozzájárulás az illetékes minisztériumtól:
a) oktatási-nevelési közfeladatokat ellátó intézmények esetében igényelhetõ
a tervezett feladatmutatók alapján. A nem állami intézmény a következõ év
január 31. napjáig a tényleges feladatmutatók alapján a szakminisztériumnak
elszámol az igénybe vett hozzájárulással;
b) a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó
intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a
mûködési engedélyben szereplõ létszám erejéig igényelhetõ és szerzõdésben
vállalt kötelezettség mellett vehetõ igénybe. Az intézmény a tárgyév július
31-éig, illetve a tárgyévet követõ év január 31-éig a tényleges
feladatmutatók alapján számol el az igénybevett hozzájárulással.
(4) A normatív állami hozzájárulásban részesülõ nem állami intézmény,
valamint a mûködéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban
részesülõ, jogi személyiséggel rendelkezõ közgyûjtemény a munkavállalók
számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvényben megállapított, a munkaidõre, pihenõidõre, elõmeneteli és
illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja.
36. §
(1) A pártok támogatására fordítható keretbõl (II. Országgyûlés fejezet
7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról
szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint
részesülnek. A támogatást havonta kell folyósítani, a tárgyhó 25. napjáig.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi szervezetek
mûködésének, a fogyatékosokat képviselõ és segítõ szervezeteknek, valamint az
egyéb karitatív szervezeteknek és szolgálatoknak a támogatására elõirányzott
keretek (II. Országgyûlési fejezet, 6. cím, 2. alcím, 8. cím, 1., 2 alcím és
a 4. alcím, 2. elõirányzat-csoport) felhasználásáról kijelölt bizottságainak
javaslata alapján az Országgyûlés dönt.
(3) A fogyatékosokat képviselõ és segítõ szervezetek támogatásának
felhasználásáról szóló döntés meghozatalának idõpontjáig az Értelmi
Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége a Siketek és Nagyothallók
Országos Szövetsége a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége,
valamint a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére havonta - a
számukra az Országgyûlés által 1995. évben megítélt költségvetési támogatás
egytizenketted részének megfelelõ összegû - támogatási elõleget kell
folyósítani.
(4) A (2) és (3) bekezdésekben írt döntés várható napjáig esedékes elõlegek
összegét az Országgyûlés kijelölt bizottsága a javaslat összeállításánál
figyelembe veszi.
(5) A II. Országgyûlés fejezet 6., 7. és 8. címeiben megjelölt támogatások
folyósításáról a Pénzügyminisztérium gondoskodik.
(6) Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló keret (XVIII. Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 5. alcím) felosztásáról az
Országgyûlés dönt.
37. §
A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más társadalmi
szervezetek - az e törvény 35-36. §-aiban foglalt támogatásokon felül - az
általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a
helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései
terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására
vonatkozó szabályok keretei között.
ÖTÖDIK FEJEZET
KEZESSÉGVÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
38. §
(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés
terhére egyedi állami kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor azt
nemzeti érdek - különösen a külsõ és belsõ gazdasági-pénzügyi
egyensúlyviszonyok - szükségessé teszi.
(2) Az 1996-ban újonnan elvállalásra kerülõ egyedi kezességek együttes
összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a a) pontjában megállapított
kiadási fõösszeg 1,0 %-át.
(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a
kõolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a kõolaj és
kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi IL. törvényben
meghatározott beszerzésekre.
(4) A (2) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az
árfolyamváltozások miatt bekövetkezõ automatikus emelkedés esetét kivéve -
kizárólag az Országgyûlés elõzetes jóváhagyásával léphetõ túl.
(5) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett
összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává
válik, s azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó
köztartozás elõírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság
feladata.
(6) A (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényrõl szóló 1982.
évi 28. törvényerejû rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott
lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok
által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján
kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi
költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A
fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a
Pénzügyminisztérium közösen szólítja fel az önkormányzatokat.
39. §
(1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehetõ hitelek és kibocsátott
kötvények együttes állományának felsõ határa 1996. december 31-én 45 000
millió forint lehet.
(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére
vállalható exportcélú garanciaügyletek állományának felsõ határa 1996.
december 31-én 25 000 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai és
árfolyam-kockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felsõ határa
1996. december 31-én 110 000 millió forint lehet.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben megállapított állományok forintértékeinek az
árfolyamváltozások következtében jelentkezõ növekményével a keretek
automatikusan megemelkednek.
40. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzetközi Újjáépítési és
Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Bankkal, továbbá külföldi országok által nyújtott - a
kormányhitelek közé nem tartozó - kölcsönökrõl kötendõ hitelszerzõdéseknél -
az ezen országok, illetõleg intézmények által megkívánt formában - a központi
költségvetés terhére, összegszerû korlátozás nélkül kezességet vállaljon. A
Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére - az általa külföldön
levett hitelekre - 40 000 millió forint összeghatárig vállalhat kezességet.
41. §
Amennyiben az állam által vállalt kezességek központi költségvetéssel szembeni
érvényesítésének összege meghaladja az e célra elõirányzott összeget
(XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím, 1., 3. és 4. alcím), a különbözet
az általános tartalékot terheli.
HATODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Az Országgyûlés kizárólagos hatásköre
42. §
(1) Az Országgyûlés a következõ címek, alcímek, elõirányzat-csoportok,
kiemelt elõirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az
elõirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a) a XXVIII. Bíróságok fejezet 1. címnél, kivéve a központi költségvetés
tartalék-elõirányzatai terhére történõ elõirányzat-növelést;
b) a pártok támogatása (II. Országgyûlés fejezet 7. cím);
c) a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok és szervezetek
mûködésének, valamint a társadalmi szervezetek támogatása
(II. Országgyûlés fejezet 6. és 8. cím);
d) Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa
(VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoport);
e) a pénzbeli kárpótlás (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 1. alcím
);
f) az egyházak támogatása (XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
fejezet 10. cím, 5. alcím);
g) a fejezeteken belül a megszûnt alapoktól átvett feladatokat szolgáló
elõirányzat-csoportok kiadási elõirányzatai.
(2) Az Országgyûlés magának tartja fenn a jogot az agrárgazdasági támogatások
(XV. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet, 11. cím) elõirányzatai együttes
összegének túllépési lehetõsége tekintetében.
(3) Az Országgyûlés magának tartja fenn a jogot a következõ normatívák,
illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:
a) a felsõoktatási intézményekben a magyar állampolgárságú és - nemzetközi
megállapodás vagy jogszabály alapján azonos elbírálás alá esõ - külföldi
állampolgárságú, elsõ alapképzésben, illetõleg szakirányú továbbképzésben
résztvevõ nappali tagozatos hallgatók, valamint az egyetemi doktori
képzésben nappali tagozaton résztvevõk pénzbeli juttatásának normatívája
(17. § (1) és (2) bekezdés);
b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és
összegei (3., 3/a számú melléklet);
c) a humán szolgáltatást ellátó intézmények normatív állami
hozzájárulásainak jogcímei és összegei (9. számú melléklet);
d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvény
23-27. §-aiban meghatározott arányai;
(4) Nem szükséges az Országgyûlés jóváhagyását kérni az elõirányzat
rendeltetését nem módosító, fejezetek közötti elõirányzat-átcsoportosításhoz,
ha az:
a) központi költségvetési szervek átszervezésével, felügyeletének
megváltoztatásával, költségvetési feladatok, kötelezettségek - fejezetek
közötti megállapodáson alapuló - átadásával-átvételével, elõre nem
tervezhetõ beruházási, felújítási feladatok felmerülésével függ össze;
b) a fejezeti kezelésû elõirányzatok más fejezetnél vagy az államháztartás
más alrendszereiben (helyi önkormányzatoknál, társadalombiztosítási
alapoknál) történõ felhasználását jelenti.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt - fejezetek között átcsoportosítható
- elõirányzatok a következõk:
a) a XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím Fejezeti kezelésû
elõirányzatok;
b) a XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím,
3. alcím;
c) a XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím,
2. alcím;
d) a XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet 11. cím, 2. alcím,
1. elõirányzat-csoport.
A központi költségvetés elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül
teljesülõ kiadásai és bevételei
43. §
(1) Az e törvény 3. §-a (1) bekezdésében meghatározott kiadási elõirányzatok
közül:
a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál
(VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcíme);
b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elõirányzatok
közül:
ba) a lakossági közmûfejlesztési befizetésekkel összefüggõ támogatásnál
(5. számú melléklet 1. pontja);
bb) a körjegyzõk bérének és társadalombiztosítási járulékának
támogatásánál (5. számú melléklet 3. pontja);
bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál
(5. számú melléklet 4. pontja);
bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 8. pontja);
be) a közalkalmazotti törvény végrehajtásával összefüggõ
kamattámogatásnál (5. számú melléklet 10. pontja);
amennyiben a Kormány a 44. § (2) bekezdésében foglalt átcsoportosítási
lehetõséget már kimerítette;
c) a központi költségvetési szerveknél végrehajtott létszámcsökkentésekkel
összefüggõ egyszeri többletkiadások a 6. §-ban foglaltak
figyelembevételével;
d) a pénzbeli kárpótlásnál (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím,
1. alcím)
e) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál
(XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím), kivéve a nem biztosítottak
utáni térítés (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím, 4. alcím,
4. kiemelt elõirányzat);
f) a humán szolgáltatások normatív állami támogatásának, valamint a
hitoktatók díjazásának elõirányzatánál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet
9. cím, 4. alcím, XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet
10. cím, 2. alcím, 2. és 3. elõirányzat-csoport);
g) a polgári szolgálatnál (XVI. fejezet Munkaügyi Minisztérium 10. cím,
4. alcím);
h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál
(XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 1. alcím);
i) a fogyasztói árkiegészítésnél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet
15. cím);
j) a magánerõs lakásépítés támogatásánál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet
16. cím);
k) a büntetõeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás
(XXVIII. Bíróságok fejezet 2. cím);
l) a nemzetközi elszámolásoknál (XXX. fejezet);
m) a belföldi államadósságnál (XXXI. fejezet);
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az
elõirányzattól.
(2) A 3. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételek közül:
a) a vállalkozások költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium
fejezet 19. cím);
b) a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet
20. cím);
c) a lakosság költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium
fejezet 21. cím);
d) a központi költségvetési szervek által teljesített kötelezettségeknél,
figyelembe véve a központi költségvetés visszafizetési kötelezettségét is
(XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 23. cím, 1. alcím);
e) a helyi önkormányzatok 1995. évi normatív állami hozzájárulása
elszámolásának a központi költségvetésbe történõ befizetése egyenlegénél,
figyelembe véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is
(XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. alcím)
a teljesülés az elõirányzatoktól azok módosítása nélkül is eltérhet.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezetért felelõs szervek
vezetõinek különleges jogosítványai
44. §
(1) A Kormány az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének a)-e) pontjaiban megjelölt
rendkívüli kiadásokat az ágazati irányítás szempontjából teljesítõ fejezet
költségvetésébe csoportosíthatja át.
(2) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított
elõirányzat (VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 4. alcím) jogcímei
között, a mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok
(VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá
a 4. és 5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével -
átcsoportosításokat hajthat végre. A VIII. Belügyminisztérium fejezet
17. cím, 5. alcím elõirányzatának felhasználásáról a pénzügyminiszter a
belügyminiszterrel együttesen dönt.
(3) A VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím, 2. alcím, 7. elõirányzat-csoport
Kisebbségi Kompenzációs keret felhasználásáról - az illetékes bizottság
javaslatára - a Kormány dönt.
(4) A 3. fejezeti kezelésû speciális elõirányzatok elõirányzat-csoporton
jóváhagyott elõirányzatok tekintetében a címen belüli elõirányzat-módosítási
hatáskört - a kiemelt elõirányzatokra is kiterjedõen - a fejezetért felelõs
szerv gyakorolja.
45. §
A fejezet 15. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített
elõirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.
46. §
(1) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal
vezetõjének, a VIII. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a
belügyminiszternek - mint a fejezetért felelõs szerv vezetõjének - tervezési,
elõirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információ-
szolgáltatási, ellenõrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a
7. Biztonsági Szolgálatok cím; a 8. Kormányzati Ellenõrzési Iroda cím;
valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggõ,
központilag kezelt és tartalék-elõirányzatokra (10-11. cím); illetve a
16. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési elõirányzataira.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a
VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a 7. Biztonsági Szolgálatok cím felett
a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 8. Kormányzati Ellenõrzési
Iroda és a VIII. Belügyminisztérium fejezeten belül a 16. Országos
Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezetek elnökei látják el.
(3) A XV. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 11. cím tekintetében
az átcsoportosítás joga a földmûvelésügyi minisztert a pénzügyminiszterrel
egyetértésben illeti meg. Az exporttámogatást érintõ átcsoportosítás csak az
ipari és kereskedelmi miniszter egyetértésével hajtható végre.
(4) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a
fejezeten belüli átcsoportosítási joga az:
a) 1-12. címekre,
b) a 18. cím, 3., 4. alcímekre
terjed ki.
(5) A XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezeten belül a
mûvelõdési és közoktatási miniszter a 10. cím, 1. alcím, 2. elõirányzat-
csoport 2., 3. kiemelt elõirányzatról a 2-9. címekre történõ
átcsoportosításra kap jogot.
(6) A XXVIII. Bíróságok fejezetnél a fejezetért felelõs szerv vezetõje az
igazságügy-miniszter.
(7) Az Országgyûlés felhatalmazza a mûvelõdési és közoktatási minisztert,
hogy a pénzügyminiszter elõzetes hozzájárulásával a felsõoktatásban 1996. év
során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel, valamint bevezetésre kerülõ
finanszírozási renddel összefüggõen a XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium fejezet 2., 3., 4., 5. címeinek, alcímeinek kiadási és bevételi,
illetõleg e címeken belül is a kiemelt elõirányzatokat egymás között
átcsoportosítsa.
(8) Az Országgyûlés felhatalmazza az egyes országos kisebbségi önkormányzatok
közgyûléseit, hogy az adott országos kisebbségi önkormányzat részére a
központi költségvetésben megállapított kiemelt elõirányzatok között
átcsoportosítsanak.
HETEDIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
47. §
(1) A központi költségvetési fejezetek, a központi költségvetési szervek, a
lekötött betétek, a letéti számlák, az egyéb nemzetgazdasági elszámolások,
az elkülönített állami pénzalapok - (3) bekezdésben foglaltak kivételével -
az Állami Fejlesztési Intézet Rt., az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ
Rt. pénzforgalmi számláinak 1995. december 31-ei állománya - a
pénzügyminiszter számla-összevonást kezdeményezõ intézkedése alapján - a
Magyar Nemzeti Bank által vezetett kincstári egységes számla 1996. január 1-
jei állományát képezi.
(2) A pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján a kincstári egységes
számla kezelésének olyan módját köteles biztosítani, hogy az az 1996. január
1-je elõtt önálló számlavezetésre feljogosított számlatulajdonosok (a
továbbiakban: volt számlatulajdonosok) 1995. december 31-ei bankszámla - (a
továbbiakban: 1995. évi maradványszámla) egyenlegeivel azonos összegû
pénzkövetelése - az Állami Fejlesztési Intézet Rt., valamint az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. kivételével - a volt számlatulajdonosok
rendelkezési jogosultságává alakuljon át a (3)-(7) bekezdésekben foglaltak
szerint.
(3) A Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a
Szakképzési Alap, a Bérgarancia Alap és a Rehabilitációs Alap pénzforgalmi
számláinak 1995. december 31-ei állománya - a pénzügyminiszter rendelkezése
alapján - a kincstári egységes számlához kapcsolódó, de attól elkülönült,
önálló Munkaerõpiaci Alap számla 1996. január 1-jei állományát képezi. Az e
feletti rendelkezésre a Munkaerõpiaci Alapot szabályozó törvény elõírásai
szerint - az e törvényben meghatározott elõirányzatok betartásával - a
munkaügyi miniszter jogosult.
(4) A volt számlatulajdonosok az 1995. évi maradványszámla terhére
rendezhetik a számviteli és könyvvezetési szabályok alapján függõ, átfutó és
kiegyenlítõ elszámolásnak minõsülõ bevételeiket, kiadásaikat.
(5) A volt számlatulajdonosok az 1995. évi maradványszámla terhére - az 1995.
évi pénzmaradványok hatályos elõírások szerinti felülvizsgálatát követõ
jóváhagyásig elõirányzat nélkül - teljesíthetnek kiadásokat a megfelelõ
kiadási jogcímeken és kiemelt elõirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások az
1995. évi maradványszámlán - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével
ténylegesen - rendelkezésre álló, a költségvetési fejezetek fejezeti kezelésû
elõirányzataiból, a társadalombiztosítási alapoktól, az elkülönített állami
pénzalapoktól és a helyi önkormányzatoktól átvett pénzeszközök 1996. évi
felhasználásával kapcsolatosak.
(6) Az 1995. évi maradványszámla terhére a (3) és (4) bekezdésekben
foglaltakon kívül kifizetések az 1995. évi pénzmaradványok hatályos elõírások
szerinti felülvizsgálatát követõ jóváhagyásáig nem teljesíthetõk.
(7) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1995. évi
pénzmaradványok elszámolása és jóváhagyása keretében, a (4) és (5)
bekezdésekben foglaltakkal összefüggésben az 1995. évi pénzmaradványok teljes
- elvonandó, illetõleg felhasználható - összegével az Országgyûlés által
megállapított 1996. évi költségvetési elõirányzatokat megnövelje.
48. §
A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXX. törvény
39. §-ában foglalt rendelkezés alapján az 1993-94. években kibocsátott 6000
millió forint értékû kötvény visszavásárlásával és kamatfizetésével
kapcsolatos, a törvény 39. § b)-c) pontjai szerinti rendelkezést 1996-ban is
alkalmazni kell.
49. §
A Pénzügyminisztérium központi letéti számlájának egyenlegét - beleértve a
Világkiállítási Alap pénzmaradványát is - 1996. január 1-jei fordulónappal a
központi költségvetés vegyes bevételeinél kell elszámolni
(XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím, 1. alcím).
50. §
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-a (1)
bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály elsõ fizetési fokozata szerinti
illetményalap az 1996. évben 20 000 forint.
51. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. §-ának (1)
bekezdése alapján az Országgyûlés az "A" fizetési osztály elsõ fizetési
fokozatának megfelelõ illetmény összegét 1996. január 1-jétõl 8500 Ft/fõ/hó
összegben állapítja meg.
52. §
Az Országgyûlés a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 5. §-a (1)
bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erõk - 1996. évi
zárólétszámának megfelelõ - részletes bontású állománytábla szerinti
rendszeresített, valamint költségvetési létszámának felsõ határát a 12. számú
mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.
53. §
A Munkaerõpiaci Alap részét képezõ Rehabilitációs Alap és az errõl szóló 1993.
évi XVIII. törvény 4. §-ának (3) bekezdése alapján 1996-ban a hozzájárulás
kiszámításának alapjául szolgáló összeg 7000 forint.
54. §
(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdésének alapján az életjáradék
összege 1996. március 1-jétõl az 1995. évben megvalósult átlagos
nyugdíjemelkedés százalékos mértékével arányosan emelkedik.
(2) Az Étv. alapján 1996. március 1-je után megállapított életjáradék
mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti
mértékben növelt összegben kell meghatározni.
55. §
A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél a Magyar Honvédség hosszú-, valamint
középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII.6.) OGY
határozat végrehajtásával összefüggésben a létszámcsökkentésbõl eredõ
megtakarítás terhére a hivatásos állománynál 1996. január 1-jétõl 15 %-os
illetményfejlesztés valósítható meg. A létszámcsökkentésbõl felszabaduló
további megtakarításokat a Kormány év közben fejezeten belül más kiemelt
elõirányzatokra csoportosíthatja át.
56. §
Az Országgyûlés hozzájárul az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a
Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. számára
meghatározott, készpénzben történõ alaptõke - juttatás mellett további 2000
millió forint értékû piacképes értékpapír alaptõke - emelés céljából történõ
átadásához.
57. §
(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés
terhére legfeljebb három hónapig finanszírozza az elkülönített állami
pénzalap (a továbbiakban: Alap) kiadásait, amennyiben az meghaladja az
elõirányzat azon idõszakra elõzetesen ütemezett összegét.
(2) Az (1) bekezdésben szerinti esetben az Alapot felügyelõ miniszter
haladéktalanul köteles javaslatot kidolgozni a Kormány részére a bevételek
növelése, illetve a kiadások csökkentése érdekében.
58. §
Az államháztartási reform keretében létrejövõ közhasznú, illetve gazdasági
társaság részére a központi költségvetési szerv köteles az alapító által
megjelölt eszközöket térítésmentesen rendelkezésre bocsátani.
59. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti
átalakulásával összhangban - a Magyar Honvédség kezelésében lévõ ,feleslegessé
váló ingatlanok hasznosítására - elsõsorban szociális, kulturális, oktatási
célra - eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános
versenytárgyaláson történõ értékesítése eredménytelen volt.
60. §
Az Országgyûlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 11. számú
mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
61. §
(1) Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy egyes kiemelt jelentõségû fõvárosi
infrastruktúra-fejlesztések az 1996. évtõl központi beruházásként
folytatódnak.
(2) Az elsõ ütemben az 1995. évben a Fõpolgármesteri Hivatal által
felvételre kerülõ 8500 millió forint összegû központi költségvetési
támogatást megelõlegezõ hitel-tõketörlesztése 1997. évtõl beruházás-
támogatásként kerül jóváhagyatásra.
62. §
A MÁV Rt. az 1996. évi termelési árkiegészítés és dotáció címen jóváhagyott
elõirányzatból - a MÁV Rt. által dokumentált és a pénzügyminiszter valamint a
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által jóváhagyott adatok alapján
- 1000 millió forintot a létszámcsökkentéssel összefüggõ végkielégítésre és
korengedményes nyugdíjazásra használhat fel.
Egyes elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok átmeneti
szabályozása
63. §
(1) Az 1996. január 1-jei hatállyal megszûnt elkülönített állami pénzalapok
(a továbbiakban: megszûnt alapok) jogutódja a megszûnt alapok felügyeletéért
felelõs miniszter (vezetõ).
(2) A megszûnt alapok feladatait, bevételeit és kiadásait az alábbi fejezetek
tartalmazzák:
a) a Nemzeti Sport Alaptól átvett feladatok (VIII. Belügyminisztérium
fejezet 16. cím, 5. alcím, 6. elõirányzat-csoport);
b) a Hírközlési Alaptól átvett feladatok (XIII. Közlekedési, Hírközlési és
Vízügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 2. alcím, 10. elõirányzat-csoport);
c) a Mezõgazdasági és Erdészeti Alaptól, a Földvédelmi Alaptól, a
Halgazdálkodási Alaptól, a Vadgazdálkodási Alaptól, az Állattenyésztési
Alaptól átvett feladatok, (XV. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet
10. cím, 2. alcím, 11. elõirányzat-csoport);
d) a Munkavédelmi Alaptól átvett feladatok (XVI. Munkaügyi Minisztérium
fejezet 7. cím, 3. elõirányzat-csoport);
e) a Kisvállalkozói Garancia Alaptól átvett feladatok
(XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 2. alcím, 3. elõirányzat-
csoport, 14. cím, 2. alcím és 1. kiemelt elõirányzat, 18. cím, 6. alcím);
f) a Gépjármû Felelõsségbiztosítási és Kárrendezési Alaptól átvett feladatok
(XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 2. alcím, 4. elõirányzat-
csoport);
g) az Országos Tudományos Kutatási Alaptól átvett feladatok
(XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 1. alcím,
3. elõirányzat-csoport, 1-3. kiemelt elõirányzat);
h) a Felzárkózás az európai felsõoktatáshoz Alaptól átvett feladatok
(XVIII. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 1. alcím,
3. elõirányzat-csoport, 4. kiemelt elõirányzat);
i) a Gyermek- és Ifjúsági Alaptól átvett feladatok (XVIII. Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 1. alcím, 3. elõirányzat-csoport,
5. kiemelt elõirányzat);
j) a Gazdaságfejlesztési Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari és
Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 3. és 5. elõirányzat-
csoport);
k) a Központi Mûszaki Fejlesztési Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari
és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 7. elõirányzat-
csoport);
l) az Idegenforgalmi Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari és Kereskedelmi
Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 4. elõirányzat-csoport);
m) a Piaci Intervenciós Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari és Kereskedelmi
Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 6. elõirányzat-csoport);
n) a Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok (XX. Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím, 29. elõirányzat-
csoport);
o) a Menekülteket Támogató Alaptól átvett feladatok
(VIII. Belügyminisztérium fejezet 4. cím, 3. elõirányzat-csoport,
1. kiemelt elõirányzat).
64. §
A 63. § (2) bekezdésében felsorolt megszûnt alapoktól átvett feladatokkal
kapcsolatos bevételi elõirányzatok - az e törvény 63. §-a (2) bekezdésének o)
pontjában írt kivétellel - ugyanazon kiadási elõirányzat-csoport kiadási
elõirányzataira használhatók fel.
65. §
(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a 63. § (2) bekezdésében felsorolt
fejezetekért felelõs minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben
rendeletben szabályozzák a fejezeti kezelésû elõirányzatokba a megszûnt
alapoktól átvett feladatokkal, illetve a "Menekültügyi és Migrációs Hivatal
és szervei" címhez átkerült feladatokkal kapcsolatos:
a) pályázati rendszer mûködtetését;
b) a kiadások feletti döntési hatáskört;
c) a teljesíthetõ kiadások körét,
d) a kiadásokkal, nyilvántartásokkal, ellenõrzéssel kapcsolatos egyéb
szabályokat.
(2) Az Országgyûlés felhatalmazza a fejezetekért felelõs minisztereket, hogy
a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1996. február 1-jéig rendeletben
szabályozzák a 63. § (2) bekezdésében felsorolt fejezeti kezelésû
elõirányzatokba a megszûnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatos, a
feladatellátáshoz szükséges bevételek forrásául szolgáló díjak körét.
(3) A pénzügyminiszter - a központi költségvetés terhére - a gépjármûvek
kötelezõ felelõsségbiztosítása alapján azoknak a szolgáltatásoknak a
nyújtására vállal kötelezettséget, amelyeket az 1991. július 1. napja elõtt
bekövetkezett káresemények idõpontjában hatályos jogszabályok szerint még nem
teljesítettek. A pénzügyminiszter a feladat ellátásával jogszabályban más
állami szervet bízhat meg.
A megszûnt alapoktól átvett feladatok ellátásához szükséges
bevételi források
66. §
(1) A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 11. cím,
10. elõirányzat csoport tekintetében bevétel:
a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós
szerzõdésekbõl származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek
levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70 %-a, majd az évente
fizetendõ koncessziós díj 70 %-a, );
b) a privatizációs bevétel (a távközlés állami részesedése privatizációjából
származó bevételek 10 %-a);
c) a koncessziós szerzõdés megszegése miatt érvényesített követelések
alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII.
törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege;
d) a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 27. § (2)
bekezdés c) pontjának alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes
összege.
(2) A XV. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím,
11. elõirányzat-csoport, 2. kiemelt elõirányzat tekintetében bevétel:
a) az erdõfenntartási járulék (az e törvény 83. §-a (4) bekezdésében
meghatározottak szerint);
b) az erdõvédelmi bírság (az e törvény 83. §-a (5) bekezdésében
meghatározottak szerint);
c) az újra erdõsítési költség (az e törvény 83. §-a (2) bekezdésében
meghatározottak szerint).
(3) A XV. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím,
11. elõirányzat-csoport, 3. kiemelt elõirányzat tekintetében bevétel:
a) a földvédelmi járulék (az e törvény 85. §-a (1) bekezdésében
meghatározottak szerint);
b) a földvédelmi bírság (az e törvény 85. §-a (2) bekezdésében
meghatározottak szerint);
c) a talajvédelmi bírság (az e törvény 85. §-a (3) bekezdésében
meghatározottak szerint);
(4) A XV. Földmûvelésügyi Minisztérium 10. cím, 2. alcím, 11. elõirányzat-
csoport, 4. kiemelt elõirányzat tekintetében bevétel:
a) a tenyésztési hozzájárulás (az e törvény 84. §-a (1) bekezdése szerint);
b) a állattenyésztési bírság (az e törvény 84. §-a (2) bekezdése szerint);
c) a lóverseny-totalizatõr forgalma. (az e törvény 84. §-a (1) bekezdése
szerint).
(5) A XV. Földmûvelésügyi Minisztérium 10. cím, 2. alcím, 11. elõirányzat-
csoport, 5. kiemelt elõirányzat tekintetében bevétel:
a) a halászatfejlesztési hozzájárulás (az e törvény 86. §-a (1) bekezdésében
meghatározottak szerint);
b) a halgazdálkodási bírság (az e törvény 86. §-a (2) bekezdésében
meghatározottak szerint).
(6) A XV. Földmûvelésügyi Minisztérium 10. cím, 2. alcím, 11. elõirányzat-
csoport, 6. kiemelt elõirányzat tekintetében bevétel: vadvédelmi bírság (az e
törvény 86. §-a (3) bekezdésében meghatározottak szerint).
(7) A XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 7. cím, 3. elõirányzat-csoport,
4. kiemelt elõirányzat tekintetében bevétel: a munkavédelmi bírság (az e
törvény 78. §-a (2) bekezdése szerint).
(8) A XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 25. cím, 2. alcím,
4. elõirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a turisztikai hozzájárulás mértéke:
aa) a kereskedelmi szálláshelyek - fizetõvendéglátás kivételével - éves
nettó árbevételének 2 %-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következõk:
- 081100 szállodai szolgáltatás,
- 081210 turistaszállás-szolgáltatás,
- 081220 panziószolgáltatás,
- 081230 kempingszolgálatás,
- 081240 nyaraló szolgálatás,
- 081250 fizetõvendéglátó-hely szolgáltatás,
ab) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1 %-a. A figyelembe vett
szolgáltatások a következõk:
- 082100 éttermi vendéglátás,
- 082200 cukrászdai vendéglátás,
- 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,
ac) az utazásszervezõi és egyéb turisztikai szolgáltatások:
- 094320 utazásszervezés és/vagy - közvetítõi tevékenység éves árrésének és
az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1 %-a,
- 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1 %-a,
- 113110 személygépkocsi-kölcsönzésbõl származó éves nettó árbevétel 2 %-
a,
- 113110 vezetõ nélküli sportjármûvek kölcsönzésébõl származó éves nettó
árbevétel 1 %-a,
- 113120 kezelõszemélyzet nélküli vizi sporteszközök kölcsönzésébõl
származó éves nettó árbevétel 1 %-a,
- 113130 kezelõszemélyzet nélküli sportrepülõk kölcsönzésébõl származó éves
nettó árbevétel 1 %-a,
- 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vizibicikli, szörf)
kölcsönzésébõl származó éves nettó árbevétel 1 %-a,
- 191950 játékautomaták üzemeltetésébõl származó adózott éves nettó
árbevétel 2 %-a,
- 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves
nettó árbevétel 1 %-a,
- 195120 pénznyerõ automaták üzemeltetésébõl származó adózott éves nettó
árbevétel 2 %-a,
- 195130 játékkaszinók mûködtetésébõl származó adózott éves nettó árbevétel
2 %-a.
(9) A XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím,
2. alcím, 29. elõirányzat-csoport, 13. kiemelt elõirányzat tekintetében
bevétel: a vételárrész (az e törvény 87. §-ában meghatározottak szerint).
67. §
(1) Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 66. § (8) bekezdésének aa)-ac)
pontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.
(2) A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a
vállalkozók elõleget fizetnek, az elõleg alapja a tárgyévet megelõzõ teljes
év nettó árbevételének (árrésének) idõarányos része. Az így kiszámított díjat
a vállalkozók negyedévenként valljákbe és fizetik be az adózás rendjérõl
szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy
átalakult vállalkozások elõlegének alapja a meghatározott tevékenységekbõl
várható éves árbevétel (árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az
alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell
jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének
határidejére féléves majd negyedévenkénti elõlegfizetési kötelezettség
vonatkozik. Az éves adatok alapján számított elõlegfizetés mértéke az elsõ
félévre 50 %, a harmadik negyedévben 30 %, a negyedik negyedévben 20 %. A
tárgyévi befizetés határideje az elsõ félévet követõ hónap 20., illetve a
tárgynegyedévet követõ hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a
tárgyévet követõ május 30-áig kell bevallást adni. A kötelezettség és a
tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés,
visszaigénylés) határideje július 20-a.
(3) Az aa)-ac) pontokban meghatározott árbevétel alatt a számvitelrõl szóló,
módosított 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)-(2) bekezdésének alapján
meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendõ, amely az e
tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák
ellenében kifizetett összegekkel csökken.
(4) Az idegenforgalmi hozzájárulásként fizetendõ összeget a befizetõ
ráfordításként (költségként) számolhatja el.
A Kisvállalkozói Garancia Alap megszüntetésével kapcsolatos
szabályok
68. §
(1) A Hitelgarancia Rt. által az 1996. évben vállalt készfizetõ kezesség
érvényesítésébõl a társaságot terhelõ fizetési kötelezettségek 70 %-ára -
külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a költségvetés
viszontgaranciát vállal a természetes személy, gazdasági társaság, közhasznú
társaság, szövetkezet és a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP)
megvalósítására az 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet
pénzintézetekkel szembeni 15 évnél rövidebb lejáratú - hitelszerzõdésbõl és
bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ - kötelezettségéért, ha a szervezet - az MRP
szervezet kivételével - által teljes munkaidõben foglalkoztatottak száma nem
haladja meg a 300 fõt.
(2) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerzõdés,
illetve a bankgarancia-szerzõdés szerinti kötelezettségek 80 %-át és
jogosultanként a 200 millió forintot.
(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítése
esetén a társaság köteles mindent megtenni a rá átszálló követelés
behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg
70 %-a a költségvetést illeti meg.
(4) A költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének
feltételeit, a követelés behajtásának, a folyósításnak és az
adatszolgáltatási kötelezettségnek a részletes szabályait a pénzügyminiszter
rendelettel állapítja meg.
(5) A Kisvállalkozói Garancia Alap által a Hitelgarancia Rt. felé 1995.
december 31-éig vállalt kötelezettség e törvény hatályba lépését követõ
érvényesítésére az (1)-(3) bekezdések elõírásait kell megfelelõen alkalmazni.
(6) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség állományának felsõ
határa 1996. december 31-én nem haladhatja meg a 35 000 millió forintot.
(7) Az (5) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és
kamat változások miatt bekövetkezõ automatikus emelkedés esetét kivéve - nem
léphetõ túl.
(8) Amennyiben az (1) bekezdés szerint, valamint a Kisvállalkozói Garancia
Alapról szóló 1993. évi XX. törvény alapján vállalt viszontgarancia központi
költségvetéssel szembeni érvényesítésének összege - a (2) bekezdés szerinti
visszafizetési kötelezettséget is figyelembe véve - meghaladja az e célra
elõirányzott összeget (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím, 6.
alcím.), akkor a különbözet az általános tartalékot terheli.
MÁSODIK RÉSZ
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELEIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ
RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
69. §
(1) A bányászatról szóló - többször módosított - 1993. évi XLVIII. törvény (a
továbbiakban Btv.) 20. §-ának (8) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"A bányajáradék összegébõl az alap javára elkülönített rész 1996. január 1-
jétõl 1996. december 31-ig: 5 %."
(2) A Btv. 50. §-ának (9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a
bányajáradék mértéke 1996-ban 23,2 %.
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása
70. §
A hadigondozásról szóló - többször módosított - 1994. évi XLV. törvény 29. §-a
(1) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A volt hadiárvák részére a 10. § alapján megállapítható egyösszegû
térítés folyósítása 1997. január 1-jétõl esedékes."
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.
törvény módosítása
71. §
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló - többször módosított - 1993.
évi LXXVII. törvény 55. § (2) bekezdés b) pontjának helyébe a következõ
rendelkezés lép, és a bekezdés a következõ c)-d) pontokkal egészül ki:
/az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben/
"b)az Országgyûlés az országos kisebbségi önkormányzatok és azok
szervezeteinek, intézményeinek mûködését - ha törvény másként nem
rendelkezik - a központi költségvetési szervekre vonatkozó elõírások
szerint támogatja;
c)az Országgyûlés döntése szerinti megosztásban támogatja a nemzeti és
etnikai kisebbségek társadalmi szervezeteinek mûködését;
d)a helyi, települési kisebbségi önkormányzatok támogatásáról a mindenkori
költségvetési törvény rendelkezik."
A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi
III. törvény módosítása
72. §
(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló - többször
módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 124. §-ának
helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ (2)
bekezdéssel egészül ki:
"124. § (1) A jegyzõ által megállapított és folyósított gyermeknevelési
támogatás teljes összegét a központi költségvetés megtéríti.
(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a munkanélküliek
jövedelempótló támogatására jogosult személy közhasznú munkavégzés keretében
történõ foglalkoztatása esetén a 36. § szerinti összeg 50 %-át, a
munkanélküli hajléktalanok jövedelempótló támogatásának teljes összegét a
Munkaerõpiaci Alap megtéríti. (2) Az Szt. 130. §-ának helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"130. § Központosított elõirányzatként kell kezelni a jegyzõ által
megállapított és folyósított gyermeknevelési támogatás teljes összegét."
A Magyar Export- Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Export
Hitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény
módosítása
73. §
(1) A Magyar Export- Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban:
Etv.) 2. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2)Az Eximbank a hitel-, illetve kölcsönügylet keretében az export
finanszírozása érdekében kedvezõ kamatozású hitelt nyújthat devizabelföldi
és devizakülföldi pénzintézeteknek, a magyar áruk és szolgáltatások
kivitelét végzõ gazdálkodó szervezeteknek és az ezeket megvásárló
(igénybevevõ) devizakülföldieknek. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a
devizajogszabályok szempontjából annak minõsülõket kell érteni."
(2) Az Etv. 6. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4)A 2. § (2) bekezdése szerint nyújtott hitelek kamatának, valamint az e
célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetének (továbbiakban:
egyenleg) forrását az Eximbank részére a központi költségvetés -
kormányrendeletben megállapított feltételek szerint és módon - közvetlenül
biztosítja (kamatkiegyenlítési rendszer)."
(3) Az Etv. 7. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:
"d) a kamatkiegyenlítési rendszer keretében az Eximbank által a központi
költségvetéssel elszámolható kiegyenlítés forrásául szolgáló összeg
elõirányzatát."
(4) Az Etv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1)Az Eximbank a központi költségvetés terhére vállalt garanciaügyleteire
és a kamatkiegyenlítési rendszerben felmerülõ kötelezettségekre, az EB Rt.
a politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási tevékenységére
vonatkozóan negyedévente elszámol a központi költségvetéssel."
(5) Az Etv. 26. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
"(3)A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kamatkiegyenlítési rendszer
feltételeit és részletes szabályait rendeletben szabályozza."
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása
74. §**
(1) A helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV.
törvény (a továbbiakban: Ötv.) 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2)A központi költségvetésben meghatározott összeg felhasználásra
vonatkozó kötöttség nélkül - az önkormányzatnál felmerülõ személyi jellegû
juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelõ levonások, járulékok
teljesítését és elszámolását követõen -, közvetlenül megilleti a helyi
önkormányzatokat, illetõleg a törvény által meghatározott körben a
feladatot ellátó önkormányzatot."**
(2) Az Ötv. 64/C. § (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2)Mindaddig, amíg a fõvárosi közgyûlés az érintett forrásoknak a fõvárosi
önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám
egészéhez kapcsolódó - kivéve a 64/B. § a) pontját - normatív központi
hozzájárulások és az átengedett központi adókból az önkormányzatokat
megilletõ részt a Magyar Államkincstár - a felmerülõ személyi jellegû
juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelõ levonások, járulékok
teljesítését és elszámolását követõen - a fõvárosi önkormányzatnak utalja
át. A fõvárosi önkormányzat gondoskodik annak továbbutalásáról."
75. § ***
Az Ötv. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a § a
következõ (3)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
"(2) A helyi önkormányzat adósságot keletkeztetõ éves
kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint
kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének)
felsõ határa a korrigált saját folyó bevétel.
(3) A korrigált saját folyó bevétel: a rövid lejáratú kötelezettségek
(tõke- és kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre esõ részével csökkentett
saját folyó bevétel éves elõirányzatának 70 %-a.
(4) A likvid-hitel nem esik az (2)-(3) bekezdés szerinti korlátozás alá.
(5) E § alkalmazásában saját folyó bevétel: a helyi adók, a helyi
önkormányzat illetékbevétele, a kamatbevétel, a környezetvédelmi bírság,
valamint az önkormányzat egyéb sajátos bevételei.
(6) E § alkalmazásában rövid lejáratú kötelezettség: az egy évet meg nem
haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, továbbá a több év alatt
törlesztendõ kötelezettség adott évben esedékes összege, ide nem értve a
Kormány kezességvállalásával biztosított kötelezettségeket.
(7) E § alkalmazásában likvid-hitel: az éven belül felvett és
visszafizetett, a közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos
mûködtetéséhez felvett hitel."
____________________
**A nettó finanszírozás bevezetésének, illetve a kötelezettségvállalás
korlátozásának alapvetõ jogi feltétele az Önkormányzati törvény módosítása,
melyhez az országgyûlési képviselõk 2/3-ának jóváhagyása szükséges.
*** 2/3-os jóváhagyást igényel.
A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény
módosítása
76. §
(1) A szerencsejáték szervezésérõl szóló - többször módosított - 1991. évi
XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép és a § a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2)A játékost megilletõ, de át nem vett nyeremények összegét a szervezõ
köteles játékadó címén bevallani, és a nyeremény átvételére nyitva álló
határidõ lejártát követõ 30 nap eltelte utáni hónap 20. napjáig a központi
költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény - sorsolás esetén a szervezõ a
nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.
(3)Azokban az esetekben, amelyekben a jogszabály vagy az engedély alapján
az át nem vett nyereményeket a szerencsejáték lebonyolítása során a
szervezõ nyeremények céljára köteles felhasználni, a játék megszûnésekor
meglévõ, át nem vett nyereményekre kell a (2) bekezdésben foglaltakat
alkalmazni."
(2) Az Szjtv. 26. §-ának (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(12)Az I. kategóriába tartozó játéktermet 18 éven aluliak nem
látogathatják, a II. kategóriába tartozó játékteremben pedig pénznyerõ
automatán nem játszhatnak. Ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési
intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetõleg egészségügyi intézmény
200 méteres körzetében I. kategóriába tartozó játékterem nem mûködhet."
(3) Az Szjtv. 30. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(2)A többségében állami tulajdonban lévõ gazdálkodó szervezet, illetve
központi költségvetési szerv által szervezett lottó, keno, bingójáték,
valamint totó- és lóversenyfogadás esetében nyereményalapnak a játéktervben
jóváhagyott, játékra jogosított sorsjegyek száma és a fogyasztói áruk
szorzatának a költségekkel csökkentett összege minõsül.
(3)A sorsolásos játékot és a totalizatõri rendszerû fogadást szervezõ a
nyereményalap legalább 54 %-át, a lóversenyfogadást szervezõ a
nyereményalap legalább 75 %-át köteles nyeremények céljára fordítani. A
folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a
nyereményeknek meghatározott idõszakon belüli halmozódását."
(4) Az Szjtv. 32. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"32. § (1) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a
nyereményalap a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a
havi nyereményalap 16 %-a. A bingójáték után fizetendõ játékadó a havi
nyereményalap 7 %-a.
(2)A nem folyamatosan szervezett totalizatõri rendszerû fogadások
játékadója a nyereményalap, a folyamatosan szervezett totalizatõri
rendszerû fogadások játékadója a havi nyereményalap 16 %-a.
(3)A 16. §-a szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. §-a szerinti
ajándéksorsolás, továbbá a totalizatõri rendszerû lóversenyfogadás mentes a
játékadó fizetési kötelezettség alól."
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV.
törvény módosítása
77. §
(1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló - többször módosított
- 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. §-ának (2)-(3) bekezdései
helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(2)A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként
nem állapodnak meg - évi húsz százalék.
(3)A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság
mérsékelheti."
(2) A Ptk. 301. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1)Pénztartozás esetében a kötelezett a késedelembe esés idõpontjától
kezdve akkor is köteles évi húsz százalék kamatot fizetni, ha a tartozás
egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a
kötelezett késedelmét kimenti.
(2)Ha a jogosultnak a késedelmebe esés idõpontjáig kamat jogszabály vagy
szerzõdés alapján jár, a kötelezett - ha a jogszabály kivételt nem tesz,
vagy a felek másként nem állapodnak meg - a késedelembe eséstõl ennek évi
nyolc százalékos kamattal növelt összegét, legalább azonban az (1)
bekezdésben meghatározott mértékû kamatot köteles megfizetni.
(3)A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a
bíróság mérsékelheti.
(4)A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát."
A munkavédelemrõl szóló 1993. XCIII. évi törvény módosítása
78. §
(1) A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.)
79. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos
munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztetõ tevékenysége keretében/
"d)javaslatot tesz a felügyeletek által kiszabott pénzbírságok 80. §
szerint történõ felhasználására."
(2) Az Mvtv. 80. §-ának és a 80. §-t megelõzõ cím helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Bírságok felhasználása
80. § (1) A felügyeletek által a munkavédelemre vonatkozó szabályok
megszegése miatt kiszabott pénzbírságot a Munkaerõpiaci Alap számlájára
kell befizetni.
(2)Az (1) bekezdés szerinti bírságösszeg - a munkaügyi miniszter
rendeletében meghatározott pályázati rendszerben - kizárólag az egészséget
nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására
használható fel."
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
módosítása
79. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló - az 1993. évi C. törvénnyel módosított
- 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25. § (2) bekezdésének b)
pontja következõ 4. alponttal egészül ki:
/a közalkalmazotti jogviszony megszüntethetõ áthelyezéssel/
"4. és a hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok"
/hatálya alá tartozó munkáltatók között/
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
módosítása
80. §
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-a a
következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása
(3) bekezdésre változik.
"(2)A köztársasági elnök, az Országgyûlés, az Alkotmánybíróság, az
országgyûlési biztos hivatalaiban, az Állami Számvevõszéknél, a
Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban és a költségvetési fejezet
felügyeletét ellátó országos hatáskörû szerveknél a felsõfokú iskolai
végzettségû köztisztviselõk illetmény-kiegészítésének mértéke 35 %."
Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkezõ szállítások pénzügyi
elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása
81. §
Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkezõ szállítások pénzügyi
elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény 1. §-a (1) bekezdésének a)-c)
pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
/Az orosz haditechnikai termékek ......... forint értéke a központi
költségvetésben/
"a) a XXX. Nemzetközi Elszámolások fejezet bevételeit;
b) a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet bevételeit;
c) a VIII. Belügyminisztérium fejezet és a IX. Honvédelmi Minisztérium
fejezet kiadásait az a)-b) pontokban szereplõ bevételek együttes összegével
növeli."
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosítása* *
82. §
Az Alkotmánybíróságról szóló - az 1994. évi LXXVIII. törvénnyel módosított -
1989. évi XXXII. törvény 3. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"3. § Az Alkotmánybíróság székhelye Budapest."
Az erdõkrõl és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény
módosítása
83. §
(1) Az erdõkrõl és a vadgazdálkodásról szóló - többször módosított - 1961.
évi VII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 6/A. §-a (1) bekezdés b) pontjának
helyébe a következõ rendelkezés lép:
/Az erdõgazdálkodó köteles gondoskodni:/
"b)a külön jogszabály szerinti támogatás elszámolásáról,"
____________________
* 2/3-os jóváhagyást igényel
(2) Az Evt. 9. §-ának (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2)Az erdõ mûvelési ágának megváltoztatása, az erdõ termelésbõl való
kivonása, valamint más célra történõ idõleges igénybevétele esetén az
erdõgazdálkodó köteles az igénybevett erdõnek megfelelõ értékû erdõt
létesíteni (csereerdõsítés), vagy köteles az erdészeti hatóság határozata
alapján - a külön jogszabályban meghatározott számlára, - az erdõfelújítás
és nevelés fafajtól függõ normatív támogatási mérték kétszeresének
megfelelõ összeget (újraerdõsítési költség) befizetni."
(3) Az Evt. 34. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3)A vadászati hatóság határozata alapján, a külön jogszabályban
meghatározott számlára vadvédelmi bírságot köteles fizetni:
a)a vadászatra jogosult akkor, ha a trófeás vadat szakszerûtlenül ejtik el,
vagy
b)aki a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül vadászati idényen kívül
ejti el, továbbá
c)az, aki a vadat jogosulatlanul ejti el."
(4) Az Evt. 42. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"42. § Az erdõgazdálkodó az erdõfelügyelõség által kitermelésre
engedélyezett bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint
a növedékfokozó gyérítések esetén az e törvény mellékletében foglalt
mértékek szerint erdõfenntartási járulékot köteles fizetni, a külön
jogszabályban meghatározott számlára."
(5) Az Evt. 43. §-a (1) bekezdése bevezetõ mondatának helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) Az erdõgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján erdõvédelmi
bírságot köteles fizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára, ha
..."
Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
84. §
(1) Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban:
Átv.) 13. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1)A mezõgazdasági termelõ a mellékletben meghatározott termékek, valamint
lóverseny-totalizatõr tevékenység után, a külön jogszabályban meghatározott
számlára és mértékben tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.
(2)A tenyésztési hozzájárulás alapja:
a) a termék értékesítésébõl származó - az általános forgalmi adót nem
tartalmazó -nettó árbevétel,
b) a lóverseny-totalizatõr forgalma.
(3)A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 12. §-
ának (5) bekezdése szerint adózó mezõgazdasági kistermelõ árbevételként a
tenyésztési hozzájárulással csökkentett bevételt veheti figyelembe.
(4)Aki a termék értékesítésérõl szóló számlát, egyszerûsített számlát,
számlát helyettesítõ okmányt, felvásárlást igazoló bizonylatot (a
továbbiakban: számla) kiállítja, köteles a tenyésztési hozzájárulás
összegét kiszámítani és a külön jogszabály szerinti számlára befizetni."
(2) Az Átv. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4)Az állattenyésztési bírságot a külön jogszabályban meghatározott
számlára kell befizetni."
A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
85. §
(1) A termõföldrõl szóló - többször módosított - 1994. évi LV. törvény (a
továbbiakban: Ftv.) 52. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1)A termõföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot
kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára."
(2) Az Ftv. 56. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4)A földvédelmi bírságot a külön jogszabályban meghatározott számlára
kell befizetni."
(3) Az Ftv. 78. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2)A talajvédelmi bírságot az azt kiszabó határozat jogerõre emelkedésétõl
számított 30 napon belül kell befizetni a külön jogszabályban meghatározott
számlára."
A halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejû rendelet módosítása
86. §
(1) A halászatról szóló - többször módosított - 1977. évi 30. törvényerejû
rendelet (a továbbiakban: tvr.) 8. §-ának helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"8. § Az állam által átengedett halászati jogért a halászatra jogosultnak
halászatfejlesztési hozzájárulást kell fizetnie a külön jogszabályban
meghatározott számlára, amelynek alapja a vízterület halászati értéke. A
halászatfejlesztési hozzájárulás összegét a földmûvelésügyi miniszter a
halászati jog átengedésérõl szóló határozatában állapítja meg, hektáronként
és évenként száz és ezer forint keretösszegen belül."
(2) A tvr. 9. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3)A halászatra jogosult a halászati hatóság határozata alapján
halgazdálkodási bírságot köteles fizetni a külön jogszabályban
meghatározott számlára, amennyiben halászati joga az (1) bekezdésében
foglaltak alapján korlátozható, illetve megvonható. A halgazdálkodási
bírság mértéke legalább az éves halászatfejlesztési hozzájárulás összege és
legfeljebb az éves halászatfejlesztési hozzájárulás tízszeres összege."
Egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzatok
tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása
87. §
Az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába
adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. §-a (5) bekezdésének helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(5)Az (1) bekezdés szerinti vételárrész másik 50 %-át a külön
jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni."
A jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési
szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosítása
88. §
(1) A jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési
szeszadóról szóló - többször módosított - 1993. évi LVIII. törvény (a
továbbiakban: Jszt.) 6. §-a 39. pontjainak helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/E törvény alkalmazásában/
"39. zárjegy: a dohánygyártmányok csomagolási egységére vagy egyes
darabjára, a palackozott szesz, szeszesitalok palackjára, a kávé, illetve a
fûszerpaprika-örlemény fogyasztói csomagolására felhelyezett olyan bélyeg,
amely e termékeknek a törvény elõirásai szerinti forgalomba kerülését
jelzi."
(2) A Jszt. 19. §-a (3)-(4) bekezdéseinek helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(3)A zárjegyet a Magyar Állam állíttatja elõ.
(4)A dohánygyár a zárjegyhez a zárjegy elõállítási költségeinek megfizetése
ellenében juthat hozzá."
(3) A Jszt. 51. §-a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1)Az importált kávé, fûszerpaprika-õrlemény, palackozott szesz és
szeszesital zárjegyét a Magyar Állam állíttatja elõ.
(2)Az importáló, illetve gyártó az zárjegyhez a zárjegy elõállítási
költségének megfizetése ellenében juthat hozzá."
Az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény módosítása
89. §
Az Útalapról szóló - többször módosított - 1992. évi XXX. törvény 3. §-a (1)
bekezdése a)-d) pontjainak helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
/..... az importõr az általa behozott üzemanyag után/
"a) a motorbenzinek (KSH ITJ 55-13-1) esetében - az üzemanyag 15 Celsius-
fokhoz tartozó térfogatát alapul véve - literenként 13,00 forintot;
b) a gázolaj (KSH ITJ 55-15-1, 2, 9), a könnyû fûtõolaj (KSH ITJ 55-16-2)
és az egyéb ipari tüzelõolaj (KSH ITJ 55-16-9) esetében - az üzemanyag 15
Celsius-fokhoz tartozó térfogatát alapul véve - literenként 13,00 forintot;
c) üzemanyag céljára szolgáló propán-bután gáz (KSH ITJ 55-11-4) esetében
kilogrammonként 17,00 forintot;
d) üzemanyag céljára szolgáló sûrített földgáz (KSH ITJ 11-3) esetében
normál köbméterenként 13,00 forintot
köteles az Útalap számára Útalap-hozzájárulás címén megfizetni."
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
90. §
(1) Ez a törvény 1996. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény 76. §-ának rendelkezéseit a törvény hatálybalépését megelõzõen
kiadott engedélyekre, az Szjtv. hatálya alá tartozó - bejelentés alapján
folytatott (megkezdett) - tevékenységekre megfelelõen alkalmazni kell.
(3) A törvény 19. §-ában megjelölt 3/a. számú melléklet rendelkezéseit 1996.
augusztus 1-jétõl kell alkalmazni, ezzel egyidejûleg a 3. számú melléklet 10-
13. pontjai szerinti normatív állami hozzájárulások jogcímei és mértékei
hatályukat vesztik.
(4) A törvény 89. §-ának rendelkezéseit 1996. április 1-jétõl kell
alkalmazni.
(5) A Kjt. 87. §-a (3) bekezdésében foglalt szabályokat 1998. január 1-jétõl
kell alkalmazni.
(6) A törvény 77. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépése után keletkezett
jogviszonyból eredõ kamatkövetelésre kell alkalmazni.
(7) Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény az e törvény 13.
számú mellékletével egészül ki.
91. §
(1) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
1. A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV.
törvény 90. §-a;
2. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, módosított 1993. évi
LXXVII. törvény 63. §-ának (4) - (6) bekezdései;
3. A Nemzeti Sport Alapról szóló 1993. évi XXVII. törvény;
4. A Menekülteket Támogató Alapról szóló 1993. évi XXVI. törvény;
5. A Hírközlési Alapról szóló 1995. évi LIV. törvény;
6. Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII.
törvénynek az 1995. év i XXI. törvény 20. §-ának (2) bekezdésével
megállapított 79-113. §-ai, valamint az 1995. évi XXI. törvény 20. §-a (2)
bekezdésének az Alaptv. 79-113. §-aira utaló része;
7. A Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény, az azt
módosító 1994. évi XXII. törvény és az 1995. évi XXI. törvény 43. §-a;
8. A Gépjármû Felelõsségbiztosítási és Kárrendezési Alapról szóló 1993. évi
XI. törvény;
9. Az Országos Játék Alapról szóló 1993. évi XXVIII. törvény;
10. A Felzárkózás az európai felsõoktatáshoz Alapról szóló 1993. évi XXI.
törvény;
11. A Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági
Közalapítványról szóló 1995. évi LXIV. törvény 1-4. §-ai, valamint a 9. §-
ának (2) és (6) bekezdése;
12. Az Országos Tudományos Kutatási Alapról szóló 1993. évi XXII. törvény;
13. Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXX. törvény
módosításáról szóló 1995. évi XXI. törvény VIII. fejezete;
14. Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII.
törvény II. fejezete;
15. Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII.
törvény V. fejezete;
16. Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII.
törvény VI. fejezete;
17. A Központi Mûszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény;
18. A Halgazdálkodási Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló
7/1995. (IV.28.) FM rendelet;
19. A Vadgazdálkodási Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló
8/1995. (IV.28.) FM rendelet;
20. A Mezõgazdasági és Erdészeti Alap felhasználásának részletes szabályairól
szóló 9/1995. (IV.28.) FM rendelet;
21. A Földvédelmi Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló
10/1995. (IV.28.) FM rendelet;
22. Az Állattenyésztési Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló
11/1995. (IV.28.) FM rendelet;
23. A Területfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló
169/1993. (XII. 13.) Korm. rendelet;
24. A Nemzeti Sport Alap kezelési és mûködési szabályairól szóló
11/1993. (VIII.10.) BM rendelet;
25. Az Országos Erdészeti Alap külön jogszabály szerint elkülönített része
kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/1993. (I.30.) FM-HM
együttes rendelet;
26. A Tenyészállomány Mezõgazdasági Fejlesztési Alapból történõ támogatásáról
szóló 20/1994. (IV.22.) FM rendelet;
27. Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII.
törvénynek az Idegenforgalmi Alappal összefüggõ végrehajtásáról szóló
2/1993. (I.15.) IKM rendelet;
28. Az MKM által felügyelt alapok banki elhelyezésérõl szóló 2/1994. (III.8.)
MKM rendelet;
29. A Munkavédelmi Alap kezelésérõl és felhasználásáról szóló 3/1994. (V.25.)
MÜM rendelet;
30. A Központi Ifjúsági Alap pályázati rendjérõl szóló 22/1993. (XI.23.) NM
rendelet;
31. Az Országos Játék Alap kezelésérõl és felhasználásának szabályairól szóló
21/1993. (VII.2.) PM rendelet.
32. A szerencsejáték szervezésérõl szóló - többször módosított - 1991. évi
XXXIV. törvény 30. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint 37. §-ának 8.
pontja.
33. A bíróságokról szóló - többször módosított - 1972. évi IV. törvény 51. §-
ának (3) bekezdése.* *
34. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 26. §-a.
35. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat
mértékérõl szóló 86/1990.(XI.14.) Korm. rendelet.
____________________
* 2/3-os jóváhagyást igényel.
92. §
A hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok tagjait megilletik mindazok
a járandóságok és juttatások, amelyeket a fegyveres erõk és a fegyveres
testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10.
törvényerejû rendelet elõír.
93. §
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény rendelkezései az
exporthitelekhez kapcsolódó kamatkiegyenlítési rendszerrõl szóló
105/1995. (IX.8.) Korm. rendelet alapján megkötött hitelszerzõdésekre is
alkalmazhatók.
94. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy e törvény 20. §-a (1)
bekezdésének e) pontjában meghatározott helyi önkormányzati támogatás
hozzájutási feltételeit rendeletben szabályozza.
95. §
Az Országgyûlés felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy a fogvatartottak
foglalkoztatásával járó - e törvény 18. §-ában meghatározott - támogatások
igénybevételének rendjét a pénzügyminiszterrel együttesen rendeletben
állapítsa meg.
96. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a fõváros és a megyei jogú
városok szennyvíztisztításához nyújtandó támogatást, valamint az
agrárgazdasági támogatások felhasználásának és a gazdálkodó szervezetek egyedi
támogatásának 1996. évi szabályait rendeletben állapítsa meg.
97. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a felszámolási eljárás alatt lévõ
vállalkozások eszközeinek megvásárlását elõsegítõ kamattámogatás részletes
szabályait rendeletben határozza meg.
3. számú melléklet az 1995. évi ..................... törvényhez
A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának
jogcímei és összegei
1. KÖZSEGEK ALTALANOS TAMOGATASA
Összege: 2 millió Ft/község
Az állami hozzájárulást az 1995. augusztus 31-i önálló közigazgatási
státusszal rendelkezõ községek, nagyközségek vehetik igénybe.
2. TELEPÜLES-ÜZEMELTETES
ÖSSZEGE: 1678 FT/FI
AZ 1995. JANUAR 1-JEI ALLANDO NEPESSEGSZAM ALAPJAN A TELEPÜLESEK -
IGAZGA-TASI, KÖZMûVELIDESI, SPORT, KOMMUNALIS, UT-HIDFENNTARTASI,
VALAMINT A TELEPÜLES-ÜZEMELTETES SORAN JELENTKEZI EGYEB - KIADASAIHOZ
JARUL HOZZA.
3. ÜDÜLIHELYI FELADATOK
ÖSSZEGE: 2 FT/IDEGENFORGALMI ADO
AZ ALLAMI HOZZAJARULAS AZ ÜDÜLIVENDEGEK TARTOZKODASI IDEJE ALAPJAN
BESZEDETT IDEGENFORGALMI ADO MINDEN FORINTJAHOZ 2 FT. (ÜDÜLIEPÜLET
UTANI IDEGENFORGALMI ADO ALAPJAN NEM IGENYELHETI A HOZZAJARULAS.)
4. Szociális és gyermekjóléti feladatok
Összege: ................-.................. Ft/állandó népesség1
A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján
nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokhoz, a szociális
alapellátás körébe tartozó szolgáltatások, továbbá a gyermekjóléti
szolgáltatások mûködési költségeihez, illetve a lakásgazdálkodási
tevékenység ellátásához kapcsolódik.
E feladatok különösen: rendszeres szociális és nevelési segélyezés, (a
tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 50%-a) a
lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis)
segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, a szociális
étkeztetés, a bölcsõdés, óvodás, iskolás gyermekek és tanulók
étkeztetésének támogatása, a gyermekek napközbeni ellátása, beleértve a
bölcsõdei, óvodai és iskolai napközis ellátást, a házi segítségnyújtás, a
családsegítés, a kiskorúak veszélyeztetettségének megelõzése, illetve a
kialakult veszélyezetettség megszüntetése, valamint az önkormányzat által
____________________
1 Az 1. számú mellékletben e címen szereplõ javasolt elõirányzat alapján a
Népjóléti Minisztérium számolja a településsoros összegeket, ennek
megfelelõen alakul a fajlagos érték alsó és felsõ határa. Ezeket a
törvényjavaslat országgyûlési tárgyalása során lehet becsatlakoztatni.
nyújtott lakáscélú támogatások kiadásaihoz történõ hozzájárulás.
A települési önkormányzatok a hozzájárulást a településen az 1995. január
1-jei állapot szerinti állandó népesség száma alapján vehetik igénybe.
.............. Ft/fõ egységesen illet meg minden települési önkormányzatot.
További ................ Ft/fõ a település szociális jellemzõi szerinti
szorzó függvényében jár. A két tényezõ együttes összegének el kell érnie a
.......... Ft/fõ mértéket és nem haladhatja meg a .................. Ft/fõ
összeget.
A települési önkormányzatokat megilletõ differenciált normatív hozzájárulás
meghatározásánál használt szorzó az alábbi - a lakosság szociális helyzetét
jellemzõ - tényezõket veszi figyelembe:
- inaktív korúaknak, az 1995. január 1-jei állapot szerinti,
- regisztrált munkanélkülieknek, az 1995. július havi állapot szerinti,
- személyi jövedelemadót fizetõknek, az 1994. évi adóbevallások összesítése
szerinti,
- 20-30 éves korcsoportba (11 éves idõszak) tartozó állandó népességnek az
1995. január 1-jei állapot szerinti
RESZARANYA AZ ÖSSZES, ILLETVE AKTIV NEPESSEGEN BELÜL.
5. GYERMEK- ES IFJUSAGVEDELEM
Összege: 270.000 Ft/ellátott
A hozzájárulás a gyermek- és ifjúságvédõ intézetet (a továbbiakban: GYIVI)
fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint:
A. Az állami gondoskodás keretében gyámhatósági határozattal állami vagy
intézeti nevelésbe vett, valamint intézeti elhelyezett és ideiglenes
hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, akik:
- nevelõotthonban,
- kollégiumban,
- szakmunkástanuló otthonban,
- csecsemõotthonban,
- kórházi és egyéb egészségügyi intézményben,
- munkásszálláson,
- nevelõszülõknél,
- albérletben és egyéb helyeken
elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott
intézményekben, (nevelõintézetben, különleges gyermekotthonokban,
büntetés-végrehajtási intézetekben stb.) és a központi költségvetés
által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat.
B. Az elõzõeken túlmenõen igénybe vehetõ ezen hozzájárulás:
- a csecsemõotthonba kerülõ gyermek után akkor, ha állami
gondoskodásba veszik, visszamenõen a csecsemõotthonba kerülés
idõpontjától ,
- legfeljebb 24 éves korig, a korábban állami gondoskodás alatt álló
fiatal után, ha számára ellátást (szállást és étkezést) biztosítanak
a fentiekben felsorolt helyeken és a fiatal
= nappali tagozaton tanulmányokat folytat, annak befejezéséig,
= önálló életvitelre nem képes, vagy csökkent munkaképességû, vagy
munkaviszonyban áll ugyan, de havi jövedelme a minimálbért nem éri
el,
= ápolást, gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézményben történõ
ellátást igényel, a szociális intézménybe történõ felvétel
idõpontjáig.
Amennyiben a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújt az ellátottak részére
általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképzõ iskolai
oktatást, a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó normatív hozzájáruláson
túl 1996. július 31-ig a 3. számú melléklet 10., 12., 13. pontjai szerint;
1996. augusztus 1-tõl 1996. december 31-ig a 3/a számú melléklet 1-8.
pontja szerint veheti külön igénybe a normatív állami hozzájárulásokat.
Ha az eddigiekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó
önkormányzat nyújtja, a feladatot ellátó önkormányzat jogosult a normatív
állami hozzájárulásra.
Az állami gondoskodásban részesülõ gyermekek után az óvodai és kollégiumi
ellátásra e jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhetõ.
Ha az óvodai és kollégiumi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó
önkormányzat nyújtja, akkor a GYIVI-t fenntartó önkormányzat a feladatot
ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív
hozzájárulásnak megfelelõ szintig.
HA AZ ALLAMI GONDOSKODASBAN LEVI GYERMEK MAS ÖNKORMANYZAT ALTAL
FENNTARTOTT NAPKÖZI OTTHONI ELLATASBAN RESZESÜL, A GYIVI A MINDENKORI
TERITESI DIJ ALAPULVETELEVEL ETKEZESI HOZZAJARULAST FIZET.
AZ ELLATOTTAK SZAMANAK MEGHATAROZASA: TERVEZESKOR BECSLESSEL, AZ
ELSZAMOLASNAL AZ ALLAMI GONDOSKODASBAN RESZESÜLIK EVES GONDOZASI
NAPJAINAK A SZAMA OSZTVA 366-TEL. A GONDOZASI NAPOK SZERINTI
NYILVANTARTAST - ELHELYEZES-TIPUSONKENT - A GYIVI KÖTELES VEZETNI.
6. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
Összege: 202.000 Ft/ellátott
A hozzájárulás - fogyatékosok ápoló-gondozó otthonának kivételével - az
ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, a rehabilitációs intézményekben,
valamint a gyermekek, az idõskorúak és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését
biztosító intézményekben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek "A
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról" szóló módosított 1993.
évi III. törvényben szabályozott idõskorúak, pszichiátriai betegek,
szenvedélybetegek, vagy egyéb betegségben szenvedõk ápoló-gondozó otthonát,
illetve rehabilitációs intézményt, továbbá gyermekek, idõskorúak és
fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn és
ezen feladat az intézmény alapító okiratában (mûködési engedélyében)
szerepel.
Ha a rehabilitációs intézmény közoktatási feladatot (óvodai, általános
iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképzõ iskolai) is ellát,
akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott bentlakó és
bejáró tanulók alapján igénybe veheti 1996. július 31-ig a 3. számú
melléklet 10., 12., 13. pontjai szerinti, 1996. augusztus 1-tõl 1996.
december 31-ig a 3/a. számú melléklet 1-6. és 8. pontja szerinti normatív
állami hozzájárulásokat.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minõsülnek a hetes jelleggel,
meghatározott idõszakhoz kötõdõen folyamatosan mûködõ, valamint határozott
idõtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek átmeneti otthona,
idõskorúak, fogyatékosok gondozóháza, (szállást biztosító klub, panzió,
otthonház).
A gyermekek átmeneti otthonaként csak olyan intézmények vehetõk figyelembe,
amelyek a családban élõ, állami gondoskodásban nem részesülõ kiskorúak
átmeneti elhelyezését biztosítják. Az állami gondoskodásban részesülõ
gyermekek után a 5. pont alatt részletezett normatív állami hozzájárulás
igényelhetõ.
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak
után a 8. pont alatti, a fogyatékosok ápoló-gondozó otthonaiban ellátottak
után a 9. pont alatti normatív állami hozzájárulás illeti meg az
önkormányzatot.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál
az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint
összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
7. Nappali szociális intézményi ellátás
Összege: 36.200 Ft/ellátott
A hozzájárulás az idõskorúak, a fogyatékosok, a szenvedélybetegek és a
hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az
önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek "A
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról" szóló módosított 1993.
évi III. törvényben szabályozott idõskorúak, fogyatékosok,
szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idõsek
klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali
intézménye, nappali melegedõ) tartanak fenn és ezen feladat az intézmény
alapító okiratában (mûködési engedélyében) szerepel. A taglétszámba nem
vehetõk figyelembe a kizárólag étkezésben részesülõk és a 30 napnál
hosszabb ideig távolmaradók.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál
az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített
tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva
314 nappal.
8. Hajléktalanok átmeneti intézményei
Összege: 87.000 Ft/férõhely
A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében mûködõ férõhelyek
száma alapján illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik
igénybe a hozzájárulást, melyek "A szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról" szóló módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott
átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok
részére és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (mûködési
engedélyében) szerepel.
A férõhelyek számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál
a gondozási napokon rendelkezésre álló férõhelyek éves összege osztva 366-
tal.
9. Fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti
ellátása
Összege: 289.500 Ft/ellátott
A hozzájárulás a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnõttek ápoló-
gondozó otthonában, valamint a gyógypedagógiai intézetben ellátottak után
illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek "A
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról" szóló módosított 1993.
évi III. törvényben szabályozott fogyatékosok (látás-, mozgás- értelmi- és
halmozottan fogyatékos) ápoló-gondozó otthonát, továbbá "A közoktatásról"
szóló 1993. évi LXXX. törvényben szabályozott gyógypedagógiai intézetet
tartanak fenn és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (mûködési
engedélyében) szerepel. Ha az ide tartozó intézmények közoktatási
feladatot (óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és
szakmunkásképzõ iskolai) is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az
intézményen belül oktatott bentlakó és bejáró tanulók alapján igénybe
veheti 1996. július 31-ig a 3. számú melléklet 10., 12., 13. pontjai
szerinti, 1996. augusztus 1-tõl 1996. december 31-ig a 3/a. számú melléklet
1-6. és 8. pontja szerinti normatív állami hozzájárulásokat.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál
az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint
összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
10. Alapfokú oktatás
Összege: 66.000 Ft/fõ
A hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben
a) az óvodai ellátásban részesülõk után - 100%-ban - vehetõ igénybe, ha a
gyermek az óvodai ellátást a nevelési év átlagában legalább napi nyolc
órában igényli;
b) a kizárólag iskolai életmódra felkészítõ foglalkozáson résztvevõk után,
továbbá ha az óvodai ellátásban résztvevõ az óvodai ellátást a nevelési
év átlagában napi nyolc óránál kevesebb idõre igényli - 60%-ban -
vehetõ igénybe;
c) a nemzetiségi, etnikai, óvodai foglalkozásban, és az iskolaelõkészítõ
foglalkozásban, illetve általános iskolai oktatásban résztvevõk után -
20%-ban - vehetõ igénybe az a) pont szerint megállapított hozzájárulás
mellett;
d) az általános iskolai 1-10 évfolyamon nappali oktatásban résztvevõk után
- 100%-ban - vehetõ igénybe. A nappali oktatásban való részvétel
feltétele, hogy a tanuló olyan iskolai oktatásban vegyen részt,
amelyben a tanítási év átlagában a tanórai foglalkozások száma eléri a
tantervben meghatározott óraszám 90%-át. Ez a hozzájárulás vehetõ
igénybe akkor is, ha a tanuló a gimnáziumi oktatásba a 8. évfolyam
elvégzése elõtt bekapcsolódott;
e) az általános iskolai esti, levelezõ oktatásban résztvevõk után - 30%-
ban - vehetõ igénybe. Esti oktatásban való részvétel feltétele, hogy a
tanuló olyan iskolai oktatásban vegyen részt, amelyben a tanítási év
átlagában a tanórai foglalkozások száma eléri a tantervben
meghatározott óraszám 50%-át, levelezõ oktatás esetén 10%-át;
f) az alapfokú mûvészetoktatásban résztvevõk után - 50%-ban - vehetõ
igénybe, ha a tanuló az alapfokú mûvészetoktatási intézményben a
tanítási év átlagában legalább heti négy és legfeljebb heti hat tanórai
foglalkozáson vesz részt. A hozzájárulás az intézménybe felvett tanulók
száma után jár, függetlenül attól, hogy a tanuló hány tanszakra
irtakozott be. Ha a tanuló a tanítási év átlagában heti 4 tanórai
foglalkozásnál kevesebbet vesz igénybe, a hozzájárulás 40%-a jár;
g) az általános iskolában magántanulóként tanulmányokat folytatók után -
30%-ban - vehetõ igénybe. Magántanuló, akit felmentettek az iskola
kötelezõ tanórai foglalkozásainak látogatása alól és a tanulmányi
követelményeknek osztályozó vizsga vagy az iskola által meghatározott
más módon tesz eleget.
11. Speciális oktatás és nevelés
Összege: 92.000 Ft/fõ
A hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben:
a) a kollégiumi ellátásban részesülõk után - 100%-ban - vehetõ igénybe,
beleértve azt a tanulót is, akinek a részére az externátusi ellátást a
fenntartó biztosítja;
b) a fogyatékos óvodai ellátásban, iskolai oktatásban részesülõ gyermek,
tanuló után - 130%-ban - vehetõ igénybe függetlenül attól, hogy a többi
gyermekkel, tanulóval, illetõleg külön az e célra létrehozott
intézményben vesz részt az ellátásban, abban az esetben, ha az óvodai
iskolai felvétel a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakértõi
véleményében meghatározottak szerint történt, ez a hozzájárulás jár a
magántanulónak abban az esetben, ha a szakértõi és rehabilitációs
bizottság szakértõi véleményében meghatározottak alapján
magántanulóként teljesíti a tanulói jogviszonnyal összefüggõ
kötelezettségét;
c) a képzési kötelezettség teljesítésében részt vevõk után - 80%-ban -
vehetõ igénybe, ha a gyermek a szakértõi és rehabilitációs bizottság
szakértõi véleményében foglaltak alapján 5 éves korától legfeljebb 18
éves koráig képzési kötezettségben vesz részt;
d) a fogyatékos óvodai ellátásban, iskolai oktatásban nemzetiségi, etnikai
foglalkozásban is részesülõk után a 10. pont szerinti hozzájárulás
10 %-a vehetõ igénybe
12. Középiskolai oktatás
Összege: 93.200 Ft/fõ
A hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben
a) a gimnáziumi, nappali (heti 5 napos) oktatásban, valamint a
szakmunkások nappali rendszerû érettségire felkészítõ oktatásában
résztvevõ tanulók után - 80%-ban, - a szakközépiskolai tanulók után -
100%-ban - vehetõ igénybe a 10/d pontban meghatározott feltételek
esetén a gimnázium, és a szakközépiskola 9-12. évfolyamán. Az 13.
évfolyamra kéttanítási nyelvû oktatás, illetve technikus képzés esetén
vehetõ igénybe a hozzájárulás. Az elsõ szakképesítést nyújtó nappali
szakközépiskolai oktatásban résztvevõ, érettségivel rendelkezõ tanulók
után a 13. pont szerinti hozzájárulás jár;
b) a gimnáziumi, szakközépiskolai esti, levelezõ oktatásban résztvevõk
után - 30%-ban - vehetõ igénybe az 10/e pontban meghatározott
feltételek esetén. Ez a hozzájárulás vehetõ igénybe a magántanulók
után is;
c) a gimnáziumi, és szakközépiskolai nemzetiségi, etnikai, illetve
kéttannyelvû oktatásban résztvevõk után - 10%-ban - vehetõ igénybe az
a) pont szerint megállapított hozzájárulás mellett.
13. Szakképzés
Összege: 52.000 Ft/fõ
A hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben
a) a szakmunkásképzõ iskolai, és a szakiskolai nappali elméleti
oktatásban, továbbá az elsõ szakképesítést nyújtó nappali
szakközépiskolai oktatásban résztvevõ, érettségivel rendelkezõ tanulók
után - 100%-ban - vehetõ igénybe a 10/d pontban meghatározott
feltételek szerint;
b) a szakmunkásképzõ iskolai nappali gyakorlati képzésben résztvevõk után
- 100%-ban -, a szakiskolai nappali gyakorlati oktatásban részt vevõk
után - 50%-ban - vehetõ igénybe a 10/d pontban meghatározott
feltételek szerint, ha a gyakorlati képzés önkormányzati fenntartású
iskolai tanmûhelyben folyik;
c) a szakiskolai esti, levelezõ elméleti oktatásban, valamint a szakmunkás
és szakiskolai képzésben magántanulóként résztvevõk, illetve a
magántanulók után - 30%-ban - vehetõ igénybe a 10/e pontban
meghatározott feltételek szerint;
d) a szakmunkásképzõ iskolai és szakiskolai nemzetiségi, etnikai
oktatásban résztvevõk után - 10%-ban - vehetõ igénybe az a/ pont
szerint megállapított hozzájárulás mellett.
14. MEGYEI, FIVAROSI ÖNKORMANYZATOK FELADATAI
Összege: 523 Ft/fõ
A HOZZAJARULAS MINDEN MEGYEI ÖNKORMANYZATOT A MEGYE (A MEGYEI JOGU VAROS
NEPESSEGEVEL EGYÜTT SZAMITOTT), VALAMINT A FIVAROSI ÖNKORMANYZATOT A
FIVAROS 1995. JANUAR 1-JEI ALLANDO NEPESSEGE ALAPJAN ILLETI MEG ES AZ
IGAZGATASI - IDE ERTVE A TERÜLETI HONVEDELMI IGAZGATAST -, A
KÖZMûVELIDESI ES A PEDAGOGIAI INTEZETEK MûKÖDTETESI FELADATAIHOZ
KAPCSOLODIK.
Kiegészítõ szabályok:
- A melléklet 10. pontjától 13. pontjáig meghatározott normatív állami
hozzájárulási jogcímek és mértékek 1996. augusztus 1-jétõl hatályukat
vesztik. 1996. augusztus 1-jétõl e körben a 3/a számú melléklet az
irányadó a normatív állami hozzájárulások igénybevételénél.
- A 10-13. számú jogcímeknél a normatív állami hozzájárulás
igénybevételéhez az oktatottak számának meghatározása tervezéskor
becsléssel történik, az elszámolás az oktatási intézménytípusnak
megfelelõ oktatási statisztikai adatokra, illetve az azt megalapozó,
elõírt tanügyigazgatási alapokmányokra épül.
- A szakképzést nyújtó oktatási formáknál (szakközépiskola, szakmunkásképzõ
iskola és szakiskola) csak az elsõ szakma megszerzését biztosító
képzésben résztvevõk után igényelhetõ a normatív állami hozzájárulás.
- Az nevelési-oktatási intézményekben - az alapfokú mûvészetoktatás
kivételével - ellátott tanulók után a normatív állami hozzájárulásokon
túlmenõen a nemzetiségi, etnikai - a középiskolában kéttannyelvû -
oktatásban résztvevõk után kiegészítõ hozzájárulás akkor vehetõ igénybe a
10/c, 11/d, 12/c, 13/d pontok szerint, ha az oktatás a Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium által jóváhagyott, illetve kiadott nevelési-
oktatási terv alapján, dokumentálhatóan történik.
- a 10-13. jogcímek szerinti normatív állami hozzájárulások a tanulói
jogvisztony szüneteltetése esetén nem igényelhetõk.
- Közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetõleg közös
fenntartású intézmények: minden olyan intézménynél, amelynek feladatához
normatív állami hozzájárulás kapcsolódik és az érintett önkormányzatok
közösen tartják fenn, a normatív állami hozzájárulást az ellátotti kör
után az állandó lakhely szerinti önkormányzat igényelheti és az igénylõ
is számol el a hozzájárulással. A közös fenntartásban részt vevõ
önkormányzatok az intézmény helye szerinti önkormányzat számára a közös
megállapodás alapján kialakított intézményi kiadási elõirányzat
önkormányzatonként ellátottakra jutó részét átadják. Az e körbe nem
tartozó ellátottak után az intézmény székhelye szerinti önkormányzat
veheti igénybe a hozzájárulást.
- Amennyiben a helyi önkormányzat év közben feladatot, illetve intézményt
nem helyi önkormányzatnak ad át, a törvény 3. számú melléklet 10. ponttól
13. pontjáig felsorolt jogcímekhez kapcsolódó mutatószám változásnál az
alábbi eljárást kell alkalmazni:
- az átadás hónapjáig a statisztikai alapokmány szerinti létszámmal,
- az átadás hónapját követõ hónaptól július 31-ig a feladatváltozást
rögzítõ megállapodással korrigált létszámmal,
- augusztus 1-tõl a 3/a melléklet szerinti mutatószámokkal kell számolni.
- Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle
ápoló, gondozó otthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális
intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülõk ellátása),
amely az intézménybe történõ felvétellel kezdõdik és annak végleges
elhagyásával fejezõdik be. Az ideiglenesen távollévõk - kórházi ápolás,
szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba.
- Az állandó népességre vonatkozó adatok az Országos Személyi adat és
Lakcímnyilvántartó Hivatal (OSZH) adatai.
4. számú melléklet az 1995. évi ...... törvényhez
Helyi önkormányzatok színházi támogatása
A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1996. évben összesen 3769 millió
forint.
Ebbõl:
- 2529 millió forint az épület mûködtetést,
- 1000 millió forint a mûvészeti kiadásokhoz való hozzájárulást,
- 240 millió forint a színházak pályázati támogatását
szolgálja.
a) Épület mûködtetés támogatása 2529 millió forint
Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy
alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó
kõszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület mûködtetési
támogatás illeti meg az alábbiak szerint:
millió forint
Önkormányzatok Mûködési támogatás
Békés Megyei Önkormányzat 60,5
(Jókai Színház)
Heves Megyei Önkormányzat 64,8
(Gárdonyi Géza Színház)
Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Önkormányzat 62,0
(Móricz Zsigmond Színház)
Tolna Megyei Önkormányzat 21,6
(Deutsche Bühne)
Veszprém Megyei Önkormányzat 78,6
(Petõfi Színház)
Zala Megyei Önkormányzat 70,3
(Hevesi Sándor Színház)
Önkormányzatok Mûködési támogatás
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat 99,6
(Csokonai Színház)
Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat 10,0
(Bartók Színház)
Gyõr Megyei Jogú Városi Önkormányzat 134,0
(Nemzeti Színház)
Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat 80,0
(Csiky Gergely Színház)
Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat 75,0
(Katona József Színház)
Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat 92,9
(Nemzeti Színház)
Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat 124,2
(Nemzeti Színház, Harmadik Színház)
Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat 68,5
(Petõfi Színház)
Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat 128,0
(Nemzeti Színház)
Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat 37,2
(Vörösmarty Színház)
Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat 70,5
(Szigligeti Színház)
Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat 26,7
(Jászai Mari Színház)
Budapest Fõvárosi Önkormányzat 1224,6
( Bp. Bábszínház, Bp. Kamaraszínház,
Fõvárosi Operettszínház, Játékszín,
József Attila Színház, Katona József Színház,
Kolibri Színház, Madách Színház,
Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház,
Rock Színház, Thália Színház, Új Színház,
Vidám Színpad, Vígszínház)
Összesen: 2529,0
b) Mûvészeti tevékenység 1000
millió forint
kiadásaihoz való hozzájárulás
A helyi önkormányzatokat költségvetési rendeletükben tervezett színház
támogatási elõirányzatuk arányában a mûvészeti kiadásokhoz való hozzájárulás
illeti meg. Igénybevételének rendjét a mûvelõdési és közoktatási miniszter
1996. január 31-ig rendeletben szabályozza.
c) Színházak pályázati támogatása 240 millió forint
E támogatást a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása
alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem
szereplõ -, illetve az általuk támogatott bábszínházak, szabadtéri
színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és
alternatív mûhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg
240 millió forint, melynek megoszlása a következõ:
Bábszínházak 70 millió forint
Szabadtéri színházak 60 millió forint
Nemzetiségi színházak 30 millió forint
Színházi vállalkozások, alternatív mûhelyek 80 millió forint
Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.
5. SZAMU MELLEKLET AZ 1995. EVI .... TÖRVENYHEZ
A HELYI ÖNKORMANYZATOK ALTAL FELHASZNALHATO
KÖZPONTOSITOTT ELIIRANYZATOK
millió forint
Kiemelt elõirányzat száma
Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret
1. Lakossági közmûfejlesztési A közmûfejlesztések támogatásáról szóló 4000
befizetésekkel összefüggõ módosított 89/1991. (VII.12.) Korm. rendelet
támogatás alapján igényelhetõ.
2. Határátkelõhelyek Igényelhet támogatást: 150
fenntartásának, valamint a) minden határátkelõhelyet (kivéve a vasúti
határnyiladék tisztításának átkelõt) fenntartó települési önkormányzat az
támogatása 1995. évi forgalom (ki- és beléptetési adatok)
alapján;
b) határnyíladék tisztítására minden szárazföldi
határsávval rendelkezõ települési önkormányzat
a Belügyminisztérium Határõrség
Határrendészeti Igazgatóságai által települési
önkormányzatonként visszaigazolt határhossz
alapján 65 ezer Ft/km/év összeggel;
c) a vízi határszakasszal rendelkezõ települési
önkormányzatok a határjelek láthatóságának
biztosítására 100 Ft/határjel összeggel.
Az igényeket a Belügyminisztériumhoz kell
benyújtani 1996. március l5-éig a megyei TÁKISZ-
on keresztül.
Kiemelt elõirányzat száma
Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret
3. A körjegyzõk illetményének és A körjegyzõség (a közös képviselõtestület) 210
társadalombiztosítási járu- székhelye szerinti önkormányzat polgármestere
lékának támogatása nyújthatja be az igényt a Belügyminisz-
tériumhoz a megyei TÁKISZ-on keresztül egy
évben kétszer, június 20-áig és november 20-
áig utólag.
Új körjegyzõségnél a megalakulást követõ hónap
1-jétõl jár a támogatás. Az 1996-ben
igényelhetõ támogatás mértéke havi 35.000 Ft.
4. Települési folyékony hulladék Igényelheti minden helyi önkormányzat, amely 224
ártalmatlanításának támogatása lakossági folyékony települési
hulladékgyûjtést ártalmatlanítás céljából
saját önkormányzati szervezetével végez, vagy
külsõ vállalkozóval végeztet. A támogatás
mértéke az összegyûjtött és a szabályozott
lerakóhelyek által igazolt ártalmatlanított
lakossági folyékony hulladék után
köbméterenként - ÁFA-val együtt - 106 Ft.
Igényelhetõ utólag, az önkormányzathoz
beérkezett, elõzõek szerint igazolt és az
önkormányzat által felülvizsgált számlák
alapján, minden negyedévet megelõzõ hónap 20-
áig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on
keresztül.
5. Pincerendszerek Igényelheti azon veszélyeztetett település ön- 400
veszélyelhárítási munkálatainak kormányzata, ahol a támogatás a tárcaközi
támogatása bizottság által jóváhagyott, már folyamatban
lévõ sürgõs veszélyelhárítási munkák
befejezésére szolgál. Az összeg elosztásáról
a tárcaközi bizottság 1996. január 31-ig dönt.
Kiemelt elõirányzat száma
Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret
6. Lakossági víz- és csatorna- A támogatás a lakossági ivóvíz- és csatorna- 2476
szolgáltatás díjának támo- használati díjak meghatározott díjhatáron felüli
gatása részének részbeni, vagy teljes ellentételezésére,
a szolgáltatók által kiszámlázandó lakossági díjak
ennek megfelelõ csökkentésére és szûk körben az
egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes
módozatai költségeinek fedezetére szolgál.
Az egyes érintett szolgáltatókat megilletõ tá-
mogatást és a lakossági díjhatárt tárcaközi bi-
zottság állapítja meg. A támogatás és a díjhatár
megállapításakor a tárcaközi bizottság egyrészt a
támogatásra rendelkezésre álló összeget, másrészt
a KHVM által jóváhagyott, vagy a szolgáltatásban
résztvevõ települési önkormányzatok által
elfogadott, a támogatási igénybejelentés idején
hatályos - a tárcaközi bizottság által közzétett
feltételeknek megfelelõ tartalmú - díjakat,
valamint a várható 1996. évi lakossági fogyasztást
veszi figyelembe. A tárcaközi bizottság intézkedik
arról is, hogy az önkormányzatokhoz a jóváhagyott
támogatás éves összege átutalásra kerüljön.
A támogatás az igénylés szerinti lakossági díj és
fogyasztás esetén jár. Évközi díj- vagy fo-
gyasztáscsökkenés esetén az arányos támogatási
összeg visszautalandó.
A támogatás jóváhagyását követõ szolgáltató
szervezeti változások pénzügyi következményeit az
érintett önkormányzatok, illetve a szolgáltatók
egymás között rendezik.
A támogatás összege az erre jutó ÁFA-t is
tartalmazza.
Kiemelt elõirányzat száma
Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret
7. Nevelési segély kiegészítés A rendszeres nevelési támogatás önkormányzati 1850
forrásának kiegészítését célozza.
Felhasználható a gyermekek közélelmezéssel kap-
csolatos térítési díjainak mérséklésére vagy
átvállalására, illetve egyéb neveléssel
összefüggõ kiadások támogatására.
A Népjóléti Minisztérium által 1996. február
28-áig meghirdetett pályázat alapján illeti meg
a települési önkormányzatokat. Az elosztás (a
pályázati feltételrendszer) figyelembe veszi a
település szociális paramétereit, illetve a
nevelési segélyezésre tervezett saját
forrásait.
8. Gyermeknevelési támogatás Három vagy több kiskorú gyermek családon 2575
belüli nevelési feltételeinek javítására
szolgál. A jogosultsági kört, a támogatás
mértékét "A szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról" szóló törvény határozza meg.
Igénybe vehetõ az önkormányzatok által már
kifizetett támogatások alapján. Az igénylés
rendjét a 30/1993. (II.17) Korm. rendelet
szabályozza.
9. Helyi önkormányzati hivatásos A támogatás önkormányzati körben történõ 150
zenekarok és énekkarok igénybevétele feltételeirõl a Mûvelõdési és
támogatása Közoktatási Minisztérium 1996. február 15-éig
ad tájékoztatást. A pályázatok elbírálásáról
kuratórium dönt.
10 A közalkalmazotti törvény Igénybe vehetõ az 1993. évi CXI. törvény 72. § 100
végrehajtásával összefüggõ (4) bekezdésének c.) 1. pontjában
kamattámogatás foglaltak szerint.
Kiemelt elõirányzat száma
Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret
11. Helyi kisebbségi önkormányzatok Azonos összegû támogatásra jogosultak az 1995. 172
mûködésének általános támogatása december 31-ig megválasztott helyi kisebbségi
önkormányzatok a települési önkormányzaton
keresztül mûködési költségeikre.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal - az
Országos Választási Bizottság listája alapján
történõ - intézkedésére a Belügyminisztérium és
a Pénzügyminisztérium a támogatást két egyenlõ
részletben, 1996. január 31-ig, illetve 1996.
július 31-ig utalja át az érintett
önkormányzatoknak.
A közoktatás racionálisabb, gazdaságosabb 7000
12. Egyes közoktatási feladatok szervezése érdekében igényelhetik a helyi
támoga-tása önkormányzatok az oktatás területén
intézményfenntartó társulás
kialakításához, illetve az ahhoz szükséges
tárgyi feltételrendszer megteremtésé-hez,
különös tekintettel az általános iskolai
társulások esetén iskolabusz vásárlásához;
továbbá az 1996-1997. tanévi helyi
közoktatás-szervezéshez kapcsolódóan a
szükséges létszám csökkentések miatti
kötelezettségek (végkielégíté-sek)
teljesítéséhez.
A támogatás részletes feltételeit a
Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium - a
Munkaügyi Minisztériummal Pénzügymi-
nisztériummal és a Belügymi-nisztériummal
egyetértésben - 1996. január 31-éig
megjelenteti.
Kiemelt elõirányzat száma
Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret
13. Kompok, révek fenntartásának, Az elõirányzat a meglévõ közforgalmú, 100
felújításának támogatása közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz
szükséges parti létesítmények felújításának
fedezetére szolgál, ha az említett eszközökön
végzendõ munkákat - kivételes esetben új
eszköz beszerzését - a mûszaki elõírások, vagy
a mûszaki állapot szükségessé teszik.
Az összegnek azon települési önkormányzatok
közötti elosztásáról, amelyeknek az említett
eszközök a tulajdonában és mûködtetésében
vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén
az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló
jelleggel érvényes engedély birtokában
mûködtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igény-
bejelentés feltételeirõl a Közlekedési,
Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az érintett
társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót
jelentet meg.
14 Egyes kiemelt fõ-városi A 2067/1995. (III.6.) Kormányhatáro-zat alapján 1441
beruházá-sokhoz felvett hite-lek a Pénzügyminisztérium és a Fõvárosi
kamattörlesz-tésének támogatása Önkormányzat között létrejött megállapodásnak
megfelelõen vehetõ igénybe.
Központosított elõirányzat összesen 20 848
6. számú melléklet az 1995. évi ........ törvényhez
A mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ állami támogatása
1. Vis maior esetében támogatás
A helyi önkormányzat támogatást igényelhet a rendkívüli, váratlan események
következtében felmerülõ, az önkormányzati tulajdont sújtó természeti vagy más
károk mérséklésére - figyelembevéve a biztosításból vagy egyéb módon megtérülõ
károkat-, valamint az elõre nem látható, az önkormányzat körültekintõ
gazdálkodása ellenére többletkiadásokkal járó kötelezettségek részbeni vagy
teljes elismerésére. Nem tartoznak e támogatási körbe az elmaradt
felújításból, karbantartásból eredõ, korábban megelõzhetõ károk
helyreállítását, illetve felújítási elõirányzatok pótlását célzó támogatási
igények. Nem támogathatók azok a kérelmek sem, ahol a jelzett károk
helyreállítása a helyi önkormányzattól elvárható.
A támogatási kérelmekhez mellékelni kell:
- az önkormányzat 1996. évi költségvetésérõl szóló képviselõ-testületi
elõterjesztést és rendeletet,
- a káresemények bekövetkeztét, a többletkiadások kötelezettségét tanúsító
bizonylatot (pl. kárbecslés, szakértõi vélemény, költségvetés, számla, egyéb
okirat),
- a képviselõ-testület elõterjesztését és határozatát (nyilatkozatát) arra
vonatkozóan, hogy az önkormányzat saját erejébõl - részben, vagy egészében -
a vis maior helyzetét nem tudja feloldani.
A kérelmet - mellékletekkel - a helyi önkormányzatok 2 példányban a
Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Fõosztályának küldik
meg.
A támogatás odaitélésérõl a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt.
A támogatás rendeltetésszerû felhasználásáról - annak megtörténtét követõ 30
napon belül - a helyi önkormányzat az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával
a Pénzügyminisztériumnak köteles elszámolni.
2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi
önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes
kamattámogatására
Az állami támogatást az a helyi önkormányzat igényelheti, amelyik - a külön
törvényben szabályozott adósságrendezési eljárás keretében - az egyezséget
pénzintézeti hitellel teremtette meg.
A visszatérítendõ kamattámogatás összege legfeljebb a jegybanki alapkamat
+ 1 % mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a
hitel lejáratát követõ évben kell megkezdeni. A kamattámogatás
visszatérítésének idõtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A
kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelrõl kötött megállapodást, az
önkormányzat saját forrásaira és a fizetõképességére vonatkozó nyilatkozatot,
a kamattámogatás visszatérítéséhez elõkészített megállapodás tervezetét és az
ezeket bizonyító okiratokat.
A kérelmeket és azok mellékleteit 2 példányban a Belügyminisztérium
Önkormányzati Gazdasági Fõosztálya részére kell megküldeni.
A kérelmek döntéselõkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium
további információkat kérhet az önkormányzatoktól, vagy az illetékes TÁKISZ-
tól.
Az állami támogatás odaítélésérõl a belügyminiszter és a pénzügyminiszter
együtt dönt.
8. számú melléklet az 1995. évi .... törvényhez
Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú
támogatás
A támogatás megyénkénti elõirányzatai a területfejlesztés kedvezményezett
területeinek jegyzékérõl szóló 61/1995. (V.30.) számú Kormányrendelet
mellékletében szereplõ településlista figyelembevételével differenciáltan - az
elõirányzat 70 %-a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott, 30 %-a a
jelentõs foglalkoztatási gondokkal küzdõ térségek településeinek népességszáma
alapján - a következõk:
Területi egységek Összeg
(megye, fõváros) millió Ft
Budapest -
Baranya 262
Bács-Kiskun 86
Békés 250
Borsod-Abaúj-Zemplén 1.037
Csongrád 129
Fejér 124
Gyõr-Moson-Sopron 9
Hajdú-Bihar 437
Heves 208
Jász-Nagykun-Szolnok 461
Komárom 7
Nógrád 293
Pest 36
Somogy 208
Szabolcs-Szatmár-Bereg 1.004
Tolna 122
Vas 76
Veszprém 69
Zala 182
Ország összesen 5.000
9. SZAMU MELLEKLET AZ 1995. EVI ...... TÖRVENYHEZ
HUMANSZOLGALTATAST ELLATO NEM ALLAMI INTEZMENYEK NORMATIV ALLAMI
HOZZAJARULASAINAK JOGCIMEI ES ÖSSZEGEI
Normatív állami hozzájárulások jogcímei Normatív hozzájárulás jogosultságának
Mértéke (Ft/fõ) alapja
Szociális, egészségügyi intézmények
Bentlakásos és átmeneti elhelyezést 202 000 Ápolást, gondozást nyújtó otthonokban
nyújtó intézményi ellátás rehabilitációs intézményekben, - kivéve
a fogyatékosok ápológondozó otthoni és
gyógypedagógiai intézeti ellátását, -
valamint gyermekek, idõskorúak és
fogyatékosok átmeneti elhelyezését
biztosító intézményekben ellátottak
száma
Nappali szociális intézményi ellátás 36 200 Idõskorúak, fogyatékosok,
pszichiátriai- és szenvedélybetegek
valamint hajléktalanok nappali
intézményeiben ellátottak száma
Fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni és 289 500 Fogyatékos gyermekek, fogyatékos
gyógypedagógiai intézeti ellátása felnõttek, ápoló-gondozó otthonában ,
valamint gyógypedagógiai intézetben
ellátottak száma
Hajléktalanok átmeneti intézményei 87 000 Férõhely
Gyermek- és ifjúságvédelem keretében 270 0006 Gyermek- és ifjúságvédelemben részesülõ
állami és intézeti neveltek ellátása gondozottak száma
Oktatási-nevelési intézmények7
Alapfokú oktatás 66 000 Óvodai ellátásban részesülõk és az
általános iskolai tanulók, alapfokú
zenei és más mûvészeti oktatásban
részesülõk;a nemzetiségi, etnikai vagy
kéttannyelvû oktatásban részesülõk
kiegészítõ hozzájárulásával együtt
Speciális oktatási-nevelési feladatok 92 000 Önálló intézményben vagy
tanulócsoportban oktatott fogyatékos
gyermekek száma, valamint az általános
iskolai és középfokú kollégiumi
ellátásban részesülõk
Középiskolai oktatás 93 200 Gimnáziumban és szakközépiskolában
oktatott tanulók létszáma
Szakképzés 52 000 Szakmunkásiskolában és intézményi
szakmunkásiskolai tanmûhelyben oktatott
tanulók száma
Felsõoktatási nappali hallgatók oktatása 80 000 Hittudományi és nem állami egyetemek,
fõiskolák hallgatóinak száma
Kollégiumi ellátás 66 000 Felsõfokú kollégiumban, externátusi
ellátásban részesülõk
____________________
6Ebbõl 31 000 Ft/fõ összeget az illetékes gyermek és ifjuságvédelmi intézetet
fenntartó önkormányzat részére a gyámi feladatokra kell átadni
7a 3. sz. mellékletben foglalt feltételek szerint vehetõ igénybe
12. számú melléklet az 1995. évi .........törvényhez
A Magyar Honvédség létszáma (fõ):
Létszám*
MEGNEVEZÉS állománytábla szerinti,
rendszeresített költségvetési
tiszt 11 225 11 983
tiszthelyettes és zászlós 10 121 9 433
sor-, szerzõdéses és hallgatói
állomány együtt 34 385 36 718
honvédségi közalkalmazott és
köztisztviselõ együtt 14 081 16 329
Mindösszesen « SUM(FELETTE) » « SUM(FELETTE) »
*a költségvetési létszám az 1996. január 1-i tényleges létszámot
tartalmazza, míg a ..../1995. évi OGY határozat az állománytábla
szerinti rendszeresített létszám az 1996. december 31-i állapotát
tükrözi
A határõrség létszáma (fõ):
Létszám
MEGNEVEZÉS állománytábla szerinti
költségvetési
tiszt 2 350 1 996
tiszthelyettes és zászlós 6 861 5 462
sorállomány 10 320 7 280
határõrségi közalkalmazott és 2 743 2 495
köztisztviselõ
Mindösszesen « SUM(FELETTE) » « SUM(FELETTE) »
13. számú melléklet az 1995. évi ... törvényhez
" Melléklet az 1993. évi CXIV: törvényhez "
A tenyésztési hozzájárulás mértéke
Állatfaj és a képzés alapja METJ szám A tenyésztési hozzájárulás
a nettó árbevétel % -ában
1. Exportra vagy feldolgozók részére értékesített vágóállat és állati termék :
Szarvasmarha
Tej értékesítés 93-12-02 0,5
Vágómarha értékesítés 93-12-02 0,5
Sertés
Vágósertés 93-22-01 0,4
Juh
Gyapjú 93-32-02 0,6
Vágójuh 93-32-01 0,6
Juhtej 93-32-03 0,6
Vágónyúl 93-82-04 0,2
Ló
Export eladás 93-41-03
(04,05,06) 0,6
Belföldi eladás 93-41-03
(04,05,06) 0,6
2. Naposállat :
Naposcsibe 93-51-01 0,2
Naposliba 93-53-01 0,2
Naposkacsa 93-54-01 0,2
Napospulyka 93-55-01 0,2
3. Lóverseny totalizatõr forgalmának 0,6 % - a
A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA
I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FE VONÁSAI 1996-BAN
Az elõzõ két évben felgyorsult egyensúlyvesztés megállítása érdekében a
tavalyi pótköltségvetésen, a számos tekintetben változást célzó ez évi
költségvetési törvény megalkotásán túl év közben is jelentõs módosítások
váltak szükségessé a gazdasági és költségvetési programban. A stabilizációs
intézkedések útját kívánták állni a külsõ fizetési mérleg és az
államháztartási deficit további romlásának, ugyanakkor törekedtek arra is,
hogy a tartós stabilizációt a vállalkozások versenyképességének javulása is
alátámaszthassa.
A stabilizációs intézkedések kedvezõ hatásai már néhány hónap múltán
érzékelhetõvé váltak. Az év második felére lelassult a fizetési mérleg
passzívumának és a költségvetés deficitjének emelkedése, megindult az
exportnak az importénál gyorsabb bõvülése, miközben folytatódik a beruházások
dinamikus növekedése. Az év eleji gyorsulást követõen megerõsödött az infláció
lassulásának trendje is.
A stabilizációs intézkedések hatása az év hátralévõ részében várhatóan
erõteljesen érvényesül. A fizetési mérleg hiánya 3 milliárd dollár alatt
maradhat. A privatizációs bevételek teljesülése esetén az államháztartás
hiánya nem haladja meg a pótköltségvetésben elõirányzott mértéket, mivel a
társadalombiztosítással kötött megállapodás értelmében a deficit - további
intézkedések megvalósításával - az év végén egyik alapnál sem lehet több
5 milliárd forintnál. Így az év végén a folyó fizetési mérleg hiánya a nemzeti
össztermékhez (GDP-hez) viszonyítva a tavalyi 9,5 %-ról 7 % alá, az
államháztartás deficitje (privatizációs bevételek nélkül) több mint 8 %-ról
6,5 %-ra mérséklõdhet. Az export- és beruházás-vezérelt termelésbõvülés révén
- a csökkenõ fogyasztás ellenére - a GDP várhatóan 1-2 %-kal nõ, a belföldi
felhasználáson belül a felhalmozás aránya 21 % fölé emelkedik.
1. Fõbb jellemzõk
A gazdálkodás jövõ évi feltételeit a kormány már egyértelmûen annak érdekében
kívánja befolyásolni, hogy a gazdaság 1994-95. évi, még szerény mértékû
növekedése, az egyensúly határozott javulása, megszilárdulása mellett
folytatódhasson, majd a késõbbiekben tartósan felgyorsulhasson. Ehhez az
eddigi, mérsékelt ütemû gazdasági növekedéssel arányban nem álló, rohamos
külsõ és belsõ adósságnövekedést le kell fékezni, s egyidejûleg egyértelmûen
erõsíteni kell a gazdaság versenyképességét is.
A gazdaság mûködési feltételeinek nagyarányú átalakulásánál - a rövid távú
eszközrendszer kialakítása mellett - fokozottan szükség van a célok és
lehetõségek távlatosabb megfogalmazására is. Ezért a kormány kidolgozta
hosszabb távú modernizációs elképzeléseit, amelyek alapján a magyar gazdaság
és társadalom integrálódhat a fejlett európai politikai, gazdasági és
kulturális folyamatokba. A hosszabb távú modernizációs programmal összhangban
alakította ki a kormány középtávú gazdasági stratégiáját, amely a modernizáció
megvalósításához elengedhetetlen, biztonságos finanszírozás mellett
fenntartható növekedés feltételeinek megteremtését kívánja elérni. A kormány
1996-ra kialakított gazdaságpolitikájával ezen hosszú- és középtávú
elképzelések megvalósítását kívánja alátámasztani. Ennek keretében az 1995-ben
elkezdett stabilizáció következetes folytatására, a jövõ év folyamán pedig a
következõ gazdasági követelmények határozott érvényesítésére van szükség.
* A külsõ adósságállomány nettó értékének emelkedését meg kell állítani, ami
azt jelenti, hogy a folyó fizetési mérlegben legfeljebb olyan mértékû
passzívum engedhetõ meg, amit a külföldi mûködõ tõke beáramlása fedezni tud.
E követelmény csak olyan gazdasági növekedés mellett valósulhat meg, amikor
az export üteme lényegesen meghaladja az importét, azaz az exportkereslet
kielégítése elsõbbséget élvez a belföldi kereslettel szemben. Pénzügyi
oldalról pedig a fizetési mérlegre ható nyomást alapvetõen azzal lehet
enyhíteni, ha lelassul a belsõ adósságállomány növekedése. Ehhez az
államháztartás folyó évi hiányát - elsõsorban a kiadások visszafogása révén
- a létrehozott jövedelemhez (GDP-hez) képest lényegesen csökkenteni kell
úgy, hogy az államháztartás elsõdleges egyenlege jelentõs mértékû aktívumot
mutasson.
* Növelni kell a gazdaság tõkefelhalmozási és tõkevonzási képességét. Csak ez
lehet a motorja egy olyan gyorsuló gazdasági növekedésnek, ami a
versenyképesség erõsödésén alapul és így az egyensúlyi jellemzõk javulása
mellett megy végbe. Olyan jövedelmi és pénzpolitika, olyan belsõ pénz- és
tõkepiac szükséges, ami kedvez a befektetéseknek, s ezen belül is a
vállalkozások reálberuházásainak. Pénzügyi oldalról ehhez is mindenekelõtt
az államháztartás (magas arányban fogyasztási keresletet fedezõ)
finanszírozási igényét kell visszaszorítani, mégpedig olyan mértékben, hogy
a csökkenõ folyó fizetési mérleg passzívum (azaz kisebb külsõ
forrásbevonás), és a csak korlátozottan növelhetõ hazai megtakarítás mellett
is növekvõ vállalkozói (alapvetõen tõkefelhalmozást célzó) hiteligényt
lehessen kielégíteni a belföldi pénzpiacon. A tõkefelhalmozást és
tõkevonzást jövõre azzal is szükséges alátámasztani, hogy a termelékenység
és a vállalati jövedelmek gyorsabban növekedjenek, mint a bérkiáramlás.
* Mindez kedvezõ feltételt teremt az infláció ütemének lényeges lelassítására,
ami újabb lökést adhat az állótõke befektetések bõvülésének azzal, hogy
mérséklõdõ (de a megtakarításokat is ösztönzõ) kamatirányzatok
érvényesítését teszi lehetõvé, s megkönnyíti a gazdasági kalkulációt. Az
inflációs várakozások a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának erõsítésével
csillapíthatók.
Ezeknek a gazdasági követelményeknek az érvényesítéséhez sokrétû és
összehangolt kormányzati és jegybanki politikára, s annak következetes
megvalósítására van szükség mind a vállalkozások, mind az államháztartás
gazdálkodásának feltételeit illetõen.
2. A vállalkozási feltételek javítása
A vállalkozások világpiaci mérce szerinti versenyképességének (mind az
exportban, mind a hazai piacon fellépõ importtal szemben), hatékonyságuknak,
tõkefelhalmozási, tõkéhez jutási lehetõségeinek a javításához alapvetõen a
következõ kormányzati feladatokat kell elvégezni.
a) A külkereskedelmi szaldó javulását (az export bõvülését és az importtal
szembeni hazai versenyképesség erõsítését) elsõsorban a fejlesztési és
tõkebevonási lehetõségek függvényében lehet megalapozni. A kivitel
növekedését segíti a közel háromszorosára (5,3 milliárdról 15 milliárdra)
bõvülõ - és döntõen exportfejlesztõ, illetve mûszaki fejlesztési célokat
szolgáló - költségvetési támogatás. Az exportgarancia és -biztosítás
rendszerének mûködése, eszközeinek szerény bõvülése elsõsorban a kelet-
európai és a fejlõdõ régió piacain segítheti az exportõrök piacra jutási
feltételeit, az értékesítés biztonságát. Az árfolyam-politika törekszik az
export viszonylag kedvezõ versenypozíciójának megõrzésére is. A külföldi
tõke számára vonzó környezet biztosítását a kormány megfelelõ programok
kidolgoztatásával is elõmozdítja, az exportõröket pedig a kereskedelmi
képviseletek javuló piaci információs munkájával is segíteni kívánja.
A belföldön érvényesülõ szigorú pénzpolitika és a vámpótlék is segítik, hogy
a behozatal csak szerény mértékben nõjön. A folyó fizetési mérleg hiányának
mérséklõdéséhez a kereskedelmi mérleg javulása mellett hozzájárul a nagyobb
támogatást élvezõ idegenforgalom aktívumának szolid növekedése is.
A piacgazdaság kiépítésében hosszabb távra kihatóan is fontos lépés, de
a kereskedelempolitikai célok szolgálata és a piacszabályozás is
indokolja a korszerû vámtörvény és vámtarifatörvény mielõbbi hatályba
lépését. Az azonnali vámbeszedési rendszer megerõsítésével, a zálogjog
érvényesítésével, a vámérték meghatározás- és felülvizsgálati jog
kötelezõ alkalmazásával, a származási szabályok figyelembe vételével az
új törvény a fekete gazdaság elleni fellépésnek is eszköze lesz. Az
importterhek nemzetközi kötelezettségekbõl adódó csökkenését az 1995-
ben bevezetett vámpótlék átmenetileg ellensúlyozza.
b) Lényeges elõrelépést kell elérni a gazdaság versenyszektorában a még
állami tulajdonú gazdálkodó egységek privatizálása terén. Megtörténik a
közszolgáltató vállalatok privatizációja, folytatódik a bankrendszer és
felgyorsul a kis- és középvállalatok ún. egyszerûsített privatizációja. Az
agrárgazdaságban a hatékony földhasznosítást szolgáló földkoncentráció
elõsegítésével, a szövetkezeti törvény korszerûsítésével történik elõrelépés
a tulajdonosi érdekeltség erõsítése terén. A privatizációnak alapvetõen a
modernizációt kell szolgálnia, s így elõtérbe kerülnek a tõkeemeléses,
fejlesztésorientált megoldások, de emellett a privatizációs bevételek 1996-
ban is fontos szerepet játszanak még a költségvetés finanszírozásában. A
tartósan vagy ideiglenesen állami tulajdonban levõ vagyonkörben a
vagyonkezelés eddigieknél hatékonyabb módszereinek alkalmazásával kell a
vagyongyarapításban való érdekeltség, a versenyképesség növelésére
törekedni.
c) A jövedelempolitika és az adózás területén is alapvetõ törekvés a
tõkeképzõdés lehetõségének erõsítése. Az infláció alacsony szinten tartása,
a termelõszféra kül- és belpiaci versenyképessége, a közpénzekkel való
szigorú takarékosság követelménye érdekében szükséges, hogy a bérek
mértéktartóan kövessék a hatékonyság emelkedését. A kormány ennek megfelelõ
bérmegállapodás megkötését szorgalmazza és tulajdonosként gondoskodik annak
érvényesülésérõl az állami tulajdoni többségû vállalkozásokban. Csökken a
vállalkozók (munkáltatók) által fizetendõ társadalombiztosítási járulék
mértéke (a munkavállalókat terhelõ járulékkulcs viszont - ennél kisebb
mértékben - emelkedik). A személyi jövedelemadó terhelés az átlag feletti
jövedelmi kategóriákban és a nem bérbõl és fizetésbõl élõknél erõsödik. A
társasági adóban kedvezmények vehetõk igénybe a dinamikus jelentõs összegû
exportnövelés esetén, a kiemelt térségek kereskedelmi szálláshely
értékesítést és termék-elõállítást célzó fejlesztéseinél.
d) Annak érdekében, hogy az 1995. második félévében már megkezdõdött
inflációmérséklõdés a jövõ évben - az elkerülhetetlen, esedékes árarány
módosítások ellenére is - tartós és érdemleges lehessen, a kormány törekszik
arra, hogy a folyamatok kiszámíthatók legyenek, az év elején ne következzék
be újabb "inflációs púp". Az inflációs várakozások csillapítása, a gazdasági
szereplõk biztonságérzetének javulása a deklarált csúszó árfolyamkiigazítási
gyakorlat folytatásával, s egyéb feltételekben is legalább a változások
kiszámíthatóságával, elõre meghirdetésével is alátámasztandó. A kormány
nyilvánosságra hozta az 1995. szeptemberi és az 1996. márciusi energia
árrendezés mértékét, és az árszabályozás elveit. Az egészségügyi
szolgáltatások körében újabb jelentõs intézkedésre 1996. II. félévében kerül
sor. A gyógyszerek ártámogatásának csökkentése több lépésben valósul meg. A
várható inflációnál alacsonyabb ütemû fogyasztási adó valorizáció
érvényesül.
A monetáris politika mozgástere a kamatszintet illetõen a csúszó árfolyam
rendszer alkalmazása miatt behatárolt. Az infláció várható mérséklõdése
azonban lehetõvé teszi, hogy a kamatszint csökkenjen.
e) A pénz- és tõkepiac fejlesztésén belül stabil hátteret kell teremteni a
tartós befektetések ösztönzéséhez, ami az e tevékenységekre vonatkozó
törvények módosítását, újak megalkotását, intézmények létrehozását igényli.
Tovább kell lépni a hitelgaranciarendszer és a garanciaegyesületek kiépítése
érdekében, valamint az önkéntes nyugdíjpénztárak és a szakosított biztosító
egyesületek terjesztésében. A pénz- és tõkepiaci infrastruktúra fejlesztése
a magyar bankrendszer nemzetközi és belsõ versenyképességét hivatott
javítani.
Az államadósság kezelése érdekében az állampapír kibocsátásokat rendszeressé
és méginkább nyilvánossá kell tenni azért, hogy azok mind szélesebb körben
kerüljenek értékesítésre. Folytatni kell a létrehozott elsõdleges
forgalmazói kör bõvítését, melynek feladata az állampapírok széleskörû
terítése, a másodpiacon a folyamatos likviditás biztosítása és az MNB
piacvezetõi funkciójának fokozatos átvétele. Olyan kibocsátási politikát
kell folytatni, amely lehetõvé teszi a tõkepiacot jól orientáló állampapír-
hozamgörbe kialakulását, hozzájárulva ezzel a hosszú lejáratú tõkepiacon a
jobb eligazodáshoz és a biztonságosabb kalkulációhoz. Az állampapírfajták
számának lehetséges csökkentése esetén az egyszerû, standard lejárati
szerkezetû, hosszabb távon állandó kötvény és kincstárjegy típusok
alkalmazására kell törekedni.
Az új devizatörvény a folyó mûveletekben (a turistakeretet leszámítva)
lényegében megszünteti a korlátozásokat. A folyó konvertibilitás
megteremtése mellett azonban a tõkekivitel is szabadabbá válik. Mindez
természetesen nagyobb teret nyit a vállalkozások kibontakozásához is.
f) A kormány aktív foglalkoztatáspolitikával fokozottabban törekszik
megteremteni azokat a mechanizmusokat, amelyek segítik a munkaerõ jobb
alkalmazkodását a strukturális átalakuláshoz, ugyanakkor fékezik a létszám
indokolatlan, elkerülhetõ leépülését. Ennek fõ eszközei az oktatási, képzési
rendszer átalakítása, kiterjesztése, a részmunkaidõs, bedolgozói, alkalmi
foglalkoztatási formák körének szélesítése és jogszerû mûködésük
feltételrendszerének kialakítása. A pályakezdõ fiatalok munkába állását
segítõ, munkanélkülivé válását megakadályozó komplex programok kidolgozására
kerül sor. Az egységes Munkaerõ-piaci Alap létrehozásával lehetõvé válik a
foglalkoztatáspolitikai eszközök mûködtetéséhez rendelkezésre álló
pénzeszközök célraorientáltabb, hatékonyabb felhasználása. Tovább
szigorodnak a fekete munkavállalás szankciói.
g) A kormány a mai szûkös lehetõségek mellett is kiemelten törekszik az
infrastruktúra fejlesztésére, szûk keresztmetszeteinek oldására. Ezt tükrözi
az állami költségvetésben e célra fordítandó összeg jelentõs emelkedése is.
Mind az állami, mind az önkormányzatok infrastrukturális fejlesztéseinek
megvalósításában a projekt-szemléletû finanszírozás kerül elõtérbe.
Az Országgyûlés által várhatóan ez év õszén elfogadásra kerülõ
közlekedéspolitikai koncepció egyik fõ célja, hogy felgyorsítsa az európai
közlekedési hálózatokhoz történõ csatlakozását, az EU mûszaki elõírásainak
fokozatos átvételét, szabályozási rendszerével való harmonizációt. Újabb
jelentõs privatizációs lépések fejezõdnek be a távközlésben (a Matáv Rt-
nél), a mûsorszórásban (az Antenna Hungária Rt-nél) és a közlekedés egyes
területein, amelyek a gazdálkodás hatékonyságának fokozását, a
jövedelmezõség és a fejlesztés lehetõségeinek javulását szolgálják.
A MÁV Rt. még idén végrehajtandó teljes körû pénzügyi konszolidálása
megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a MÁV-állam szerzõdés szabályai
szerint felgyorsuljon a társaság reorganizációja.
h) A kormány az agrárágazatokban megindult kedvezõ folyamatok fenntartása és
az EU integrációhoz szükséges változások ösztönzése érdekében felgyorsítja a
tulajdoni átalakulás befejezését, a piac által megkívánt minõségi
követelmények érvényesítését, a piacszabályozás és az agrárfinanszírozás
fejlesztését szolgáló jogszabály-alkotási munkát. Az agrárágazatok
fejlesztéséhez az 1995. évinél nagyobb költségvetési támogatást biztosít,
erõsítve a támogatások termelés-, piac- és fejlesztéspolitikai célok
szerinti szelektivitását.
A piacszabályozási rendszerben - az alapvetõ termékek garantált árakkal és
kvótákkal történõ közvetlen szabályozása mellett - a kormány megoldást keres
arra, hogy az agrárrendtartás forrásaiból a közraktározáshoz is támogatást
biztosítson. Az exportteljesítmény növelése érdekében a kivitel normatív
támogatása mellett nagyobb ösztönzést kapnak a többlet exportot eredményezõ
projektek és az új piacok megszerzését segítõ egyes akciók. A termelés
finanszírozási problémáinak enyhítésére a termelõk, az integrátorok és a
felvásárlók a rövid lejáratú forgóeszközhiteleikhez 1996-ban is
meghatározott mértékû kamatkedvezményt vehetnek igénybe. A fejlesztési
támogatásokon belül megszûnnek a visszafizetendõ támogatások, és nõ a vissza
nem fizetendõ támogatások és a kamatkedvezmények szerepe. Ezzel
összefüggésben a fejlesztési támogatások jogi szabályozásában nõ a
normativitás és csökken a pályázatos rendszer súlya. A termõföld racionális
hasznosítása érdekében 1996-ban is támogatja a kormány a mezõgazdasági
területek öntözhetõségének kialakítását, valamint az új erdõk telepítését. A
támogatási rendszernek új eleme lesz a kedvezõtlen adottságú agrártérségek
felzárkóztatását segítõ jövedelem-kiegészítõ és a szerkezet-átalakítást
ösztönzõ fejlesztési támogatás.
i) 1996-ban a kormányzati területpolitika a legsúlyosabb helyzetû elmaradott
és ipari hanyatló térségek szerkezet-átalakításának gyorsítását, a
vállalkozási feltételek javítását, valamint az alapvetõ közszolgáltatásokban
meglévõ területi különbségek erõteljesebb mérséklését tartja elsõdlegesnek.
Kiemelt feladat az acélipar reorganizációjával összhangban a borsodi térség
szerkezet-átalakítási programjának felgyorsítása, a záhonyi vállalkozási
övezet megvalósítása. A kormány területpolitikai koncepciója alapján - már a
megyei fejlesztési tanácsok közremûködésével - új megyei fejlesztési
programok kerülnek kidolgozásra, amelyek megvalósítására egy részben
decentralizált finanszírozási rendszer kerül bevezetésre. Bõvül a
területfejlesztésben a külföldi (EU) források bevonása; ez az acélipari
térségeken túl az Ausztriával határos területek fejlõdésére hat pozitívan.
Az önkormányzati szabályozás korszerûsítése keretében új fejlesztési célú
támogatás segíti a legelmaradottabb térségek önkormányzatainak a termelõ
(vállalkozási) infrastruktúra fejlesztésére irányuló erõfeszítéseit.
j) A környezet védelmének feltételei az Országgyûlés és a kormány
döntéseinek eredményeként javulnak. A központi költségvetésbõl és az
elkülönített állami pénzalapokból a környezetvédelmi tevékenység bõvülõ
forrásokhoz jut. A környezetvédelmi törvény elfogadásra került, most
prioritása van a termékdíjakkal foglalkozó törvény végrehajtásának, amely a
kormányzati szabályozás mellett a végrehajtás részletekbe menõ ellenõrzését
is szükségessé teszi. Ezzel összefüggésben a hulladékkezelésre fordítható
források bõvülésébõl beindítható a települési szilárd hulladékkezelési
program. A természetvédelmi területek fenntartásának és mûködésének jogi és
gazdasági feltételei javulnak. Növekvõ költségvetési források segítik a
vízgazdálkodásban a környezetvédelmet a vízminõség védelmében és a közmûolló
zárásában.
3. A gazdasági folyamatok prognózisa
a) A stabilizációs folyamatban már 1996-ban el kell érni a nettó külsõ
adósságállomány növekedésének az 1995. végére várható közel 22 milliárd
dollár körüli szinten történõ megállítását. Ez a követelmény a fizetési
mérleget tekintve maximum 2,0 milliárd dolláros deficit kialakulását engedi
meg, mivel - a privatizációs elgondolásokat is figyelembe véve - legfeljebb
ilyen mértékû fizetésimérleg-hiányt képes a külföldi tõke jövõ évi
beáramlása ellensúlyozni.
A fizetési mérleg 1995. évi várható 2,9 milliárd dolláros deficitjéhez
képest a 900 millió dolláros mérséklõdést elsõsorban a külkereskedelmi
egyensúly javulása alapozhatja meg. A mai számítások szerint 1996-ban a
kivitelben az ez év közepén elkezdõdött növekedés folytatódását, kb. 7-8 %-
os bõvülést lehet elérni, miközben az import csak kismértékben (1 %-kal)
bõvül.
b) A vállalkozások hitelfinanszírozása mintegy 100-120 milliárd forinttal
növelhetõ 1996-ban, ha az államháztartás deficitjét sikerül a kívánt
mértékûre csökkenteni.
c) 1996-ban az infláció üteme jelentõsen csökken. A termelõi árak emelkedése
éves szinten kb. 17 %, a fogyasztói árszintnövekedés 19-21 % között várható.
A kínálati alkalmazkodás javulására és a makroszintû kereslet-szabályozásra
épülõ antiinflációs politika azért nem jár éves szinten nagyobb
ütemcsökkenéssel, mert az 1995. évi magas infláció 1996. évet érintõ
determinációi (áthúzódások) jelentõsek; az energia szektor normális
mûködését biztosító árviszonyok megteremtése érdekében 1996-ban is jelentõs
áremelésre van szükség a villamos és hõenergiánál, a földgáznál; és végül az
államháztartás reformjával összefüggõ intézkedéseknek és jövedelem
átrendezõdéseknek is van inflációs hatása. A világpiaci árak alakulása
várhatóan kiegyensúlyozott lesz.
Az 1996. évben belépõ árszintnövekedés (átlagosan mintegy 10 %) már kisebb
lesz, mint 1992-94. években volt. Az ún. piaci árszintnövekedés ütemének
lényegesen, havi átlagban 0,6-0,7 %-ra kell csökkennie az eddig tapasztalt
1,1-1,2 %-os mértékkel szemben. Ezt a gazdasági teljesítmény növekedése, az
árnövekedésnél kisebb bérnövekedés, a csúszó árfolyampolitika és a szigorú
pénzpolitika segíti elõ.
A hatósági áremelések, valamint az áremeléssel járó pénzügyi intézkedések
közvetlen fogyasztói árszintemelõ hatásai még így is meglehetõsen nagyok
(150-160 milliárd forint, 5,0-5,3 %). Az energia árak emelése (a
tarifarendszer korszerûsítését is figyelembevéve) közel 2 %-kal növeli az
árszintet. További kb.
1-1 %-ot képviselnek az adóintézkedések, az államháztartási reform várható
lépései és az infrastrukturális szolgáltatások hatósági áremelése.
d) A kormányzati szándékok megvalósítása esetén a számítások szerint a
bruttó keresettömeg jövõre 14-15 %-kal emelkedik, a foglalkoztatottság 4 %-
os mérséklõdése mellett az átlagkeresetek ennél jobban, várhatóan mintegy
19-20 %-kal nõnek. A személyi jövedelemadó rendszerében tervezett
kiigazítások mellett a nettó átlagkeresetek a várható inflációtól
elmaradóan, 14-15 %-kal emelkednek, így az egy keresõre jutó reálbér mintegy
4 %-kal csökken. A lakossági megtakarításokban - tekintettel a reálértékben
csökkenõ jövedelmekre - az adott kamatfeltételek mellett csak szerény
növekedés várható, a megtakarítási ráta 1 százalékponttal nõ. (A bruttó
pénzmegtakarítás - mintegy 300 milliárd forint - teljes egészében a
kamatjóváírásokból adódik.) A jövedelemalakulásra és a megtakarítási
hajlandóságra vonatkozó elõrejelzések alapján a lakosság fogyasztása az idei
3 %-os csökkenés után jövõre is még mintegy 4 %-kal csökkenni fog. Ugyancsak
kb. 10 %-kal csökken - elsõsorban a szigorú költségvetési politika miatt - a
közösségi fogyasztás.
e) A gazdaság strukturális átalakulásának gyorsulása, a termelékenység
emelésének kényszere, valamint az államháztartás átfogó reformja
következtében a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak létszámának csökkenése
1996-ban mintegy 60 ezer fõre prognosztizálható. A létszámcsökkenés
elsõsorban a nem anyagi ágakat és az ipar egyes területeit fogja érinteni.
Az állásukat elvesztõk között (az egészségügyi, oktatási, közigazgatási
leépítések miatt) várhatóan emelkedik a kvalifikáltabb szellemi
foglalkozásúak létszáma. A foglalkoztatásból kiesõk egy része a regisztrált
munkanélküliek táborát gyarapítja, így az év végére létszámuk elérheti a 600
ezer fõt.
f) A jövedelemátcsoportosító intézkedések eredményeként a beruházások még az
ideinél is erõteljesebben, kb. 11 %-kal bõvülhetnek jövõre, a beruházási
ráta tovább nõhet.
g) Ilyen feltételezések mellett a jövõ évben a GDP volumene az ideihez
hasonló
(1-2 %-os) mértékben nõ.
II. A KÖLTSÉGVETÉS-POLITIKA CÉLJAI ÉS KERETEI
Az államháztartási reform halaszthatatlan lépéseinek megtétele a
gazdaságpolitikai mozgástér által kikényszerített nem öncélú program, hanem
objektív szükségszerûség. Az évtizedek alatt kialakított, a hazai erõforrások
lehetõségeit lényegesen meghaladó - napjainkig gyakorlatilag érdemi
változtatás nélkül fenntartott - jóléti-, szociális- és lakásfinanszírozási
struktúra korszerûsítése nem halasztható tovább. A számottevõ determinációk
változatlanul nem tarthatók, mert a jelentõs állami terhek közpénzekbõl
történõ finanszírozásához nincsenek meg a források. A korábbi évtizedek
gyakorlataként meghonosodott megoldás, a meg nem termelt források hiánya
ellenére sem változtatott állami feladatok külsõ forrásokból történõ
finanszírozása mára már tarthatatlanná vált, nem követhetõ alternatíva. Ezért
a felgyülemlett gondok csökkentésének megkezdését idõnként drasztikus, "fájó"
megoldásokkal kell felvállalni. Mindezek érvényre juttatása érdekében 1996.
évben meg kell kezdeni az államháztartás feladat - és finanszírozási
struktúrájának korszerûsítését.
A költségvetés-politika a gazdaságpolitikai program érvényesítésének
meghatározó eszközrendszere, s mint ilyen, szoros kölcsönhatásban áll a
társadalompolitikai és a makrogazdasági feltételekkel, azok elérni kívánt
paramétereivel. A központi költségvetés követelményeit és mozgásterét a
gazdaságpolitikai prioritások, az azokat motiváló intézkedések, illetve a
társadalmi-gazdasági elvárások határozzák meg.
Az 1996. évi kormányzati gazdaságpolitikai program fõ céljainak eléréséhez a
külsõ adósságállomány növekedésének megállításához, illetve a belsõ
adósságállomány növekedésének lelassításához, az új növekedési pályára
állításhoz engedhetetlen az államháztartási hiány csökkentése. Ez jelenti
1996-ban a költségvetés-politika elsõ számú megoldandó feladatát.
A bevételek érdemi növelésére meglehetõsen korlátozottak a lehetõségek ezért
az államháztartás hiányának csökkentése csak következetes, szigorú, takarékos
reformlépésekkel, az állami jövedelem újraelosztásának mérséklésével, az
államháztartás kiadásainak visszafogásával érhetõ el. Ilyen elvi alapon az
1996. évi költségvetési politika kiemelt céljai a következõk:
az államháztartás - privatizációs bevételek nélküli - hiányának a GDP
3,9 %-ára történõ csökkentése,
az államháztartás centralizációs és újraelosztó funkciójának relatív - a
GDP-hez viszonyított - erõteljes visszaszorítása, ennek érdekében 1996-ban
az államháztartás konszolidált kiadásainak aránya a GDP-hez képest 4-5 %
ponttal csökken,
az államháztartás alrendszereit érintõ reformlépésekkel a kiadások
növekedésének szigorú keretek között tartása,
- a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentõségû gazdasági és
kereskedelempolitikai célok megvalósításának elõsegítése; ezen belül a
gazdaság mûszaki- technikai színvonalának emelése, a mûszaki fejlesztés, a
kereskedelem fejlesztés, az ipari szerkezet átalakítás gyorsítása, a
tõkebevonás, a beruházások növelése és az exportösztönzés fokozása. E célok
megvalósításához a gazdaságfejlesztési elõirányzaton keresztül a
költségvetés az elõzõ évihez képest jelentõs, közel háromszoros támogatást
ad. Az export ösztönzését kiemelten segíti elõ a Magyar Export-Import Bank
Rt. közremûködésével bevezetésre kerülõ kamatkiegyenlítési rendszer, amely
révén az exportálók kedvezõbb kamatozású hitelhez juthatnak,
a gazdasági növekedés feltételeinek kialakítása, az infrastukturális
központi beruházások forrásainak 45 %-os, 22 milliárd forintos számottevõ
bõvítésével, amely amellett, hogy a gazdaságpolitikai célokkal összhangban
a vállalkozások fejlesztésének feltételeiben érdembeni javulásokat
eredményez, közrejátszik a hazai infrastruktúra felgyülemlett fejlesztési
lemaradásainak felszámolásában is,
a költségvetési gazdálkodás, pénzeszköz-kezelés és finanszírozás
rendszerének korszerûsítése és hatékonyságának növelése, (elsõsorban a
kincstári rendszer bevezetésének megkezdésével, a közbeszerzések új
rendszerének mûködésével),
az államadósság olyan módon történõ kezelése, amely megakadályozza a
kamatkiadások indokolatlan növekedését és elõsegíti az adósságállomány
lejárati összetételének javítását,
a fekete gazdaság elleni küzdelem eredményességének fokozása az
adóellenõrzési és beszerzési tevékenység szigorításával.
A célok elérése érdekében az államháztartás GFS szerkezetû 1995. évi hiányához
képest az 1996. évi elõirányzat mintegy 100 milliárd forint csökkentési
követelményt fogalmaz meg. Ennek eléréséhez a gazdasági növekedés
feltételeinek valós sérelme nélkül meg kell õrizni a bevételi oldal
stabilizálását az adópolitika eszközével, illetve a beszedési tevékenység
korábban elhatározott elveinek következetes érvényesítésével, a költségvetést
megilletõ bevételek beszedésével. Ugyanakkor a kiadási oldalon a hosszú távú
államháztartási korszerûsítés irányába esõ lépéseket is meg kell tenni.
Az államháztartási reform legaktuálisabb (egyben legneuralgikusabb) célja úgy
összegezhetõ, hogy nem halasztható tovább a politikai rendszerváltoztatásnak
megfelelõ gazdasági feltételrendszer megteremtése, így a piaci intézmények,
struktúrák, pénzügyi mechanizmusok és konstrukciók kifejlesztése mellett a
lakossági jövedelemelosztás- és szerkezet átstruktúrálódásához szükséges
állami beavatkozások végrehajtása sem.
Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban is erõn felül fordítunk
jóléti célokra, az élõmunka költségei rendkívül magasak, mindezek ellenére a
tényleges rászorulók nem kapnak elég segítséget, az elosztás mechanizmusai nem
kényszerítenek és nem is ösztönöznek erõfeszítésekre, munkavállalásra. E
csapdából való kitöréshez az adhat esélyt, ha
- a nyugdíjrendszer belsõ ellentmondásai olyan nagyságrendû strukturális
átalakítással sikerül feloldani, amely visszahat a szélesebb,
államháztartási, nemzetgazdasági környezetre, amely hatásaiban elõsegíti a
gazdasági növekedést azáltal, hogy serkenti a megtakarításokat és
beruházásokat, csökkenti az élõmunka terhét, s ezáltal a járulékfizetés
elkerülését;
- az egészségbiztosítás belsõ ellentmondásainak oldásához sikerül
elfogadtatni a hálapénz kiváltásának szükségességét a lakossági források
nyílt, és rendszerszerû fokozatosan növekvõ bevonásával;
- a jóléti transzfereknél a célzottság növelése, a gazdasági lehetõségeinkhez
való igazítása megvalósul. Ennek keretében, a paternalizmus leépítésére,
célzottabb, a rászorultsági elven alapuló jóléti rendszerek mûködtetésére
van szükség. Érdemi változást az öngondoskodás kiszélesedése, a
"középosztályok" jóléti rendszereinek szûkítése jelentene, végül, de nem
utolsó sorban
- az államháztartás különbözõ alrendszereiben a beruházásokat, a különbözõ
egyéb fejlesztési célokat és munkahelyteremtést szolgáló források komplex
felhasználása megvalósul, ha a források a legelmaradottabb területekre
áramlanak, oda ahová - a gazdasági kamarákkal egyeztetett módon - az állami
preferencia összpontosul. Ez szûkíti a Munkaerõ-piaci Alap passzív
eszközeihez szükséges forrásokat, növelve az aktív eszközök súlyát, az
inaktív-aktív arány pozitív trendje pedig az ország egészséges fejlõdésének
záloga.
1996-ban a társadalombiztosítás területén még szerényebb eredmények
alapozhatók meg, a jóléti transzfereknél és a foglalkoztatáspolitika
eszközrendszereiben viszont érdemi változtatásra tartalmaz javaslatot a
törvényjavaslat. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó pénzeszközök felhasználásának
javítása, a munkát keresõ munkanélküliek hatékonyabb elhelyezése érdekében
megkezdõdik a munkaügyi szervezet információs rendszerének integrált kiépítése
- EBRD segítséggel -, melyre a szervezet költségvetésében 400 millió forint
elkülönítetten áll rendelkezésre.
A felsorolt kiemelt költségvetés-politikai célokat érvényesítõ követelmény-
szintû központi költségvetési hiány 100 milliárd forint privatizációs
bevétellel együtt nem lehet nagyobb, mint 124-125 milliárd forint (GFS
szerkezetben), s az államháztartás hiánya nem érheti el a 260-262 milliárd
forintot.
A javasolt intézkedések révén az államháztartás és központi költségvetés
egyensúlyjavításában érdemi eredmények érhetõk el.
III. ADOPOLITIKAI CELKITûZESEK, AZ ADORENDSZER FIBB VALTOZASAI, ADOBESZEDES
Az adóztatás alapvetõ funkciója továbbra is, hogy fedezetet teremtsen a
közkiadásokra. A bevételi szempontok mellett az adópolitika törekvéseinek
középpontjában 1996-ban is a gazdaság élénkítését segítõ forrásokat
koncentráló befektetés-, megtakarítás-ösztönzési kedvezmények állnak, melyek a
következõkben jutnak kifejezésre.
Így a személyi jövedelemadóban továbbra is megmaradnak az 1995-ben bevezetett
ösztönzõ elemek:
- az öngondoskodás feltételeit segítõ önkéntes kölcsönös-, valamint élet- és
nyugdíj biztosításokhoz nyújtott kedvezmények, továbbá
- a befektetési adóhitel;
- az egyéni vállalkozók esetében a beruházási célú tartalékolás lehetõsége.
A társasági adóban a beruházások kiemelt ösztönzését és a válságtérségek,
különleges övezetek kedvezményezését gyorsított amortizáció, az export
növelését, az elmaradott térségekben megvalósuló kereskedelmi
szálláshelybõvítést adókedvezmény segíti.
Az adópolitikának tágabb értelemben - a társadalmi újraelosztásban - fontos
feladata egyrészt az államháztartás és a gazdasági szféra, másrészt a gazdaság
különbözõ szereplõi közötti átcsoportosítás, valamint a szociális- és a
fogyasztást befolyásoló funkció érvényesülése is. Az adórendszer továbbra is
támogatja az oktatás, kultúra, sport célú alapítványi hozzájárulásokat,
valamint a lakáscélú megtakarításokat.
A gazdaságpolitikai törekvésekkel összhangban az adórendszernek 1996-ban is
szerepet kell vállalnia az egyensúly javításában, különösen abban, hogy a
fogyasztás ésszerû korlátozása segítse elõ a belsõ felhasználás arányainak
eltolódását a növekedést megalapozó felhalmozás javára.
Az adórendszer változtatásának alapvetõen továbbra is a költségvetés bevételi
oldalának stabilizálását kell szolgálnia.
Ez az elv a következõ célok érvényesítését jelenti:
Az adóbevételek GDP-hez viszonyított súlya 1996-ban nem csökkenhet.
A személyi jövedelemadó-terhelés összességében nem csökkenhet, de a
méltányos és arányos közteherviselés elvének érvényesítése érdekében az
adóterhelés belsõ elosztásában változtatások szükségesek, olymódon, hogy a
nulla kulcsos sáv megszüntetése mellett is a minimális bér ne viseljen
adót, az átlag alatti, illetõleg az átlagos keresetek pozíciója alig
változzon, a magasabb jövedelmek adóterhelése emelkedjen. Az adóalap
szélesítése érdekében a kedvezmények köre szûküljön.
A vállalkozások preferálása érvényesüljön azzal, hogy a társasági adónál a
mértékek nem változhatnak.
Az általános forgalmi adó mértékében nincs 1996-ban elmozdulási lehetõség.
A kulcsok mérséklése az államháztartás helyzete miatt nem reális, növelése
viszont az EU-normákat figyelembe véve nem kívánatos.
A fogyasztási adónál a részleges értékállóság érdekében indokolt az
adótételeket valorizálni.
A ma még kihasználatlan lehetõségek okán a helyi adóztatás szerepének
fokozása indokolt.
Erõteljes szerepet kell kapnia az adóbefolyás, -beszedés hatékonyságának,
ennek érdekében szükséges az adóelkerülést szûkítõ törvényi alapelvek
rögzítése, rendelkezések szigorítása, valamint az adóhatóság
jogosítványainak megerõsítése.
Az 1996-ra vonatkozó változtatási javaslatok kidolgozásánál fontos mérlegelési
szempont, hogy az adózás legyen egyszerûbb, az adóztatás legyen olcsóbb. Ennek
jegyében folytatni kell a különbözõ adók rendelkezéseinek harmonizálását,
valamint az olyan szabályok kiiktatását, amelyek végrehajtása aránytalanul
sokba kerül az elérhetõ adóbevétel nagyságrendjéhez képest.
Az ismertetett adópolitikai szempontok, követelmények és törekvések döntõ
súllyal a személyi jövedelemadót és az adózás rendjét érintõen igényelnek
nagyobb horderejû változtatásokat, illetõleg számos korrekció segíti a
társasági, az általános forgalmi adó, a gépjármûadó és a helyi adók
kialakított rendszerének hatékonyabb érvényesülését. Az érvényben lévõ
személyi jövedelemadó-törvényt a jelenlegi tartalom bonyolultságának
megszüntetése érdekében egy összefogottabb, áttekinthetõbb új adótörvény
váltja fel.
Összességében az adórendszer átalakítása akkor lehet sikeres, ha az beépül az
államháztartási reform folyamatába, nem korlátozza a reálszférát, a gazdasági
hatékonyságot, és az állami szerepvállalás mérséklõdésével összehangoltan
biztosítja a gazdaságpolitikai célok, a közös társadalmi feladatok
teljesítéséhez szükséges adóbevételeket.
IV. A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES ELIIRANYZATAI
IV. 1. Bevételi elõirányzatok
1.1. Gazdálkodó szervezetek befizetései
Az 1995-ben meghozott kormányzati és parlamenti stabilizációs intézkedések azt
a nagyon fontos célt is szolgálták, hogy a gazdálkodó szervezetek, társaságok
jövedelmezõsége, önfinanszírozó képessége javuljon. A gazdaságban megindult
folyamatok figyelembe vételével, az érvénybe léptetett intézkedések lehetõvé
tették, hogy a gazdálkodó szervezetektõl származó egyes befizetéseknél -
elsõsorban a társasági adóbevételben - növekményt lehessen prognosztizálni.
A gazdálkodó szervezetek befizetései az 1995. évi 340,7 milliárdos
nagyságrendû várható teljesítéshez képest 1996-ra 335,9 milliárd forintban
tervezhetõk.
Társasági adó
A társasági adózás feltételei az 1996. évi módosítással érdemben nem
változnak. Az adóbevétel összegére növelõ hatással van a társadalombiztosítási
járulék csökkentése. Ugyanakkor a bevételt mérsékli az 1995. december 31-ét
követõen üzembehelyezett gépberuházások esetében érvényesíthetõ 30 %-os
amortizációs elszámolás. Ezen változások alapján az 1996-ra prognosztizált
nyereségnövekedés 25 %-os, így a tervezett adózás elõtti eredmény 504 milliárd
forintban, míg a 18 %-os adókulcs figyelembevételével kalkulált számított adó
78,2 milliárd forintban valószínûsíthetõ.
Az exportberuházások élénkítése, valamint az elmaradott térségek
felzárkóztatása és egyes hitelkamat kedvezmények hatékonyabb érvényesülése
érdekében 1996-ra új jogcímekkel bõvül az adókedvezmények köre, így:
a legalább 1 milliárd forint beruházást megvalósító és meghatározott
exportnövekményt elérõk adókedvezményével, melynek bevételcsökkentõ hatása
várhatóan 0,7 milliárd forint;
az elmaradott térségekben exportbevételt vagy kereskedelmi szálláshely
bõvítõ beruházást megvalósítók adókedvezményével, melynek várható értéke
1,6 milliárd forint;
a beruházási szándékok megfelelõ orientációja érdekében a beruházási
hitelek kamata utáni adókedvezmények módosításával, ennek egyenlege
összességében 0,1 milliárd forint megtakarítás.
Az 1996-ra tervezett változásokat figyelembe véve a várható eredményszemléletû
társasági adó 74,8 milliárd forint, mely összegbõl a kiegészítõ adó
16,1 milliárd forintot képvisel. A költségvetést megilletõ pénzforgalmi
adóbevétel 71,8 milliárd forint, ami az 1995. évi várható 55,9 milliárd
forintos teljesítéshez képest 28 %-os növekedést irányoz elõ.
Különleges helyzetek miatti befizetések
A különleges helyzetek miatti befizetések a bányajáradékot és a termelõ
infrastruktúra területérõl származó, a központi költségvetést megilletõ
koncessziós bevételeket tartalmazzák. A bányajáradék címén 1996. évben mintegy
16 milliárd forint költségvetési bevétellel lehet számolni, figyelemmel a
díjfizetési kötelezettség alá esõ energia ár- és volumen paramétereire. A
bányajáradék bevétel 5 %-a
- a bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatok céljaira - a
Környezetvédelmi Alapot illeti meg.
1995. évben ezen a jogcímen került elszámolásra - a bányajáradék mellett - a
Hírközlési Alap 16 milliárd forint összegû, a korábbi években beszedett,
koncessziós díjakból származó forrásbevonása. Ezért csökken jelentõsen az
1996. évi elõirányzat az elõzõ évihez képest. A koncessziós díjbevételek
központi költségvetést megilletõ összege 1996. évben mintegy 300 millió
forintban került figyelembevételre.
A koncessziós díjbevételek három évre kiterjedõ elõirányzatai az általános
indokolás mellékletében kerülnek bemutatásra.
Vám- és import befizetések
Az elkövetkezendõ három évben, így 1996-ban is a vámbevételek alakulását
alapvetõen a már megkötött nemzetközi megállapodásokban foglalt
kötelezettségek és lehetõségek érvényesítése határozza meg. A nemzetközi
kötelezettségek végrehajtása az importot érintõ pénzügyi terhek - vámok,
illetve egyéb vámon kívüli terhek - fokozatos leépítésének megvalósítását
jelenti.
A GATT megállapodás értelmében az ipari termékek vámtételeit több év alatt
egyenlõ ütemben kell csökkenteni. Ez egy adott évben néhány tized százalék
pontos vámtétel csökkentést jelent, azonban ez a bázisa az egyéb
szabadkereskedelmi megállapodásokban vállalt vámcsökkentéseknek is, így 1995
évtõl kezdõdõen ez a tendencia alapvetõen meghatározza a vámjellegû bevételek
alakulását.
A szabadkereskedelmi partnerekkel vállalt vámcsökkentési kötelezettségnek
megfelelõen a termékek jelentõs körében (az ún. normál listás termékek
esetében) 33 %-kal, a hazai termelési érdekek védelmében az ún. lassító listán
szereplõ termékeknél ennél kisebb mértékben, 15 %-kal csökkennek a vámtételek.
A szabadkereskedelmi megállapodással érintett termékek köre a teljes import
kétharmadát teszi ki. Az agrártermékek esetében az 1995-tõl életbe lépett
megemelt vámok szintén a GATT és egyéb szabadkereskedelmi megállapodásokban
meghatározott követelményeknek megfelelõen mérséklõdnek.
A vámok mellet a GATT tagországokból származó importra a vámon kívüli
befizetések mértéke is 2 %-kal csökken, így csak 1 %-os statisztikai illeték
és 1 %-os vámkezelési díj terheli a behozatalt.
A nemzetközi megállapodások lehetõséget adnak egyes piacvédelmi intézkedések
meghozatalára, amelyeket a gyakorlatban felmerülõ igények alapján lehet
alkalmazni, azonban e lépések elõre nem tervezhetõk és csak átmenetileg
érvényesíthetõk. Az 1995. márciusában bevezetett 8 %-os vámpótlék a nemzetközi
szervezetek felé történt bejelentésnek megfelelõen 1996. évben változatlan
mértékkel terheli az import termékeket, de néhány éven belül fokozatosan
megszûnik.
Ezen feltételek alapján 1996-ra a várható import folyamatok függvényében
224 milliárd forint bevétel számítható, ami az idei 232 milliárdos várható
bevételi értéket nem éri el, annak csupán 97 %-a. A jelzett nemzetközi
kötelezettségek következtében az 1995. évi 11 %-os átlagos vámjellegû elvonás
1996. évre 9 %-ra mérséklõdik.
Játékadó
A központi költségvetés játékadóból származó bevétele 1996. évben
6,75 milliárd forintra tehetõ, mely az 1995. évi 4,8 milliárd forintos várható
összeget 1,95 milliárd forinttal haladja meg. Az adóbevétel növekedése
egyrészt az Országos Játék Alap, a Nemzeti Sport Alap, valamint a Gyermek és
Ifjúsági Alap költségvetésbe integrálódása, másrészt a szerencsejáték
szervezésérõl szóló törvény 1995. évi változtatásához kapcsolódik. Ez utóbbi
hatása várhatóan 1996-ban érvényesül az adóalap szélesítésében és a
feketegazdaság, az illegális tevékenység visszaszorításában. A szerencsejáték
szervezésérõl szóló törvény módosítása új elõírásokat tartalmaz, a pénznyerõ
automaták mûködtetésének szabályozása, valamint a játékautomaták utáni
adófizetési kötelezettség tekintetében. A törvény kiterjeszti az egyes állami
szervezetek ellenõrzési feladatait és jogosítványait a tiltott
szerencsejátékok hatékonyabb ellenõrzése érdekében, és a jogszabályoknak
megfelelõ mûködés biztosítása céljából a kiszabható bírságok felsõ határa is
jelentõsen megemelkedett.
Egyéb befizetések
Egyéb befizetések címén az 1995. évi teljesítés 14 milliárd forint körül
várható, 1996-ban összesen 17 milliárd forint költségvetési bevétel
prognosztizálható.
Ezen a jogcímen kerülnek elszámolásra egyrészt az adóbevételek tekintetében az
APEH részére biztosított felhatalmazások eredményeként az általános forgalmi
adó kiutalások elõtti ellenõrzések, a jövedéki termékek forgalmazóinak
fokozott ellenõrzése, a visszaigénylést tartalmazó személyi jövedelemadó
bevallások revíziójának, a társasági adó ellenõrzések eredményeként
megállapított adóhiányokhoz kapcsolódó bírságok, pótlékok is, mint a központi
költségvetést megilletõ bevételek.
1.2. Fogyasztáshoz kapcsolt adók
A fogyasztáshoz kapcsolt adók 1995. évi várható összege együttesen
638 milliárd forint, az 1996. évi elõirányzat pedig az 1995. évi várható
teljesítéshez mérve 96,2 milliárd forinttal, 734,2 milliárd forintra
emelkedik. Ezen belül a terv az általános forgalmi adóból 61,2 milliárd
forint, a fogyasztási adóból pedig 35 milliárd forint növekményt irányoz elõ.
A törvényjavaslat - sem az általános forgalmi adóban, sem a fogyasztási adóban
- nem számol a fajlagos adószint emelésével.
Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adó viszonylag mérsékelt növekedését elsõsorban a
fogyasztói árszínvonal ideinél lényegesen alacsonyabb emelkedése, a lakossági
fogyasztás számottevõ volumencsökkenése, valamint az intézményi dologi
kiadások várható volumencsökkenése indokolja.
Az általános forgalmi adó mértékrendszerének változtatásával és jelentõsebb
besorolási módosításokkal az elõirányzat - különös tekintettel az infláció
mérséklésének fontosságára - nem számol. Az adózás konstrukciójában tervezett
módosítások elsõsorban az "adózási kiskapuk" ellen irányulnak. Ilyen például a
gazdaságilag összefonódott adóalanyok egymás közötti ügyleteinél a forgalmi
érték adóalapként történõ alkalmazása, valamint az immateriális javak
apportjára adófizetési kötelezettség megállapítása. Külön kiemelendõ az
ártámogatások adóalapként történõ figyelembevétele, amely az állami
költségvetésnek mind a bevételi, mind a kiadási oldalát érinti.
Mindezek hatásaként összességében az általános forgalmi adóból származó
bevételek 1996-ra 504,2 milliárd forintban tervezhetõk, amelyek az idei
443 milliárdos várható teljesítéshez képest 14 %-os növekedést jeleznek.
Fogyasztási adó
A fogyasztási adót befolyásoló legfontosabb tervezett változtatás az
adótételek - átlagosan 15 %-os - emelése. Ez az intézkedés a sör, az égetett
szeszes italok, a cigaretták, valamint a kõolajszármazékok adótételeire
vonatkozna. Ez a valorizáció kisebb mint az infláció mértéke, annak érdekében,
hogy ennek az intézkedésnek ne legyen inflációt gerjesztõ hatása. A százalékos
(kulcsos) fogyasztási adók a törvényjavaslat szerint nem módosulnának. A
tételes adók valorizációja a számítások szerint 21,0-21,5 milliárd forint
adótöbbletet eredményez.
A fogyasztási adóbevételek összességében az 1995. évi 195 milliárd forintos
várható teljesítéshez képest 18 %-ot meghaladóan 230 milliárdos nagyságrendben
tervezhetõk.
1.3. A lakosság befizetései
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó rendszer 1996. évi változtatását az átlagos
adóterhelés növekedése (1994-ben 21,4 %, 1995-ben 22 %, 1996-ra tervezett 23,5
%) jellemzi, amely az egyes jövedelemszinteknél eltérõen érvényesül.
Figyelembe véve a keresetek emelkedését, a progresszív adózás alá esõ
jövedelmek összege 1996-ban várhatóan 2 ezer milliárd forintos nagyságrendben
prognosztizálható.
A személyi jövedelemadó rendszer továbbra is személyi bázisú adóztatást
valósít meg. Az adótábla gyökeres átalakítására sem a gazdaságpolitikai, sem
pedig a társadalmi feltételek jelenleg nem adottak. Az igazságosabb és
méltányosabb adóztatás érdekében az adótábla 0-kulcsos sávja megszûnne, azzal
a feltétellel, hogy a munkaviszonyból származó jövedelmek és a munkanélküli
ellátások adójából jövedelemhatárhoz kötötten sávos adójóváírás érvényesülne.
Ezzel a javaslattal
a minimális bért nem terhelné adó,
az átlag alatti, illetõleg az átlagos keresetek pozíciója nem romlana,
a magasabb jövedelmek és az egyéni vállalkozók adóterhelése emelkedne.
Ezen változások alapján az 1996. évi progresszív jövedelemadó 466 milliárd
forint. Az elkülönülten adózandó jövedelmek adója 15 milliárd forintos
nagyságrendet képvisel. A személyi jövedelemadóból származó pénzforgalmi
államháztartási bevétel összesen várhatóan 480 milliárd forintot jelent. Ebbõl
az önkormányzatokat megilletõ rész 100,6 milliárd, a központi költségvetésnek
jutó rész pedig 379,4 milliárd forintot képvisel az 1996-os esztendõben. Ez
mintegy 92 milliárdos nagyságrenddel haladja meg az 1995. évi várható értéket.
Illetékek, és egyéb lakossági befizetések
Az 1996. évi illeték-bevételi elõirányzat 24,5 milliárd forintos összegben
alapozható meg. Ebbõl 12 milliárd forint az illetékhivatalok által beszedett
illetékbevételek
50 %-a, mely a központi költségvetést illeti meg, 12,5 milliárd forint pedig
az illetékbélyeggel lerótt államigazgatási és bírósági eljárási illetékek
összege.
Az 1995. évi 21 milliárd forintos várható teljesítéshez képest jelentkezõ
3,5 milliárd forintos többletbevételt az illetéktörvény 1995. évi módosítása,
valamint a 2077/1995. (III.24.) Korm. határozat alapján a Földmûvelésügyi
Minisztérium által az ingatlan-nyilvántartás igazgatási szolgáltatási díjáról
elõkészített törvény hatálybalépése eredményezi.
Az egyéb lakossági befizetések 1996-ra 5,2 milliárdos nagyságrendben
tervezhetõk, ami 0,3 milliárd forinttal haladja meg az 1995. évi várható
teljesítést. E címen a költségvetésben egyrészt a lakossági vámbevételek
jelennek meg 3,5 milliárdos értékkel, másrészt a szeszadóból származó
lakossági befizetések 1,7 milliárd forintos nagyságrendben.
1.4. A központi költségvetési szervek kötelezettség teljesítése
A központi költségvetési szervek kötelezettség teljesítése címén tervezett
összegébõl 4,4 milliárd forint alapvetõen az alaptevékenység, az ahhoz
kapcsolódó áru- és készletbeszerzés, szolgáltatás, továbbá a vállalkozási
tevékenység bevételeit terhelõ kötelezettségbõl származik. Az alaptevékenység
bevételei eredeti elõirányzatot meghaladó többletének 50 %-a a költségvetési
szervet illeti meg. Az alaptevékenységhez kapcsolódó áru- és
készletértékesítés, a helyiségbérleti díjbevétel, a vállalkozási bevétel stb.
1996. évben ténylegesen befolyó bevételeinek 13 %-át kell a központi
költségvetés javára teljesíteni. Az LRI befizetési kötelezettsége - az
átalakulásig - havonta 60 millió forint. E kötelezettségek elõírásának célja a
bevételek alultervezési gyakorlatának megszüntetése, és az is, hogy a terven
felüli bevételbõl ellátott feladat kiadásait az eredeti elõirányzat már
jórészt tartalmazza, továbbá ennek révén cél az is, hogy a kincstári vagyonnal
gazdálkodó, általában központi forrásból fenntartott kapacitással mûködõ
költségvetési szervek minimális mértékben, de járuljanak hozzá a központi
költségvetés terheinek finanszírozásához.
Az 1995. évtõl bevezetésre került általános felsõoktatási tandíjból az
alaptandíj összege éves szinten - figyelembe véve a hallgatói létszám
emelkedését - 2,6 milliárd forintban került megtervezésre. (A hallgatók által
fizetett kiegészítõ tandíj, egyéb díjak és térítések az intézményeket illetik,
melyeket az elõirányzatok - mivel egyelõre összegük bizonytalan - még nem
tartalmaznak.)
A Kincstári Vagyonkezelõ Szervezet kezelésében lévõ ingatlanvagyon
hasznosítási bevételén (1 milliárd forint) túlmenõen, a központi költségvetési
szervek feleslegessé vált, a Kormány által tételesen kijelölendõ ingatlanok
értékesítésébõl 1 milliárd forint származhat.
1.5. A helyi önkormányzatok befizetései
A helyi önkormányzatok normatív állami támogatásainak elszámolása során a
tervezettõl eltérõen alakuló mutatószámokhoz kötõdõ normatív állami
támogatások összegének elszámolási különbözeteibõl - amely részben állami
támogatás-többlet igénybevételét, részben az önkormányzatot megilletõnél
alacsonyabb összegû támogatás igénybevételét jelenti -, továbbá az
önkormányzatok vállalkozási befizetéseibõl, korábbi években igénybevett
céltámogatások elszámolása alapján képzõdõ visszafizetésekbõl tapasztalati
adatok alapján 1,5 milliárd forint költségvetési befizetés várható.
1.6. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredõ bevételek
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredõ bevétel 13,9 milliárd forint. A
korábban nyújtott kormányhitelek adós országoktól befolyó törlesztései
8,5 milliárd forintos szinten valósulhatnak meg.
A korábbi esztendõkben Magyarország által a fejlõdõ, illetve a volt
szocialista országoknak nyújtott kormányhitelek behajtása során számos
nehézséggel kell számolnunk. A meghatározó volument képviselõ orosz
viszonylatú követeléseink lebontásában a szállítások ütemezése, az ehhez
kapcsolódó elszámolások megvalósíthatósága több bizonytalan tényezõt rejt
magában.
A nemzetközi pénzügyi szervezetek, az ország fejlõdése érdekében konkrét
programok megvalósítására irányuló hitelnyújtásait az 1996-os költségvetés
nemzetközi elszámolások fejezetének bevételi oldala nem tartalmazza, a GFS
rendszerre való áttérés miatt. Ezen összegek finanszírozó tételként kerülnek
megjelenítésre. E hitelek belföldi törlesztése és kamata azonban növeli a
fejezet bevételeit mintegy 5,2 milliárd forint értékben. A Japán kormány
0,1 milliárd forint segélyben részesíti Magyarországot.
1.7. Pénzintézetek társasági adója és osztaléka
1996-ra a központi költségvetés bevételeiben a kereskedelmi bankok társasági
adója várhatóan 9 milliárd forintot tesz ki.
A pénzintézetek tevékenysége során a hitelek kamatbevételeinek, illetve a
betétek kamatköltségének különbsége emelkedik. Ugyan a banküzemi költségek is
- fõként az infláció hatására - növekednek, de az elõbbiek eredõjeként a nettó
vállalkozási eredmény javul. Az adózás elõtti eredmény azonban ettõl
lényegesen nagyobb mértékben emelkedik, melynek oka, hogy 1996-ban is jelentõs
céltartalék felszabadítással lehet számolni.
A biztosítók elõreláthatóan mintegy 0,4 milliárd forint társasági
adóbefizetést teljesítenek 1996-ban. 1994. évtõl lassú, de folyamatos
növekedés prognosztizálható a társaságok eredményét, s ehhez kapcsolódó
adókötelezettségét illetõen. Az 1994. évi befizetés 0,28 milliárd forint volt,
az 1995. évi adóbevétel 0,333 milliárd forint körül várható. Az adóösszegek
növekedése jelzés értékû, az eddigi szinte egységesen veszteséges tevékenység
helyett a társaságok egy részénél már nyereséges a gazdálkodás.
1996-ban a pénzintézetektõl jelentõs mértékû osztalékfizetés nem várható.
1.8. A Magyar Nemzeti Bank befizetései
A Magyar Nemzeti Bank 1995-höz viszonyítva 1996-ra nyereségének csökkenésével
számol. Ez azért következik be, mert csökken az MNB nettó eladósodása. A nettó
eladósodás csökkenése szükségszerûen maga után vonja hogy a korábban el nem
számolt leértékelési veszteségek realizálódnak. Mindezek alapján a jegybank
befizetése az 1995. évi várható 30,8 milliárd forinttal szemben 1996-ban
mindössze 20,5 milliárd forintban prognosztizálható.
1.9. Egyéb bevételek
A költségvetés egyéb költségvetési bevételek címen - a korábbi évek tervezési
és teljesítési adatait is figyelembe véve - 1996. évre 7,7 milliárd forint
elõirányzattal számol.
Az egyéb bevételek döntõ többségét a megszûntetett Világkiállítási Alap
pénzeszközeibõl létesített, elkülönített letéti alszámla forrásbevonása
(4,7 milliárd forint) jelenti. E bevételekbõl 1,6 milliárd forint
célirányosan, csak a Világkiállítás lemondása miatt jelentkezõ, a
költségvetést terhelõ kötelezettségek teljesítésére használható fel.
Az elõzõ évek költségvetési kiadásainak visszatérülésébõl (felszámolások,
kártérítések, garanciák stb.) 1,5 milliárd forint egyéb bevétel származik.
A szerencsejátékokkal kapcsolatos díjbevétel 0,6 milliárd forint.
Az elõirányzatból fennmaradó rész az évközben keletkezõ - elõre nem tervezhetõ
- költségvetést megilletõ bevételekbõl tevõdik össze.
1.10. A költségvetés belföldi adósságával kapcsolatos bevételek
A belföldi államadóssággal kapcsolatos bevételek alapvetõen a központi
költségvetés követeléseibõl származó törlesztési és kamatbevételeket, továbbá
az állami vagyonnal kapcsolatos tõkebefizetéseket és az állami vagyon utáni
részesedést foglalja magában. A fejezet 1996. évi elõirányzata 163,4 milliárd
forint.
Az elõirányzott bevételek 61,2 %-a a privatizációs bevételek költségvetést
megilletõ részébõl származik. A 100 milliárd forint összegû privatizációs
bevétel mellett az állami vagyont terhelõ osztalék befizetési kötelezettség
még további 10 milliárd forint, amely az állami tulajdonban lévõ társaságoktól
származó osztalék befizetésbõl ered.
A belföldi adósságból származó bevételek további jelentõs tételét az állami
követelésekbõl származó bevételek alkotják, amelyek együttes összege
53 milliárd forint. Ezek nagyobbik részét az államadósságot csökkentõ
bevételek teszik ki, amelyeknek meghatározó eleme a jamburgi gázszállításból
származó árbevétel 23 milliárd forintos elõirányzata. A kamatbevételek összege
20,9 milliárd forint, amely részben a központi forgóalap betétállománya után,
részben pedig a bankkonszolidáció keretében nyújtott alárendelt kölcsöntõke
után fizetett kamatból származik.
IV. 2. Kiadási elõirányzatok
2.1. Gazdálkodó szervezetek támogatása
A gazdálkodó szervezetek támogatása 1996. évben 115 milliárd forint, az elõzõ
évit jóval meghaladó mértékben, 24,7 %-kal, 22,7 milliárd forinttal nõ. A
növekedést elsõsorban a MÁV támogatási rendszerének megváltozása okozza. A
korábbi évektõl eltérõen nem költségvetésen kívüli eszközökkel történik a MÁV
támogatása. 1996-ban egyértelmûvé válik a költségvetésben a MÁV-val
kapcsolatos tehervállalás. Mindezen tényezõket figyelembe véve, reálértékben
jelentõsen csökken a költségvetés szerepvállalása az ilyen típusú
támogatásoknál.
Az agrárgazdasági támogatások 8,5 milliárd forintos támogatásnövelésére az
ágazat külgazdasági szempontból is fontos, megkülönböztetett szerepe miatt
kerül sor. A támogatások továbbra is elsõsorban az iparban, a közlekedésben
(vasút) és az agrárgazdaságban jelennek meg.
A normatív termelési árkiegészítés és dotáció elõirányzata az elõzõ évi
várhatóhoz képest 5 %-kal csökken. 1996-ban e jogcímen már csak a megváltozott
munkaképességûek foglalkoztatását elõsegítõ támogatás szerepel. E támogatási
rendszer korszerûsítésre kerül, melynek célja: a célszervezetek támogatásának
normatív alapra helyezése, az igénylés rendjének szigorítása, a rehabilitációs
foglalkoztatás ösztönzésének erõsítése. Az 1996-os elõirányzat csökkenését a
minimálbér várható szintjének és a foglalkoztatott létszámnak az emelkedése
mellett a támogatási rendszer átalakítása biztosítja.
Az egyedi termelési árkiegészítés és dotáció keretében
- az ipari gazdálkodó szervezetek támogatására - bányabezárás, egyéb
bányászati támogatás, borsodi térség reorganizációja - fordítható összeg
1996-ban csupán 91 %-a az elõzõ évinek.
- MÁV Rt támogatása a fentiekben jelzett tényezõk miatt 1996-ban, mintegy
kétszerese az elõzõ évinek, s a vállalkozások folyó támogatásának egynegyed
részét teszi ki. A támogatás továbbra is jelentõs mértékét az indokolja,
hogy a MÁV Rt. igazodása a megváltozott fuvarozási igényekhez és a
gazdálkodási körülményekhez csak fokozatosan történhet. Ily módon a további
eladósodás és újabb nagy összegû hitelek felvétele elkerülhetõ lesz. A
vasúti támogatásra szolgáló 30 milliárd forint elõirányzatból 29,8 milliárd
forint a MÁV Rt-t, 0,2 milliárd forint pedig a GySEV-t illeti meg. A MÁV
Rt. esetében a központi költségvetéstõl igényelhetõ támogatásból 1 milliárd
forintot - összhangban a Kormány 2196/1995.(VII.13.) számú határozatának
II. 8. c. pont elsõ bekezdésében rögzítettekkel - a MÁV Rt. létszám-
racionalizálási intézkedéseinek folytatásához, a végkielégítés és
korengedményes nyugdíjazás 1996. évi kiadásainak ellentételezésére kell
fordítani.
Az Állam - MÁV Rt. között kötött szerzõdés szerinti feltételekhez
kapcsolódva 1996. évre vonatkozóan a személyszállítás állami feladatkörbe
tartozó tevékenységeit, tehát 29,8 milliárd forinttal támogatja a
költségvetés. Az 1996. évi központi költségvetés keretei között - a
jelentõs állami szanálási intézkedések alapján a MÁV Rt-nél bekövetkezõ
tehercsökkenés mellett - úgy kell kialakítani a személyszállítás
alapellátását, hogy a költségvetési finanszírozás nagysága mellett a MÁV
Rt. mûködése hatékonyabb gazdálkodással, költségcsökkentõ és
veszteségmérséklõ intézkedésekkel megoldott legyen.
- szerepel még, közel 1,2 milliárd forintos elõirányzattal az egyéb
biztosítási kártérítésre, a mezõgazdasági biztosító egyesületek
tõkejuttatására, illetve a felszámolás alatt álló vállalatok vállalati
vagyonának megvásárlásához nyújtandó kamat-támogatás.
Az egyedi támogatások elõirányzata között szerepel még az Eximbank Rt.
kamatkiegyenlítésére szolgáló mintegy 600 millió forintos támogatás.
Az agrárgazdasági támogatások 1996-tól az ágazat mûködéséért szakmailag
felelõsséget vállaló Földmûvelésügyi Minisztérium fejezetébe kerültek
tervezésre. Folyó áron a központi költségvetés a támogatás 14 %-os növelésével
számol. Ezzel együtt az agrárgazdasági támogatások részaránya az összes
támogatáson belül csökkenõ mértékû, "alig" haladja meg a 60 %-ot. A támogatás
struktúráján belül a piaci illetve piacra jutási támogatás súlyarányának
mérséklõdését a termelési-költségeket csökkentõ támogatások mértékének
növekedése ellensúlyozza.
Fõbb támogatások és megoszlásuk: milliárd forintban
1996. évi elõirányzat az
összes támogatás arányában
1995. várható 1996. elõirányzat (%)
Támogatás
MÁV Rt. 14,9 29,8 26
Mezõgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás 38,0 41,0 36
Reorganizációs támogatás 7,3 7,0 6
Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás 6,7 5,0 4
Agrártermelés költségeit csökkentõ támogatás 9,5 17,0 15
2.2. A fogyasztói árkiegészítés
A fogyasztói árkiegészítés a személyszállítási kedvezményes tarifákhoz
kapcsolódó, azokat az úgynevezett teljes árú tarifákra kiegészítõ
költségvetési támogatás. Az árkiegészítés összege az 1995. évi várható
32 milliárd forintról az 1996. évi elõirányzat szerint 41,6 milliárd forintra
(30 %-kal) nõ. A változásban növelõ tényezõ a prognosztizált hatósági
árváltozások és az árkiegészítés általános forgalmi adóalappá válása,
csökkentõ tényezõ bizonyos utazási kedvezmények, illetve hozzájuk kapcsolódó
támogatási kulcsok mérséklése.
2.3. Felhalmozási kiadások
A felhalmozási kiadások prezentációja 1996. évtõl tartalmilag módosul, mert a
korábbi kormányzati, 1996-tól központi beruházások és a magánerõs lakásépítés
támogatása mellett itt jelennek meg az intézmények beruházási, felújítási és
egyéb felhalmozási célú támogatásai is. A központi költségvetés összes
felhalmozási célú kiadásainak összege 126 milliárd forint. Ezen belül a
központi beruházások költségvetési fedezete dinamikusan, 70,7 milliárd
forintra nõ, míg a magánerõbõl való lakásépítés 29,8 milliárd forint összegû
támogatása az 1995. évben kiadott ugrásszerûen megnõtt építési engedélyek
számához viszonyítva az 1996. évben - feltételezhetõen - kevesebb kiadott
építési engedélyhez kapcsolódóan mérséklõdik. A költségvetési intézmények
felújítási és beruházási támogatása 25,5 milliárd forint.
Központi beruházások költségvetési fedezete
A központi beruházások 1995. évi várható 48,6 milliárd forintos teljesüléséhez
és a Budapest-Hegyeshalom közötti vasúti pályakorszerûsítés céljaira fordított
9,8 milliárd forinthoz képest az 1996. évi központi költségvetési elõirányzat
70,7 milliárd forintra történõ emelkedése meghaladja a folyó áras GDP
prognosztizált növekedési ütemét. A gazdaságpolitikai célokkal összhangban ez
azt a kormányzati szándékot fejezi ki, hogy az exportképes termelés, a
munkahelyteremtés alapfeltételeit biztosító, elsõsorban a termelõ, valamint a
nem termelõ infrastruktúra egyes beruházásai kiemelt kezelést élveznek. Az
infrastrukturális beruházások kiemelt növelése elõsegíti a gazdasági
növekedést, a vállalkozások fejlesztésének feltételeiben érdemi javulásokat
eredményez, közrejátszik az infrastruktúra felgyülemlett fejlesztési
lemaradásainak felszámolásában.
A termelõ infrastruktúra beruházásainál 1996. évben a központi költségvetés
elsõsorban a nemzetközi jelentõségû vasúti fõvonalak fejlesztésének
folytatását; a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerûsítése kiemelt
jelentõségû beruházásnál a 0,7 milliárd forint közvetlen költségvetési
juttatást a központi költségvetés által felvett 3,5 milliárd forint külföldi
hitel is segíti; a vasúti létszámkiváltó mûszaki fejlesztést és a
gyengeforgalmú vasúti mellékvonalak megszûntetése (racionalizálása) miatt a
személyszállítás alapfeladatainak biztosításához szükséges autóbusz
beszerzéseket és egyéb kapcsolódó közúti fejlesztési kiadásokat; a VOLÁN
társaságok saját forrásainak kiegészítését az autóbuszpark rekonstrukciójához;
a kombinált fuvarozás fejlesztését; a légi közlekedés biztonságos légi-
irányítást biztosító földi rendszereit; a postahivatali hálózat kiemelt
feladatait; a vízgazdálkodás területén a vízminõség-védelmet - a természetes
vízkincs ökológiai védelmét, ezen belül a Balaton ökológiai állapotának
javítását, a vízminõség javítását, illetve megóvását -, az egészséges ivóvizet
biztosító regionális vízközmû-rendszerek fõmûveit, a kiemelt városok és a
Fõváros szennyvíztisztítási programját, a vízkár-elhárítást, egyes
tószabályozási munkákat, a Duna rehabilitációs munkáit (Duna-kanyar,
Szigetköz) finanszírozza.
Az Útalap determinációi miatt - rendkívüli jelleggel - a központi költségvetés
átvállalja az M0-ás körgyûrû és három fõút építésének, továbbá a Záhonyi híd
rekonstrukciójának és az esztergomi Mária-Valéria híd újjáépítésének
támogatását.
A Fõvárosi Önkormányzat infrastruktúra fejlesztése beruházási célprogramban
szereplõ projektek együttes bekerülési összege 1994. évi áron 10,7 milliárd
forint. Ennek forrása a 2067/1995.(III.6) Kormányhatározat alapján a
Fõpolgármesteri Hivatal által 1995. évben felvett 8,5 milliárd forint
költségvetési támogatást megelõlegezõ hitel és a Pénzügyminisztérium
fejezetben megtervezett 3 milliárd forint központi költségvetési kiadási
elõirányzat. Ebbõl a fõvárosi beruházásként megkezdett, 1995-tõl központi
beruházásként folytatandó következõ fejlesztési célok valósulnak meg: az 5-ös,
6-os út bevezetõ szakasza, a Dél-budai tehermentesítõ út, a 4-6-os villamos
pályarekonstrukciója, a Szerémi úti kapcsolat, a Hungária körút
korszerûsítésébõl a Salgótarjáni-Kerepesi út (villamos nélkül), az Üllõi út-
Lenkei út, valamint a villamos pálya (tartozékaival együtt), a Kõbányai úti-
Hungária körúti szennyvízcsatorna, a Csepel-szigeti vízkezelõmû, a Péterffy
Sándor utcai Kórház és a Természetgyógyász Kórház. A hitel tõketörlesztése
1997-tõl kezdõdõen az adott évi központi költségvetési törvényjavaslatokban a
központi beruházások között kerül megtervezésre. A hitel kamatai és járulékos
költségei az önkormányzat forrásszabályozásának keretében kerülnek
elszámolásra.
Az "EXPO '96. Budapest" Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról
szóló 1994. LXX. törvény alapján a lemondással összefüggõ, 1996. évre áthúzódó
beruházási feladatok központi költségvetési kiadási elõirányzata 1,6 milliárd
forint.
Ezen kívül az erdõszerkezet-átalakítás, fásítás fejlesztéseit és az öntözõ
berendezések beruházásait is finanszírozza a központi költségvetés.
A humán infrastruktúrában változatlan súlypont a felsõoktatási
intézményhálózat, illetve a tudományos és szociális beruházások megvalósítása,
intézmények rekonstrukciója, korszerûsítése (könyvtárak, mûszerek,
laboratóriumok, kollégiumok, informatikai felszerelések, szervezési
beruházások stb.), egyes tudományos fejlesztési projektek felgyorsítása,
kutatóhelyek korszerûsítése, a mûszerezettség feltételeinek javítása. Az
egészségügyben - az integrációs intézkedésekhez igazodóan - nagyobb hangsúlyt
kell kapnia a diagnosztikai eszközpark megújításának.
A központi költségvetés késõbbi évekbeni teherviselõ képességét is figyelembe
véve kell megkezdeni, illetve folytatni szükséges az ország védelmének
korszerûsítésével és a közbiztonsági feladatokkal összefüggõ fejlesztések
költségvetési támogatását.
A Honvédelmi Bizottság döntése alapján megkezdõdik az ország védelmi céljait
szolgáló "KILÁTÓ I-VI. feladat" és a "Légvédelem rádiólokációs felderítõ-,
információs- és vezetési rendszer fejlesztése" kiemelt jelentõségû beruházás.
Az állam lakáskiadásai
A magánerõs lakásépítés támogatási rendszere lényegében nem változik 1996.
évben. A támogatandó célok között szerepel továbbra is az átlagos méretû és
átlagos minõségû lakás megépítése, a legrászorultabb rétegek terheinek
mérséklése. 1996-ban a magánerõs lakásépítési támogatás 29,8 milliárd forint,
így ezzel együtt a különbözõ jogcímeken kifizethetõ lakáscélú támogatások
elõirányzata - beleértve az államadósság között szereplõ tételeket is -
összesen mintegy 76 milliárd forint.
A összes lakáscélú támogatás közel 60 %-a a korábbi idõszak támogatási
konstrukcióinak nem befolyásolható kifizetéseihez kapcsolódó, a kamatmérték
ingadozásától függõ teher.
Magánerõs lakásépítés támogatásánál a lakásépítési kedvezmény összege 1994. év
végén jelentõsen, több mint háromszorosára növekedett, majd 1995. áprilisában
az igénybevételi lehetõség korlátozottabbá vált, a leginkább rászorultakra
koncentrálódott. Ennek eredményeként a magánlakás-építés a vidéki
kedvezõtlenebb szociális helyzetû településeken növekszik.
Mindennek eredményeként a magánlakás-építés támogatásának 1996. évi
elõirányzata az 1995. évi pótköltségvetésben elõirányzott 36 milliárd
forinttal szemben 29,8 milliárd forint.
A magánerõs lakásépítés támogatása az alábbi összetevõkbõl álló jogcím:
Lakásépítési kedvezmény
Az igénybevétel korlátozása (a különbözet erejéig az ismételt igénybevétel
tilalma és a méltányolható igény leszállítása) következtében az 1993. évi
szintre visszaálló mennyiség és arányok mellett a várható 23-25.000 új
lakásépítésnek mintegy felénél veszik igénybe a kedvezményt, átlagosan egy
millió forint összegben. (A három és több gyermekesek számát többszörösen
meghaladja az egy gyermekes házaspárok száma, így alakul ki az átlagos
összeg.) A darabszám és az igénybevett kedvezmény átlagos összege szorzatából
12 milliárd forint elõirányzat adódik.
Megelõlegezett szociálpolitikai kedvezmény
Az 1994-et megelõzõ években a gyermektelen fiatal házaspárok legfeljebb két
gyermekre szociálpolitikai kedvezményként felvehették a kölcsönt. A
gyermek(ek) megszületésekor a kedvezmény összegét és kamatait a költségvetés
fizeti meg a pénzintézetnek az adós helyett.
Az 1996. évi elõirányzat - mivel a megelõlegezéskori lakásépítési és a
jelenlegi születésszámokban nincs értékelhetõ változás - az elõzõ évi várható
teljesítéssel egyenlõ összegû, 1,5 milliárd forint.
Mozgássérültek lakásépítésének támogatása
A mozgáskorlátozottak az új lakásuk építéséhez vagy meglévõnek az
átalakításához kapnak támogatást, a különleges kialakítás többletköltségeinek
részbeni fedezetére. Ennek elõirányzata - mivel sem a szabályozás, sem a
lakáskorszerûsítés üteme nem módosul - az 1995. évi várható igénybevétellel
azonos összegû, 2 milliárd forint.
Folyósítási költségek
Az állami támogatások folyósítása ellenében a pénzintézeteket 1 %
költségtérítés illeti meg.
Egyéb támogatás
Ide tartozik a kényszerbérletek felszámolásához nyújtott költségvetési
hozzájárulás az 1993. évi LXXVIII. törvény alapján. E jogcímen 1995. évben, a
hároméves akció elsõ évében az önkormányzatok 44 millió forintot igényeltek,
ez az önkormányzati támogatások között került elszámolásra. A második évben az
önkormányzati jelzések alapján legalább az összeg megkétszerezõdésére lehet
számítani. E célra ezért az elõirányzat 0,1 milliárd forint.
Lakóház program
Ezen a jogcímen a többlakásos épületállomány felújításának megindítását
szolgáló program készítésének költségei szerepelnek. Ennek elõirányzata 0,1
milliárd forint.
Lakásra megtakarítók áruvásárlási kölcsöne
E jogcím technikai okból került ide, mert az ifjúsági lakás-takarékbetét
alapján vehetik igénybe a jogosultak. A várható igénybevétel alapján
megtervezett elõirányzat összesen 0,5 milliárd forint.
Halasztott kamatfizetésû hitelek támogatása
Az új lakás építéséhez felvett hitelek kamataiból 1994-tõl 4 százalékpontot
fizet meg a költségvetés a törlesztés elsõ öt évében. Az elsõ évben
2,8 milliárd forint összegû az ilyen feltételû hitelek folyósítása, 1995. elsõ
felében 1 milliárd. Ennek alapján a kamattámogatás alapja 5 milliárd forintra
tehetõ, a kamattámogatás elõirányzott összege 0,2 milliárd forint.
Törlesztési támogatás
Az 1988. január 1. és 1993. december 31. között hatályban volt jogszabályok
alapján felvett hitelek törlesztéséhez különbözõ mértékû (80, 70, 50, 40, 35,
30 és 15 %) támogatást vállalt az állam, amelynek mértéke öt évenként
felezõdik. A törlesztési támogatásos hitelek állománya 1994. évben 12 milliárd
forinttal, 1995. év elsõ öt hónapjában - a kamatemelés következtében -
16 milliárd forinttal csökkent, 79 milliárd forintra. Az év második felében és
1996. évben a csökkenés mérséklõdik. Mivel az érintett hitelek összege
csökken, az ötödik év lejártával egyre több támogatás felezõdik, így a kamatok
emelkedése ellenére a támogatás összes költségvetési terhe némileg mérséklõdik
1995. évhez képest, s nem fogja meghaladni a 10 milliárd forintot. (Az átlagos
állomány 60 milliárd forintra tehetõ és ennek 17 %-a a támogatás az elmúlt évi
16 %-kal szemben a kamatemelés következtében.)
Önkormányzati lakástámogatási hitel
A helyi tanácsok a 80-as évek végén 10 éves fix, évi 3 % kamatra kaptak hitelt
az OTP-tõl állampolgáraik lakásépítésének támogatása céljából. Ebbõl fõleg
kamatmentes hitelt nyújtottak, kisebb részben pedig vissza nem térítendõ
formában a rászorulókat támogatták. E hitelek kamatai és a piaci kamatok
különbözetének megfizetését az állam vállalta. A csökkenõ hitelállomány és a
növekvõ kamat eredményeként várható 1996. évben a 2 milliárd forintos
támogatási összeg.
Pénzforgalmi áthúzódás
Az év utolsó hónapjára csak elõleget kapnak a bankok, amelyet a következõ év
elsõ hónapjában számolnak el a tényleges adatok alapján. Ennek egyenlege
várhatóan 1,3 milliárd forint lesz.
2.4. A társadalombiztosítás közremûködésével folyósított ellátások
A társadalombiztosítás közremûködésével folyósított ellátások 1996. évi
elõirányzata az 1995. évi várhatóhoz képest - amennyiben az össze-
hasonlíthatóság érdekében az 1995. évi energiaár-emelés részleges
kompenzációjára jóváhagyott összeg nem kerül figyelembevételre - közel
17 milliárd forinttal csökken.
Ennek alapvetõ oka, hogy 1996. január 1-jével megszûnik a családi pótlék
jelenlegi alanyi jogosultsága, s ezen ellátásra - a három és több gyermekes
családok kivételével - csak a meghatározott jövedelmû családok lesznek
jogosultak. A megváltozó jogosultsági feltételek következtében a családi
pótlék 1996. évi elõirányzata az 1995. évi várható teljesítéshez képest
19 milliárd forinttal csökken.
A többi családi támogatásnál (várandóssági pótlék, GYED, GYES) azzal
számolunk, hogy 1996-ban ugyancsak változik a jogosultsági feltétel, de a ma
mûködõ ellátások kifuttatási kötelezettségére tekintettel az átalakítás
hatásai a jövõ évi költségvetési elõirányzatokban csak kisebb mértékû (mintegy
3 milliárd forint) megtakarítással járnak.
A jövedelempótló és jövedelem-kiegészítõ támogatások (pl. rokkantsági járadék,
megváltozott munkaképességûek járadékai, házastársi pótlék stb.) jövõ évi
elõirányzata azért kevesebb az 1995. évi várhatónál, mert 1996-ban nem kerül
sor olyan egyszeri intézkedésre mint az 1995. évi energia-kompenzáció,
ugyanakkor mintegy 2 milliárd forint áll rendelkezésre a nyugdíjszerû
szociális ellátások automatizmusának biztosítására. Ezen ellátások jó részét
ugyanis érinti az egységes jövedelem-kiegészítõ támogatási konstrukció
kialakításával szükségessé váló átalakítás, de tekintettel arra, hogy a már
megállapított ellátásokra az átalakítás nyilván nem terjedhet ki, a
megtakarító hatás csak a késõbbi években jelentkezik.
A különféle jogcímen adott térítéseknél (közgyógyellátás, terhesgondozás,
terhesség-megszakítás, nem biztosítottak utáni térítés, ellátások
folyósításának térítése) az 1995. évi várható teljesítéshez képest a növekedés
közel 3 milliárd forint. Emelkedés a közgyógyellátásnál, a nem biztosítottak
utáni térítésnél, az ellátások folyósításának térítésénél van.
A közgyógyellátás elõirányzata az 1995. évi 6 milliárd forintról 7 milliárd
forintra növekszik. Ennek oka az, hogy a gyógyszeráraknál, gyógyászati
segédeszközöknél tervezett átalakítások következtében várhatóan növekszik a
közgyógyellátás iránti igény, illetve a rászorulók számára biztosítani
kívánjuk a közgyógyellátást az egészségügyi szolgáltatásoknál bevezetni
tervezett lakossági térítésnél is, vagyis szélesedik a közgyógyellátás
keretében igénybevehetõ ellátások köre.
A nem biztosítottak utáni költségvetési térítés az 1995. évi 10 milliárd
forintról 12 milliárd forintra növekszik, ami 20 %-os növekedést jelent.
Az ellátások folyósításának térítése az 1995. évi 0,9 milliárd forintról
1,4 milliárd forintra növekszik. Ennek oka az, hogy az új családi
pótlékrendszer bevezetése a folyósító szervek számára többletfeladatot jelent.
A munkaadók társadalombiztosítási járulékterheinek csökkentése összefügg
azzal, hogy a munkáltató által fizetett jelenlegi évi 10 munkanap
betegszabadság 1996-ban évi 25 napra emelkedik. Várhatóan ennek hatásaként
növekszik a munkáltatók érdekeltsége a dolgozók munkából való távolmaradásának
korlátok közé szorításában.
A szociálpolitikában a Kormány folytatni kívánja az ellátórendszerek
átalakítását. Ez 1996-ban a következõket jelenti:
- sor kerül a szelektív szociálpolitikát helyi szinten megvalósító országos
hálózat kiépítésére,
- megtörténik a szociális minimum kidolgozása, amely alapján meghatározható a
szociális ellátásokra való jogosultság megállapításánál iránymutatásul
szolgáló viszonyítási alap,
- átalakításra kerül az önkormányzati normatív támogatások finanszírozása, a
pénzeszközök hatékony felhasználásának biztosítása érdekében,
- a családi ellátások jogosultsági feltételrendszere átalakul olymódon, hogy
a jogosultság általában jövedelmi és vagyonlimithez kötött,
- megkezdõdik a mai elaprózott és párhuzamosan mûködõ szociális ellátások
felülvizsgálatával, átalakításával egy új, egységes jövedelem-kiegészítõ
támogatás bevezetése.
A központi költségvetés segíteni kívánja az állampolgári öngondoskodás
eszméjének szélesebb körû elterjedését, s így a társadalombiztosítási rendszer
reformjának megvalósulását is azzal, hogy egészség- és nyugdíjpénztárak
szervezéséhez 1996-ban összesen 1,5 milliárd forintot kíván biztosítani.
Az államháztartási reform részeként megindul a nyugdíjreform elõkészítése. A
reform célja nemcsak a nyugdíjak szûkebb értelemben vett
finanszírozhatóságának megteremtése, hanem a nyugdíjrendszer alapelveiben is
történõ lényeges változtatás.
2.5. A központi költségvetési fejezetek támogatása
A költségvetési fejezetek 1996. évi támogatási elõirányzata 435,2 milliárd
forint, ami 53,1 milliárd forinttal, 13,9 %-kal haladja meg az 1995. évi
pótköltségvetési elõirányzatot. A támogatás mértékében és a növekedés ütemében
alapvetõ strukturális változás hatása is tükrözõdik: az elkülönített állami
pénzalapok döntõ része megszûnik, s azok támogatása a fejezetek
elõirányzataiba - követhetõ módon - beépül.
A fenti elõirányzat magában foglalja a központi költségvetési szervek
támogatási elõirányzatát - benne a bevételeket beszedõkét is -, mely
399 milliárd forint, amely az elõzõ évi várható elõirányzatnál 19,6 milliárd
forinttal, 5,2 %-kal több.
Az egyensúlyi követelmények miatt és a központi költségvetési szervek körében
megvalósítandó hatékonyságnövelés megalapozására is szükséges, hogy ezen
intézmények támogatása az 1995. évit összességében csak szerény mértékben
haladja meg. Ezért az inflációs hatások ellentételezésére csak korlátozott
körben és mértékben kerülhet sor, s nincs mód - általában - a korábban
csökkentett felújítási elõirányzatok emelésére sem.
Az általános követelmény érvényesítése mellett differenciálódás valósul meg az
egyes fejezetek, az intézmény- és feladatcsoportok között mind a szakmai
programokban, mind a személyi és dologi elõirányzatokban. A pótköltségvetésben
végrehajtott elõirányzat-csökkentések köre és mértéke különbözõ volt, s ezek
továbbvitele az 1996. évi költségvetésben önmagában is eltéréseket
eredményezett az intézmények mûködési elõirányzatainak alakulásában.
Az egyes területek adottságaira, feladataira tekintettel különbözõ
elhatározások és intézkedések, a teljesítménykövetelmények növelése szükséges
az elõirányzatok megalapozásához, amivel elkerülhetõ az ellátottság általános
romlása. Ez a költségvetés-politika prioritásaihoz rendelt feltételek
megteremtését jelenti a feketegazdaság visszaszorításához; a közbiztonság
javításában érintett szervezetek, a környezetvédelem, a kincstár, egyes
államhatalmi, igazságszolgáltatási feladatok támogatásának alakításához. A
meglévõ kapacitások, anyagi eszközök felhasználása hatékonyságának javítása
ezeknél az intézményeknél is követelmény. Néhány további jelentõs területen az
1995. évben elhatározott és részben már végrehajtott létszámcsökkentésekkel
felszabaduló források szakmai programok megvalósítását, az illetmények
színvonalának javítását teszik lehetõvé, ami ugyancsak szerkezetváltozást
jelent, és a feladatellátás bõvülését, illetve jobb minõségét eredményezi.
Igy pl. reformok kezdõdnek el a felsõoktatásban, a honvédségnél, jórészt a
rendelkezésre álló források felhasználásának belsõ átrendezésével. A központi
közigazgatásban végrehajtás alatt álló kötelezõ létszámleépítés egyrészt belsõ
racionalizálást szolgál, másrészt egyik forrása a köztisztviselõi
illetményalap emelésének, a teljesítmények jobb, differenciált elismerésének.
A nagy intézményrendszerek differenciált kezelése mellett nagy jelentõsége van
annak, hogy az egyes intézménycsoportok mindegyikében reformok valósuljanak
meg, a feladatellátás, a költséggazdálkodás racionalizálásával felszabaduló
források nyújtsanak fedezetet a szükséges szolgáltatások megõrzéséhez,
színvonalának javításához, fejlesztéséhez; s az egyes intézmények mûködésében
ugyancsak érvényesüljenek a gazdaságosság követelményei.
A meglévõ intézmény- és feladatrendszerben, elõirányzatokban megvalósítandó
tudatos szerkezeti változtatások teszik lehetõvé, hogy a központi költségvetés
egészében szükséges átalakulásokhoz ne lineáris kiadáscsökkentés adjon
fedezetet, illetõleg azt, hogy az elosztásra rendelkezésre álló források az
eredményes és gazdaságos feladatellátásra esélyt adó, fontossága alapján
súlyponti funkciókat ellátó intézményekhez jussanak. Korszerûsíteni kell az
intézményhálózatot, szûkíteni az állami tevékenységek körét (bõvítve a más
szervezeti formában való közösségi feladatellátás lehetõségeit), mert csak így
nyílik lehetõség a vállalt feladatok követelmények szerinti ellátására. A
költségvetési szerveknél a létszámmal való takarékosabb gazdálkodás is a
hatékonyságjavítás fontos eleme, ami közvetlen és közvetett kiadáscsökkentést
eredményez és forrást nyújt illetményjavításra is. Ezért - néhány hiánnyal
küzdõ intézménycsoport kivételével - a költségvetési feltételek alakításával
indirekt késztetés érvényesül az intézményi hatáskörû létszámleépítésekre.
Ezeknek célszerûen a szervezet, a mûködési rend, az elhelyezés
ésszerûsítéséhez kell kapcsolódniuk.
Az elõirányzatok emelkedésében részben szerkezeti változások, részben a
korábbi elõirányzatokhoz képest növelõ és csökkentõ hatású tényezõk sokasága
jelenik meg.
Visszavonásra kerül számos, a pótköltségvetésben egyszeri jelleggel szereplõ
feladat elõirányzata, mint pl. nemzetközi konferenciák, kulturális és
sportrendezvények, intézmény-átalakítások, egyéb programok támogatása. A
tûzoltóság feladatai a helyi önkormányzatokhoz kerültek, három központi
színházat pedig terv szerint a fõváros mûködtet majd. A támogatást
csökkentette a felsõoktatásban és a Magyar Televíziónál a személyi kiadásokban
az 1995. évi pótköltségvetésben elõirányzott megtakarítás 1996. évi hatása,
ami a létszámleépítésre ösztönöz.
A felhasználó intézményekhez került átcsoportosításra a közalkalmazottak 1995.
évi illetmény emelésére központilag elõirányzott keret a jogszabály szerinti
szükségletek mértékében.
A fejezetek együttes támogatási elõirányzatát növelte ugyanakkor több olyan
tétel, amely nem jelent valóságos többletet. Ide tartozik - többek között - a
pótköltségvetésben elvont fejezeti kezelésû elõirányzati összegek
kétharmadának visszapótlása, valamint az 1995. évben a költségvetés általános
tartalékból finanszírozott, de tartós elkötelezettséget jelentõ feladatok
1996. évi fedezete is.
A központi költségvetés egyensúlyi pozíciójának javítása szükségessé teszi,
hogy a 4,2 %-os munkaadói járulékot - amelyet eddig a központi költségvetés
átalányösszeg megfizetésével magára vállalt - a jövõben a költségvetési
intézmények - mint munkáltatók - meglévõ elõirányzataik terhére fizessék.
(Egyes fejezeteknél ehhez 2 milliárd forint többlettámogatást kellett
engedélyezni). Gondoskodni kell a továbbiakban is szükséges - intézményi
hatáskörû - létszámleépítésekkel járó egyszeri költségek forrásáról is, ami a
csökkenõ társadalombiztosítási járulék fedezetének átcsoportosításával oldható
meg.
Az 1996. évre javasolt elõirányzatok jelentõsen elmaradnak az igényektõl,
nincs mód a támogatások reálértékének megõrzésére sem. (A központi
költségvetési szerveknél minden 1 százalékpont illetményemelés teljes összegû
finanszírozása 3 milliárd forint, 1 százalékpont dologi elõirányzat-emelésé
2 milliárd forint bruttó többlettámogatást jelentene. Az önkormányzati
intézményeknél a kihatás ezt valamivel meghaladja.) Valamennyi terület
feladatainak és ellátási feltételeinek egyenletes fejlesztésére gazdasági
okból nincs lehetõség, a társadalom is eltérõ igényeket támaszt az egyes
intézményrendszerekkel szemben. A központi költségvetési intézmények körében
új feladatok vállalására, vagy a meglévõk bõvítésére meghatározott szûk körben
kerülhet sor.
A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében a felsõoktatás
fejlesztésének kiemelt jelentõsége van. Az 1995. évben végrehajtott oktatói és
nem oktatói létszámleépítésbõl évi 4,1 milliárd forint megtakarítás adódik,
ugyanakkor a felsõoktatás többlettámogatása 4,9 milliárd forint. Tovább
növekedhet a hallgatólétszám, elõre lehet lépni az intézményhálózat
korszerûsítésében, s ezek anyagi megalapozása mellett többlettámogatásban
részesülhetnek a képzés korszerûsítését célzó felsõoktatási programok és a
bõvülõ doktorandusz képzés. A képzés feltételeinek javítására, külön program
alapján felsõoktatási épületek felújítására és átalakítására 0,8 milliárd
forint többlet-elõirányzat szolgál.
A Felsõoktatási Fejlesztési Alap és az Országos Tudományos Kutatásfejlesztési
Alap mint állami pénzalap megszûnik. A felsõoktatás átstruktúrálódását és
fejlesztését, illetve a kutatási témapályázatokat és mûszerbeszerzéseket
szolgáló elõirányzatok - elkülönítetten - a fejezet költségvetésébe épülnek
be, 0,9 milliárd forint, illetve 1,4 milliárd forint összeggel. Az 1995. év
õszén bevezetésre került tandíjból az 1996. évre tervezett bevétel a
felsõoktatás fejlesztési program támogatására kerül felhasználásra.
A Magyar Tudományos Akadémiánál az Akadémia hazai tagjai és az Akadémia
Doktora címmel rendelkezõk tiszteletdíjának 1995. évben - a Kormány
hatáskörében - megvalósított emelése elõször jelenik meg a költségvetésben
csaknem 0,4 milliárd forint összeggel. A tudományos kutatások feltételeinek
javítását ezen kívül a mûszer beszerzési, beruházási és felújítási
elõirányzatok jelentõs emelése (0,3 milliárd forint) szolgálja.
Mindkét intézményrendszerre új finanszírozási rend bevezetése van
elõkészületben, az egyetemeken, fõiskolákon ezt a végrehajtott
létszámcsökkentés is megalapozza. (Kívánatos, hogy a létszámot a továbbiakban
elsõsorban a szervezeti változások és a finanszírozási rendszer alakítsák,
figyelemmel a hallgatólétszámra is.) Az intézményhálózat korszerûsítése
keretében a felsõoktatás körére megkezdõdött a javaslatok kimunkálása. A két
rendszer változatlan mûködtetése meghaladja az anyagi lehetõségeket,
szükségességét minõségértékelés sem támasztja alá.
A közoktatásban egyes szakmai feladatok és programok megvalósítására - benne a
Nemzeti Alaptanterv implementációjára - 1,4 milliárd forint szolgál. A
közoktatási tankönyvkiadást 1,9 milliárd forinttal, a Közoktatási
Modernizációs Közalapítványt 0,4 milliárd forinttal támogatja a költségvetés,
ugyanakkor forrásátcsoportosítás történik a Területi Oktatási Központok
megszüntetése miatt az önkormányzatokhoz.
Az egyházi, alapítványi oktatásban - ideértve a felsõoktatást is - résztvevõk
számának és a közoktatásban a normatívák összegének növelése miatt mintegy
2,6 milliárd forinttal nõ a tárca humánszolgáltatások normatív támogatási
elõirányzata. A normaemelés forrását jórészt az egyházi és alapítványi
oktatási intézmények feladataira eddig más jogcímen tervezett elõirányzatok
átcsoportosításával lehet biztosítani.
Az államháztartási reform követelményeivel összhangban tovább erõsödik a
kultúra többcsatornás finanszírozási rendszere. Nõ az alapítványok a
vállalkozások, szponzori támogatások szerepe a kulturális értékek
létrehozásában. Ez nem jelenti azt, hogy az állam kivonulna ezen szférából,
hiszen csakis gazdaságilag életképes és jogilag szabályozottan mûködõ
kulturális intézményrendszer és tevékenység szolgálhatja a társadalom
felemelkedését.
A kultúra központi támogatása a mûvelõdési tárca költségvetésén belül
0,63 milliárd forinttal nõ. Lehetõség lesz az országos közgyûjtemények, a
nemzeti közmûvelõdési és mûvészeti intézmények további mûködésére. Az
elõirányzat fedezetet nyújt - többek között - a Magyar Alkotómûvészeti
Alapítvány évek óta húzódó vagyonpótlására és a Honfoglalás 1100 éves
évfordulójának megünneplésével kapcsolatos többletfeladatokra. Ezen felül - a
kormányzati rendkívüli kiadások között - külön elõirányzat segíti a
millecentenárium elõkészítését jelentõ múzeumi rekonstrukciókat. A Nemzeti
Kulturális Alap 0,2 milliárd forinttal több, összesen 315 millió forint
támogatást kap járulékbevételeinek kiegészítésére, amelyek növelését a
vonatkozó törvényi elõírások változtatása is segíti. Ezzel az Alap alkalmassá
válik a modern állami mecenatúra szerepének vállalására.
Az egyházak közvetlen támogatása az elõirányzatok alapjául szolgáló 1995. évi
pótköltségvetéssel - az általános gyakorlattól eltérõen - nem csökkent. Az
egyházi nyugdíjalapok támogatása 50 millió forinttal emelkedik. Az egyházi
intézményeknél a korábbi évek bérpolitikai keretébõl 650 millió forint épül be
a humánszolgáltatások magasabb normatíva összegébe. Az egyházi ingatlanok
visszaadását 1996-ban is 4 milliárd forint szolgálja.
A nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kiadásokra elõirányzott
támogatás - a kisebbségi oktatás normatív támogatása nélkül - 2,2 milliárd
forint, amely 0,5 milliárd forinttal több, mint az 1995. évi pótköltségvetési
elõirányzat. Új elemként jelentkezik a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány
támogatása, és közel két és félszeresére emelkedik a Gandhi Közalapítvány
támogatása. 1996-ban a helyi kisebbségi önkormányzatok támogatása 172 millió
forint, továbbá elkülönülten jelennek meg az országos kisebbségi
önkormányzatok mûködési kiadásainak támogatásai (együttesen 193 millió
forint).
Az elõzõekben felsorolt jelentõsebb támogatási többletek mellett néhány
aktuális és fontos feladatra is többletforrást kellett biztosítani. Ilyenek a
Központi Statisztikai Hivatalnál az Európai Közösséghez való csatlakozáshoz
szükséges összehasonlítható statisztikai rendszer kialakításának egyes
elemeire, az egységes tevékenységi osztályozásra (NACE Rev. 1-re) történõ
átállás elõkészítése, a kiskereskedelmi cenzus és kiskereskedelmi regiszter
fejlesztés és a mikrocenzus és jövedelem-felvétel a társadalmi, népesedési és
jövedelemstatisztika kiinduló adatainak megalapozásához (250 millió forint).
Az Országos Testnevelési és Sporthivatalnál biztosítani kell az 1996. évi
Atlantai Olimpián a magyar csapat részvételét (430 millió forint) és a
diáksport további támogatását (70 millió forint). Végül többlettámogatás
szükséges a bíróságoknál ellátott többletfeladatokhoz (520 millió forint), az
alkotmányozás feladataihoz, az ügynökbírák számának növeléséhez, az
Országgyûlési Biztos Hivatala felállításához (együtt 530 millió forint).
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió a törvényjavaslatban önálló költségvetési
fejezetként szerepel a rádiózásról és televíziózásról az Országgyûléshez
benyújtott törvényjavaslattól eltérõen a törvény megalkotásáig azonban a két
intézmény költségvetési elõirányzatainak bemutatásán nem célszerû változtatni.
A Magyar Rádió költségvetési támogatása szinten marad, a Magyar Televízió
támogatása 1,2 milliárd forinttal csökken az átalakítási kiadások, az egyszeri
jelleggel rendelkezésre bocsátott összeg és az 1995. évben végrehajtott
létszámleépítés kihatásai miatt. Mindkét intézménynél a mûködési költségek
várható növekedése és a bevételek alacsony szintje szükségessé teszi az
elõfizetõi díj emelését. Indokolt az 1994. évben megállapított 460 forint havi
díj 15 %-os növelése, és egyúttal alapvetõen meg kell változtatni a
díjbeszedés rendszerét, annak hatékonyabbá és igazságosabbá tétele céljából.
Ezzel együtt a televízió kiadásai meghaladhatják az 1995. évi várható szintet.
A Duna Televízió a média törvényjavaslat szerint szintén átalakulna, a
költségvetési törvényjavaslat azonban támogatását továbbra is a Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium költségvetésében szerepelteti.
A Népjóléti Minisztériumnál a támogatási többlet 3,5 milliárd forintot tesz
ki. A többlettámogatás az egészségügyi és szociális intézményrendszer
átalakítására, az elõzetes letartóztatásban levõ fiatalkorúak elhelyezésére,
valamint a készülõ gyermekvédelmi törvénnyel összefüggõ gyámügyi igazgatási
rendszer átalakítására fordítható.
A Külügyminisztériumnál a forintleértékelések miatti többletkiadásokra, a
Békepartnerség külügyi feladataira, az EBESZ-vel kapcsolatos további
külügyminisztériumi feladatokra, az EU integráció kommunikációs stratégiájára
1,4 milliárd forint többlettámogatás szolgál.
Az 1996. évi költségvetésben a korábbiaknál lényegesen nagyobb figyelmet kap a
környezetvédelem. A csaknem másfél milliárd forintot kitevõ többletben döntõ
súllyal szerepel a természetvédelmi kártalanítás (500 millió forint), az Inter
PHARE program (200 millió forint), a szigetközi károk mérséklésének fedezete
(120 millió forint), a Balaton védelem (80 millió forint) és a felsorolt
programok támogatásán túl az intézményrendszer mûködési feltételei is
kiegészítésre kerülnek (320 millió forint).
A Pénzügyminisztérium fejezetben a Kincstár létrehozására szolgáló 1 milliárd
forintos elõirányzat költségtakarékos mûködést tesz lehetõvé. A kincstári
rendszer kialakítása - az ÁFI Rt. és az MNB fiókjaira támaszkodva - a
költségvetés terheit mérsékli. A Kincstár létrehozásához szükséges költségek
megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a Kincstár fõként az MNB
fiókhálózatán és az ÁFI-n alapul. Az ÁFI feladatainak nagy részét eddig is a
költségvetés finanszírozta különbözõ módokon. Az MNB-tõl átvett szervezeti
egységeknek a Kincstárnál megjelenõ költségei az MNB-nél megtakarításként
jelentkeznek, növelve az MNB költségvetési befizetését. Mindezen tényezõk
miatt a Kincstár tényleges költségvetési többletterhet alig jelent majd.
A köztartozások hatékonyabb beszedése céljából a Vám- és Pénzügyõrséget
terhelõ többletfeladatok (új határátkelõhelyek megnyitása, kamionterminálok,
vállalati ellenõrzés, jövedéki tevékenység, bûnmegelõzés) ellátásához mintegy
1000 fõs létszámfejlesztés valósul meg, és 15 %-os illetmény-emelésre kerül
sor. Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzõ Hivatal növekvõ feladataihoz 250 fõ
létszámfejlesztés a fõvárosban, (hatékonyabb ellenõrzési rendszer,
számítástechnikai fejlesztés), valamint a köztisztviselõi illetményalap-
emelésre 3,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A Kincstári Vagyonkezelõ
Szervezet feladatainak átcsoportosítása, a létszám jelentõs, mintegy 500 fõs
csökkentésével a szervezet támogatása 583 millió forinttal csökken. Az
önsegítés, az Önkéntes Biztosító Pénztárak gyorsabb ütemû elterjesztésére
1,5 milliárd forint az elõirányzat.
A közbiztonság, a rendvédelem területén a testülettel, ezen belül a hivatásos
állománnyal szembeni fokozódó elvárások teljesítéséhez - az illetményemelésen
túl - a szakmai színvonal (képzésen keresztül történõ) javítására, a hivatásos
határõrizetre való átállás ütemezés szerinti folytatására, a
toloncegyezményekbõl adódó feladatok ellátására, valamint polgári védelmi
feladatokra tartalmaz többlet-elõirányzatot a központi költségvetés. A
szervezeti, feladat-ellátási és mûködési rend módosítása a Kormány által
elrendelt áttekintést követõen - megfelelõ szervezeti, szervezési
intézkedésekkel - olyan erõforrások szabadulhatnak fel, amelyek a
közbiztonsági szempontból veszélyeztetettebb területeken a bûnmegelõzés és a
bûnüldözés, valamint a közrendvédelem megerõsítését, színvonalának javítását -
az eddigi források által biztosított lehetõségeken túl - szolgálhatják.
A polgári biztonsági szolgálatok - az illetmény növekedésén felül - 300 millió
forint mûködési többlettámogatásban részesülnek a figyelõ szolgálat
megnövekedett feladataihoz szükséges fejlesztésekre, valamint a
forintleértékelés részbeni kompenzálására. A központi beruházásoknál több mint
400 millió forint elõirányzat-emelés került tervezésre.
A Büntetésvégrehajtás részére - az illetmény-emelésen kívül - 660 millió
forint többlettámogatás áll rendelkezésre a felügyelõi és az õri létszám
150 fõs megerõsítésére, az élelmezési norma emelésére, valamint az elítélteket
foglalkoztató gazdasági szervezetek - sajátos foglalkoztatásból eredõ -
többletköltségeinek normatív ellentételezésére. A központi beruházások
elõirányzatának tervezett többlete némileg meghaladja a 400 millió forintot.
A Honvédelmi Minisztérium országgyûlési határozat alapján megkezdi a honvédség
átalakítását. Ennek eredményeként megváltozik a vezetés rendje, a szervezeti
felépítés, csökken az összlétszám, módosulnak a belsõ létszámarányok.
(Elsõsorban a közalkalmazotti és a sorállományi, kisebb mértékben a tiszti
létszám csökken). Az átalakításból fakadó kiadások fedezete egyrészt a
tárcánál a belsõ tartalékok feltárásából, a struktúra leegyszerûsítésébõl és
a létszámcsökkentésekbõl fakadó megtakarításokból származik. Másrészt a
mûködési kiadásoknál többletként mintegy 3 milliárd, a központi beruházásoknál
pedig közel 800 millió forintos elõirányzat-emelés valósul meg. A több évig
tartó átalakítás eredményeként az alaprendeltetését jobban ellátó,
szervezetében kisebb, de hatékonyabban mûködõ, finanszírozható honvédségnek
kell kialakulnia.
A központi és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak
létszáma - a 4 millió munkavállalóból - meghaladja a 900 ezer fõt, melybõl
közalkalmazott mintegy 700 ezer fõ, köztisztviselõ 100 ezer fõ, a védelem, a
közbiztonság, az igazságszolgáltatás körében foglalkoztatottaké, a Munka
Törvénykönyve hatálya alá tartozóké pedig több, mint 100 ezer fõ. A kifizetett
rendszeres és más juttatások elõirányzata döntõ hányaduknál az illetmények
alakulásától, az pedig a törvények által szabályozott elõmeneteli rendszerek
mûködtetésétõl függ. A fegyveres erõknél és rendvédelmi szerveknél
elõmeneteli törvény még nincs.
A köztisztviselõknél az alapilletmény mértéke 1996. január elsejétõl 20 ezer
forintra emelkedik. Az illetmények összes növekedése a központi intézményeknél
5,6 milliárd forint, az ehhez szükséges költségvetési támogatás 4,5 milliárd
forint. A többletet részben az 1995. évi köztisztviselõi létszámcsökkentés
során elért megtakarításokból (2 milliárd forint), részben központi
támogatásból fedezik az intézmények. Az elõzetesen számítottat a
létszámcsökkentésbõl származó megtakarítás nem éri el a létszámleépítés
struktúrája, korábbi végrehajtással felszabadult forrás felhasználása,
valamint amiatt, hogy a leépítés saját bevétellel jelentõs arányban
finanszírozott területeken valósult meg. A jóváhagyott elõirányzaton belül
többirányú differenciálásra ad jogot a köztisztviselõk jogállásáról szóló
módosított törvény.
A bírák, ügyészek, bírósági és ügyészségi dolgozók, valamint az országgyûlési
képviselõtestület és alkalmazottai illetménye szintén a köztisztviselõkre
vonatkozó illetményalap mértékétõl függ, ezért e körben is illetményemelkedés
valósul meg, melynek költségvetési kihatása 1,5 milliárd forint. E területen
létszámcsökkentés elrendelve nem volt, a kiadási többletet teljes egészében a
költségvetés finanszírozza meg.
A rendvédelmi szervek hivatásos állománya a rendõrségnél 20 %-os, a tûz- és
polgári védelemnél, a biztonsági szolgálatoknál, vám- és pénzügyõrségnél,
valamint a büntetés-végrehajtásnál 15 %-os illetményemelésben részesül. A
határõrségnél a hivatásos állomány 15 %-os, míg a sorállomány 20 %-os
illetményfejlesztéshez jut. Ehhez a központi költségvetés mintegy 7,4 milliárd
forint támogatást nyújt.
A Magyar Honvédségnél a közalkalmazotti és sorállomány létszámának jelentõs
csökkentése mellett, illetményemelésre kerül sor, melynek kizárólagos fedezete
a létszámcsökkentésbõl fakadó megtakarítás. Ezen belül pl. a hallgatói és
sorállomány illetménye 20 %-kal, a hivatásos állományé 15 %-kal emelkedik, míg
a közalkalmazottak esetében nem éri el a 10 %-ot.
A közalkalmazottak illetmény-elõmeneteli rendszerében az "A" fizetési osztály
elsõ fizetési mértéke, az ún. A1 nem emelkedik, 1996. évben is
8500 forint/hó/fõ marad, egyezõen az 1995. évi szinttel. Egyenlõre nincs mód a
közalkalmazottak 1992. július 1-je elõtti munkaviszonyának figyelembevételére
a közalkalmazotti illetmény-elõmeneteli rendszerben. Változatlanul fennáll
azonban az a lehetõség, hogy a közalkalmazottakat foglalkoztató intézményeknél
létszámcsökkentéssel elérhetõ megtakarításból illetményemelést hajtsanak
végre. Központi forrásokból illetményemelést - a forráshiányon túl - olyan
viszonyok között megvalósítani nem lenne célszerû, amikor e területen további
létszámcsökkentésekre kell sort keríteni az intézményrendszer átalakításával,
mûködõképessé tételével összefüggõen. Valamennyi területen meg kell találni a
kevesebb létszám hatékonyabb foglalkoztatását, részükre magasabb illetmény
megállapítását.
A központi költségvetési szervek bevételeinek megalapozott tervezésére a
költségvetés elõkészítése során intézkedés történt. A többletbevételek
felhasználási szabályainak az 1995. évi pótköltségvetési törvényben elõírt
szigorítása, az 1996. évi költségvetési irányelvek bevételek tervezésére
vonatkozó követelményei, valamint a kincstári finanszírozás bevezetése a
bevételi és kiadási elõirányzatok eddigieknél reálisabb tervezését alapozzák
meg. A köztisztviselõi illetményalap-emeléssel kapcsolatos többletkiadásokból
az intézményekre háruló kötelezettséggel, az 1995. évi és az 1996. évi várható
áremelésekkel összefüggõen növekvõ kiadásokkal összhangban, azok
ellentételezésére is emelni szükséges a bevételi elõirányzatokat.
A központi költségvetési szervek feladataik 1996. évi ellátásához,
mûködõképességük fenntartásához 227,3 milliárd forint bevételt terveztek, 41,5
milliárd forinttal (22 %) többet az 1995. évi - annak idején ugyancsak emelt -
bevételi elõirányzatnál.
Az 1994. évi - a költségvetési körbõl való kiszervezésekkel, a pénzmaradvány
és a vállalkozási tartalék igénybe vételével, a közúti autópálya
igazgatóságoknál az Útalaptól átvett pénzeszközök többletével korrigált -
bevételi teljesítést az 1996. évre tervezett bevétel 4,1 milliárd forinttal (2
%) haladja meg.
Az állami források ésszerû felhasználása, egyúttal a kiadások csökkentése a
központi költségvetés tervezésének szigorú feltételei között szükségszerû
követelmény, amelyet nemcsak a szervezet-, a feladatrendszer, a létszámok
racionalizálásával, hanem a kiadások egyes meghatározó tényezõjének, a
beszerzéseknek a szabályozásával is meg kell alapozni. Ezért a Kormány
felügyelete alatt álló központi költségvetési szervek körében központosított -
az 1995. évben megalkotott közbeszerzési törvény által elõírt - beszerzési
eljárás kerül bevezetésre.
A központi költségvetési szervek, illetve ezek termék- és szolgáltatás
vásárlásai meghatározott, fokozatosan bõvülõ körére kialakuló beszerzési
rendszer olyan új eljárási rendet, technológiát jelent, amely azonos szintû
anyagi ellátást olcsóbban biztosít, illetve a homogenizálás révén az átlagos
színvonalat, szakszerûséget javítja. Az adófizetõnek is érdeke, hogy a
közpénzeket felhasználó költségérzékenyebb módon mûködjék, elõnyösebb
feltételek mellett elégítse ki az állami feladatellátáshoz kapcsolódó
igényeit, csökkentse a piaci részvételébõl adódó kockázatokat, a piaci
résztvevõk és a nyilvánosság számára is áttekinthetõ legyen a beszerzési
folyamat. A gazdaságosabb beszerzési tevékenység eredményeként az érintett
intézményekben pénzeszközök szabadulnak fel, amelyek sokirányúan vehetõk
igénybe, pl. az adott termékbõl az ellátás javítására, más kötelezettségek
teljesítésére; csökken az azonos szintû szükséglet-kielégítés finanszírozási
igénye.
A rendszerben olyan intézmények mûködnek majd, amelyek a beszerzési
folyamatban a mûszaki és részben a gazdasági normativitást érvényesítik, s
közremûködnek a pénzügyi tervezésnél alapul vehetõ naturális feltételek
meghatározásában is.
A Közbeszerzések Tanácsát - amelynek feladata többek között a közbeszerzéssel
összefüggõ vitás ügyekben való eljárás, továbbá a törvény alapelveinek
megvalósítását segítõ tevékenységek, pl. a Közbeszerzési Értesítõ kiadása, az
érdekelt szervezetek álláspontjának képviselete - a közbeszerzésekrõl szóló
törvény hozta létre, költségvetési támogatása 60 millió forint lesz.
Az államháztartás reformja a központi költségvetési intézményrendszerre is
kiterjed, az elõirányzatok alakulásában elsõ elemei megjelennek.
Több területen az adott ágazat sajátosságaihoz, szakmai feladatrendszeréhez,
feltételeihez is igazodó reformok valósulnak meg (felsõoktatás, kutatás,
honvédelem, egészségügy), s javaslatok készülnek más finanszírozási rendszerek
(a rendõrség, a kultúra területén) korszerûsítésére is. Az intézményrendszer
abból a szempontból is felülvizsgálatra kerül, hogy forrásstruktúrája
indokolja-e a költségvetési szervként való mûködést, a szolgáltatásaihoz
fûzõdõ érdekeltség központi felügyeletet kíván-e. Az elõkészített javaslatok
szerint a központi költségvetési szervek köre jelentõs államháztartási
kiadási-bevételi hatással szûkíthetõ, ha teljes egészében vagy döntõ részben
nem központi költségvetésbõl mûködõ intézmények vállalkozássá, közhasznú
társasággá alakulnak, s kikerülnek az államháztartásból; egyes szervezetek,
célelõirányzatok az önkormányzatoknak, az egyházaknak, a közalapítványoknak
átadhatók. Ezen változások az elõirányzatokban általában még nem tükrözõdnek.
2.6. A helyi önkormányzatok forrásszabályozása
A helyi önkormányzati rendszerben indokolt az önkormányzati szintek közötti
feladatelhatárolás újragondolása. 1996-ra az önkormányzati struktúrában, a
hatáskörök telepítésében nem kerül sor alapvetõ változásokra. Viszont
mindenképpen indokolt a finanszírozási rendszer fejlesztése.
A kulcskérdés az, hogyan lehet a pénzügyi szabályozásban egyszerre
érvényesíteni:
- a helyi jövedelemtermelõ képességben rejlõ mozgósító erõt, az
önkormányzatok döntési jogosítványainak minél tágabb érvényesülését a
helyben keletkezett pénzeszközök felhasználását illetõen, és ezzel a
polgárok nagyobb fokú azonosulását a helyi probléma megoldásban, illetve
- a törvények által minden önkormányzatra egyaránt kötelezõ feladatok
végrehajtásához szükséges feltételrendszer országos esélyegyenlõségét.
A nemzetgazdaság 1996. évi szigorú egyensúlyi követelményei egyértelmûen
determinálják a központi költségvetés mozgásterét, így a helyi önkormányzatok
által számításba vehetõ - költségvetési kapcsolatokból fakadó - forrásokat is.
Az önkormányzati szabályozás fentiekben hangsúlyozott - és az önkormányzatiság
lényegét jelentõ - kettõs követelményébõl 1996. évben ezért az utóbbinak - az
esélyegyenlõség közelítésének - kell prioritást adni úgy, hogy a másik
követelmény is érvényesüljön, de a szabályozás egésze egy sajátos
szolidaritási szemléletet közvetítsen.
A javaslat 1996. évre - az önkormányzati szférában is - elindult stabilizációs
folyamatok továbbvitelét, és az ezeket szakmailag megalapozó reformlépések
következetes pénzügyi alátámasztását szolgálja.
A szabályozás legfontosabb elvei tehát:
- a kötelezõ állami feladatok - elsõsorban a közoktatás - feladatorientált
finanszírozása,
- a területi kiegyenlítés,
- a fejlesztések preferálása,
- a normativitás, kevesebb számú normatív hozzájárulásokkal és központosított
elõirányzatokkal, valamint
- az államháztartás újraelosztásának mérséklése ezen a területen is.
Ezen elvekre építve az 1996. évi szabályozás jellemzõi:
- Az államháztartási reform egyensúlyi követelményeinek megfelelõen a helyi
önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai
lényegében az 1995. évi várható teljesítés szintjén alakulnak, elmozdulás
csak a feladatok változásából adódik.
- Az 1996/1997. tanév kezdetétõl új közoktatási finanszírozási rendszer lép
életbe, amelynél a központi költségvetési támogatás alapvetõen a törvényi
paraméterek alapján kiszámítható pedagógus álláshelyekhez kapcsolódik. A
közoktatás prioritása azáltal is érvényesül, hogy a rendszerben
kétségtelenül meglévõ tartalékok felszabadításával felhasználható források
az ágazatban maradnak.
- Belsõ forrásátcsoportosítás révén bõvül a területi kiegyenlítést szolgáló
eszközrendszer, koncentrálva a legrosszabb, legelmaradottabb helyzetû
térségek felzárkóztatására.
- A személyi jövedelemadó átengedési mértéke, és szabályozásának módja
alárendelõdik a területi kiegyenlítésnek, a közoktatás finanszírozási
rendszere átalakításának, a kötelezõ önkormányzati feladatok biztonságos
ellátásának.
- A kiegyenlítõ mechanizmusok továbbfejlesztésével átalakul az önhibájukon
kívül hátrányos helyzetû, forráshiányos önkormányzatok támogatásának
jelenlegi rendszere.
- A központosított elõirányzatok közül a döntõen speciális feladatokhoz
kapcsolódó, az önkormányzatok szûkebb körét érintõ tételek megszûnnek,
ugyanakkor bõvül az iskolai társulások elterjedését ösztönzõ
elõirányzattal.
Mindezekbõl következõen a helyi önkormányzatok szabályozott forrásai a
következõképpen alakulnak:
milliárd forint-ban
1995. évi várható 1996. évi javaslat
Megnevezés
Állami támogatás és hozzájárulás 318,6 307,1
Személyi jövedelemadó+ kiegészítés 93,6 100,6
Gépjármûadó 2,6 6,0
Munkaerõ-piaci Alapból támogatás a munkanélküliek
jövedelempótlására
-- 10,5
Összesen: 414,8 424,2
Az 1995. évi várható teljesítéshez képest alapjában véve egy tétel okoz
jelentõsebb elmozdulást: a helyi önkormányzati költségvetési szervek is
viselik a 4,2 %-os mértékû munkaadói járulék terhét (eddig e terhet ebben a
körben is a központi költségvetés vállalta). Emiatt 8 milliárd forinttal nõ a
támogatás. Feladat- és forrás átcsoportosításként jelenik meg, hogy 1996-ban a
munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 50 %-át nem központi költségvetés,
hanem a Munkaerõ-piaci Alap finanszírozza.
A táblázat tükrözi azt a követelményt is, hogy a szabályozott források
együttesen csak új feladat miatt emelkedhetnek. Így a Munkaerõ-piaci Alap
belépésén túl a személyi jövedelemadó valamint a gépjármûadó növekedése kivált
állami támogatást.
Az állami hozzájárulások és támogatások elõirányzata közel 307 milliárd
forint, az összes tárgyévi bevételek 34 %-a.
A legnagyobb tételt - 235 milliárd forinttal - a normatív állami
hozzájárulások jelentik. Ez utóbbiak száma csaknem felére csökken, de a
kiadási szükségletekhez igazodóan a megmaradókhoz differenciált szorzószámok
kapcsolódnak. Új a javaslatban, hogy a korábbi években végrehajtott
bérpolitikai intézkedések hatását a normatívák tartalmazzák. Ennél
karakteresebb változást jelent a közoktatási normatívák javára történõ belsõ
átcsoportosítás, amellyel az új közoktatási finanszírozás alapozható meg. Ezen
túlmenõen ezek az állami hozzájárulási jogcímek a közoktatás szakmai
struktúrája mentén összevonódnak, belsõ differenciálásukat szorzók
biztosítják. 1996. augusztus 1-jétõl pedig a közoktatási törvény oktatás-
szervezési paraméterei szerinti álláshely finanszírozásra új típusú fajlagos
értékek bevezetésével történik az áttérés.
A színházi támogatás összege 3,8 milliárd forint, 1,0 milliárd forinttal több
az 1995. évi várható teljesítésnél. A növekmény csak a korábbi évek
bérpolitikai intézkedéseinek hatását, valamint eddig központi intézményként
mûködõ színházak átvételével összefüggõ többleteket tartalmazza.
Indokolt a színházi finanszírozás megújítását elkezdeni, ami több éves
folyamatot jelent. Az államnak ezen a területen úgy kell visszavonulnia, hogy
az perspektivikusan is kiszámítható legyen a színházak tulajdonosai,
üzemeltetõi számára, és egyben fokozatosan adjon teret új szervezeti formák
alkalmazására is. Az 1996. évre szûkül a kezdeményezettek köre és a támogatás
jól definiálhatóan a színházi infrastrukturális kiadásokhoz kötõdik. Ezzel
egyidejûleg érdekeltségi elemet is tartalmaz a szabályozás az önkormányzatok
számára, e célú kiadásai növelésére.
A címzett- és céltámogatások elõirányzata 34 milliárd forint - a beruházások
prioritását érvényesítve - valamelyest több az elõzõ évihez képest. Lehetõség
nyílik a folyamatban lévõ beruházások finanszírozásán túl új induló
beruházások támogatására is. A legnagyobb horderejû beruházások a
szennyvízelvezetés és -tisztítás területén valósulnak meg.
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetû önkormányzatok támogatási rendszere
átalakul. A forráshiányos önkormányzatok támogatási konstrukcióját indokolt
átalakítani, mert egyre kezelhetetlenebbé vált, nem ösztönözte az
önkormányzatokat a forráshiányok kiküszöbölésére, a kiadások szûkítésére. Az
átalakítás az által válik lehetségessé, hogy a szabályozásban kiemelt helyet
kap a területi kiegyenlítés, és segít az allokációs feszültségek oldásán a
normatív hozzájárulások - ezen belül is a közoktatáshoz kapcsolódóak -
súlyának növelése is.
Kiegészítõ támogatásként fennmarad a vis maior esetek feloldása, valamint a
tartósan fizetésképtelenné váló önkormányzatok részére - a külön törvény
szerint - a fizetõképesség helyreállításához általuk igénybevett hitel
kamattámogatása.
A központosított elõirányzatok köre és összege - a centralizált elosztás
szûkítésének követelményét érvényesítve - csökken. A 20,8 milliárd forint
elõirányzatból a legnagyobb tételeket az egyes közoktatási feladatok
támogatása (7 milliárd forint) - ezen belül elsõ helyen az iskolafenntartó
társulások ösztönzése és a közoktatásban végrehajtandó létszám-racionalizálás
támogatása -, a lakossági közmûfejlesztési befizetésekkel összefüggõ támogatás
(4,0 milliárd forint), a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás díjának
támogatása, valamint a gyermeknevelési támogatás
(2,5-2,6 milliárd forint) jelentik. Változás, hogy az árkiegészítés jellegû
támogatásokat is terheli 12 %-os mértékû ÁFA, ennek mértékével a víz- és
csatornaszolgáltatáshoz, valamint a települési folyékony hulladék
ártalmatlanításához kapcsolódó támogatás összege megemelkedett. Új tétel egyes
fõvárosi beruházások hitelfelvételéhez kapcsolódó 1,4 milliárd forint összegû
kamattámogatás.
Az önkormányzati tûzoltóságok támogatására 7,1 milliárd forint a javaslat. Ez
nemcsak az 1995. év közepén az önkormányzatok költségvetésébe átcsoportosított
támogatás szintrehozását tartalmazza, hanem színvonal javításra és a tûzoltók
15 %-os bérfejlesztésére is fedezetet nyújt.
Az önkormányzati szabályozás új elemeként lép be 5,0 milliárd forint
elõirányzattal a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás. A
szabályozás ezáltal - összhangban az 1996. évi gazdaságpolitikai programnak a
vállalkozási feltételek javítására irányuló törekvésével - erõsíteni kívánja
az önkormányzatok szerepét a vállalkozások infrastrukturális feltételeinek
megteremtésében, illetve fejlesztésében, javítva a helyi gazdasági átalakulás
lehetõségeit. Az elõirányzat a megyék között az elmaradott és jelentõs
munkanélküliségû területek mutatói alapján oszlik meg, s megyén belül a helyi
önkormányzatok a létrejövõ megyei fejlesztési tanácsokon keresztül
pályázhatnak.
A személyi jövedelemadó átengedési mértékét az 1995. évi 35 %-ról a Kormány 3
év alatt 40 %-ra kívánja emelni; 1996-ra a javaslat 36 %. A helyben maradó
mérték 3 év alatt 29,5 %-ról 20 %-ra csökken; az 1996. évre javasolt mérték 25
%. Így 1996-ra 11 %-pontnak megfelelõ összeg normatívan, döntõen
népességarányosan illeti meg a helyi önkormányzatokat.
Ezek alapján az 1996. évi személyi jövedelemadó elõirányzat 100,6 milliárd
forint. A helyben maradó összeg 69,9 milliárd forint, a normatívan elosztott
összeg pedig 24,2 milliárd forint. Ebbõl a megyei önkormányzatokat illeti 2,5
milliárd forint - a térségi intézmények biztonságos fenntartása érdekében. Az
összeg felerészt népességarányosan, felerészt pedig azonos összegben képzõdik
a megyéknél. A települési önkormányzatokat illeti 21,7 milliárd forint,
népességarányosan. Az elmaradott, kedvezõtlen gazdasági adottságú, az országos
átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliségû körzetekbe tartozó települések,
önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetük miatt az átlagos összegnek -
1.741 forint/fõnek - a kétszeresét kapják.
A kialakult arányoknak megfelelõen alakul a személyi jövedelemadó kiegészítés
rendszere.
A gépjármûadó konstrukciója változik. Ennek lényege: a jelenlegi adó minimális
mértéke a kétszeresére emelkedik, s az önkormányzat a törvényben megszabott
felsõ határig maga állapíthatja meg az adó mértékét. Így megduplázható a
jelenlegi bevétel, melynek eredményeként az önkormányzatok mintegy 3,4
milliárd forinttal több forráshoz jutnak.
Új elem a helyi önkormányzati forrásszabályozásban a Munkaerõ-piaci Alapból
átvételre kerülõ 10,5 milliárd forint. Eltérõen az eddigiektõl, 1996-ban a
munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 50%-át nem a központi költségvetés
(a központosított elõirányzatból), hanem a Munkaerõ-piaci Alap finanszírozza.
Az önkormányzati illetékekbõl a helyi önkormányzatok részesedése 1996. évben
is 50%, s nem változik a megyei, valamint megyei jogú városi önkormányzatok
közötti megoszlás sem. E forrásnál 1,5 milliárd forinttal emelkedhet a bevétel
több tényezõ hatására. 1995. évben a stabilizációs törvény részeként módosult
az illeték törvény is, s ezáltal a vagyonszerzési illetékeknél, a gépjármû
szerzési illetéknél, valamint az eljárási illetékeknél emelkedtek a mértékek.
Ezek megalapozzák a bevételi növekményt annak ellenére, hogy az ingatlan
nyilvántartási eljárási illetékek - a földhivatalok bevételévé válva -
igazgatási- szolgáltatási díjjá alakulnak át, és a termõföld szerzéssel
kapcsolatos illeték kedvezmények is bõvülnek.
A helyi adókból származó bevételként 1996. évben 42,0 milliárd forint
prognosztizálható a helyi önkormányzatok számára. Ez 6,0 milliárd forinttal
több az 1995. évi várható összegnél. A helyi adókról szóló törvény
indokolatlanul széleskörû kedvezményeket, mentességeket biztosít a
magánszemélyek részére (kommunális beruházás kedvezménye, a lakások
adóztatásánál érvényesülõ mentességek, alacsony felsõhatár a magánszemélyek
kommunális adótételénél). Ezek megszüntetésével lehetõvé válik, hogy a
lakosság fokozottabb szerepet vállaljon a helyi közterhek viselésébõl, és az
önkormányzat saját hatáskörben dönthessen az indokolt kedvezményekrõl.
A helyi adók számottevõ forrásbõvítési lehetõséget jelentenek az
önkormányzatok egy részénél azért is, mert eddig még nem, vagy csak részben
éltek a helyi adóztatás lehetõségével. A városok mintegy 90%-a mûködtet egy
vagy több helyi adó nemet. Az önkormányzatok körülbelül egyharmadát kitevõ
kistelepülések jelentõs hányada nem vezetett be helyi adót. A fõvárosban is
várhatóan még 9 kerület - többek között az I., II., XI., XII. - 1996. évben él
elõször a helyi adóztatás jogával.
Az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök feladata az önkormányzati
egészségügyi intézmények és -szolgálatok finanszírozása. Az elõirányzat
megállapítása az 1995. évi teljesítményfinanszírozásból származó bevételek
extrapolálásával csak részben lehetséges. A prognosztizálhatóságot nehezíti,
hogy egyelõre pontosan nem ismertek az intézménystruktúra átalakításával, a
várható ágyszámcsökkentéssel, esetleg kórházbezárással kapcsolatos szándékok.
A helyi önkormányzatok 910,9 milliárd forintos összes tárgyévi forrás
lehetõségén belül a fõbb bevételcsoportok súlyaránya a következõk szerint
alakul:
1994. évi teljesítés 1995. évi várható 1996. évi javaslat
BEVÉTELEK
- saját (folyó és felhalmozási) bevételek
26,1 % 28,2 % 29,9 %
- átengedett bevételek 8,7 % 11,4 % 11,7 %
- állami támogatások és hozzájárulások
39,8 % 37,9 % 33,7 %
- Egészségbiztosítási Alaptól átvett
pénzeszközök 16,1 % 16,1 % 17,0 %
- hitel bevételek 5,8 % 3,3 % 3,6 %
- egyéb bevételek (átvett pénzeszközök,
visszatérülések) 3,5 % 3,1 % 4,1 %
Összesen 100,0 % 100,0 % 100,0 %
Az 1995. évi bevételek várható teljesítéséhez képest a forrás struktúra kissé
megváltozik.
A 8,3 %-kal növekvõ összbevételen belül az állami támogatások aránya 4,2 %-
ponttal csökken, míg a saját és átengedett források, valamint az egyéb
bevételek részaránya növekszik.
A forrásszabályozás alapján a helyi önkormányzatok önállóan döntenek az 1996.
évi kiadási elõirányzataikról.
Elõreláthatóan az összes felhasználás megoszlása:
1994. évi 1995. évi várható 1996. évi javaslat
KIADÁSOK teljesítés
- folyó mûködési kiadások 71,0 % 70,8 % 69,7 %
- felhalmozási és tõke jellegû kiadások
19,5 % 17,9 % 17,5 %
- társadalom- és szociálpolitikai
juttatások 5,6 % 5,2 % 6,2 %
- hitel visszafizetés 0,9 % 2,4 % 2,3 %
- egyéb kiadások és támogatások 3,0 % 3,7 % 4,3 %
Összesen 100,0 % 100,0 % 100,0 %
Lényeges tényezõ, hogy a folyó mûködési kiadásoknak - 634,5 milliárd forint -
az 1995. évi várható teljesítéséhez képest 6,4 %-os emelkedése a teljes
kiadási struktúrán belül több mint 1 %-os részesedési arány mérséklõdést
jelent. Ez csak nagyon takarékos gazdálkodással, a dologi kiadások szigorú
tervezésével és kizárólag a belsõ tartalékok feltárására épülõ
bérgazdálkodással biztosítható. Megtakarítás származik az önkormányzatok
részére a társadalombiztosítási járulék mértékének csökkentésébõl, amely
segítheti az önkormányzatok stabilizációs intézkedéseit.
A felhalmozási és tõkejellegû kiadások tervezett aránya 17,5 %. Elsõsorban az
infrastrukturális beruházások 1996. évi hangsúlyozottabb állami támogatása
magyarázza a tervezett felhalmozásnak közel 160 milliárd forintra
prognosztizált mértékét.
A társadalom- és szociálpolitikai juttatások - 56,0 milliárd forint -
tervezett 1%-pontnyi emelkedése igen célzott, és szigorúan rászorultság alapú
helyi szociálpolitikára ad csak lehetõséget.
A helyi önkormányzatoknak 1996. évi költségvetésük összeállítása során
figyelembe kell venniük mintegy 21,0 milliárd forintnyi hitelvisszafizetési
kötelezettségüket is, amely 1995. évhez képest kis mértékû, 1,0 milliárd
forintos emelkedést jelent.
A törvényjavaslatban fontos szerepet kap az államháztartási reform részeként
1996. évben a beinduló kincstári rendszer helyi önkormányzatokat kezdetben
érintõ modulja, a nettó finanszírozás. A javaslat megteremti azokat a
szervezeti, folyamatszabályozási és jogi feltételeket, amelyek a közpénzek
kezelésének racionális módját jelentik. Az új finanszírozási megoldás lényege,
hogy csak a járulékoktól, adóktól "megtisztított" járandóságokat kapják meg a
helyi önkormányzatok, biztosítva ezzel, hogy az államháztartás más
alrendszereit - központi költségvetést, társadalombiztosítási alapokat -
megilletõ pénzeszközök közvetlenül kerüljenek a kedvezményezettekhez. A
megoldás azon túl, hogy a központi költségvetés likviditási helyzetét javítja,
az önkormányzati szféra alkalmazottai számára intézményesen tovább növeli a
bérfizetés biztonságát.
Összefoglalóan: A forrásszabályozásban tervezett változások úgy módosítják a
rendelkezésre álló költségvetési bevételek önkormányzatok közötti eloszlását,
hogy egyfelõl a feladatellátás garantálása érdekében a bevételek
átcsoportosulnak - fõképpen a közoktatás tekintetében - a feladatot ellátó
önkormányzatok javára, másfelõl a gazdagabb önkormányzatoktól - amelyek
képesek a helyi gazdasági háttér kihasználásával saját bevételeik növelésére -
a szegényebb önkormányzatok javára. Az új forrásszabályozás elõsegíti a
prioritások érvényesítését, így mindenekelõtt a közoktatás területén, valamint
a területi kiegyenlítés eszközrendszerének bõvítésével. A forrásrendszer
egészét és a tervezett kiadási struktúrát áttekintve az is látható, hogy a
helyi önkormányzatok 1996. évben is jelentõs felhalmozási kiadások
teljesítésére lesznek képesek. Kétségtelen viszont, hogy meg kell tenniük
mindazokat az intézkedéseket is, amelyek gazdálkodásuk hosszabb távú
stabilizálását szolgálják annak érdekében, hogy folyamatosan eleget tudjanak
tenni alapvetõ lakosság-ellátási, szolgáltatási feladataiknak.
2.7. Elkülönített állami pénzalapok
Az 1995. évben az államháztartás egyik alrendszerét képezõ elkülönített állami
pénzalapok mûködése számtalan problémát vetett fel, melyeket az Állami
Számvevõszék jelentéseiben is érintett.
Ezek közül - néhányat kiemelve - meg kell említeni, hogy a saját bevételi
forrásban
35-40 %-ra tehetõ az adó-, járulék-, és díjjellegû bevételek aránya, a
bevételek mintegy 20 %-át teszi ki a korábban visszterhesen kihelyezett pénzek
visszafizetése, 20 % körüli a központi költségvetésbõl származó támogatás, a
bevételek közel 5 %-a pedig a központi költségvetési szervektõl,
önkormányzatoktól, más alapoktól és a rövid lejáratú értékpapír eladásokból
származik.
A feladat ellátás terén is számtalan párhuzamosság jelentkezett, mivel több
alap által ellátott feladatok között átfedések voltak, pazarló gazdálkodást
eredményezve. Ezeknek az adottságoknak a megszüntetése is indokolttá teszi az
alapok felülvizsgálatát.
Az alapok lényegében nem felelnek meg a költségvetési ellenõrizhetõségi,
nyilvánossági alapelvek szerinti mûködésnek sem.
Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy az alapszerû gazdálkodás önmagában is
rontja a költségvetési rendszer mûködésének hatékonyságát, és az átlagosnál
puhább a gazdálkodás, több a szabálytalanság, az alapfeladatoktól eltérõ
feladatok finanszírozására pedig nagyobb a lehetõség.
Az államháztartás pénzügyi reformjának egyik fontos eleme az elkülönített
állami pénzalapoknak, mint államháztartási alrendszernek szûkítése. Az
alrendszer racionalizálása nem jelenti a korábbi alapok által ellátott
feladatok megszüntetését, csak a feladatok finanszírozásának szinkronba
hozását a költségvetési elvekkel.
A reform keretében az elkülönített állami pénzalapok úgy szüntethetõk meg,
hogy az alap kvázi jogutódja a "központi költségvetés" lesz. Ezáltal a korábbi
alap záróállománya és bevételei a központi költségvetés bevételeit képezik, és
kötelezettségvállalásait a központi költségvetés teljesíti.
Az elkülönített állami pénzalapok központi költségvetésbe történõ
integrálásával együttjáró fõbb jellemzõk a következõkben foglalhatók össze:
a) A címrendben fejezeti kezelésû elõirányzatként megjelenített kiadásokat
és bevételeket az Országgyûlés fogja jóváhagyni jogcímenként.
b) Egyes alapok bevételei és kiadásai az illetõ alapokat kezelõ fejezetek
fejezeti kezelésû elõirányzataiban jelennek meg.
c) Az így integrált alapok pályázati rendszere, döntési mechanizmusa
változatlan marad.
d) Az alapok fejezetbe való integrálása a bevételek és a kiadások fejezeti
kezelésû elõirányzatokban történõ megjelenítését jelentik, amelyeken belül az
alcímek és a további tagolás az alapról szóló törvényi elõírásoknak felelnek
meg.
e) Az integrálás nem jár a saját bevételek elvonásával, a bevételi és a
kiadási jogcímek módosításával.
f) Változatlan marad a felügyeleti jogkör, a kiadások feletti döntési
hatáskör és a pénzkihelyezés módja.
Minden fejezetbe integrált alapra érvényes, hogy a kötelezettségek és egyéb
kiadások fedezetét a központi költségvetés bruttó kiadásai fogják tartalmazni.
A bruttó kiadások fedezetére szolgálnak a volt alap jogcímein befolyó saját
bevételek és az azt kiegészítõ költségvetési támogatás.
1996. január 1-jétõl a költségvetésbe integrálódó alapok az alábbiak lesznek:
a Gazdaságfejlesztési Alap,
A Központi Mûszaki Fejlesztési Alap,
az Általános Piaci Intervenciós Alap,
a Mezõgazdasági és Erdészeti Alap,
a Munkavédelmi Alap,
az Idegenforgalmi Alap,
a Felzárkózás az Európai Felsõoktatáshoz Alap,
a Gyermek- és Ifjúsági Alap,
az Országos Tudományos Kutatási Alap,
a Menekülteket Támogató Alap,
a Nemzeti Sport Alap,
a Hírközlési Alap,
a Területfejlesztési Alap,
a Kisvállalkozói Garancia Alap,
a Gépjármû Felelõsségbiztosítási és Kárrendezési Alap
a Földvédelmi Alap,
a Halgazdálkodási Alap,
az Állattenyésztési Alap,
a Vadgazdálkodási Alap
1996-ban az Országos Játék Alap megszûnik.
Egyes alapok 1996-ban is az eredeti szabályozásnak megfelelõen mûködnek
tovább. Ezek azok az alapok, amelyeknél a finanszírozás sajátossága, a
feladatok homogenitása, illetve a döntési folyamat különlegessége ezt
indokolja.
1996-ban továbbra is elkülönített állami pénzalapként mûködõ alapok:
a Nemzeti Kulturális Alap,
az Útalap,
a Központi Környezetvédelmi Alap,
a Vízügyi Alap,
a Munkaerõ-piaci Alap (ami a Foglalkoztatási Alap, a Munkanélküliek
Szolidaritási Alapja, a Rehabilitációs Alap, a Szakképzési Alap és a
Bérgarancia Alap összevonásával jött létre).
A központi költségvetésbõl a megmaradó elkülönített állami pénzalapok 1996-ban
3,4 milliárd forint támogatásban részesülnek (a Munkaerõ-piaci Alap
3,07 milliárd forinttal, a Nemzeti Kulturális Alap 0,33 milliárd forinttal).
1996-ban az elkülönített állami pénzalapok GFS egyenlege -3,1 milliárd forint.
Figyelembe véve az államháztartás hiányára feltételként elõírt privatizációs
bevétel nélküli egyenleget, az elkülönített állami pénzalapok az
államháztartás hiányát 11,1 milliárd forinttal növelik.
2.8. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredõ kiadások
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredõ kiadás 39,5 milliárd forint. A
világbanki EIB, EBRD és US AID-tõl felvett hitelek továbbkölcsönzése
változatlanul a nemzetközi elszámolások fejezet kiadásai között szerepelnek,
hiszen azokat a belföldi kedvezményezettek államháztartási kiadások fedezetéül
használják fel.
E kiadások tervezett elõirányzata: 26,8 milliárd forint.
Ezen pénzintézetek felé 1996-ban 11,1 milliárd forint kamatot és
rendelkezésretartási jutalékot kell törlesztenünk.
A Magyar Állam nemzetközi szerepvállalásából következõen különbözõ
tagdíjfizetési kötelezettségek terhelik az országot. A tagdíjakon kívül a
kapott segélyek továbbadását is tartalmazza az 1,6 milliárd forintot kitevõ
vegyes kiadások cím.
2.9. A költségvetés belföldi adósságával kapcsolatos folyó kiadások
Az elnevezés a belföldi államadósságból származó kamatfizetési és egyéb
kiadásokat tartalmazza, amelyek együttes összege 1996-ban 553,5 milliárd
forint, amely mintegy 67 milliárd forinttal haladja meg az 1995. évi várható
összeget (486 milliárd forintot). A bõvülés három okra vezethetõ vissza.
Egyfelõl az adósságállomány növekedésére, a hiányfinanszírozó adósságállomány
várhatóan a GDP %-ban ugyan erõteljesen csökken, de nominálisan emelkedik, ami
mintegy 21,4 milliárd forinttal növeli a kamatkiadásokat. A növekedés másik
fontos oka az adósság szerkezetének átalakulása. Több éve tart és 1996-ban is
folytatódik a kamatmentes, vagy kedvezményes kamatozású MNB források piaci
kamatozásúvá alakítása. Ide tartozik az MNB által korábban kedvezményes
kamattal nyújtott hiányfinanszírozó hitelek lejárata és azoknak piaci
kamatozású állampapírral való refinanszírozása. Hasonlóképpen kamatkiadásokat
növelõ tényezõ a nulla kamatozású, árfolyamváltozásból származó adósság évente
5 %-ának piaci kamatozású állampapírrá alakítása. A központi költségvetés
adósságstruktúráját rontja továbbá az 1992-93. folyamán viszonylag alacsony
fix kamatozás mellett kibocsátott államkötvények részben 1996. elején lejáró
magas állománya. Ezeket újabb állampapírok kibocsátásával kell finanszírozni,
amelyek magasabb kamatszintje kb. 20 milliárd forint többletkiadást
eredményeznek. A harmadik ok az új kibocsátások azon sajátosságával
kapcsolatos, hogy a kamatok megállapítása nem a kifizetéskor, 1996-ban hanem a
kincstárjegyek és más fix kamatozású értékpapírok esetében kibocsátáskor,
változó kamatozású kötvények esetében, pedig általában fél évvel kamatfizetés
elõtt történik, így a kifizetésre kerülõ kamat a korábbi idõszakok magasabb
inflációs - és kamatvárakozásait tükrözik.
A kiadások túlnyomó részét a kamatkiadások teszik ki, amelyek együttes összege
539,6 milliárd forint. Ennek legnagyobb tétele az államkötvényekre fordított
kamat, amely 1996-ban 345,3 milliárd forintra becsülhetõ.
Az államkötvény kamatkiadások a kibocsátási célok szerinti csoportosításban
kerültek az 1996. évi költségvetésben felsorolásra. Ennek alapján a
legjelentõsebb elem a hiányt finanszírozó kötvények kamata, amelyre
175,7 milliárd forintot fordít a költségvetés. További kiugró tétel a
konszolidációval kapcsolatos kötvények kamata, amely 103,3 milliárd forintos
kifizetési kötelezettséget jelent. Ugyancsak jelentõs kiadási igényt
támasztanak a lakással kapcsolatos, továbbá a lejárat nélküli kamatmentes
adósságállomány átalakításával keletkezett államkötvények, amelyekre 23,5,
illetve 28,8 milliárd forintnyi összeget kell fordítani.
Az államkötvényekre fordított kamatkiadásokhoz hasonlóan önmagához képest
szintén bõvülnek a kincstárjegyek kamatai. A 15,1 milliárd forintos növekedés
részben az állománygyarapodás miatt következik be, részben pedig mert a
kamatszintek a korábbi idõszakok magasabb inflációját, kamatszintjét tükrözik.
A kiadásokat növelik még az egyéb kamat-, költség- és jutalékfizetések is,
amelyeknél 1996-ban olyan új címek jelentek meg mint a MÁV hitelek kamata.
A leállított Bõs-Nagymarosi Vízlépcsõrendszer beruházás finanszírozásához az
osztrák kivitelezõ részére a Credit Ansalt Bankverein hitelt nyújtott,
amelynek visszafizetését a szerzõdés szerint a Magyar Villamosmûvek Trösztnek
áramszállításaival 1996-ban meg kell kezdenie. Ahhoz, hogy a költségvetés az
áramszállítások ellenértékét fedezni tudja a hitelnyújtásból keletkezett
államadósságot a központi költségvetésnek 1995. december 31-ei hatállyal
kormányhitelként át kell vállalni.
2.10. Egyéb kiadások
A költségvetés 1996. évre Egyéb költségvetési kiadások címén 5,5 milliárd
forint elõirányzatot tartalmaz, amely 400 millió forinttal tér el az 1995. évi
várható teljesítéstõl.
Jelentõs tétel a közületi kártérítés, amely - döntõen a sertésállományok
fertõzöttsége miatt - a biztosító intézményeknek kifizetett összegeket
foglalja magába. A kifizetések alapja a fertõzött állatok száma és értéke. Az
1995. évi kifizetések várható összege 2,4 milliárd forint, mert az idén, az
elõzõ évhez képest nagyobb arányú volt a megbetegedések száma, valamint az
élõállatok ára is az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett. A következõ évre
nem valószínû, hogy ez a kedvezõtlen tendencia folytatódik, ezért az 1996.
évre az elõirányzat 2,0 milliárd forint, amely már tartalmazza az
ártalmatlanítás költségeit is.
Külön jogcímen szerepel további 0,2 milliárd forint az állat-járványvédelem
céltámogatására.
A külföldön létesítendõ intézetek és képviseletek részére 0,6 milliárd forint
az elõirányzat.
Továbbra is számolni kell a felszámolásokhoz kapcsolódó és kisebb részben a
csõdtörvény megjelenése elõtt lefolytatott szanálási eljárások kapcsán vállalt
korábbi állami kötelezettségek teljesítésével. Ezen a címen az elõirányzat
1,7 milliárd forint.
A magánszemélyek kártalanítására 0,2 milliárd forint, továbbá egyéb elõre nem
tervezhetõ kisebb kiadásokra 0,3 milliárd forint elõirányzat.
A K 600-as hírközlési rendszer mûködtetésének fedezete 0,5 milliárd forint.
2.11. A tartalék elõirányzatok
A központi költségvetés általános tartalékának elõirányzata 1996. évben
13 milliárd forint. Ez az elõirányzat azt teszi lehetõvé, hogy az
államháztartási törvény módosításával összhangban csak rendkívül szigorú
feltételek mellett legyen igénybe vehetõ. A nagyságrendileg a központi
költségvetés kiadási fõösszegének mintegy
0,5 %-át meghaladó összeg azt teszi lehetõvé, hogy a rendkívüli, váratlan,
elõre nem látható eseményekkel összefüggésben évközben felmerülõ kiadási
többleteket finanszírozza.
A központi költségvetési szerveknél 1996. év során végrehajtandó
létszámcsökkentésekkel összefüggõ többletkiadásokra céltartalékot kell
elõirányozni. Ennek fedezete év közben a társadalombiztosítási járulék
mértékének csökkentése következtében felszabaduló támogatási elõirányzat 75 %-
a, melyet a Kormány intézkedésével lehet az év során felhasználni.
A köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény módosításával 1996-ban lehetõvé
válik a központi költségvetési szervek körében a vezetõ beosztású, illetve
felsõfokú végzettségû köztisztviselõk munkájának fokozottabb elismerése. Erre
az illetménykiegészítés
15 %-os mértékének 35 %-ra történõ emelése alapján nyílik lehetõség. Az
emeléshez szükséges elõirányzatot szintén céltartalékként javasolja a
költségvetés biztosítani. A forrás felosztására 1996. évben kerül sor.
2.12. A kormányzati rendkívüli kiadások
A kormányzati rendkívüli kiadások tervezett elõirányzata 14 milliárd forint.
Az elõirányzatból 2,4 milliárd forint - automatikusan teljesülõ
elõirányzatként - az életüktõl és szabadságuktól megfosztottak pénzbeli
kárpótlására nyújt fedezetet.
A Magyar Export-Import Bank Rt-tõl és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt-tõl a
Kormány elsõdlegesen azt várja, hogy tevékenységével segítse elõ és ösztönözze
a magyar termékek exportját. Az EXIMBANK tevékenységében 1996-ban az
exportügyletekhez kötõdõ hitel és garancianyújtás dominál, valamint lehetõsége
lesz a kamatkiegyenlítési rendszer keretében kedvezõ kamatozású exporthitelek
nyújtására.
Az Exporthitel Biztosító Rt. elsõdleges feladata, hogy az exportõröket a
politikai kockázatok ellen biztosítsa Emellett saját kockázatra kereskedelmi
kockázatok ellen is biztosít.
Az 1996. évi gazdaságpolitikai program alapján az export növekménye
1,5 milliárd USD. Ennek alátámasztására szükséges a Bank, illetve a Biztosító
alaptõkéjének növelése, az EXIMBANK esetében 3,2 milliárd forinttal, a MEHIB-
nél 0,8 milliárd forinttal. Az alaptõke növelés 2 milliárd forint központi
költségvetési támogatás nyújtásával és 2 milliárd forint piacképes értékpapír
átadásával történik.
Az Európai Unióhoz történõ csatlakozás elõkészítését 0,5 milliárd forint, II.
János Pál pápa magyarországi látogatásával kapcsolatos és más egyházi
nemzetközi rendezvények kiadásait 0,3 milliárd forint elõirányzatból kell
biztosítani.
A Honfoglalás 1100 éves évfordulója 1996-ban esedékes megünneplésének
elõkészítésével kapcsolatban egyes központi múzeumok rekonstrukciójára
1,8 milliárd forint az elõirányzat.
Az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos kárpótlásokra 4 milliárd forint
fordítható.
2.13. Állami kezességvállalás, az állami kezesség érvényesítése
Az éves költségvetési törvényben kapott felhatalmazások alapján a Kormány
által elvállalt egyedi kezességek közül a tervezés idõpontjában 48 darab volt
érvényben, amelyek együttes összege több mint 250 milliárd forint. Ezek egy
része azonban még csak határozati szintû elkötelezettséget jelent, a
szerzõdések megkötése ugyanis folyamatosan történik és nem is mindig kerül sor
a jóváhagyott keret kitöltésére.
A kezességi szerzõdésben is testet öltött elkötelezettség a tervezés
idõpontjában 201,7 milliárd forint. Ebbõl 26,2 milliárd forintot már 1995.
elõtt törleszteni kellett, 25,9 milliárd forint az idén, 41,7 milliárd forint
pedig 1996-ban válik esedékessé. A fennmaradó mintegy 99,6 milliárd forint
1997. és 2016 között jelenik majd meg fizetési kötelezettségkén. További
8,3 milliárd forint pedig nem ütemezhetõ.
Az 1996. évben esedékessé válható fizetési kötelezettségeket tételesen a XVII.
fejezet tartalmazza. E kezességek egyenkénti áttekintése, kockázat
szempontjából történõ minõsítése, és a várható járulékos költségek valamint az
árfolyamváltozás hatásának számszerûsítése alapján az a következtetés vonható
le, hogy jövõre az állami kezesség érvényesítésének mérséklõdésével lehet
számolni. Ezért az ebbõl adódó kiadásokra mindössze 3,5 milliárd forintot
tartalmaz az elõirányzat. Ez az egyedi és a jogszabályi kezességek fedezetét
tartalmazza. Az utóbbinál csak minimális kötvénybeváltással, a takarékbetétek
esetleges központi forrásból történõ kifizetésével nem számol a prognózis. Az
egyedi kezességgel kapcsolatos várható kiadás csökkenés pedig alapvetõen azzal
függ összeg, hogy a MÁV Rt. pénzügyi szanálása keretében az állam átvállalja
az 1992-95. években felvett likviditási hitelek és az azokkal összefüggõ
kamatterhek törlesztését, így az nem kezesség érvényesítésként, hanem
adósságtörlesztésként kerül majd elszámolásra. Nem kerülhet sor továbbá az
elkülönített állami pénzalapok egymás közötti hiteléhez kapcsolódó kezesség
érvényesítésére sem.
A Magyar Export-Import Bank Rt. saját kockázatra nyújtott garanciaügyleteken
túlmenõen az export elõsegítése érdekében költségvetési hátterû garanciát is
nyújt. E garanciaügyletek kerete 1996-ban 25 milliárd forint. A
garanciabeváltásból keletkezõ költségvetési fizetési kötelezettség várhatóan
1 milliárd forintot tesz ki.
Az EB Rt. által vállalható politikai és árfolyam kockázatok elleni biztosítási
kötelezettség összegének felsõ határa 1996. december 31-én 110 milliárd
forint. Az állomány lejárati struktúráját úgy kell kialakítani, hogy az ne
tartalmazzon túlzott aránytalanságokat a költségvetés jövõbeni
elkötelezettségei szempontjából. Az 1996. évi kárfizetésekre 4 milliárd forint
irányozható elõ.
Az említett három tétel együttesen 8,5 milliárd forint 1996. évi elõirányzatot
alapoz meg az állam által vállalt kezesség érvényesítése jogcímen, amely az ez
évi elõirányzatnál és elõzetes teljesítésnél is alacsonyabb. A tervezettnél
kisebb teljesítés részben az Exporthitelt Biztosító Részvénytársaság, részben
az egyedi kezességek számítottnál kisebb érvényesítésébõl adódik.
A Hitelgarancia Rt. készfizetõ kezességeinek érvényesítésébõl a társaságot
terhelõ fizetési kötelezettségek 70 %-ára vállalt költségvetési
viszontgarancia fedezete 1,5 milliárd forint.
IV. A HIANY FINANSZIROZASA ES A KÖZPONTI KÖLTSEGVETESI ADOSSAG TÖRLESZTESE
A központi költségvetés privatizációs bevételek nélkül számított hiánya 1996-
ban 224,8 milliárd forint lesz. Ebbõl a finanszírozási igénybõl 100 milliárd
forintot az 1996-ban a központi költségvetést illetõ privatizációs bevétel
biztosít. A központi költségvetésnek az 1996. évi hiány miatt keletkezõ
privatizációs bevétel utáni finanszírozási igénye így 124,8 milliárd forint.
Ezen felül a központi költségvetés finanszírozását a következõ igénybevételek
módosítják:
- a Társadalombiztosítási Alapok 1996. évi forgóalap-igénybevételi
növekménye, amely a tervezett hiánnyal megegyezõen 17 milliárd forint,
- a MÁV konszolidációja keretében 1996-ban a költségvetés átvállalja a MÁV
likviditási célból 1992 és 1995 közötti idõszakban felvett, összesen
42,2 milliárd forint összegû hitelállományát,
- az árfolyamváltozások miatt az MNB-vel szemben keletkezõ lejárat nélküli,
nulla kamatú adósság elõzõ évi állományának 5 %-át piaci kamatozású
kötvénnyé kell alakítani, ami várhatóan 107,7 milliárd forint összegû
kötvénykibocsátást jelent 1996-ban,
- az árfolyamváltozások miatt az MNB-vel szemben keletkezõ lejárat nélküli,
nulla kamatú adósság állománya várhatóan 172,3 milliárd forinttal
növekszik,
- a költségvetés közvetlen külföldi adóssága az árfolyamváltozások és az új
hitelfelvételek következtében 51,2 milliárd forinttal emelkedik.
Az 1996-ban jelentkezõ finanszírozási igényt csökkenti a kincstári rendszer
kiépülése, amelynek keretében - a korábban megkezdett folyamat újabb
állomásaként - mintegy 50 milliárd forint összegû pénzeszköz kerül
központosításra, amely korábban a központi költségvetési szervek és az
elkülönített állami pénzalapoké volt. A teljes finanszírozási szükséglet 1996-
ban ily módon várhatóan 433,8 milliárd forint.
A finanszírozási igény biztosítására a központi költségvetés hiányt
finanszírozó adósságállománya 89,2 milliárd forinttal nõ, az egyéb célokat
finanszírozó kamatozó adósságállomány az esedékes törlesztések és a nullás
állomány 5 %-ának kötvényesítése miatti 107,7 milliárd forintos kibocsátás
eredményeképpen 57,8 milliárd forinttal emelkedik. A központi költségvetés
belföldi nem kamatozó adósságának növekménye 172,3 milliárd forint, a külföldi
adósság nettó bõvülése 42,6 milliárd forint. Ezek a kibocsátások és adósság
növekedések összességükben a kincstári egységes számla egyenlegének
72,0 milliárd forintos állomány csökkenése mellett biztosítják a költségvetés
finanszírozási igényét.
A központi költségvetés bruttó belföldi kamatozó adóssága 1996-ban
155,7 milliárd forinttal várhatóan 2.589,0 milliárd forintra nõ, amin belül a
hiányt finanszírozó adósság 1.541,1 milliárd, az egyéb kötelezettségek miatti
adósság 1.047,8 milliárd forintot tesz ki.
Az 1996. évi finanszírozási helyzetet a korábbi évhez képest relatíve kisebb
hiány mellett a lejáró állampapírok fokozott megújítási igénye határozza meg.
Amíg 1995-ben a hiányt finanszírozó adósságból összesen 135,2 milliárd
forintnyit (ebbõl 119,1 milliárd forint összegû kötvényt) kellett megújítani,
addig 1996-ban várhatóan már 280,6 milliárd forintra nõ a megújítási igény,
amibõl az államkötvények 187,3 milliárd forintot tesznek ki.
A központi költségvetés belföldi adósságára fizetett kamatok az 1995. évben
várható közel 470,8 milliárd forintról 1996 végére 539,6 milliárd forintra
emelkednek, ami több mint 68,8 milliárd forintos növekedést jelent az elõzõ
évhez képest. A központi költségvetés "XXXI. A költségvetés belföldi
adósságával kapcsolatos folyó kiadások" fejezet teljes összege, amely a
kamatkiadásokon túl 1995-ben 15,4, míg 1996-ban 13,9 milliárd forintnyi egyéb
kifizetések (többek között az adóssághoz kapcsolódó jutalék- és
reklámköltségeket, továbbá egyes, a lakásépítés támogatásával kapcsolatos
kifizetéseket, stb.) is tartalmaznak, 1996-ban várhatóan elérik az
553,5 milliárd forintot. Bár a növekedés jelentõs, a kamatkiadások GDP-hez
mért aránya nem emelkedik, hanem az 1995-ös 8,6 %-ról 8,3 %-ra csökken 1996-
ban. Noha a kamatkiadások nominálisan 17,3 %-kal nõnek a jövõ évben,
reálértékben mintegy 4 %-os csökkenés következik be.
Az 1996. évi kamatfizetés 64 %-át az államkötvények után fizetett kamatok,
22,2 %-át a kincstárjegyek kamatai, 13,8 %-át a költségvetés által felvett MNB
hitelek kamatai teszik ki. Ugyanakkor figyelemre méltó tény, hogy a hiányt
finanszírozó adósságra fizetett kamatok az összes kamatkiadásnak csak a
63,2 %-át teszik ki.
A központi költségvetés kamatkiadásai annak ellenére nõnek nominális
értelemben, hogy a Kormány gazdaságpolitikai programja alapján az 1995. évre
átlagosan várható 28,5 %-os fogyasztói árindexhez képest 1996-ban az átlagos
árindex jelentõs mértékben, 20,4 %-ra csökken. Az árindex gyors ütemû
csökkenését azonban a költségvetés kamatkiadásai több ok miatt sem követik
azonos gyorsasággal. A kamatkiadások fogyasztói árindextõl elmaradó, de mégis
jelentõs emelkedését több tényezõ együttes hatása eredményezi.
Az egyik fontos, általános tényezõ, hogy az államadósság után fizetendõ
kamatok a korábbi idõszakok magasabb inflációját, kamatszintjét és az akkori
változásokat tükrözik. Szintén fontos tényezõ, hogy a kamatvárakozások
általában csak bizonyos késéssel követik az infláció változásait. Ebbõl a
szempontból nagy jelentõségû, hogy a stabilizációs program képes lesz-e
növelni a befektetõi bizalmat és ösztönözni tudja-e a forint-megtakarítások
emelkedését. A befektetõi bizalom erõsítése és a megtakarítások magas szintje
együttesen biztosíthatja a költségvetés kamatkiadásainak folyamatos
csökkenését.
1996-ban a Pénzügyminisztérium a megelõzõ évi kamatszinthez képest jelentõs,
mintegy 4,1-4,3 %-os állampapír kamatszint mérséklõdéssel számol félévente. A
kamatszint ilyen mértékû csökkenése csak nagyon átgondolt kibocsátási
stratégia és piaci munka, továbbá a monetáris politikával való szoros
együttmûködés mellett valósítható meg úgy, hogy az ne eredményezze a
megtakarítási hajlandóság csökkenését. A Pénzügyminisztérium eddig is ennek
figyelembevételével hozott döntéseket és tett intézkedéseket, a jövõben
ugyanakkor további intézkedések és döntések gyors meghozatala szükséges,
melyek elsõsorban az állampapír-forgalmazás piaci feltételeit javítják és így,
közvetett módon, elõsegítik a kamatok csökkenését.
1995 folyamán hosszú idõ óta elõször nõtt a 6 és 12 hónapos lejáratú diszkont
kincstárjegyek piaci értékesítése. A kötvények értékesítésénél az aukciós
technikát konzorciális kibocsátások váltották fel, és nagy volumenû,
viszonylag hosszúlejáratú (1,5-2 éves) állampapírok piaci értékesítése
valósult meg. Gyakorlatilag elõször került sor 3-5 éves államkötvények piaci,
nem zárt formában történõ értékesítésére. Elkezdõdött tehát az államadósság
lejárati szerkezetének javítása, a költségvetés finanszírozásának
biztonságosabbá tétele, ami az 1996. évi finanszírozási stratégiának is
alapvetõ eleme lesz.
Az intézményi befektetõk és a pénzügyi közvetítõk viszonylagos fejletlensége
és kis tõkeereje miatt a költségvetés biztonságos és kedvezõ kamatok melletti
finanszírozása csakis a lakossági állampapír vásárlások nagyobb részarányával
érhetõ el. Ezért a Pénzügyminisztérium az állampapírok lakossági
értékesítésének növelését célozta meg, melynek eredményeképpen a közvetlen
lakossági tulajdonban lévõ hiányt finanszírozó állampapír állomány (MNB
nélkül) az 1993. évi 8 %-ról 1995 közepére 18,5 %-ra emelkedett, amely
részarány 1996-ban várhatóan tovább nõ.
Ezen eredményekhez az is hozzájárul, hogy 1995-ben az új finanszírozási
stratégia keretében sikerült az egyes piaci szegmensek igényeihez
rugalmasabban alkalmazkodó értékesítési rendszert kialakítani. Ezen stratégia
keretein belül a Pénzügyminisztérium a Magyar Posta bevonásával 2600 fiókkal
bõvítette értékesítési hálózatát. Hasonlóan piacbõvítõ lépés volt az MNB
fiókok tevékenységének kiterjesztése. E hálózatok fontos szerepet játszanak az
értékpapír-kereskedõi értékesítési hálózattal lefedetlen vidéki területeken
élõ lakossági befektetõk ellátásában. Folyamatban van, hogy a nagy hálózattal
rendelkezõ bankból és hozzátartozó értékpapír-forgalmazó cégekbõl létrejöjjön
a lakossági értékesítés elsõdleges forgalmazói köre. A Pénzügyminisztérium
szerzõdést kötött az OTP Rt-vel a lakosságot megcélzó valamennyi értékpapír
folyamatos értékesítésére. Hasonló szerzõdés megkötése várható olyan nagy
hálózattal rendelkezõ bankokkal, mint például a Budapest Bank, a Magyar
Hitelbank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, valamint a tiszta állami
tulajdonú Konzumbank.
Az állampapír forgalombahozatal rendszere egységesedett, stabilizálódott,
mindenki számára ugyanazokat a feltételeket kínálja a kibocsátó, mely
feltételek nyilvánosak.
További lépésként várhatóan 1996-ban már mûködni fog az intézményi
befektetõket kiszolgáló forgalmazói kör. A rendszer kialakításakor elsõrendû
szempont a versenysemlegesség biztosítása. E forgalmazói rendszer kiépítésével
egyik fõ cél a másodlagos piac likviditásának növelése, mely többek között úgy
érhetõ el, hogy a kibocsátó elõsegíti egy egységes, koncentrált állampapír
piac kialakulását. Likvid, mûködõképes másodlagos piac a befektetõk számára
azért fontos, mert ezáltal tud hozzájutni lejárat elõtt tõkéjéhez, a kibocsátó
számára pedig azért, mert ezáltal válik lehetõvé a finanszírozás lejárati
idejének növelése és likvid másodpiac révén rugalmasabb adósság kezelés
valósítható meg.
Az állampapírok másodpiaci forgalmát jelenleg több intézményi, jogszabályi és
költségtényezõ korlátozza, mint például a pénzforgalmi jutalék, felügyeleti
díjak és az elszámolás-forgalom jelenlegi rendszere. A jogszabályi korlátok
feloldására az elõkészítõ munka folyamatban van, az értékpapír törvény és a
pénzintézeti törvény módosítására még 1995-ben sor kerül.
A pénzintézeti törvény bankokra vonatkozó értékpapír-kereskedelmi tilalma
korlátozza az állampapírpiac továbbfejlesztését, e tilalom feloldása
elengedhetetlen feltétele az elsõdleges forgalmazói kör kiépítésének és egy
koncentrált másodlagos állampapírpiac létrehozásának. A jogszabály
módosításáról kormányhatározat született, az elõkészítés folyamatban van.
A költségvetés finanszírozási szükségletét jelentõs mértékben csökkenti,
egyúttal a finanszírozási mûveletek hatékonyságát javítja a költségvetés
végrehajtását végzõ kincstár 1996. január elsejétõl esedékes felállítása. A
költségvetés bevételeinek és kiadásainak ellenõrzött kezelése még adott hiány
mellett is csökkenti a finanszírozás költségeit, ezen felül a kincstár
államadósság kezeléssel kapcsolatos tevékenységei is javulnak a jövõben
várható pénzmûveletek pontos elõrejelzésével.
A TÖRVÉNYJAVASLAT RÉSZLETES INDOKLÁSA
ELSE RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1996. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
ELSE FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES KIADASAINAK ES BEVETELEINEK FIÖSSZEGE, A HIANY
MERTEKE ES FINANSZIROZASANAK MODJA
1-3. §-okhoz
A törvény és mellékletei tartalmazzák a fõösszegeket, a hiányt, a kiadások és
a bevételek fejezetek, címek, alcímek, elõirányzat-csoportok és kiemelt
elõirányzatok szerinti bontását.
A 2. § a központi költségvetés bel- és külföldi adósságállományának
törlesztésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
A GFS rendszerû elszámolás miatt a központi költségvetés bevételi és kiadási
fejezetei nem tartalmazzák a központi költségvetés külföldi hitlefelvételeit,
bel- és külföldi adósságállományának szerzõdés szerinti esedékes törlesztését,
illetõleg az államkötvények visszavásárlási összegét, aminek részletezését a
törvény mellékletei külön fejezetben (XXXII. "A költségvetés törlesztései és
hitelfelvételei") adja meg.
4. §-hoz
A törvényjavaslat paragrafusa a költségvetési hiány finanszírozására és a
költségvetési forgóalap likviditásának biztosítására hatalmazza fel a
pénzügyminisztert. Ezen belül javaslatot tesz az Országgyûlésnek, hogy az
1996. évi költségvetési hiány, a költségvetési adósság, valamint a
költségvetés likviditásának finanszírozását értékpapír kibocsátásával vagy
hitel felvételével biztosítsa.
A kibocsátási felhatalmazás csak általában szól a kibocsátandó
értékpapírokról, illetve felveendõ hitelekrõl, és nem határoz meg konkrét
arányokat arra vonatkozóan, hogy mennyi államkötvény, kincstárjegy és hitel
legyen a forrás. Ezáltal az államadósság-kezelés rugalmasan tud alkalmazkodni
a pénz- és állampapír-piaci feltételekhez, a különbözõ finanszírozási
instrumentumok változtatásával.
A hiány finanszírozási forrásaként - keretjelleggel - értékpapír-kibocsátás és
hitelfelvételi lehetõség szerepel, az értékpapírok fajtái és azok mennyisége a
pénz- és tõkepiaci helyzettõl függ. Az ehhez való rugalmas alkalmazkodást
szolgálja, hogy - a hiány finanszírozásán, illetõleg a XXXII. A költségvetés
törlesztései fejezetben foglaltakon kívül - a pénzügyminiszter részére
biztosítva van a további értékpapír-visszavásárlási és hiteltörlesztési
lehetõség, valamint ezek esetleges pótlólagos finanszírozásának lehetõsége.
A hiány finanszírozása mellett a költségvetés folyamatos likviditásának
fenntartásához elengedhetetlen, hogy likviditási célból is történhessen
állampapír kibocsátás.
A MÁV Rt. mûködõképességének fenntartása céljából a Kormány döntése alapján a
központi költségvetés átvállalja a MÁV Rt. által 1992-95. között felvett
likviditási hiteleket. Az Országgyûlés ebben a szakaszban hagyja jóvá a
Kormány döntését, és rendelkezik a MÁV Rt. által felvett likviditási
hiteleknek az államadósság keretében történõ kezelésérõl.
Az MNB tv. értelmében az éves költségvetési törvényben kell megállapítani az
MNB által a központi költségvetésnek kedvezményes kamattal nyújtott hitelek
adott évre érvényes kamatlábát.
A nem folytatódó Bõs-Nagymaros beruházás részbeni finanszírozására az osztrák
Credit-Anstalt Bankverein által az építkezés megvalósítását végzõ
Österreichise Verbundgesellschaftnak folyósított hitelbõl eredõ tartozás
állománya - a kamatokkal együtt - 1995 végén 11 067,4 millió ATS összegben,
prognosztizált Ft/ATS árfolyamon közel 150 milliárd forintban
valószínûsíthetõ. Az átvállalás nyomán ezzel az összeggel nõ a kormányhitel-
tartozások 1995 végi állománya.
MÁSODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES ES AZ ALLAMHAZTARTAS MAS ALRENDSZEREI EGYES
ELIIRANYZATAINAK MEGALLAPITASAVAL, TELJESITESEVEL, ILLETILEG
FELHASZNALASAVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZESEK
A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES TARTALEK-ELIIRANYZATAI
Általános tartalék
5. §-hoz
A központi költségvetésben az Áht. elõírásának megfelelõen tartalékot kell
képezni az elõre nem valószínûsíthetõ, s így nem is tervezhetõ kiadások
fedezetéül, illetve a betervezett, de elháríthatatlan ok miatt jelentkezõ,
bevételikiesés pótlására. Ennek 1996. évi elõirányzata 13 000 millió forint.
Céltartalék
6. §-hoz
A központi költségvetésben az 1996. évben végrehajtandó létszámcsökkentés
fedezetére év közben céltartalékot kell képezni. Ennek elõirányzatosításáról a
Kormánynak kell gondoskodnia. A céltartalék fedezete a társadalombiztosítási
járulék 1996. évi csökkentése nyomán a központi költségvetési szerveknél
felszabaduló támogatási elõirányzat meghatározott része.
Rendes és rendkívüli kiadások és bevételek
7. §-hoz
Az Áht. elõírásának megfelelõen - és az ott meghatározott ismérvek szerint
csoportosítva - a törvényjavaslat 1. és 2. számú melléklete külön-külön
tartalmazza rendes és rendkívüli kiadásokat és bevételeket. A rendkívüli
kiadások közül kiemelten felsorolja a kormányzati rendkívüli kiadásokat. A
központi költségvetés rendes bevételének minõsíti a vámbiztosíték mindenkori
összegét.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
8. §-hoz
Az állam mint tulajdonos elvonja a tulajdonosi jogosítvánnyal felruházott
szervezet kezelésében lévõ kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben,
valamint vállalkozásokban lévõ állami részesedés, illetve az állami vagyont
megtestesítõ részvények után az 1996. évben kifizetésre kerülõ osztalékot és
az állami vagyon más hozadékát.
A privatizáció során keletkezett készpénzes bevételekbõl 100.000 millió
forintot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. a központi költségvetésbe
fizet be.
Az ÁPV Rt. által kezelt állami vagyon (ideértve a kiürült szovjet katonai
ingatlanokat is) értékesítésébõl, átmeneti vagy tartós bérbeadásából, eseti
hasznosításából származó bevételek továbbra is megoszlanak az önkormányzatok
és a központi költségvetés között, figyelembe véve a ráfordításokat is. A
végleges és ideiglenes hasznosításból származó bevételeknél részesedés 1996-
ban egyaránt 50-50 %-os mértékû. Ez az arány jól szolgálja a helyi és a
központi költségvetés érdekeit.
9. §-hoz
A központi költségvetést illeti meg mindazon bevétel, amely a kincstári
vagyonkezeléssel foglalkozó szervezet által kezelt állami vagyon
értékesítésébõl, átmeneti vagy tartós hasznosításából származik, ha törvény
másként nem rendelkezik.
10-11. §-okhoz
Az államháztartásról szóló törvény 108. és 109. §-ai értelmében a
költségvetési törvényben értékhatárokat kell megállapítani az elfogadási
jogosultságra az állam javára lemondott vagyon esetében, a versenytárgyalási
kötelezettségre a vagyon elidegenítésénél, továbbá a használati, illetve
hasznosítási jog átengedésénél.
A törvényhelyek nemcsak az Áht által támasztott követelményt elégítik ki,
hanem a központi költségvetési szervek feladatellátásához nem szükséges, vagy
gazdaságtalanul mûködtethetõ vagyonának hasznosításával kapcsolatos
jogosítványokat is értékhatárhoz köti, meghatározva az értékhatárokhoz kötött
engedélyezésre, hozzájárulásra jogosultakat.
A központi költségvetési szervek gazdasági pozíciójának változása, az állami
feladatok ellátása, az azzal kapcsolatos módosuló feltételek szabad ingatlan
kapacitásokat hoznak létre. Ezek értékesítése csökkenti a mûködési kiadásokat,
és egyúttal lehetõséget ad a szorító gondok, az esetlegesen meg nem fizetett
köztartozások teljesítésére is. Általános szabályozás mellett módot kell adni
az ily módon keletkezett többletbevételek szükségletnek, fejlesztési célnak
megfelelõ struktúrájú felhasználására a Kormány egyedi mérlegelési körében,
kivéve a 10 millió forint alatti értékesítéseket, a bevétel viszonylagos kis
értéke miatt.
Az értékhatárok az elõzõ években alkalmazottnál - általában 50 %-kal -
magasabb értékûek, figyelemmel az ingatlanérték-változásokra, bár
kétségtelenül az ingatlanpiacon igen sok a kincstári értékesítési szándék.
A 10 millió forint értékhatár fölötti ingatlan értékesítéseknél az
értékesítési folyamat módosítása, a nyilvános versenytárgyalás ÁPV Rt. általi
lebonyolítása az egységes, áttekinthetõ értékesítést célozza.
A Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium valamint az IM Büntetés-
végrehajtás kezelésében lévõ lakások bérlõ számára történõ értékesítési
bevételének teljes visszahagyása segíti a minisztériumok feladatainak
megoldását.
Az államháztartás ugyanazon alrendszeréhez tartozó költségvetési szervek saját
használatra nem szükséges ingatlanai vagy ingatlanrészei egymás közötti
bérbeadásának elõsegítését, gyorsítását célozza a törvényhelyben a nyilvános
versenytárgyalási kötelezettség elengedése.
12. §-hoz
A beruházásoknál gyakran akadnak olyan, elõre nem látható objektív akadályok,
amelyek miatt a pénzügyi lebonyolítás áthúzódik a következõ évre, illetve a
mûszaki teljesítés objektív akadályai miatt az év végén elõirányzat-maradvány
keletkezik. Annak érdekében, hogy a beruházások jóváhagyott dokumentumai
alapján megkötött szerzõdésekkel a beruházás teljesíthetõ legyen, a
felhasználható pénzmaradványokkal, illetve elõirányzat-maradványokkal az 1996.
évi költségvetési törvény szerinti elõirányzatokat meg kell növelni.
Intézményi körben a gazdaságosabb megoldás érdekében javasolt a beruházási és
felújítási elõirányzatok közötti átcsoportosítási lehetõség.
A MÁV Rt. mûködésének stabilizálása, a lecsökkent fuvarozási teljesítményekhez
való igazodás indokolttá tesz - egyéb intézkedések mellett - létszám-
racionalizálást is. A tevékenység egyes területein és egyes szervezeti
egységeknél az ehhez szükséges mûszaki fejlesztést támogatja az állam.
A MÁV Rt. jelentõsen lecsökkent szállítási teljesítményei miatt indokolt
felülvizsgálni a gyengeforgalmú, veszteséges vasúti mellékvonalak
üzemeltetését. Azokon a területeken, ahol más üzemeltetõvel a vasútvonal nem
tartható fenn és megszüntetésre kerül, ott az állam az érintett VOLÁN
társaságok és más közremûködõ szervezetek részére nyújtandó támogatással
segíti elõ a személyszállítási alapfeladatok ellátását
A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések
13. §-hoz
A központi költségvetési szervek vállalkozási tevékenységbõl származó
eredményüknek a társasági adónak megfelelõ (18 %) mértékben csökkentett részét
használhatják fel. Az alaptevékenység ellátásához felhasznált eredménybõl ez a
hányad nem kerül visszatartásra.
E paragrafusban jelenik meg elõször a Kincstár mûködésének azon hatása, hogy
az intézmények elõirányzatokkal (és nem pénzzel) gazdálkodnak. Így nem
befizetést teljesítenek, hanem a bevételbõl (eredménybõl) a Kincstár, a
központi költségvetés által vissza nem tartott hányadot használhatják fel
(lásd még 14-16. § elõírásait).
14. §-hoz
E paragrafus felsorolja azokat az elõirányzatokat, melyeknek maradványa -
amennyiben áthúzódó kötelezettség azt nem terheli - a központi költségvetést
illeti, ami az elõirányzati maradvány törlésével realizálódik. Egyúttal
rögzíti azt, hogy az elõirányzatok teljesítésének elszámolását ki jogosult
felülvizsgálni és jóváhagyni.
15. §-hoz
Az ebben a paragrafusban felsorolt bevételek eredeti elõirányzatot meghaladó
többletének a fele illeti meg a központi költségvetési szervet. Itt kerülnek
rögzítésre az e szabály alóli kivételek - a teljes összegében felhasználható
többletek - és a vonatkozó elõirányzat módosításának határidejét.
16. §-hoz
E paragrafus központi elvonást (bevételbõl visszatartást) ír elõ a központi
költségvetési szervek meghatározott bevételei körében. Ily módon a támogatás
nélkül, illetve kismértékû támogatással gazdálkodó intézmények is
hozzájárulnak a központi költségvetés egyensúlyának javításához, s mintegy
térítenek az állami vagy szellemi kapacitás használatáért, ami
költségkalkulációs elemként is megjelenik (korrigálva a vállalkozásoktól e
tekintetben való eltérést). A kötelezettség nem vonatkozik az alapvetõ
funkciók (oktatók, kollégiumi ellátás, egészségügy stb.) ellátásáért fizetett
térítésekre, illeték jellegû bevételekre, az állami hatósági feladatok
díjaira, az átvett pénzeszközökre, felhalmozási célú bevételekre.
A kötelezettség alóli mentességeket oktatási, egészségügyi-szociális,
kulturális, kutatási célok, illetve a mezõgazdasági termékek alacsony
jövedelmezõsége indokolják. A média intézményeinek mentesítését várható
átszervezésük, a rájuk vonatkozó korszerûsítési javaslatok indokolják.
Hasonlóan mentességet élvez az IKM Külkereskedelmi Szolgálat is a bevétel
elenyészõ nagyságrendje miatt.
A Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóság esetében havi 60 millió forint
befizetési kötelezettség elõírására kerül sor, melyet az Igazgatóság az
átalakulásáig köteles fizetni.
Az elõírt bevétel visszamaradó összege - a mentesítéseket figyelembe véve -
mintegy 4 milliárd forintot tesz ki, és a "központi költségvetési szervek
kötelezettsége" bevételi elõirányzatának részét képezi.
Az alaptandíj mértékét a Kormány rendeletben, a kiegészítõ tandíj mértékét a
felsõoktatási intézmény szabályzatában állapítja meg, a döntési szint
különbözõségének felel meg a felhasználási szint eltérése.
17. §-hoz
Az elsõ alapképzésben (illetve szakirányú továbbképzésben) résztvevõ nappali
tagozatos hallgatók, valamint az egyetemi doktori képzésben résztvevõk
pénzbeli juttatásának normatívája az általános szintentartási követelmény
miatt nem emelkedhet, hasonlóan a szociális ellátás egyéb formáihoz.
18. §-hoz
A fogvatartottak foglalkoztatását - törvényi rendelkezés szerint - biztosítani
kell. A foglalkoztatást az e célra létrehozott büntetés-végrehajtási
gazdálkodó szervezetek valósítják meg. Ezen szervezeteknél a különleges
munkaerõ foglalkoztatása során - a polgári élettõl eltérõ - sajátos
(biztonsági, õrzési, betanítási, anyag-felhasználási, javítási, karbantartási
stb.) többletköltségek merülnek fel, melyek az alaptevékenység összköltségének
jelentõs hányadát teszik ki és a gazdálkodás eredményébõl nem fedezhetõk. A
foglalkoztatás biztosítására, a felmerülõ sajátos többletköltségek
finanszírozására a gazdálkodó szervezetek támogatása szükséges.
HARMADIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES ES AZ ALLAMHAZTARTAS TÖBBI ALRENDSZERENEK
KAPCSOLATA
A) A HELYI ÖNKORMANYZATOK ES A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES
KAPCSOLATRENDSZERE
Állami hozzájárulás és támogatás
19-22. §-okhoz
A törvényjavaslat ezen szakaszai a helyi önkormányzatokról szóló, módosított
1990. évi LXV. törvény elõírásának megfelelõen rögzítik a helyi
önkormányzatokat megilletõ állami hozzájárulásokat és támogatásokat, ezen
belül a normatív állami hozzájárulásokat (19. § és a 3., valamint 3/a. számú
melléklet), a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokat (20. §, 4.,
5., 7., 8. számú melléklet), továbbá a kiegészítõ támogatásokat (21. § és a 6.
számú melléklet).
A helyi önkormányzatonként, azon belül támogatás-jogcímenként részletezett
adatokat - az önkormányzatok e törvény jóváhagyása elõtti, központilag
szervezett adatszolgáltatásának felhasználásával - a 3. és a 3/a. számú
mellékletben meghatározott fajlagos összegek alapján a pénzügyminiszter és a
belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé.
A közoktatási törvény módosításával összhangban az 1996. augusztus 1-jével
belépõ új, közoktatási álláshely szerinti normatív állami hozzájárulásokat -
amelyek a 3. számú mellékletben szereplõ hozzájárulások helyébe lépnek - a
3/a. számú melléklet tartalmazza. Ezek a normatívák a közoktatás finanszírozás
új rendszerével függenek össze.
A helyi önkormányzatok színházi támogatását a 4. számú mellékletben foglalt
részletezés szerint a törvény új megoldással szabályozza. A támogatás túlnyomó
része a színházépület mûködtetéséhez kapcsolódik, további támogatás illeti meg
az önkormányzatokat a mûvészeti kiadásokhoz való hozzájárulás formájában, és
pályázati rendszerben részesülhetnek támogatásban az egyéb színházi
intézmények és feladatok.
A címzett és céltámogatások jogcímeit és igénybevételének szabályait a helyi
önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló, módosított 1992.
évi LXXXIX. törvény állapítja meg. A hivatkozott törvény 82. §-a (2)
bekezdésének értelmében - a központi költségvetés helyzetétõl függõen - az új
induló céltámogatási igényekre vonatkozóan az Országgyûlés az éves
költségvetési törvényben szûkítheti és rangsorolhatja a célokat. Az 1996.
évben céltámogatásban részesíthetõ új induló beruházások körének szûkítése és
rangsorolása itt szerepel. A támogatható öt cél figyelembe veszi az 1995. évi
költségvetésrõl szóló 1994. évi CIV. törvény 19. §-a (4). bekezdésében
megjelölt, mûszakilag összetartozó, de a korábbi évek szûkítõ rendelkezései
következtében csak részben megvalósult szennyvízelvezetést és - tisztítást
szolgáló beruházások befejezésére irányuló igényeket is.
Új elem a törvényjavaslatban a felhasználási kötöttséggel járó állami
támogatások között a termelõ infrastrukturális feltételekben meglévõ területi
különbségek mérséklését célzó fejlesztési célú elõirányzat. Ennek megyénkénti
mértékeit - a hatályos kormányrendeletben megállapított elmaradott és jelentõs
munkanélküliségû települések népességszáma figyelembevételével - a 8. számú
melléklet tartalmazza. Az elõirányzat felhasználására javasolt szabályozás
számol a területfejlesztésrõl szóló törvény ez évi elfogadása nyomán létrejövõ
megyei fejlesztési tanácsok közremûködésével, pályázati rendszer
érvényesítésével. Meghatározza azon önkormányzatok körét, melyek részére a
megyei keretbõl támogatás nyújtható.
A helyi önkormányzatok által mûködõképességük érdekében vis maior helyzet
következtében, valamint tartósan fizetésképtelen helyzetük esetén - külön
törvény szerint - igényelhetõ kiegészítõ támogatást e rendelkezés és a
kapcsolódó 6. számú melléklet szabályozza.
A támogatás egyfelõl a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülõ
károk, illetve az elõre nem látható többletkiadásokkal járó kötelezettségek
részbeni vagy teljes elismerésére ad lehetõséget. Az odaítélésrõl a
pénzügyminiszter és a belügyminiszter dönt. A támogatás rendeltetésszerû
felhasználásáról az önkormányzat köteles elszámolni a pénzügyminiszternek.
Másfelõl a tartós fizetésképtelenség esetén - a külön törvényben szabályozott
adósságrendezési eljárás keretében - visszterhes kamattámogatás igényelhetõ,
amelynek odaítélésérõl a belügyminiszter és a pénzügyminiszter együtt dönt. A
szabályozás kiterjed a kamattámogatás mértékére, a visszatérítés maximális
idõtartamára, az igénylés rendjére.
E rendelkezés szabályozza a helyi önkormányzatok, valamint a központi
költségvetés kamatfizetési kötelezettségét azokban az esetekben, ha a helyi
önkormányzat az õt ténylegesen megilletõnél több állami hozzájárulást, illetve
jogosulatlanul állami támogatást vett igénybe, vagy a központi költségvetés a
törvényben elõírt határidõre nem teljesítette a normatív állami hozzájárulás
folyósítását. Ennek szabályai az 1995. éviekkel megegyezõek.
Új szabályként meghatározására kerül az Állami Számvevõszék által feltárt és
az Országgyûlés által jóváhagyott állami támogatás - és normatív állami
hozzájárulás - visszafizetési kötelezettségekhez kapcsolódó késedelmikamat-
fizetési kötelezettség keletkezésének napja, és a kamat mértéke. Ez utóbbit az
igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszeresében szabja
meg.
Az 1995. évvel megegyezõ szabályok szerepelnek a helyi önkormányzatok számára
az éves költségvetésrõl és az éves beszámolóról szóló információ-szolgáltatás
határidejének elmulasztásával kapcsolatos szankciókra, a normatív állami
hozzájárulás átutalásának ilyen esetben történõ felfüggesztésére.
Átengedett, megosztott bevételek
Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása
A fõvárosi önkormányzatok bevételei
23-28. §-okhoz
A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény alapján a
költségvetési törvényben kell rendelkezni az önkormányzatok költségvetése és a
központi költségvetés között megosztandó adó- és más bevételekrõl, illetve
egyéb átengedett bevételekrõl.
A törvényjavaslatban a személyi jövedelemadó megosztásával kapcsolatos
szabályrendszer összességében a feladat- és a forráseloszlás összhangját
javítja.
A személyi jövedelemadóból a központi költségvetés az 1995. évi 35 %
részesedéssel szemben 36 %-ot enged át a helyi önkormányzatoknak. Az 1994.
évre bevallott és településre kimutatott személyi jövedelemadó 25 %-a illeti
meg közvetlenül a települési önkormányzatokat. Ezen túlmenõen összességében 11
%-ot kitevõ személyi jövedelemadó normatívan, döntõen népességarányosan illeti
meg a helyi önkormányzatokat.
Ez utóbbi hányad a fedezete a személyi jövedelemadó-kiegészítésnek, a megyei
önkormányzatok személyi jövedelemadóból való részesedésének, valamint a
települési önkormányzatok település-üzemeltetési feladataihoz normatívan
átengedett adónak.
Személyi jövedelemadó-kiegészítésben részesülnek a községi önkormányzatok,
valamint a városi önkormányzatok az egy állandó lakosra meghatározott
mértékig, városoknál - 35 000 fõig - a lakosságszámuk nagyságrendjéhez
igazodó, összegszerû felsõ korlát alkalmazásával.
A megyei önkormányzatokat a megye állandó lakosai után egyrészt fejkvótával,
másrészt - 1996. évtõl új szabályként - a törvényben elõírt egyenlõ összeggel
illeti meg személyi jövedelemadó-bevétel.
A település-üzemeltetési feladatokra egységesen minden település a
lakosságszáma alapján azonos fejkvótával részesedik. A társadalmi-gazdasági
szempontból elmaradott települések kiegészítõ támogatásban részesülnek, így a
település-üzemeltetési feladatokra a népességarányos összeg kétszeresét kapják
a területi különbségek mérséklésének elõsegítése céljából.
A gépjármûadó 50 %-os átengedési mértéke, valamint az egyéb bevételek
átengedésének szabályai változatlanok az 1995. éviekhez képest.
A helyi önkormányzatok által beszedett illetékekbõl a részesedés szabályai, az
érintett önkormányzatok köre, valamint a bevételek átutalásának a rendje 1995.
éviekhez képest változatlanok.
A helyi önkormányzatok pénzellátásának szabályai
A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége
29-30. §-okhoz
A helyi önkormányzatok pénzellátásának szabályai e rendelkezés szerint
változnak 1996-tól. A Kincstár utalja át a helyi önkormányzatoknak a személyi
jövedelemadót, az állami hozzájárulásokat és támogatásokat.
1996. elõtt a helyi önkormányzatok finanszírozásában a támogatás bruttó módon
került átutalásra, amelynek következtében az önkormányzatok által fizetendõ
közterhek feleslegesen, az államháztartás számára többletköltséget okozva
utaztak az államháztartás alrendszerei között. A központi költségvetés
likviditási gazdálkodásának hatékonysága érdekében a kiadásokat a lehetõ
legkésõbb kell teljesíteni, míg a bevételeket a leghamarabb kell beszedni. Ez
a folyamat az önkormányzatok számára is nehézségek okozhat a mai rendszerben.
Az új finanszírozási rendszerre való áttéréssel az önkormányzatok nagyobb
biztonsággal tudják teljesíteni a közterhekre vonatkozó kötelezettségeiket. A
rendszer lényege, hogy a központi költségvetés, a társadalombiztosítási
önkormányzatok, a helyi önkormányzatok egymás közötti tartozásai többszörösen
beszámításra kerülnek.
Az alapvetõ cél tehát az államháztartáson belüli tényleges pénzmozgások
szûkítése, vagyis az államháztartásban a helyi önkormányzatok körében
keletkezõ közterhek ne "utazzanak" feleslegesen. Ennek érdekében a személyi
juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelõ munkavállalói és munkáltatói
befizetési kötelezettségekkel csökkentett hozzájárulás kerül a helyi
önkormányzatokhoz. Ezen befizetési kötelezettségek teljesítése, elszámolása
jelentõs nagyságrendben pénzforgalom nélkül történik, és az elszámolási,
illetve utalási feladatokat a Kincstár végzi el.
A rendszer elindításának megkönnyítése érdekében 1996-ban a helyi
önkormányzatok januárra összesen 2/13-nyi központi támogatásnak megfelelõ
finanszírozást kapnak, mivel decemberre elõrehozatalra kerül 1/13-nyi
kifizetés az önkormányzatok számára.
A nettósításba a központi költségvetési finanszírozási körben
a normatív hozzájárulások és
az átengedett személyi jövedelemadó
együttes összege kerül.
A nettó finanszírozás meghagyja a helyi önkormányzatok gazdálkodási
önállóságát, hiszen költségvetésüket a jelenlegi gyakorlatnak megfelelõen
továbbra is bruttó módon kell elkészíteniük és elszámolniuk.
Fontos alapelv, hogy a nettó finanszírozásnak országosan egységesnek kell
lennie.
A TÁKISZ feladata technikai: a bérszámfejtés, az információk összegyûjtése és
továbbítása az átutalást végzõ kincstári szervnek. A TÁKISZ a számfejtési
körébe tartozó önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában gondoskodik:
a személyi és egyéb juttatások számfejtésérõl,
a társadalombiztosítási kifizetõhelyi feladatok ellátásáról és
az önkormányzatok, önkormányzati intézmények helyi kifizetéseinek
összesítésérõl.
Szükséges, hogy a TÁKISZ számfejtési körén kívüli helyi önkormányzati
költségvetési szervek a nettó finanszírozáshoz adatot szolgáltassanak a
teljeskörûség érdekében.
Lényegesen egyszerûbbé válnak az államháztartáson belüli pénzforgalmi
folyamatok azáltal, hogy a normatív állami hozzájárulások és az átengedett
személyi jövedelemadó átutalását megelõzõen ezek együttes összegébõl
önkormányzatonként levonják a különféle kötelezettségeket. Az így számított
nettó támogatásokat - a nettósítást végzõ szerv utalványozása alapján - a
Kincstár átutalja az egyes önkormányzatok számára, és intézkedik a keletkezett
befizetési kötelezettségek rendeltetési helyükre való eljuttatásáról.
Szükség van kiegészítõ szabályra azokra a speciális esetekre, amikor a
levonandó befizetési kötelezettség és a forgótõke-visszapótlás együttes
összege meghaladja a rendelkezésre álló támogatási fedezetet; a Kincstár
inkasszóval hívhatja le az önkormányzat számlájáról a hiányzó összeget.
Ezek a szabályok az önkormányzatok kötelezettségvállalásainak teljesítését, a
bérek és járulékok szakszerû számfejtését, biztonságos finanszírozását és a
központi költségvetés likviditásának javítását, valamint az államháztartás
eddigi kamatkiadásainak csökkentését egyaránt szolgálják.
A törvényjavaslat költségvetési befizetési kötelezettséget állapít meg a helyi
önkormányzatok és intézményeik vállalkozási tevékenységének eredménye után,
amelynek százalékos mértéke azonos az 1995. évivel.
B) A TARSADALOMBIZTOSITAS ES A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES KAPCSOLATA
31-32. §-okhoz
A társadalombiztosítási alapokkal kapcsolatos állami garanciavállalás
keretében a központi költségvetés konszolidálja az alapok 1992-1995. évi
hiányát. Ez azt jelenti, hogy az Alapokat az 1995. évi hiányrendezésüket
követõen a megelõzõ évek hiányának rendezése már nem terheli.
A társadalombiztosítási alapok ellátásaik folyamatos teljesítése érdekében a
kincstári egységes számlához kapcsolt megelõlegezési számláról kamatmentes
hitelt meghatározott mértékig, e felett jegybanki alapkamattal vehetnek
igénybe. A meghatározott mértékéig történõ igénybevétel feltétele, hogy ne
rendelkezzenek 1995. január 1-je után vásárolt állami értékpapírral, illetve
egyéb hitelviszonyt megtestesítõ pénzügyi befektetéssel. A hitel
igénybevételének ideje alatt az Alapok befektetési lehetõségét, gazdálkodását
a törvény szûkebb körben engedélyezi.
A hitel igénybevétele éves pénzellátási terv alapján, illetve három hónapra
elõre napi bontású pénzellátási terv készítése és annak a
Pénzügyminisztériumhoz, az ellátási idõszakot megelõzõ hónap 20-ig történõ
benyújtása mellett biztosított.
C) A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES ES AZ ELKÜLÖNITETT ALLAMI PENZALAPOK
KAPCSOLATA
33. §-hoz
Az Országgyûlés a 10. számú melléklet szerint az elkülönített állami
pénzalapok költségvetését hagyja jóvá alaponként, 1996-ban elõször
jogcímenkénti bontásban.
34. §-hoz
1996. január 1-jétõl a központi és helyi önkormányzati költségvetési szervek
által, valamint a normatív állami támogatásban részesülõ nem állami szociális,
egészségügyi, nevelési és oktatási intézményeknél foglalkoztatottak után a
munkaadói járulékot a munkaadóknak saját elõirányzataik terhére kell a
Munkaerõ-piaci Alapba befizetniük. Eddig ezen intézmények esetében a központi
költségvetés átalányösszegben teljesítette a fizetési kötelezettséget. A
javaslat elfogadása esetén mindenhol egységesen a munkáltató maga teljesíti
befizetési kötelezettségét, mely egyértelmû garanciát biztosít a ténylegesen
felmerülõ fizetési kötelezettség teljesítésére, illetve a kincstár
finanszírozási elvével is összhangban van.
NEGYEDIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES ES AZ ALLAMHAZTARTASON KIVÜLI SZERVEZETEK
KAPCSOLATA
TARSADALMI ÖNSZERVEZIDESEK TAMOGATASA
35. §-hoz
E paragrafusban kerül rögzítésre, hogy a szociális, valamint oktatási és
nevelési közfeladatokat ellátó nem állami intézmények a központi
költségvetésbõl mely jogcímeken, milyen összegben és feltételekkel jutnak
állami hozzájáruláshoz. A 9. számú melléklet tartalmazza a normatívák
mértékét, amelyek - a felsõoktatás kivételével - az 1995. évihez képest
jelentõsen emelkedtek hasonló célú, nem normatív elõirányzatok
átcsoportosításával, és ilyen módon változatlanul megegyeznek az önkormányzati
normatívákkal. A felsõoktatási nappali hallgatók oktatásának és kollégiumi
ellátásának normatívája az 1995. évivel azonos. A Javaslat rögzíti, hogy az
igénybe vett hozzájárulással a közfeladatokat ellátó intézmények határidõre
kötelesek elszámolni.
36. §-hoz
A pártok támogatása a törvényben megszabott rend szerint történik. A nemzeti
és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása 1996-tól elkülönül a kisebbségi
önkormányzatok támogatásától. Az országos kisebbségi önkormányzatok mûködését
a költségvetés a költségvetési szervekéhez hasonlóan biztosítja, a helyi
kisebbségi önkormányzatok normatív támogatását a Belügyminisztérium fejezet
tartalmazza.
A fogyatékos embereket képviselõ és segítõ szervezetek közül a korábbi években
csak az országos szövetségek kaptak - címzetten - támogatást. Két év óta
közülük az értelmi fogyatékosokat képviselõ szervezetek támogatását már
együttesen tartalmazza a központi költségvetés. Ugyancsak gondot jelent, hogy
az egyes fogyatékos csoportokat képviselõ szövetségek támogatása bázisszerûen
került át egyik költségvetési évrõl a másikra. Az új szabályozás lehetõvé
teszi, hogy az Országgyûlés erre kijelölt bizottsága behatóan megvizsgálja az
igényeket és a szükségleteket. A szövetségek folyamatos mûködését a döntésig
az elmúlt évi támogatás egy hónapra esõ hányadában megszabott elõleg
folyósítása biztosítja.
Aránytalanságot okozott az is, hogy míg a karitatív szervezetek közül a Magyar
Máltai Szeretetszolgálat címzetten kapta támogatását, addig a hasonló
szervezetek és szolgálatok csak társadalmi szervezetként pályázhattak erre,
sok más társadalmi szervezettel összevetve. Ennek következtében 10 karitatív
szervezet - amelyek között olyan jelentõsek is vannak, mint az AEROCARITAS, a
Johannita Segítõszolgálat vagy a Szent Lázár Lovagrend - is támogatásban
részesül. Mivel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatási elõirányzatának
elkülönítése továbbra is szükségesnek mutatkozik, külön elõirányzat-csoport
tartalmazza az egyéb karitatív szervezetek és szolgálatok támogatását. Ennek
felosztásáról - kijelölt bizottságának javaslata alapján - az Országgyûlés
dönt.
Továbbra is nevesítetten kapja támogatását a Magyar Vöröskereszt, a TIT, a
MTESz és a Magyarok Világszövetsége, amit egyediségük, nagyságrendjük és
kiemelt jelentõségük indokol.
37. §-hoz
A társadalmi szervezetek - ideértve a kisebbségi szervezeteket is - a II.
Országgyûlés fejezetben elõirányzott keretek terhére bevételeikbõl nem
fedezhetõ, de mûködésükhöz elengedhetetlen kiadásaikhoz kaphatnak támogatást.
Ez nem zárhatja ki azt, hogy egyes tevékenységeikhez, illetve akcióikhoz más
költségvetési forrás ne járuljon hozzá, amennyiben ezekkel állami feladatokat
vállalnak át, és a források fölött rendelkezõ szervek ezt hasznosnak ítélik.
ÖTÖDIK FEJEZET
KEZESSEGVALLALASSAL ES KEZESI HELYTALLASSAL
38-41. §-okhoz
A javaslat az ÁHT-ban és az 1994. évi XLII. törvényben foglaltak alapján
meghatározza egyfelõl a Kormány által vállalható új kezességek mértékét,
másfelõl a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt.
által a központi költségvetés terhére vállalható kötelezettségek felsõ
határát. Rendelkezik továbbá a keretek esetleges túllépésérõl, a kereten kívül
vállalható kezességekrõl, valamint a kezesség érvényesítéseként kifizetett
összeg elszámolásáról és behajtásáról.
HATODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES VEGREHAJTASAVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZESEK
Az Országgyûlés kizárólagos hatásköre
42. §-hoz
A csak az Országgyûlés hatáskörében megváltoztatható elõirányzatok, normatív
támogatási jogcímek és összegek, továbbá adók és más bevételek megosztási
arányainak megállapítása e paragrafusban történik.
A központi költségvetés elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül
teljesülõ kiadásai és bevételei
43. §-hoz
A törvényjavaslat ezen paragrafusa nevesíti azon elõirányzatok körét,
amelyeknél a teljesülés elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül eltérhet
az elõirányzattól, mivel azok alakulására az elõirányzat felett rendelkezni
jogosultnak közvetlen ráhatása nincs.
E paragrafus rögzíti, hogy a feladatok átrendezõdése miatt a fejezetek közötti
elõirányzat-átcsoportosításhoz nem szükséges az Országgyûlés jóváhagyása.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezetért felelõs szervek
vezetõinek különleges jogosítványai
44. §-hoz
E paragrafus azon jogosítványokat tartalmazza, amelyek a 7. § (2) bekezdésének
a)-e) pontjaiban megjelölt rendkívüli kiadásoknak az ágazati irányítás
szempontjából teljesítõ fejezet költségvetésébe szükséges átcsoportosítását
teszik lehetõvé, továbbá egyéb elõirányzat-átcsoportosítási jogokat is
szabályoz.
45. §-hoz
E paragrafus az alaptevékenységgel összefüggõ bevételnek minõsülõ tételek
elõirányzatának csökkentését a pénzügyminiszter hatáskörébe utalja, mivel e
bevételek közvetlenül összefüggnek a támogatási igénnyel, illetve a feladatok
ellátásával vagy megszûnésével.
46. §-hoz
A törvényjavaslat a költségvetés végrehajtásához hatásköri rendelkezéseket is
tartalmaz. A költségvetés szerkezeti rendjének megfelelõen jóváhagyásra kerülõ
egyes elõirányzatok feletti rendelkezési jog nem minden esetben esik egybe a
fejezetért felelõs vezetõ jog- és hatáskörével. Ez különösen a Miniszterelnöki
Hivatal, a Pénzügyminisztérium, valamint a Mûvelõdési és Közoktatás
Minisztérium egyes elõirányzatai esetében igaz. A törvényhely célja a
hatáskörök pontos - általánostól eltérõ - meghatározása.
A Bíróságok önálló fejezetben történõ megjelenítésére az Alkotmánybíróság
határozata alapján került sor, mivel a vonatkozó határozat alkotmányellenesnek
minõsítette, hogy a Kormány elõirányzat-csoportosítási joga a bíróságokra -
mint önálló hatalmi ágra - is kiterjed.
Az alkotmányellenes helyzet feloldására az Alkotmánybíróság egyik javaslata a
bíróságok önálló fejezetként való szerepeltetése volt.
A felsõoktatás fejlesztési feladatainak körében 1996-ban - a többi között -
két súlyponti területen szükséges reformlépéseket tenni. Az egyik a szervezeti
integráció, amelynek következtében a költségvetés szerkezeti rendjében külön
címeken megjelenõ intézményi elõirányzatok átcsoportosítására is sor kerül, a
másik az új (a felsõoktatási törvényben elõírt) finanszírozási modell, amely
mind a szervezetek, mind a kiemelt elõirányzatok közötti átrendezés
szükségességével jár. A javasolt törvényszöveg az Országgyûlés és a Kormány
hatásköreit adja át a végrehajtás szervezésében meghatározó feladatokat ellátó
tárcáknak.
Az 1995 tavaszán alakult országos kisebbségi önkormányzatok egy része nem volt
képes költségvetési javaslatot készíteni az elõirányzatok meghatározásához.
Más részük kialakulatlan állapotokat tükrözõ költségvetéseket nyújtott be. A
szükségessé váló korrekciók végrehajtásának lehetõségét teremti meg a
közgyûlésnek adott átcsoportosítási felhatalmazás.
HETEDIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSEGVETESSEL KAPCSOLATOS VEGYES ES ATMENETI RENDELKEZESEK
47. §-hoz
A Kincstár tervezett kialakításával a bankszámlák a kincstári rendszerhez
tartozónak kijelölt körben megszûnnek, a bankszámlák 1995. december 31-ei
egyenlegei a létrejövõ kincstári egységes számlán belül továbbra is a volt
számlatulajdonosok rendelkezésére állnak. Egyfelõl rendezési lehetõségük és
kötelezettségük van a bankszámla-egyenleg és a valós pénzmaradvány közötti
esetleges eltérés miatt, másfelõl pedig a feladatokra - a fejezetektõl, a
társadalombiztosítási és az elkülönített állami pénzalapoktól - célzottan
kapott pénzeszközök 1996. évi felhasználását az eddigi önrevíziós maradvány-
megállapítás keretei között biztosítani kell. Az eddigiektõl eltérõen viszont
más maradványok, megtakarítások, illetve bevételi többletek felhasználására az
önrevíziós eljárás alapján nincs mód, meg kell várni a pénzmaradványok
hivatalos felülvizsgálatát és jóváhagyását.
Az eljárás és felhatalmazás biztosítja azt, hogy a kincstári rendszerre való
áttérés keretében a pénzmaradványok felülvizsgálata és jóváhagyása a
ténylegesen képzõdõ pénzmaradványok teljes körû elõirányzatosításával járjon
együtt, azaz az érvényes jogszabályi elõírások alapján akár elvonásra kerül,
akár 1996-ban felhasználhatóvá válik, az elõirányzatokon és azok teljesítésén
ez a mûvelet megjelenik.
Mindezeknek egyben azt is biztosítaniuk kell, hogy a megmaradó elkülönített
állami pénzalapok, illetõleg a költségvetésbe integrálódott célelõirányzatok
1996. december 31-i maradványa legalább annyi legyen, mint az 1995. december
31-ei állomány.
48. §-hoz
Az 1993-94. években kibocsátott 6 milliárd forint értékû, a budapesti
felsõoktatás fejlesztés céljait szolgáló kötvények visszavásárlásai és
kamatfizetései 1995-ben is folytatódtak, ha ezek változatlan feltételekkel a
központi költségvetés terhére 1996-ban is felmerülnek.
49. §-hoz
E paragrafus a Pénzügyminisztérium központi letéti számlája, azon belül a
Világkiállítási Alap pénzmaradványáról rendelkezik úgy, hogy az 1996. január
1-jével a központi költségvetés vegyes bevételeinél kerül elszámolásra.
50. §-hoz
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 43. §-a (1)
bekezdése szerint a köztisztviselõi illetményalap mértékét a mindenkori
költségvetési törvény határozza meg. 1996. január 1-jétõl az illetményalap
mértéke 18 000 forintról 20 000 forintra emelkedik.
51. §-hoz
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 66. §-ának
bekezdése a szerint "A" fizetési osztály elsõ fizetési fokozatának megfelelõ
illetmény összegét az Országgyûlés állapítja meg. Jelen szakasz szerint 1996.
január 1-jétõl az a "A1" illetmény összege - az 1995. évi szinten maradna -
8 500 forint.
52. §-hoz
A honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése szerint az
Országgyûlés állapítja meg a fegyveres erõk részletes bontású létszámát. Ezt
egészíti ki a fegyveres erõk részletes bontású létszámáról szóló 85/1995.
(VII. 6.) országgyûlési határozat, mely a fegyveres erõk rendszeresített
létszámát rögzíti. Ennek 3. pontja elõírja, hogy a fegyveres erõk
költségvetési létszámát az Országgyûlés évenként a költségvetési törvényben
határozza meg. Célszerû, ha mind a költségvetési, mind a rendszeresített
(állománytábla szerinti) létszámot ugyanaz a jogszabály, nevezetesen a
költségvetési törvény melléklete tartalmazza.
53. §-hoz
A rehabilitációs hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg az 1995.
évi 6 000 forintról 7 000 forintra nõ.
54. §-hoz
E paragrafus rendezi, hogy az életjáradék összege 1996. március 1-jétõl az
1995. évben realizált átlagos nyugdíjemelés mértékével arányosan emelkedik.
55. §-hoz
A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél a Magyar Honvédség hosszú, valamint
középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII. 6.)
országgyûlési határozat értelmében tovább folytatódik a meghatározott
létszámarányok kialakítása. Ennek keretében - többek között - csökken a
közalkalmazotti, illetve sorállományi létszám. Az ebbõl fakadó
megtakarításokat a fejezet egyrészt a hivatásos állomány jövedelmi helyzetének
javítására, másrészt a Kormány év közbeni - a haderõreform megvalósítását
szolgáló - döntései alapján más kiemelt elõirányzatok növelésére használhatja
fel.
56. §-hoz
E rendelkezés biztosítja az Országgyûlés hozzájárulását az Eximbank Rt.és a
Magyar Export Hitel Biztosító Rt. 4 milliárd forintos alaptõke - juttatásához,
melynek forrása 2 milliárd forint költségvetési juttatás és 2 milliárd forint
piacképes értékpapír - juttatás.
57. §-hoz
A rendelkezés célja, hogy az államháztartás elõzetesen megállapított hiányának
túllépését az elkülönített állami pénzalapok vonatkozásában is megakadályozza.
58. §-hoz
Az államháztartás reformja során a központi költségvetési szervek köre -
jelentõs kiadási, bevételi, létszámcsökkentési hatással - szûkíthetõ az állami
feladatokat teljes egészében vagy döntõ hányadban saját bevételbõl
(díjbevételek, alapoktól átvett pénzeszközök, térítési díjak, kutatási
eredmények hasznosítása stb.) mûködõ intézmények vállalkozássá, közhasznú
társasággá, közalapítvánnyá történõ átalakításával. Ezen intézmények a
továbbiakban is 100 %-os állami tulajdonú gazdálkodó szervként vagy
közalapítványként államigazgatási irányítás, illetve felügyelet mellett
mûködnek, állami (hatósági, felügyeleti, kutatás-fejlesztési stb.)
feladataikat jogszabályi felhatalmazás alapján továbbra is ellátják. Indokolt,
hogy a vagyonátadás térítésmentesen történjen.
59. §-hoz
Az államháztartásról szóló törvény csak nyilvános versenytárgyalás
alkalmazásával teszi lehetõvé a költségvetési szervek ingatlan-elidegenítését.
A Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összefüggésben jelentõs értékû
ingatlan vagyon értékesítésére kerül sor. Az ingatlanok egy jelentõs hányada
kedvezõtlen adottságú, értékesítésük elõsegítését célozza e szakasz, a
költségvetési terhek csökkentése érdekében.
60. §-hoz
A § a központi költségvetés - kiadásait és bevételeit összegezõ - mérleg-
mellékletének jóváhagyását tartalmazza.
61. §-hoz
Az EXPO lemondása miatt a fõvárosi infrastrukturális fejlesztések, melyek az
alapvetõ ellátási feladatokhoz is hozzájárulnak, központi források
igénybevételével kerülnek finanszírozásra.
62. §-hoz
A MÁV Rt. gazdálkodásának stabilizálásához - egyéb intézkedések mellett -
szükség van további létszám-racionalizálásra. Ennek megoldását támogatja az
állam 1996. évben 1 milliárd forinttal.
Egyes elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok átmeneti
szabályozása
A Kisvállalkozói Garancia Alap megszüntetésével kapcsolatos
viszontgarancia szabályozása
63-68. §-okhoz
1996. január 1-jétõl az elkülönített állami pénzalapok közül 18 alap
integrálódik fejezeti kezelésû elõirányzatokba, illetve a Menekülteket
Támogató Alap a Belügyminisztérium fejezet "Menekültügyi és Migrációs Hivatal
és szervei" címhez. Az "alapoktól átvett feladatok" címmel vannak szabályozva
a megszûnt alapok bevételi és kiadási elõirányzatai, a megszûnt alapok által
vállalt kötelezettségek, kezességek.
MÁSODIK RÉSZ
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELEIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ
RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
69. §-hoz
A bányászatról szóló - többször módosított - 1993. évi XLVIII. törvény
kimondja, hogy az évente befizetett bányajáradék összegének 10 %-ából
elkülönített alapot kell képezni a bányavállalkozókra át nem hárítható
(elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására. A törvényjavaslat jelen
elõírása arra utal, hogy az átmenetileg 5 %-ra csökkentett összeg átutalását
1996. december 31-éig meghosszabbítsa. Jelenleg a Környezetvédelmi Alapban év
végéig kb. 3,6-3,8 milliárd forint forrás gyûlik össze a tájrendezési
feladatokra. A bányajáradék 5 %-ának átutalása 1996-ban kb. 840 millió forint
további forrást biztosít. Ezen összegek figyelembevételével a feladat
finanszírozására elegendõ forrással rendelkezik a Környezetvédelmi Alap.
A bányászatról szóló törvény alapjá a meglévõ szénhidrogén - mezõkbõl
kitermelt és értékesített kõolaj és földgáz után évente egyenletesen csökkenõ
mértékû bányajáradékot határozhat meg a költségvetési törvény. Ezen termékekre
a bányajáradék mértéke 1996-ban 23,2 %, ami lényegesen magasabb még, mint a
bányászatról szóló törvényben a szénhidrogénekre elõírt 12 %.
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása
70. §-hoz
A hadigondozásról szóló - többször módosított - 1994. évi XLV. törvény a volt
hadiárvák számára egyösszegû térítés folyósítását írja elõ. Mivel a
költségvetés jelenlegi helyzetében erre 1996-ban erre nem nyílik lehetõség, a
kifizetés megkezdését 1 évvel el kell halasztani.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.
törvény módosítása
71. §-hoz
Az ún. kisebbségi törvény finanszírozási koncepciója szerint az országos
kisebbségi önkormányzatok a nekik juttatott vagyon hozadékából fedezik
mûködésük költségeit. A törvény a vagyonjuttatás mértékét is tételesen
megszabta. Az átadható vállalkozói vagyon hozadéka azonban lényegesen alatta
maradna a feltételezettnek, és az értékek felemelésére nincs mód. Ezért
költségvetési tételként kellett beállítani a mûködési kiadások fedezetét, ezt
iktatni a törvénybe, így a vagyonjuttatással kapcsolatos jogszabályok
értelmetlenné váltak.
A kisebbségi törvény azzal számolt, hogy a helyi és országos kisebbségi
önkormányzatoknak csak rendkívüli esetben lesz szükségük állami támogatásra,
ezért lehetõvé tette, hogy az Országgyûlés egyedi mérlegelés alapján ezeket is
részesítse támogatásban annak az elõirányzatnak a terhére, amelyik korábban
(és a továbbiakban) a kisebbségi szervezetek támogatására szolgáll. Mivel a
helyi kisebbségi önkormányzatok támogatását a Belügyminisztérium, az országos
kisebbségi önkormányzatok támogatását az Országgyûlés költségvetése
elkülönítetten tartalmazza, erre a lehetõségre a továbbiakban nincs szükség.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi
III. törvény módosítása
72. §-hoz
Az 1996. évtõl a Munkaerõpiaci Alap téríti meg a munkanélküliek jövedelempótló
támogatására a települési önkormányzatok által kifizetett összeg 50%-át. A
javaslat ennek megfelelõen gondoskodik az 1993. évi III. törvény
módosításáról.
A Magyar Export- Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Export
Hitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény
módosítása
73. §-hoz
Az export ösztönzése érdekében kamatkiegyenlítési rendszer tartós mûködésének
lehetõségét biztosítja a törvény módosítása az Eximbank költségvetési
kapcsolatainak kiegészítéseként. Az ösztönzés az Eximbank által az
exporthiteleket finanszírozó pénzintézetek részére, illetve közvetlenül az
exportõrök vagy a külföldi vevõk részére nyújtott devizahitelek kedvezõ, a
nemzetközi gyakorlatban szokásos kamatfeltételein keresztül érvényesül. Ennek
során a költségvetési hátterû kamatkiegyenlítésben az Eximbank részesül,
amelynek során az általa nyújtott hitelek kamatai és a saját refinanszírozási
költségeinek eltérését negyedévente elszámolhatja a költségvetéssel.
A kamatkiegyenlítési rendszer mûködésének részletes szabályai meghaladják a
törvény kereteit, megfelelõ jogi szabályozási szint a Kormány által kiadott
rendelet; erre ad felhatalmazást e paragrafus.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása
74-75. §-okhoz
A költségvetési törvényjavaslat 29. §-ában elrendelt - a TÁKISZ-ok és a FÁKISZ
útján ellátott - feladatnak és a helyi önkormányzatok új pénzellátási
szabályainak az önkormányzati törvénnyel való összehangolását célozza az e
paragrafusokban javasolt módosítás, figyelembe véve a fõváros és a kerületi
önkormányzatok gazdálkodásának sajátosságait is. A törvénymódosítás nem
érinti az önkormányzatok szuverén döntési jogát a tervezés, gazdálkodás
tekintetében. Az új szabályozás csupán azt célozza, hogy a felhasználási
kötöttségtõl mentes normatív hozzájárulás átutalása a személyi juttatásokhoz
kapcsolódó közterhek nélküli (nettó) összegre vonatkozik. (A részletes
indoklás a 29.§-nál található.)
A pénzforgalomhoz kapcsolódó részletes szabályokat az Államháztartási Törvény
módosítása tartalmazza.
A módosítás továbbá a helyi önkormányzatok adósságot keletkeztetõ éves
kötelezettségvállalásainak (hitelfelvételének, stb.) felsõ határát
szabályozza. Ennek mértékét normatívan, a helyi önkormányzatok e paragrafusban
meghatározott bevételei és kötelezettségvállalásai különbözetének
részarányaként határozza meg. A szabályozás megegyezik az 1995. évi
pótköltségvetési törvényben lévõ szabályokkal. A változtatások országgyûlési
elfogadása kétharmados többséget igényel.
A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény
76. §-hoz
A Javaslat az egyes elkülönített állami pénzalapok megszüntetése miatt
módosítja a szerencsejáték szervezésérõl szóló, többször módosított 1991. évi
XXXIV. törvényt. A Javaslat az egyes szerencsejátékok nyereményre fordítandó
része után az Országos Játék Alapba, a Nemzeti Sport Alapba és a Gyermek- és
Ifjúsági Alapba fizetendõ összeget játékadó-fizetési kötelezettségre
módosítja. Ez a megoldás lehetõvé teszi, hogy a többletbevételek fedezetet
teremtsenek a sport, a kultúra, a mûvelõdés, a gyermek- és ifjúságpolitika
támogatására a Javaslat egyes fejezeteiben elõirányzott támogatásokra.
77. §-hoz
A Polgári Törvénykönyv módosítására azért van szükség, mert évek óta a 20 %-os
kamatfizetési felsõ korlát nincs összhangban a piaci viszonyok között
kialakult kamat mértékével.
A munkavédelemrõl szóló 1993. XCIII. évi törvény módosítása
Az erdõkrõl és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény
módosítása
Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
A halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejû rendelet módosítása
Egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzatok
tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása
78., 83-87. §-okhoz
E paragrafusok elõírásai rendezik a megszûnt alapok bevételi forrásául
szolgáló külön törvényekben meghatározott - törvényi módosításokat.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
módosítása
79. §-hoz
Az 1995. évi XLVIII. törvény 96.§. b/ pontja lehetõvé teszi, hogy a
köztisztviselõk közszolgálati jogviszonya megszûnjön a hivatásos szolgálati
jogviszonyba történõ áthelyezéssel. Ugyanezen törvény 114. §-a ezt a
lehetõséget nem biztosítja a közalkalmazottak részére. A javasolt módosítás
révén a köztisztviselõi és a közalkalmazotti jogviszony közötti indokolatlan
különbségtétel megszûnne és ez a mobilitás lehetõségét elõsegítené. A
tervezett haderõreform során így lehetõvé válik, hogy a közalkalmazotti
állomány jelentõs érdeksérelem nélkül hivatásos állományba kerüljön és ezzel a
foglalkoztatásuk biztosított legyen.
80. §-hoz
A köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény módosításának célja az
államhatalmi szerveknél és a központi közigazgatásban dolgozó felsõfokú
iskolai végzettségûek fokozottabb anyagi elismerése. Az e területen dolgozókra
egyre fokozódó és összetettebb feladatok hárulnak, amelyek az
illetménykiegészítés mértékének felemelésével is csak részben ismerhetõk el. A
teljes köztisztviselõi állományra való kiterjesztés nem indokolt, annál is
inkább, mivel a helyi önkormányzatoknál lehetõség van a törvényben rögzített
illetményalaptól való eltérésre.
81. §-hoz
Az Állami Számvevõszék javaslata alapján kerül rendezésre az orosz
haditechnikai import elszámolása.
82. §
Az Alkotmánybíróság esztergomi székhelye megszûnik. Az új székhely: Budapest.
88. §
A zárjegy elõállításának költségeit nem indokolt az államnak magára vállalnia.
A zárjegy fogalmát ezzel összefüggésben pontosítjuk. A befolyt bevételekbõl
javítani lehet az ellenõrzés feltételeit, és színvonalasabb technikai
megoldásokkal csökkenteni lehet a hamisítás lehetõségét.
89. §
1996. április 1-tõl módosul az Útalap-hozzájárulás mértéke. Ezért szükséges a
törvényben meghatározott értékek újraszabályozása.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
90-97. §-hoz
E paragrafusok tartalmazzák a törvény általános hatálybaléptetõ rendelkezését,
illetõleg a hatálytalanított jogszabályokat. Ezen túlmenõen a Kjt. 87. §-a (3)
bekezdésének módosításáról is rendelkezik. A közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1993. évi C. törvénnyel módosított 1992. évi XXXIII. tv. 87. §-ában
foglalt szabályokat - vagyis azt, hogy a közalkalmazottak 1992. július 1.
elõtti munkaviszonyát is közalkalmazotti jogviszonynak kell tekinteni a
fizetési osztályokba való besorolásnál - változatlanul nincs mód
érvényesíteni. Annak finanszírozására sem a központi, sem az önkormányzati
költségvetésben nincs fedezet.
Tekintettel arra, hogy a költségvetési törvénynek nem feladata a felhasználási
kötöttséggel járó állami támogatások hozzájutási feltételeinek meghatározása,
ezért szükséges, hogy a Kormány azt rendeleti úton szabályozza.
A fogvatartottak foglalkoztatását végzõ gazdálkodó szervezetek (a büntetés-
végrehajtási intézetek kivételével) 1996-tól kezdõdõen a foglalkoztatás
sajátosságait tükrözõ többletköltségeik ellentételezésére támogatást
kaphatnak. A foglalkoztatottankénti átlagköltségek figyelembevételével
kialakított keret felosztási rendjének kialakítására az Országgyûlés az
igazságügyminisztert hatalmazza fel.
Kormányrendeletben szükséges szabályozni a fõváros és a megyei jogú városok
szennyvíztisztítási programjának finanszírozási feltételeit, valamint az
agrárgazdasági támogatások felhasználásának, a gazdálkodó szervezetek egyedi
támogatásának, a felszámolási eljárás alatt lévõ vállalkozások eszközeinek
megvásárlását elõsegítõ kamattámogatás részletes szabályait és feltételeit.