ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 115. §-a alapján az alábbi
i n t e r p e l l á c i ó t
nyújtom be dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter és Kuncze Gábor belügyminiszter
úrhoz:
Hol nyugszanak Hóman Bálint hamvai?
Hóman Bálint akadémikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter méltatlan
körülmények között, a váci fegyházban 1951. június 2-án hunyt el. Ki ne
ismerné a Szegfû Gyulával közösen írt Magyar történet címû mûvét, s az 1916-
ban megjelent Magyar pénztörténet 1OOO-tõl 1325-ig címû munkáját.
199O óta eltelt jónéhány év sem volt elegendõ ahhoz, hogy Hóman Bálint jogi
rehabilitációja megtörténjen, s hogy a Magyar Tudományos Akadémia
visszafogadja a 33 évesen tagjai közé választott, s onnan 6O. életévében
kizárt tudóst.
1946. március 23-án a népbíróság Hóman Bálintot életfogytiglani fegyházra, s
vagyonelkobzásra ítélte.
A Népbíróságok Országos Tanácsa augusztus 16-án az elsõ fokú ítéletet helyben
hagyta, s Hóman Bálint börtönbüntetését a váci fegyházban töltötte. Ma már
vitathatatlan, hogy a nagyhatású történész koncepciós per áldozata lett, s
hiába álltak ki mellette a tárgyaláson például Szegfû Gyula, Waldapfel Eszter,
Wertheimer Adolf, s nem vették azt sem figyelembe a döntés meghozatalakor,
hogy a tanúként megidézett Veesenmayer, a német birodalom egykori teljhatalmú
követe elismerte "egyedül Hóman Bálint volt az a magyar politikus, aki 1944.
március 27-én levélben követelte, hogy a német csapatok hagyják el
Magyarország területét." Ez volt az egyetlen megnyilvánulás, amely a német
megszállással szemben világos ellenzést fejtett ki.
A váci fegyházban a börtönorvos elvetemültségétõl felháborodott politikai
elítéltek döbbent tanúi voltak annak, hogy Hóman a rabok szomorú társadalmában
a legelhagyatottabbak egyike volt. Sehol egy barát, aki legalább emberséges
bánásmódot eszközölt volna ki a súlyosan beteg számára, legalább annyit, amit
a börtönök rendtartása a legsúlyosabb gaztettért elítélt gonosztevõnek is
megad. Ez az elítélt nemcsak magas kormányzati méltóság betöltõje, belsõ
tanácsosi rang viselõje volt, hanem számos mûvével a magyar múlt legkiválóbb
krónikásainak egyike, Tudományos Akadémiánk tagja, több külföldi egyetem
díszdoktora. Az ávós fenevadak fõként Hóman Bálinton tombolták ki
kegyetlenkedõ hajlamukat, s szinte naponta szólították ki zárkájából, hogy
pálcájuk ütlegeivel táncoltassák a folyosón, majd békaügetésre
kényszerítették, és röhejtõl dûledezve nézték, amint beteg és nehéz teste
lihegve, erejét felülmúló igyekezettel teljesítette a parancsot.
Hóman Bálint fia 1994 nyarán hazalátogatott, s megdöbbenve tapasztalhatta,
hogy édesapja rehabilitációja a mai napig nem történt meg, sírjára pedig nem
tudott virágot elhelyezni, mert ma sem tudják, hol nyugszanak hamvai.
Kérdésem tehát, mikor kerül sor Hóman Bálint rehabilitációjára, s meg tudjuk-e
valaha, hol temették el századunk egyik legnagyobb tudású történész-
professzorát?
Budapest, 1995. október 1O.
Dr. Varga István
(MDF)