MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1502..sz.
TÖRVÉNYJAVASLAT
az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény
módosításáról
Elõadó: Dr. Bokros Lajos
pénzügyminiszter
Budapest, 1995. október
1995. évi .... törvény
az általános forgalmi adóról szóló
1992. évi LXXIV. törvény
módosításáról
Az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV.
törvény (a továbbiakban: áfa tv.) a következõk szerint módosul:
1. §
Az áfa tv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"7. § (1) Termékértékesítésnek minõsül az is, ha az adóalany a terméket
a) az adóalanyiságot eredményezõ gazdasági tevékenysége körébõl kivonja,
ideértve a más tulajdonába történõ ellenérték nélküli átadást is, kivéve a (3)
bekezdésben meghatározott eseteket,
b) olyan gazdasági tevékenység folytatásához használja fel, hasznosítja, amely
egyébként nem adna jogot adólevonásra,
c) saját célra olyan állapotában használja fel, hasznosítja, amelyet ha
közvetlenül így szerezne be,nem lenne joga adólevonásra,
d) üzemanyagként személygépkocsi (ITJ 41-32) üzemeltetéséhez használja fel,
hasznosítja,
feltéve, hogy a termék, illetve annak alkotórészeinek belföldi beszerzéséhez,
importálásához (a továbbiakban együtt: beszerzés), kitermeléséhez,
elõállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó
elõzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható."
2. §
Az áfa tv. 9. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9. § Szolgáltatásnyújtásnak minõsül az is, ha az adóalany
a) terméket ellenérték nélkül más használatába ad át;
b) jogokat és más immaterális javakat gazdasági társaságnak nem pénzbeni
betétként, hozzájárulásként enged át."
3. §
Az áfa tv. 12. §-a a következõ i) ponttal egészül ki:
/A nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül
kapcsolódó termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak minõsül:/
"i) kizárólag nemzetközi közlekedésben részt vevõ, illetve külföldi
lajstromjelû légijármû javítása, karbantartása, felújítása és átalakítása."
4. §
(1) Az áfa tv. 13. §-a (1) bekezdésének 1. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
"1. ellenérték: a tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték, ideértve a
meglévõ követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a
kártérítést;"
(2) Az áfa tv. 13. §-ának (1) bekezdése a következõ 3. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
"3. értékpapír: minden olyan okirat, amelyet jogszabály értékpapírnak minõsít,
kivéve azt a dolgot helyettesítõ okiratot, melynek megszerzése egyúttal a
benne megjelölt dolog feletti tulajdonjog megszerzését is jelenti;"
(3) Az áfa tv. 13. §-ának (1) bekezdése a következõ 5. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
"5. gazdaságilag szoros kapcsolatban álló fél: az, aki (amely) a számviteli
törvény rendelkezései alapján anyavállalatnak, leányvállalatnak, illetve
társult vállalkozásnak minõsül, vagy minõsülne akkor, ha a számviteli törvény
hatálya alá tartozna;"
(4) Az áfa tv. 13. §-ának (1) bekezdése a következõ 15. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
"15. továbbértékesítési cél: a beszerzett termék saját célú használat,
hasznosítás nélküli, 6. § szerinti értékesítése, melynek eredményeként a
termék használati értéke legfeljebb a kereskedelemben szokásos értékváltozás
figyelembevételével térhet el a beszerzéskori állapottól;"
(5) Az áfa tv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) E törvény alkalmazásában importáló az, aki (amely) elõször szerez jogot
arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen, ilyen
személy hiányában pedig az, aki (amely) az adófizetési kötelezettség
keletkezésének idõpontjában az importált terméket birtokolja."
5. §
Az áfa tv. 22. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"22. § (1) Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgálta
tásnyújtásnál - az e §-ban, valamint a 23-25. §-okban meghatározott
eltérésekkel - a teljesítés ellenértéke.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenértékbe beletartozik minden, amit a
termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítésére kötelezett adóalany
akár a megrendelõtõl, akár egy harmadik személytõl kap, vagy kapnia kell, így
különösen az árkiegészítések és más, az árat közvetlenül befolyásoló
államháztartási támogatások.
(3) Az adó alapjába beletartoznak:
a) az adók és más, az árat közvetlenül befolyásoló kötelezõ jellegû
befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;
b) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan
kapcsolódó költségek, még akkor is, ha azok külön megállapodáson alapulnak,
így különösen: az ügynöki, a bizományi, a biztosítási, a közlekedési
költségek.
(4) Az adó alapjába nem tartoznak bele:
a) az árleszállítás, -engedmény címén elengedett összeg, kivéve, ha azt a (6)
bekezdés b) pontjában meghatározott kör kapja oly módon, hogy az
árleszállítás, -engedmény következményeként az ellenérték az értékesített
termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség
keletkezésének idõpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva
aránytalanul alacsony értékre csökken;
b) az az összeg, melyet más nevében és javára szednek be és a nyilvántartásban
elszámolási kötelezettségként szerepeltetnek.
(5) Az adó alapját csökkenti:
a) az árcsökkentés, -engedmény címén visszatérített összeg, kivéve, ha azt a
(6) bekezdés b) pontjában meghatározott kör kapja oly módon, hogy az
árcsökkentés, -engedmény következményeként az ellenérték az értékesített
termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség
keletkezésének idõpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva
aránytalanul alacsony értékre csökken;
b) a visszavett göngyöleg betétdíja;
c) az az összeg, mely a teljesítés meghiúsulása miatt az ellenértéknek -
ideértve a 17. § szerinti elõleget is -részbeni vagy teljes visszatérítésébõl
származik.
(6) Az ellenérték helyett az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó
nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének idõpontjában fennálló
forgalmi értéke az adó alapja akkor, ha
a) az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az
adófizetési kötelezettség keletkezésének idõpontjában fennálló forgalmi
értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és
b) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás az alábbiakban meghatározott kör
részére történik:
ba) az adóalany jelenlegi és volt tulajdonosa, tagja;
bb) az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban álló fél;
bc) az adóalannyal az 5. § (2) bekezdése szerinti jogviszonyban álló fél;
bd) az adóalany gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ
bizottsági tagja, könyvvizsgálója;
be) az adóalany közeli hozzátartozója,valamint a ba-bd) alpontokban
felsoroltak közeli hozzátartozója."
6. §
Az áfa tv. 31. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép, egyidejûleg a § a következõ g) és h) ponttal egészül ki:
/Mentes az adó alól a vámmentes termékimport, kivéve azt a termékimportot,
mely/
"f) a határmenti gazdálkodás keretében biztosított vámmentességen alapul;
g) a 29. §-ban meghatározott adómérték alá tartozó termékértékesítés
következményeként valósul meg;
h) kérelemre engedélyezett vámmentességen alapul."
7. §
Az áfa tv. 36. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/Az adólevonási jog keletkezésének idõpontja:/
"d) megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének idõpontjával [32. §
(1) bekezdésének d) pontja]."
8. §
Az áfa tv. 39. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adólevonás összegében nem haladhatja
meg:
a) a tárgyi eszköz értékesítése során felszámított adó összegét; vagy
b) azt az összeget, mely adófizetési kötelezettségként az adóalanyt akkor
terhelné, ha a tárgyi eszköz értékesítését belföldön teljesítené, vagy ha a
tárgyi eszköz értékesítésére a 28. §-ban meghatározott adómérték vonatkozna."
9. §
Az áfa tv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"44. § (1) Az adó alapját, illetve - számla, egyszerûsített számla kibocsátása
esetén - az ellenértéket, valamint - a (2) bekezdésben meghatározott
eltéréssel - az áthárított adót a felszámított adómérték szerinti
részletezésben és összesítve is fel kell tüntetni a számlában, egyszerûsített
számlában és számlát helyettesítõ okmányban."
10. §
(1) Az áfa tv. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"45. § (1) Ha a számla, egyszerûsített számla és számlát helyettesítõ okmány
kibocsátását követõen az adóalany
a) az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges
tételeket módosítja, vagy
b) az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani,
errõl helyesbítõ számlát, egyszerûsített számlát és számlát helyettesítõ
okmányt köteles kibocsátani."
(2) Az áfa tv. 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a § a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ahelyesbítést az adóalany a helyesbítõ számla, egyszerûsített számla és
számlát helyettesítõ okmány kibocsátásának napját tartalmazó adómegállapítási
idõszakban köteles figyelembe venni.
(4) Az adófizetési kötelezettség összegét érintõ helyesbítésre az adóalany a
(3) bekezdésben foglaltakat csak akkor alkalmazhatja, ha a helyesbítés
a) az adó alapjának csökkenése (22. § (5) bekezdése) miatt szükséges, vagy
b) az áthárított adó összegét egyébként csökkenti.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben önellenõrzésnek nincs helye."
11. §
Az áfa tv. 48. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/Az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha/
"b) a tárgyi eszköz beszerzésére jutó levonható, korábban vissza nem igényelt
elõzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 100.000 forinttal
meghaladja az ugyanezen idõszakban fizetendõ adó göngyölített összegét,
feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének idõpontjáig az
adóalany a tárgyi eszköz adóval növelt beszerzési árát megfizette;"
12. §
(1) Az áfa tv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"62. § (1) A használt termék felvásárlásakor az átvevõ adóalany jogosult arra,
hogy a felvásárolt termék árának meghatározott részét elõzetesen felszámított
adóként vegye figyelembe, amennyiben
a) a felvásárlás közvetlenül továbbértékesítési céllal történik,
b) az átadó e törvény rendelkezései alapján adó fizetésére nem kötelezett,
továbbá
c) az átadó a nevére szóló eredeti számla, egyszerûsített számla, illetve -
termékimport esetén - határozat átadásával igazolja, hogy a terméket adóval
növelt áron szerezte be. Az átadott bizonylatot az átvevõ adóalany köteles
számviteli bizonylatként megõrizni. Ha a felvásárlási ár nem haladja meg a
10.000 forintot, a használt terméket átadó mentesül a bizonylatátadási
kötelezettség alól."
(2) Az áfa tv. 62. §-ának (3) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:
/Nem minõsül használt terméknek:/
"c) a személygépkocsi."
13. §
Az áfa tv. 1., 2. és 5. számú melléklete az e törvény 1., 2. és 3. számú
melléklete szerint módosul.
14. §
(1) Ez a törvény 1996. év január hónap 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit
- a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - azokban az esetekben
kell alkalmazni elõször, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az
adólevo
nási jogosultság keletkezésének idõpontja 1995. év december hónap 31. napját
követi.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az áfa tv. 33. §-ának (3)
bekezdése, 48. §-a (4) bekezdésének a) pontjából a "..., valamint a 17. §
szerinti elõleg - adó nélkül számított - összesített összege..." szövegrész,
48. §-ának (6) bekezdése - a (7) bekezdésben meghatározott eltéréssel -,
továbbá 2. számú mellékletének 26. pontja hatályát veszti.
(3) A 4. § (1)-(4) bekezdéseiben, valamint a 9. és 10. §-ban foglalt
rendelkezéseket e törvény hatálybalépésének napjától kezdõdõen kell
alkalmazni.
(4) A 4. § (5) bekezdésében, valamint a 6. §-ban foglalt rendelkezést arra a
termékimportra kell alkalmazni elõször, melynél a termék behozatalának vagy
egyéb módon történõ bejuttatásának idõpontja 1995. év december hónap 31.
napját követi.
(5) A 12. §-ban foglalt rendelkezést abban az esetben kell alkalmazni elõször,
melynél a használt termék felvásárlásának idõpontja 1995. év december hónap
31. napját követi.
(6) Arra a termékimportra, melynél a termék behozatalának vagy egyéb módon
történõ bejuttatásának idõpontja e törvény hatálybalépésének napját megelõzi,
az áfa tv. 13. §-ának az 1995. év december hónap 31. napján hatályos (3)
bekezdését még alkalmazni kell.
(7) Az 1995. év december hónapját tartalmazó adómegállapítási idõszakra az áfa
tv. 48. §-a (4) bekezdésének az 1995. év december hónap 31. napján hatályosa)
és b) pontját, valamint (6) bekezdését még alkalmazni kell.
(8) Ha a használt termék felvásárlása e törvény hatálybalépésének napját
megelõzõen történt, de értékesítése azt követõen történik, az áfa tv. az 1995.
év december hónap 31. napján hatályos 62. §-át még alkalmazni kell.
1. számú melléklet az 1995. évi ... törvényhez
Az áfa tv. 1. számú mellékletének 17/A. és 61. pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek, egyidejûleg a melléklet a következõ 19/A. ponttal
egészül ki:
I. Termékek
Sorszám Megnevezés
"17/A. Gyógyszertermékek (ITJ 53.)
Kivéve:
- Gyógyszeralapanyag (humán) (ITJ 53-1-bõl)
- Galenusi gyógyszerkészítmény (ITJ 53-2)
- Kiszerelt gyógyszerek (humán) (ITJ 53-3-ból)
- Szerobakteriológiai készítmények (humán)
(ITJ 53-41)
- Orvosi gyakorlatban használatos radioaktív
izotóp készítmények (ITJ 53-52)
- Fogászati gyógyszer (ITJ53-61)
- Kiszerelt emberi tápszer (ITJ 53-81)"
"19/A. Palackozott, tiszta propán gáz (ITJ 55-11-2-bõl)"
"61. Egyéb élelmiszeripari termékek (ITJ 89-8)
Kivéve:
- Italok készítésére alkalmas termékek (ITJ 89-8-ból)"
2. számú melléklet az 1995. évi ... törvényhez
Az áfa tv. 2. számú mellékletének 7., 8. és 9. pontjai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek, egyidejûleg a melléklet a következõ 10. ponttal egészül
ki:
/A 30. § (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítések és
szolgáltatásnyújtások a következõk:/
"7. hitelezõi, valamint tagsági jogviszonyt kifejezõ vagyoni értékû jog
átengedése;
8. lakóingatlan - rendeltetéstõl független - bérbe adása, egyéb módon történõ
hasznosítása;
9. sportot szolgáló építmények (ÉJ 317-25,-26, 581-5, -64, 911-7-bõl) és
önálló rendeltetési egységek rendeltetésüknek megfelelõ bérbe adása;
10. a jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési
szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény szerinti zárjegynek a vámhatóság és
a zárjegyfelhasználó közötti értékesítése;"
3. számú melléklet az 1995. évi .... törvényhez
Az áfa tv. 5. számú mellékletének 1. pontjában szereplõ "É" jelölés tartalmi
meghatározása helyébe a következõ rendelkezés lép:
"É: a bolti kiskereskedelmi tevékenységbõl származó, az adóbevallási
idõszakban ténylegesen elért bevétel;"
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a fajlagos forgalmiadó-terhelés szintjének változatlanságával
számol, a jelenleg érvényes áfa-mértékek fenntartása mellett a besorolásbeli
módosításokat is a gyakorlati végrehajtás során felszínre került anomáliák
kiküszöbölésére korlátozza.
Az áfa-bevétel fokozását az adó alapjának kiszélesítésével, bõvítésével az
által kívánja elérni, hogy a visszaélési lehetõségek megszüntetésére
törekszik. A Javaslatban szereplõ adózási konstrukciót érintõ egyéb
változtatások inkább csak kiigazító jellegûek, egy-egy részletszabály
pontosítását, finomítását célozzák.
A törvényjavaslatbanmegfogalmazott módosítások fontos jellemzõje, hogy azok a
lehetõ legteljesebb mértékben eleget tesznek az Európai Unió jogszabályaihoz
való közelítés követelményének, a jogharmonizáció alapját képezõ ún. 6.
direktívának.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A törvény egyes termékek beszerzésekor eleve tiltja a beszerzést terhelõ
elõzetesen felszámított adó levonását. Visszaélésekhez vezetett ugyanakkor,
hogy nem tért ki a szabályozás azokra az esetekre, amelyeknél a termék áfa-ja
be
szerzett formájában levonható, és az adózó maga alakítja át olyanná, amelynek
áfa-ja, ha eredetileg is így vásárolta volna, már a levonást tiltó
rendelkezésekbe ütközne. (Ez a helyzet leginkább a kishaszongépjármûvek
személygépjármûvé történõ átalakításakor fordul elõ.)
A Javaslat ezért a jelenleg is meglévõ feltételek mellett adóztathatósági
pontként definiálja az olyan termékek saját célra történõ felhasználását,
amelyek áfa-ja - ha az adóalany közvetlenül úgy szerezte volna be azokat -
eleve nem lett volna levonható.
a 2. §-hoz
A Javaslat szerint jövõre már nem a termékértékesítés, hanem a
szolgáltatásnyújtás szabályai szerint adózik a terméknek tulajdonjog-
változással nem járó, más használatába történõ ingyenes átadása. Az
adóztathatósági jogcím változásával automatikusan megszûnik az a méltánytalan
helyzet, hogy a termékek kölcsönadásakor az adó alapja az adott termék
forgalmi értéke, nem pedig az ingyenes használatba adás piaci értéke.
A Javaslat alapján ugyancsak adóztathatóváválik a jogok és más immateriális
javak gazdasági társaságba való apportálása. Ezzel a gazdasági társaságokba
adott apport teljes körûen a törvény hatálya alá tartozik.
a 3. §-hoz
Az EU vonatkozó direktívája lehetõvé teszi a kizárólag nemzetközi
közlekedésben részt vevõ, vagy külföldi tulajdonú repülõgépek hazai
javításának exportként való kezelését. A Javaslat átveszi a kapcsolódó
nemzetközi ajánlást. Ezzel elkerüli azt, hogy az áfa-val növelt ár a környezõ
országok árszínvonalához képest versenyhátrányt eredményezzen.
a 4. §-hoz
A Javaslat pontosítja, illetve bõvíti a törvényben használt kifejezések
meghatározását. Így egyértelmûsíti, hogy a teljesítésért járó ellenérték
fogalmába (tehát a fizetendõ adó alapjába) beletartozik az a vagyoni érték is,
amelyet a teljesítés fejében elengednek vagy mérsékelnek.
A törvény adómentes ügyletnek tekinti az értékpapírok forgalmazását. Vannak
azonban olyan okiratok (pl. a közraktári jegy), melyek árut helyettesítenek,
de jogszabály szerint értékpapírnak minõsülnek. Ha ezek cserélnek gazdát, a
dolog feletti tulajdonjog is átszáll, vagyis a terméket - az értékpapír
átadásával - végeredményben eladják. Ezért a Javaslat kivonja az értékpapírok
fogalomkörébõl ezeket az okiratokat. (Az ilyen ügylet tehátugyanúgy adózik,
mintha a dolgot fizikailag is átadták volna.)
A gazdaságilag szoros kapcsolatban álló felek fogalmának definiálására a
számukra elõírt, a visszaélések megakadályozását célzóspeciális áfa-alap
számítás miatt van szükség.
Bevezeti a Javaslat továbbá a továbbértékesítési cél meghatározását. Ennek
hiánya eddig a visszaélések gócpontjának is tekinthetõ használtcikk-
kereskedelemben okozott problémákat. A fogalmi definíció révén egyértelmûvé
válik, hogy pl. a használtként felvásárolt terméket változatlan formában
(átalakítás nélkül) kell továbbadni.
A Javaslat megváltoztatja az importálóra eddig alkalmazott definíciót is.
Mivel az importõr nemcsak a termékimport utá
ni áfa befizetõje, hanem az esetek többségében az így megfizetett áfa
levonásárais jogosult, létfontosságú, hogy a levonási jog címzettje valóban az
legyen, aki a terméket saját, vagy értékesítési célra importálja. A Javaslat
ezt juttatja érvényre, kizárva az importõrök közül pl. a szállítmányozót és a
fuvarozót.
az 5. §-hoz
A Javaslat "egységes szerkezetben" szabályozza újra az áfa alapjának a
fõszabály szerinti meghatározását. Konstrukcionális jellegû változásnak
tekinthetõ, hogy - a többi adónemre vonatkozó szabályokkal és az EU
ajánlásával összhangban -az árkiegészítések és más, az árat közvetlenül
befolyásoló államháztartási támogatások is áfa-alapot képeznek. (A Javaslattal
párhuzamosan a támogatások összege is bruttósítva került be a költségvetési
törvényjavaslatba, így a jogszabályváltozásnak áremelõ hatása nincs.)
Másik nagy léptékû változás az, hogy ha az egymástól nem független piaci
szereplõk között létrejövõ ügyletben jelképesen megállapított ellenérték
szerepel, az eladó által fizetendõ áfa alapját akkor is az ügylet forgalmi
értéke képezi. A felek között létrejött szerzõdésben kikötött ellenérték
összegére a szabályozás tehát nincs kihatással. Az eladó önbevallással
rendezendõ adókötelezettsége azonban a piaci értéknél lényegesen alacsonyabb
ellenérték helyett a forgalmi érték után adódik. (A Javaslat szerint nem
független piaci szereplõk az adóalany jelenlegi és volt tulajdonosai, tagjai,
munkavállalói, vezetõ tisztségviselõi, stb. és kapcsolt vállalkozásai.)
Ugyancsak ehhez a kérdéskörhöz tartozik, hogy az ennek akörnek adott
árleszállítás és -engedmény sem csökkentheti az adó alapját.
a 6. §-hoz
A Javaslat szûkíti azokat a vámmentességi jogcímeket, melyekhez a törvény
adómentességet ad. Két esetben olyan kedvezmény, kiváltság szûnik meg, amely a
piaci szereplõk között versenyegyenlõtlenséget eredményezett. Egyértelmûvé
teszi a módosítás továbbá azt, hogy kérelemre adott vámmentesség soha nem
járhat áfa-mentességgel.
a 7. §-hoz
A Javaslat a saját vállalkozásban végzett beruházások adóztatásában meglévõ,
az adózók számára esetenként súlyos likviditási gondot jelentõ szabályozást
szüntet meg. A saját vállalkozásban végzett beruházások utáni adófizetési
kötelezettség és levonási jogosultság a módosítás révén egyidõben keletkezik,
így még átmeneti idõre sem kell a fizetendõ adót meghitelezni.
a 8. §-hoz
A tárgyi eszköz saját használatra történõ beszerzéséhez nem minden esetben
(pl. személygépkocsi) és nem minden adóalany számára (pl. tárgyi adómentes
tevékenységet folytatók) fûzõdik adólevonási lehetõség. Ezért a törvény - az
adóhalmozódás elkerülése érdekében - a tárgyi eszköz meghatározott
idõintervallumon (ingatlannál 120 hónapon, egyéb esetben 60 hónapon) belüli
értékesítésekor pótlólagos adólevonást tesz lehetõvé. A módosítás a levonható
adó összegének szab felsõ határt azzal a rendelkezéssel, mely szerint a
pótlólag levonható adó összege nem lehet nagyobb, mint a tárgyi eszköz
értékesítése során felszámított adó összege. Ezáltal kizárja azt a - gyakran
szándékolt visszaélésre lehetõséget teremtõ - helyzetet, hogy bármilyen kis
összegû fizetendõ adóval megteremthetõ a beszerzéseket terhelõ adó idõarányos
részének teljes mértékû levonása, vagyis ezen ügylet kapcsán visszaigénylési
pozícióba kerülhessen az adóalany. Abban az esetben, amikor a tárgyi eszköz
értékesítése külföldön teljesítettnek, vagy exportnak minõsül, az adóalanyt
ugyanolyan mértékû pótlólag levonható adó illeti meg, mintha az értékesítést
belföldön teljesítené a 28. §-ban meghatározott (normál, illetve kedvezményes)
adómértékkel.
a 9. §-hoz
A módosító javaslat pontosítja, hogy a számlában, egyszerûsített számlában
csak az ellenértékkel arányos adó tüntethetõ fel, illetve hárítható át.
a 10. §-hoz
A Javaslat megszünteti azt a helyzetet, hogy a számlahelyesbítés
adókonzekvenciáit általában jogkövetkezmények nélkül lehessen rendezni. Erre a
törvénymódosítás szerint csak a számlát befogadó félnek van lehetõsége minden
esetben, a számlát kibocsátónak csak akkor, ha a számlahelyesbítés az
eredetileg bevallott, megfizetett és áthárított adó összegének a csökkenését
eredményezi. Ha helyesbítésre az adó alapjának és az áthárított adó összegének
a növekedése miatt kerül sor, a számla kibocsátójának az önellenõrzés
szabályait kell alkalmaznia. Ezzel összhangban megszûnik az a korábbi
megszorítás, amely szerint a számlahelyesbítés a vevõ elfogadó nyilatkozatához
kötött.
a 11. §-hoz
A Javaslat törli a tárgyi eszköz beszerzéssel kapcsolatos visszaigénylés
jogcímei közül a saját vállalkozásban végzett beruházás levonható adóját,
mivel az az új rendelkezés értelmében nem jelent visszaigénylési pozíciót,
tekintve, hogy az adófizetési kötelezettséggel egyidejûen megnyílik az
adólevonási jogosultság is.
a 12. §-hoz
A Javaslat a használt termékek továbbértékesítési célú felvásárlásánál - a
visszaélések elkerülése érdekében - szigorítja azokat a feltételeket, amelyek
a felvásárló adóalanyt a felvásárolt termék árából "visszaszámított" áfa
levonására jogosítják. A szigorítás eredményeként nagyértékû, 10 ezer Ft-ot
meghaladó felvásárlás esetén csak akkor lehet élni ezzel a jogosultsággal, ha
az eladó számlával igazolja, hogy a termékhez korábban adóval növelt áron
jutott. Személygépkocsi felvásárlása esetén pedig egyáltalán nem lehet
alkalmazni a használt termékek kereskedelmi jellegû forgalmazására vonatkozó
különös szabályt. A személygépkocsit ugyanis a Javaslat kizárja a használt
termékek körébõl, mivel a legtöbb visszaélés ezen a területen tapasztalható.
a 13. §-hoz
A Javaslat szerint módosul a törvény 1. sz. melléklete, amely a kedvezményes
adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások körét tartalmazza. A
törvénymódosítás eredményeként a természetes hatóanyagú gyógyászati
készítmények a 25
%-os áfa-kulcs alá tartozó termékkörbõl a kedvezményes adókulcs alá kerülnek,
ezáltal mérséklõdik a gyógyszerekéhez képest túlzott mértékû adóterhelésük. A
palackozott tiszta propángáz a normál kulcsból szintén átkerül a kedvezményes
körbe, így azonos adóterhelése lesz a tüzelési célú propán-bután gázéval. Az
italok készítésére alkalmas porok és tabletták viszont az italokkal kerülnek
azonos megítélés alá, mivel megszûnik a kedvezményes adókulcsuk.
A törvény 2. számú, tárgyi adómentes termékek és szolgáltatások körét
tartalmazó melléklete részben azért módosul, mert a hírügynökségi szolgáltatás
tárgyi adómentessége a Javaslat szerint megszûnik, s az EU ajánlásoknak
megfelelõen normál mértékû adó fizetésére kötelezett tevékenységgé válik.
Annak érdekében, hogy a zárjegyek még elviekben sem lehessenek áfa-
visszaigényléssel kapcsolatos visszaélések tárgyává, adómentességet biztosít a
Javaslat a jövedéki termékek forgalmazásához szükséges, jövõre a vámhivatalok
által térítési díjért rendelkezésre bocsátott zárjegyekre. A lakóingatlan
bérbeadása - rendeltetésétõl függetlenül - válik tárgyi adómentessé.
Módosul továbbá a törvény 5. sz. melléklete, amely a bolti kiskereskedelemre
vonatkozó különös adózási mód meghatározását tartalmazza. A módosításra azzal
összefüggésben kerül sor, hogy a Javaslat szerint az árat közvetlenül
befolyásoló költségvetési és társadalombiztosítási támogatásokkal nem
csökkenthetõ az adóalap.
a 14. §-hoz
A módosítás 1996. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit akkor kell
alkalmazni elõször, amikor az adófizetési kötelezettség, illetve az
adólevonási jogosultság 1995. december 31-et követõen keletkezik. Ehhez képest
a Javaslat tartalmaz néhány kivételes hatálybaléptetõ rendelkezést is ott,
ahol az elõzõek értelemszerûen nem alkalmazhatók, illetve értelmezési gondokat
vetnének fel.
A Javaslat külön rendelkezik arról, hogy az "importáló"-ra vonatkozó új
fogalommeghatározást, valamint a tárgyi adómentes termékimport körének
szûkítésére irányuló változtatásokat arra a termékimportra kell elõször
alkalmazni, amelynek behozatalára 1996-ban kerül sor. Így az 1995-
benbeérkezett, de csak 1996-ban vámkezelt termékekre még a korábbi szabályok
vonatkoznak.
A Javaslatban szereplõ egyéb új, önálló fogalommeghatározásokat, valamint a
számlahelyesbítés új rendelkezéseit és a számla, egyszerûsített számla
tartalmának a pontosítására vonatkozó rendelkezést 1996 január 1-jétõl kell
alkalmazni.
A Javaslat szerint a használt termékek kereskedelmi jellegû felvásárlásának
különös szabályaira vonatkozó elõírásokat is csak ott kell érvényesíteni
elõször, ahol a felvásárlás idõpontja 1996. évre esik. Ha a felvásárlás már
1995-ben megtörtént, az értékesítésre viszont csak 1996-ban kerül sor, még a
korábbi feltételek szerint lehet a levonási jogosultsággal élni.
A Javaslat kifejezett formában rendelkezik arról is, hogya törvény
adóvisszaigénylési feltételeket módosítórendelkezé-sének változását nem kell
alkalmazni az 1995. évi utolsó adómegállapítási idõszakra - annak ellenére,
hogy benyújtási határideje 1996-ra áthúzódik -, hanem csak az 1996. évi elsõ
adómegállapítási idõszakban lehetérvényesíteni.
A tapasztalt visszaélések alapján a Javaslat - a megfelelõ szövegrész hatályon
kívül helyezésével - megszünteti az adóvisszaigénylés feltételéül szabott
adóalap összegénél az elõleg beszámíthatóságát.