ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály alapján az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek
ellenõrzésérõl szóló 1994. évi XXIII. törvény módosítása érdekében mint
képviselõi önálló indítványt,
az alábbi törvényjavaslatot terjesztem elõ.
» 1995. évi ......... törvény
az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló
1994. évi XXIII. törvény módosításáról
1. § Az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló
1994. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ftt.) 1. §-ának b) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"b) az a) pontban felsorolt szervek részére adtak-e a hálózati feladatok
vállalására vonatkozó, saját kezûleg aláírt nyilatkozatot vagy jelentést,
illetve kaptak-e tevékenységükért illetményt, prémiumot, illetõleg
kedvezményt; vagy"
2. § Az Ftt. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"2. § Az 1. §-ban meghatározott ellenõrzés
1. az országgyûlési képviselõk;
2. az Országgyûlés által megválasztott és eskütételre kötelezettek;
3. a Kormány tagjai;
4. a Magyar Nemzeti Bank elnöke;
5. a politikai, címzetes, a közigazgatási államtitkárok és az azonos
jogállású állami vezetõk;
6. a fõváros fõpolgármestere;
7. a nagykövetek;
8. a helyettes államtitkárok és az országos hatáskörû szervek vezetõi,
valamint a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetõk;
9. a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari fõnöke, a Határõrség
országos parancsnoka és az országos rendõrfõkapitány;
10. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió elnökei és a Magyar Távirati
Iroda vezérigazgatója;
11. a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezettek
és a rendõrfõkapitányok;
12. a Magyar Nemzeti Bank alelnökei;
13. a Magyar Honvédség parancsnokának, vezérkari fõnökének, a Határõrség
országos parancsnokának és az országos rendõrfõkapitánynak a helyettesei;
14. a minisztériumi fõosztályvezetõk és az azonos jogállású állami
vezetõk;
15. a megyei közgyûlések elnökei, a városok és a fõvárosi kerületek
polgármesterei és a fõváros fõpolgármesterének helyettesei;
16. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió alelnökei és a Magyar Távirati
Iroda vezérigazgató-helyettesei;
17. a rendõrkapitányok;
18. a köztestületek országos és területi szervezeteinek elnökei,
alelnökei, fõtitkárai és titkárai, illetõleg a velük azonos jogállású
vezetõ tisztségviselõi;
19. a hivatásos bírák;
20. az ügyészek;
21. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió politikai mûsorainál dolgozó
szerkesztõk és ennél magasabb beosztású személyek, illetõleg a Magyar
Távirati Iroda szerkesztõi és ennél magasabb beosztású dolgozói
adataira terjed ki."
3. § Az Ftt. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Az ellenõrzést a 2. §-ban meghatározott sorrendnek megfelelõen, az azonos
pontban meghatározott tisztségek vonatkozásában az érintettek nevének
alfabetikus rendje szerint, az 5. §-ban meghatározott bizottság által
összeállított személyazonosításra alkalmas névsor alapján kell megkezdeni."
4. § Az Ftt. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A 3. §-ban meghatározott névsor összeállításához szükséges személyi adatokat
(név; születési hely, év, hó, nap; anyja neve; értesítési cím) az 5. §-ban
meghatározott bizottság megkeresésére valamennyi állami szerv, saját adataik
tekintetében pedig a 2. §-ban megjelölt személyek kötelesek közölni."
5. § (1) Az Ftt. 5. § (1)-(3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"5. § (1) Az ellenõrzést végrehajtó - legalább kilenc fõbõl álló - bizottság
az ellenõrzés során esetenként háromtagú tanácsban jár el. A bizottság a
Legfelsõbb Bíróság elnökének egyetértésével, az Országgyûlés Nemzetbiztonsági
Bizottsága által jelölt és az Országgyûlés által határozott idõre
megválasztott hivatásos bírákból áll.
(2) Amennyiben a bizottság létszáma kilenc fõ alá csökken, az Országgyûlés az
(1) bekezdésben meghatározott eljárás szerint új tagot (tagokat) választ.
(3) A bizottsági tagság megszûnik
a) a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 60. § (2) bekezdése elsõ
mondatában meghatározott esetekben;
b) az (1) bekezdésben meghatározott idõ lejártával;
c) a bizottsági tag tagságáról történõ lemondásával."
(2) Az Ftt. 5. § (5) és (6) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
(5. §)
"(5) A bizottság tevékenységéhez szükséges feltételek biztosításáról és
tagjainak díjazásáról az Országgyûlés gondoskodik.
(6) A bizottság tagjai függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve. A
bizottság tagja az országgyûlési képviselõvel azonos mentelmi jogot élvez;
bíróság vagy más hatóság elõtt nem vonható felelõsségre az e megbízatása
gyakorlása során közölt tény vagy vélemény miatt, ez azonban nem mentesít a
titokvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásának kötelezettsége alól."
6. § Az Ftt. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"6. § (1) A bizottság tagjává való jelöléshez az érintett bíró hozzájárulása
szükséges.
(2) A bizottság tagjává csak olyan bíró jelölhetõ, aki nem végzett az 1. §-ban
meghatározott tevékenységet, és errõl jelölése elõtt írásban nyilatkozik."
7. § Az Ftt. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"7. § A bizottság tagjává jelölt bíró ellenõrzését az Országgyûlés
Nemzetbiztonsági Bizottsága hajtja végre a belügyminiszter, a honvédelmi
miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelõ miniszter
által biztosított, az érintett személyre vonatkozó adatok alapján. Ha a
belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, illetõleg a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat felügyelõ miniszter az érintett személyre vonatkozóan nem
rendelkezik adatokkal, errõl tájékoztatja az Országgyûlés Nemzetbiztonsági
Bizottságát."
8. § Az Ftt. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9. § (1) A nyilvántartást felügyelõ miniszterek külön-külön és együttesen is
biztosítják az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, illetõleg a bizottság
részére a nyilvántartás vizsgálatához szükséges feltételeket.
(2) A nemzetbiztonságról szóló jogszabályok alapján tevékenységet kifejtõ vagy
kifejtett ellenõrzött személyeknek az 1. §-ban meghatározott tevékenységére
vonatkozó adatait az alapnyilvántartástól el kell különíteni. Ez esetben a
nyilvántartást felügyelõ miniszter az elkülönített adatokat és az azok
vizsgálatához szükséges feltételeket biztosítja."
9. § Az Ftt. 10. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"10. § (1) A bizottság a nyilvántartásból a 8. § alapján kért adatoknak a
bizottsághoz való megérkezésérõl haladéktalanul értesíti az ellenõrzés alá
vont személyt, egyben
a) közli, hogy az értesítésben meghatározott idõpontban, de legkorábban 30
nap múlva a bizottság elõtt álláspontjának elõadása céljából megjelenhet,
illetõleg azt addig írásban benyújthatja;
b) tájékoztatja az 1. §-ban meghatározott tevékenységére utaló adatokról,
illetõleg arról, hogy ilyen adat nem merült fel."
10. § Az Ftt. 12. §-ának számozása az (1) bekezdésre változik,
egyidejûleg a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
(12. §)
"(2) A bizottságot az ellenõrzés során az igazságügyi szervek jogállása illeti
meg; az általa kért, a nem a 4. §-ban meghatározott adatokat - az ellenõrzött
személy és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi
IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 97. § b) pontjában meghatározott
hozzátartozója kivételével - mindenki haladéktalanul köteles rendelkezésére
bocsátani."
11. § Az Ftt. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"13. § A bizottság eljárása zárt, annak során a bizottság tagjain kívül csak
meghívott, illetõleg az ellenõrzés alá vont személy és a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 67. § (1)
c) pontja szerinti meghatalmazottja a 10. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott idõpontban vehetnek részt. A bizottság eljárása során
felhasznált, illetõleg keletkezett adatokat az államtitok és a személyes
adatok védelmére vonatkozó szabályok szerint kell kezelni."
12. § Az Ftt. 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"15. § A bizottság döntését az 5. § (1) bekezdésének elsõ mondata szerint zárt
tanácskozásban történõ szavazással, szótöbbséggel hozza."
13. § Az Ftt. 16. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"16. § A bizottság eljárására egyebekben az Áe. a 29. §-a (3) b) pontjának és
a 74. §-ának kivételével értelemszerûen irányadó."
14. § Az Ftt. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"17. § A bizottság a mûködésével összefüggõ egyéb belsõ szabályokat maga
állapítja meg."
15. § Az Ftt. 19. § (2)-(9) bekezdései helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
(19. §)
"(2) A bírósági eljárásra a Pp. I-XIV. fejezete a 169. §-ának (2) bekezdése
kivételével, illetõleg a közigazgatási perekre vonatkozó 324-336. és 338-340.
§-ai az e törvényben foglalt eltérésekkel valamint azzal irányadóak, hogy
csak olyan bíró járhat el, aki nem végzett az 1. §-ban meghatározott
tevékenységet, és errõl eljárása elõtt a Legfelsõbb Bíróság elnökének írásban
nyilatkozik.
(3) A perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb
intézkedésre nincs szükség - legkésõbb a keresetlevélnek a bírósághoz
érkezésétõl számított 30. napra kell kitûzni.
(4) A bíróság a kereset benyújtásáról haladéktalanul értesíti a bizottságot.
(5) A kereset benyújtása a döntés nyilvánosságra hozatalára halasztó hatályú.
(6) A pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell megindítani, amelynek
nyilvántartására a bizottság a keresettel megtámadott döntését alapította.
Több ilyen közigazgatási szerv esetén a pert valamennyi közigazgatási szerv
ellen meg kell indítani.
(7) A bíróság az eljárást zárt tárgyaláson folytatja le.
(8) A bíróság ítéletével a bizottság döntését
a) egészben vagy részben hatályában fenntartja;
b) - a bizottság új eljárásra utasítása nélkül - hatályon kívül helyezi.
(9) A bíróság a jogerõs ítéletet közli a bizottsággal."
16. § Az Ftt. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"21. § Ha a bizottság felszólítja tisztségérõl való lemondásra vagy felmentése
kezdeményezésére, a döntés közlésétõl számított 30 napon belül, továbbá, ha a
19. § szerinti bírósági eljárás esetében a keresetet elutasító jogerõs ítélet
közlésétõl számított 30 napon belül az ellenõrzött személy tisztségérõl nem
mond le vagy felmentését nem kezdeményezi, a bizottság a 30 napot követõ 15.
nap elteltével a döntését a 18. § (2) bekezdése szerint nyilvánosságra hozza,
egyben felhívása alapján a nyilvántartást felügyelõ miniszter a döntésben
foglalt adatok titkos minõsítését megszünteti."
17. § Az Ftt. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"22. § (1) Bárki kérheti a bizottságtól annak igazolását, hogy nem volt tagja
vagy ügynöke az 1. §-ban meghatározott szervezeteknek.
(2) Ha a kérelmezõ nem szerepel a nyilvántartásban, a bizottság arról a
nyilvántartásból a 8. § alapján kért adatoknak a bizottsághoz való
megérkezésétõl számított 30 napon belül részére igazolást ad ki; ellenkezõ
esetben az igazolás kiadását megtagadja.
(3) A bizottság eljárása zárt; arra egyebekben e törvény rendelkezései - a 10.
§, a 13. § elsõ mondata, a 18. §, a 19. § (5) bekezdése és (8) b) pontja,
valamint a 21. § kivételével - értelemszerûen irányadóak. A bíróság a
bizottságot az igazolás kiadására kötelezheti."
18. § Az Ftt. 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"24. § A bizottság mûködéséhez az Országgyûlés Hivatalánál, továbbá azzal
összefüggésben a nyilvántartás vizsgálata során a Belügyminisztériumnál, a
Honvédelmi Minisztériumnál és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat
felügyelõ miniszter által felügyelt szerveknél felmerülõ költségekhez a
szükséges pénzügyi fedezetrõl a költségvetésrõl szóló törvényben kell
gondoskodni."
19. § Az Ftt. 25. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"25. § (1) E törvény alapján az ellenõrzött személyre vonatkozóan - az
ellenõrzött személy, illetõleg halála esetén örököse kivételével - a döntés,
illetõleg a jogerõs ítélet közlésétõl számított 30 évig a nyilvántartásba nem
lehet betekinteni. A nyilvántartás õrzésérõl és a mások által történõ
esetleges betekintésrõl külön törvény rendelkezik.
(2) Az ellenõrzött személy, illetõleg halála esetén rá vonatkozóan örököse
2000. július 1-tõl kérheti a nyilvántartásban szereplõ adatai törlését. Az
adatok törlésének rendjérõl külön törvény rendelkezik."
20. § (1) Ez a törvény 1996. január 1-jén lép hatályba, és 2000. június
30-án hatályát veszti.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg az Ftt. 14. §-ának számozása az
(1) bekezdésre, 15. §-ának számozása pedig a 14. § (2) bekezdésre változik.
(3) Az Ftt. 2. §-ában foglalt tisztséget 1996. január 1-jén betöltõk
ellenõrzését 1996. december 31-ig, az azt késõbb betöltõk esetében a hivatalba
lépést követõen kell megkezdeni.
(4) E törvény rendelkezéseit az 1996. január 1-jén folyamatban lévõ
ellenõrzések során is alkalmazni kell. «
Indokolás
Általános megállapítások
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 60/1994. (XII.24.) AB
határozatával (a továbbiakban: ABh.) felhívta az Országgyûlést, hogy 1995.
szeptember 30-ig teljesítse az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek
ellenõrzésérõl szóló 1994. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ftt.)
módosításával kapcsolatos, az ABh. rendelkezõ részének 5. b) és c) pontjaiban
meghatározott jogalkotói kötelezettségét.
Az Országgyûlés e feladatának nem tett eleget. Arra sincs biztosíték,
hogy módosításra irányuló kormányzati javaslat hamarosan a parlament elé
kerül, hiszen ezidáig még a vonatkozó jogszabály-tervezet tárcaközi
egyeztetése sem kezdõdött meg.
Mint a jogalkotói kötelezettséggel terhelt Országgyûlés tagja,
törvényjavaslatommal (a továbbiakban: Jav.) a fenti alkotmánybírósági
elõírásnak kívánok eleget tenni.
Az Alkotmánybíróság rendelkezésének nem csupán 5. b) és c) pontjai
teremtettek jogalkotói kötelezettséget. A 2. b) pont, valamint a 4. szakasz is
tartalmaznak a normaalkotásra vonatkozó elõírásokat. Ezeket is célszerû a
törvény módosítása során érvényesíteni.
A Jav. ugyanakkor beépít olyan megváltoztatott és új szabályokat, amelyek
- már a tapasztalatokra építve, a meglévõ joghézagok kiküszöbölésével - az
ellenõrzõ testület jogállását egyértelmûvé, a törvény végrehajtását pedig, a
garanciák eddiginél fokozottabb biztosítása mellett, gyorsabbá és hatékonyabbá
teszik.
A Jav. nem tér ki az ABh. 5. a) pontjában keletkeztetett jogalkotói
kötelezettség teljesítésére. A korábban megfigyelt személyek információs
önrendelkezésének szabályozása ugyanis csak a tárgykör, de nem az elvek és a
módszer tekintetében hozható az Ftt. jelenlegi rendelkezéseivel összefüggésbe.
Az Ftt-ben meghatározott eljárás [1] egy adott személyi kör tekintetében
[2] hivatalból indul; [3] a betekintõ a törvény által létrehozott sajátos
testület, amely [4] eljárását követõen nyilvánosságra kerülõ érdemi
határozatot hoz.
Ezzel szemben a megfigyeltek jogait szabályozó majdani eljárás az ABh.
útmutatásai szerint [1] bárki tekintetében [2] kérelemre indul, ahol [3] a
betekintõ maga a kérelmezõ, és [4] az eljárás befejezésekor nem keletkezik
érdemi határozat.
A Jav. álláspontja szerint tehát a két tárgykör egy törvényben történõ
szabályozását sem célszerûségi, sem dogmatikai szempontok nem indokolják.
A megfigyeltek információs önrendelkezési joga rendezésének valóban
bonyolult feladata azonban nem hátráltathatja a közélet áttetszõségét
biztosító Ftt. mielõbbi végrehajtását.
A Jav. az Ftt. önálló újraszabályozásával ezt a célt, úgy is, mint már
megkésett jogalkotói kötelezettség-teljesítést kívánja elérni.
Az 1. §-hoz
A Jav. megfogalmazása az ún. ügynöki kritériumok tekintetében
egyértelmûen diszjunktív (vagylagos), így világossá teszi a többféleképpen is
értelmezhetõ jelenlegi törvényszöveg eredeti célját.
A 2. §-hoz
Az ABh. rendelkezõ részének 2. b) pontja alapján az Ftt. 2. §-ában
meghatározott személyi körben a törvényhozónak saját döntése szerint egységes
mércét kell meghatároznia és következetesen érvényesítenie. Az indokolás
rámutat, hogy a törvényhozó a jelenlegi diszkriminációt megszüntetheti az
ellenõrzés kiterjesztésével, de az ellenõrzendõk körének egységes ismérveken
nyugvó, szûkebb meghatározásával is.
A Jav. ezt az egységes mércét "a társadalom által kizárólag közjogi
áttételeken keresztül befolyásolható, intézményesült, közhatalmi vagy
közszolgálati szervezetek" kategória-rendszerénél kívánja meghúzni. Az e körbe
nem tartozó szervezetek (így különösen az egyházak, a szakszervezetek, a
pártok, a társadalmi szervezetek és az írott, illetõleg az elektronikus
sajtó) a szabályozáson kívül maradnak.
A Jav.-ban meghatározott szervezetek ugyanis [1] törvénnyel nevesítetten
létrehozott [2] csak törvényi beavatkozással megszüntethetõ [3] kizárólag vagy
részben állami feladatot ellátó [4] társadalmi jelleg esetén nem ritkán
kényszertagságon alapuló [5] költségvetési támogatásból és/vagy közadók
módjára behajtható tagdíjakból (is) gazdálkodó szervezetek. E szervezetek
fenti jellemzõik következtében a hozzájuk hasonló funkciókat esetleg ellátó
más, civil (társadalmi, piaci) szervezetekhez képest [1] önnön
"létbiztonságukat" és [2] a közhatalomhoz való viszonyukat illetõen preferált
helyzetben vannak.
A 2. §-ban meghatározott szervezetekhez a magánszemély mint állampolgár
viszonyul. Az azokról alkotott értékítéletét kizárólag a közjog által
körülhatárolt tisztújítások (választások és kinevezések) rendszerén át,
közvetve tudja érvényesíteni.
Ezzel ellentétben a Jav.-ban fel nem sorolt szervezetekhez való
viszonyában a magánszemély elsõsorban polgár (jelzõ nélkül). Ítéletalkotását
közjogi lépcsõfokok nélkül, közvetlenül is kifejezésre tudja juttatni (a
felekezetet, szakszervezetet, pártot, egyesületet nem látogatja, azokba be-
vagy azokból kilép, az újságot és a kábelcsatornát elõfizeti vagy az
elõfizetést lemondja, stb.). A törvényi ellenõrzés itt azért szükségtelen,
mert a közbizalom megfogyatkozása vagy hiánya ezeket a szervezeteket minden
további nélküli "kiüresítheti".
A fentiek miatt bõvít a Jav. a köztestületek vezetõ tisztségviselõivel
(18.), és szûkít a napi- és a hetilapokhoz kapcsolódó, a jelenleg hatályos
törvény 2. § 22-ban meghatározott személyi körrel.
Az MR és az MTV ellenõrizendõ személyi körére vonatkozó új szöveg (21.)
az ABh. indokolásának IV. 7.3. a) pontját követi. Az MTI tekintetében a
politikai jelleg alapján történõ szûkítés továbbra sem indokolt, tekintettel
az "állami hírügynökség" által szolgáltatott valamennyi hír prioritására és
az azokhoz tapadó fokozott állami és társadalmi bizalomra.
A 3-4. §-okhoz
Az Ftt. hatályos szövege félreérthetõ, ugyanis az az ellenõrzések
lefolytatásának rendjérõl rendelkezik. Mivel a már megkezdett eljárások
folyamatban léte nem akadályozhatja a további eljárások szabályszerû
megkezdését, a Jav. az ellenõrzések megkezdésének sorrendjét szabályozza.
A Jav. egyrészrõl garantálja, hogy mely nevesített adatokat lehet az
ellenõrzés érdekében beszerezni, másrészrõl viszont a 4. §-ban meghatározott
kört kötelezi az adatok szolgáltatására.
Az 5-6. §-okhoz
A Jav. egy bizottságot rendel felállítani. Ezzel egyértelmûvé teszi a
bizottság tagjaivá választott bírák egymáshoz való viszonyát, egységesíti az
Ftt. 17. §-ában hivatkozott szabályokat, és megoldja az akadályoztatás,
illetõleg az eseti összeférhetetlenség [Áe. 19. § (3)] kérdéseit.
A bizottságok tagjainak az 5. § (2) bekezdése szerint biztosított
állandó létszáma a 2. §-ban meghatározott személyi kör összlétszámához
(mintegy 6000 fõ) és a 20. § (3) bekezdésében megjelölt határidõhöz igazodik.
Az új 5. § (3) bekezdése eddig szabályozatlan kérdéskört rendez.
Az (5) bekezdés az (1) bekezdés második mondatának megfelelõen, a
bizottság jogálláshoz igazodva és annak függetlenségét biztosítandó az
ellenõrzõ testületet az Országgyûlés mellé rendeli. Mellõzi a munkavégzési
jogviszonyra irányadó 1992. évi XXIII. törvényre való hivatkozást. A
"munkavégzési jogviszony" fogalma ugyanis a bizottság tagjainak esetében
értelmezhetetlen, mivel annak legkevesebb két alapeleme (a munkáltató és az
utasítási jog) hiányzik. A [1] parlament által választott bizottság tagjai
tevékenységüket [2] külön törvény (az Ftt.) felhatalmazása alapján, [3] annak
sajátos eljárási rendjében, de az Áe. szabályai szerint [4] önállóan,
utasításoktól mentesen [5] közjogi felelõsséggel végzik. Mindennek megfelelõen
egészül ki a (6) bekezdés elsõ mondata is.
Az új 6. § (2) bekezdésének szövege mellõzi a semmisségi törvényekre való
hivatkozást. Az Ftt. jelenleg ugyanis a bizottság tagjainak terhére
indokolatlan diszkriminációt teremt a bírói karon belül. Különösen áll ez az
ellenõrzõ testület bíráinak és a döntéseiket az Ftt. 19. §-a alapján
felülbíráló fõvárosi és legfelsõbb bírósági bíráknak a helyzetére.
A 7-8. §-okhoz
A Jav. e két rendelkezése az ABh. rendelkezõ része 5. c) pontjában
meghatározott követelményt érvényesíti.
A 9. § új (2) bekezdése valamennyi érintett ellenõrizhetõsége érdekében,
de a nemzetbiztonsághoz fûzõdõ érdekek szem elõtt tartásával fogalmaz meg
speciális rendelkezést az ún. élõ anyag vizsgálatára.
A 9. §-hoz
A Jav. egyszerûsíti az értesítés eddigi rendjét, egyúttal azonban kellõ
felkészülési idõt ad az ellenõrzött személy álláspontjának a bizottság elõtti
kifejtéséig.
A 10-14. §-okhoz
A Jav. 10. §-a a törvény végrehajthatóságát biztosítandó tisztázza a
bizottság jogállását az ellenõrzés során, egyúttal - az ellenõrzött személy és
hozzátartozói kivételével - személyi és szervezeti adatszolgáltatási
kötelezettséget ír elõ.
A 11. § a bizottság elõtt is garantálja a képviselethez való jogot. Az
ellenõrzés sajátos természetére figyelemmel a személyes eljárást igénylõ
cselekményeknél az ügyvédi képviselet indokolt. Az új szöveg az eddigi
titokvédelmi hivatkozást kiegészíti a személyes adatok védelmére vonatkozó
szabályokra utalással.
A 12. § az indokolatlan és egyébként nehézkes titkos szavazás helyett a
kontradiktórikus bírói eljárásokban alkalmazott ún. zárt tanácskozásban
történõ szavazást vezet be.
A 13. és a 14. §-ok precízebb megfogalmazásuk révén az ABh. rendelkezõ
része 4. a) és b) pontjainak tesznek eleget. Az Alkotmány 61. §-ára és az
eljárás sajátos jellegére tekintettel indokolt a tanúk részére a titoktartási
kötelezettség alóli felmentést az Ftt. erejénél fogva megadni. Az egyébként
biztosított garanciákra figyelemmel az államigazgatási eljárásban szokásos
ügyészi részvétel bármilyen formája szükségtelen.
A 15. §-hoz
Az Alkotmány 61. §-ára és az eljárás sajátos jellegére tekintettel a
bírósági eljárásban is indokolt a tanúk részére a titoktartási kötelezettség
alóli felmentést az Ftt. erejénél fogva megadni. Az egyébként biztosított
garanciákra figyelemmel a közigazgatási perekben szokásos ügyészi részvétel
bármilyen formája szükségtelen.
A Jav. a felülbírálatot végzõ, még nem ellenõrzött bírákkal szemben is
érvényesíti a bizottság tagjára irányadó követelményeket. (Az e körben tett,
utóbb hamisnak bizonyuló nyilatkozat akár perújítást is megalapozhat;
megtétele fegyelmi vétség.) A bíró nyilatkozatát, a hatalmi ágak megoszlása
jegyében, a Legfelsõbb Bíróság elnöke õrzi.
A soronkívüliséget a közélet mielõbbi áttetszõségéhez, az ellenõrzések
minél korábbi jogerõs befejezéséhez fûzõdõ köz- és magánérdekek indokolják. A
gyors elbírálás mellett szóló érv a 2. §-ban meghatározott tisztségek
betöltése idõtartamának korlátozott volta is, hiszen elhúzódó végrehajtás
mellett maguk az ellenõrzések válhatnak okafogyottá. Tekintettel a várhatóan
alapos bizottsági ellenõrzésre, a bíróság elõkészített peranyagok birtokában
a jogbiztonság követelményeit megtartva lesz képes az ügyekben soron kívül
eljárni.
Az új 19. § (6) bekezdése az ABh. rendelkezõ része 2. a) pontjához
igazodik. A (8) bekezdés b) pontja, a szabályozás eddigi bizonytalanságát
feloldva, kizárja a megismételt bizottsági eljárást; ezzel az eljárás
befejezését az ártatlanság vélelmének szem elõtt tartásával hozza idõben
elõbbre.
A 16. §-hoz
Szükséges annak egyértelmû rögzítése, hogy a bírói ítélettel lezárt ún.
terhelõ ügyek nyilvánosságra hozatala is a bizottsági döntés publikussá
tételére irányadó szabályok (Magyar Közlöny, MTI) szerint történik. A Jav.
ennek és az ABh. rendelkezõ része 2. a) és 5. c) pontjainak - az 5. b) pontra
tekintettel - tesz eleget.
A 17. §-hoz
A Jav. az ABh. szellemében megszünteti a nemleges igazolás kérésére
jogosultak körének diszkriminatív beszûkítését. Az új rendelkezés minden,
1972. február 14. után született magyar állampolgár részére lehetõvé teszi az
Ftt. 22. §-ában foglaltak közhitelû dokumentummal történõ bizonyítását. E
szabály révén egyes, a törvény hatálya alá nem tartozó szervezetek
többletkövetelményként - az alkotmányosság keretei között - akár igényelhetik
az igazolásnak a tagjaik vagy vezetõ tisztségviselõik részérõl történõ
produkálását is.
Az új. 22. § (3) bekezdése ennek az eljárásnak a speciális szabályait
tartalmazza.
A 18. §-hoz
A Jav. az Országgyûlés mellé rendelt bizottság, valamint az ellenõrzés
törvény által kötelezett leggyakoribb fõhatósági közremûködõi költségeinek
fedezésérõl rendelkezik.
A 19. §-hoz
A Jav. biztosítja az ABh. rendelkezõ része 5. b) pontjában elõírt és az
indokolás V. fejezetében részletezett követelmények érvényesülését akként,
hogy az ott felsorolt jogokat kiterjeszti a kegyeleti jogkört egyébként
gyakorló örökösre.
A nyilvántartásba más betekinteni jogosultak körét, a betekintés és az
adatok törlésének rendjét (ideértve az alapeljárást és a jogorvoslatokat is)
az ABh. - itt nem rendezett -5. a) pontjára alapított, "Az egyes
nyilvántartásokhoz kapcsolódó információs önrendelkezési jog gyakorlásáról"
szóló törvényben kell meghatározni.
A 20. §-hoz
Az (1), (2) és (4) bekezdések értelemszerû rendelkezéseket tartalmaznak.
A (3) bekezdés az ellenõrzés megkezdésére szab módosított határidõt. Az
ellenõrzés jelenlegi szöveggel határidõhöz kötött "lefolytatása", vagyis
befejezése ugyanis az alapos vizsgálatban megnyilvánuló jogbiztonságnak és
közvetve a jogorvoslat során eljáró bíróság függetlenségének a követelményeit
is kikezdõ, be nem tartható elõírás.
Budapest, 1995. október " ."
Dr. Balsai István
a Magyar Demokrata Fórum
országgyûlési képviselõje