A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1511.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl
elõadó: dr. Baja Ferenc
1995. október hó.
Törvényjavaslat
a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl
Az ország kiegyensúlyozott területi fejlõdése és a térségei társadalmi-
gazdasági fejlõdésének elõmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési
politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és
területrendezési feladatok összehangolása érdekében az Országgyûlés - az
Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és
intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel - a
következõ törvényt alkotja:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja és hatálya
1. §
(1) A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvetõ
feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása.
(2) A törvény hatálya a területfejlesztésben és területrendezésben
közremûködõ állami szervekre, helyi önkormányzatokra (a továbbiakban:
önkormányzat), a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem
rendelkezõ szervezetekre, valamint az országos és térségi területfejlesztési
és területrendezési feladatokra terjed ki.
(3) A településfejlesztésre és a településrendezésre külön törvény
rendelkezései az irányadók.
A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata
2. §
A területfejlesztés és területrendezés célja:
a) az ország valamennyi térségében a piacgazdaság kiépítésének
elõsegítése, a folyamatos növekedés feltételeinek megteremtése, az innováció
térbeli terjedésének elõsegítése , a társadalmi, gazdasági és környezeti
céloknak megfelelõ térbeli szerkezet kialakítása;
b) a fõváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és
az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a
gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló -
jelentõs különbségek mérséklése;
c) a térségi és helyi közösségek kezdeményezéseinek ösztönzése,
összehangolása az országos célkitûzésekkel.
3. §
(1) A területfejlesztés és területrendezés feladata:
a) fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása,
meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet
egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében;
b) a nemzetközi együttmûködés keretében az Európai Unió regionális
politikájához illeszkedés elõsegítése, valamint a kölcsönös elõnyök
hasznosítása és a határmenti térségek összehangolt fejlesztésének elõsegítése.
(2) A területfejlesztés feladata különösen:
a) az ország különbözõ adottságú térségeiben a gazdaság megújulását
elõsegítõ fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;
b) az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlõdésének
elõsegítése, a lakosság életkörülményeinek javítása;
c) a gazdaság szerkezeti megújulásának elõsegítése az egyes ipari és
mezõgazdasági jellegû térségekben, a szerkezet-átalakítással együttjáró
munkanélküliség mérséklése;
d) az innováció feltételeinek javítása a megfelelõ termelési és
szellemi háttérrel rendelkezõ központokban;
e) a kiemelt térségek sajátos fejlõdésének elõsegítése.
(3) A területrendezés feladata különösen:
a) a környezeti és természeti adottságok feltárása;
b) a környezet terhelését és terhelhetõségét, illetve a fejlesztési
célokat figyelembevevõ területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok
területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal
összhangban történõ - megállapítása.
(4) Az állam területfejlesztési feladata különösen:
a) az elmaradott térségek felzárkóztatása,
b) a szerkezet-átalakítás térségeinek fejlesztése,
c) a közszolgáltatásokban meglévõ területi különbségek mérséklése.
4. §
A területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek,
az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást
végzõ szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények
összehangoltan, egymással együttmûködve látják el.
Alapfogalmak
5. §
A törvény alkalmazásában:
a) területfejlesztés:
az országra , valamint térségeire kiterjedõ:
aa) társadalmi, gazdasági, és környezeti területi folyamatok figyelése,
értékelése, a szükséges tervszerû beavatkozási irányok meghatározása,
ab) rövid, közép és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és
intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési pro
gramok keretében,
b) területrendezés: hosszú távra az országra , illetve térségeire
kiterjedõen a területfelhasználás rendjének és szabályainak megállapítása, e
körben:
ba) az erõforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetõsége
meghatározása, ezek együttes értékelése, elõrejelzések készítése,
bb) a területi adottságok célszerû hasznosítási javaslatainak
kidolgozása,
bc) a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, mûszaki-fizikai ren
dszerének meghatározása;
c) területfejlesztési politika: az átfogó területfejlesztési stratégiai
célok, továbbá a pénzügyi, szabályozási, tervezési, fejlesztési és
intézményesítési tevékenységek során érvényesítendõ , illetve érvényesített
döntések összessége;
d) régió: több megye (a fõváros) területére kiterjedõ, az érintett megyék
közigazgatási határával határolt, egybefüggõ tervezési, illetve statisztikai
területi egység;
e) kiemelt térség: egy vagy több megyére, (a fõvárosra) vagy azok
meghatározott területére kiterjedõ, társadalmi, gazdasági vagy környezeti
szempontból együtt kezelendõ területi egység, amely egységes tervezéséhez és
fejlesztéséhez országos érdekek, vagy más jogszabályban meghatározott célok is
fûzõdnek (fõvárosi agglomeráció, kiemelt üdülõkörzet, több megyét érintõ
nemzeti parkok, illetve tájvédelmi körzetek térsége, határmenti, illetve más
sajátos térségek);
f) kistérség: munkaerõpiaci, ingázási, termelési, ellátási vonzáskörzeten
alapuló statisztikai, tervezési, vagy a fejlesztések összehangolása érdekében
kialakított, illetõleg önszervezõdõ területi egység;
g) térség: különbözõ területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség
és a kistérség) összefoglaló elnevezése;
h) vállalkozási övezet: a régió fejlõdése érdekében létrehozott, a területén
folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét
biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató terület;
i) elmaradott térség : ahol a gazdaság értéktermelõ képessége,
infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentõsen
kedvezõtlenebbek az országos átlagnál;
j) kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok
figyelembevételével statisztikai jellemzõk alapján meghatározott térségek
köre, amelyek önkormányzatai, illetõleg azok közigazgatási területén
tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzõkkel
támogathatók;
k) területfejlesztési koncepció: egy térség átfogó távlati fejlesztését
megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú
távú, átfogó fejlesztési céljait (a térségek besorolását társadalmi, gazdasági
és környezeti adottságok alapján), továbbá a fejlesztési programok
kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a
kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplõi számára;
l) területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján
kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív
programokra épül;
m) szerkezet-átalakítás térségei: azok az aránytalan ipari szerkezetû
munkaerõpiaci vonzáskörzetek, ahol a munkanélküliség aránya jelentõsen, és az
ipari foglalkoztatottak aránya, továbbá csökkenése meghaladja az országos
átlagot;
n) mezõgazdasági vidékfejlesztés térségei: azok a térségek, ahol jelentõs a
mezõgazdaságban foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatási szerkezetben,
illetve a községekben, továbbá a kisvárosokban élõ népesség aránya.
II. fejezet
A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS
TERÜLETRENDEZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
Az Országgyûlés feladatai
6. §
Az Országgyûlés:
a) határozattal jóváhagyja az országos területfejlesztési koncepciót,
ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó
irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat;
b) beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika
végrehajtásáról;
c) meghatározza a kiemelt térségek körét és elfogadja a
területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait;
d) törvényben jóváhagyja az országos, valamint a kiemelt térségekre
vonatkozó területrendezési terveket, meghatározza azok önkormányzatokra is
kötelezõ elemeit;
e) meghatározza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció
elveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét;
f) dönt - az éves költségvetési törvény jóváhagyása során - a
területfejlesztést szolgáló pénzeszközökrõl és ezzel egyidejûleg egyes
pénzügyi kedvezményekrõl;
g) meghatározza a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati
feladatokat és ezek forrásait.
A Kormány feladatai
7. §
A Kormány:
(1) elõkészíti és az Országgyûlés elé terjeszti:
a) az országos területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési
politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat;
b) az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési
terveket és azok önkormányzatokra is kötelezõ elemeit;
c) a területfejlesztési támogatások irányelveit, a kedvezményezett
térségek besorolásának feltételrendszerét;
d) az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést szolgáló
pénzügyi eszközöket, és az egyes pénzügyi kedvezményeket;
(2) a) összehangolja a különbözõ területfejlesztési célokat szolgáló
állami pénzeszközöket;
b) pénzügyi támogatást nyújt az országos területfejlesztési
koncepcióban meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához;
c) dönt - a külön törvényben meghatározottak szerint - a
területfejlesztést szolgáló pénzeszközök decentralizálásáról;
(3) összehangolja az országos, az országos jelentõségû, valamint az
országhatárokon átnyúló infrastruktúra tervezést (létesítmények, hálózatok
elhelyezését);
(4) meghatározza a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök, az
igénybevehetõ kedvezmények felhasználási szabályait;
(5) kezdeményezi regionális fejlesztési tanács létrehozását;
(6) jóváhagyja a kiemelt térségekre, valamint - a regionális fejlesztési
tanács javaslata alapján - a régiókra vonatkozó területfejlesztési
koncepciókat és programokat;
(7) programot dolgoz ki az elmaradott, valamint a kiemelt térségek
fejlesztése érdekében;
(8) elõsegíti a területfejlesztési települési önkormányzati társulások
szervezõdését, ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi
összefogással megvalósuló fejlesztéseket;
(9) elõsegíti és támogatja az ország határmenti térségeinek a szomszédos
országokkal való együttmûködését;
(10) kétévente beszámol az Országgyûlésnek az ország területi folyamatainak
alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérõl;
(11) állást foglal a megyei területrendezési tervekkel kapcsolatban az
országos és a megyei területrendezési tervek összhangjának megteremtése
érdekében;
(12) rendeletben határozza meg tagjainak a területfejlesztéssel és a
területrendezéssel kapcsolatos részletes feladat- és hatáskörét.
Országos Területfejlesztési Tanács
8. §
(1) A Kormány területfejlesztési és területrendezési feladatainak ellátását
javaslattevõ, véleményezõ, összehangoló jogkörrel Országos Területfejlesztési
Tanács (a továbbiakban: Tanács ) segíti.
(2) A Tanács munkájában
a) a megyei területfejlesztési tanácsok képviseletében 3 fõ,
b) a gazdasági kamarák elnökei,
c) az Érdekegyeztetõ Tanács munkaadói és mun
kavállalói oldalának egy-egy képviselõje,
d) az érintett miniszterek képviselõi,
e) a fõvárosi fõpolgármester képviselõje,
f) az országos önkormányzati érdekszövetségek közös kép
viselõje
tagként vesznek részt.
(3) A Tanács feladatkörét a Kormány, ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) A Tanács elnöke a területfejlesztési és területrendezési feladatok
ellátásának irányításáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter ).
(5) A Tanács titkárságának feladatait a miniszter hivatali szervezete útján
látja el.
A miniszter és más miniszterek feladatai
9.§
(1) A miniszter:
a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési
politika megalapozására, annak célkitûzéseit érvényesíti tervezési,
koordinációs, szervezõ és információs feladataiban;
b) kidolgozza az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja
az országos és a térségi területfejlesztési programokat; közremûködik a
kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a
végrehajtásukkal összefüggõ feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló
anyagi eszközök felhasználását;
c) szervezi az országos és az országos jelentõségû, valamint az
országhatáron átnyúló, közös területrendezési koncepciók és tervek
kialakítását, gondoskodik elkészítésükrõl.
(2) A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben
rögzített célokat, részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggõ és
szakterületüket érintõ kormányzati feladatok ellátásában. Így különösen:
a) részt vesznek a területfejlesztési koncepciók és programok, továbbá
a területrendezési tervek feladatkörüket érintõ munkarészeinek kidolgozásában
és érvényesítésében;
b) évente tájékoztatják a Kormányt a feladatkörükben végzett
fejlesztések fõbb mutatóiról;
c) közremûködnek a megyei területfejlesztési tanácsok munkájában.
III. fejezet
TERÜLETFEJLESZTÉST ÉS TERÜLETRENDEZÉST
ELLÁTÓ TERÜLETI SZERVEK ÉS FELADATAIK
A megyei önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai
10. §
(1) A megyei önkormányzat feladatai :
a) a megye területére, vagy térségére a 6. § d) pontjában meghatározott
tervvel összhangban területrendezési tervet készít;
b) a hosszú távú elõrejelzések alapján területileg összehangolja a
kötelezõen ellátandó feladatait, különösen az oktatási, a közmûvelõdési, az
egészségügyi, a szociális, az épített és természeti környezet védelmével
kapcsolatos, az idegenforgalmi, illetve közszolgáltatási feladatait,
biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és
foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal;
c) koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a
települések fejlesztési tevékenységét;
d) együttmûködik a megyei jogú város önkormányzatával a
területrendezési tervek városkörnyéki összehangolása érdekében;
e) együttmûködik a megye gazdasági szereplõivel;
f) részt vesz a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságával és
más területi adatgyûjtõ szervezetekkel együttmûködve a területi információs
rendszer kialakításában és mûködtetésében információkat biztosít a területi
tervek készítéséhez;
g) segíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak
szervezõdését;
h) gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei
területrendezési tervekkel való összhangjáról.
(2) A megyei önkormányzat közgyûlése:
a) elfogadja a megyei területfejlesztési tanács javaslata és a 6. § a)
pontjában meghatározott koncepció alapján - a megyei jogú város
egyetértésével, - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójának, a
jelentõsebb megyei fejlesztési céloknak az önkormányzatokra vonatkozó részét;
b) rendelettel jóváhagyja a 6. § d) pontjában foglaltakkal
összhangban- a megyei jogú város egyetértésével, az érintett települési
önkormányzatok véleményeinek figyelembevételével - a megyei területrendezési
terveket;
c) véleményezi az illetékességi területét érintõ, a 6. § d) pontjában
meghatározott terveket.
(3) A megyei önkormányzat közgyûlése a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott területrendezési tervet jóváhagyó rendeletben a más
jogszabályokban elõírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó
területfelhasználási szabályokat határozhat meg.
A megyei területfejlesztési tanács
11. §
(1) A megyében a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei
területfejlesztési tanács mûködik. A megyei területfejlesztési tanács jogi
személy, székhelye a megyeszékhely város.
(2) A megyei területfejlesztési tanács mûködéséhez szükséges pénzügyi
fedezetrõl a megyei önkormányzat, valamint a megyei jogú város - a közgyûlés,
illetõleg a képviselõtestület döntésének megfelelõen - gondoskodik.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott mûködési költségekhez - azokkal arányosan
- a központi költségvetés a költségvetési törvényben meghatározott mértékben
járul hozzá.
(4) A megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetét maga alakítja ki,
amely ellátja a területfejlesztési tanács döntés-elõkészítési feladatait.
12. §
(1) A megyei területfejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttmûködik
a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és
közvetve közremûködõ területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt
társadalmi szervezetekkel, valamint a megyei munkaügyi tanáccsal.
(2) A megyei területfejlesztési tanács a megye területén összehangolja a
kormányzat, a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a
gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében :
a) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét,
adottságait;
b) kidolgozza és elfogadja - az országos területfejlesztési
koncepcióval (6.§ a) pont) összhangban - a megye hosszú távú
területfejlesztési koncepcióját (továbbiakban: a megyei területfejlesztési
koncepció) illetve a megye fejlesztési programját, és az egyes alprogramokat;
c) pénzügyi tervet készít a fejlesztési programok megvalósítása
érdekében;
d) megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes megyei
fejlesztési programok finanszírozásáról;
e) részt vesz - külön jogszabályok szerint - a területi kiegyenlítést
szolgáló elõirányzatok, elkülönített állami pénzalapok elosztásának döntés-
elõkészítésében, a felhasználás értékelésében;
f) véleményezi az illetékességi területét érintõ, a 6. § a) pontjában,
illetve a 7. § (6) bekezdésében meghatározott koncepciókat;
g) közremûködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági
válsághelyzetek kezelésében;
h) a tanács mûködtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához
forrásokat gyûjthet.
(3) A megyei területfejlesztési tanács pályázati rendszer keretében, a megyei
területfejlesztési koncepció figyelembevételével dönt a hatáskörébe utalt
pénzeszközök felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról.
(4) A megyei területfejlesztési tanács a kistérségi társadalmi -gazdasági
válsághelyzetek kezelése érdekében - a munkaügyi miniszter javaslatára -
tagjaiból és a válságkezelésben közvetlenül érintettek bevonásával
albizottságot hoz létre.
(5) A megyei területfejlesztési tanács a megyehatáron túlterjedõ egyes
területfejlesztési feladatok ellátása érdekében megállapodást köthet.
13. §
(1) A megyei területfejlesztési tanács tagjai:
a) a megyei közgyûlés elnöke,
b) a megye területén lévõ megyei jogú város(ok) polgármestere(i),
c) a miniszter képviselõje,
d) a területi gazdasági kamarák képviselõi,
e) a megyében mûködõ - a statisztikai vonzáskörzetnél nem kisebb ter
ületegységre létrehozott - területfejlesztési önkormányzati társulások kép
viselõi,
f) a megyei munkaügyi tanács munkaadói és munkavállalói oldalának
egy-egy képviselõje.
(2) A miniszter a megye társadalmi, gazdasági sajátosságainak
figyelembevételével a megyei területfejlesztési tanácsban tagként való
részvételre más minisztert is felkérhet.
(3) A megyei területfejlesztési tanács elnöke a megyei közgyûlés elnöke,
társelnöke a miniszter képviselõje.A megyei területfejlesztési tanácsot az
elnök képviseli.
(4) A megyei területfejlesztési tanács szervezeti és mûködési szabályzatát
maga állapítja meg, ennek keretében meghatározza, mely szervezetek kapnak
tanácskozási jogot a testület ülésein.
(5) A megyei területfejlesztési tanács üléseinek állandó meghívottjai a
területfejlesztésben és területrendezésben érdekelt területi államigazgatási
szervek képviselõi.
(6) A megyei területfejlesztési tanács határozatképes, ha az ülésén a tagok
több mint a fele jelen van. A határozathozatalhoz a tagok több mint felének
egybehangzó szavazata szükséges.
(7) A területfejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról:
a) a megyei közgyûlés elnöke a megyei közgyûlésnek,
b) a megyei jogú város polgármestere a megyei jogú város képviselõtest
ületének,
c) a miniszter képviselõje a miniszternek,
d) a területi gazdasági kamara képviselõje az elnökségnek,
e) a területfejlesztési önkormányzati társulás képviselõje a
társulásban résztvevõ önkormányzatok képviselõtestületeinek,
f) a megyei munkaügyi tanács képviselõi a megyei munkaügyi tanácsnak
rendszeresen köteles beszámolni.
Területfejlesztési önkormányzati társulás
14. §
(1) A települési önkormányzatok képviselõtestületei megállapodással a
települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok
kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása
érdekében területfejlesztési társulást hozhatnak létre.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a társulás résztvevõinek nevét, székhelyét,
b) a társulásban intézendõ közös tervezési és fejlesztési feladatok
körét,
c) a feladatok ellátásának módját, a költségek viselésének arányát,
d) a társulásba való belépés, illetõleg a kiválás szabályait.
(3) A területfejlesztési önkormányzati társulás által készített
területfejlesztési koncepciót, programot a területileg érintett megyei (a
fõvárosi) önkormányzat véleményének kikérése után a társulás hagyja jóvá.
Regionális fejlesztési tanács
15. §
(1) A megyehatárokon túlterjedõ egyes területfejlesztési feladatok
ellátására a megyei területfejlesztési tanácsok regionális fejlesztési
tanácsot hozhatnak létre. A regionális fejlesztési tanács jogi személy.
(2) A közös területfejlesztési feladatokat:
a) a fõváros és agglomerációja,
b) a Balaton kiemelt üdülõkörzet
tekintetében regionális fejlesztési tanács látja el.
(3) A regionális fejlesztési tanács létrehozásakor:
a) az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett
megyei területfejlesztési tanácsok,
b) a (2) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében a fõvárosi
közgyûlés és az érintett megyei területfejlesztési tanácsok
megállapodnak a 12. §-ban felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely
feladatokat látnak el a regionális fejlesztési tanács keretében.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott megállapodásban
a) a mûködési költségek fedezetérõl,
b) a regionális fejlesztési tanács elnevezésérõl,
c) székhelyérõl,
d) részletes tevékenységérõl
is rendelkezni kell.
16. §
A regionális fejlesztési tanács megállapodik a megyei területfejlesztési
tanácsokkal és más, a térségi fejlesztési programokban közremûködõkkel a
programok és fejlesztések finanszírozásáról.
17. §
(1) A regionális fejlesztési tanács tagjai:
a) az illetékességi területén mûködõ megyei területfejlesztési tanácsok
elnökei, (a fõvárosi önkormányzat képviselõje);
b) a miniszter, a pénzügy-, a belügy-, a közlekedési, hírközlési és
vízügyi, a földmûvelésügyi, az ipari és kereskedelmi, a népjóléti és a
munkaügyi miniszter képviselõje;
c) a gazdasági kamarák egy-egy képviselõje.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tagok a térségi sajátosságok
figyelembevételével felkérhetik az érintett területfejlesztési önkormányzati
társulások képviselõit a regionális fejlesztési tanács munkájában tagként
való részvételre.
(3) A regionális fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt választ,
ügyrendjét maga állapítja meg, munkaszervezetét maga alakítja ki.
A területi államigazgatási szervek feladatai
18. §
A területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel és
területrendezéssel összefüggõ kormányzati feladatok végrehajtásában,
érvényesítésének ellenõrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés
koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információ szolgáltatással,
valamint hatósági ellenõrzéssel vesznek részt.
19. §
(1) A miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési feladatokat a
területi fõépítészek látják el.
(2) A területi fõépítész
a) ellenõrzi mûködési területén a terület- és településrendezési
terveket, jelzi az illetékes szerveknek a tervekkel kapcsolatos szakmai és
törvényességi észrevételeit;
b) véleményezi az országos, valamint - az illetékességi területét
érintõ - regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési
tervekkel való összhangját.
IV. fejezet
A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS A TERÜLETRENDEZÉS
ESZKÖZEI
A területfejlesztést segítõ pénzügyi eszközök
20. §
(1) A területfejlesztési célokat az általános gazdasági szabályozás, a
normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt
mûködése biztosítja.
(2) A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei
különösen:
a) a területfejlesztési célokat szolgáló központi költségvetési
elõirányzat,
b) az önkormányzati szabályozás keretében mûködõ, az önkormányzatok
infrastruktúra fejlesztését támogató területi kiegyenlítõ pénzeszköz,
c) a vállalkozásokat segítõ, meghatározott területen igénybevehetõ
pénzügyi kedvezmények.
(3) A területfejlesztést segítik külön jogszabályban meghatározott módon :
a) a gazdaság, a foglalkoztatás és az infrastruktúra fejlesztését
szolgáló pénzalapok, illetve költségvetési elõirányzatok,
b) az éves központi költségvetésben meghatározott, a minisztériumok
költségvetési forrásainak területfejlesztési programokra és célokra
biztosított kerete,
c) az egyes elkülönített pénzalapok területfejlesztési programokra és
célokra felhasználható pénzeszközei,
d) az önkormányzatok településfejlesztését támogató címzett és cél
támogatások rendszere.
(4) A területfejlesztés térségi eszközei a térség helyi önkormányzatai által
átadott források, helyi adókedvezmények.
(5) A területfejlesztés egyéb eszközei:
a) a területfejlesztési célú segélyek, illetve hitelek,
b) a gazdálkodást végzõ szervezetek és mindezek érdekvédelmi
szervezetei, a gazdasági kamarák, valamint más intézmények átengedett
bevételei.
21. §.
A területfejlesztés céljainak hatékony megvalósítása érdekében a központi
költségvetés, továbbá az egyes programok és fejlesztések jóváhagyásakor a
területfejlesztés céljait figyelembe kell venni:
a) az országos infrastruktúra-rendszerek fejlesztése során,
b) az ipari és mezõgazdasági válságkezelõ és szakmapolitikai
programokban,
c) a foglalkoztatáspolitikában,
d) a beruházás- és vállalkozásösztönzést, valamint a
beruházásfejlesztést szolgáló alapok kialakításában,
e) az önkormányzati szabályozás kiegyenlítõ mechanizmusaiban,
f) az idegenforgalomban,
g) a környezetvédelemben, a természet- és tájvédelemben,
h) az adópolitikában,
i) a szociálpolitikában és az egészségügyi ellátásban,
j) a közoktatáspolitikában.
22. §
(1) A Kormány a területfejlesztési célok érdekében vállalkozási övezetet
hozhat létre az ipari szerkezet-átalakítás térségeiben (tartós szerkezeti
problémákkal küzdõ térségekben), illetve a gazdasági szerkezet-átalakítás
szempontjából meghatározó térségekben.
(2) A vállalkozási övezetekben a területfejlesztési célok érdekében - külön
törvényben meghatározott - pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani.
A területi tervezés
23. §
(1) A területi tervezés alapja a területfejlesztési koncepció, a
területfejlesztési program és a területrendezési terv.
(2) A területrendezési terv a területfejlesztési koncepciókban megállapított
célokkal összhangban meghatározza:
a) a hosszú távú területi szerkezetet,
b) az egyes térségek adottságainak célszerû hasznosítását,
c) a területfelhasználás módját és szabályait,
d) a mûszaki infrastrukturális rendszerek távlati területi szerkezetét,
a hálózatok térbeli rendjét,
e) a jelentõsebb fejlesztések térbeli elhelyezését,
f) a különleges szabályozást igénylõ területeket, és
g) a környezet, a táj és a természet védelmével kapcsolatos
feladatokat.
(3) A területrendezési terv jóváhagyott területfelhasználási szabályait a
területfejlesztési és ágazati koncepciók, programok és a település rendezési
tervei készítése és jóváhagyása során figyelembe kell venni.
(4) A területrendezésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály
állapítja meg.
Területi információrendszer
24. §
(1) A társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzõinek és
változásainak figyelemmel kísérése, illetve elõrejelzése érdekében az
országos, a megyei és a települési szintek között az információcsere
biztosításával területi információs rendszert kell létrehozni és mûködtetni.
(2) A miniszter és a megyei önkormányzat részére az adatgyûjtõ és feldolgozó
szervezetek külön jogszabály rendelkezései szerint területi bontásban
rendszeresen adatot szolgáltatnak.
A nyilvánosság és a társadalmi részvétel
25. §
(1) A térségi területfejlesztési és területrendezési tervek (a továbbiakban
együtt : tervek ) nyilvánosak.
(2) A tervezés megindításáról tényközlõ és általános ismertetõ híradást kell
közzétenni az érintett térségi, szükség esetén országos tömegtájékoztatási
eszközökben.
(3) A tervezéssel összefüggõ részletes szabályokat, így különösen a tervek
elkészítésének szakmai szabályait, jóváhagyásának rendjét jogszabály állapítja
meg.
V. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 60. napon lép hatályba, egyidejûleg az
1964. évi III. törvény (Ét.) 2. §-ának a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép, továbbá az Ét. 4. §-a hatályát veszti:
"(2. § Az építésügyi igazgatás körébe tartozik:)
a) a városok és a községek rendezésére vonatkozó szabályok
megállapítása, érvényesítése és alkalmazásuk ellenõrzése".
(2) A megyei önkormányzat a törvény hatálybalépését követõ 30 napon belül
kezdeményezi a megyei területfejlesztési tanács megalakulását az alakuló ülés
összehívásával.
(3) A 15. § (2) bekezdésében meghatározott regionális fejlesztési tanácsokat
1996. június 30-ig meg kell alakítani. Az ezzel kapcsolatos szervezõmunkát a
miniszter végzi.
27. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a minisztériumok és az országos hatáskörû szervek
területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait;
b) a kedvezményezett területek besorolását;
c) a térségek besorolását;
d) a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési
tervek egyeztetésének és jóváhagyásának rendjét;
e) a vállalkozási övezetek létrehozásának és mûködésének szabályait;
f) a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos
információrendszert és a kötelezõ adatközlés szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a területfelhasználás és tájhasznosítás, a terület- és tájrendezés
országos, illetve térségi szabályait;
b) a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési
tervek tartalmi követelményeit és a tervek nyilvántartásának szabályait;
c) a területfejlesztési és területrendezési tervezésre jogosultak
körét és a szakképesítési feltételeket;
d) a tervtanács mûködésének szabályait.
I n d o k o l á s
a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A közhatalom, valamint a tulajdon pluralizálódása következtében a
területfejlesztés és a területrendezés az új viszonyoknak megfelelõ egységes
törvényi szabályozást igényel. Ez a szabályozás a következõ alkotmányos
elvekre épül fel:
+ A területfejlesztés és területrendezés összehangolt állami és önkormányzati
tevékenységének célja a jogállami keretek között mûködõ szociális
piacgazdaság megerõsítése, fejlõdésének elõsegítése, az ország, illetve egy-
egy térség vagy település gazdasági teljesítõképességének növelése,
+ A területfejlesztés és területrendezés az állam és a helyi önkormányzatok
olyan tervszerû tevékenysége, amelyben a gazdasági verseny szabadsága
alapján részt vesznek a társadalom gazdasági szervezetei és a lakosság is,
+ A területfejlesztéshez és területrendezéshez kapcsolódó állami tevékenység
során az állam központi szervei - az önkormányzati jogok tiszteletben
tartása mellett - kötelesek elõsegíteni az egyes térségek fejlettségi
különbségének mérséklését,
+ A területfejlesztés és területrendezés során mind az állam szervei, mind az
önkormányzatok kötelesek biztosítani, hogy az alapvetõ jogokként
meghatározott szolgáltatások megvalósuljanak, az egyéb fejlesztések az
alapjogok sérelmét nem okozhatják,
+ A területfejlesztés és területrendezés szabályozása és gyakorlata során az
állam és az önkormányzat - mint a közhatalom birtokosai - biztosítják a
tulajdonformák egyenjogúságának érvényesülését és egyenlõ védelmét,
+ A területfejlesztés és területrendezés az Országgyûlés által meghatározott
nemzetgazdasági terv (program) keretei között valósul meg. A végrehajtásban
a Kormány, a megyei és a települési önkormányzatok mellérendeltségi
viszonyban, kölcsönös együttmûködési kötelezettség mellett vesznek részt,
+ Az országos területfejlesztés tevékeny részesei a megyei és települési
önkormányzatok, amelyek a törvényben meghatározott kérdésekben
véleményezési, javaslattételi, egyetértési jogot gyakorolnak.
A területfejlesztési és területrendezési törvény javasolt szabályozása
megfelel a fejlett európai országokban kialakult rendszernek, lehetõvé teszi
az intézményes gazdálkodást.
A javaslat a sokszereplõs területi politika intézményi, tervezési és
finanszírozási gyakorlatát kívánja alkalmazni.
Az intézményi rendszert illetõen a központosított helyett a többlépcsõs
decentralizált döntéshozatal valósul meg, amelyben a különféle területi szintû
döntéshozók jogosultak fejlesztési politikájuk megvalósítására, és ehhez
tényleges pénzügyi támogatást is kaphatnak az általánosabb döntési szinttõl.
A meghatározó fontosságú e szintek közül az a három, amelyik közképviselettel
rendelkezik:
- az Országgyûlés
- a megye és a megyei jogú város önkormányzati testületei,
- a települési önkormányzatok testületei,
E szintek, továbbá a területfejlesztés egyéb szereplõinek együttmûködését a
regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsok biztosítják.
Ezek az új típusú intézmények a partnerség elvére épülnek, szélesebb körûek
tehát a hagyományos értelemben vett közképviseletnél. Ez nemcsak a
döntéshozatal demokratizmusát szélesíti ki, hanem egyúttal a fejlesztésben
közvetlenül érdekelt gazdasági szereplõk körét is. Lehetõséget nyújt tehát a
fejlesztési források kibõvítésére.
Maga a fejlesztési folyamat a program-finanszírozás elvére épül. Ez azt
jelenti, hogy nem egyes elszigetelt fejlesztõ beruházások kapnak támogatást,
hanem olyanok, amelyek egy többoldalú, szakszerûen elkészített probléma-
megoldó lépéssorozatba, a programba, szervesen illeszkednek. Nemzetközi
tapasztalat szerint ez az eljárás nagyon megnöveli a fejlesztések
hatékonyságát, ugyanakkor a demokratizmust is, mivel e programok
elõkészítésébe az érintett térségek lakossága széleskörûen bevonható.
Hatékonyság-növelõ hatású az addíció elve is. Ez azt jelenti, hogy a
térségekben megszületett fejlesztési elgondolások csupán támogatást kaphatnak,
de a források egy részét saját maguknak kell elõteremteniük. Ez az elv már az
eddigi magyarországi gyakorlatban is jól bevált.
Ahhoz, hogy a decentralizált döntéshozatal valóban mûködõképes legyen, a
pénzügyi eszközök egy részét is decentralizálni kell.
Térségi szinten ez az elkülönített fejlesztési alapok egy részének az
átengedésével és más eszközökkel biztosítható. Ez természetesen csak bizonyos
hányada a fejlesztéshez szükséges eszközöknek, és egy-egy program hatékonysága
épp ezért elsõsorban azon mérhetõ le, hogy milyen egyéb forrásokat tudott még
szerezni.
Lényeges, hogy a fejlesztések az önfenntartó fejlõdés általános célkitûzésébe
illeszkedjenek. Ez mind a helyi társadalom, mind a helyi gazdasági, mind a
környezet természeti és épített elemeinek a fennmaradását magába foglalja.
Részletes indokolás
Az 1.§ - hoz
A törvény hatályára vonatkozó rendelkezés a területi hatályt az országos és a
térségi szintekre állapítja meg, alanyi hatályát elsõdlegesen az állami
szervezetekre és a helyi önkormányzatokra fogalmazza meg, ugyanakkor a
területi fejlõdést befolyásoló, a területfejlesztésben résztvevõ, a
területrendezés szabályai által érintett természetes és jogi, valamint jogi
személyiséggel nem rendelkezõ személyekre is kiterjeszti.
A területrendezés fejlesztést orientáló jellegén túl a tervek
hatályosulásával államigazgatási tevékenységgé válik a területfelhasználás és
építés engedélyezés egymásra épülõ egységes folyamatában.
A törvény hatálya nem terjed ki a településfejlesztésre és a
településrendezésre, amik az Ötv. szerint a helyi közügyek közé tartoznak. E
javaslat kizárólag az országos és térségi fejlesztési és rendezési feladatokat
szabályozza.A területrendezési tervek a településrendezési terveken keresztül
hatályosulnak.
A településrendezés feladatait a ma hatályos az építésügyrõl szóló 1964. évi
III. törvény szabályozza, aminek korszerûsítése az épített környezet
alakításáról és védelmérõl szóló törvényjavaslat keretében elõkészítés alatt
van.
A törvényjavaslatok összehangolása és egymásra épülése biztosítja a szorosan
összefüggõ feladatok egységes kezelését.
A 2.§ -hoz
A javaslat a törvény céljaként a területfejlesztés és a területrendezés
szabályainak és intézményrendszerének kialakítását mondja ki, amelyek lehetõvé
teszik a területfejlesztés és rendezés hosszú távú céljainak érvényesítését. A
célok között átfogóan mondja ki a törvény az ország egész területén,
valamennyi térségében a fejlõdés elõsegítését, az életminõség és a gazdaság
feltételeinek javítását, ezzel összhangban a társadalmi, a gazdasági és
környezeti érdekek összehangolásának szükségességét.
Az eltérõ természeti, társadalmi és gazdasági adottságok miatt törvényszerû az
egyenlõtlen területi fejlõdés. Súlyos hátrányos területi különbségek alakultak
ki Kelet és Nyugat-Magyarország, a fõváros és a vidék, a fejlett és a
hátrányos helyzetû térségek között, amelyek az átalakulás során a
piacgazdaságra való áttéréssel tovább erõsödhetnek. A növekvõ társadalmi
feszültségek veszélyeztetik az átalakulás sikerét, ezért a javaslat a célok
között a kedvezõtlen területi különbségek mérséklését is átfogó célként
határozza meg. Ugyanakkor a decentralizációval, az önfenntartó fejlõdés
ösztönzésével jelentõs társadalmi erõforrások szabadíthatók fel, ezáltal a
területfejlesztés a modernizáció meghatározó tényezõje lehet.
A fejlõdés ösztönzése és a területi különbségek mérséklése országos szinten
elsõdlegesen állami feladat, azonban sikeresen akkor valósíthatók meg, ha az
átfogó célok beépülnek a térségi és helyi érdekviszonyokba, ha megvalósítható
az országos és a térségi célkitûzések összhangja. Ezért a javaslat átfogó
céljának tekinti a térségi és helyi kezdeményezések ösztönzését. A javaslat
ennek érdekében alakítja ki a területfejlesztés és rendezés terén a feladatok
új megoszlását, intézményi rendszerét és eszköztárát.
A 3. § -hoz
Az 1.§-ban megjelölt átfogó célkitûzések érvényesítése érdekében a javaslat
meghatározza a területfejlesztés és rendezés feladatait.
A területfejlesztés és területrendezés hosszabb távú tudatos, tervszerû
tevékenység, ami elsõdlegesen terveken keresztül, illetve a különbözõ szintû
együttmûködések keretében, a koordináció, az összehangolás révén érvényesíti
céljait.
A javaslat a környezet védelmérõl szóló törvénnyel összhangban olyan
koncepciók, programok és tervek kidolgozását, elfogadását és megvalósítását
határozza meg átfogó feladatként, amelyek biztosítják a társadalom, a gazdaság
és a környezet egyensúlyának fenntartását és javítását.
A nyitott külgazdasági és társadalmi rendszer, a környezeti problémák
országhatárokon túlnyúló hatásai, az ország csatlakozási szándéka az Európai
Unióhoz szükségessé teszi, hogy a törvény rendelkezzen a nemzetközi
együttmûködés feladatairól. A javaslat rögzíti az Európai Unió regionális
politikájához való illeszkedés szükségességét, amit a javaslat a célterületek,
a feladatmegosztás, és az intézményrendszer kialakítása során figyelembe is
vett, továbbá a kölcsönös elõnyök hasznosítása érdekében az országok közötti
együttmûködést, különösen Közép-Európa térségében, ill. a határos
országokkal, a határmenti térségek összehangolt fejlesztése érdekében.
A javaslat külön rögzíti a területfejlesztés sajátos feladatait, kiemeli
- a társadalmi és gazdasági fejlõdésben elmaradott ill.,
-a strukturális problémákkal küzdõ, ipari és mezõgazdasági térségek
fejlõdésének
elõsegítését
amik megfelelnek az EU regionális politikai súlyponti célkitûzéseinek.
Mindezek tervszerû tevékenységre, a gazdaság megújulását elõsegítõ
fejlesztéspolitikára, kell, hogy épüljenek, nemzeti feladatként megjelenik az
innováció terjedésének, ill. a kiemelt térségek/üdülõkörzetek, Fõvárosi
agglomeráció stb./fejlõdésének elõsegítése.
A területrendezés sajátos feladata hosszú távon a területfelhasználás és
térszerkezet meghatározása, az ökológiai terhelhetõség figyelembevételével, az
adottságok hosszú távon fenntartható hasznosításának biztosításával.
A javaslat külön kiemeli az állam területfejlesztési feladatait.
A 4. §- hoz
A területfejlesztés hatékonyabbá tétele, az érdekek és a közremûködõk
szélesebb köre indokolja a területfejlesztés sokszereplõs jellegének, illetve
a szereplõk kötelezõ együttmûködésének rögzítését, az egységes, összehangolt
és átfogó programok megvalósítása érdekében.
Az 5. § - hoz
A fogalmak a területfejlesztés és területrendezés a törvény keretében
alkalmazott legfontosabb meghatározásainak listáját adják.
A területfejlesztés fogalma összefügg tárgyi hatályával, miszerint lényege a
térbeli, a területi fejlõdést meghatározó tevékenységek tudatos, tervszerû
összehangolása átfogó jelleggel.
A meghatározás a stratégiai tervezést, a programkészítést helyezi a
központba, amely a helyzetértékelésen alapuló stratégia készítést, a
stratégiákra épülõ koncepció- ill. programalkotást, összehangolást és
megvalósítást jelenti az országra ill. az egyes térségekre kiterjedõen.
A területrendezés a területfejlesztési tevékenységgel összhangban, a
stratégiai tervezési folyamattal jelentõsen átfedõ tevékenység, amelynek
eredménye a jogszabállyal jóváhagyott területrendezési terv. A
területrendezési terv az igazgatás eszköze: megállapítja a területfelhasználás
rendjét és szabályait, amit az alacsonyabb szintû tervekben - így a
településrendezési tervekben - érvényesíteni kell.
A javaslat a területi egységek vonatkozásában az országos és a települési
szintek között középszinten a térség fogalmát, mint összefoglaló elnevezést,
gyûjtõfogalmat használja.
A régió gyakran pontatlanul használt fogalmát a javaslat az EU Területi
Statisztikai Egységek Nomenklaturája szerint a NUTS II. területegységnek
felelteti meg, azok átlagos népességszáma és területnagysága alapján
Magyarországon célszerûen az öt nagyváros és Budapest közé 6 közigazgatási
határoknak megfelelõ régió alakítható ki. A régió a javaslatban közigazgatási
egységekbõl építkezõ statisztikai és tervezési egység.
A javaslat a megye fogalmát mint az Alkotmányban meghatározott területi
egységeket rögzíti, mely szerint az ország fõvárosra, megyékre, városokra és
községekre tagozódik. A javaslat szerint a megyei szint erõsítendõ
középszinten, ez a decentralizáció tervezett szintje.
A kistérségekre alulról szervezõdõ társulások már ma is meghatározó tényezõi a
területfejlesztésnek, amelyek az alulról szervezõdés következtében nagy
változatosságot mutatnak. Többségük kistérségre szervezõdött, amelyek
munkaerõpiaci, ingázási vagy ellátási vonzáskörzeten alapuló statisztikai,
tervezési vagy a fejlesztések összehangolása érdekében kialakított vagy
önszervezõdõ területi egységek. A javaslat segíti az önszervezõdést, ezért
intézményes képviseletet biztosit a helyi önkormányzatok társulásainak,
azonban a 13. §-ban rögzíti a megyei területfejlesztési tanács tagsági
feltételeként a terület nagyságát, a mûködõképesség érdekében.
A területfejlesztési társulás a helyi önkormányzatok által a helyi
önkormányzatokról szóló törvénnyel összhangban a helyi önkormányzatok által a
térség összehangolt fejlesztése érdekében önkéntesen hozható létre. A javaslat
meghatározza a vállalkozási övezet fogalmát, ami olyan meghatározott termelési
és szolgáltató terület, az Állam az átlagosnál kedvezõbb pénzügyi feltételek
nyújtásával serkenti a gazdasági tevékenységet illetve területileg
befolyásolja a befektetõi szándékokat.
A javaslat meghatározza egyes térségtípusk fogalmát (elmaradott térségek,
a szerkezetátalakítás, a mezõgazdasági vidékfejlesztés térségei ), amelyekre
az országos területfejlesztési koncepció fogja rögzíteni a fejlesztési
irányelveketT/6.. § a) pont/ és a besorolás kritérumait. A konkrét besorolást
ennek alapján a Kormány rendelete tartalmazzaT/27.. §(1) bek.d) pont /.
A II. fejezethez
A javaslat a központi állami szervek feladat- és hatáskörét alapvetõen úgy
határozza meg, hogy érvényesüljön az egyértelmû feladatmegosztás a
törvényhozó és a végrehajtó hatalom között, továbbá
- egyértelmû legyen a kormányzaton belüli felelõsség és feladatmegosztás
,
- a feladatok meghatározása a decentralizációt, a középszintû feladatokat
és hatásköröket erõsítse;
- a központi állami szervek a nemzetközi és az országos feladatok
ellátásában kapjanak szerepet;
- a partnerség intézményesítésével biztosítsa az egységes összehangolt
területi politika megvalósítását.
A 6. § - hoz
A javaslat az állami szervek feladatait az állami szervek hierarchiájának
megfelelõ rendszerben tárgyalja. E körben elsõ helyen az Országgyûlés
területfejlesztési feladatait foglalja össze. Legfontosabb ezek közül a
területi politika fõ irányainak meghatározása, részben e törvény keretében,
illetve ennek alapján stratégiai, a célokat érvényesítõ országos
területfejlesztési koncepció jóváhagyása.
Az Országgyûlés hagyja jóvá az országos és kiemelt térségekre, több megyére
kiterjedõ területrendezési tervek önkormányzatokra kötelezõ munkarészeit. Az
önkormányzati törvény értelmében a települési önkormányzatok feladatkörébe
tartozó településrendezési tevékenységet önkormányzati rendelet vagy törvény
szabályozhatja. Ennek alapján míg a megyére vagy egyes térségekre készített
területrendezési tervet a megyei önkormányzat rendeletben hagyja jóvá, a
megyehatáron túlnyúló, kiemelt térségek esetében (Balaton kiemelt üdülõkörzet)
a terv jóváhagyója az Országgyûlés.
A 7.- 9. § -hoz
A javaslat a központi állami szervek feladat- és hatáskörének szabályozása
körében a Kormány végrehajtó feladatairól tételesen rendelkezik, amelyek
finanszírozásáról az állami költségvetés gondoskodik. A Kormány ellátja a
területfejlesztés és területrendezés feladatainak állami végrehajtását, ezen
belül beterjeszti az Országgyûlésnek javaslatát a területi politikáról, és a
végrehajtáshoz szükséges törvényjavaslatokról, határozatokról, érvényesíti a
területpolitikai célokat, az országos és a területfejlesztési koncepció
feladatait, koordinálja az állami pénzeszközöket és a tervezési tevékenységet.
A térségek szempontjából jelentõs, hogy a Kormány rendszeresen beszámol a
területi folyamatok alakulásáról, a programok végrehajtásáról, ill. hogy
biztosítja a különbözõ állami pénzeszközök koordinált felhasználását, továbbá,
hogy ösztönzõk kidolgozásával segíti a területfejlesztési önkormányzati
társulások szervezõdését, a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket.
A javaslat záró fejezetében szereplõ felhatalmazások a kormány rendeletalkotó
tevékenységére jelzik, hogy a területfejlesztés és rendezés a kormányzat
egészét érintõ feladat. E célból a javaslat meghatározza, hogy a feladatok
koordinációjáért felelõs miniszter mellett a más tárcafeladatok ellátásáért
felelõs miniszterek is részt vesznek a szakterületükkel összefüggõ, kapcsolódó
területfejlesztési és rendezési feladatok ellátásában, továbbá létrehozza a
javaslat az Országos Területfejlesztési Tanácsot, amely a döntéselõkészítésbe
bevonja a középszintû területfejlesztési testületek képviselõit.
A III. fejezethez
A 10 - 20. §-ok rögzítik a területfejlesztés és-rendezés térségi feladatait
ellátó szervezeteket és fõbb feladataikat.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint középszinten sem állami dekoncentrált
szerv, sem önkormányzati szerv nincs felhatalmazva a területfejlesztés és
területrendezés térségi feladatainak ellátására.
Egyes megyei önkormányzatok önként vállalt feladataik körében felvállalták a
területfejlesztési feladatokat, eseti megbízást kaptak a kormányzati
programok koordinálására a köztársasági megbízottak, további egyes kiemelt
térségekben alapszabállyal létrehozott Regionális Tanácsok alakultak,
kistérségi területfejlesztési társulásokat hoztak létre a közös fejlesztési
programok megvalósításában érdekelt önkormányzatok.
A jelentõs önszervezõdések ellenére általános tapasztalat volt különösen a
válságtérségekben, hogy hiányzik a területfejlesztés felhatalmazásokkal bíró
középsõ szintje, amely összehangolná a gazdasági szereplõk és az
önkormányzatok fejlesztési elképzelését, tudatos tervezõmunkával, programok és
tervek készítésével segítené a fejlesztés és a felzárkóztatás feladatait.
Emiatt a térségi szinten optimálisan ellátható feladatok egy része is
kormányzati szintre tolódott, a felülrõl vezényelt programok az
infrastruktúrafejlesztést kivéve nem tudták mozgósítani a térségi energiákat,
erõforrásokat.
Ezért a javaslat legfontosabb része a területfejlesztés és területrendezés
térségi intézményrendszerének kiépítése, ami a decentralizációt helyezi
elõtérbe.
A 10. §-hoz
A megyei önkormányzat az önkormányzati törvény szerint kötelezõ feladatként
gondoskodik a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok
összehangolásáról.
A javaslat részletesen meghatározza a megyei önkormányzat e körbe tartozó
feladatait, miszerint feltárja a megye adottságait, hosszútávú elõrejelzéseket
készít, területi szempontból összehangolja kötelezõ ellátásszervezési illetve
egyéb közszolgáltatási feladatait a megyei gazdaságpolitikai elképzelésekkel,
koordinálja a települési önkormányzatok felkérésére azok térségi jellegû
fejlesztési feladatait.
Legfontosabb feladatként mindezekkel összhangban területrendezési tervet
készít, egyezteti a települési önkormányzatokkal és jóváhagyja. A terv
keretként szolgál a településrendezési tervek kidolgozásához. A megyei
területrendezési terv országos tervvel való összhangját a kormány
állásfoglalásával segíti.A tervet az országos területrendezési terv
figyelembevételével kell kialakítani.
Egyúttal indokolt, hogy a törvény rendelkezzen a fejlesztési koncepciók,
programok és a területrendezési tervek összhangjáról, továbbá a
településrendezési és a területrendezési tervek egymásra épülésérõl. Az ezek
közötti összhang biztosítása a megyei önkormányzat feladata.
A 11. - 13. §-hoz
A javaslat szerint a területfejlesztés középszintû koordinációjának erõs
intézménye a megyei területfejlesztési tanács, amely létrehozásáról a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. § (3) bekezdése
rendelkezik.
A megyei területfejlesztési tanács létrehozásának törvényi kötelezettsége
felvetette annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogy e testület milyen módon
illeszthetõ a mai magyar közigazgatás jogi rendszerébe. A javaslatban szereplõ
megoldás szerint a tanács testület, illetékességi területe kiterjed a megye
egészére, beleértve a megyei jogú város területét. A testület a
területfejlesztés megyei szintû összehangoló és döntéshozó szerve, amely a
partnerség elvére épül, kifejezi a területfejlesztés sokszereplõs jellegét:
- biztosítja az egységes területi tervezést, a megyei önkormányzat és a
megyei jogú város egyenjogúsága megtartásával,
- biztosítja a települési önkormányzatok közvetett részvételét, illetve
- a gazdaság szereplõinek, a területi gazdasági kamarák és a
munkavállalók képviseletét
A tanács munkájában a kormányzat részérõl állandó tagként a környezetvédelmi
és területfejlesztési miniszter képviselõje vesz részt, a többi
területfejlesztésben érintett miniszter részben dekoncentrált szervezeteik
útján, állandó meghívottként kapcsolódnak a munkába, illetõleg az adott térség
sajátosságai alapján a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter
felkérésére. Különösen válságtérségekben indokolt más minisztériumok bevonása
a tanács munkájába.
A tanács feladatai meghatározásánál a Javaslat figyelembe veszi az EU
programtervezési (programozási) eljárást.
A részletes feladat- meghatározás jelzi, hogy a tanács elsõdlegesen nem
érdekegyeztetõ, hanem stratégia alkotó és döntéshozó testület.
Kidolgozza és elfogadja a megye területfejlesztési koncepcióját, megvalósítása
érdekében pénzügyi tervet készít, megállapodik a programban résztvevõkkel az
egyes programok finanszírozásáról, hozzájárul saját pénzeszközeivel, illetve
más forrásokat is mozgósít a koncepció megvalósítása érdekében.
A megyei területfejlesztési tanács keretében a gazdasági kamarákról szóló
1994. évi XVI. törvényben felsorolt gazdaságfejlesztési, valamint a gazdaság
általános érdekeinek érvényesítésével összhangban a megyei gazdasági kamarák
résztvesznek a területfejlesztési feladatok végrehajtásában, így különösen:
- oktatásszervezési munkájukkal támogatják a kijelölt fejlesztési irányok
megvalósítását;
- tagsági érdekeltségi területükön koordinálják a térségi fejlesztési
tervek készítését, illetve azok megvalósítását;
- egymás között és a gazdaság más érintett szereplõivel koordinálják
a területfejlesztési feladatok megvalósítását;
- koordinálják az egyes vállalkozói érdekeltséget meghaladó mûszaki
fejlesztéseket, illetve innovációs célok megvalósítását.
A tanács jogi konstrukcióját tekintve sajátos jogi személyként mûködne, az
alapítás és mûködés szabályait maga a törvény állapítja meg - a Polgári
Törvénykönyv elõírásai alapján.
A tanács munkaszervét maga alakítja ki, a helyi adottságoknak megfelelõen
megoszthatja a döntéselõkészítési, tervezési és operatív koordínációs
feladatait az érintett hivatali szervezetek, ill. a már mûködõ, vagy újonnan
létrehozandó szervezetek között. Célszerû a megyei vállalkozásfejlesztési
központok kiépült hálózatát a döntéselõkészítésbe bevonni, akár szerzõdéses
jogviszony keretében, akár feladatkörük kiszélesítésével az alapítók szándéka
szerint.
A javaslat lehetõvé teszi, hogy a kistérségi válsághelyzetek kezelésére a
tanács más érintettek bevonásával speciális válságkezelõ albizottságot hozzon
létre.
A 14. §-hoz
A javaslat rögzíti a települési önkormányzatok közremûködését a
területfejlesztésben és rendezésben. A megyei jogú városok közvetlenül, más
települési önkormányzatok közvetve, társulásaik útján vesznek részt a
területfejlesztés feladataiban.
Az önkormányzati törvény szerint a települési önkormányzatok a helyi közügyek
keretében kötelezõ feladatként látják el a településfejlesztés és rendezés
feladatait.
Ugyanakkor az önkormányzati törvény lehetõséget ad arra, hogy az
önkormányzatok társulás keretében feladataikat egymással összhangban lássák
el. A javaslat lehetõvé teszi, hogy az önkormányzatok felvállalják a kistérség
átfogó fejlesztése érdekében a tervezést, a koordinációt és a programok
megvalósítását. A javaslat rögzíti azon önszervezõdõ szervezetek körét,
amelyek a tanácsok munkájában intézményi képviseletet kaphatnak, nem kizárva
más típusú, pl. célraorientált társulások eseti közremûködését.
A 15. - 17. §-hoz
A regionális fejlesztési tanácsok létrehozását a nemzetközi pénzügyi
forrásokhoz való hozzájutás indokolja. Az EU az elmaradott térségeket az ún.
NUTS II. szinten, azaz a régiók szintjén határozza meg. A magyar régiók,
melyek korábbi elõzményei a tervezési - gazdasági körzetek, az EU jelenlegi
feltételrendszere szerint az elmaradott térségek közé tartozhatnak, a
reménybeli támogatások szempontjából ez a legkedvezõbb besorolás. A
támogatások igényléséhez regionális fejlesztési programokat kell kidolgozni,
az országos és az európai prioritásoknak megfeleltetve, hozzárendelve az
országos és a regionális pénzügyi hozzájárulásokat.
Mivel a területfejlesztés térségi szinten a megyei területfejlesztési tanácsra
és programjaira épül, a régiót alkotó megyék fejlesztési programjainak
összehangolásával, a megyei források hozzárendelésével kell a régió
fejlesztési programját elkészíteni.
A javaslat szerint a regionális fejlesztési tanácsok alulról építkezõen
kerülnek létrehozásra, amikor a megyehatáron túlterjedõ feladatok
komplexitása és folyamatos kezelése intézményesítését indokolttá teszik.
A közös feladatok ellátásáról és az egyes jogkörök közös gyakorlásáról
megállapodásokat kötnek az érintett megyei területfejlesztési tanácsok. Mivel
a forrásallokáció megyei szintû, a mûködési költségekrõl és a programok
finanszírozásáról is az érintett megyei területfejlesztési tanácsok állapodtak
meg.
A javaslat a regionális fejlesztési tanács tagjainak meghatározásával a
mûködõképes létszám keretein belül marad, a tárcák nagyobb mértékû képviselete
az országos és a megyei célok összehangolását segíti elõ. Az önkormányzati
területfejlesztési társulások képviseletérõl a törvényjavaslatban rögzített
tagok döntenek, kisebb térség esetén (pl.kiemelt üdülõkörzet) a teljes körû,
régió esetében reprezentatív képviselet biztosítható.
A Kormány kezdeményezheti a kiemelt térségekre is regionális fejlesztési
tanácsok létrehozását, így biztosítható a kiemelt üdülõkörzetek, indokolt
esetben egyes válságtérségek egységes és összehangolt tervezése, fejlesztése.
A Fõváros és agglomerációja, valamint a Balaton kiemelt üdülõkörzetben
indokolt , hogy a regionális tanács létrehozásáról az Országgyûlés
rendelkezzen.
A Fõváros és agglomerációja fejlesztési és rendezési szempontból szerves
egységet képez, sokoldalú térbeli munkamegosztás, munkaerõpiaci
kapcsolatrendszer alakult ki. Az erõsen urbanizált térség környezeti
problémái, közlekedési rendszere, területfelhasználási, ezen belül
zöldfelületi szerkezete, további infrastrukturális és gazdasági fejlesztése
elengedhetetlenné teszi az e kérdésekben érintettek kötelezõ együttmûködését.
A Balaton térségében a környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint az
ezekre alapuló idegenforgalmi érdekek összehangolása, a rendkívül sérülékeny
tó vízminõségének javítását szolgáló összehangolt fejlesztéspolitika
kialakítása és érvényesítése indokolja a jelenleg kormányhatározattal
megerõsített, alapszabállyal létrehozott regionális tanács törvényi szintû
megerõsítését.
A 18.- 19. §-hoz
A javaslat a kormányzat területi szerveit kötelezi a törvény keretei között
megfogalmazott állami feladatok ellátásában, a kormányzati politika és
programok végrehajtásában, érvényesítésében való közremûködésre.
A javaslat aktív szerepet szán a területi szerveknek a térséget érintõ ágazati
fejlesztési koncepciók kidolgozásában. Szerepük különösen jelentõs olyan
állami feladatkörbe tartozó tevékenységek esetén, amelyek egy térségi
területfejlesztési program integráns részét képezik (pl. átképzés,
mezõgazdaság stb.).
Kiemelésre került a területi fõépítészek összehangoló feladatköre: a
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a területi fõépítészek
közremûködésével hangolja össze az országos és a térségi területrendezési
terveket.
A területi fõépítész állami tevékenységet lát el, feladata elválik a megyei
fõépítész megyei önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatától, ami a térségi
területrendezési és a településrendezési tervek összehangolására irányul,
ellenõrzi mûködési területén a terület és településrendezési terveket, jelzi
az illetékes szerveknek a tervekkel kapcsolatos szakmai és tartalmi, valamint
törvényességi észrevételeit.
A IV. fejezethez
A 20. - 22. §-hoz
Az Alkotmány 35. § (10) bek. c) pontja szerint a Kormány "biztosítja a
társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításáról " . A
kormány gazdaságpolitikai, valamint ágazati programjainak végrehajtásában
meghatározóak a hozzárendelt pénzügyi eszközök, amelyek az ország és egyes
területegységei fejlõdését alapvetõen befolyásolják az egyes programok
kölcsönhatásain, a pénzügyi eszközök halmozódásán keresztül. A javaslatban
meghatározott célok érvényesítése érdekében a pénzügyi eszközöket össze kell
hangolni.
A területfejlesztés céljait közvetlenül a területfejlesztési célú
költségvetési elõirányzat /Alap/ szolgálja, amit külön törvény szabályoz. A
külön törvény rögzíti, hogy az Országgyûlés három évenként határozatot hoz
a területfejlesztési támogatások irányelveirõl és a kedvezményezett területek
besorolásának feltételrendszerérõl, amelynek elvei elsõdlegesen a
végrehajtást szabályozó rendeletekben, továbbá az egyedi döntések során
érvényesülnek.
A 23. - 25.§-hoz
A tervezési folyamat egységes, korszerû rendjének megteremtése biztosítja a
területfejlesztésben érintettek számára az áttekinthetõséget, a tervek
egymáshoz való kapcsolódását és a források felhasználását. A tervezés
összehangolja az állami, a területi és a települési önkormányzatok, a lakosság
és a gazdasági társaságok érdekeit, a természet, a táj és az épített környezet
értékeinek a megóvása mellett.
A területi tervek feladata az adott térségre vonatkozó problémák és
lehetõségek, szándékok és elhatározások összefoglalásával:
- a területfejlesztés résztvevõinek orientálása,
- a hatósági döntések elõkészítése és legitimálása (jogszerûségének
biztosítása),
- a folyamatos tervezés és ezen belül a területi folyamatok nyomonkövetése
és értékelése számára a vonatkozási keretek meghatározása,
- a társadalmi kommunikáció eszközeinek biztosítása,
- az egyeztetés alapjainak megteremtése.
A területi tervek összefüggõ rendszere területi lépték és a tervezési folyamat
jellege szerint különbözõ elemekbõl épül fel.
A területfejlesztési koncepció meghatározza egy térségre a hosszútávú
fejlesztési célokat, és
megjelöli az érvényesítendõ prioritásokat. Meghatározza a területfejlesztés
és a térségi fejlesztési programok kereteit, információkat nyújt az egyes
fejlesztési - beruházási elhatározások számára. Irányelv jellegû, konkrét
programokat, pénzügyi eszközöket nem tartalmaz, de figyelembe veszi a
lehetséges erõforrásokat.
A területfejlesztési program cselekvési terv, általában rövid illetve
középtávra készül.A fõ elemei: a stratégiai program és az operatív program.
A területfejlesztési stratégia a fejlesztési koncepcióban meghatározott célok
és prioritások, valamint az igények és adottságok, az elõre jelezhetõ
fejlõdési tendenciák és a belõlük levezetett elérendõ jövõkép alapján a
folyamatok kedvezõ befolyásolása érdekében meghatározza:
- a fejlesztési érvényesítendõ prioritásokat,
- a megvalósításhoz figyelembe vehetõ gazdasági, szervezési, igazgatási
lehetõségeket,
- a megvalósításhoz szükséges operatív program lehetséges változatait.
Az operatív program:
- rögzíti a végrehajtandó mûveleteket,
- a végrehajtó szervezetet, annak hatáskörét és felelõsségét,
- a megvalósítás jogi feltételeit, határidejét.
Lényeges eleme a tervezési folyamatnak az ellenõrzés (monitoring rendszer),
amely:
- figyeli a megvalósulást,
- ellenõrzi a hatékonyságot,
- jelzi a területi folyamatok által igényelt pályakorrekciót.
A megyei területrendezési terv leglényegesebb munka része a terület-
felhasználás szabályainak megállapítása,amit a közgyûlés rendelettel hagy
jóvá. A térségi szabályok az országosan érvényes elõírásoknál csak szigorúbb
szabályok lehetnek, amit a környezet és a természet védelme, az életminõség
javítása érdekében, illetve a befektetések biztonsága érdekében indokolt
meghatározni.
A területrendezési terveket a településrendezési tervek készítése során
figyelembe kell venni. Ugyanakkor a területrendezési terv nem sértheti a
települések önállóságát, a képviselõtestület helyi közügyek ellátására
vonatkozó feladatkörét. A területrendezési terv ezért léptékének megfelelõ
tartalommal készül, terület-felhasználási szabályokat állapít meg, érvényesíti
a szomszédsági érdekeket, rögzíti a térségi, illetve az országos érdekekbõl
megvalósítandó infrastrukturális hálózatok elhelyezését, de nem állapít meg
konkrét helyi telepítési kötelezettséget.
A területrendezési tervek egyeztetési rendjét és a tervek tartalmi követelmény
rendszerét a Kormány ezen elvek alapján, a javasolt felhatalmazás szerint
határozza meg.
A tervek szabályozó szerepüket, a fejlesztési célokat orientáló jellegüket és
közérdek védelmét akkor szolgálják, ha készítésük is megfelelõ nyilvánosságot
kap. A javaslat ezért kötelezõvé teszi a tájékoztatást, e tervek szakmai és
lakossági terv fórumokon való bemutatását.