- 1 -
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1538.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
az igazságügyi szakértõi kamaráról
Elõadó: dr. Vastagh Pál
Budapest, 1995. október
1995. évi ............ törvény
az igazságügyi szakértõi kamaráról
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) Az igazságügyi szakértõi kamara (a továbbiakban: kamara) az
igazságügyi szakértõk (a továbbiakban: szakértõ) önkormányzati elven alapuló
szakmai, érdekképviseleti köztestülete. Köztestületként az igazságügyi
szakértõi tevékenység tudományos mûvelésének támogatásával, a szakmai és
etikai elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a szakértõk
képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.
(2) A kamara
a) az igazságügyi szakértõi tevékenységgel összefüggõ ügyekben képviseli
és védi az igazságügyi szakértõi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak
érdekeit, a szakértõk jogait,
b) képviseli az igazságügyi szakértõi kart a nemzetközi szakmai szerve-
zetekben,
c) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabályát,
d) megalkotja a szakértõk etikai kódexét, a törvényben meghatározott
esetekben a szakértõvel szemben etikai eljárást folytat le,
e) az igazságügyi szakértõi tevékenységre vonatkozó iránymutatást ad ki,
f) véleményezési jogot gyakorol a szakértõk tevékenységét érintõ
jogszabályok megalkotásánál,
g) véleményezési jogot gyakorol az igazságügyi szakértõi szervezet fej-
lesztési irányainak meghatározásában,
h) szervezi a szakmai kamarai tagsággal nem rendelkezõ igazságügyi
szakértõk továbbképzését, ennek során együttmûködik a szakmai, társadalmi
szervekkel,
i) véleményt nyilvánít a szakértõk alkalmasságáról,
j) a törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi a szakértõnek az
igazságügyi szakértõk névjegyzékébõl (a továbbiakban: névjegyzék) való törlé-
sét,
k) tagjairól nyilvántartást vezet,
l) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
A kamarai tagság keletkezése
2. §
(1) Azt a szakértõt, akit az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe felvett -
a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel -, az Igazságügyi Minisztérium
értesítése alapján fel kell venni a szakértõ lakóhelye szerint illetékes
területi kamarába.
(2) Nem kell értesíteni a kamarát a szakértõnek a névjegyzékbe való fel-
vételérõl, ha a szakértõi tevékenységét közalkalmazotti jogviszony alapján,
szakértõi intézményben, illetõleg a rendõrség állományába tartozó szakértõként
végzi, és más szakmai kamara tagja.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltétel megszûnése esetén a szakértõ
3O napon belül köteles a kamarába való felvételét kérni.
(4) A kamarába való felvételét az a szakértõ is kérheti, akinek a kamarai
tagsága nem kötelezõ.
(5) Az e törvény szerinti kamarai tagság nem zárja ki, hogy a szakértõ más
szakmai kamara tagja is legyen.
A kamarai tagság megszûnése
3. §
(1) Megszûnik a szakértõ kamarai tagsága, ha
a) ezt a szakértõ kéri,
b) a névjegyzékbõl törölték,
c) a kamarából kizárták,
d) meghalt.
(2) A kamara a szakértõ névjegyzékbõl való törlését kezdeményezi, ha
a) a szakértõt a kamarából kizárták,
b) a kamara olyan tényrõl szerez tudomást, amely a szakértõnek a név-
jegyzékbõl való törlését alapozhatja meg,
c) a szakértõ egy évig neki felróható okból szakértõi tevékenységet nem
folytat.
A kamarai tag jogai és kötelességei
4. §
(1) A kamara tagjának joga, hogy
a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi kamara közgyû-
lésén,
b) részt vegyen a területi kamarai küldöttek megválasztásában,
c) küldöttnek vagy tisztségviselõnek megválasszák,
d) igénybe vegye a kamara szolgáltatásait.
(2) A kamara tagjának kötelessége, hogy
a) megtartsa a kamara alapszabályában és egyéb szabályzatában foglaltakat,
b) megfizesse a kamarai tagdíjat.
II. Fejezet
A területi kamara
5. §
(1) A területi kamara jogi személy, amely képviseleti, ügyintézõi szer-
vezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik, és a mûködési területén
képviseli a szakértõk érdekeit, gondoskodik a jogaik védelmérõl, ellátja az
alapszabályban meghatározott feladatokat.
(2) A Magyar Köztársaság területén a következõ területi kamarák mûködnek:
a) Budapesti Igazságügyi Szakértõi Kamara: Budapest, Nógrád megye és Pest
megye,
b) Debreceni Igazságügyi Szakértõi Kamara: Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye,
c) Gyõri Igazságügyi Szakértõi Kamara: Gyõr-Moson-Sopron megye, Komárom-
Esztergom megye és Vas megye,
d) Kecskeméti Igazságügyi Szakértõi Kamara: Bács-Kiskun megye és Jász-
Nagykun-Szolnok megye,
e) Miskolci Igazságügyi Szakértõi Kamara: Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves
megye,
f) Pécsi Igazságügyi Szakértõi Kamara: Baranya megye, Somogy megye és
Tolna megye,
g) Szegedi Igazságügyi Szakértõi Kamara: Békés megye és Csongrád megye,
h) Veszprémi Igazságügyi Szakértõi Kamara: Fejér megye, Veszprém megye és
Zala megye területén.
(3) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplõ város.
A területi kamara szervei
6. §
(1) A területi kamara szervei
a) a közgyûlés,
b) a területi elnökség,
c) az etikai bizottság,
d) a számvizsgáló bizottság.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a területi kamara alap-
szabályában meghatározott, más bizottság is választható.
A közgyûlés
7. §
(1) A közgyûlés a területi kamara tagjaiból áll.
(2) A területi kamara közgyûlése
a) megválasztja a területi elnökséget, a bizottságokat, azok
tisztségviselõit és tagjait,
b) megválasztja a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamarába delegált tagokat,
c) beszámoltatja a területi elnökséget és a bizottságokat,
d) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
e) véleményt nyilvánít a szakértõi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,
f) elfogadja - összhangban a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alap-
szabályával - a területi kamara alapszabályát,
g) meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét,
h) dönt a területi kamara tisztségviselõinek díjazásáról,
i) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja.
(3) A területi kamara elnöksége szükség szerint, de évente legalább egy
alkalommal köteles a közgyûlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyhar-
madának indítványára a közgyûlést össze kell hívni.
(4) A közgyûlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak fele je-
len van. A közgyûlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok több-
ségének szavazata, a területi kamara alapszabályának elfogadásához és módo-
sításához a tagok felének szavazata kell.
(5) A közgyûlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal ké-
sõbbre, azonos napirenddel összehívott közgyûlés - a megjelentek számára
tekintet nélkül - határozatképes.
A területi elnökség
8.§
(1) A területi kamara elnöksége az elnökbõl, az elnökhelyettesbõl, és az
elnökségi tagokból áll.
(2) A területi elnökség tisztségviselõinek, tagjainak számát a területi
kamara alapszabálya határozza meg, és rendelkezik a jelölés módjáról, valamint
a területi elnökség mûködési rendjérõl.
9. §
A területi elnökség
a) összehívja a területi kamara közgyûlését, javaslatot tesz annak napi-
rendjére, elõkészíti a közgyûlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó
döntések meghozatalát, megszervezi a közgyûlés határozatainak végrehajtását,
b) elõterjeszti a területi kamara költségvetését, és beszámol a közgyû-
lésnek a költségvetés felhasználásáról,
c) elvégzi a közgyûlés által meghatározott egyéb feladatokat,
d) nyilvántartást vezet a területi kamara tagjairól,
e) kezdeményezheti a szakértõ névjegyzékbõl való törlését,
f) etikai eljárást kezdeményezhet,
g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe
utal.
A területi kamara elnöke
1O. §
A területi kamara elnöke
a) képviseli a területi kamarát,
b) irányítja a területi elnökség és a bizottságok mûködését, gondoskodik a
határozatok végrehajtásáról,
c) a tevékenységérõl beszámol a területi kamara elnökségének,
d) etikai eljárást kezdeményezhet,
e) irányítja a területi kamara hivatali szervezetének mûködését, az alkal-
mazottak felett munkáltatói jogot gyakorol.
11. §
(1) A területi kamara elnökhelyettese az elnök által a hatáskörébe utalt
feladatokat látja el.
(2) A területi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az
elnökhelyettes helyettesíti.
Az etikai bizottság
12. §
(1) A közgyûlés megválasztja tagjai sorából a hat tagú etikai bizottságot:
öt tagot és az elnököt. Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként
eljáró etikai tanácsot.
(2) Az etikai bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységérõl a köz-
gyûlésnek.
A számvizsgáló bizottság
13. §
(1) A közgyûlés tagjai közül megválasztja a három tagú számvizsgáló
bizottságot: két tagot és az elnököt.
(2) A számvizsgáló bizottság a területi kamara gazdasági és pénzügyi
mûködését ellenõrzi. A számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a közgyû-
lésnek beszámolni. Az ellenõrzés során a számvizsgáló bizottság jogosultságait
a területi kamara alapszabálya határozza meg.
III. Fejezet
A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara
14. §
(1) A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara a szakértõk országos szervezete,
amely képviseli a szakértõk érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértõket érintõ
kérdésekben.
(2) A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamarát a területi kamarák alkotják; a
székhelye: Budapest.
15. §
(1) A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara szervei
a) a küldöttgyûlés,
b) az elnökség,
c) az etikai bizottság,
d) a számvizsgáló bizottság,
e) a szakbizottságok.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar Igazságügyi
Szakértõi Kamara Alapszabályában meghatározott más bizottság is választható.
16. §
(1) A küldöttgyûlés a területi kamarák elnökeibõl és a területi kamarák
által megválasztott tagokból áll. Az egyes területi kamarák által választható
tagok számát a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabálya határozza meg.
(2) A küldöttgyûlés
a) megválasztja, és beszámoltatja az elnököt, az elnökséget, a bizottságo-
kat, azok tisztségviselõit és tagjait,
b) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
c) dönt a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara tisztségviselõinek díjazá-
sáról,
d) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabályát,
e) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
f) elfogadja az elnökség jelentéseit, véleményt nyilvánít az elõterjeszté-
sekrõl, iránymutatásokról,
g) megalkotja a szakértõi tevékenység etikai kódexét,
h) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja.
(3) A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöksége szükség szerint, de
évenként legalább egy alkalommal összehívja a küldöttgyûlést. A tagok legalább
egyharmadának indítványára a küldöttgyûlést össze kell hívni.
(4) A küldöttgyûlés határozatképes, ha azon a tagok fele jelen van. A
küldöttgyûlés határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok többségének
szavazata, a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabályának elfogadásához
és módosításához a tagok kétharmadának szavazata kell. Szavazategyenlõség
esetén az elnök szavazata dönt.
(5) A küldöttgyûlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal
késõbbre, azonos napirenddel összehívott küldöttgyûlés - a megjelentek számára
tekintet nélkül - határozatképes.
Az elnökség
17. §
(1) Az elnökség az elnökbõl, az elnökhelyettesekbõl és a küldöttgyûlés
által választott tagokból áll.
(2) Az elnökség tisztségviselõinek és tagjainak számát a Magyar Igaz-
ságügyi Szakértõi Kamara Alapszabálya határozza meg, rendelkezik a jelölés
módjáról és az elnökség mûködési rendjérõl.
(3) Az elnökség
a) összehívja a küldöttgyûlést, és javaslatot tesz az ülés napirendjére,
elõkészíti a küldöttgyûlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések
meghozatalát, szervezi a határozatok végrehajtását,
b) ellátja a szakértõk képviseletét a belföldi és a külföldi szakmai szer-
vezetekkel való kapcsolatokban,
c) kezdeményezheti a szakértõnek a névjegyzékbõl való törlését,
d) etikai eljárást kezdeményezhet,
e) elvégzi a küldöttgyûlés által meghatározott egyéb feladatokat.
18. §
A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöke
a) képviseli a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamarát,
b) irányítja az elnökség és a bizottságok mûködését, gondoskodik a hatá-
rozatok végrehajtásáról,
c) irányítja a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara hivatali szervezetének
mûködését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
d) etikai eljárást kezdeményezhet.
19. §
(1) A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnökhelyettesei az elnök által
meghatározott feladatokat látják el.
(2) A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnökét a távolléte vagy
akadályoztatása esetén a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöksége által
kijelölt elnökhelyettes helyettesíti.
2O. §
(1) A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara az Alapszabályát jóváhagyás
végett az igazságügy-miniszternek, iránymutatásait a szakterületet felügyelõ
miniszternek az elfogadásától számított 3O napon belül bemutatja.
(2) A területi kamara alapszabályának a Magyar Igazságügyi Szakértõi
Kamara Alapszabályával ellentétes rendelkezése semmis.
Az etikai bizottság
21. §
(1) A küldöttgyûlés tagjai közül megválasztja a 12 tagú etikai
bizottságot: 11 tagot és az elnököt.
(2) Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai
tanácsot.
(3) Az etikai bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységérõl a kül-
döttgyûlésnek.
A számvizsgáló bizottság
22. §
(1) A küldöttgyûlés a tagjai közül megválasztja a három tagú számvizsgáló
bizottságot: két tagot és az elnököt.
(2) A számvizsgáló bizottság a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara
gazdasági és pénzügyi mûködését ellenõrzi. A számvizsgáló bizottság évente
egyszer köteles a küldöttgyûlésnek beszámolni.
(3) A számvizsgáló bizottság munkája során bármely kamarai tagtól
felvilágosítást kérhet, a kamara irataiba betekinthet; intézkedést javasolhat
a küldöttgyûlésnek. Az ellenõrzés során a számvizsgáló bizottságot megilletõ
jogosultságokat a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabálya határozza
meg.
A szakbizottság
23. §
A küldöttgyûlés a szakértõkbõl szakbizottságot választ. A szakbizottság
eljárási rendjét, feladatait a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabá-
lya határozza meg.
IV. Fejezet
A kamarai tisztségviselõk választása,
megbízatásának megszûnése
24. §
(1) A kamarai tisztségviselõket az igazságügyi szakértõi kamara tagjai
közül négy éves idõtartamra titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai
tag legfeljebb két egymást követõ alkalommal választható meg.
(2) A tisztségviselõk megbízatása az új tisztségviselõk megválasztásának
napján szûnik meg. Ha a tisztségviselõ megbízatása egyéb okból elõbb szûnik
meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszûnésétõl számított 3O
napon belül megválasztja az új tisztségviselõt.
25. §
(1) A tisztségviselõ megbízatása megszûnik a tisztségviselõ lemondásával,
visszahívásával, kamarai tagságának megszûnésével, valamint a megbízatás
idejének lejártával.
(2) A tisztségviselõ visszahívását az õt megválasztó szerv tagjainak
egytizede, a területi kamara vagy a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara
tisztségviselõje kezdeményezheti.
(3) A visszahívásról - titkos szavazással - az a testület dönt, amelyik a
tisztségviselõt megválasztotta, a kezdeményezéstõl számított 3O napon belül.
V. Fejezet
Felelõsségi szabályok
Etikai vétség
26. §
Etikai vétséget követ el az a szakértõ,
a) aki az igazságügyi szakértõi tevékenység gyakorlásából eredõ, jogsza-
bályban meghatározott kötelességét megszegi, vagy e tevékenység etikai szabá-
lyait megsérti,
b) a kamarai tagdíjat nem fizeti meg.
Büntetések
27.§
(1) Az etikai vétséget elkövetõ szakértõvel szemben kiszabható büntetések
a következõk:
a) figyelmeztetés,
b) megrovás,
c) pénzbírság,
d) a kamarából való kizárás.
(2) A kamarából való kizárás esetén a területi elnökség, illetve a Magyar
Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöksége kezdeményezi a szakértõnek a név-
jegyzékbõl való törlését.
28.§
(1) A pénzbírság összege a - büntetés kiszabásának évében esedékes - évi
kamarai tagdíj ötszöröséig terjedhet.
(2) A pénzbírság felhasználására a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara
Alapszabályának rendelkezései az irányadók.
Elévülés
29.§
(1) Nem indítható etikai eljárás, ha azt az eljárás kezdeményezésére jogo-
sult az etikai vétségnek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem
kezdeményezi, vagy a cselekmény befejezése óta két év eltelt.
(2) Az az etikai vétség, amely bûncselekmény törvényi tényállását való-
sítja meg, a bûncselekménnyel együtt évül el.
Eljáró szervek
3O.§
(1) A szakértõ etikai ügyében elsõ fokon annak a területi kamarának az
etikai tanácsa jár el, amelynek tagja az eljárás alá vont szakértõ; másodfokon
a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara etikai tanácsa jár el. Az elsõ fokú
etikai tanács három tagból, a másodfokú etikai tanács öt tagból áll.
(2) Az etikai tanács munkájának elõkészítését, a vizsgálat lefolytatását
vizsgálóbiztos végezheti. A vizsgálóbiztost az etikai tanács elnöke jelöli ki.
Kizáró okok
31.§
Az etikai tanács tagjaként nem járhat el,
a) aki ellen etikai, fegyelmi vagy büntetõ eljárás van folyamatban, ennek
jogerõs befejezéséig; ha az eljárás során a szakértõt elmarasztalják, az
etikai bizottsági tagsága megszûnik,
b) aki az eljárás alá vont szakértõ hozzátartozója,
c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,
e) aki az eljárást kezdeményezte,
f) akitõl az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
32.§
(1) Az etikai tanácsba jelölt tag, illetve a vizsgálóbiztos haladéktalanul
köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(2) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, az etikai ta-
nács elnökének, illetõleg tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, az
eljárás alá vont szakértõ elfogultsági kifogást terjeszthet elõ.
(3) A kizáró okról az etikai bizottság elnöke határoz. Ha az etikai tanács
határozatképtelenné válik, az etikai bizottság elnöke új etikai tanácsot jelöl
ki.
Az etikai eljárás megindítása
33.§
(1) Etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi elnökség, a területi
kamara elnöke, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöksége vagy a
Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöke kezdeményezi az eljárás megin-
dítását; az etikai bizottság elnöke kijelöli az eljáró etikai tanácsot.
(2) Az etikai tanács 15 napon belül határozattal dönt az eljárás megin-
dításáról. Errõl az etikai tanács elnöke haladéktalanul tájékoztatja az
eljárás alá vont szakértõt, és közli vele az etikai eljárás okát is.
(3) Egyszerû ügyben - ha az etikai vétség egyértelmû, és az eljárás alá
vont szakértõ azt elismeri - az etikai tanács elnöke azonnal tárgyalást tûz
ki, vagy az etikai tanács a 27.§ (1) bekezdésének a)-b) pontjában
meghatározott büntetést alkalmazza.
Etikai vizsgálat
34.§
(1) A vizsgálóbiztos feladata a tényállás megállapításához szükséges
körülmények tisztázása. Ennek érdekében meghallgathatja az eljárás alá vont
személyt, a tanúkat, szakértõ közremûködését veheti igénybe, és egyéb bizo-
nyítást végezhet. Az eljárási cselekményrõl jegyzõkönyvet kell felvenni.
(2) A vizsgálóbiztos eljárásának nem akadálya, ha az eljárás alá vont
szakértõ a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem nyilatkozik. Errõl a
szakértõt tájékoztatni kell.
(3) A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményérõl jelentést készít az
etikai tanács részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat. A
vizsgálóbiztost az etikai tanács meghallgathatja.
Az elsõ fokú etikai tanács eljárása
35.§
Az etikai tanács a vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után a következõ
intézkedéseket teheti meg:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a
vizsgálóbiztosnak,
b) kitûzi a tárgyalást,
c) a tárgyalás mellõzésével a 27.§ (1) bekezdésének a)-b) pontjában
meghatározott büntetést alkalmazza,
d) az eljárást megszünteti.
36.§
(1) A tárgyalásra az eljárás alá vont szakértõt és a képviselõjét meg kell
idézni.
(2) Ha az eljárás alá vont szakértõ szabályszerû idézés ellenére nem
jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Errõl a
szakértõt az idézésben tájékoztatni kell.
(3) Az eljárás alá vont szakértõ és képviselõje az eljárásra, valamint a
bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz és a
szakértõhöz kérdést intézhet; további bizonyítási indítványt terjeszthet elõ
az eljárás bármely szakaszában.
37.§
Az etikai tanács elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a tárgyalás
rendjének fenntartásáról, kihirdeti a határozatokat.
Az etikai tanács határozata
38.§
(1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.
(2) Az etikai tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként az
etikai tanács elnöke szavaz.
39.§
Az etikai tanács határozatában az eljárást megszünteti, vagy az eljárás
alá vont szakértõt vétkesnek nyilvánítja, és büntetést szab ki; dönt az
eljárási költségek viselésérõl.
4O.§
(1) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és 15 napon belül
az eljárás alá vont szakértõ, képviselõje, valamint az eljárás kezdeményezõje
részére kézbesíteni kell.
(2) A határozatot az etikai tanács elnöke és tagjai írják alá.
Jegyzõkönyv
41.§
(1) A tárgyalásról jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvet az etikai
tanács elnöke és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá.
(2) A jegyzõkönyvvezetõ kizárására a 31.§-ban foglaltak megfelelõen
irányadók.
Fellebbezés
42.§
(1) Az elsõ fokú etikai tanács határozata ellen az eljárás alá vont
szakértõ, képviselõje és az eljárás kezdeményezõje fellebbezéssel élhet a
másodfokú etikai tanácshoz.
(2) A fellebbezést az elsõ fokú határozat kézbesítésétõl számított 15
napon belül kell az elsõ fokú etikai tanácsnál benyújtani, és elõ kell
terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(3) A határozat végrehajtására a fellebbezés halasztó hatályú.
(4) Az elsõ fokú etikai tanács a fellebbezési határidõ lejártával a
fellebbezést és az ügy iratait a másodfokú etikai tanácshoz felterjeszti.
A másodfokú etikai tanács eljárása
43.§
(1) A másodfokú etikai tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogo-
sulttól származik, vagy nem határidõben nyújtották be.
(2) A másodfokú etikai tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A
fellebbezési tárgyalást a másodfokú etikai tanács elnöke tûzi ki.
(3) A tárgyaláson ismertetni kell az elsõ fokú eljárás iratait és a
fellebbezésben foglaltakat.
(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú etikai tanács
az elsõ fokú etikai tanács útján is foganatosíthatja.
44.§
(1) A másodfokú etikai tanács a határozatát és annak indokait szóban
kihirdeti.
(2) Ha az elsõ fokú határozat jogszabálysértõ vagy megalapozatlan - a
tényállás nincs felderítve, vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával,
illetõleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz -, a másodfokú etikai
tanács az elsõ fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsõfokú etikai
tanácsot új eljárásra utasítja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú etikai tanács
a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata vég-
rehajtható.
(4) A másodfokú eljárásban az elsõ fokú eljárás szabályait megfelelõen
kell alkalmazni.
(5) A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont szakértõ, a
képviselõje és az eljárás kezdeményezõje a kézbesítéstõl számított 3O napon
belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint
bírósághoz fordulhat. A bíróság a kamarai határozatot megváltoztathatja.
A büntetõ eljárással kapcsolatos intézkedések
45.§
(1) Az etikai tanács elnökét bûncselekmény alapos gyanúja esetén
feljelentési kötelezettség terheli.
(2) A büntetõ eljárás jogerõs befejezéséig az etikai eljárást fel kell
függeszteni.
(3) A büntetõ ügyben eljáró hatóság a szakértõ ellen indított büntetõ
eljárásról a területi elnökséget értesíti.
Új eljárás kezdeményezése
46.§
A jogerõs határozat meghozatalát követõen a területi elnökség, a területi
kamara elnöke, a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöksége, elnöke vagy a
szakértõ új eljárást kezdeményezhet a szakértõ javára, ha olyan tényre vagy
bizonyítékra, illetve olyan jogerõs bírói vagy más hatósági határozatra hivat-
kozik, amelyet az etikai tanács nem bírált el - feltéve, hogy az elbírálás
esetén a határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye
akkor is, ha az alapügyben az etikai tanács tagja a kötelességét a Büntetõ
Törvénykönyvbe ütközõ módon megszegte.
Költség
47.§
(1) Az eljárás költségét a kamara elõlegezi.
(2) Ha az etikai eljárás során a szakértõ felelõsségét megállapították,
köteles az eljárás költségét egészben vagy részben megtéríteni.
A határozat megküldése
48.§
Az etikai tanács a jogerõs határozatát megküldi a területi elnökségnek.
VI. Fejezet
Törvényességi felügyelet
49.§
(1) Az igazságügy-miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara
tevékenysége felett.
(2) Az igazságügy-miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében
a) ellenõrzi, hogy a területi kamarák és a Magyar Igazságügyi Szakértõi
Kamara tevékenysége megfelel-e a jogszabályoknak és az Alapszabálynak;
b) jóváhagyja a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabályát.
(3) Az igazságügy-miniszter
a) a területi kamara és a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara
jogszabállyal ellentétes határozatát hatályon kívül helyezheti;
b) ismételt és súlyos jogszabálysértés esetén a területi kamara vagy egyes
szervei mûködését felfüggesztheti. Ha az igazságügy-miniszter a területi
kamara mûködését felfüggesztette, felügyelõ biztost rendel ki a területi
kamara hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére.
VII. Fejezet
Záró rendelkezések
5O.§
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ második hónap 1. napján lép
hatályba.
(2) A területi kamarákat és a területi elnökségeket e törvény hatályba-
lépését követõ 6 hónapon belül meg kell alakítani. A területi kamarák megala-
kulásától számított 3 hónapon belül létre kell hozni a Magyar Igazságügyi
Szakértõi Kamarát és szerveit.
(3) A törvény alkalmazása során hozzátartozón a Pp. 13.§-ának (2)
bekezdése szerinti hozzátartozót kell érteni.
- 1 -
I N D O K O L Á S
az igazságügyi szakértõi kamaráról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az igazságszolgáltatás fejlesztésének része az igazságügyi szakértõi
kamara (a továbbiakban: kamara) létrehozása. A közelmúltban több szakmai
kamara (közjegyzõi kamara, bírósági végrehajtói kamara, orvosi kamara,
gyógyszerészi kamara, szabadalmi ügyvivõi kamara) alakult meg. E kamarák közös
jellemzõje, hogy köztestületként a törvény által meghatározott közfeladatot
látnak el. A köztestület önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal rendelkezõ
szervezet, amely a feladata ellátásához szükséges jogosítványokkal rendelkezik
és ezeket önigazgatás útján érvényesíti.
A kamara lehetõséget teremt a számos szakterületen mûködõ, szakmailag
heterogén igazságügyi szakértõi kar egységes fellépésére. A kamara szakmai,
tudományos tagozataiban folyó munka hozzájárul a szakértõi tevékenység
színvonalának emeléséhez. Elõnyökkel járhat továbbá az egységes fellépés az
érdekképviselet területén is. Elengedhetetlen a nemzetközi kapcsolatok
kiépítése, a tudományos tapasztalatok átadása, ezeket a célokat ugyancsak e
szervezet szolgálhatná a legjobban.
Ezeknek a céloknak az érdekében a kamara feladata a szakértõkkel kapcso-
latos jogszabályok elõkészítésében való részvétel, a szakértõk továbbkép-
zésének szervezése, az etikai, szakmai elvek meghatározása, a szakértõk szak-
mai alkalmasságáról való véleménynyilvánítás.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. fejezet
Általános rendelkezések
Az 1.§-hoz
Az igazságügyi szakértõi kamaráról szóló törvényjavaslat általános
rendelkezései a kamara feladatát sorolják fel. Igy az igazságügyi szakértõi
kamara köztestületként, az igazságügyi szakértõi tevékenység tudományos
mûvelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek kinyilvánításával és
érvényesítésével, valamint a szakértõk képviseletével kapcsolatos közfeladato-
kat látja el. A kamara az igazságügyi szakértõi tevékenységgel összefüggõ
ügyekben képviseli továbbá az igazságügyi szakértõi kart, megalkotja a Magyar
Igazságügyi Szakértõi Kamara alapszabályát, etikai kódexét, lefolytatja a
szakértõvel szemben a törvényben meghatározott esetekben az etikai eljárást,
az igazságügyi szakértõi tevékenységre vonatkozóan iránymutatást ad ki.
A kamara fontos jogosítványa, hogy véleményezési jogot gyakorol a
szakértõk tevékenységét érintõ jogszabályok megalkotásánál, valamint az
igazságügyi szakértõi szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában. Az
igazságügyi szakértõk továbbképzésének szervezése, a szakértõk alkalmasságáról
való véleménynyilvánítás, meghatározott esetekben a szakértõ igazságügyi
szakértõi névjegyzékbõl való törlésének kezdeményezése a szakértõi tevékenység
szakmai irányítását is jelenti.
A kamarai tagság keletkezése
A 2.§-hoz
Azt a szakértõt, akit az igazságügy-miniszter az 53/1993. (IV.2.) Korm.
rendeletben szabályozott névjegyzékbe felvett, az Igazságügyi Minisztérium
értesítése alapján a szakértõ lakóhelye szerint illetékes területi kamarába
fel kell venni. Az általános szabály alól azonban a (2) bekezdés kivételt
tesz.
A közalkalmazotti jogviszony alapján az igazságügyi szakértõi intézményben
dolgozó, illetõleg a rendõrség állományába tartozó szakértõk esetében a
szakmai továbbképzés, illetve szervezettségük megoldott, ezért, ha más szakmai
kamara tagjai is, számukra a törvényjavaslat nem teszi kötelezõvé az
igazságügyi szakértõi kamarai tagságot.
A kamarába való felvételét az a szakértõ is kérheti, akinél nem kötelezõ a
kamarai tagság. A törvényjavaslat lehetõséget ad arra is, hogy a szakértõi
kamara tagja más szakmai kamara tagja legyen.
A 3.§-hoz
Megszûnik a szakértõ kamarai tagsága, ha ezt kéri (pl. felhagy a szakértõi
tevékenység végzésével). Ugyanezt eredményezi, ha a szakértõt az igazságügy-
miniszter a névjegyzékbõl törölte, vagy ha a szakértõt a kamarából kizárták,
továbbá a szakértõ halála.
A kamarának a szakértõi tevékenység ellenõrzése során fontos eszköze, hogy
a törvényben meghatározott esetekben kezdeményezheti a szakértõ névjegyzékbõl
való törlését. Erre akkor ad lehetõséget a törvényjavaslat, ha a szakértõt a
kamarából kizárták. Ha a kamarából való kizárásra etikai vétség megállapítása
miatt került sor, az igazságügy-miniszter a szakértõt a névjegyzékbõl törli.
Kezdeményezheti továbbá a szakértõ névjegyzékbõl való törlését a kamara akkor,
ha olyan tényrõl szerez tudomást, amely a szakértõ névjegyzékbõl való törlését
alapozhatja meg. Ennek tipikus esete, hogy a szakértõ etikai vétséget nem
követ el, de alkalmatlanná válik a szakértõi tevékenység ellátására.
Elõfordul a szakértõk körében olyan jelenség, hogy csak a számukra kedvezõ
szakértõi kirendeléseket vállalják el. Erre a szakértõnek lehetõsége van,
azonban az igazságügyi feladatok ellátása érdekében szükséges, hogy az eljárás
során a kirendelõ hatóság rendelkezzen szakértõi véleménnyel. Ezt szem elõtt
tartva mondja ki a törvényjavaslat, hogy a kamara a szakértõnek a
névjegyzékbõl való törlését kezdeményezheti, ha a szakértõ egy évig neki
felróható okból szakértõi tevékenységet nem folytat.
A (2) bekezdés b) és c) pontjában szabályozott esetekben az igazságügy-
miniszter a mérlegelési jogköre alapján dönt arról, hogy megalapozottnak
tartja-e a kamara kezdeményezését.
A kamarai tag jogai és kötelességei
A 4.§-hoz
A kamara tagja jogosult részt venni a területi kamara közgyûlésén, a
küldöttek megválasztásában, igénybe venni a kamara szolgáltatásait. Ugyanakkor
a kamara tagjának kötelessége, hogy megtartsa a kamara alapszabályában és
egyéb szabályzatában foglaltakat, valamint megfizesse a kamarai hozzájárulást.
A kamara nem állami költségvetésbõl, hanem a tagok kamarai hozzájárulásából
gazdálkodik, a feladatait ebbõl látja el.
II. fejezet
A területi kamara
Az 5.§-hoz
Az igazságügyi szakértõi kamara a területi kamarákból, valamint a Magyar
Igazságügyi Szakértõi Kamarából, mint országos szervbõl áll. A területi
kamarák jogi személyiséggel rendelkeznek, mint a kamara helyi szervei,
mûködési területükön képviselik a szakértõk érdekeit és ellátják a rájuk rótt
feladatokat. A törvényjavaslat nyolc területi kamara létrehozását írja elõ
(5.§ (2) bekezdés).
A 6-7.§-hoz
A területi kamara szervei a közgyûlés, a területi elnökség, az etikai
bizottság, a számvizsgáló bizottság. Ezen túlmenõen a területi kamara az alap-
szabályában meghatározott más bizottságot is választhat.
A közgyûlés a területi kamara tagjainak összességébõl áll; szükség
szerint, de évente legalább egy alkalommal kell összehívni. A kamarai tagok
egyharmada indítványozhatja a közgyûlés összehívását.
A területi elnökség
A 8-9.§-hoz
A területi kamara vezetõ szerve az elnökség, amely elõkészíti a
közgyûlést, elõterjeszti a területi kamara költségvetését, és elvégzi a
közgyûlés által rábízott feladatokat. Nyilvántartást vezet a területi kamara
tagjairól, kezdeményezheti a szakértõnek a névjegyzékbõl való törlését és az
etikai eljárást.
A területi kamara elnöke
A 10-11.§-hoz
A 10.§ taxatív felsorolással határozza meg a területi kamara elnökének
feladatait és jogkörét. Etikai eljárást nemcsak a kamara elnöksége (9.§ f)
pont), hanem a kamara elnöke is kezdeményezhet (10.§ d) pont), ezt a
célszerûség indokolja.
A 11.§ a területi kamara elnökhelyettesének feladatairól rendelkezik.
Az etikai és a számvizsgáló bizottság
A 12-13.§-hoz
A közgyûlés választja meg az etikai bizottságot, valamint a számvizsgáló
bizottságot. Az etikai bizottság a tagok etikai ügyeiben jár el, a számvizs-
gáló bizottság feladata pedig a területi kamara gazdasági és pénzügyi mûködé-
sének ellenõrzése.
III. fejezet
A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara
A 14-15.§-hoz
A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara az igazságügyi szakértõk országos
szervezete, amely képviseli a szakértõk érdekeit, véleményt nyilvánít a
szakértõket érintõ kérdésekben.
A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara szerveit a 15.§ (1) bekezdése
felsorolja, a (2) bekezdés azonban lehetõséget ad arra, hogy az alapszabály
más bizottságot is létrehozzon.
A 16.§-hoz
A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara küldöttgyûlése a területi kamarák
elnökeibõl és a területi kamarák által delegált tagokból áll. A küldöttgyûlés
fontos feladata a költségvetés elfogadása, a tisztségviselõk díjazásának
megállapítása, valamint a területi kamarák anyagi hozzájárulásának a meghatá-
rozása. A vezetésbõl adódó egyéb feladatok mellett megalkotja a szakértõi
tevékenység etikai kódexét és a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alap-
szabályát.
Az elnökség
A 17-19.§-hoz
Az elnökség és a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöke a vezetésbõl
rá háruló feladatokat látja el. Így az elnökség összehívja a közgyûlést,
ellátja a szakértõk képviseletét, szervezi a szakértõk továbbképzését. A
Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöke képviseli a szakértõi kamarát. A
19.§ a kamara elnökének a helyettesítésérõl rendelkezik.
A 2O.§-hoz
A törvényességi felügyelet gyakorlása érdekében a Magyar Igazságügyi
Szakértõi Kamara Alapszabályát jóváhagyás végett az igazságügy-miniszternek be
kell mutatni, míg a szakmai kérdésekre vonatkozó iránymutatásokat a
szakterületet felügyelõ miniszter részére kell bemutatni. A területi kamara
által alkotott alapszabály nem lehet ellentétes a Magyar Igazságügyi Szakértõi
Kamara Alapszabályával.
A 21-23.§-hoz
A törvényjavaslat 21.§-a a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara etikai
bizottságáról, a 22.§ a számvizsgáló bizottságról rendelkezik, elõírva az
évenkénti beszámolási kötelezettséget is. A 23.§ arra ad lehetõséget, hogy a
Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara az alapszabálya szerint szakbizottságot
hozzon létre.
IV. fejezet
A kamarai tisztségviselõk választása, megbízatásának megszûnése
A 24-25.§-hoz
A kamarai tisztségviselõk választásának és megbízatása megszûnésének
garanciális rendelkezéseit a törvényjavaslat az önkormányzati elvnek
megfelelõen határozza meg.
V. fejezet
FELELÕSSÉGI SZABÁLYOK
Etikai vétség
A 26.§-hoz
Garanciális jelentõsége van, hogy a szakértõ felelõsségének szabályai
külön fejezetet foglalnak el a törvényjavaslatban. A szakértõk független-
ségének, pártatlanságának és önálló felelõsségvállalásának biztosítéka, hogy
törvényi szinten szabályozzák ezeket a kérdéseket. Etikai vétséget követ el a
szakértõ akkor, ha az igazságügyi szakértõi tevékenység gyakorlásából eredõ, a
jogszabályban meghatározott kötelességét megszegi, vagy e tevékenység etikai
szabályait megsérti, illetve a kamarai tagdíjat nem fizeti meg. E körben
fontos a szakértõk etikai kódexének kidolgozása, amely a megalakult kamara
feladata.
Büntetések
A 27-28.§-hoz
A törvényjavaslat a büntetéseket az enyhébbtõl a súlyosabb felé sorolja
fel. A pénzbírság összege az évi kamarai tagdíj ötszöröséig terjedhet, melyet
a büntetés kiszabásának évében esedékes tagdíj alapján kell számítani. A pénz-
bírság felhasználására a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabályának
rendelkezései lesznek az irányadók.
Elévülés
A 29.§-hoz
Elévülés miatt nem lehet az etikai eljárást lefolytatni, ha az eljárás
kezdeményezésére jogosult az etikai vétség tudomására jutásától számított hat
hónap alatt az eljárást nem kezdeményezte vagy a cselekmény befejezése óta két
év eltelt. Ennél hosszabb határidõ letelte után nem indokolt etikai eljárást
kezdeményezni, attól már hatékony eljárás nem várható. Ha az etikai vétség
bûncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bûncselekmény elévülési
idejével azonos az etikai vétség elévülésének ideje.
Eljáró szervek
A 30.§-hoz
A szakértõk etikai ügyében annak a területi kamarának az etikai tanácsa
jár el, amelynek tagja az eljárás alá vont szakértõ. Másodfokon a Magyar
Igazságügyi Szakértõi Kamara etikai tanácsa jár el. Elsõ fokon az etikai
tanács három tagú, másodfokon öt tagú.
Az etikai tanács munkájának elõkészítését vizsgálóbiztos végezheti, akit
az etikai tanács elnöke jelöl ki erre a feladatra.
Kizáró okok
A 31-32.§-hoz
Az etikai tanács tagjaként nem járhat el az, akivel szemben kizáró ok
merül fel. A pártatlanság érvényesülése, a tárgyilagos elbíráláshoz fûzõdõ
érdek miatt fontos, hogy az etikai tanács tagjaként ne járhasson el olyan
személy, aki ellen etikai, fegyelmi vagy büntetõeljárás van folyamatban, aki
az etikai eljárás alá vont szakértõ hozzátartozója, akinek tanúkénti
meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat, az a vizsgálóbiztos aki az
ügyben eljárt, aki az etikai eljárást kezdeményezte, valamint, akitõl az ügy
elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
Mind az etikai tanácsba jelölt tag, mind a vizsgálóbiztos haladéktalanul
köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn. Elfogultsági kifogást
terjeszthet elõ a szakértõ is. A kizáró okról az etikai bizottság elnöke
határoz.
Az etikai eljárás megindítása
A 33.§-hoz
Etikai vétség alapos gyanúja esetén az eljárás kezdeményezésére jogosult a
területi elnökség, a területi kamara elnöke, a Magyar Igazságügyi Szakértõi
Kamara elnöksége, a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöke. Az eljárás
azzal indul meg, hogy az etikai bizottság elnöke kijelöli az adott ügyben
eljáró etikai tanácsot. Az egyszerû ügyben az etikai tanács elnöke azonnal
tárgyalást tûz ki, és lehetõség van arra, hogy az etikai tanács
figyelmeztetés, illetve megrovás büntetést alkalmazzon.
Etikai vizsgálat
A 34.§-hoz
A vizsgálóbiztos felderíti a tényálláshoz szükséges tényeket, az eljá-
rásáról jelentést készít az etikai tanács részére. A vizsgálóbiztos eljárása
során meghallgathatja az eljárás alá vont szakértõt, a tanúkat és egyéb
bizonyítást is végezhet.
Az elsõ fokú etikai tanács eljárása
A 35-37.§-hoz
A vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után az etikai tanács elrendel-
heti a vizsgálat kiegészítését vagy kitûzi a tárgyalást. Alkalmazhat a
tárgyalás mellõzésével is megrovás és figyelmeztetés büntetést, továbbá az
eljárást megszüntetheti.
A szakértõ az eljárás során képviselõt vehet igénybe. A tárgyalásra a
szakértõt és a képviselõjét meg kell idézni. Az idézésben a szakértõt tájékoz-
tatni kell arról, hogy a távollétében is meg lehet tartani a tárgyalást,
amennyiben nem jelenik meg.
Az etikai tanács határozata
A 38-4O.§-hoz
Az etikai tanács a határozatában az eljárást megszünteti, vagy az eljárás
alá vont szakértõt vétkesnek nyilvánítja, és büntetést szab ki. Az etikai
tanács határoz az eljárási költségek viselésérõl is. Az etikai tanács
határozatát szóban ki kell hirdetni, illetve 15 napon belül a szakértõ,
valamint az eljárás kezdeményezõje részére kézbesíteni kell.
Jegyzõkönyv
A 41.§-hoz
Az etikai tanács tárgyalásáról jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõ-
könyvvezetõ kizárására a 31.§ rendelkezései az irányadók.
Fellebbezés
A 42.§-hoz
Az elsõ fokú etikai tanács határozata ellen a szakértõ és képviselõje
fellebbezéssel élhet a másodfokú etikai tanácshoz, a fellebbezést a
kézbesítéstõl számított 15 napon belül kell benyújtani. A határozat
végrehajtására a fellebbezés halasztó hatályú.
A másodfokú etikai tanács eljárása
A 43-44.§-hoz
A másodfokú etikai tanács formai okok alapján a fellebbezést elutasítja,
ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidõben nyújtották be. Egyéb
esetekben a másodfokú etikai tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.
Határozatában hatályon kívül helyezheti az elsõ fokú határozatot, ha azt
megalapozatlannak találja, és új eljárásra utasítja az elsõ fokú etikai
tanácsot. Ezen túlmenõen a fellebbezés keretei között az ügy érdemében
határoz, és a határozata végrehajtható.
A másodfokú határozat ellen a szakértõ és a képviselõje bírósághoz
fordulhat.
A másodfokú eljárásban az elsõ fokú eljárás szabályait kell megfelelõen
alkalmazni.
A büntetõ eljárással kapcsolatos intézkedések
A 45.§-hoz
Ha az etikai tanács bûncselekmény alapos gyanúját észleli, az általános
büntetõ eljárási kötelezettség alapján feljelentési kötelezettség terheli az
etikai tanács elnökét. Ebben az esetben a büntetõ eljárás jogerõs befejezéséig
az etikai eljárást fel kell függeszteni.
Új eljárás kezdeményezése
A 46.§-hoz
Jogerõs határozat ellen csak a szakértõ javára van helye új eljárás kez-
deményezésének. Erre a szakértõ, a területi kamara elnöksége, a területi kama-
ra elnöke, valamint a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöke jogosult.
Költség
A 47.§-hoz
Az etikai eljárás költségét a kamara elõlegezi. Ha az eljárás során a
szakértõ felelõsségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészben
vagy részben megtéríteni.
A határozat megküldése
A 48.§-hoz
Az általános szabály az, hogy az etikai tanács a jogerõs határozatot küldi
meg a területi kamara elnökségének.
VI. fejezet
Törvényességi felügyelet
Az 49.§-hoz
Az igazságügy-miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara
tevékenysége felett. A szabályozás tartalmát illetõen a törvényjavaslat 49.§-a
az ügyvédségrõl szóló 1983. évi 4. törvényerejû rendeletnek az 1991. évi
XXIII. törvény 3O.§-ával megállapított 5O.§-ához hasonló megoldást alkalmaz.
Az igazságügyi szakértõknek, mint az igazságszolgáltatás közremûködõinek
köztestületi szerve felett indokolt az igazságügy-miniszter részére a törvé-
nyességi felügyeleti jogkör biztosítása, amely összhangban áll az ügyvédi ka-
marák feletti törvényességi felügyelettel.
VII. Fejezet
Záró rendelkezések
Az 5O.§-hoz
A törvényjavaslat záró rendelkezései szerint a törvény a kihirdetését
követõ második hónap elsõ napján lép hatályba. A törvény hatálybalépését
követõ hat hónapon belül kell megalakítani a területi kamarákat és a területi
elnökségeket, ezek megalakulásától számított három hónapon belül a Magyar
Igazságügyi Szakértõi Kamarát és szerveit.