1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/1567.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a
katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények
vezetõinek, oktatóinak
és hallgatóinak jogállásáról
Elõadó: Keleti György
honvédelmi miniszter
Budapest, 1995. október
A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézményekben folyó tevékenység
célja - a magyar felsõoktatási rendszer részeként a fegyveres szervek személyi
állományának sajátos életviszonyaihoz igazodó körülmények között - a fegyveres
szervek hivatásos tiszti utánpótlásának, valamint a honvédelmet és a
rendvédelmet érintõ tevékenységet végzõ szakembereknek a képzése.
A képzési feladatok megvalósításához szükséges sajátos vezetõi, oktatói
és hallgatói jogállás szabályozása érdekében - a felsõoktatásról szóló 1993.
évi LXXX. törvény 115. §-ának (1) bekezdése alapján, a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényre, a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényre és a hadköteles
katonák szolgálati viszonyáról szóló törvényre is figyelemmel - az
Országgyûlés a következõ törvényt alkotja.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény alkalmazási köre
1.§
(1) Ezt a törvényt kell alkalmazni a katonai és rendvédelmi felsõoktatási
intézmények (a továbbiakban együtt: intézmény)
a) vezetõire,
b) oktatóira, valamint
c) nappali, levelezõ és távoktatás formájában alapképzésben,
szakirányú továbbképzésben és doktori képzésben résztvevõ, magyar
állampolgárságú hallgatóira (a továbbiakban együtt: hallgató).
(2) A külföldi hallgató jogállására a 15.§ (2) bekezdésének c) pontja
szerinti polgári hallgatóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha
jogszabály vagy a képzésrõl szóló megállapodás másképp nem rendelkezik.
Értelmezõ rendelkezések
2. §
E törvény alkalmazásában
a) fegyveres szerv: a Magyar Honvédség (a továbbiakban honvédség), a
határõrség, a rendõrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és
pénzügyõrség, a polgári védelem, az állami és önkormányzati tûzoltóság,
valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,
b) miniszter: a katonai felsõoktatási intézmények vonatkozásában a
honvédelmi miniszter, a Rendvédelmi Fõiskola vonatkozásában a belügyminiszter,
c) országos parancsnok: az a) pont szerinti fegyveres szerv országos
parancsnoka, fõigazgatója vagy országos fõkapitánya,
d) szakmai gyakorlat: az intézmény tanterve által megkövetelt
csapat-, területi vagy üzemi gyakorlat,
e) vezetõ: a rektor, a fõiskolai fõigazgató, helyetteseik, a dékán,
a kari fõigazgató, a gazdasági (fõ)igazgató, a fõtitkár, az oktatási és a
kutatási szervezeti egység vezetõje.
II. FEJEZET
A VEZETÕK ÉS OKTATÓK
A vezetõi beosztás, és az oktatói munkakör keletkezése és megszûnése
3. §
(1) Az intézményben vezetõi beosztást, oktatói munkakört közalkalmazott
vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 199 . évi . törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos
állomány tagja tölthet be.
(2) Közalkalmazott vezetõ, oktató az lehet, aki:
a) a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban:
Ftv.) elõírásainak megfelel, és
b) tudomásul veszi, hogy munkahelyén pártpolitikától mentes
magatartást köteles tanúsítani.
(3) Hivatásos állományú vezetõ, oktató az lehet, aki:
a) fegyveres szerv hivatásos állományának tagja, és
b) az Ftv. szerint a beosztásához megkívánt követelményeknek
megfelel.
4. §
(1) Az intézményben a vezetõi beosztásokat és oktatói munkaköröket
nyilvános pályázat útján kell betölteni. Egyes beosztások, illetve munkakörök
ellátása hivatásos szolgálati viszonyhoz és külön törvény szerinti
nemzetbiztonsági követelményekhez is köthetõ.
(2) A vezetõi és az egyetemi tanári pályázatot a miniszter, az egyéb
pályázatot az intézmény vezetõje írja ki az e törvényben és az Ftv-ben
meghatározott feltételeknek megfelelõen.
(3) Ha a pályázatot a hivatásos állomány tagja nyeri el, a Hszt. szerint
határozott vagy határozatlan idõre rendelkezési állományba kerül a beosztás,
illetve a munkakör elfoglalásának napjától.
5. §
(1) Az egyetemi tanárt az intézményi tanács felterjesztésére, a
miniszternek a mûvelõdési és közoktatási miniszter egyetértésével tett
javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.
(2) A fõiskolai tanárt az (1) bekezdés szerinti eljárás alapján a
miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(3) A miniszter, valamint a mûvelõdési és közoktatási miniszter az (1) és
(2) bekezdés szerinti javaslattételt megtagadja, ha az eljárás során
jogszabálysértés történt. A megtagadásról és okáról az intézményi tanácsot
írásban kell értesíteni.
(4) Az intézmény vezetõje az adjunktusi és a tanársegédi oktatói beosztás
4 évre szóló ellátására megbízást ad. A határozott idõ elteltével az oktatót
az intézményi szabályzatban meghatározott szempontok és az oktatási, illetve
kutatási szervezeti egység vezetõjének javaslatai alapján az intézmény
vezetõje minõsíti.
(5) Az intézmény az oktatói fokozatban való elõmenetelhez szükséges
továbbtanuláshoz köteles az intézményi Szabályzatban meghatározottak szerint
hozzájárulni.
6. §
(1) Ha a közalkalmazott vezetõ, oktató hivatásos állományba került, a
közalkalmazottként betöltött beosztását, munkakörét újabb pályázat elnyerése
nélkül jogosult ellátni.
(2) Az az oktató, akinek a hivatásos szolgálati viszonya neki fel nem
róható okból szûnt meg, vagy aki a hivatásos szolgálat felsõ korhatárát
elérte, kérésére állományviszonyának megváltoztatása mellett
közalkalmazottként, pályázat kiírása nélkül az eredeti munkakörében tovább
foglalkoztatható, ha a munkakör ellátása nincs a hivatásos szolgálati
viszonyhoz kötve.
(3) A (2) bekezdés szerinti felróhatóság szempontjából a Hszt. alapján a
hivatásos szolgálati viszony megszüntetésekor kiadott szolgálati viszonyra
vonatkozó igazolás az irányadó.
7.§
(1) A hivatásos állomány tagja a vezetõi beosztás, illetve az oktatói
munkakör ellátásának megszûnése esetén a kinevezési parancs szerinti fegyveres
szerv alárendeltségébe kerül vissza.
(2) A hivatásos állomány tagja részére a kinevezési parancs szerinti
fegyveres szervnél rendfokozatának, végzettségének és képzettségének megfelelõ
beosztást kell biztosítani, ha
a) az oktatói munkakör megszüntetése a hivatásos állomány tagjának
nem róható fel, vagy
b) az adjunktust, illetõleg a tanársegédet munkakörének ellátásában
nem hosszabbították meg, vagy magasabb oktatói munkakört nem nyert el.
(3) A volt hivatásos állományú oktató illetménye az új beosztásba
helyezéssel nem csökkenhet.
Az oktatók jogai és kötelességei
8. §
Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, az oktatók felett a munkáltatói
jogokat az intézmény vezetõje gyakorolja.
9. §
(1) A hivatásos állomány tagját az egyetemi docenssé, vagy fõiskolai
tanárrá történõ kinevezéskor a soron következõ rendfokozatba - alezredesig -
soron kívül elõ kell léptetni.
(2) A hivatásos állomány tagját az egyetemi tanárrá történõ
kinevezéskor a soron következõ rendfokozatba - ezredesig - soron kívül elõ
kell léptetni.
(3) A tanári, illetve docensi kinevezéskor a határozott idejû oktatói
megbízás határozatlan idejûre változik.
10. §
(1) Az intézmény oktatója intézményi feladatainak ellátása során köteles
a pártpolitikai tevékenységtõl tartózkodni.
(2) A képzés, gyakorlati felkészítés során az oktató köteles a hallgatók
életének és testi épségének megóvása érdekében a balesetvédelmi rendszabályok
betartására és betartatására.
(3) Az e §-ban foglalt kötelezettségek megsértése esetén fegyelmi
eljárásnak is helye van.
A vezetõkre vonatkozó külön szabályok
11. §
(1) A miniszter az intézményi tanács felterjesztésére a mûvelõdési és
közoktatási miniszter egyetértésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a
magyar állampolgárságú egyetemi tanárok közül a rektor, a miniszterelnöknek a
magyar állampolgárságú egyetemi és fõiskolai tanárok közül a fõiskolai
fõigazgató megbízására, illetve felmentésére.
(2) A honvédelmi miniszter az intézményi tanács felterjesztését a
honvédség parancsnokának véleményezésre megküldi.
(3) A belügyminiszter az intézményi tanács felterjesztését az érintett
országos parancsnokoknak véleményezésre megküldi.
(4) A rektor és a fõiskolai fõigazgató felett a munkáltatói jogkört - a
kinevezési és felmentési jogkör kivételével - a miniszter gyakorolja. Egyes
munkáltatói jogok gyakorlása az intézményi tanácsra rendelettel átruházható.
12. §
(1) A rektor és a fõiskolai fõigazgató helyetteseit, a fõtitkárt, a
gazdasági (fõ)igazgatót, a dékánt és a kari fõigazgatót az intézményi tanács
javaslata alapján a belügyminiszter, illetõleg - a honvédség parancsnoka
véleményének kikérésével - a honvédelmi miniszter 5 évi idõtartamra bízza meg.
A megbízás további 5 évre meghosszabbítható.
(2) Rektorhelyettesi, dékáni és kari fõigazgatói megbízást egyetemi tanár
vagy docens, és fõiskolai tanár, fõiskolai fõigazgató helyettesi megbízást
rajtuk kívül fõiskolai docens kaphat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vezetõ megbízását - a saját kérésére, vagy
az intézményi tanács javaslatára - a miniszter a határidõ lejárta elõtt
visszavonhatja.
13. §
A Rendvédelmi Fõiskola rendvédelmi szolgálati ismereteket oktató
szervezeti egységeinek vezetõit az oktatott szakterület szerint illetékes
országos parancsnok véleményét kikérve kell kinevezni, illetve megbízásukat
visszavonni.
14. §
Az intézmény vezetõje köteles a tananyag összeállítása során az érintett
fegyveres szerv véleményét beszerezni.
III. FEJEZET
A HALLGATÓK
Hallgatói jogviszony
15. §
(1) A hallgatói jogviszony az intézménybe történõ elsõ beiratkozás napján
létesül.
(2) Az Ftv. 27. §-a szerinti hallgató e törvény alkalmazása során
a) ösztöndíjas hallgató, ha a felvételt nyert nappali tagozatos
személy a katonai felsõoktatási intézményben a honvédséggel vagy a
határõrséggel kötött ösztöndíjszerzõdés alapján a honvédség illetve a
határõrség tényleges állományú tagjaként, vagy a Rendvédelmi Fõiskolán
valamely fegyveres szervvel kötött ösztöndíjszerzõdés alapján végzi a
tanulmányait,
b) kettõs jogállású hallgató, ha az intézménybe felvett, Hszt.
szerinti hivatásos állomány tagja folytat tanulmányokat,
c) polgári hallgató: ha nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá.
16. §
A hallgatói jogviszony megszûnik:
a) a felsõfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján,
b) a hallgató által írásban beadott lemondó nyilatkozattal, a
benyújtását követõ 8. napon,
c) az intézményvezetõ határozata alapján elbocsátással, a határozat
jogerõre emelkedésének napján,
d) kizárás fegyelmi büntetés esetén, a fegyelmi határozat jogerõre
emelkedésének napján,
e) a hallgatói névjegyzékbõl való törléssel az Ftv. 28.§-ának (1)
bekezdésében említett esetben, a törlés napján.
17. §
(1) A hallgatói jogviszony - a (3) bekezdésben foglalt korlátozással -
elbocsátással akkor szüntethetõ meg, ha
a) az intézményben a hallgató által látogatott szak oktatása
megszûnt,
b) a hallgató körülményeiben olyan változás állt be, amelynek
következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági
követelményeknek,
c) a hallgató a tanulmányi kötelességét a tanulmányi és
vizsgaszabályzatban megengedett mértéket meghaladóan önhibájából nem
teljesítette.
(2) Az intézmény az elbocsátást köteles megindokolni. Az indokolásból az
elbocsátás okának világosan ki kell tûnnie, továbbá szükség esetén az
intézménynek kell bizonyítania, hogy az elbocsátás indoka valós és okszerû.
(3) A hallgató az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor
bocsátható el, ha más intézménybe vagy az intézményen belül más szakra nem
irányítható át, vagy ha az átirányítást a hallgató nem vállalta. Az
átirányítási kötelezettségre nem hivatkozhat a hallgató, ha az (1) bekezdés b)
pontja szerinti körülményváltozás neki felróható.
18. §
(1) A hallgatói jogviszony az oktatási idõszak elején szükséges
beiratkozás elmaradása esetén, valamint szükségállapot vagy rendkívüli állapot
idején szünetelhet.
(2) A hallgatót a hallgatói jogviszony szünetelése alatt vagy a hallgatói
jogviszony megszûnése után az intézményi Szabályzatban meghatározott egyes
jogok megilletik és egyes kötelezettségek terhelik.
(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség különösen a kártérítési és a
titoktartási kötelezettség.
19. §
A hallgatók érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezeteket, szövetségeket
hozhatnak létre, azokba beléphetnek, továbbá azokkal kapcsolatot létesíthetnek
és tarthatnak fenn.
20. §
A hallgató köteles
a) megtartani az államtitkot és a szolgálati titkot,
b) óvni és rendeltetésszerûen használni a rábízott haditechnikai
eszközöket és felszerelési tárgyakat,
c) tiszteletben tartani társai emberi méltósághoz fûzõdõ jogait, szükség
esetén nekik segítséget nyújtani.
21.§
A hallgató a tanulmányi feladatainak ellátása során köteles tartózkodni a
pártpolitikai tevékenységtõl. Az intézményben, annak kollégiumában, valamint a
gyakorlat teljesítésének helyén politikai agitációt nem folytathat, politikai
szervezet képviselõjeként vagy megbízottjaként véleményt nem nyilváníthat.
22. §
A hallgató fegyelmi és kártérítési felelõsségét - e törvényben
szabályozott kivételekkel - az Ftv., valamint az intézmény fegyelmi és
kártérítési szabályzata állapítja meg.
23. §
(1) Az intézmény hallgatója a tanulmányi idõ alatt a tanterv szerinti
szakmai gyakorlaton vesz részt.
(2) A Rendvédelmi Fõiskola nappali tagozatos hallgatója az elméleti
képzés megkezdése elõtt alapkiképzésen vesz részt.
Ösztöndíjas hallgató
24. §
(1) Az ösztöndíjas hallgató juttatásait e törvény és az
ösztöndíjszerzõdés tartalmazza. Az ösztöndíjszerzõdést a fegyveres szerv és a
hallgató közös megegyezéssel módosíthatja. Nem minõsül módosításnak a hallgató
juttatásainak jogszabály szerinti emelése.
(2) A katonai felsõoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója vállalja,
hogy a honvédség vagy a határõrség tényleges állományába lép, és tanulmányai
befejezte után meghatározott ideig a képzettségének és végzettségének
megfelelõ hivatásos szolgálatot teljesít.
(3) A Rendvédelmi Fõiskola ösztöndíjas hallgatója a szerzõdésben azt
vállalja, hogy tanulmányai befejezése után meghatározott ideig az
ösztöndíjszerzõdést kötõ fegyveres szervnél hivatásos szolgálatot,
köztisztviselõi vagy közalkalmazotti jogviszonyt teljesít, a fegyveres szerv
pedig a hallgató képzettségének és végzettségének megfelelõ beosztásban munkát
biztosít számára.
25. §
(1) Az ösztöndíjas hallgató az intézmény Szabályzatában meghatározott
módon - a Rendvédelmi Fõiskola hallgatója esetében az ösztöndíjszerzõdésben
érintett fegyveres szervek engedélyével - a képzés elsõ félévében intézményt,
elsõ évében szakot változtathat .
(2) Az ösztöndíjas hallgató nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek
szervezõdési célja vagy tevékenysége a fegyveres szervek törvényben
meghatározott feladataival ellentétes.
(3) Az ösztöndíjas hallgató - a katonai kiképzés vagy alapkiképzés és a
szakmai gyakorlat idõtartama, valamint a szükségállapot vagy rendkívüli
állapot kivételével - szolgálati feladat ellátására nem vehetõ igénybe.
(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat teljesítése során a
Rendvédelmi Fõiskola ösztöndíjas hallgatója önálló hatósági jogkör gyakorlása
nélkül, felügyelet mellett, a fegyveres szerv tevékenységére vonatkozó
eljárási szabályok szerint köteles a fegyveres szerv szolgálati feladatainak
végrehajtásában közremûködni, jogosult bármely cselekménynél jelen lenni,
intézkedésben részt venni, részfeladatokat önállóan végrehajtani.
26. §
(1) Az intézmény ösztöndíjas hallgatója külön jogszabály szerint
egyenruha vagy formaruha (a továbbiakban együtt: egyenruha) és évfolyamjelzés
viselésére köteles.
(2) Az ösztöndíjas hallgató pártrendezvényen egyenruhát nem viselhet. Az
intézményen kívül egyéb politikai rendezvényen egyenruhát csak akkor viselhet,
ha az intézmény vezetõjének engedélyével az intézményt hivatalosan képviseli.
27. §
(1) A katonai felsõoktatási intézmény alapképzésben részt vevõ,
ösztöndíjas hallgatója, ha nem teljesített sorkatonai szolgálatot, az elméleti
képzés megkezdése elõtt katonai kiképzésen vesz részt. A kiképzés során a
hallgató a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.)
49. §-a szerint esküt tesz.
(2) A katonai felsõoktatási intézmény hallgatójának jogaira és
kötelességeire a katonai kiképzés ideje alatt a hadköteles katonák szolgálati
viszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Hkt.) II. fejezete (a 19. § (2)
bekezdése és a 21. § kivételével), V. fejezete (a 48-50. és az 59-60. §
kivételével), VI. fejezete (a 76-79. § kivételével), valamint VIII., IX., XI.
és XII. fejezete az irányadó.
(3) A szakmai gyakorlat idején a katonai felsõoktatási intézmény
ösztöndíjas hallgatójának jogaira és kötelezettségeire az ellátott beosztás
Hkt. szerinti szabályai az irányadóak azzal, hogy a hallgató fenyítési és
elismerési jogkört nem gyakorolhat.
28. §
A katonai felsõoktatási intézmény katonai kiképzésben vagy szakmai
gyakorlaton részt vevõ ösztöndíjas hallgatója köteles
a) részt venni a Hvt. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti feladatok
végrehajtásában,
b) a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez
szükséges kiképzésben,
c) õr-, ügyeleti, készenléti, készültségi és futárszolgálatot,
valamint katonai rendészeti szolgálatot ellátni,
d) a katonai szervezet mûködéséhez szükséges munkák ellátásában
részt venni.
29. §
A katonai felsõoktatási intézmény katonai kiképzésben vagy szakmai
gyakorlaton részt vevõ ösztöndíjas hallgatója jogosult különösen:
a) a beosztásának megfelelõ szolgálati és életfeltételekre,
elhelyezésre,
b) a kezdõ tiszti beosztás ellátásához szükséges katonai ismeretek,
továbbá jogi, környezetvédelmi, tûz-, baleset- és munkavédelmi ismeretek
megszerzésére,
c) jogainak és méltányos érdekeinek védelmére,
d) egészségügyi és jóléti (szociális) ellátásra, a külön
jogszabályokban meghatározottak szerint,
e) halála esetén kegyeleti gondoskodásra.
30. §
(1) A katonai felsõoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójára a katonai
kiképzés és a szakmai gyakorlat ideje alatt kiszabott fegyelmi büntetés a
tanulmányi idõszakban is letölthetõ.
(2) A katonai felsõoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója esetén az
Ftv. 39.§-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti, a tanulmányok folytatásától
meghatározott idõre eltiltás fegyelmi büntetés nem alkalmazható.
(3) A katonai felsõoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója büntetõjogi
és szabálysértési felelõsségének elbírálására a hadköteles katonákra vonatkozó
szabályok az irányadóak.
31. §
(1) Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony megszûnik, ha
a) a hallgatói jogviszony a 16. § szerint megszûnt,
b) az ösztöndíjszerzõdés közös megegyezéssel megszûnt,
c) a hallgató az ösztöndíjszerzõdést felbontotta,
d) a fegyveres szerv az ösztöndíjszerzõdést felbontotta.
(2) Az ösztöndíjszerzõdést a hallgató és a fegyveres szerv közös
megegyezéssel bármikor, bármelyik fél kezdeményezésére megszüntetheti. A közös
megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a feleknek a
megszüntetett ösztöndíjszerzõdésbõl eredõ, egymás iránti jogait és
kötelezettségeit.
(3) A fegyveres szerv egyoldalúan akkor bonthatja fel az
ösztöndíjszerzõdést, ha
a) az Országgyûlés vagy a Kormány döntése alapján a fegyveres szerv
állományát érintõ létszámcsökkentést kell végrehajtani, vagy átszervezés miatt
a hallgatót a képzettségének és végzettségének megfelelõ kezdõ beosztásba nem
lehet helyezni, és
b) a hallgatónak más intézménybe vagy az intézményen belül más
szakra történõ átirányítására nincs lehetõség, illetõleg ha az átirányítást a
hallgató nem vállalta.
(4) Ha az ösztöndíjas hallgatói viszony az (1) bekezdés b) - d) pontja
alapján szûnt meg, a hallgató a tanulmányait az intézményben polgári
hallgatóként folytathatja, ha a szak felvételi feltételei a polgári hallgató
jelentkezését megengedik.
(5) Ha az ösztöndíjas hallgatói viszony a hallgató érdekkörében felmerült
okból szûnik meg, az ösztöndíjszerzõdésben vagy a (2) bekezdés szerinti
megegyezésben meghatározott költségeket a hallgató megtéríteni köteles. E
törvény alkalmazásában az egészségi ok a fegyveres szerv érdekkörében
felmerült oknak minõsül.
Kettõs jogállású hallgató
32. §
(1) A kettõs jogállású hallgató szolgálati jogviszonyból eredõ jogaira és
kötelességeire a Hszt. az irányadó.
(2) A kettõs jogállású hallgató esetén e törvény 22. §-át nem kell
alkalmazni, a hallgató fegyelmi és kártérítési felelõsségére a Hszt. szabályai
az irányadóak.
(3) A kettõs jogállású hallgató intézményt vagy szakot a kinevezési
parancs szerinti fegyveres szerv engedélyével változtathat.
(4) A kettõs jogállású hallgató jogszabály szerinti egyenruha, illetõleg
formaruha viselésére köteles.
(5) A kettõs jogállású hallgató esetében - a 48. §-ban felsorolt
rendelkezéseken túlmenõen - az Ftv. 29. §-a és 39-46.§-a sem alkalmazható.
33. §
(1) Ha a kettõs jogállású hallgató szolgálati viszonya megszûnt,
tanulmányait az intézményben polgári hallgatóként folytathatja, feltéve hogy
a) a szak felvételi feltételei a polgári hallgató jelentkezését
megengedik, és
b) a szolgálati viszony megszûnése nem volt a hallgatónak felróható.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felróhatóság szempontjából a Hszt.
alapján a hivatásos szolgálati viszony megszûnésekor kiadott szolgálati
viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény alól az intézmény
vezetõje különös méltánylást érdemlõ esetben kivételt tehet.
Polgári hallgató
34. §
Az a polgári hallgató, aki a fegyveres szervek törvényben meghatározott
feladataival ellentétes célú szervezethez tartozik, a hallgatói jogviszony
idõtartamára köteles a tagsági viszonyát felfüggeszteni és az azzal összefüggõ
tevékenységét mellõzni.
IV. FEJEZET
A KATONAI FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK TANDÍJA
ÉS A HALLGATÓK JUTTATÁSAI
A hallgató által fizetendõ tandíj
35. §
(1) A katonai felsõoktatási intézmény polgári hallgatója tandíj
fizetésére kötelezett, az ösztöndíjas és a kettõs jogállású hallgatót
tandíjmentesség illeti meg.
(2) A tandíj alaptandíjból és képzési költségtérítésbõl áll. A tandíjból
befolyt összeget a katonai felsõoktatási intézmény jogosult felhasználni.
(3) Az alaptandíj mértéke megegyezik az állami felsõoktatási
intézményekben fizetendõ alaptandíj mértékével.
(4) A képzési költségtérítés mértékét a képzés jellegéhez és költségeihez
igazodó módon az intézmény határozza meg, és a Felsõoktatási Felvételi
Tájékoztatóban évente közzéteszi.
(5) A félévre megállapított tandíjat havonta egyenlõ részletekben vagy a
hallgató kérésére egy összegben a Szabályzat szerinti módon kell befizetni.
36. §
(1) Az intézmény a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített
kötelezettségek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetére a
Szabályzatban díjakat határoz meg. A díj mértéke az állami felsõoktatási
intézményekben megállapítható díj mértékét nem haladhatja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti díjakból befolyt összeget a hallgatói
önkormányzat feladatainak ellátására, valamint az intézmény hallgatóinak
alanyi jogon járó juttatásaira kell fordítani.
A hallgató juttatásai
37. §
(1) A katonai felsõoktatási intézmény kettõs jogállású hallgatója a Hszt.
szerint jogosult illetményre.
(2) A polgári hallgató az állami felsõoktatási intézményekre vonatkozó
szabályok szerint jogosult a katonai felsõoktatási intézménytõl ösztöndíjra
és egyéb támogatásokra.
38. §
(1) Az ösztöndíjas hallgató a honvédségtõl, illetve a határõrségtõl
illetményre jogosult, amely alapilletménybõl és a (2)-(4) bekezdés szerinti
pótlékból áll. A hallgatót az illetménye a tanulmányi idõszakon kívül is
megilleti.
(2) A hallgató az elõzõ félévi tanulmányi eredménye alapján - az elsõ
évfolyam második félévétõl kezdõdõen - tanulmányi pótlékra jogosult. A
tanulmányi és vizsgaszabályzatban megfogalmazott követelményeknek megfelelõ
hallgatónak kiemelt összegû tanulmányi pótlék adható.
(3) A kiképzési tervben szereplõ repülési feladatok végrehajtásáért az
ösztöndíjas hallgató repülési pótlékra jogosult.
(4) A hallgató az alapilletményben ki nem fejezhetõ többletkövetelmények
teljesítéséért - a (3) bekezdés alá nem tartozó - egyéb pótlékokra is
jogosultságot szerezhet. A pótlékok feltételeit és mértékét a Hkt-nek a
sorkatonákra vonatkozó rendelkezései alapján kell megállapítani.
(5) Az alapilletmény és a pótlékok összege a köztisztviselõi
illetményalap és a törvény mellékletében meghatározott érték szorzata. A
hallgatók illetményjogosultságát naptári napokra kell meghatározni.
39. §
(1) A katonai felsõoktatási intézmény hallgatója - a (3) bekezdés
kivételével - kollégiumi díj fizetése ellenében jogosult kollégiumi
elhelyezésre.
(2) A kollégiumi díj mértékét az állami felsõoktatási intézményekre
vonatkozó szabályoknak megfelelõen az intézmény állapítja meg.
(3) A kettõs jogállású hallgató és az ösztöndíjas hallgató
térítésmentesen jogosult a kollégiumi elhelyezést igénybe venni.
40. §
A katonai felsõoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója a tanszerek és
tankönyvek árának részbeni megtérítése érdekében félévente - a jogszabályban
meghatározott mértékben - tanszertámogatásra jogosult.
41. §
(1) Az ösztöndíjas hallgató a sorkatonai szolgálatot teljesítõ
személyekre vonatkozó szabályok szerint jogosult természetbeni ellátásként
ruházati és élelmezési ellátásra, illetve kiküldetés esetén napidíjra.
(2) A polgári hallgató élelmezésre és ruházati ellátásra jogszabályban
meghatározott térítés ellenében jogosult.
(3) A kettõs jogállású hallgató élelmezésre jogszabályban meghatározott
térítés ellenében jogosult.
V. FEJEZET
A RENDVÉDELMI FÕISKOLA TANDÍJA
ÉS A HALLGATÓK JUTTATÁSAI
A hallgató által fizetendõ tandíj
42. §
(1) A Rendvédelmi Fõiskolán az alapképzésben részt vevõ ösztöndíjas és
kettõs jogállású hallgató tandíjmentességben részesül.
(2) A polgári hallgató tandíjfizetésre kötelezett. A tandíj alaptandíjból
és képzési költségtérítésbõl áll.
(3) Az alaptandíj mértéke megegyezik az állami felsõoktatási
intézményekben fizetendõ alaptandíj mértékével.
(4) A képzési költségtérítés mértékét a képzés jellegéhez és költségeihez
igazodó módon a fõiskola évente határozza meg, és azt a Felsõoktatási
Felvételi Tájékoztatóban évente közzéteszi.
(5) A félévre megállapított tandíjat havonta egyenlõ részletekben, vagy a
hallgató kérésére egy összegben a fõiskolai Szabályzatban meghatározott módon
kell befizetni.
A hallgató juttatásai
43. §
A Rendvédelmi Fõiskolán a hallgató - a polgári hallgató kivételével -
pénzbeli és természetbeni juttatásokra jogosult.
44. §
(1) Az ösztöndíjas hallgató pénzbeli juttatásként ösztöndíjra jogosult.
Az ösztöndíj fedezetét a szerzõdést kötõ fegyveres szerv éves költségvetésében
kell biztosítani a költségvetésrõl szóló törvényben a Rendvédelmi Fõiskola
hallgatójára meghatározott normatíva szerint. A hallgatót megilletõ pénzbeli
juttatásokat a Rendvédelmi Fõiskola folyósítja.
(2) Az ösztöndíj alanyi jogon járó alapjuttatásból, szociális és
tanulmányi juttatásból áll. Az alapjuttatás mértékét, a szociális és
tanulmányi juttatás feltételét és mértékét a fõiskolai Szabályzat állapítja
meg.
(3) A kettõs jogállású nappali tagozatos hallgató pénzbeli juttatásként a
hivatásos szolgálati viszonyának megfelelõ alapilletményre jogosult, ennek
költségvetési fedezetét a küldõ fegyveres szerv éves költségvetésében kell
biztosítani.
45. §
A nappali tagozatos, alapképzésben részt vevõ ösztöndíjas és kettõs
jogállású hallgató térítésmentes természetbeni juttatásként jogosult:
a) külön rendelkezés szerint ruházati ellátásra,
b) az alapkiképzés bentlakásra kötelezett idõszakában elhelyezésre
és ellátásra.
VI. FEJEZET
A VEZETÕKRE, OKTATÓKRA ÉS HALLGATÓKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
Titokvédelem
46. §
(1) A vezetõ, oktató és hallgató az államtitkot vagy szolgálati titkot
képezõ, vagy azt tartalmazó találmányainak szabadalmaztatását, tudományos
kutatásainak közzétételét csak engedéllyel kezdeményezheti.
(2) Találmányt, kutatási eredményt államtitokká, vagy szolgálati titokká
a miniszter minõsíthet.
(3) A (2) bekezdés szerinti minõsítés során az érintett országos
parancsnok véleményét ki kell kérni.
47. §
A minõsített adatot tartalmazó dokumentációk, könyvtári segédletek az
1995. évi LXV. törvény IV. fejezete alapján az intézmény titokvédelmi
szabályzatában meghatározottak szerint ismerhetõek meg.
Egyes rendelkezések alkalmazásának kizárása
48. §
(1) Az intézmény vezetõire, oktatóira és hallgatóira az Ftv. szabályait
az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, nem alkalmazható a 16. §
(2) bekezdésének elsõ mondata valamint a 30. és 31. §.
(2) Az Ftv. 9. §-a (4) bekezdésének elsõ mondata csak a polgári hallgatók
vontkozásában alkalmazható.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
49. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 3. hónap 1. napján lép hatályba.
(2) A hallgatói juttatásokra és a tandíjfizetési kötelezettségre
vonatkozó rendelkezéseket elsõ ízben az 1996/97-es tanévben elsõ évfolyamot
megkezdõ hallgatók esetében kell alkalmazni.
(3) A vezetõi beosztásokat a 11-13. § rendelkezései szerint elsõ ízben
legkésõbb 1998. június 30-ig kell betölteni.
(4) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Hvt. 11. §-a (1)
bekezdésének h) pontja a hatályát veszti.
Felhatalmazás
50. §
Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy rendeletben szabályozza:
a) a 40. § szerinti tanszertámogatás mértékét,
b) a térítés ellenében igénybe vehetõ élelmezési és ruházati ellátás
körét és mértékét.
Módosító rendelkezések
51. §
(1) A Hvt. 10. §-a a következõ l) ponttal egészül ki:
(A honvédelmi miniszter a honvédelmi tevékenység szakmai irányítása
körében)
"l) a honvédelem képzési igényeit is biztosító katonai
felsõoktatási, szak- és közoktatási intézmények tekintetében, az intézményekre
vonatkozó jogszabályok alapján gyakorolja a közvetlen felügyeleti, a
szakképesítést felügyelõ minisztert megilletõ, továbbá az alapítói és
fenntartói jogköröket. "
(2) A Hvt. 44. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép, a bekezdés a következõ e) ponttal egészül ki, és a c) pont
végérõl a "továbbá" szó elmarad:
(A tényleges katonai állományba tartoznak:)
"d) a katonai felsõoktatási intézmények honvédségi ösztöndíjas
hallgatói és
e) a katonai középfokú oktatási, illetõleg katonai felsõoktatási
intézmények középfokú szakképzésben (a továbbiakban: katonai szakképzés) részt
vevõ, szolgálati viszonyban álló hallgatói."
(3) A Hvt. 48. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ cím és
rendelkezés lép:
"A honvédségi ösztöndíjas és szolgálati viszonyban álló hallgatók
48. § (1) A katonai felsõoktatási intézmények honvédségi ösztöndíjas
hallgatói - a katonai életviszonyokhoz igazodó, sajátos körülmények között -
külön jogszabály szerint készülnek a hivatásos katonai pályára.
(2) A katonai szakképzésben részt vevõ, szolgálati viszonyban álló
hallgatók - a katonai szolgálat keretében - külön jogszabály szerint készülnek
a hivatásos katonai pályára."
(4) A Hvt. 96. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(3) Ha a katonai, illetve rendvédelmi középfokú szakképzésben részt
vevõ személy a tanulmányait a sorkatonai szolgálati idõnél rövidebb idõ alatt
abbahagyta, alkalmassága esetén az (1) bekezdésben megállapított idõ
fennmaradó részére sorkatonai szolgálatra köteles.
(4) Ha a katonai, illetve rendvédelmi felsõoktatási intézmény
hallgatója a tanulmányait abbahagyta, alkalmassága esetén sorkatonai
szolgálatra köteles. A sorkatonai szolgálat (1) bekezdés szerinti idejét az
intézmény által igazolt, katonai kiképzésre vagy alapkiképzésre és szakmai
(csapat-, területi, üzemi) gyakorlatra fordított idõtartammal csökkenteni
kell. A katonai illetve rendvédelmi felsõoktatási intézményben tanulmányait
eredményesen befejezõ hallgató mentesül a sorkatonai szolgálati kötelezettség
alól.
(5) Kivételes méltánylást érdemlõ esetben, különösen ha a
jogviszony megszûnése a sorkötelesnek nem róható fel, - a (3), illetve (4)
bekezdés szerinti oktatási intézmény vezetõjének javaslatára - a sorkatonai
szolgálat hátralévõ idõtartamát a honvédség vezérkari fõnöke csökkentheti vagy
elengedheti."
(5) A Hvt. 114. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A váltási rendtõl eltérõ idõpontban kell leszerelni azt a sorkatonát,
akinek:)
"b) a katonai vagy rendvédelmi szakképzésben, illetve
felsõoktatásban töltött idõ beszámításával a szolgálati ideje letelt."
(6) A Hvt. a következõ új 203/A. §-sal egészül ki:
"A szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejére jogszabály a
katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló . törvénytõl, valamint a felsõoktatásról
szóló 1993. évi LXXX. törvénytõl eltérõ szabályokat állapíthat meg."
52. §
Az Ftv. 1. mellékletének II. Fõiskolák része A) Állami fõiskolák címû
felsorolásában a "Rendõrtiszti Fõiskola" szövegrész helyébe a "Rendvédelmi
Fõiskola" megfogalmazás lép.
Melléklet a katonai és rendvédelmi
felsõoktatási intézmények vezetõinek,
oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról
szóló törvényjavaslathoz
A katonai felsõoktatási intézmények
ösztöndíjas hallgatóinak illetménye
I. Havi alapilletmény
Évfolyam Szorzószám
I. 0, 25
II. 0, 27
III. 0, 29
IV. 0, 31
II. Havi tanulmányi pótlék
Átlageredmény Szorzószám
- 3,50 nem jár
3,51 - 4,00 0, 10
4,01 - 4,50 0, 15
4,51 - 5,00 0, 20
kiemelt tanulmányi pótlék 0, 40
III. Repülési pótlék
A repülési pótlék szorzószáma az éves repülési tervben meghatározott
repülési feladatok 100 %-os teljesítése esetén - a repülõgép (helikopter)
típusától függõen - 0,25-tõl 1,00-ig terjedhet.
I N D O K O L Á S
a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Az 1993. szeptember 1-je óta hatályos, a felsõoktatásról szóló 1993. évi
LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a honvédelmi miniszter és a
belügyminiszter számára felhatalmazást ad, egyben feladatot ír elõ annak
érdekében, hogy a közvetlen felügyeletük alatt álló katonai és rendvédelmi
felsõoktatási intézmények vezetõinek és oktatóinak kinevezésével,
jogállásával, valamint az ott tanulmányokat folytató hallgatók jogállásával,
támogatásaival és tandíjával kapcsolatos szabályozási javaslatokat
törvényjavaslatként terjesszék elõ.
A felhatalmazás nem zárja ki sem a külön, sem az együttes elõterjesztés
lehetõségét. Mivel azonban a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények
jogállási vonatkozású rendelkezései - a különbözõségük ellenére is -
alkalmasak az egységes törvényben történõ szabályozásra, ezért a katonai és
rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak
jogállásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) mindkét típusú
felsõoktatási intézményre egységes szabályozást ad.
A Javaslat alapelve az, hogy a katonai és rendvédelmi felsõoktatási
intézmények a felsõoktatási rendszer szerves részeként, a sajátosságok miatt
indokolt mértékben korlátozott autonómiával rendelkezve, állami felsõoktatási
intézményként mûködnek. Az autonómia korlátait csak az Ftv. 115. §-ának
rendelkezései és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, így e törvény
szabályai jelenthetik.
A Javaslat szerint a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények
önkormányzattal rendelkezõ intézmények, amelyek mûködését nem egyszemélyi
parancsnokok, hanem az Ftv. és e törvény szerint kinevezett vezetõk és
önkormányzati testületek irányítják, önálló gazdálkodást folytatnak, az
oktatás területén - figyelembe véve az oktatott ismeretekbõl adódó
sajátosságokat - a más állami felsõoktatási intézményekhez hasonló
szabadsággal és jogosultságokkal rendelkeznek, és amelyeknél a képzés szakmai
követelményeinek teljesítése , a törvényesség betartása a miniszterek
felügyeleti jogkörén belül ellenõrizhetõ.
A Javaslat alapvetõ célja az, hogy a fegyveres szervekre vonatkozó
szabályok és az Ftv. összhangba hozásával elõsegítse a felsõoktatási
intézmények egységes rendszerének kiépítését, az akkreditációjának folyamatát.
E cél érdekében szükséges, hogy a Javaslat - kapcsolódva a fegyveres szervek
állományának szolgálati viszonyát szabályozó tervezetekhez - az Ftv. átfogó
novellája elõtt elfogadásra kerüljön.
A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek és
oktatóinak jogállására - ha közalkalmazottak - a Javaslat szabályaival
kiegészítve kell az Ftv. és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szabályait alkalmazni. Ha e
tevékenységet hivatásos szolgálati viszonyban álló személy látja el, a
várhatóan a Javaslattal együtt megtárgyalásra kerülõ, a fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat (a
továbbiakban: Hszt.) szabályai szerint e személyek tevékenységére,
munkarendjére, illetményére és illetményjellegû juttatásaira, pihenõidejére,
az elnyerhetõ címekre és azok viselésére vonatkozó rendelkezéseket a Javaslat
és a felsõoktatás mögöttes jogszabályai állapítják meg, illetve a
felsõoktatási intézmény vezetõje jogosult a tevékenységre vonatkozó utasítások
kiadására.
A katonai és rendvédelmi felsõoktatási hallgatók sajátos, a hivatásos,
sor- és tartalékos szolgálatot teljesítõ személyektõl eltérõ jogállással
rendelkeznek, amely a hallgatói részkategóriák szerint eltérõ jogokkal és
kötelezettségekkel egészül ki. A differenciált jogviszony ellenére azonban a
hallgatókkal a tantervben, tantárgyprogramban meghatározottakon kívül
szolgálati feladat csak minõsített idõszak - szükségállapot és rendkívüli
állapot - esetén végeztethetõ.
A Javaslat elsõsorban az intézmények békeidõszaki felsõoktatási
tevékenységével kapcsolatban állapít meg szabályokat. A minõsített idõszaki
mûködés során azonban - külön jogszabályok szerint - az intézményi vezetõk,
oktatók és hallgatók tevékenysége a fegyveres szervek tényleges
tevékenységének irányába tolódik el.
Részletes indokolás
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény alkalmazási köre
Az 1.§-hoz
A Javaslat a törvény alkalmazási körét az Ftv. 115. §-ának (1) bekezdése
alapján a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézményekre (Zrínyi Miklós
Katonai Akadémia, Bólyai János Katonai Mûszaki Fõiskola, Kossuth Lajos Katonai
Fõiskola, Szolnoki Repülõtiszti Fõiskola, Rendvédelmi Fõiskola) terjeszti ki.
A Javaslat az érintett felsõoktatási intézmények vezetõire, oktatóira és
hallgatóira állapít meg a felhatalmazásnak megfelelõen az Ftv-tõl eltérõ
rendelkezéseket. A Javaslat szabályait a külföldi hallgatók esetében csak
másodlagosan kell alkalmazni, vagyis csak akkor, ha az Ftv. 115. §-a (2)
bekezdésének c) pontján alapuló rendelet vagy a képzési megállapodás egyéb
rendelkezést nem tartalmaz.
A Javaslat a külföldi (vendég) oktatók jogviszonyával kapcsolatosan nem
állapít meg eltérõ szabályokat, így e tekintetben az Ftv. szabályai az
irányadóak.
Értelmezõ rendelkezések
A 2. §-hoz
A 2. § a javaslatban elõforduló fogalmakat sorolja fel a hallgatók
alkategóriáinak kivételével, amelyek a 15. §-ban találhatóak. A tervezet a
honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) és a
rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvényben
használt fogalmak helyett a "fegyveres szerv" fogalmát alkalmazza, amely így
gyûjtõfogalomként valamennyi fegyveres erõt és a tág értelemben vett
rendvédelmi szerveket is magában foglalja.
II. FEJEZET
A VEZETÕK ÉS OKTATÓK
A vezetõi, oktatói jogviszony keletkezése és megszûnése
A 3. §-hoz
A Javaslat 3. §-a jogszabályi alapot ad annak a jelenlegi gyakorlatnak,
amely szerint a törvény hatálya alá tartozó állami felsõoktatási
intézményekben hivatásos állományú személyek is vezetõként, illetve oktatóként
dolgozhatnak.
A közalkalmazottak alkalmazási feltételeként a tervezet az Ftv. szerinti
általános és beosztástól függõ elvárásoknak való megfelelést, valamint a
határozott politikai megnyilvánulástól való tartózkodást írja elõ a
felsõoktatási intézményben.
A hivatásos állományú vezetõk, oktatók esetében az általános,
felsõoktatási beosztásukhoz, munkakörükhöz kapcsolódó elvárásokon kívül nem
állapít meg politikai jellegû korlátokat a Javaslat tekintettel arra, hogy a
Hszt. a hivatásos állományúakra szigorúbb szabályokat ír elõ.
A 4. §-hoz
A Javaslat - túllépve az Ftv. elõírásain és szakítva a hatályos
gyakorlattal - valamennyi vezetõi beosztás és oktatói munkakör betöltését a
felsõoktatási intézményekben garanciális okokból pályázathoz köti. A
minõsített idõszaki feladatok ellátása és a sajátos vezetési, irányítási
rendszer indokolja, hogy meghatározott beosztások és munkakörök csak hivatásos
állományúakkal legyenek betölthetõk, emellett egyes különösen fontos, bizalmas
jellegû beosztások esetén elengedhetetlen az is, hogy a pályázó a
nemzetbiztonsági követelményeknek megfeleljen.
A pályázatok kiírásánál a Javaslat differenciált eljárást ír elõ: a
vezetõi és az egyetemi tanári pályázatokat a felügyeletet gyakorló miniszter,
a többi munkakört az intézmény vezetõje hirdeti meg.
A Javaslat utalást tartalmaz a pályázatot elnyert, szolgálati viszonyban
álló személy jogállásának rendezésére.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az egyetemi és fõiskolai tanári kinevezéseknél és
felmentéseknél annyiban tér el az Ftv-tõl, hogy beiktatja a közvetlen
felügyeletet gyakorló minisztert az eljárásba. A Javaslat szerint mindkét
közremûködõ miniszternek - egyrészt tehát a honvédelmi miniszternek vagy a
belügyminiszternek, másrészt azonban a mûvelõdési és közoktatási miniszternek
is - joga van az eljárás során esetleg elkövetett törvénysértés
megszüntetésére.
A Javaslat az adjunktusi és tanársegédi munkakörök idõtartamát tekintve
fenntartja az Ftv. megoldását, kiegészítve azt az oktatói elõmenetel
segítésének kötelezettségével.
A 6. §-hoz
A Javaslat az oktatói munkakört betöltõ személyeknek a közalkalmazotti és
hivatásos állományviszony közötti mobilitását segíti elõ azzal, hogy a
munkajogi változás fõszabályként nem hat ki az ellátott oktatói beosztás
jogfolytonosságára. A fõszabálytól csak a hivatásos állományhoz kötött
beosztások közalkalmazottként történõ ellátása jelent kivételt.
A közalkalmazott oktató hivatásos állományba vételére a Hszt.
elõírásainak való megfelelés esetén van lehetõség.
A 7. §-hoz
A Javaslat a vezetõi beosztás és az oktatói munkakör megszûnésének
eseteit az Ftv-vel megegyezõ módon szabályozza. A hivatásos állományú vezetõk
és oktatók esetében a megszüntetés - a jogviszony keletkezéséhez hasonlóan -
két lépcsõben történik: elválhat az oktatói tevékenység megszûnése a hivatásos
szolgálati viszonytól.
Az oktatói karrierpálya vonzóvá tétele érdekében a Javaslat garanciális
szabályokat tartalmaz a fegyveres szervnél betöltendõ következõ beosztásra
vonatkozóan.
Az oktatók jogai és kötelességei
A 8. §-hoz
Az oktatók feletti munkáltatói jogkörök gyakorlására a Javaslat
fõszabályként az intézmény vezetõjét jogosítja fel. A Javaslat kivételként a
kinevezési és felmentési jogköröket, illetve az intézményvezetõk feletti
munkáltatói jogok gyakorlását nevesíti.
A 9. §-hoz
Az oktatói pálya fordulópontja a docensi kinevezés, amely határozatlan
idõre szóló munkakört jelent. A Javaslat a hivatásos állományúak oktatói
elõmenetelét támogatja azáltal, hogy soron kívüli elõléptetési lehetõséget ír
elõ a docensi és a tanári fokozat elérésekor. Az intézmény életén belül a
rendfokozatoknak elsõsorban eszmei jelentõségük van, e szabály különösen a
fegyveres szervhez való visszakerülés esetén válik jelentõssé.
A 10. §-hoz
A Javaslat néhány tipikus oktatói fegyelmi vétséget nevesít: a
pártpolitikai semlegesség megsértését, valamint a balesetvédelmi
kötelezettségek áthágását.
Mindezt az intézmények fegyveres szervekhez kötõdõ jellege, az
intézményen belüli politizálás kizárása valamint a tevékenység veszélyes üzemi
jellege indokolja.
A vezetõkre vonatkozó külön szabályok
A 11. §-hoz
A Javaslat a rektor, illetve a fõigazgató megbízásának és felmentésének
eljárásába - a tanárokéhoz hasonló módon - beiktatja a közvetlen felügyeletet
gyakorló minisztert. Tekintettel arra, hogy az intézmények oktatóinak és
hallgatóinak túlnyomó része kapcsolatban áll valamely fegyveres szervvel, és
az intézmény vezetõjének a minõsített idõszakok idején katonai jellegû
feladatai vannak, a Javaslat elõírja az intézményvezetõi pályázatok
véleményeztetését az országos parancsnokokkal. A véleményezéstõl függetlenül
azonban a javaslattételrõl való érdemi döntés joga a minisztert illeti meg.
A Javaslat az intézményvezetõk feletti munkáltatói jogok gyakorlását - a
kinevezés és felmentés kivételével - a közvetlen felügyeletet gyakorló
miniszterre ruházza, lehetõséget adva emellett arra, hogy a miniszter az egyes
hatásköreit az intézményre átruházhassa.
A 12. §-hoz
A Javaslat a nevesített intézményi és kari vezetõk esetében - eltérve az
Ftv. megoldásától - a sajátos vezetési feladatokra tekintettel centralizáltabb
megoldást valósít meg: a megbízást és annak visszavonását a közvetlen
felügyeletet gyakorló miniszter hatáskörébe utalja. A katonai felsõoktatási
intézmények esetében a honvédség parancsnokának véleményezési jogkörét - az
intézményvezetõkhöz hasonlóan - a Javaslat a többi vezetõnél is kimondja.
A 13. és 14. §-hoz
A Javaslat a Rendvédelmi Fõiskola "szaktanszék"-vezetõinek megbízása és a
megbízás visszavonása esetén véleményezési jogkört biztosít a szakmailag
érintett fegyveres szerv vezetõjének.
Az intézmények vezetõi a Javaslat szerint kötelesek a tananyag
összeállítása során a fegyveres szervek szakmai véleményét beszerezni.
Az egyéb véleményezési jogkörökhöz hasonlóan sem a megbízás és
visszavonás, sem a tananyag kérdésében adott vélemény nem köti az illetékes
döntéshozót.
III. FEJEZET
A HALLGATÓK
Hallgatói jogviszony
A 15. §-hoz
A javaslat a hallgatói jogviszony kezdõ idõpontját - pontosítva az Ftv.
vonatkozó rendelkezését - a felsõoktatási intézménybe történõ elsõ beiratkozás
napjában jelöli meg. Erre azért van szükség, mert az elsõ beiratkozásnak
kimagasló szerepe van: elmaradása esetén nem keletkezik hallgatói jogviszony,
míg a késõbbi beiratkozások elmaradása a jogviszony szüneteléséhez vagy
megszûnéséhez vezet.
Az intézményben folyó sajátos képzési rendszerre tekintettel a javaslat
differenciálja az Ftv. szerinti egységes hallgatói jogállást:
a) Ösztöndíjas hallgatóként nevesíti a Rendvédelmi Fõiskola
vonatkozásában a valamely fegyveres szervvel az ösztöndíjról is rendelkezõ
tanulmányi szerzõdést kötött nappali tagozatos hallgatót, illetve a katonai
felsõoktatásban a honvédségi vagy határõr ösztöndíjast, aki a fegyveres erõk
tényleges állományú tagja. A tényleges állományi státusnak alapvetõen a
büntetõjogi és szabálysértési felelõsség terén, a minõsített idõszakokban
valamint a gyakorlatokon való parancsadási jog szempontjából van jelentõsége.
b) A hatályos gyakorlatnak megfelelõen nevesítésre kerül a kettõs
jogállású hallgatók kategóriája, amelybe a hivatásos állományban lévõ,
emellett felsõfokú tanulmányokat folytató személyek tartoznak. E kategóriának
a tiszthelyettesek tisztté képzésében, a fõiskolai végzettséggel rendelkezõk
egyetemi szintû képzésében, valamint a posztgraduális képzésben van
jelentõsége. Az e csoportba tartozók jogviszonyait elsõdlegesen a hivatásos
jogállásuk határozza meg, ezt egészíti ki hallgatói jellegük.
c) A jelenlegi szabályok szerint csak kivételes esetben kerülhet be
polgári hallgató a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézményekbe. Az Ftv.
115. §-a (2) bekezdésének b) pontján alapuló miniszteri rendelet azonban a
katonai felsõoktatásban megteremtette az elvi lehetõségét annak, hogy polgári
hallgatók is részt vegyenek az oktatásban. A rendelet különbséget tesz "zárt"
és "nyílt" szakok között, fõszabályként a "zárt" szakokat feltételezve. Az
eddigi gyakorlathoz viszonyítva ezáltal az intézmények nyitottabbá válnak. A
polgári hallgatókra azonban a Javaslat néhány, a polgári felsõoktatástól
eltérõ szabályt állapít meg, ezért indokolt e kategória elhatárolása a
gyûjtõfogalomként használt "hallgató" fogalomtól.
A 16. §-hoz
A Javaslat - a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények
sajátosságaira tekintettel - némileg eltér az Ftv-ben szabályozott hallgatói
jogviszony-megszüntetési ok felsorolásától: az elbocsátás intézményét a 17. §
az Ftv-nél bõvebben fejti ki, illetve a Javaslat szabályozza a hallgatói
lemondás intézményét.
Ez utóbbi indoka az, hogy a hallgató feléledõ hadkötelezettsége, illetve
a képzési idõ részleges beszámíthatósága miatt függõ jogviszony lehetõleg ne
maradhasson fenn. A jogintézmény bevezetése nem vonja meg egyébként a
hallgatótól a jogviszony szüneteltetésének az Ftv. szerinti lehetõségét.
A 17. §-hoz
Ez a § az Ftv-ben nem részletezett elbocsátás aleseteit fejti ki:
a) A kislétszámú, szakosodott oktatásra tekintettel lehetséges, hogy -
különösen a hallgatói jogviszony szünetelése esetén - a szak oktatása
idõközben megszûnik.
b) Az Ftv. 115. §-a (2) bekezdésének b) pontján alapuló rendelet a
felvétel különös feltételeként a katonai felsõoktatási intézményekre a polgári
felsõoktatás elvárásait meghaladó követelményeket állít, amelyek esetén
lehetséges, hogy a már felvett hallgató utólag valamely alkalmassági
követelménynek már nem felel meg. Ez az állampolgárság megszûnése, a büntetlen
elõélet elvesztése, valamint az egészségi állapotban bekövetkezett olyan
mértékû romlás esetén valósulhat meg, amelynek következtében a hallgató nem
felel meg a speciális alkalmassági követelményeknek (pl. repülési
alkalmasság).
c) A hallgató önhibájából eredõ, és a tanulmányi és vizsgaszabályzatot
súlyosan sértõ magatartása esetén is lehetõvé válik a jogviszony
megszüntetése.
A (2) bekezdés - a munkajogi szabályokhoz hasonlóan - indokolási
kötelezettséghez köti a hallgatói jogviszonynak a felsõoktatási intézmény
részérõl történõ egyoldalú megszüntetését.
A (3) bekezdés az olyan hallgatót védi, akinek fel nem róható módon
szûnne meg a hallgatói jogviszonya, és lehetõvé teszi az intézmények, illetve
szakok közötti átirányítást.
A 18. §-hoz
A Javaslat az Ftv-ben szabályozott lehetõséget kiegészítve a minõsített
idõszakok esetére is kiterjeszti a hallgatói jogviszony szüneteltetésének
intézményét. Ennek indoka az, hogy a katonai felsõoktatási intézmények katonai
jellege erõsödik a minõsített idõszakok idején, és a hallgatók képzése
szünetelhet.
A Javaslat - átvéve az Ftv. megoldását - lehetõvé teszi azt, hogy az
intézményi Szabályzat által meghatározott jogok és kötelezettségek a hallgatói
jogviszony szünetelése alatt, illetve megszûnése után is fennmaradjanak. Erre
különösen a polgári hallgatók titoktartási kötelezettsége miatt van szükség.
A 19. §-hoz
A Javaslat - kiterjesztve a hatályos érdekvédelmi lehetõségeket - az Ftv.
szabályaihoz igazítva lehetõséget teremt a hallgatói érdekvédelmi tevékenység
megvalósítására.
A 20. §-hoz
A katonai és rendvédelmi felsõoktatásban tipikus, de a polgári
felsõoktatástól eltérõ hallgatói kötelezettségek szabályozásának sajátos
szempontjai a következõk:
-a titoktartási kötelezettséget az oktatás tartalmából eredõ,
elkerülhetetlen titokkör-megismerés indokolja (e kötelezettség a hallgatói
jogviszony megszûnése utáni idõszakra is fennmarad),
- az eszközökkel való fokozott gondosságot az oktatásban használt
eszközök veszélyes jellege, valamint nagy értéke indokolja,
- a hallgatók csoportos tevékenysége és a veszélyes jelleg pedig fokozott
egymásra figyelést és kölcsönös segítségnyújtást tesz szükségessé.
Mivel a képzés jelentõs mértékben a késõbbi parancsnokok vezetési
feladatokra való felkészítését szolgálja, elengedhetetlen az alárendeltek és a
társak emberi méltósághoz fûzõdõ jogainak hangsúlyozása.
A 21. §-hoz
A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények alapvetõ értéke azok
pártsemlegessége, mivel a lojális közszolgálatra készítenek fel. Ebbõl eredõen
az oktatók mellett a hallgatók politikai tevékenysége is csak korlátok között
érvényesülhet. A minden hallgatóra vonatkozó minimumkövetelményt fejti ki a
21. §, ezt részletezi - a hallgatói csoportok szerint differenciálva - a 27. §
(3) bekezdése, a 28. § (2) bekezdése és a 34. §.
A Javaslat nem kívánja meg fõszabályként az intézményen kívüli
politikamentes tevékenységet, figyelembe véve pl., hogy az Országgyûlés
honvédelemmel és rendvédelemmel foglalkozó szakértõi a katonai vagy
rendvédelmi felsõoktatási intézményben végeznek tanulmányokat.
A 22. §-hoz
A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelõsségének eseteit és elbírálását
a Javaslat fõszabályként az Ftv. szerinti önkormányzati autonómiára bízza. Ez
alól a katonai kiképzés, valamint a katonai felsõoktatási intézmények
ösztöndíjas (tényleges állományú) hallgatóinak szakmai gyakorlata, illetve a
kettõs jogállású hallgatók teljes képzési ideje jelent kivételt.
A kivételeket a fokozott felelõsségérzet kialakítása, illetve az
esetleges sérülés esetén a méltányosabb érdekérvényesítés lehetõsége
indokolja.
A 23. §-hoz
A katonai és rendvédelmi felsõoktatásban folytatott képzés meghatározó
eleme az elméleti tudás gyakorlati alkalmazására való felkészítés.
A 23. § a valamennyi hallgatóra érvényes gyakorlati formákat - a
felsõoktatási intézmények szerint differenciálva - sorolja fel:
- a Rendvédelmi Fõiskola hallgatói részt vesznek egy elõzetes
alapkiképzésen, és ezt követik a szakmai (területi) gyakorlatok,
- a katonai felsõoktatási intézmény hallgatói szakmai (csapat, üzemi)
gyakorlatra kötelezettek. (Ezt elõzi meg az ösztöndíjas hallgatók esetében a
27. §-ban szabályozott katonai kiképzés.)
Ösztöndíjas hallgató
A 24. §-hoz
A 24. § az ösztöndíjas hallgató jogállását megalapozó ösztöndíjszerzõdés
módosíthatóságáról és a hallgatói kötelezettségekrõl, juttatásokról
rendelkezik.
A 25. §-hoz
A Javaslat az ösztöndíjas hallgató szak-, illetve intézményváltoztatási
jogát korlátozza. Katonai felsõoktatási intézményekben a korlátozás csak az
idõhatár bevezetésével valósul meg, a Rendvédelmi Fõiskola esetében ezt
kiegészíti egy engedélyezési eljárás, mivel a fõiskolán való szakváltoztatás
valamely fegyveres szervvel való szerzõdésbontást (esetleg egy másikkal való
szerzõdéskötést) jelent.
A politizálási tilalmat mélyíti el a (2) bekezdés azzal, hogy megtiltja
az ösztöndíjas hallgató kapcsolattartását a fegyveres szervek törvényes
feladataival ellentétes célú szervezetekkel.
A (3) bekezdés az ösztöndíjas hallgató elsõdleges feladataként a
felsõoktatásban való részvételt jelöli meg, és csak kivételesen, illetve a
gyakorlati képzés idõszakában engedélyezi a fegyveres szerv jellegével
kapcsolatos tevékenységek begyakorlását. A (4) bekezdés a Rendvédelmi Fõiskola
vonatkozásában tartalmilag pontosítja a kötelezettséget: szabályozza, hogy az
ösztöndíjas hallgató hivatásos vagy tényleges szolgálati viszony hiányában
hogyan jogosult az illetékes fegyveres szerv szolgálati feladatainak
végrehajtásában közremûködni, figyelemmel a képzési célokban foglalt
gyakorlati ismeretek elsajátítására és az emberi jogok érvényesülésére.
A 26. §-hoz
Ez a § a korábbi gyakorlatot részben fenntartva egyenruha vagy formaruha
viselési kötelezettséget ír elõ a katonai vagy rendvédelmi felsõoktatási
intézmény hallgatói részére. A viselt évfolyamjelzés a külön jogszabályban
meghatározottak szerint kifejezi a hallgató évfolyamhoz tartozását oly módon,
hogy ne legyen összetéveszthetõ a rendfokozatokkal.
Az egyenruha-viselési kötelezettség részeként szabályozza a (2) bekezdés
a politikai rendezvényen való egyenruha-viselés korlátait.
A 27- 29. §-hoz
A 27-29. § kizárólag a katonai felsõoktatási intézmények ösztöndíjas
hallgatóira vonatkozik, a katonai kiképzésükre és szakmai gyakorlatukra
vonatkozó külön szabályokat tartalmazza.
A katonai kiképzés esetén fennálló jogviszonyokat a Javaslat a hadköteles
katonák szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Hkt.)
rendelkezéseire való utalással szabályozza.
A 27. § (3) bekezdése a katonai felsõoktatási intézmény ösztöndíjas
hallgatójának szakmai gyakorlata idejére is - a katonai kiképzés idõszakához
hasonlóan - a Hkt. szabályainak alkalmazását rendeli azzal, hogy utal a
hallgató által átmenetileg betöltött katonai beosztás meghatározó jellegére.
Garanciális okokból azonban tiltja az átmenetileg alárendeltek fenyítését,
illetve jutalmazását.
A 28. § a katonai életviszonyok között érvényesülõ szolgálati
kötelezettségeket nevesíti, a 29. § pedig a katonai kiképzésen részt vevõk
jogosultságait a Hvt. jelenleg hatályos, de más törvényekbe átemelni tervezett
szabályainak átvételével rendezi.
A 30. §-hoz
A katonai felsõoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának tényleges
katonai állományviszonyából adódó következményeket indokolt összehangolni a
felsõoktatási hallgatói státussal. A javasolt megoldás szerint katonai
fenyítést a hallgató a katonai kiképzés és a szakmai gyakorlat idején kaphat,
s ennek esetleges végrehajthatósága érdekében szükséges a tanulmányi idõszakra
való átvitel lehetõsége.
A Javaslat mellõzi az ösztöndíjasok esetében az Ftv. szerint tanulmányok
folytatásától határozott idõre történõ eltiltás fegyelmi büntetést, mert ez a
büntetés a hallgató mellett a szerzõdést kötõ fegyveres szervet is sújtja,
sértve ezzel a tanulmányi szerzõdés célját.
A (3) bekezdés - kizárólag büntetõjogi és szabálysértési ügyekben - a
Hkt. szabályait terjeszti ki a képzés teljes idõtartamára a tényleges
állományú, ösztöndíjas hallgatókra.
A 31. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az ösztöndíjszerzõdés léte a hallgató jogállására
is kihat, a 31. § a szerzõdés megszûnésének okait felsorolja. Ezek: a
hallgatói jogviszony megszûnése (mint objektív ok), illetve a közös
megegyezéssel történõ vagy valamely szerzõdõ fél által kezdeményezett
szerzõdésbontás.
A Javaslat a hallgatót védi azzal, hogy lehetõséget biztosít -
feltételekkel - a tanulmányok polgári hallgatóként történõ folytatására a
"zárt" szakok kivételével, illetve a fegyveres szerv egyoldalú
szerzõdésbontását szigorú feltételekhez köti.
A Javaslat az ösztöndíjszerzõdés megszûnésének esetén a hallgató terhére
megtérítési kötelezettséget ír elõ, ha a megszûnés oka az érdekkörében merült
fel.
Kettõs jogállású hallgató
A 32. §-hoz
A Javaslat a kettõs jogállású hallgatók jogviszonyának szabályozása során
elismeri annak a ténynek az elsõdlegességét, hogy a hallgató hivatásos
szolgálati viszonyban áll, és illetményre jogosult. Ennek következtében zárja
ki a Javaslat az Ftv. egyes szabályainak (diákigazolványhoz való jog, fegyelmi
és kártérítési felelõsség) alkalmazását és a Javaslat kártérítési szabályait,
magasabb felelõsségi szintet állapítva meg.
A 33. §-hoz
A Javaslat a kettõs jogállású hallgató hivatásos szolgálati viszonyának
megszûnése esetén is bizonyos feltételekkel lehetõséget ad a hallgatói
jogviszony folytatására: a folytatás objektív feltétele a "nyílt szak"
hallgatása, ezt egészíti ki a hivatásos szolgálati viszony megszûnési okának
vizsgálata.
Polgári hallgató
A 34. §-hoz
A polgári hallgató politikai semlegességét a Javaslat az ösztöndíjas és a
kettõs jogállású hallgató kötelezettségénél enyhébb mértékben állapítja meg: a
fegyveres szervek törvényes feladataival ellentétes célú szervezethez
tartozást nem tilalmazza, csak a tagság felfüggesztését és az azzal összefüggõ
tevékenység mellõzését írja elõ.
IV. FEJEZET
A KATONAI FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK TANDÍJA ÉS A HALLGATÓK JUTTATÁSAI
A hallgató által fizetendõ díjak
A 35. és 36. §-hoz
A Javaslat a katonai felsõoktatási intézmények hallgatóinak
tandíjfizetési rendjét a polgári felsõoktatástól eltérõen állapítja meg:
alanyi tandíjmentességet biztosít a tényleges állományú hallgatóknak.
A fizetendõ tandíj két összetevõbõl áll: a kötelezõ alaptandíj mértéke
megegyezik a polgári felsõoktatási intézményekben fizetendõ alaptandíj
mértékével, az ezt kiegészítõ képzési költségtérítés bevezetése az
intézménytõl függ. A képzési költségtérítés nincs felsõ összeghatárhoz kötve.
A tandíj felhasználásáról való döntés az intézmény hatáskörébe tartozik.
A 36. § - az Ftv. végrehajtási rendeletéhez hasonló módon - megteremti az
intézmény jogát arra, hogy a tanulmányi kötelezettségek elmulasztása vagy
késedelmes teljesítése esetén a hallgatót díj fizetésére kötelezze. A Javaslat
rendelkezik a díj legmagasabb mértékérõl és az abból teljesíthetõ kiadások
körérõl is.
A hallgató juttatásai
A 37. és 38. §-hoz
A Javaslat a hallgatói csoportok szerint differenciálja a hallgatói
juttatásokat: a kettõs jogállású hallgató a járandóságait a hivatásos
állományú minõsége alapján a Hszt. szabályai szerint kapja. A polgári
hallgatók járandóságai a felsõoktatás általánosan irányadó szabályai szerint
alakulnak.
Az ösztöndíjas hallgató - mint a fegyveres erõk tényleges állományú tagja
- illetményre jogosult, amelynek összegét a Javaslat mellékletében foglalt
szorzók és a köztisztviselõi illetményalap szorzataként kell megállapítani.
A 39. §-hoz
A kollégiumi elhelyezésre való jogosultságot is a tényleges állományhoz
való tartozás szerint indokolt meghatározni: az ösztöndíjas és a kettõs
jogállású hallgatók alanyi jogon, térítésmentesen vehetik az elhelyezést
igénybe, a polgári hallgatók pedig díjat fizetnek.
A 40. és 41. §-hoz
A Javaslat szerint az ösztöndíjas hallgatók többletjuttatásként - a
jelenlegi gyakorlatnak megfelelõen - a sorkatonák ellátási rendjéhez hasonló
módon természetbeni ellátásokra, valamint a tanszerek árának részleges
megtérítésére jogosultak. A tényleges állományú ösztöndíjasok és
hozzátartozóik a Hvt. végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII.27.)
kormányrendelet 114.§-ának (2) bekezdése szerint szociális juttatásokra is
jogosultak.
A nem ösztöndíjas hallgatók élelmezését és a polgári hallgatók ruházati
ellátását térítés ellenében indokolt lehetõvé tenni.
V. FEJEZET
A RENDVÉDELMI FÕISKOLA TANDÍJA
ÉS A HALLGATÓK JUTTATÁSAI
A hallgató által fizetendõ tandíj
A 42. §-hoz
A Javaslat a katonai felsõoktatási intézmények javasolt
tandíjszabályaihoz igazítja a Rendvédelmi Fõiskola tandíjszabályait: alanyi
tandíjmentességet biztosít a kettõs jogállású és az ösztöndíjas hallgatóknak,
a polgári hallgatók pedig az alaptandíjból és a képzési költségtérítésbõl álló
tandíj megfizetésére kötelezettek.
A hallgató juttatásai
A 43-45.§-hoz
A Javaslat szerint pénzbeli és természetbeni juttatásokra a polgári
hallgató kivételével minden hallgató jogosult.
A pénzbeli juttatás ösztöndíjas hallgató esetén ösztöndíj, kettõs
jogállású hallgató esetén pedig a hivatásos szolgálati viszonynak megfelelõ
beosztási és rendfokozati illetmény.
Az ösztöndíj fedezete az éves költségvetési törvényben a fõiskola
hallgatójára meghatározott normatíva szerint kerül az ösztöndíjszerzõdést kötõ
fegyveres szerv által tervezésre és biztosításra. A normatíva szerinti
ösztöndíj alap, szociális és tanulmányi összetevõkbõl áll. A tervezet a
fõiskola egységességét szem elõtt tartva az ösztöndíjat kiadó juttatások
feltételeinek és mértékének meghatározását és az ösztöndíj folyósítását a
fõiskola hatáskörébe utalja.
A kettõs jogállású hallgató illetményét az állományilletékes fegyveres
szerv biztosítja.
A Javaslat a térítésmentes természetbeni juttatásokat a nappali
tagozatos, alapképzésben részt vevõ ösztöndíjas és kettõs jogállású hallgatók
számára biztosítja. Egyéb természetbeni juttatások a fõiskola Szabályzata és
belsõ rendelkezései szerinti díj ellenében vehetõk igénybe.
VI. FEJEZET
A VEZETÕKRE, OKTATÓKRA ÉS HALLGATÓKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
Titokvédelem
A 46. és 47. §-hoz
A Javaslat az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV.
törvény 6. §-a (1) bekezdésének u) pontja alapján úgy rendelkezik, hogy a
betekintési jogot, valamint a közzétételi (nyilvánosságra hozatali) jogot
titokvédelmi okból korlátozza, és megnevezi a titok szempontjából minõsítésre
feljogosított személyek körét.
Egyes rendelkezések alkalmazásának kizárása
A 48.§-hoz
E § a Javaslat mögöttes jogszabályaként generális jelleggel az Ftv-t
jelöli meg, egyúttal kizárja e törvény olyan rendelkezéseinek alkalmazását,
amelyek nem alkalmazhatók a katonai és rendvédelmi felsõoktatásban: a
hallgatói juttatásokkal kapcsolatos rendelkezéseket valamint az oktatói
munkakör pályázat nélküli elnyerésének lehetõségét. A (2) bekezdés szerint a
normatív hallgató-támogatási rendszer alkalmazása a polgári hallgatókra
korlátozódik.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
A 49. §-hoz
A tervezet hatálybaléptetése a Hszt-vel és a Hkt-vel egyidejûleg
szükséges, tekintettel arra, hogy a szabályozások egymásra utaló
rendelkezéseket tartalmaznak. A hallgatói tandíjfizetésre és juttatásokra
vonatkozó szabályokat az 1996/97-es tanévtõl kezdve indokolt bevezetni és
fokozatosan célszerû általánossá tenni. A vezetõi pályázatok kiírását
rugalmasan kezeli a Javaslat, végsõ határidõként az akkreditáció tervezett
idõpontját megadva.
Felhatalmazás
Az 50. §-hoz
A Javaslat az Ftv. 115. §-a (1) bekezdésében foglalt elõírásnak megfelelõ
módon rendezi a hallgatói juttatások törvényi alapját és csak kivételes
esetben ad az inflációtól függõ, törvényben célszerûen nem rendezhetõ mértékû
juttatások, illetve térítések szabályozására felhatalmazást.
Módosító rendelkezések
Az 51. és 52. §-hoz
A Javaslat a Hvt. hatályos szabályait összhangba hozza az Ftv. szerinti
közvetlen miniszteri felügyeleti jog szabályaival. Az eddigi megoldástól
eltérõen - a különbözõ jogviszonyok sajátosságaira tekintettel - elhatárolódik
a tanintézeti hallgató fogalmában összevont, felsõoktatásban részt vevõ
honvédségi ösztöndíjas hallgató fogalma a katonai szakképzésben részt vevõ,
katonai szolgálat keretében tanulmányokat folytató hallgatókétól.
Ennek következtében indokolt, hogy a katonai és rendvédelmi
felsõoktatásban letöltött idõbõl csak a gyakorlatok és kiképzési idõszakok
számítsanak be a sorkatonai idõbe.
A (6) bekezdés lehetõséget teremt arra, hogy a katonai felsõoktatási
intézmények a minõsített idõszakok idején a békeidõszaktól eltérõ feladatokat
lássanak el.
A Javaslat nem tartja indokoltnak a Hvt. 51. §-a (5) bekezdésének
módosítását, mivel azt a Hszt. Javaslata kiiktatni tervezi.
Az 52. § az Ftv. mellékletének módosításával a Rendõrtiszti Fõiskola
elnevezését változtatja meg, hozzáigazítva azt az intézmény képzési
feladataihoz.