1

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1568.. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

A FEGYVERES SZERVEK HIVATASOS

ALLOMANYU TAGJAINAK SZOLGALATI VISZONYAROL

Elõadó: Keleti György

honvédelmi miniszter

1995. október 30.

A Magyar Köztársaság függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint a

lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos

állományától az állam tántoríthatatlan hûséget, bátor helytállást követel. A

hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a

nemzetközi jog elõírásainak megfelelõen, a fegyveres és rendvédelmi szervek

feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot

teljesítenek. Az Országgyûlés elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb

áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés

indokoltságát, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományának

szolgálati viszonyáról a következõ törvényt alkotja:

ELSÕ RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. fejezet

ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §

(1) E törvény hatálya a fegyveres erõk (Magyar Honvédség, Határõrség), a

rendvédelmi szervek (a rendõrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyõrség, a

büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati

tûzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény

alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú

tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és

társadalombiztosítási ellátására terjed ki.

(2) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a fegyveres szervek

szerzõdéses állományú tagjaira, továbbá a rájuk vonatkozó mértékben a

hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre, valamint a

törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos,

szerzõdéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira.

(3) A szükségállapot és a rendkívüli állapot idején - a hivatásos

állomány tagjainak szolgálati viszonyára - alkalmazandó eltérõ rendelkezéseket

külön jogszabályok állapítják meg.

(4) E törvény Második Részének szabályait kell alkalmazni, ha azok

eltérnek az Elsõ Rész szabályaitól; egyébként a két rész rendelkezéseit együtt

kell alkalmazni.

A szolgálati viszony jellege

2. §

(1) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között

létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a

sajátos szolgálati körülményeknek megfelelõ kötelezettségek terhelik és

jogosultságok illetik meg.

(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit

a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében

önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, az élete

és testi épsége kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával

teljesíti.

Egyenruha és rendfokozatok

3. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztásához és feladatainak

végrehajtásához az öltözködési szabályzatokban elõírtaknak megfelelõen a

fegyveres szervnél rendszeresített egyenruhát vagy polgári ruhát visel, és

rendfokozattal rendelkezik.

(2) A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának

állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami együtt jár

meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel. A rendfokozati jelzést az

egyenruhán kell viselni.

(3) A hivatásos állomány tagját az elsõ és a tábornoki rendfokozatokba

kinevezik, a többi rendfokozatokba elõléptetik.

(4) A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek.

(5) A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási idõket a törvény 1.

számú melléklete tartalmazza.

(6) A hivatásos állomány tagja a rendfokozatát a neve, a fegyveres

szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelzõ után használhatja

mind szóban, mind írásban (pl. r.szds., hõr.õrgy., mk.õrgy., r.o.alez.).

4. §

E törvény alkalmazásában

a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az a parancsnok, vezetõ, aki

jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának

törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelõsség

megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek

teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz;

b) állományilletékes parancsnok: az az általános munkáltatói jogkört

gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti,

amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói

jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem

határoz meg más parancsnok, vezetõ részére;

c) elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen

szolgálati elöljárója;

d) szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb

szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására, vagy munkáltatói

jogkör gyakorlására jogosult személy;

e) országos parancsnok: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség)

parancsnoka, a Határõrség országos parancsnoka, az Országos

Rendõrfõkapitányság vezetõje, a tûzoltóság, a polgári védelem, a vám- és

pénzügyõrség, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói és a katonai fõügyész;

f) országos parancsnokság: a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói és

a katonai fõügyész kivételével az e) pontban meghatározott személyek által

vezetett szervek;

g) miniszter: a fegyveres szerveket irányító (felügyelõ) miniszter;

h) szervezeti egység: a fegyveres szerv szervezeti rendszerében

elhelyezkedõ, különbözõ szervezeti elemekbõl álló, az állományilletékes

parancsnok által vezetett szervezet;

i) szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a

hivatásos állomány tagja tartozik;

j) a szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag elõzetesen

körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre

kell hajtani.

k) kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése a

hivatásos állományba felvételrõl (a szolgálati viszony létesítésérõl), az elsõ

és a tábornoki rendfokozat megállapításáról, a magasabb vagy azonos (hasonló)

beosztásba helyezésrõl;

l) felmentés: a szolgálati beosztás betöltésének, valamint a szolgálati

viszonynak megszüntetési módja;

m) áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik

szervezeti egységtõl a másik szervezeti egységhez történõ kinevezés vagy

alacsonyabb beosztásba helyezés; az érintett miniszterek megállapodása alapján

ez történhet a fegyveres szervek között is;

n) berendelés: a fegyveres szervet irányító miniszternek arra irányuló

rendelkezése, hogy a hivatásos állomány tagja a minisztériumban meghatározott

beosztásban teljesítse szolgálatát;

o) szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: e törvényben és a

végrehajtására kiadott rendeletekben, illetve az e törvényben megnevezett

törvényekben és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott rendelkezés;

p) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs

egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az

örökbefogadó, a mostoha és a nevelõ szülõ, a testvér, valamint az élettárs;

r) vezénylés: a hivatásos állomány tagjának az eredeti szervezeti

egységétõl meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából más

szervezeti egységhez idõleges, vagy más szervhez 42. § (2) bekezdés idõleges

vagy határozatlan idõtartamra történõ átirányítása;

s) magasabb beosztás: nagyobb felelõsséggel, szélesebb hatáskörrel és

ennek megfelelõen magasabb rendfokozattal és illetménnyel járó státusz.

II. fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ ALAPELVEK

A rendeltetésszerû joggyakorlás és

kötelezettségteljesítés

5. §

(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a

rendeltetésüknek megfelelõen kell gyakorolni, illetve teljesíteni.

(2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerû, ha az mások

zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetõségének

korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy

erre vezet.

(3) A kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerû, ha

az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.

(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és kötelezettségteljesítés

hátrányos következményeit orvosolni kell.

A hátrányos megkülönböztetés tilalma

6. §

(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban a hivatásos állomány tagjaira

vonatkozóan tilos minden hátrányos megkülönböztetés, így különösen a nem,

családi állapot, nemzetiség, faj, származás, vallás, politikai meggyõzõdés,

érdekképviseleti szervezethez való tartozás vagy ezzel összefüggõ tevékenység,

továbbá a szolgálati viszonnyal össze nem függõ körülmény miatt.

(2) Nem minõsül hátrányos megkülönböztetésnek a szolgálatteljesítés

jellegébõl, a szolgálati idõbõl, a rendfokozatból és a beosztásból eredõ

megkülönböztetés.

(3) Ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának vagy a jogos

megkülönböztetés szabályainak megszegésével kapcsolatban szolgálati jogvitára

kerül sor, a fegyveres szervnek kell bizonyítania, hogy eljárása az (1) és (2)

bekezdésben foglaltakat nem sértette.

(4) A fegyveres szerv megkülönböztetés nélkül köteles biztosítani

kizárólag a szakmai képességek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a

szolgálatban eltöltött idõ alapján, a rendfokozati és a beosztási

kötöttségekre figyelemmel a hivatásos állomány tagjának elõmeneteli

lehetõségét.

Jognyilatkozatok

7. §

(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat

(megállapodásokat) eltérõ rendelkezés hiányában alaki kötöttség nélkül lehet

megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor

is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelezõ. Nem minõsül

a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok

végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.

(2) E törvény rendelkezésének megfelelõen írásbeliséghez kötött különösen

a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére, meghosszabbítására és

megszüntetésére, a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, elõléptetésére,

elõresorolására, áthelyezésére, vezénylésére, megbízására, helyettesítésére,

valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a minõsítés, a fegyelmi,

kártérítési és minõsítõ határozat, továbbá a külön törvény szerinti

nemzetbiztonsági ellenõrzéshez való hozzájárulásról és az ellenõrzés

eredményérõl készült irat.

(3) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával.

A nyilatkozat akkor tekinthetõ közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának

vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették. A közlés akkor is

hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan

megakadályozta. Errõl jegyzõkönyvet kell felvenni.

A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége

8. §

(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha

a) a szolgálati viszonynak a 36. § (1) bekezdésében meghatározott

valamelyik alanya (a továbbiakban a 8-11.§-ban: fél) lényeges tényben vagy

körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését felismerhette, vagy azt a másik

fél okozta;

b) mindkét fél a lényeges tény vagy körülmény tekintetében

ugyanabban a téves feltevésben volt;

c) a nyilatkozat megtételére a felet fenyegetéssel vették rá.

(2) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a

nyilatkozat megtételére fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki téves

feltevésben volt.

(3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés

felismerésétõl, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet

megszûnésétõl kezdõdik. A megtámadási határidõre az elévülés szabályai

irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidõn belül írásban

kell közölni a másik féllel. Ezt követõen az eljárásra a szolgálati jogvitára

vonatkozó szabályok az irányadók.

9. §

(1) Semmis az a jognyilatkozat, vagy annak az a része, amely a szolgálati

viszonyra vonatkozó szabályba ütközik.

(2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

10. §

(1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.

(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati

viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve ha a felek az érvénytelen

rész nélkül nem állapodtak volna meg.

11. §

(1) Az érvénytelen jognyilatkozatból eredõ jogokat és kötelezettségeket

úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.

(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt

ha e törvény eltérõen nem rendelkezik a fegyveres szerv köteles azonnali

hatállyal megszüntetni.

(3) A fegyveres szerv hibájából eredõ érvénytelenség esetén a hivatásos

állomány tagjának fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait,

illetve jogkövetkezményeit kell megfelelõen alkalmazni.

(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségébõl kára származott,

annak megtérítésére a kártérítési felelõsség szabályait kell megfelelõen

alkalmazni.

A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése

12. §

(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény eltérõen nem

rendelkezik - 3 év alatt évül el. A bûncselekménnyel okozott kárért fennálló

felelõsség 5 év alatt, ha pedig a büntethetõség elévülési ideje ennél

hosszabb, ennek megfelelõ idõ alatt évül el.

(2) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától

kezdõdik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés

utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.

(3) Ha a jogosult az igényét menthetõ okból nem tudta érvényesíteni, az

akadály megszûnésétõl számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az

elévülési idõ már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a

bírósági érvényesítése, megegyezéssel történõ módosítása, az egyezségkötés,

valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés

megszakadása, illetõleg az elévülés megszakítását elõidézõ eljárás jogerõs

befejezése után az elévülési idõ újra kezdõdik. Ha az elévülést megszakító

eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a

végrehajtási cselekmények szakítják meg.

A határidõk számítása

13. §

(1) Napon ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérõen nem

rendelkezik naptári napot kell érteni.

(2) A napokban megállapított határidõbe nem számít be az a nap, amelyen a

határidõ megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.

(3) A hetekben megállapított határidõ azon a napon jár le, amely

elnevezésénél fogva a kezdõ napnak megfelel. Hónapokban vagy években

megállapított határidõ (idõtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál

fogva a kezdõ napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a

hónap utolsó napja.

(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére elõírt határidõ utolsó napja heti

pihenõnap vagy munkaszüneti nap, a határidõ a következõ munkanapon jár le.

III. fejezet

AZ ALAPVETÕ JOGOK KORLÁTOZÁSA

Általános rendelkezés

14. §

(1) A hivatásos állomány tagja alapvetõ jogainak a szolgálati viszonnyal

kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel

nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.

(2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani,

amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb

sérelemmel jár.

A szabad mozgás és a tartózkodási hely

szabad megválasztása

15. §

(1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati helyét a fegyveres szerv

szervezeti egységei területi elhelyezkedésének és a fegyveres szerv

feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelelõen, a hivatásos állomány tagja

méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A hivatásos állomány tagja e törvényben meghatározott esetekben és

feltételek szerint a szolgálati helyérõl áthelyezhetõ, illetve más szolgálati

helyre vezényelhetõ.

16. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét

a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja

el, és ennek megfelelõen köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési idõn

kívüli tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthetõ vagy elérhetõ.

(2) A hivatásos állomány tagja köteles a külföldre utazását a szolgálati

elöljárónak (vezetõnek) bejelenteni.

17. §

(1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyérõl szabadsága ideje

alatt is a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhetõ.

(2) A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhetõ

vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati

feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A

visszarendelés folytán felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére

meg kell téríteni.

A véleménynyilvánítás szabadsága

18. §

(1) A fegyveres erõk, a rendõrség és a polgári nemzetbiztonsági

szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és

politikai tevékenységet nem folytathatnak Alkotmány 40/B.§ (4) bekezdés.

(2) A hivatásos állomány tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt

nevében vagy érdekében - az országgyûlési és az önkormányzati választásokon

jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.

(3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a

hivatásos állomány tagja politikai tevékenységet nem folytathat.

(4) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott szolgálati parancsokat,

elöljárói intézkedéseket a 69. § esetét kivéve nem bírálhatja, azokról a

jog- és érdekérvényesítõ tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a

szolgálati rendet és a fegyelmet sértõ nyilatkozatot nem tehet, a

sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem

nyilváníthat.

(5) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztetõ sajtóterméket a

hivatásos állomány tagja nem állíthat elõ és nem terjeszthet, ilyen tartalmú

plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.

(6) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveinek a

tevékenységi körébe esõ hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra

hozhatók.

Gyülekezési jog

19. §

(1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény

csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhetõ rendezvény a szolgálati helyen, ha az

a) pártpolitikai célt szolgál,

b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen

irányul, vagy azt bírálja,

c) a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas,

d) a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul.

20. §

A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyen kívüli politikai

rendezvényen a fegyveres szerv egyenruháját a helyszínen szolgálatot ellátó

hivatásos állomány tagját kivéve - csak a fegyveres szervet képviselõ

személyként az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.

Egyesülési jog

21. §

(1) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési

jog alapján e törvényben meghatározott keretek között hozhatnak létre,

illetve csatlakozhatnak azokhoz.

(2) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez,

amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes.

(3) A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függõ

társadalmi szervezettel fennálló, illetõleg az újonnan létesülõ tagsági

viszonyát elõzetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban

bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását

vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati

beosztással nem egyeztethetõ össze, illetõleg a szolgálat érdekeit sérti vagy

veszélyezteti.

Az anyanyelv használata

22. §

(1) A fegyveres szervek szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátokon kívül az anyanyelv

szabadon használható.

Választójog

23. §

A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes

parancsnoknak bejelenteni az országgyûlési képviselõi, a fõpolgármesteri,

polgármesteri, a helyi és kisebbségi, valamint a társadalombiztosítási

önkormányzati képviselõi választáson jelöltként történt nyilvántartásba

vételét, a jelöltségtõl való visszalépését, a tisztségbe történt

megválasztását, illetve annak elmaradását.

24. §

(1) A hivatásos állomány tagja számára lehetõvé kell tenni, hogy az

országgyûlési, helyi és kisebbségi, valamint társadalombiztosítási

önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson, és népi kezdeményezésen a

lakóhelyén szavazhasson.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekbõl a szavazáshoz

szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, errõl õt a választást

megelõzõen legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetõvé kell tenni

számára ha a választásról szóló törvény másképp nem rendelkezik , hogy a

szolgálati helyén szavazhasson.

A munka és foglalkozás szabad megválasztása

25. §

A hivatásos állomány tagja

a) az iskolai végzettségének, szakképesítésének megfelelõ szolgálati

beosztását az elõmeneteli rend szerint, a betölthetõ szolgálati beosztások

keretei között választhatja meg;

b) beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására

vonatkozó szabályoknak megfelelõen gyakorolhatja;

c) más keresõ foglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségrõl

szóló 65. §-a figyelembevételével folytathat.

A mûvelõdéshez való jog, a tudományos és mûvészeti élet,

a tanulás és a tanítás szabadsága

26. §

(1) A hivatásos állomány tagja a mûvelõdéshez, a tudományos és mûvészeti

élet, a tanulás és a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati

kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között

gyakorolhatja.

(2) Az elõmenetelhez szükséges képesítés megszerzése külön törvények

elõírásainak megfelelõen a fegyveres szervek oktatási intézményeiben és a

polgári oktatási intézményekben folyó oktatás, képzés, átképzés és

továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik.

IV. fejezet

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS ÉRDEKVÉDELEM

27. §

(1) A hivatásos állomány tagjai a szolgálati viszonnyal kapcsolatos

jogaik és jogos érdekeik védelmére és képviseletére érdekképviseleti

szerveket, szövetségeket hozhatnak létre, illetve azok tagjai lehetnek,

érdekképviseleti fórumokon képviselettel rendelkezhetnek.

(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon

mûködhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem

szervezhetnek, és tevékenységükkel nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv

rendeltetésszerû mûködését, a parancsok és intézkedések végrehajtását.

28. §

(1) A fegyveres szerv köteles együttmûködni az érdekképviseleti szervvel

és biztosítani mûködésének feltételeit. Ez utóbbi körben lehetõvé kell tenni,

hogy az érdekképviseleti szerv

a) az érdekképviseleti tevékenysége céljából a fegyveres szerv

kijelölt helyiségeit és azok berendezését a napi szolgálati (munka-)idõn túl,

illetõleg a szolgálati idõben térítésmentesen használja;

b) az általa szükségesnek tartott tájékoztatásokat, felhívásokat,

valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a szolgálati helyen szokásos,

vagy más megfelelõ módon közzétegye.

(2) A fegyveres szerv nem követelheti meg azt, hogy a hivatásos állomány

tagja az érdekképviseleti hovatartozásáról nyilatkozzék, nem szüntetheti meg a

hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát és nem károsíthatja meg a

hivatásos állomány tagját az érdekképviseleti hovatartozása vagy tevékenysége

miatt.

(3) Jogosultságot vagy juttatást a fegyveres szerv az érdekképviseleti

szervezethez való tartozástól nem tehet függõvé.

29. §

(1) E törvény alkalmazásában szakszervezeten érteni kell elnevezésétõl

függetlenül a hivatásos állomány tagjainak olyan érdekképviseleti szervét,

amelynek célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos

érdekeinek képviselete és megvédése.

(2) A szakszervezet jogosult, hogy:

a) a fegyveres szerven belül mûködjön és tagjait tevékenységébe

bevonja;

b) a hivatásos állomány tagjait az anyagi, szociális és

kulturális, valamint az élet- és szolgálati körülményeiket érintõ jogaikról és

kötelezettségeikrõl tájékoztassa;

c) tagjait a szolgálati viszonyt érintõ körben a szervezeti

egységgel szemben, illetõleg az állami szervek elõtt, meghatalmazás alapján

pedig az élet- és szolgálati körülményeiket érintõ kérdésekben bíróság, más

hatóság és egyéb szervek elõtt képviselje.

(3) A szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat

gyakorolhatja:

a) minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a

hivatásos állomány tagjainak a szolgálati viszonnyal összefüggõ anyagi,

szociális és kulturális érdekeivel kapcsolatos;

b) az a) pontba tartozó kérdésben a parancsnoki (vezetõi)

intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét az állomány-

illetékes parancsnokkal közölheti és ezzel összefüggésben konzultációt

kezdeményezhet;

c) a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok

megtartását ellenõrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet,

melyet részére meg kell adni.

(4) A szakszervezet az ellenõrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra

a végrehajtásért felelõs szerv vezetõjének a figyelmét felhívhatja. Ha az a

szükséges intézkedést kellõ idõben nem tette meg, a megfelelõ eljárást

kezdeményezheti. Ennek eredményérõl az eljárást lefolytató szerv a

szakszervezetet tájékoztatni köteles.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogok az elöljáró szervek

irányítása körébe tartozóan a felsõbb szakszervezeti szervet illetik meg.

30. §

(1) A szakszervezettel való együttmûködés keretében az állományilletékes

parancsnok köteles:

a) a szükséges tájékoztatás megadásával a szakszervezet

érdekképviseleti tevékenységét elõsegíteni,

b) a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra

vonatkozó álláspontját és ennek indokait közölni,

c) a szolgálati viszonnyal összefüggõ anyagi, szociális és

kulturális érdekeket érintõ intézkedésének megtétele elõtt ha az a hivatásos

állomány legalább 25 %-át vagy több, mint 50 fõt közvetlenül érinti a

szervezeti egységen belül mûködõ szakszervezet képviselõjét tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak irányadók - irányítása körébe

tartozóan - az elöljáró szervek parancsnokaira (vezetõire) is.

3l. §

(1) A szervezeti egységnél képviselettel rendelkezõ szakszervezet

jogosult a hivatásos állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül

érintõ jogellenes intézkedés, mulasztás (a továbbiakban együtt: intézkedés)

ellen kifogást benyújtani.

(2) A kifogást az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani a

jogellenes intézkedésrõl való tudomásszerzéstõl számított 5 munkanapon belül.

A kifogást az intézkedés megtételétõl számított 1 hónapon túl nem lehet

benyújtani.

(3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a hivatásos

állomány tagja jogvitát kezdeményezhet.

(4) Ha az állományilletékes parancsnok a kifogással nem ért egyet,

egyeztetésnek van helye. Az egyeztetõ tárgyalást a kifogás benyújtásától

számított 3 munkanapon belül meg kell kezdeni. Ha az egyeztetés 7 napon belül

nem vezetett eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított 5

napon belül a szakszervezet a bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres

eljárásban, 15 napon belül dönt.

(5) A kifogásolt intézkedést az egyeztetõ eljárás eredményes befejezéséig

vagy a jogerõs bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetõleg a

végrehajtását fel kell függeszteni.

32. §

(1) A szervezeti egység köteles a szakszervezet tisztségviselõje számára

munkaidõ-kedvezményt biztosítani.

(2) A munkaidõ-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselõt figyelembe

véve összesen eltérõ megállapodás hiányában minden 3, a szervezeti egységnél

szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után 200 szakszervezeti tagig

havi 2 óra, 201-500 szakszervezeti tagig havi másfél óra, ezen felüli

taglétszám esetén havi 1 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel

való tárgyalás idõtartama nem számít be. A munkaidõ-kedvezmény

felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást elõre be

kell jelenteni.

(3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidõ-

kedvezménybõl fel nem használt idõtartamokat, de legfeljebb a munkaidõ-

kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben megváltani. A pénzbeni

megváltást a szakszervezeti tisztségviselõ elõzõ naptári évi átlagkeresete

alapján kell megállapítani, és bruttó összegben kell kifizetni a szakszervezet

részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggõ

célra használható fel.

(4) A fegyveres szerv a szakszervezet által a tagjai részére szervezett

képzés idõtartamára munkaidõ-kedvezményt köteles biztosítani.

(5) A szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által

szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a munkáltató köteles

elõzetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló

szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot

biztosítani. A szabadság igénybe vehetõ mértékét a szakszervezet határozza

meg. A szabadság igénybevétele elõtt a munkáltatót legalább harminc nappal

értesíteni kell.

(6) A (2) és (5) bekezdésben meghatározott munkaidõ-kedvezmény

idõtartamára a hivatásos állomány tagját távolléti díj illeti meg.

33. §

(1) A hivatásos állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltõ

tagjának más szolgálati helyre való - a fegyveres szerv által kezdeményezett -

beosztásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történõ

megszüntetéséhez a közvetlen felsõbb szakszervezeti szerv elõzetes egyetértése

szükséges. Ha a felmentés méltatlanság miatt válik szükségessé, vagy a

szakszervezeti tisztségviselõt fegyelmileg kell felelõsségre vonni, errõl a

megfelelõ szakszervezeti szervet elõzetesen értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselõt

megbízatásának idejére és annak megszûnését követõ 1 évre illeti meg, feltéve,

hogy tisztségét legalább 6 hónapon át betöltötte.

(3) Ha a választott tisztségviselõ ügyében az eljárásra jogosult

szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott

jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, amelyben a tisztségviselõ

a tevékenységét kifejti.

34. §

(1) A 31. és 33. §-ban biztosított jogok a szervezeti egységnél

reprezentatívnak minõsülõ szakszervezetet, illetõleg tisztségviselõjét illetik

meg. E jogok megilletik az elõbbiek hiányában az országosan reprezentatívnak

minõsülõ szakszervezetet is, ha a szervezeti egységnél legalább egy tagja van.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet

kell tekinteni, amelynek taglétszáma eléri a szervezeti egység, országosan

pedig a fegyveres szerv hivatásos állományának 10 %-át. Ha a szervezeti

egységnél csak egy szakszervezet mûködik, azt taglétszámától függetlenül

reprezentatívnak kell tekinteni.

(3) A reprezentatívnak nem minõsülõ szakszervezetet is megilleti a 31. §

szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedése

jogszabályban foglalt rendelkezést sért.

35. §

(1) A szolgálati viszonyt érintõ ágazati jelentõségû kérdésekben a

miniszter - az országos parancsnok részvételével - az Ágazati Érdekegyeztetõ

Fórummal (a továbbiakban: Érdekegyeztetõ Fórum) egyeztet. Az Érdekegyeztetõ

Fórumban minden, a 34. § (2) bekezdése szerinti taglétszámot országosan elérõ

érdekképviseleti szerv képviseltetheti magát. Az Érdekegyeztetõ Fórum

véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik.

(2) Az Érdekegyeztetõ Fórum testületként mûködik, mûködési rendjét maga

állapítja meg.

(3) A hivatásos állomány egészét érintõ kérdések esetenként Tárcaközi

Érdekegyeztetõ Fórumon megtárgyalhatók.

V. fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

A szolgálati viszony alanyai

36. §

(1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a fegyveres

szerv, illetve a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja.

(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - a (3)

bekezdésben foglalt kivétellel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(3) Jogszabályban meghatározott rész munkáltatói jogokat az állomány-

illetékes parancsnok alárendeltségébe tartozó parancsnok, kiemelt munkáltatói

jogokat az országos parancsnok és a miniszter gyakorol.

(4) A miniszter és az országos parancsnok munkáltatói jogkörét a törvény

2. számú melléklete tartalmazza.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

37. §

(1) A hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a

18. életévét betöltött, de 35 évesnél nem idõsebb, cselekvõképes, állandó

belföldi lakóhellyel rendelkezõ, büntetlen elõéletû, a rendfokozati

állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségû (szakképesítésû), magyar

állampolgárral létesíthetõ, aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai

és fizikai szempontból alkalmas, elfogadja egyes alkotmányos jogainak e

törvény szerinti korlátozását, és a külön törvényben meghatározottak szerint

megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek. A nemzetbiztonsági

követelményekkel kapcsolatos feltételekkel rendelkeznie kell ha jogszabály

eltérõen nem rendelkezik a kérelmezõvel közös háztartásban élõ

hozzátartozónak is.

(2) Hivatásos szolgálati viszony létesíthetõ az 5 év szerzõdéses

szolgálati viszonyban eltöltött idõvel rendelkezõ személlyel, ha az (1)

bekezdésben írt feltételekkel rendelkezik, illetõleg azokat a részére

meghatározott idõtartam alatt pótolja.

(3) A miniszter, illetve hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló

elöljáró - kivételesen - szolgálati viszonyt létesíthet a 45. életévét még be

nem töltött személlyel.

(4) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az állampolgárok által

beszerezhetõ adatokat és tényeket a jelentkezõnek igazolnia kell.

(5) Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági

követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezõnek a

jelentkezéskor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek mind õ, mind a

vele közös háztartásban élõ hozzátartozója megfelel, és hozzájárul azoknak az

illetékes fegyveres szerv által történõ ellenõrzéséhez. Az ellenõrzéshez való

hozzájárulásról a hozzátartozó nyilatkozatát is csatolnia kell.

(6) A fegyveres szerv a (4) és (5) bekezdésben meghatározott adatokat,

illetve a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása

alatt ellenõrizheti.

A hivatásos állomány utánpótlása

38. §

(1) A hivatásos állomány létszámát - a 37.§ (1) bekezdésében elõírt

feltételek megléte esetén - a fegyveres szervek tiszti és tiszthelyettesi

oktatási intézményeiben végzett (szakképesítést szerzett) hallgatók hivatásos

állománybavételével, a polgári oktatási intézményekben végzett személyek

(szakképesítéssel rendelkezõk), valamint a szerzõdéses állományból hivatásos

állományba átvett személyek felvételével kell biztosítani.

(2) A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények hallgatóinak

jogviszonyáról külön törvények rendelkeznek.

A szolgálati viszony létesítése

39. §

(1) A szolgálati viszony a hivatásos állományba való felvétellel és annak

elfogadásával határozatlan idõre létesül. A hivatásos állományba kinevezett

személy esküt, illetve fogadalmat tesz, melyeknek szövegét a törvény 3. számú

melléklete tartalmazza.

(2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidejûleg a tanulmányait

befejezett pályakezdõ tisztet hadnaggyá, a tiszthelyettest õrmesterré kell

kinevezni. A tanulmányait kiváló eredménnyel végzett pályakezdõt eggyel

magasabb rendfokozatba kell kinevezni.

(3) A hivatásos állománybavételrõl készült kinevezési okmánynak

tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így

különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának

szolgálati beosztását és helyét, rendfokozatát, a besorolási osztályon belüli

beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, az eskü, illetve fogadalom

letételét és idõpontját, továbbá próbaidõ kikötésénél a próbaidõ tartamát és

a véglegesítéshez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését. A

kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni.

40. §

(1) A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézménybõl hivatásos

állományba felvett személy rendfokozatát és besorolását beosztásának,

életkorának és szakmai felkészültségének figyelembevételével kell

megállapítani. E rendfokozata és besorolása azonban nem haladhatja meg a vele

egykorú és azonos beosztású, de a fegyveres szerv oktatási intézményének

elvégzésétõl folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesítõk soron történt

elõléptetéssel elért rendfokozatát és besorolását.

(2) Az (1) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére

a fegyveres szerv jellegének megfelelõ, illetve a beosztásához szükséges

tanfolyam elvégzését és vizsga letételét kell elõírni. Ha a tanfolyamot

önhibájából nem kezdte meg, vagy azt a meghatározott idõ alatt nem fejezte be,

illetõleg a vizsgát nem tette le, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.

Próbaidõ

41. §

(1) A hivatásos állományba felvett személlyel - a katonai és rendvédelmi

oktatási intézményt végzettek kivételével - a szolgálati viszony létesítésekor

legfeljebb 12 hónapig terjedõ próbaidõ köthetõ ki. A próbaidõ kikötése

kötelezõ, ha a jelentkezõ nem rendelkezik szakirányú iskolai végzettséggel

(szakképesí-téssel).

(2) A hivatásos állomány tagját a próbaidõ alatt a fegyveres szerv

sajátosságainak megfelelõ képzésben kell részesíteni.

(3) A hivatásos állomány tagja a próbaidõ alatt a jogszabályban

meghatározott illetményre és lakás és lakhatási támogatás kivételével - a

szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.

(4) A próbaidõ alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás

nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

(5) Ha a szolgálati viszony a próbaidõ alatt megszûnt, az együtt jár a

próbaidõs rendfokozat elvesztésével és a kapott ruházati és felszerelési

tárgyak visszaadásának kötelezettségével.

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

42. §

(1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába

tartozik, amelybe õt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is a

(2) bekezdésben meghatározott kivételekkel ott teljesíti.

(2) Hivatásos szolgálat fegyveres szerven kívül a következõ szerveknél

teljesíthetõ:

a) a fegyveres szerv irányítását ellátó minisztériumban és közvetlen

szerveinél,

b) a felsõoktatási intézményeknél,

c) a tudományos intézményeknél,

d) a közigazgatási szerveknél,

e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy

egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szerveknél, valamint

f) az egészségügyi intézményeknél

(a továbbiakban együtt: más szerv).

(3) A miniszter a hivatásos szolgálati beosztást köztisztviselõi vagy

közalkalmazotti munkakörré, a köztisztviselõi, illetve közalkalmazotti

munkakört hivatásos szolgálati beosztássá átminõsítheti, illetõleg az

állománytáblában megjelölt beosztást, munkakört a hivatásos állomány tagjával,

köztisztviselõvel vagy közalkalmazottal betöltheti.

(4) A hivatásos állomány állami vezetõi beosztást betöltõ és állami

vezetõi besorolású tagjai illetményben a köztisztviselõkre vonatkozó

illetményrendszer szerint részesülnek és rendfokozati illetményre jogosultak.

Ha szolgálati nyugállományba helyezésükre e beosztásból kerül sor, a

felmentési idõt részükre a szolgálat felsõ korhatára elérése elõtt kell

biztosítani.

43. §

(1) A hivatásos állomány tagja - ide nem értve a 60. § alá tartozót -

beleegyezésével a miniszter és az érdekelt szerv vezetõjének megállapodása

alapján határozott vagy határozatlan idõtartamra történõ vezényléssel más

szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott idõre szóló

szolgálatteljesítése a beleegyezésével meghosszabbítható.

(2) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv

illetékes vezetõjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát.

Tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegû juttatásaira,

pihenõidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb

elismerések elnyerésére, illetve viselésére a más szerv munkavállalóira

vonatkozó szabályok az irányadók.

(3) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának elõléptetése,

kitüntetése, fegyelmi felelõsségre vonása, szolgálati vagy rokkantsági

nyugállományba helyezése a más szerv vezetõjének javaslatára, illetve

egyetértésével , továbbá ruházati ellátmányának és a (2) bekezdésben nem

említett járandóságainak biztosítása az eredeti fegyveres szervnél szolgálatot

teljesítõ hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint történik.

(4) A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére az (1) bekezdés

szerinti megállapodás, illetve beleegyezés alapján kerülhet sor. Ez esetben a

fegyveres szerv a hivatásos állomány tagját az elõmeneteli szabályok

figyelembevételével köteles beosztásba vagy annak jogosultsága esetén

szolgálati nyugállományba helyezni.

Rendelkezési állomány

44. §

(1) A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres

szervnél szolgálati beosztást be nem töltõ személyt rendelkezési állományba

kell helyezni. Ennek megfelelõen a fegyveres szerv rendelkezési állományába

tartozik:

a) aki szolgálatát más szervnél teljesíti;

b) akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt

megszûnt, de más beosztásba tervezett, legfeljebb 1 évig;

c) aki átképzésen vesz részt, a beosztásba helyezéséig;

d) aki felsõoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat

folytat, a tanulmányai befejezéséig;

e) akinek a részére az oktatási intézményben folytatott tanulmányai

befejezése után felkészültségének megfelelõ szolgálati beosztás nem

biztosítható, legfeljebb 1 évig;

f) aki egészségi, pszichikai és fizikai állapota miatt eredeti

szolgálati beosztását ellátni képtelen, az általa ellátható más beosztásba

helyezéséig, de legfeljebb 1 évig;

g) aki szolgálati feladatait önhibáján kívüli okból (pl.

gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt) nem

tudja ellátni, legfeljebb az ok megszûnéséig;

h) akit függetlenített szakszervezeti tisztségbe választottak,

tisztsége betöltéséig;

i) akit állami vezetõvé kineveztek, megválasztottak, a tisztsége

tartamára.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alá esõk jogaira és kötelezettségeire a 43.

§ rendelkezései irányadók, a b), e) és f) pontja alá tartozók jogai és

kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltõk jogaival és

kötelezettségeivel, a c)-d) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az

oktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzata, illetve a tanulmányi

szerzõdés határozza meg, a g) pont alá tartozók jogait és kötelezettségeit -

beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is - külön

jogszabály állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdés h) pont alattiak jogai és kötelezettségei - a

tisztségük ellátására vonatkozók kivételével - azonosak a szolgálati beosztást

betöltõkével. Illetményüket és pénzbeni juttatásaikat azonban az

érdekképviseleti szerv fizeti a 32. § (3) bekezdésében meghatározott

munkaidõkedvezmény megváltásaként kapott összegbõl.

(4) Az i) pont alá tartozókra a 42. § (4) bekezdésének figyelembe

vételével a köztisztviselõkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Eltérõ

törvényi rendelkezés hiányában velük szemben a munkáltatói jogkört a vezénylés

helye szerinti miniszter gyakorolja.

(5) Az (1) bekezdés b), e) és f) pontja alá tartozó hivatásos állomány

tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói

jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.

Pályázati rendszer

45. §

(1) A magasabb szolgálati beosztáshoz elõírt iskolai végzettség

(szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelõ oktatási intézménybe való

felvételhez pályázatot kell, meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez

pályázatot lehet kiírni.

(2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi oktatási intézmény vezetõje,

illetve a megpályázható beosztás betöltésére jogosult munkáltatói jogkört

gyakorló elöljáró írja ki.

(3) A pályázat kiírásának a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi

feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell, e

határidõtõl nem lehet eltérni.

(4) A pályázatot titkosan kell kezelni. Tartalma csak a pályázó

beleegyezésével közölhetõ más személlyel. A pályázat eredményérõl a pályázót a

pályázat egyidejû visszaküldésével írásban tájékoztatni kell.

(5) Pályázatra kiírt beosztás csak olyan személlyel tölthetõ be, aki a

pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik

az oktatási intézménybe való felvételre is.

(6) A fegyveres szervek felsõoktatási intézményeinek oktatói és kutatói

beosztásaira a hivatásos állomány külön jogszabályban elõírt feltételekkel

rendelkezõ tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén

õket a szolgálat érdekében kell a felsõoktatási intézménybe kell vezényelni.

VI. fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

A szolgálati viszony módosításának esetei

46. §

(1) A szolgálati viszony e törvényben meghatározott eseteket kivéve a

hivatásos állomány tagja beleegyezésével módosítható.

(2) A módosítás esetei különösen:

a) a magasabb vagy azonos beosztásba kinevezés,

b) az alacsonyabb beosztásba helyezés,

c) a külföldi szolgálatra vezénylés,

d) a más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás,

e) a szolgálati viszony szüneteltetése és meghosszabbítása,

f) a más szervhez a 43. § (1) bekezdés szerinti vezénylés,

g) a magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó oktatási

intézménybe beiskolázás,

h) a más fegyveres szervhez történõ áthelyezés.

Beosztásból felmentés,

más beosztásba kinevezés, áthelyezés

47. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthetõ és

magasabb beosztásba kinevezhetõ - az 56. § (3) bekezdés esetét kivéve -,

beleegyezése nélkül a szolgálati beosztásából felmenthetõ, és egyidejûleg

azonos vagy annak megfelelõ más beosztásba kinevezhetõ. Azonos, vagy annak

megfelelõ más beosztásba való kinevezés kérelemre is történhet.

(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekbõl beleegyezése nélkül -

a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve - 5 éven belül más

beosztásba nem kerülhet áthelyezésre.

Alacsonyabb beosztásba helyezés

48. §

(1) A hivatásos állomány tagja alacsonyabb beosztásba helyezhetõ:

a) létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt;

b) a saját kérelmére;

c) ha minõsítése alapján az általa betöltött szolgálati beosztásra

elõírt követelményeknek nem felel meg;

d) fegyelmi fenyítésként.

(2) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéshez az (1) bekezdés

c) és d) pontja esetén a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem

szükséges, az a) pontja esetén pedig nem kezdeményezhetõ a szolgálat felsõ

korhatárának betöltését megelõzõ egy éven belül.

Vezénylés

49. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati

beosztásában való meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely szervezeti

egységéhez és bármely helységbe a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve

beleegyezése nélkül meghatározott szolgálati feladat teljesítésére

vezényelhetõ. A hivatásos önkormányzati tûzoltóra e szabály nem vonatkozik.

(2) A más helységbe való vezénylések együttes idõtartama 3 évenként a 6

hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés idõtartamának befejezésétõl számított

6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlõ

személyi vagy családi érdekbõl azonban kérelemre e korlátoktól kivételesen el

lehet tekinteni.

(3) A rendelkezési állományba nem tartozók iskolarendszerû

oktatása/képzése az oktatás idõtartamára vezényléssel történik. A külföldre

vezénylés a külföldi szolgálati kötelezettség teljesítésének idõtartamára

szól. Az iskolarendszerû oktatásra/képzésre történõ vezénylés idõtartama nem

számít be a (2) bekezdésben meghatározott idõtartamba.

(4) A hivatásos állomány tagját külföldi szolgálatra az ezzel járó

sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és

körülményeinek ismertetése után, a miniszter vezényelheti.

Megbízás

50. §

(1) Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával,

illetõleg a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy

helyettesítésével, továbbá a hivatásos állomány tagjának szolgálati

beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával a hivatásos állomány arra

alkalmas tagja átmenetileg megbízható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztások ellátására, illetve a

helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti beosztás ellátása mellett

vagy az ellátása alóli mentesítéssel, amelynek idõtartama az egy évet nem

haladhatja meg. Az egy hónapi idõtartamot meg nem haladó megbízáshoz a

hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges. A szolgálati

beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a fenti

idõkorlátozás alá.

(3) Ha a megbízott személyt az eredeti beosztása alól mentesítették,

részére a megbízással betöltött beosztásra megállapított (a beosztást

eredetileg betöltött személy fizetési fokozata szerinti) illetmény jár, amely

nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti beosztásának

ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért az illetményalap 25-100 %-áig

terjedõ díjazásra jogosult. A szervezetszerû helyettesnek a parancsnoka

helyettesítéséért díjazás nem jár.

(5) A (3) bekezdés szerinti illetmény és a (4) bekezdés szerinti díjazás

a 30 napot meghaladó megbízás esetén visszamenõleg, a megbízás elsõ napjától

jár.

A szolgálati viszony szünetelése

51. §

(1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány olyan tagjának,

akit az országgyûlési képviselõi, illetve a fõpolgármesteri, polgármesteri -

ha a fegyveres erõk, a rendõrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

állományába tartozik, ezeken felül helyi és kisebbségi önkormányzati

képviselõi - választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés

idõtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétõl a választás befejezéséig,

illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(2) A szünetelés idõtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati

viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati

fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal

kapcsolatos kötelezettségek õt nem terhelik.

(3) Ha a hivatásos állomány képviselõ-, illetve fõpolgármester- vagy

polgármesterjelöltként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtõl visszalépett,

vagy õt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati

beosztásában folytatja szolgálatát.

A szolgálati viszony meghosszabbítása

52. §

A hivatásos szolgálat felsõ korhatára a férfiak öregségi

nyugdíjkorhatáránál 5 évvel kevesebb életkor betöltése, amely a szolgálat

érdekében a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével a felsõ korhatártól

számított 5 évig meghosszabbítható, feltéve hogy a beosztásának ellátására

egészségi, pszichikai és fizikai állapota alapján továbbra is alkalmas.

VII. fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZÛNÉSE

A szolgálati viszony megszûnésének esetei

53. §

A szolgálati viszony megszûnik:

a) közös megegyezéssel;

b) lemondással;

c) felmentéssel;

d) azonnali hatállyal a próbaidõ alatt;

e) a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés

kiszabásával;

f) büntetõeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés,

lefokozás vagy közügyektõl eltiltás alkalmazásával;

g) a hivatásos állomány tagja halálával,

h) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben.

Közös megegyezés

54. §

A szolgálati viszony a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak és a

hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével bármikor megszüntet-hetõ. A

megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti. A megegyezést írásba kell

foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszonyból eredõ, a felek

egymás iránti jogait és kötelezettségeit is (megtérítési kötelezettség,

lakásbérleti jog alakulása, stb.). A jogokban és kötelezettségekben való

megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történõ

megszüntetésének.

Lemondás

55. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról vagy azzal együtt

a rendfokozatáról a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejét, továbbá az

Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott idõszakot kivéve lemondhat.

(2) A lemondási idõ 2 hónap, a felek ennél rövidebb határidõben is

megállapodhatnak.

(3) Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idõ elteltével

elveszti a szolgálati nyugdíjra, valamint a szolgálati idõ kedvezményes

számítására vonatkozó jog kivételével a hivatásos szolgálat alapján járó,

jogszabályban meghatározott jogait.

(4) Aki a lemondáskor szolgálati nyugdíjra jogosult, azt nyugállományba

kell helyezni. A szolgálati nyugdíj folyósítására a 182. § (7) bekezdése

irányadó.

Felmentés

56. §

(1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya a (3) és (5)

bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével felmentéssel akkor

szüntethetõ meg, ha

a) az Országgyûlés, a kormány, vagy - a kormány által meghatározott

létszámhatárig - az önkormányzati képviselõtestület döntése alapján a

fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további

szolgálatára nincs lehetõség;

b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszûnt;

c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az eredeti

beosztásában szolgálati érdekbõl tovább nem foglalkoztatható, a számára

felajánlott legalább azonos szintû beosztást pedig nem fogadta el.

(2) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg

kell szüntetni, ha

a) minõsítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján,

illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból a beosztásának

ellátására alkalmatlan;

b) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a hivatásos állomány tagja

akkor menthetõ fel, ha iskolai végzettségének (szakképesítésének), addigi

beosztásának, rendfokozatának és besorolásának megfelelõ más akár átképzés

után betölthetõ beosztás, illetõleg más helységben levõ ilyen beosztás nem

biztosítható számára, továbbá ha az átképzéshez, illetve a más helységbe,

illetõleg beosztásba való áthelyezéséhez nem járult hozzá, és rendelkezési

állományban sem tartható.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja alapján nyugellátásra jogosult a hivatásos

állomány tagja, ha rendelkezik a 182. § (1) bekezdésében vagy a 185. § (1)

bekezdésében meghatározott feltételekkel.

(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság

egészségi, pszichikai, vagy fizikai ok következménye, a hivatásos állomány

tagját akkor lehet felmenteni, ha állapotának megfelelõ betöltetlen beosztás a

fegyveres szervnél nincs, vagy, ha az ilyen beosztásba történõ kinevezéséhez

nem járult hozzá, illetõleg rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra

jogosultságot szerzett.

(6) A hivatásos szolgálatra méltatlan az:

a) akivel szemben végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, kivéve

ha a bíróság azt katonai fogdában rendelte végrehajtani;

b) akit a bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt és

elõzetesen nem mentesített a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól;

c) aki szolgálaton kívüli magatartásával súlyosan veszélyeztette a

fegyveres szerv tekintélyét, a mûködésébe vetett közbizalmat.

(7) A miniszter a (6) bekezdés a) és b) pontja esetén a méltatlanság

megállapításától eltekinthet. A (6) bekezdés a) pontja esetén erre csak akkor

kerülhet sor, ha a szabadságvesztés mértéke az 1 évet nem haladja meg.

(8) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést köteles

megindokolni. Ebbõl világosan ki kell tûnnie, hogy a felmentés indoka valós és

okszerû.

57. §

(1) A felmentési idõ 6 hónap. A felmentés idõtartamának felére a

hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól

mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a

hivatásos állomány tagját a teljes felmentési idõre mentesítheti a szolgálati

kötelezettség teljesítése alól.

(2) A hivatásos szolgálatra méltatlanná vált személy szolgálati viszonya

felmentési idõ nélkül megszüntethetõ.

(3) Aki a felmentéskor szolgálati nyugdíjra jogosult, azt nyugállományba

kell helyezni. A nyugdíj folyósítására a 182. §-ban foglaltakat kell

alkalmazni.

58. §

(1) Nem szüntethetõ meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban

meghatározott idõtartam és az azt követõ 30 nap alatt:

a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi

okból megkezdett orvosbizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje;

b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, illetõleg a

közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott

illetménynélküli szabadság;

c) a terhesség ideje, a szülést követõ 3 hónap, illetõleg a szülési

szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetménynélküli szabadság;

d) a házastárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott

illetménynélküli szabadság.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a

hivatásos állomány szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, illetõleg

a szolgálatra méltatlanná vált tagja szolgálati viszonyának a megszüntetésére.

A szolgálati viszony megszûnése a törvény erejénél fogva

59. §

(1) A törvény erejénél fogva szûnik meg a hivatásos állomány tagjának a

szolgálati viszonya

a) a hivatásos szolgálat felsõ korhatárát elérte, kivéve ha a

szolgálati viszonyát meghosszabbították;

b) a képzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása [40. § (2)

bekezdése, a 261. § (1) bekezdése, a 337. § (2) bekezdése];

c) országgyûlési képviselõvé, fõpolgármesterré, fõállású polgármes-

terré, alpolgármesterré, megyei közgyûlés elnökévé, alelnökévé, a fegyveres

erõk, a rendõrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába

tartozó esetén az elõbbieken kívül még helyi és kisebbségi önkormányzati

képviselõvé történt megválasztás [65. § (6) bekezdése];

d) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása [66. § (2)

bekezdése]

miatt.

(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szûnik

meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel

beálltát megállapította.

Más fegyveres szervhez történõ áthelyezés

60. §

(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén az érintett

miniszterek által meghatározott feltételek mellett rendfokozatának

megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhetõ.

(2) A hivatásos állomány áthelyezett tagjának a szolgálati viszonyát

folyamatosnak kell tekinteni.

Eljárás a szolgálati viszony megszûnése esetén

61. §

(1) A szolgálati viszony megszûnésekor, a szolgálatteljesítés utolsó

napján a hivatásos állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét,

egyéb járandóságait, és ki kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó

igazolást.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolás tartalmazza a hivatásos állomány

tagjának:

a) a szolgálati viszonya megszûnésének jogcímét;

b) a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban töltött idejét;

c) az illetményébõl határozat vagy jogszabály alapján levonandó

tartozását és ennek jogosultját, illetõleg azt, hogy ilyen tartozása nincs;

d) a szolgálati viszony megszûnésének évében igénybe vett

szabadsága idõtartamát;

e) a szolgálati nyugellátásra való jogosultság megszerzésére és

folyósítására vonatkozó, a 182. § szerinti rendelkezést.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerûen alkalmazni kell

a 43. § szerinti vezénylés és a 60. § szerinti áthelyezés esetén is.

Megtérítési kötelezettség

62. §

(1) Ha a szolgálati viszony lemondás, méltatlanság miatt, továbbá az 53. §

e)-f) és az 59.§ (1) bekezdésének a) és c) pontja alapján az oktatási intézményben

kötelezõ tanulmányi idõnél rövidebb idõ alatt szûnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott

támogatások közül a hivatásos állomány volt tagja köteles megtéríteni a pénzbeli

juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg

nem fizetett tandíjnak azt a hányadát, amelyet a felsõoktatási intézményben a

szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetni. Ez a

kötelezettség terheli a hivatásos állomány tagját is, ha a próbaidõ alatt a

szolgálati viszonya kérelemre szûnik meg.

(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja a tanulmányi szerzõdésben

meghatározott kötelezõ szolgálati idõtartamnak egy részét nem töltötte hivatásos

szolgálatban, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

(3) Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely a tanulmányi idõnek a

sorkatonai szolgálati idõként beszámított tartamára esik.

(4) A hivatásos állomány tagja köteles teljes mértékben megtéríteni a 74. §

szerint megkötött tanulmányi szerzõdés alapján részére kifizetett tanulmányi

támogatás összegét, ha a szolgálati viszonya a szerzõdésben meghatározott idõ

elõtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szûnt meg.

Végkielégítés

63. §

(1) A hivatásos állomány tagját felmentése, valamint a 197. § (4)

bekezdésének alkalmazása esetén a (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel a

felmentési idõre járó átlagkeresetén túl végkielégítés illeti meg.

(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja

szolgálati viszonyban töltött ideje

a) az 5 évet nem haladja meg, 2 havi;

b) a 8 évet nem haladja meg, 3 havi;

c) a 12 évet nem haladja meg, 6 havi;

d) a 20 évet nem haladja meg, 9 havi;

e) a 20 évet meghaladja, 12 havi

távolléti díjnak megfelelõ összeg.

(3) A 64. § (1) bekezdése alapján a hivatásos szolgálatba visszavett

személy szolgálati viszonyának felmentéssel történõ megszûnésekor a

végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követõen szolgálati viszonyban

töltött idõt lehet figyelembe venni.

(4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány

tagja, ha azért mentették fel, mert az 56. § (3) vagy (5) bekezdése szerinti

áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve ha a hozzájárulását alapos

(hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége,

lakhatási feltételek nehézségei miatti, stb.) indokkal tagadta meg.

(5) A felmentés idejére járó illetményt, illetõleg a végkielégítést a

munkavégzési kötelezettséggel járó utolsó szolgálati napon kell kifizetni.

(6) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

a) nyugellátásra szerzett jogosultságot és azt részére folyósítják;

b) alkalmatlansága miatt mentették fel, kivéve az egészségi,

pszichikai és fizikai alkalmatlanságot;

c) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált;

d) más fegyveres szervhez áthelyezték.

A hivatásos állományba való visszavétel

64. §

(1) Akinek a szolgálati viszonyát az 56. § (1) bekezdésének a)-c) pontja

alapján felmentéssel megszüntették, a szolgálat érdekében kérelmére a

hivatásos állományba visszavehetõ. A visszavétel felsõ korhatára a betöltött

45. év. Visszavételre a szolgálati viszony megszûnését követõ 5 éven belül

kerülhet sor.

(2) Akinek a szolgálati viszonya a 65.§ (6) bekezdése alapján szûnt meg,

mandátumának lejártát követõen - 30 napon belül elõterjesztett kérelmére - a

hivatásos állományba vissza kell venni.

(3) Akinek a rokkantságát a felülvizsgálat során megszüntették, a

hivatásos állományba akkor vehetõ vissza, ha egyébként megfelel a szolgálati

viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági

feltételeknek.

(4) Akinek a rokkantságát a szolgálattal összefüggõ baleset, betegség

miatt állapították meg, és a rokkantságát megszüntették, a hivatásos

állományba visszavehetõ, ha az egészségi állapotának megfelelõ beosztás

részére biztosítható.

(5) Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagja legfeljebb olyan

rendfokozatba léptethetõ elõ, mint amilyen rendfokozatot folyamatos

szolgálatteljesítés esetén soron történõ elõléptetéssel elérhetett volna.

Összeférhetetlenség

65. §

(1) A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást

a) amelyben - a miniszter által meghatározott kivétellel - közeli

hozzátartozójával közvetlen szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba kerül,

b) amelynek révén - az állományilletékes parancsnok engedélye nélkül

- olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli

hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó vagy a hozzátartozó az

elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.

(2) A hivatásos állomány tagja csak olyan munkavégzéssel járó egyéb

jogviszonyt létesíthet, amely a hivatásos szolgálattal, illetve a szolgálati

beosztással nem összeférhetetlen.

(3) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancs-

noknak bejelenteni a szolgálati idõn kívüli

a) sport- vagy ismeretterjesztõ tevékenységre irányuló egyéb

jogviszony létesítését,

b) gazdasági társaságban - munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonynak nem minõsülõ - személyes közremûködési kötelezettséggel járó

tagsági, felügyelõ bizottsági tagsági, vagy a gazdasági társaságban vezetõ

tisztségviselõi viszony létesítését, továbbá a gazdasági társaságban

vagyonával közvetlenül érdekeltté válását, ide nem értve a nem meghatározó

arányú részvényt és kisebbségi üzletrész tulajdont.

(4) Nem kell bejelenteni, illetve engedélyeztetni a szolgálati idõn kívül

végzett tudományos, oktatói, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint a

szerzõi jogi védelem alá esõ szellemi tevékenység folytatását.

(5) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a

társadalmi szervezetben való részvétel, vagy tisztségviselés a beosztáshoz és

a rendfokozathoz méltatlan, ellentétes a fegyveres szerv feladataival, vagy

a szolgálat kötelességszerû, pártatlan és befolyástól mentes ellátását,

illetve a fegyveres szerv tekintélyét veszélyezteti.

(6) A hivatásos állomány tagja országgyûlési képviselõ, fõpolgármester,

fõállású polgármester, alpolgármester, illetve megyei közgyûlés elnöke,

alelnöke, a fegyveres erõk, a rendõrség és a polgári nemzetbiztonsági

szolgálatok hivatásos állományának tagja az elõbbieken kívül még helyi és

kisebbségi önkormányzati képviselõ nem lehet. Ha a hivatásos állomány tagját

ilyen tisztség betöltésére megválasztották, szolgálati viszonya megszûnik.

66. §

(1) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak

haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott

összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve ha szolgálati viszonyának

fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes

parancsnok köteles a 65. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetet

kivéve felszólítani a hivatásos állomány tagját az összeférhetetlenség

megszüntetésére, illetve köteles a szükséges intézkedést megtenni az

összeférhetetlenség kizárására.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az összeférhetetlenséget a

felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette meg, szolgálati

viszonya megszûnik.

VIII. fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

67. §

A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró

köteles:

a) a hivatásos állomány tagja feladatait a munkaköri leírásban

rögzíteni, õt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb

jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos

szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani;

b) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a

hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredõ jogait gyakorolni,

kötelezettségeit teljesíteni tudja;

c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást

megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését

biztosítani.

68. §

(1) A hivatásos állomány tagja köteles:

a) az elõírt helyen és idõben, szolgálatképes állapotban

megjelenni és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni;

b) a szolgálati feladatait a törvényes elõírásoknak, a

parancsoknak és intézkedéseknek megfelelõen szükség esetén a veszély

vállalásával , az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és

igazságosan végezni;

c) a munkatársaival együttmûködni, a munkáját úgy végezni és

általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az kivéve, ha ez a feladat

végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár más egészségét, testi épségét

vagy anyagi károsodását ne idézze elõ;

d) a számára meghatározott iskolai rendszerû

oktatásban/képzésben részt venni és az elõírt vizsgákat letenni;

e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények-

nek eleget tenni;

f) szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és

beosztásához méltó magatartást tanúsítani.

(2) A hivatásos állomány tagja köteles megtartani az állami és a

szolgálati titkot, valamint az adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

69. §

(1) A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles

végrehajtani az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve ha azzal

bûncselekményt követne el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a

jogszabálysértõ parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha

azonban annak jogellenessége felismerhetõ számára, arra haladéktalanul köteles

az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a

rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia.

A jogszabálysértõ parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt

kiadó felel.

70. §

(1) Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési

kötelezettsége alól:

a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt;

b) a közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2

munkanapra;

c) a kötelezõ orvosi vizsgálat ideértve a terhességgel összefüggõ

orvosi vizsgálatot is teljes idõtartamára;

d) a véradás miatt távol töltött teljes a szolgálati helyen kívül

szervezett véradás esetén legalább 4 óra idõtartamra;

e) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a szolgálati helyén

megjelenni;

f) a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy engedély

alapján.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatásos állomány tagja

a távollét idejére távolléti díjra jogosult.

Az elõmenetel feltételei

71. §

(1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán belátható,

tervszerû elõmeneteli lehetõséget kell biztosítani a magasabb szolgálati

beosztás, besorolás és rendfokozat eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges

feltételek megszerzéséhez.

(2) Az elõmenetel feltétele:

a) a magasabb beosztáshoz, besoroláshoz, illetve rendfokozathoz

meghatározott iskolai végzettség (szakképesítés);

b) a magasabb beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat,

illetõleg vezetõi készség;

c) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság,

d) a pályázat útján betölthetõ beosztás esetén pályázat

benyújtása.

(3) Az elõmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési)

feltételek megszerzéséhez (oktatási intézményi beiskolázáshoz) a hivatásos

állomány tagjai részére pályázati rendszeren nyugvó esélyegyenlõséget kell

biztosítani.

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

72. §

A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy

fõiskolai, a zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás

betöltéséhez pedig középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban

meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál szakiskolai

végzettség esetén a középiskolai végzettségtõl el lehet tekinteni.

73. §

(1) A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség

(szakképesítés) megszerzését hazai vagy külföldi katonai, rendvédelmi,

illetõleg polgári felsõoktatási és középfokú oktatási intézményben,

iskolarendszerû vagy iskolarendszeren kívüli oktatás/képzés keretében kell

biztosítani. A beiskolázásra általában pályázat útján kerül sor. Emellett

lehetõséget kell adni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati érdek

sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is.

(2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése

céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni,

amelyre az állományilletékes parancsnok jelöli ki a résztvevõket.

74. §

(1) Szolgálati érdekbõl polgári oktatási intézményben vagy

iskolarendszeren kívüli oktatás/képzés folytatása céljából a munkáltatói

jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával tanulmányi szerzõdést

köthet. A tanulmányi szerzõdést írásba kell foglalni.

(2) A tanulmányi szerzõdésben meg kell határozni a hivatásos állomány

tagját megilletõ támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után

a fegyveres szervnél kötelezõen szolgálati viszonyban eltöltendõ idõ tartamát,

továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó

megtérítési kötelezettségét, ha a hivatásos állomány tagja a tanulmányait nem

fejezi be, vagy a szerzõdésben vállalt hivatásos szolgálati idõt önhibából nem

tölti le.

Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság

75. §

(1) A hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által

meghatározott, a beosztásának és életkorának megfelelõ egészségi, pszichikai

és fizikai alkalmassági követelményeknek, melyek elérésének és

szintentartásának feltételeit a fegyveres szerv biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmassági feltételeket

rendszeresen ellenõrizni kell.

(3) A hivatásos állomány tagja köteles magát az ellenõrzéseknek alávetni.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az elõírt követelményeknek nem felel

meg, határidõ kitûzésével az ellenõrzést meg kell ismételni.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megismételt ellenõrzésen sem felelt

meg a követelményeknek, az 56. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

Elõmenetel a beosztásban

76. §

(1) Szolgálati érdekbõl magasabb, betölthetõ szolgálati beosztásba kell

kinevezni a hivatásos állomány tagját, ha a beosztáshoz elõírt iskolai

végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik, és a korábbi beosztásaiban

nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítmények alapján a magasabb beosztás

betöltésére alkalmas, pályázat útján betölthetõ beosztás esetén a pályázaton

sikeresen résztvett.

(2) A hivatásos állomány tagjainak magasabb beosztásba történõ

kinevezésével biztosítani kell a fegyveres szerveknél a parancsnoki (vezetõi)

váltások tervszerûségét, valamint a rendkívül indokolt eseteket kivéve a

vezetési szintek szerinti fokozatos elõrehaladást.

Elõmenetel a rendfokozatban

77. §

A rendfokozatban való elõmenetel a magasabb rendfokozatba történõ

elõléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A hivatásos állomány tagja

elõléptethetõ

a) soron;

b) soron kívül;

c) a 81.§-ban meghatározott egyéb okból.

Soron történõ elõléptetés

78. §

(1) A soron következõ rendfokozatba elõ kell léptetni a hivatásos

állomány tagját, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek:

a) a soron következõ rendfokozatra elõírt iskolai végzettséggel

(szakképesítéssel) rendelkezik;

b) az elõléptetését a beosztásához rendszeresített rendfokozat

lehetõvé teszi;

c) a rendfokozatára megállapított várakozási ideje letelt.

(2) A várakozási idõt a rendfokozatba kinevezésrõl, illetve az

elõléptetésrõl szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani. A

várakozási idõbe az 1 évet meghaladó illetmény nélküli szabadság idõtartama a

gyermekgondozás céljából igénybevett illetménynélküli szabadságot kivéve nem

számít bele.

79. §

(1) Nem léptethetõ elõ a hivatásos állomány tagja ha:

a) a beosztását vagy rendfokozatát érintõ jogerõs bírósági büntetés

vagy fegyelmi fenyítés hatálya alatt áll;

b) ellene büntetõ vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.

(2) Ha a hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem

léptették elõ, de a büntetõjogi vagy fegyelmi felelõsségét nem állapították

meg, õt a várakozási ideje leteltének napjával elõ kell léptetni.

(3) A meghosszabbított várakozási idõ leteltének napjával a hivatásos

állomány tagját elõ kell léptetni.

Soron kívüli elõléptetés

80. §

(1) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba

elõléptethetõ, ha ezt a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetõvé

teszi, a magasabb rendfokozathoz szükséges iskolai végzettséggel

(szakképesítéssel) és kiemelkedõ minõsítéssel rendelkezik, és a meglévõ

rendfokozatában eltöltendõ várakozási idõnek legalább a fele eltelt.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is

soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba elõléptetheti a hivatásos állomány

tagját, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.

(3) A hivatásos állomány tagját a soron következõ rendfokozatba elõ kell

léptetni:

a) állományilletékes parancsnoki (vezetõi) beosztásba kinevezé-

sekor, ha a viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztáshoz rendszeresített

rendfokozatnál;

b) magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a

rendszeresített rendfokozatnál legalább kettõvel alacsonyabb.

Az elõléptetés egyéb esetei

81. §

(1) A nyugállományba helyezéssel egyidejûleg eggyel magasabb

rendfokozatba lehet elõléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a

nyugállományba helyezésére a hivatásos szolgálat felsõ korhatárának elérésével

vagy azt követõen, illetõleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel

összefüggõ rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedõ

eredményességgel látta el.

(2) Eggyel magasabb rendfokozatba kell elõléptetni, kinevezni a hõsi

halottá nyilvánított tisztet, fõtisztet és tábornokot. A hõsi halottá

nyilvánított, tisztnél alacsonyabb rendfokozatú vagy rendfokozat nélküli

személyt hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.

A hivatásos állomány tagjának minõsítése

82. §

(1) A hivatásos állomány tiszti, fõtiszti és tábornoki rendfokozatú

tagját a nyugdíjkorhatár elérését megelõzõ 5 év kivételével magasabb

beosztásba történõ kinevezése, besorolása elõtt, továbbá szakmai

alkalmatlanságának felmerülése esetén, a próbaidõ megszûnése után, a

véglegesítéskor, illetve ha azt fontos okból maga kérte, de legalább 5

évenként az állományilletékes parancsnok minõsíti. Egyéb esetekben szolgálati

jellemzést kell készíteni.

(2) A hivatásos állomány tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú

tagjairól minden esetben szolgálati jellemzést kell készíteni, melynek

tartalmát és készítésének eseteit külön jogszabály állapítja meg.

(3) A minõsítés és a szolgálati jellemzés célja a hivatásos állomány

tagja szolgálati teljesítményének megítélése, a teljesítményt befolyásoló

ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá az elõmenetelének

elõsegítése.

(4) A minõsítés kötelezõ elemeit a törvény 4. számú, a honvédség és a

határõrség hivatásos állományára vonatkozóan az 5.számú mellékletében foglalt

minõsítési lap tartalmazza. A minõsítésben csak kellõen alátámasztott,

tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minõsített alkalmasságának

megítélését indokolni kell.

83. §

(1) A hivatásos állomány tagja kérésére az állományilletékes parancsnok

köteles lehetõvé tenni, hogy a szervezeti egységnél mûködõ érdekképviseleti

szerv vagy tisztségviselõje a minõsítésben foglalt megállapításokra

észrevételt tegyen.

(2) A minõsítést ismertetni kell a hivatásos állomány tagjával, aki arra

írásban észrevételt tehet és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.

(3) A hivatásos állomány tagja a minõsítés valótlan vagy személyiségi

jogát sértõ megállapítása ellen a bírósághoz fordulhat.

Szolgálatteljesítési idõ

84. §

(1) A szolgálatteljesítési idõ heti 40 óra.

(2) A részben vagy egészben készenléti jellegû beosztásokban az (1)

bekezdésben meghatározottnál hosszabb, de heti 54 órát meg nem haladó

szolgálatteljesítési idõ állapítható meg.

(3) A szolgálatteljesítési idõ a heti szolgálatteljesítési idõ

figyelembevé-telével több heti, havi vagy éves keretben is meghatározható.

(4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban a

szolgálatteljesítési idõt a (2) bekezdésben meghatározott idõtartam

figyelembevételével éves keretben kell meghatározni.

85. §

(1) A szolgálatteljesítési idõ a munkanapokra egyenlõtlenül is

beosztható. A napi szolgálatteljesítési idõ ilyen esetben sem lehet 4 óránál

rövidebb, és a részben vagy egészben ügyeleti, õr-, készültségi és készenléti

jellegû szolgálati beosztásokat kivéve 12 óránál hosszabb.

(2) Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen

tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idõ egyenlõtlen

idõbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.

86. §

(1) A hivatásos állomány nõ tagját terhessége megállapításától a

gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre nem lehet beosztani.

(2) A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési idõn belül kell

kiadni.

(3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység

befejezése és a másnapi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra

pihenõidõt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az

onnan való visszautazás idõtartama nem számít bele.

(4) A hivatásos állomány tagját hetenként 2 pihenõnap illeti meg, amelyet

lehetõleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására

szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítõk esetében az 1 hónapra esõ

pihenõnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(5) A (4) bekezdéstõl eltérõen a pihenõnap a fokozottan veszélyes

szolgálati beosztást kivéve a szolgálati elfoglaltság miatt havonta

összevontan is kiadható.

(6) A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon túl,

munkaszüneti nap az egyes fegyveres szervek külön jogszabályban, illetve e

törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében meghatározott napjai.

Munkaszüneti napra távolléti díj jár.

Túlszolgálat

87. §

(1) Ha a szolgálat érdeke szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a

84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési idõn túl, valamint a munkaszüneti

és pihenõnapon is kötelezhetõ arra, hogy szolgálatot teljesítsen

(túlszolgálat), illetõleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon.

Nem minõsül túlszolgálatnak az ügyeleti-, õr-, készültségi és készenléti

szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel.

(2) Az elrendelhetõ túlszolgálat naptári évenként 300 óra, amely a

miniszter által kiadott rendelkezésben további 50 %-kal megemelhetõ.

88. §

(1) A (2) bekezdés szerinti túlszolgálatot az állományilletékes

parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról

nyilvántartást kell vezetni.

(2) A hivatásos állomány tagját - az állományilletékes és annál magasabb

parancsnok (vezetõ) kivételével - évi 150 óráig terjedõ túlszolgálatért

szabadidõ, azon felüli túlszolgálatért díjazás illeti meg. Nem jár szabadidõ

vagy díjazás azért a túlszolgálatért, amelyért a hivatásos állomány tagja

illetménypótlékban részesül.

(3) A túlszolgálatért annak idõtartamával megegyezõ, ha pedig a

túlszolgálatot a heti pihenõnapon, vagy munkaszüneti napon teljesítették, a

túlszolgálat kétszeresének megfelelõ szabadidõ illetõleg díjazás jár.

(4) A túlszolgálatért járó szabadidõt a túlszolgálatot követõ napon

(napokon), de legkésõbb 30 napon belül kell kiadni. Ettõl el lehet térni, ha a

túlszolgálat havi vagy éves szolgálatteljesítési idõ keretében történt.

(5) A 150 órán felül teljesített túlszolgálatért annak idejére távolléti

díj jár, amelyet legkésõbb a tárgyhónapot követõ 2. hónapban kell kifizetni.

Szabadság

89. §

A hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és

illetmény nélküli szabadságra jogosult.

Alap- és pótszabadság

90. §

(1) Az alapszabadság évi 25 munkanap.

(2) A pótszabadság évente a hivatásos állomány felsõfokú iskolai

végzettségû tagja esetén:

a) 0- 2 év szolgálati viszonyban töltött idõ után 3 munkanap;

b) 3- 5 év szolgálati viszonyban töltött idõ után 4 munkanap;

c) 6-10 év szolgálati viszonyban töltött idõ után 5 munkanap;

d) 11-15 év szolgálati viszonyban töltött idõ után 6 munkanap;

e) 16-20 év szolgálati viszonyban töltött idõ után 7 munkanap;

f) 21-25 év szolgálati viszonyban töltött idõ után 8 munkanap;

g) 25-30 év szolgálati viszonyban töltött idõ után 9 munkanap;

h) 30 évnél hosszabb szolgálati viszonyban

töltött idõ után 10 munkanap.

Ha a hivatásos állomány tagja középfokú vagy ennél alacsonyabb iskolai

végzettségû, a pótszabadság mértéke 1-1 nappal kevesebb.

(3) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett meghatározott

parancsnokokat (vezetõket) vezetõi pótszabadság illet meg. Ezek körét,

valamint a vezetõi pótszabadság 9-15 munkanapig terjedõ mértékét fegyveres

szervenként e törvénynek a különös szabályokról szóló Második Része

tartalmazza.

(4) A parancsnoki pótszabadságra jogosult a szolgálati idõ után járó

pótszabadság és a vezetõi pótszabadság közül a számára kedvezõbbet

választhatja.

91. §

(1) Ha a hivatásos állomány tagja nõ, gyermekét egyedül nevelõ férfi, õt

évenként a 16 évesnél fiatalabb

a) 1 gyermeke után 2,

b) 2 gyermeke után 4,

c) 2-nél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti

meg.

(2) A pótszabadság szempontjából a gyermeket elõször a születésének

évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16.

életévét betölti.

92. §

(1) A hivatásos állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai,

pszichikai igénybevételébõl származó egészségkárosodás megelõzése, illetve a

fizikai állóképességének megõrzése céljából a 90. § (2) vagy (3) bekezdése

szerinti pótszabadságon felül külön pótszabadságra jogosult, amely

a) a fokozottan veszélyes (ionizáló sugárzásnak,

illetõleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása

közben fertõzés veszélyének kitett) beosztásban

évente 10 munkanap,

b) repülõgép- és helikoptervezetõ, fedélzeti

szolgálattevõ és ejtõernyõs, valamint közvetlen

életveszélynek kitett tûzszerész, búvár valamint a

terrorelhárító beosztásban évente 14 munkanap.

(2) Tartós igénybevétel (harcászati gyakorlat, elemi csapás elhárítása

stb.) utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 nap szabadidõ

engedélyezhetõ. Ezt gyakorlattal kapcsolatban a gyakorlatvezetõ engedélyezi.

Egészségügyi szabadság

93. §

(1) Egészségügyi szabadság jár a hivatásos állomány tagjának, ha

betegség, mûtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat

ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi

állapotának rosszabbodását eredményezné, illetõleg, ha a szolgálatképességének

helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel.

(2) Az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, illetõleg a végsõ

fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb - a 94. §-ban foglaltak kivételével

- 1 évig jár.

(3) A szolgálatképtelenség igazolására, illetve az egészségügyi szabadság

engedélyezésére vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

94. §

Ha a hivatásos állomány tagja nõ vagy gyermekét egyedül nevelõ férfi, õt

gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:

a) a nõt 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetõleg a nõt és

a gyermekét egyedül nevelõ férfit a gyermek ápolása címén a gyermek 1 éves

koráig,

b) 1 évesnél idõsebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén

évenként és gyermekenként 84 naptári napon át;

c) 3 évesnél idõsebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén

évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári napon át;

d) 6 évesnél idõsebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén

évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át.

Szülési szabadság

95. §

(1) A hivatásos állomány terhes, illetve szülõ nõ tagját a munkajogi

szabályok szerinti mértékû szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni,

hogy 4 hét lehetõleg a szülés várható idõpontja elé essen.

(2) A szülési szabadság megszûnik, ha

a) a gyermek halva született, a szüléstõl számított 6. hét

elteltével;

b) a gyermek meghal, az elhalálozást követõ 15. napon;

c) a gyermeket állami gondozásba adták, az azt követõ napon.

(3) A szülési szabadság idõtartama a szülést követõen 6 hétnél rövidebb

nem lehet.

(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben

gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a szülést követõ 1

évig a gyermeknek az intézetbõl történt elbocsátása után is igénybe lehet

venni.

(5) A nõnek a szoptatás elsõ 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt

követõen a 9. hónap végéig naponta 1 óra munkaidõ-kedvezmény jár. Ikrek

esetében a munkaidõ-kedvezmény az ikrek számának megfelelõ mértékben jár.

Illetmény nélküli szabadság

96. §

A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot

kell engedélyezni:

a) a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából a

gyermek 3. életévének, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek

esetében a 10. életéve betöltéséig,

b) a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek

10 éves koráig a betegség tartamára;

c) a tartós (elõreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy

gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása

céljából annak idejére, de legfeljebb 2 évig, feltéve hogy az ápolást,

gondozást személyesen végzi;

d) a magánerõbõl saját lakás építésére 1 évig, mely idõtartam több

részletben is igénybe vehetõ;

e) a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára.

A szabadság közös szabályai

97. §

(1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok

jogosult.

(2) Az alap- és pótszabadság együttes idõtartamának 50 %-át egyfolytában,

a 25 %-át, de legalább 10 napot pedig a hivatásos állomány tagja által

megjelölt idõben és idõtartamban kell kiadni úgy, hogy az a fegyveres szerv

mûködõképességét ne veszélyeztesse. A fegyveres szerv az általa meghatározott

szabadság kezdõ napját 30 nappal elõbb köteles közölni a hivatásos állomány

tagjával.

(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha fontos szolgálati

érdek miatt erre nincs lehetõség, úgy azt a következõ év január 31. napjáig, a

hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintõ más

elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszûnésétõl számított 30

napon belül kell kiadni.

(4) Más szervhez történõ vezénylés és áthelyezés esetén a hivatásos

állomány tagja részére ki nem adott szabadságot az új szolgálati helyen kell

kiadni.

(5) A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidõ-kedvezmény

miatti távollét idejére távolléti díjat kell folyósítani. Ha a hivatásos

állomány egészségügyi szabadságon levõ tagja a betegségét vagy sérülését

szándékosan maga okozta, távolléti díjra nem jogosult; ha pedig az súlyos

gondatlanságának következménye, a távolléti díja legfeljebb 50 %-kal

csökkenthetõ.

(6) Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat meg lehet vonni a

hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az

orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi

vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

Tanulmányi szabadidõ és munkaidõ kedvezmény

98. §

(1) A hivatásos állománynak a tiszti és tiszthelyettesi oktatási

intézményeken kívüli iskolarendszerû oktatásban/képzésben részt vevõ tagja

részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidõt biztosítani

kell.

(2) A szabadidõ mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelezõ

iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat idõtartamáról szóló igazolás alapján

kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy

vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként a vizsga

napját is beleszámítva 4 munkanap szabadidõt kell biztosítani. Vizsgának az

oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minõsül.

(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap

szabadidõt kell biztosítani.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott szabadidõt a hivatásos

állomány oktatásban/képzésben részt vevõ tagja kérésének megfelelõen, a

tanulmányi év folyamán kell kiadni.

(6) A hivatásos állomány iskolarendszeren kívüli oktatásban/képzésben

részt vevõ tagjának tanulmányi munkaidõ-kedvezmény csak abban az esetben jár,

ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi

szerzõdés megállapítja.

(7) A tanulmányi szabadidõ és munkaidõ-kedvezmény idejére távolléti díjat

kell fizetni.

IX. fejezet

AZ ILLETMÉNY

99. §

(1) A hivatásos állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény

beosztási és rendfokozati illetménybõl, illetménykiegészítésbõl, valamint

illetménypótlékokból áll.

(2) A beosztási és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az

alapilletményt.

(3) A hivatásos állomány kimagasló teljesítményt nyújtó tagjának a

miniszter e törvényben meghatározott illetményrendszertõl eltérõ személyi

illetményt állapíthat meg.

100. §

(1) A beosztási illetmény szempontjából a hivatásos állomány tiszti,

fõtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjait az I., a tiszthelyettesi és

zászlósi rendfokozatú tagjait a II. besorolási osztályba kell besorolni.

(2) Az I. besorolási osztály 9 beosztási kategóriából, ezen belül 25

fizetési fokozatból, a II. besorolási osztály pedig 3 beosztási kategóriából

és ezen belül 13 fizetési fokozatból áll.

(3) A besorolási osztály beosztási kategóriái az illetmény szempontjából

azonos szintûnek tekintett, a miniszter által meghatározott beosztásokat

tartalmazzák.

(4) A fizetési fokozatok a beosztásban eltöltött szolgálati idõ tartama

alapján emelkednek. A fizetési fokozatokhoz és a rendfokozatokhoz növekvõ

szorzószámok tartoznak.

(5) A beosztási és a rendfokozati illetmény összegét a köztisztviselõi

illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) és e törvény 6. számú

mellékletében a fizetési fokozatokhoz, illetve a rendfokozatokhoz

meghatározott szorzószámok szorzata adja.

101. §

(1) A hivatásos állomány tagját az elsõ vagy magasabb beosztásba való

kinevezésekor a beosztására meghatározott beosztási kategória legalacsonyabb

fizetési fokozatába kell besorolni.

(2) A hivatásos állomány pályakezdõ tagját a besorolási osztály 1-es

fizetési fokozatába 1 évre kell besorolni.

(3) Illetménybesorolás szempontjából pályakezdõnek minõsül a hivatásos

állomány tagja az elsõ beosztás ellátásához szükséges végzettség megszerzését

követõ 1 évig.

(4) Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló

illetménykereten belül a hivatásos állomány tagját mérlegelés alapján az

illetményfokozatra megállapított összegnél 20 %-ig terjedõen magasabban vagy

alacsonyabban besorolhatja.

102.§

(1) A magasabb fizetési fokozatba elõre kell sorolni a hivatásos állomány

tagját, ha a fizetési fokozatra elõírt várakozási idõ eltelt.

(2) Azonos vagy alacsonyabb beosztásba történõ áthelyezés esetén a

beosztási illetmény nem csökkenhet. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az

alacsonyabb beosztásba helyezés alkalmatlanság, fenyítés miatt vagy kérelemre

történik.

103. §

(1) A hivatásos állomány tagja a beosztási illetménye alapján számított

illetménykiegészítésre jogosult, ha

a) a minisztériumban, az országos parancsnokságon, vagy országos

hatáskörû központi szervnél,

b) a minisztérium háttérintézményénél, az országos parancsnokság

alárendeltségébe tartozó, legalább megyei illetékességû középirányító szervnél

(parancsnokságnál, igazgatóságnál) és a velük azonosnak tekinthetõ szervnél

teljesít szolgálatot.

(2) Az illetménykiegészítés az a) pont esetén a beosztási illetmény 15 %-

a, a b) pont esetén a 10 %-a.

104. §

(1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata

szükséges, feltéve hogy az nem a szolgálati beosztással járó feladata.

(2) Az idegen nyelv tudását az állami nyelvvizsga eredményét igazoló

bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékû okirattal kell igazolni.

(3) A képzés nyelve szempontjából állami nyelvvizsga nélkül is felsõfokú

nyelvvizsgának minõsül a külföldön szerzett felsõfokú végzettség, vagy az azt

kiegészítõ szakosító továbbképzésen, illetve vezetõképzésen szerzett

végzettség, ha a képzés idõtartama az 1 évet meghaladta.

(4) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) felsõfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 50 %-a,

b) középfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 25 %-a,

c) alapfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 10 %-a.

105. §

(1) Az illetményt a törvényes magyar pénznemben kell megállapítani és

havonta utólag, a tárgyhónapot követõ hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy a

hivatásos állomány tagja megbízása alapján a bankszámlájára átutalni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az illetményfizetési napon jogos okból

nem tartózkodik a szolgálati helyén, kérésére az illetményét az

illetményfizetés elõtti utolsó szolgálati helyén töltött napon kell kifizetni,

vagy a szervezeti egység költségére a tartózkodási helyére megküldeni.

(3) Ha a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság idõtartama a 10

munkanapot eléri, és a szabadság idõtartamába az illetményfizetés

esedékességének napja is beleesik, a szabadság alatti fizetési napot megelõzõ

hónap végéig járó illetményt vagy távolléti díjat - a hivatásos állomány tagja

kérésére - a szabadság megkezdése elõtt 2 munkanappal kell kifizetni.

(4) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén - ha az a fegyveres szerv

hibájából következik be - a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár.

(5) A hivatásos állomány tagja részére a kifizetett illetményrõl

részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelybõl mind a kiszámítás

helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenõrizhetõ.

106. §

(1) Az illetménybõl levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat

vagy a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye; ettõl

eltérni nem lehet.

(2) A fegyveres szerv az elõlegnyújtásból eredõ követelését a hivatásos

állomány tagja illetményébõl levonhatja. Az illetménybõl való levonásra

egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók.

(3) A jogalap nélkül kifizetett illetmény 60 napon belül írásbeli

felszólítással visszakövetelhetõ a hivatásos állomány tagjától. Az általános

elévülési idõn belül visszakövetelhetõ a jogalap nélkül felvett illetmény, ha

annak jogtalanságáról a hivatásos állomány tagja tudott, vagy tudnia kellett

volna.

(4) A hivatásos állomány tagja az illetményre vonatkozó igényérõl elõre

nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.

107.§

(1) A hivatásos állomány beosztásából felfüggesztett, elõzetes

letartóztatásban lévõ, vagy szabadságvesztés büntetését katonai fogdában töltõ

tagjának a távolléti díj jár, amelyet a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró

legfeljebb 50 %-kal csökkenthet.

(2) A beosztásból való felfüggesztés vagy elõzetes letartóztatás miatt

visszatartott illetményt a kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi-

vagy büntetõeljárás felmentéssel zárul.

108. §

(1) Ahol e törvény átlagkeresetrõl rendelkezik, ott a havi átlagkereset

összegének megállapításánál az esedékesség idõpontjában érvényes alapilletmény

és illetménykiegészítés, valamint az utolsó 4 naptári negyedévben (irányadó

idõszak) kifizetett illetménypótlék, jutalom és külön juttatás együttes

összegének egy havi átlagát kell alapul venni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya 4 naptári

negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete megállapításakor a nála számításba

vehetõ naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra

kifizetett, (1) bekezdés szerinti illetményeket és juttatásokat kell

figyelembe venni.

(3) Az irányadó idõszakban kifizetett, de az irányadó idõszakot

meghaladó, meghatározott idõtartamra járó illetménynek, továbbá az irányadó

idõszakon kívüli idõben kifizetett, de az irányadó idõszak alatti

szolgálatteljesítés alapján járó illetménynek csak az átlagszámítás alapjául

figyelembe vehetõ idõszakra esõ (idõarányos) részét lehet beszámítani.

(4) Ha a hivatásos állomány tagjának a fennálló szolgálati viszonya egy

naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos

összeget kell megállapítani.

X. fejezet

JUTTATÁSOK, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK, KEDVEZMÉNYEK

ÉS TÁMOGATÁSOK

Külön juttatás

109. §

(1) A hivatásos állomány tagja minden naptári évben legalább egyhavi

távolléti díjnak megfelelõ összegû külön juttatásra jogosult.

(2) A külön juttatást legkésõbb a tárgyévet követõ elsõ hónap 15.

napjáig, ha pedig a szolgálati viszony évközben szûnt meg, az egyhavi

távolléti díj idõarányos részét a szolgálatteljesítés utolsó napján kell

kifizetni.

(3) A külön juttatásra jogot adó idõnek kell tekinteni az 57. § (1)

bekezdése, valamint a 70.§ szerinti idõtartamokat is.

Jubileumi jutalom

110. §

(1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek

mértéke:

a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idõ esetén 2 havi,

b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idõ esetén 3 havi,

c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idõ esetén 5 havi,

d) 40 és ezt követõ minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idõ

esetén 7 havi

távolléti díjnak megfelelõ összeg.

(2) A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idõ elérésének

napján esedékes.

(3) A hivatásos állomány tagjának nyugdíjazásakor ki kell fizetni:

a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,

b) a 30 év szolgálati viszonyban töltött idõ után járó jubileumi

jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálat idejébõl 1 év vagy ennél

kevesebb van hátra,

c) a 35 év szolgálati viszonyban töltött idõ után járó jubileumi

jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejébõl 2 év vagy

ennél kevesebb van hátra,

d) a 40 év és az ezt követõ minden 5 év szolgálati viszonyban

töltött idõ után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító

szolgálati viszonyban töltött idejébõl 3 év vagy ennél kevesebb van hátra.

(4) Ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának halála miatt

szûnt meg, a (3) bekezdés alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat az

örökösnek kell kifizetni.

Napidíj

111. §

(1) A hivatásos állomány tagja a kiküldetése esetén az illetményalap 1

munkanapra esõ összegének 25 %-ában megállapított napidíjra jogosult. Ha a

kiküldetésben töltött idõ a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár.

(2) A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni.

A napidíjat 10 forintra felkerekítve kell megállapítani.

Távolléti díj

112. §

Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az

alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a rendszeres

illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított idõarányos

átlaga jár.

Költségtérítések

113. §

(1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni:

a) az egyik szolgálati helyrõl a másikba szolgálati érdekbõl történõ

áthelyezéssel vagy vezényléssel kapcsolatos,

b) a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban váratlanul

felmerült,

c) a szabadságból, a munkaszüneti és a pihenõnapból történõ

visszarendeléssel összefüggõ

költséget.

(2) A hivatásos állomány tagjának a munkábajárás helyközi utazási

költségeit az erre vonatkozó külön jogszabály szerint kell megtéríteni. A

munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet a hivatásos állomány tagja

részére biztosítható.

Kedvezmények és támogatások

114. §

(1) A hivatásos állomány tagja részére szolgálati viszonya alapján

visszatérítendõ, illetõleg vissza nem térítendõ szociális, jóléti és

kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek különösen a

következõk:

a) kedvezményes üdülés vagy üdülési hozzájárulás (családtagoknak

is),

b) családalapítási támogatás,

c) telefonkötvény- és telefonrészvény-elõleg, önerõs telefon

létesíté-séhez támogatás,

d) szociális támogatás,

e) illetményelõleg,

f) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás.

(2) A hivatásos állomány tagja kedvezményes étkezésre vagy étkezési

hozzájárulásra jogosult.

(3) A hivatásos állomány tagját a belföldi menetrend szerinti távolsági

közlekedési eszközök igénybevételénél a jogszabályban meghatározott utazási

kedvezmény illeti meg.

Lakhatási támogatás

115. §

(1) A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatások nyújthatók,

melyek különösen az alábbiak:

a) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése alatt álló

állami tulajdonú lakás biztosítása a lakbér legmagasabb összegének

megállapításával;

b) magántulajdonú lakás megszerzésének anyagi támogatása kamatmentes

kölcsönnel és vissza nem térítendõ juttatással;

c) a lakásigény megoldásához egyszeri pénzbeli támogatás nyújtása;

d) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv rendelkezése alatt álló

önkormányzati tulajdonú lakásbérlet esetén személyi (családi) jövedelemhez

igazodó mértékû lakbértámogatás vagy albérleti díj hozzájárulás;

e) az egyedülállóak és gyermektelen házaspárok részére szükség

esetén saját szálló- vagy garzonelhelyezés;

f) a lakással rendelkezõk részére a lakhatással kapcsolatos

költségekhez való hozzájárulás.

(2) A hivatásos állomány tagja számára az (1) bekezdés a) és d) pontja

szerinti bérlakást a külön jogszabály szerint szolgálati érdekbõl kell

biztosítani.

Természetbeni ellátás

116. §

(1) A hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás keretében

térítésmentesen el kell látni a fegyveres szerv jellegének megfelelõ

fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és a jogszabályban meghatározott

esetben élelmezéssel.

(2) Az ellátási normákban meghatározott egyenruházat és felszerelési

cikkek beszerzésére elsõ alkalommal alap-felszerelési, ezt követõen pedig

évenként utánpótlási egyenruházati ellátmány jár.

(3) A hivatásos állomány egyenruha viselésére nem jogosult vagy nem

kötelezett tagja polgári ruházati cikkek vásárlása céljából az egyenruházati

ellátási normáknak megfelelõ pénzösszegre jogosult.

Családi pótlék, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás

117. §

A hivatásos állomány tagja a családi pótlékra, a gyermekgondozási

segélyre és az anyasági támogatásra a családi pótlékról szóló szabályok

szerint jogosult.

XI. fejezet

AZ ÉRDEMEK ELISMERÉSE

118. §

A hivatásos állomány tagja az adott szolgálati feladat kiemelkedõ

teljesítéséért, illetve a szolgálati feladatok hosszabb idõn át történõ

eredményes végzéséért a következõ elismerésekben részesíthetõ:

a) a fizetési fokozatban eltöltendõ várakozási idõnek 1 évvel

történõ csökkentése,

b) egy fizetési fokozattal való elõresorolás,

c) pénz- vagy tárgyjutalom,

d) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,

e) a miniszter által adományozott, névre szóló szál- vagy lõfegyver,

emléktárgy,

f) a miniszter által alapított kitüntetõ cím, díj, plakett, oklevél,

emléklap, stb.

g) soron kívüli elõléptetés,

h) szolgálati jel,

i) kitüntetés.

XII. fejezet

FEGYELMI FELELÕSSÉG

A fegyelmi felelõsség általános szabályai

119. §

(1) Fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelõsségre

kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálati viszonnyal kapcsolatos

kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) A fegyveres erõk, a rendõrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjának olyan

szabálysértése elbírálására, amelyet a szolgálati helyen vagy a szolgálattal

összefüggésben követett el, a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.

120. §

(1) A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az

elkövetõnek és másoknak a fegyelemsértéstõl való visszatartása.

(2) A fenyítés mellõzhetõ, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy

figyelembe véve a fegyelemsértõnek a magatartását és a szolgálati rendhez való

viszonyát az (1) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhetõ.

121. §

(1) A hivatásos állomány tagja nem fenyíthetõ meg, ha a fegyelemsértést

az elöljáró (vezetõ) parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott

parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és azt a 69. § (2)

bekezdésben elõírtak mellõzésével végrehajtotta, a felelõsségét meg kell

állapítani.

(2) A fenyíthetõséget kizárja, ha a hivatásos állomány tagja a

fegyelemsértést

a) kóros elmeállapotban,

b) kényszer, vagy fenyegetés hatása alatt,

c) tévedésbõl,

d) jogos védelmi helyzetben,

e) végszükségben

követte el, ami megakadályozta õt a magatartása fegyelemsértõ jellegének

felismerésében, illetõleg magatartását indokolttá tette.

(3) Nem tekinthetõ a (2) bekezdés a) pontja szerinti kóros elmeállapotnak

az az eset, amikor a hivatásos állomány tagja a cselekményt önhibából eredõ

ittas vagy bódult állapotban követte el.

122. §

Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha

a) a fegyelemsértés, szabálysértés elkövetése óta 1 év, vagy

b) az állományilletékes parancsnoknak a fegyelemsértésrõl való

tudomásszerzésétõl számított 3 hónap

eltelt.

Fenyítések

123. §

(1) A hivatásos állomány tagjával szemben a következõ fenyítések

alkalmazhatók:

a) feddés,

b) megrovás,

c) pénzbírság,

d) egy fizetési fokozattal 1 évre való visszavetés,

e) a soron következõ rendfokozatba való elõléptetés várakozási

idejének 6 hónaptól 2 évig terjedõ meghosszabbítása,

f) eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történõ

visszavetés,

g) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,

h) a szolgálati viszony megszüntetése,

i) lefokozás.

(2) Pénzbírság fenyítés csak a 119. § (2) bekezdésében meghatározott

szabálysértés miatt alkalmazható. A pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az

egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható

pénzbírság összegét.

(3) A lefokozás fenyítés következménye a szolgálati viszony megszüntetése

is.

124. §

(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a 123. § (1) bekezdés c)-g) pontjában

foglalt fenyítések végrehajtását legfeljebb 1 év próbaidõre felfüggesztheti,

ha várható, hogy az kellõ nevelõ hatással jár.

(2) Ha a próbaidõ eredményesen eltelt, ezt úgy kell tekinteni, mintha a

hivatásos állomány tagja fenyítésben nem részesült volna. Ha viszont a

próbaidõ alatti magatartása miatt az (1) bekezdés h) és i) pontjában

meghatározottat kivéve újabb fenyítést szabtak ki vele szemben, a

felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.

(3) A szolgálati viszony megszüntetése és lefokozás fenyítés alkalmazása

esetén a felfüggesztett fenyítés nem hajtható végre.

A fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró

125. §

(1) A fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának

és a fenyítés kiszabásának jogát.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlására a 126. §-ban meghatározott szolgálati

elöljárók (vezetõk) jogosultak.

(3) Az alacsonyabb beosztású elöljáró részére biztosított fegyelmi jogkör

megilleti a magasabb beosztású elöljárót is.

(4) A miniszter és az országos parancsnok ha e törvény kivételt nem tesz

az alárendeltjeire e törvény szerinti fenyítések bármelyikét alkalmazhatja.

126. §

(1) A fegyelmi jogkört a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel

az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(2) A rendfokozatban való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése

és a lefokozás fenyítést ezredesre csak a miniszter szabhat ki.

(3) A rendfokozatban való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése

és a lefokozás fenyítést tisztre, fõtisztre ezredes kivételével az országos

parancsnok, az ennél alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az a munkáltatói

jogkört gyakorló elöljáró szabhatja ki, aki a kinevezésükre és elõléptetésükre

jogosult.

(4) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés kiszabása - ha

az állományilletékes parancsnok hatáskörét meghaladja - annak a munkáltatói

jogkört gyakorló elöljárónak a hatáskörébe tartozik, aki a beosztásba való

kinevezésre jogosult.

(5) Az állományilletékes parancsnok szervezetszerû helyettesével szemben

a fegyelmi jogkört az elöljáró parancsnok gyakorolja.

127. §

(1) Ha a fegyelemsértést a hivatásos állomány több tagja együttesen

valósította meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására az az elöljáró jogosult,

akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetõre kiterjed.

(2) Az országos parancsnok felhatalmazhatja a fegyelmi jogkörrel

rendelkezõ elöljárót (vezetõt) az illetékességi körén kívül esõ ügyben is a

fegyelmi eljárás lefolytatására.

(3) Az országos parancsnok indokolt esetben bármely fegyelmi ügyet az

eljárás lefolytatása, továbbfolytatása vagy határozathozatal céljából saját

hatáskörébe vonhat.

(4) Tábornok rendfokozatban való visszavetésére, szolgálati viszonyának

megszüntetésére és lefokozására a miniszter tesz javaslatot a Magyar

Köztársaság elnökének.

A fegyelmi eljárás

128. §

(1) Az állományilletékes parancsnok 8 munkanapon belül elrendeli a

fegyelmi eljárást, ha a tudomására jutott tények fegyelemsértés alapos

gyanúját alapozzák meg.

(2) A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni; ennek egy példányát

az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. A határozatban meg kell

állapítani az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a

kivizsgálással megbízott személyt vagy bonyolultabb ügyben bizottságot (a

továbbiakban együtt: vizsgáló) és az eljárás befejezésének határidejét.

(3) A fegyelmi eljárást 30 napon belül be kell fejezni. E határidõt az

eljárás elrendelõje egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

129. §

(1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál

alacsonyabb rendfokozatú személy. E szabály nem vonatkozik a magasabb

szolgálati beosztású, illetve azokra a személyekre, akiknek beosztásból eredõ

feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni.

(2) A vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy

akitõl egyéb okból elfogulatlanság nem várható.

130. §

(1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésétõl kezdve

jogi képviselõt vehet igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében az

érdekképviseleti szerv járjon el.

(2) Nem lehet képviselõ a szervezeti egység parancsnoka (vezetõje),

parancsnokhelyettese, jogtanácsosa, jogi elõadója, továbbá akit az ügyben

tanúként vagy szakértõként hallgatnak meg.

(3) A jogi képviselõ munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy

viseli. Ha azonban a fegyelmi vétség megállapítására nem került sor, a jogi

képviselettel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni.

131. §

(1) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás alá vont

személy tartós távolléte, illetve egészségi állapota miatt védekezését

elõterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi

eljárást a távolléte, illetve akadályoztatása idõtartamára kell

felfüggeszteni. Ha azonban elõreláthatólag szolgálati viszony megszüntetése

vagy lefokozás fenyítés kiszabása szükséges, a fegyelmi eljárást folytatni

lehet.

(2) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha

a) szakértõi vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig,

b) az eljárás alá vont személy külföldön tartózkodik, a

visszaérkezé-séig,

c) a cselekmény elbírálása olyan elõzetes kérdéstõl függ, amelynek

eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig.

(3) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi

eljárás lefolytatására nyitva álló idõtartamba és az elévülési idõbe.

132. §

(1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt az eljárás alá vont

személynek a szolgálati helytõl való ideiglenes távoltartása szükséges, az

eljárás befejezéséig, de legfeljebb 2 hónapra a szolgálati beosztásából

felfüggeszthetõ.

(2) Az országos parancsnok a felfüggesztést indokolt esetben további egy

hónappal meghosszabbíthatja.

(3) Ha a fegyelmi eljárást a bûntetõ eljárásra tekintettel függesztették

fel, a beosztásból történõ felfüggesztés a bûntetõ eljárás befejezéséig

tarthat.

(4) Ha a szolgálati beosztásból történõ felfüggesztés indoka az (1) és

(3) bekezdésben meghatározott eljárás befejezése elõtt megszûnt, a

felfüggesztés megszüntetésével egyidejûleg - indokolt esetben - az eljárás alá

vont személy más beosztásban foglalkoztatható.

(5) Ha az eljárást fegyelemsértés hiányában szüntették meg, a

felfüggesztés idején visszatartott illetményt törvényes kamatával 3 napon

belül ki kell fizetni.

133. §

(1) A vizsgáló az eljárás alá vont személyt, a tanút, a sértettet, a

szakértõt a meghallgatása idejérõl értesíti, a képviselõt pedig felhívja az

eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy távolléte az eljárási

cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, felhívást az érintett

személynek úgy kell elküldeni, hogy az az eljárási cselekmény elõtt legalább 3

nappal kézbesíthetõ legyen.

(2) A fegyveres szerv tagja esetén az értesítés az illetékes parancsnok

(vezetõ) útján történik.

(3) A fegyveres szervhez nem tartozó személyt meghallgatása végett fel

kell keresni.

134. §

(1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás alá

vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell

deríteni; ennek keretében kell beszerezni az ügy szempontjából jelentõs

okiratokat is.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt a vizsgálat megkezdése elõtt ki

kell oktatni a jogaira.

(3) A fegyelmi eljárás során a fontosabb eljárási cselekményeket (pl. az

eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatását) jegyzõkönyvbe kell

foglalni. A szemlérõl és a helyszíni szemlérõl jelentés is készülhet.

(4) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselõje a fegyelmi ügy

irataiba betekinthet, azokról feljegyzést, másolatot készíthet.

135. §

(1) A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az eljárás alá vont személyt és

a képviselõt felhívja, hogy az iratismertetésen melynek idõpontját közli

jelenjen meg.

(2) Az iratismertetés során az eljárás alá vont személy és a képviselõ

bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételérõl vagy mellõzésérõl a

vizsgáló dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) A vizsgáló az iratismertetést követõen jelentésben foglalja össze a

megállapításait, az eljárás alá vont személy és képviselõje észrevételeivel

kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A

keletkezett iratokat és a jelentését a vizsgálat befejezését követõen 3 napon

belül az állományilletékes parancsnoknak átadja.

136. §

(1) Az állományilletékes parancsnok az iratok kézhez vételétõl számított

5 napon belül meghallgatást tûz ki, melyen az eljárás alá vont személy és

képviselõje, valamint a vizsgáló lehet jelen.

(2) A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá

vont személy a meghallgatáson alapos ok nélkül nem jelent meg, vagy írásbeli

védekezését a megjelölt határidõn belül nem terjesztette elõ.

(3) Ha a tényállás nincs kellõen felderítve, vagy olyan eljárási

szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen

befolyásolta, az állományilletékes parancsnok póteljárást rendel el. A

póteljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot.

137. §

Az egyszerû ténybeli megítélésû, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés

esetén, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló

megbízása mellõzhetõ. Ez esetben a fegyelmi ügy az eljárás alá vont személynek

az állományilletékes parancsnok által történt meghallgatása alapján is

elbírálható.

138. §

A személyes meghallgatást követõen az állományilletékes parancsnok 5

napon belül az ügyet elbírálja. Ennek keretében kiszabja a fenyítést, vagy ha

a hatáskörét meghaladó fenyítés alkalmazását látja szükségesnek az iratokat a

fenyítésre vonatkozó javaslatával szolgálati úton a hatáskörrel rendelkezõ

elöljáróhoz felterjeszti; ha pedig a 140. § (1) bekezdésben meghatározott eset

áll fenn, az eljárást megszünteti.

139. §

(1) A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt

hatásának, az elkövetõ vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a

szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(2) Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki, és egyik

fenyítés a másikkal nem kapcsolható össze. Ha több fegyelemsértést egy

eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki.

140. §

(1) A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha

a) a magatartás fegyelemsértést vagy szabálysértést nem valósított

meg,

b) az eljárás alá vont személy vétkessége nem állapítható meg,

c) a fegyelemsértést nem az eljárás alá vont személy követte el,

d) az ügyet más eljárásban már elbírálták,

e) az eljárás alá vont személy meghalt, vagy - a szabálysértés

esetét kivéve - szolgálati viszonya megszûnt;

f) a cselekmény elévült.

(2) Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás

alapjául szolgáló magatartás bûncselekmény vagy a 119. § (2) bekezdése alapján

fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának

megállapítására alkalmas, a feljelentést az illetékes nyomozó, illetve

szabálysértési hatósághoz meg kell tenni. Ezzel egyidejûleg a fegyelmi

eljárást a 131. § (2) bekezdésének c) pontja alapján fel lehet függeszteni.

141. §

A fegyelmi ügyben megindokolt határozatot kell hozni, amelyet az eljárás

alá vont személy elõtt ki kell hirdetni. A határozat egy példányát ha

államtitkot vagy szolgálati titkot nem tartalmaz az eljárás alá vont személy

részére kézbesíteni kell.

Jogorvoslatok

142. §

(1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen a közlését követõ 8

napon belül a hivatásos állomány tagja, illetve az õ belegyezésével a

képviselõje az elöljáró parancsnokhoz panasszal élhet. A panaszt a fenyítést

kiszabó elöljáróhoz kell benyújtani.

(2) A panaszt az iratokkal együtt 3 napon belül az elöljáró parancsnokhoz

kell felterjeszteni.

(3) Az országos parancsnok által kiszabott fenyítés ellen benyújtott

panaszt az elbírálására jogosult miniszterhez kell felterjeszteni.

(4) A miniszter által kiszabott fenyítés ellen panasznak helye nincs.

143. §

(1) Az elöljáró parancsnok az iratok alapján az egész eljárást

felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja, meghallgatja az eljárás alá vont

személyt, majd az iratok felterjesztésétõl számított 15 napon belül az elsõ

fokú fegyelmi határozatot helybenhagyja, vagy megváltoztatja és más fenyítést

szab ki, illetõleg az eljárást megszünteti.

(2) Az elöljáró parancsnok a határozatának egy példányát megküldi az elsõ

fokon eljárt parancsnoknak, az eljárás alá vont személynek és a képviselõnek.

144. §

A miniszter hatáskörében hozott, valamint a panasszal kapcsolatos döntés

ellen az eljárás alá vont személy és képviselõje bírósághoz fordulhat.

Eljárás a szabálysértés esetén

145. §

(1) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a

felelõsség kétséget kizáróan megállapítható, mellõzni lehet a további

bizonyítás lefolytatását. Az eljárás alá vont személyt azonban ez esetben is

meg kell hallgatni, és vele az iratokat ismertetni kell.

(2) Szabálysértés miatt pénzbírságnál súlyosabb fenyítési nem

alkalmazható a 123. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(3) Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a

fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró a fenyítés kiszabásával egyidejûleg a

szükséges intézkedés megtétele céljából az illetékes szabálysértési hatóságot

megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése ellen panasznak nincs helye.

(4) Ha a fegyelmi eljárás szabálysértés miatt indult és az elkövetõ

szolgálati viszonya idõközben megszûnt , az eljárás iratait a szabálysértési

hatósághoz kell áttenni.

A fenyítés végrehajtása

146. §

(1) A fenyítést az errõl szóló határozat jogerõre emelkedésétõl számított

30 napon belül végre kell hajtani.

(2) A fegyelmi határozat akkor jogerõs, ha ellene panaszt nem jelentettek

be, vagy a panaszt visszavonták, illetõleg a fenyítési határozatot a

felülvizsgálatra jogosult elöljáró elbírálta, illetve a bíróság helybenhagyta.

A fenyítés hatálya

147. §

(1) A fenyítés hatálya az az idõtartam, amely alatt a hivatásos állomány

tagja a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli.

(2) A hivatásos állomány tagja a fenyítés jogerõre emelkedésétõl a

végrehajtásának befejezéséig, ezen felül még az alábbi idõtartamokig áll a

fenyítés hatálya alatt:

a) a 123. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott fenyítés

esetén 6 hónapig,

b) a 123. § (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott fenyítés

esetén 1 évig,

c) a 123. § (1) bekezdés h)-i) pontjában meghatározott fenyítés

esetén 3 évig.

A fenyítés alóli mentesülés

148. §

(1) A hivatásos állomány tagja mentesül a fenyítés hatálya alól, ha a

147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott idõtartam eltelt.

(2) A fenyítés hatálya alól a 147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában

meghatározott idõtartam eltelte elõtt kivételesen akkor van helye

mentesítésnek, ha a megfenyített személy a fenyítés után átlagon felüli

teljesítményt nyújtott, és példamutató magatartást tanúsított.

Eljárás bûncselekmény esetén

149. §

(1) Ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból

eredõ kötelezettségeivel össze nem függõ bûncselekmény miatt büntetõ eljárás

indul, a szolgálati beosztásából - a 107. § (1) bekezdése alkalmazásával - az

eljárás befejezéséig felfüggeszthetõ.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha a

hivatásos állomány tagja terhére rótt bûncselekmény a fegyveres szerv

tekintélyét, mûködésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a

büntetõ eljárás miatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálattól való

távoltartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt kezdeményezte.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a terhére rótt bûncselekmény

elkövetését a nyomozás során beismerte vagy tetten érték, és megfelelõ tárgyi

bizonyítékok állnak rendelkezésre, az állományilletékes parancsnok a büntetõ

eljárás jogerõs befejezése elõtt is megvizsgálhatja, hogy a méltatlanná válás

feltételei nem állnak-e fenn.

XIII. fejezet

KÁRTÉRÍTÉSI FELELÕSSÉG

A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelõssége

150. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredõ

kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelõsséggel

tartozik.

(2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az

okozati összefüggést a fegyveres szervnek kell bizonyítania.

151. §

(1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a (2) bekezdésben

szabályozott esetek kivételével a károkozó 1 havi alapilletményének 50 %-át

nem haladhatja meg.

(2) A károkozó a 3 havi alapilletménye erejéig felel, ha

a) a fegyveres szerv gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök

kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,

b) az ellenõrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos

teljesítésével,

c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a

kárt, vagy

d) a kár olyan jogszabályba ütközõ parancsa, utasítása

teljesítésébõl keletkezett, amelynek következményeire az utasított elõzõleg a

figyelmét felhívta.

152. §

Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

153. §

(1) A hivatásos állomány tagja a vétkességére tekintet nélkül felelõs

azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet

visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény

alapján vett át, és amelyet állandóan az õrizetében tart, kizárólagosan

használ vagy kezel.

(2) A pénztáros, valamint a pénz- és értékkezelõ jegyzék vagy elismervény

hiányában is teljes felelõsséggel tartozik az általa kezelt pénzért,

értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.

(3) Mentesül a hivatásos állomány tagja a felelõsség alól, ha bizonyítja,

hogy a hiányt elháríthatatlan külsõ ok idézte elõ, vagy a fegyveres szerv a

biztonságos õrzés feltételeit nem biztosította.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány)

bekövetkeztét és mértékét a fegyveres szervnek kell bizonyítania.

(5) A megõrzésre átadott dolog megrongálódásából eredõ kár esetén a

hivatásos állomány tagja a vétkességi felelõsségre vonatkozó szabályok szerint

felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása õt terheli.

154. §

(1) A leltárhiányért megtérítési felelõsséget a raktárosok elõzetes

hozzájárulásának hiányában csak a raktár teljes készletének leltározása

alapján lehet megállapítani.

(2) A raktárvezetõnek és helyettesének személyében történt változás vagy

a felelõsségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell

átadni, illetve átvenni.

(3) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a

képviselõjének a jelenlétét lehetõvé kell tenni. Ha a raktáros a

képviseletérõl nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e

feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselõt köteles

kijelölni.

(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt

követõen is észrevételt tehet.

(5) A leltárhiányért való felelõsséget a leltárfelvétel befejezését

követõ 60 napon belül el kell bírálni és a határozatot a raktárossal írásban

közölni kell. Büntetõeljárás esetén a határidõ a nyomozó hatóság, illetve a

bíróság jogerõs határozatának kézbesítését követõ nappal kezdõdik. A 60 nap

eltelte után a raktárost kártérítésre nem lehet kötelezni.

155. §

(1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban (leltári

készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés

és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

(2) A leltárhiányért

a) a raktárvezetõ és a raktárvezetõ helyettes 6 havi,

b) a beosztott raktáros (anyagkezelõ) 4 havi

alapilletménye erejéig felel.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja olyan raktári beosztásban teljesít

szolgálatot, ahol az átvett anyagokat (raktári készleteket) állandóan egyedül

kezeli, a teljes leltárhiányért felel.

156. §

A leltárhiányért megtérítési felelõsséget akkor lehet megállapítani, ha

a) a raktárost a raktári beosztásba helyezéskor írásban

tájékoztatták a kártérítési felelõsség formájáról és mértékérõl,

b) az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerûen

átadták, és azokat a raktáros átvette.

157. §

(1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük a megõrzésre

átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az alapilletményük

arányában felelnek.

(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelõsségük egyetemleges.

(3) Nem kell a hivatásos állomány tagjának megtérítenie a kárnak azt a

részét, amely a fegyveres szerv közrehatása következtében állt elõ.

158. §

(1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelõsségének megállapítására

az állományilletékes parancsnok jogosult.

(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után haladéktalanul

intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására.

(3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra

alkalmas, érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás

bonyolult, a káreljárás lefolytatására bizottságot kell kijelölni.

(4) A kártérítési eljárásban a hivatásos állomány tagját meg kell

hallgatni és lehetõvé kell tenni, hogy védekezését részletesen elõadja. A

lefolytatott bizonyításról jegyzõkönyvet kell felvenni.

(5) A hivatásos állomány tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek

védelmével megbízhatja az érdekképviseleti szervét, illetõleg ügyvédet

hatalmazhat meg.

159. §

(1) A kár összegének megállapítását követõ 60 napon belül az

állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésrõl vagy annak

mellõzésérõl indokolt határozattal dönt. Ha a károkozóval szemben a

kárigénnyel összefüggõen büntetõeljárás indult, a határidõ a büntetõeljárás

jogerõs befejezésekor veszi kezdetét.

(2) Az állományilletékes parancsnok a határozatban felhívja a károkozót,

hogy a határozattal szemben 15 napon belül panasszal élhet.

(3) Ha a károkozó nem él panasszal és a kár megtérítését vállalja, az

egyezségrõl jegyzõkönyvet kell felvenni.

(4) Ha a károkozó panaszt nyújtott be, az elöljáró parancsnok azt

megvizsgálja és annak alapján utasítja az állományilletékes parancsnokot a

károkozóval való megegyezés megkísérlésére, illetõleg a kárigény bírósági úton

történõ érvényesítésére.

160. §

A bíróság által megítélt kártérítés behajtása a bírósági végrehajtás

szabályai szerint történik.

161. §

(1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést utólag mérsékelheti, ha

a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely

a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá.

(2) Méltánylást érdemlõ személyi körülményekre tekintettel az

állományilletékes parancsnok a kártérítés levonását vagy végrehajtását

elhalasztja, illetõleg részletfizetést engedélyez.

A fegyveres szerv kártérítési felelõssége

162. §

(1) A fegyveres szerv az e fejezetben foglaltak figyelembevételével

vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely a

hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben

keletkezett.

(2) Mentesül a fegyveres szerv a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a

kárt a mûködési körén kívül esõ elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult

elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes

magatartása idézett elõ.

163. §

(1) A hivatásos állomány tagjának kell bizonyítania, hogy a kár a

szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.

(2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a fegyveres szerv

feladatainak ellátásával összefüggõ magatartásból, a használt anyag,

felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és

mûködésébõl eredõ okok.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerûen a

szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát

mûködési körön belül esõnek kell tekinteni.

164. §

(1) A fegyveres szerv a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha

az olyan betegség következménye, amely

a) a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy

b) a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentõsen súlyosbo-

dott.

(2) A betegség súlyosbodását akkor lehet jelentõsnek tekinteni, ha a

munkaképesség 15 %-ot meghaladó mértékben csökkent.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés

folytán keletkezett kárért a fegyveres szerv csak vétkessége esetén felel.

(4) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal összefüggõ balesetbõl eredõ

személyi kárért vétkességére tekintet nélkül felel.

165. §

A fegyveres szerv a 162. § (1) bekezdésén, továbbá a 164. § (1)és (4)

bekezdésén alapuló felelõssége alapján a hivatásos állomány tagjának elmaradt

jövedelmét, dologi és nem vagyoni kárát, a sérelemmel, illetve ennek

elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles

megtéríteni.

166. §

(1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál

figyelembe kell venni az elmaradt átlagkeresetet, továbbá azoknak a rendszeres

szolgáltatásoknak a pénzbeli értékét, amelyekre a hivatásos állomány tagja a

szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve hogy azokat a károkozás

bekövetkezését megelõzõen rendszeresen igénybe vette.

(2) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem

folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni.

(3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a

jövõbeni változást is, amelynek meghatározott idõpontban való bekövetkezésével

elõre számolni lehetett.

(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a hivatásos állomány tagja a

sérelembõl eredõ jelentõs fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesít-

ménnyel hárított el.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek

rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés

címén járó összeget.

167. §

Ha az átlagkereset számításánál irányadó idõszakon belül általános

illetményemelés volt, az átlagkeresetet ha ez a hivatásos állomány tagjára

kedvezõbb csak az emelés idõpontjától kell számítani.

168. §

(1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a

kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani.

Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a

javítási költséget kell figyelembe venni.

169. §

(1) A fegyveres szerv köteles megtéríteni a hivatásos állomány tagja

közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és

indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a hivatásos állomány tagja meghalt,

eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen olyan

összegû tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek a

tényleges, illetõleg az elvárhatóan elérhetõ jövedelmét is figyelembe véve a

sérelem elõtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

170. §

A kártérítés kiszámításánál a kár összegébõl le kell vonni:

a) az elmaradt illetményre esõ nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási

járulékot, munkavállalói járulékot és számított jövedelemadó elõleget,

b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó

ellátás ellenértékét,

azt a pénzösszeget:

c) amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával

megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,

d) amelyhez a hivatásos állomány tagja (illetve annak

hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

e) amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások

eredményeként jutott hozzá.

171. §

(1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint

járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele

szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetõleg tartásának

kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a

fegyveres szerv olyan összegû általános kártérítés megfizetésére köteles,

amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés

járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be a

hivatásos állomány tagjának lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a

fegyveres szerv, illetõleg a felelõsségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés

esetén a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

172. §

A károsult állományilletékes parancsnoka a károkozásról való

tudomásszerzéstõl számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni

kárigényének elõterjesztésére. A fegyveres szerv a kárigény bejelentésétõl

számított 15 napon belül írásbeli tájékoztatást ad a károsultnak az eljáró

szervrõl és az eljárás módjáról.

173. §

(1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni:

a) a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán

csökkent kereset, valamint

b) a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj

különbözetének megtérítése

iránti igényt.

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérõ idõpontban

esedékes újabb elkülönülõ kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól

függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdõdõen, külön-külön kell

számítani.

(3) Az elévülési idõ az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a betegség idejére járó távolléti díj elsõ fizetésének napjától,

b) attól az idõponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett

munkaképesség-csökkenés elsõ ízben vezetett jövedelem-kiesésben megmutatkozó

károsodásra, végül

c) a rokkantsági nyugállományba helyezés idõpontjától kezdõdik.

(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi idõre visszamenõleg csak akkor

érvényesíthetõ, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem

terheli, illetõleg a fegyveres szerv az 172. §-ban meghatározott

kötelezettségét elmulasztotta. 3 évnél régebbi idõre visszamenõleg

járadékigény nem érvényesíthetõ.

174. §

(1) A fegyveres szerv a hivatásos állomány kártérítésre jogosult

tagjától, illetve annak hozzátartozójától a munkavégzésbõl származó

jövedelmérõl, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A fegyveres szerv a károsultat 15 napon belül értesíti, ha a

kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló illetményemelést hajtott

végre. Az értesítéssel egyidejûleg a fegyveres szerv hivatalból módosítja a

járadék összegét.

175. §

(1) A károsult a kártérítési kérelmet az állományilletékes parancsnokához

nyújthatja be.

(2) A vezénylés idõtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kárigényt

annál a szervezeti egységnél kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.

176. §

(1) A kártérítést jogosságának megállapítása után a szervezeti egység

fizeti ki, ha

a) a felelõssége nyilvánvaló;

b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerû;

c) a kártérítés összege nem haladja meg a miniszter által

megállapított összeghatárt.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a kártérítés megállapítása

és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.

177. §

(1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétõl számított 60

napon belül a 175. § (1) és (2), illetve a 176. § (2) bekezdésében

meghatározott szervnek kell elbírálnia és a döntést a károsulttal indokolt

határozatban kell közölnie. Ha a kártérítési igény, illetõleg annak mértéke

alaptalan vagy részben alaptalan, errõl a károsultat azzal értesíti, hogy

igényével bírósághoz fordulhat.

(2) A károsult a határozat, illetve az értesítés ellen keresettel

fordulhat a bírósághoz. A határozat keresettel nem érintett részei jogerõre

emelkednek.

178. §

Az 1965. január 1-je elõtt bekövetkezett balesetbõl, illetve szolgálati

megbetegedésbõl eredõ kártérítési követelésekre e törvény rendelkezései nem

alkalmazhatók. Ilyen esetben a polgári jog kártérítési szabályai irányadók.

XIV. fejezet

A HIVATÁSOS SZOLGÁLATI VISZONYON ALAPULÓ

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

Egészségügyi szolgáltatás

179. §

(1) A hivatásos állomány tagjai egészségének és testi épségének védelmét

az õket terhelõ fokozott igénybevétel követelményeinek megfelelõen kell

biztosítani.

(2) A hivatásos állomány tagjai egészségük megõrzéséhez, illetve helyre-

állításához egészségügyi szolgáltatásra a társadalombiztosítási szabályok

alapján jogosultak.

(3) Az egészségügyi szolgáltatás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár

által finanszírozott egészségügyi intézményeknél vehetõ igénybe.

A szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset, betegség megállapítása

180. §

(1) A hivatásos állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek

miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggését

hivatalból kell vizsgálni.

(2) A hivatásos állomány tagjának haláláról, 1 napot meghaladó

szolgálatképtelenséget okozó balesetérõl vagy a szolgálati kötelmekkel

összefüggõ olyan megbetegedésérõl, amely elõreláthatólag tartós

szolgálatképtelenséggel jár, jegyzõkönyvet kell felvenni. A jegyzõkönyv

felvételérõl az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(3) A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való

összefüggésérõl a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt

(minõsítõ határozat).

(4) A minõsítõ határozatot írásba kell foglalni, és azt a hivatásos

állomány tagja halála esetén közeli hozzátartozója részére meg kell küldeni.

(5) A minõsítõ határozat ellen a kézbesítésétõl számított 15 napon belül

a miniszterhez fellebbezésnek van helye. A miniszter döntése ellen keresetet

lehet a bírósághoz benyújtani.

Nyugellátás

181. §

(1) A hivatásos állomány tagját saját jogán szolgálati nyugdíj,

rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék illeti

meg.

(2) A hivatásos állomány tagja után a hozzátartozókat megilletõ

hozzátartozói nyugellátások: az özvegyi nyugdíj, a végkielégítés, az

árvaellátás és a szülõi nyugdíj.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyugellátásra a

társadalombiztosításról szóló jogszabályokat e törvényben meghatározott

eltérésekkel kell megfelelõen alkalmazni.

A szolgálati nyugdíj

182. §

(1) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év

tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idõ után.

(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év

tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idõ elõtt is, ha a

hivatásos szolgálat 52. §-ban meghatározott felsõ korhatárának elérésekor

tényleges szolgálati viszonyban legalább 10 évet eltöltött, és rendelkezik a

társadalombiztosítási szabályok szerint számított 25 év szolgálati idõvel.

(3) A szolgálati nyugdíjat teljes összegében kell folyósítani, ha a

szolgálati viszony a felsõ korhatár elérésekor szûnt meg.

(4) A felsõ korhatár elérése elõtt is teljes összegben kell folyósítani a

szolgálati nyugdíjat, ha a hivatásos állomány tagja

a) 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idõvel

rendelkezik és szolgálati viszonya a törvény 56. §-a (1) bekezdésének a), b),

vagy c) pontja alapján, illetõleg egészségi, pszichikai, vagy fizikai

alkalmatlansága miatt szûnt meg;

b) 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idõvel

rendelkezik, és szolgálati viszonya megszûnésekor az 50. életévét már

betöltötte, vagy munkaképességének csökkenése az 50 %-ot eléri, de nem

rokkant.

(5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idõvel

rendelkezõ tagjának a szolgálati viszonyát az 50. életéve betöltése elõtt

közös megegyezéssel szüntetik meg, részére a szolgálati nyugdíj 50 %-a

folyósítható az 50. életéve betöltéséig, illetve munkaképessége csökkenése 50

%-os mértékének eléréséig. Ettõl kezdve a szolgálati nyugdíjat a (4) bekezdés

b) pontja szerint kell folyósítani.

(6) A miniszter a szolgálati érdemekre, illetve a szociális helyzetre

figyelemmel a (5) bekezdés esetében az érintett javára eltérést engedélyezhet.

(7) Nem folyósítható a felsõ korhatár betöltése vagy megrokkanása elõtt a

szolgálati nyugdíj annak, akit a hivatásos szolgálatra való méltatlanság miatt

felmentettek, vagy akinek a szolgálati viszonya lemondás, az 53. § e) vagy f)

pontja alapján szûnt meg.

183. §

(1) A szolgálati nyugdíj összegét a nyugdíjazást közvetlenül megelõzõ 12

hónap alatt a szolgálati viszony keretében elért átlagkeresetnek a személyi

jövedelemadóval csökkentett összeg havi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg kiszámításánál alkalmazni

kell a társadalombiztosítási jogszabályokban az öregségi nyugdíj

megállapításánál elõírt korlátozásokat.

(3) A repüléstõl egészségi okból véglegesen eltiltott repülõhajózó

nyugdíját a szolgálati viszonyának megszûnésekor a vele azonos rendfokozatú,

beosztású és minõsítésû repülõhajózó átlagkeresetének alapulvételével kell az

(1) bekezdés szerint megállapítani, ha ez számára kedvezõbb.

184. §

A szolgálati nyugdíj összege a társadalombiztosítás szempontjából

figyelembe vehetõ szolgálati idõ tartamától és a 108. § (1) bekezdés alapján

számított havi átlagkeresettõl függ. Ezek figyelembevételével a szolgálati

nyugdíj összege:

Szolgálati Havi átlagkereset

idõ/év %-a

25 65,0

26 66,0

27 67,5

28 69,0

29 70,5

30 72,0

31 73,5

32 75,0

33 76,5

34 78,0

35 79,5

36 81,0

37 és ennél több 83,0

Rokkantsági nyugdíj

185. §

(1) Szolgálati idejére tekintet nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult a

hivatásos állománynak az a tagja, aki a szolgálat- (munka-) képességét

legalább 67 %-ban elvesztette.

(2) A rokkantsági nyugdíj mértéke a nyugdíj megállapításáig szerzett, a

társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehetõ szolgálati idõ tartamától

és a rokkantság fokától függ. Ennek megfelelõen a rokkantsági nyugdíj összege:

A rokkantság

Ha a teljes szolgálati III. II. I.

évek száma csoportjában az illetmény-

átlag %-ában

0 50,0 55,0 60,0

1 50,5 55,5 60,5

2 51,0 56,0 61,0

3 51,5 56,5 61,5

4 52,0 57,0 62,0

5 52,5 57,5 62,5

6 53,0 58,0 63,0

7 53,5 58,5 63,5

8 54,0 59,0 64,0

9 54,5 59,5 64,5

10 55,0 60,0 65,0

11 55,5 60,5 65,5

12 56,0 61,0 66,0

13 56,5 61,5 66,5

14 57,0 62,0 67,0

15 57,5 62,5 67,5

16 58,0 63,0 68,0

17 58,5 63,5 68,5

18 59,0 64,0 69,0

19 59,5 64,5 69,5

20 60,0 65,0 70,0

21 61,0 66,0 71,0

22 62,0 67,0 72,0

23 63,0 68,0 73,0

24 64,0 69,0 74,0

25 65,0 70,0 75,0

26 66,0 71,0 76,0

27 67,5 72,5 77,5

28 69,0 74,0 79,0

29 70,5 75,5 80,5

30 72,0 77,0 82,0

31 73,5 78,5 83,5

32 75,0 80,0 85,0

33 76,5 81,5 86,5

34 78,0 83,0 88,0

35 79,5 84,5 89,5

36 81,0 86,0 91,0

37 és ennél több 83,0 88,0 93,0

(3) Akinek a 64. § (4) bekezdés szerinti rokkantságát az orvosi

felülvizsgálat megszüntette és a rokkantság idejét is beleszámítva a

szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkezik, a továbbiakban

szolgálati nyugdíjat kell megállapítani és folyósítani.

Baleseti ellátás

186. §

(1) A hivatásos állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggõ

balesete, sérülése vagy szolgálati eredetû betegsége alapján - ha a

szolgálati- (munka-) képesség-csökkenése a 67 %-ot eléri - baleseti

rokkantsági nyugdíjra, a 16 %-ot elérõ szolgálati- (munka-) képesség-csökkenés

esetén pedig baleseti járadékra jogosult.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíj, valamint a baleseti járadék mértéke

azonos a társadalombiztosítási rendelkezések szerinti baleseti rokkantsági

nyugdíj, illetõleg baleseti járadék mértékével.

Hozzátartozói nyugellátás

187. §

(1) A hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományból

nyugállományba helyezett személy elhalálozása esetén özvegyének (élettársának)

özvegyi nyugdíj, végkielégítés, gyermekének árvaellátás, szülõjének szülõi

nyugdíj jár.

(2) Az özvegyi nyugdíj az özvegyet az elhalt házastársa szolgálati

viszonyának idejére tekintet nélkül megilleti.

(3) Az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 %-a, amely az

elhalálozottat a III. rokkantsági csoportban nyugdíjként halála idõpontjában

megillette vagy megillette volna.

188. §

(1) A baleseti özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 %-a, amely a

sérültet, illetõleg a baleseti rokkantsági nyugdíjast a halál

idõpontjában a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj

címén megillette vagy megillette volna.

(2) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas nem a szolgálati kötelmekkel

összefüggõ baleset következtében halt meg, az özvegyi nyugdíj annak a

nyugdíjnak a 60 %-a, amely a nyugdíjast a halál idõpontjában a III.

rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette

vagy megillette volna.

(3) A hõsi halott után az özvegyet megilletõ özvegyi nyugdíj összege a

II. rokkantsági csoportban baleseti nyugdíj címén járó nyugdíj 70 %-a.

189. §

(1) Annak az özvegynek, akinek 12 hónapon túl is járó özvegyi nyugdíja

újabb házasságkötés folytán szûnt meg, egy évi özvegyi nyugdíjának megfelelõ

összegû végkielégítés jár.

(2) Az özvegyi nyugdíj továbbfolyósítása helyett végkielégítést kérhet az

az özvegy, akinek az özvegyi nyugdíjra jogosultságát az újabb házasságkötés

nem szünteti meg.

190. §

(1) Az árvaellátás összege árvánként az özvegyi nyugdíj 50 %-a. Annak az

árvának, akinek mindkét szülõje meghalt (szülõtlen árva), az özvegyi nyugdíj

teljes összegének megfelelõ árvaellátás jár.

(2) A szülõi nyugdíj összege az özvegyi nyugdíj összegével egyenlõ. Ha a

szülõi nyugdíjra többen szereztek jogot, a szülõi nyugdíj a jogosultakat

egyenlõ arányban illeti meg.

A nyugellátás megállapítása

191. §

(1) Az e törvény alapján járó nyugellátások megállapításáról elsõ fokon a

miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt.

(2) A határozat ellen a kézbesítésétõl számított 30 napon belül

keresettel a bírósághoz lehet fordulni.

192. §

(1) A nyugellátásra jogosultnak a nyugállományba helyezést követõ 2

hónapra nyugdíj helyett az utolsó havi illetményének alapul vételével

számított távolléti díjat kell kifizetni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja meghalt, az (1) bekezdés szerinti

távolléti díjat azoknak a nyugellátásra jogosult hozzátartozóknak kell

folyósítani, akik az elhalttal annak halálakor együttéltek.

XV. fejezet

KÉRELEM, PANASZ, SZOLGÁLATI JOGVITA

Kérelem

193. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával összefüggõ ügyben

szóban vagy írásban kérelmet terjeszthet elõ.

(2) A kérelmet szolgálati úton ahhoz a munkáltatói jogkört gyakorló

elöljáróhoz kell elõterjeszteni, akinek a kérelem elbírálása a hatáskörébe

tartozik.

(3) Az elöljáró a kérelem tárgyában 30 napon belül intézkedni köteles.

Szolgálati panasz

194. §

(1) A hivatásos állomány tagja egyénileg panaszt tehet, ha a szolgálati

viszonyára vonatkozó döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását

sérelmesnek tartja. Meghatalmazás alapján a hivatásos állomány tagjának

nevében panaszt nyújthat be az érdekképviseleti szerv és az ügyvéd is.

(2) A panaszt a döntést, intézkedést hozó (mulasztó) elöljárónál lehet

benyújtani, aki azt az ügyre vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul

felterjeszteni az elöljáró parancsnokhoz. Az elöljáró parancsnok jogszabály

eltérõ rendelkezése hiányában a panaszt 30 napon belül megvizsgálja és dönt.

Döntését a panaszt benyújtóval közli. Indokolt esetben ez a határidõ egy ízben

30 nappal meghosszabbítható.

(3) A hivatásos állomány tagja panaszával közvetlenül fordulhat az

illetékes ügyészséghez.

(4) A panaszjog gyakorlásában senkit sem lehet korlátozni. A panasztevõt

kivéve, ha a panasszal fegyelemsértés, szabálysértés vagy bûncselekmény

valósult meg a panasz megalapozatlanságának bebizonyosodása esetén hátrány

nem érheti.

Fellebbezés

195. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatos

ügyben a fegyveres szerven belüli eljárás során hozott elsõ fokú határozat

ellen a kézbesítésétõl számított 15 napon belül panaszt, fellebbezést nyújthat

be.

(2) A hivatásos állomány tagja halálának a szolgálati kötelmekkel való

összefüggése kérdésében hozott határozat ellen a 4. § r) pontjában

meghatározott közeli hozzátartozó nyújthat be fellebbezést.

(3) A panaszt, fellebbezést a szolgálati elöljáró, illetõleg a miniszter

által meghatározott szerv - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - 30 napon

belül bírálja el. Bonyolult ügyben ez a határidõ egy ízben 30 nappal

meghosszabbítható.

A bírósági út

196. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita

esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha

a) a fegyveres szerven belüli eljárásban a panaszát elutasították;

b) a sérelmes döntést a miniszter vagy a miniszter jogkörében eljáró

szerv hozta;

c) az a)-b) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított

jogosultságokkal kapcsolatos döntés vagy intézkedés megtétele illetve ezek

elmulasztása miatt joghátrány érte.

(2) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével

közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a fegyveres szerven belüli

eljárásról nem rendelkezik.

197. §

(1) A bíróság a szolgálati viszonynak felmentéssel történõ

megszüntetésérõl hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési

tilalomba ütközik, vagy egyébként jogellenes.

(2) Ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, a hivatásos

állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg

sem szûnt volna.

(3) A szolgálati viszony megszüntetésérõl hozott határozat hatályon kívül

helyezése esetén a hivatásos állomány tagját eredeti beosztásába vissza kell

helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát,

valamint a felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb

járandóságnak és a kárnak azt a részét, amelyet a hivatásos állomány tagja

munkaereje hasznosításával megkeresett vagy megkereshetett volna.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását

nem kívánta, ezt úgy kell tekinteni, mintha szolgálati viszonya a bírósági

határozat jogerõre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szûnt volna meg.

Ebben az esetben részére végkielégítés jár.

(5) A fegyveres szerv kérelmére a bíróság mellõzi az eredeti munkakörbe

történõ visszahelyezést, ha a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának a

felmentés esetén járó végkielégítés kétszeresének megfelelõ összeget

megfizeti. Ha pedig a hivatásos állomány tagja végkielégítésre nem lenne

jogosult, részére a 63. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg

kétszerese jár.

(6) Nem alkalmazható az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a

felmentés a rendeltetésszerû joggyakorlás követelményébe (5. §), a hátrányos

megkülönböztetés tilalmába (6. §), illetve felmentési tilalomba ütközik (58.

§).

(7) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben elõírtnál rövidebb

felmentési idõt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de

ilyen esetben a szolgálati viszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.

198. §

A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggõ

jogvitában a sérelmezett döntést hozó szervezeti egység, illetõleg az azt

helybenhagyó szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróság a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendõrség nem nyílt hivatásos

állományú tagjai esetén kizárólag a Fõvárosi Munkaügyi Bíróság jár el.

XVI. fejezet

SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS

199. §

(1) A hivatásos állomány tagjairól személyügyi alapnyilvántartást és

központi személyügyi nyilvántartást kell vezetni (továbbiakban együtt:

személyügyi nyilvántartások).

(2) Személyügyi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok

szervezeti egységénél, központi személyügyi nyilvántartást - a miniszter

döntése szerint - a minisztériumban vagy az országos parancsnokságon kell

vezetni.

(3) A személyügyi nyilvántartásokban kezelhetõ adatokat e törvény 7.számú

melléklete tartalmazza.

200. §

(1) A személyügyi alapnyilvántartás keretében a hivatásos állomány

tagjairól személyi anyaggyûjtõt kell vezetni, amely a szolgálati viszony

létesítésével kapcsolatos, a szolgálati viszony fennállása alatt és azt

követõen keletkezett iratokat és okmányokat, továbbá a szolgálati viszony

fennállása alatt készült minõsítéseket (szolgálati jellemzéseket) tartalmazza.

(2) A szolgálati viszony megszûnését követõen a személyi anyaggyûjtõt és

a nyilvántartható adatokat tartalmazó egyéb adatállományt további 50 évig a

szolgálati viszonyban állók nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni.

201. §

(1) A nyilvántartható adatok számítógépes rendszerben is feldolgozhatók.

A számítógépes személyügyi nyilvántartórendszer a fegyveres szerv, illetve a

minisztérium egyéb nyilvántartásaival (adatrendszereivel) csak az

adatszolgáltatás szükséges mértékéig, egyéb adatrendszerrel csak törvény

felhatalmazása alapján kapcsolható össze.

(2) A személyügyi alapnyilvántartás adatairól és változásairól az

állományilletékes szerv folyamatos adatszolgáltatást nyújt a személyügyi

központi nyilvántartásnak.

(3) A személyügyi nyilvántartásokból a (2) bekezdésen kívül csak

törvényben meghatározott szervek részére, a meghatározott céllal és

adattartalommal szolgáltathatók adatok.

202. §

A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve adatot átvenni

jogosult:

a) a saját adatait illetõen a hivatásos állomány tagja;

b) az alárendeltjei vonatkozásában

- a minõsítést végzõ személy,

- a szolgálati elöljáró,

- az állományilletékes parancsnok,

- az országos parancsnok és az illetékes helyettese;

c) a miniszter, az államtitkár, felügyeleti hatáskörében a helyettes

államtitkár;

d) a szervezeti egység, az országos parancsnokság, valamint a

minisztérium személyügyi szervének vezetõje és az arra feljogosított

beosztottja, valamint a fegyelmi ügyben eljáró személy;

e) a törvényben meghatározott egyéb szervek és személyek.

203. §

(1) A személyügyi alapnyilvántartás vezetéséhez az érintett személy

(saját magára vonatkozóan), valamint az adattal rendelkezõ szerv köteles

adatot szolgáltatni.

(2) A hivatásos állomány tagja jogosult a róla nyilvántartott adat

helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a

jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelõ köteles a helytelen

adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.

(3) A személyügyi nyilvántartás adatai közül a fegyveres szerv

megnevezését, a hivatásos állomány tagja nevét, továbbá a beosztására,

rendfokozatára és kitüntetésére vonatkozó adatot a hivatásos állomány tagja

beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A 202. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül - törvény eltérõ

rendelkezése hiányában - más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést,

javaslatot a személyügyi nyilvántartásban õrzött iratok alapján csak az

érintett hozzájárulásával lehet adni.

(5) A személyi anyaggyûjtõ a szolgálati hely tervezett vagy kérelmezett

változtatását megelõzõen az új szervezeti egység vezetõjének betekintésre

átadható. A 42. § (2) bekezdése szerinti - minisztériumon kívüli - más szerv

vezetõjének csak az érintett hozzájárulásával adható át.

XVII. fejezet

A NYUGÁLLOMÁNYÚAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

204. §

(1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy (a

továbbiakban: a nyugállomány tagja) a 205. §-ban meghatározott eset

kivételével egyenruháját viselheti, és rendfokozatát a nyugállományra utaló

megjelöléssel használhatja.

(2) A nyugállomány tagja és házastársa a 179.§ szerinti egészségügyi

szolgáltatáson túl jogosult a külön jogszabályban meghatározott kedvezményes

üdülésre. A házastársat e jog a nyugállomány tagjának halála után is

megilleti.

(3) A nyugállomány tagja változatlan feltételek mellett megtartja a

minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló

lakáshoz való bérleti jogát.

(4) A nyugállomány tagja rendfokozatban elõléptethetõ (kinevezhetõ), ha a

fegyveres szerv célja érdekében kifejtett tevékenységével arra érdemesült.

(5) Az egyenruha viselésének és a rendfokozat használatának a joga,

továbbá a lakás bérleti joga nem illeti meg a nyugállomány tagját, ha a

szolgálati viszonya az 53. § e)-f) pontja alapján, a hivatásos szolgálatra

méltatlanná váláson alapuló felmentés, vagy lemondás miatt szûnt meg.

205. §

(1) A nyugállomány tagja politikai rendezvényen egyenruhát nem viselhet.

(2) Ha a nyugállomány tagja a magatartása alapján az egyenruha viselésére

és a rendfokozatra méltatlan, annak viselésétõl, illetve használatától

eltiltható.

(3) Az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan az,

a) aki egyenruhában nyilvános helyen, mások elõtt megbotránkozást

keltõ magatartást tanúsít;

b) aki a fegyveres szerv megbecsülését és tekintélyét romboló

tevékenységet folytat;

c) akit szándékos bûncselekmény elkövetése miatt a bíróság

szabadságvesztésre ítélt.

XVIII. fejezet

SZOCIÁLIS ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁS

Szociális gondoskodás

206. §

A fegyveres szervek szociális gondoskodásának körébe tartozik:

a) a fegyveres szervek hivatásos és nyugállományú tagja, valamint

azok közeli hozzátartozói;

b) az elhunyt hivatásos és nyugállományú tag özvegye, árvája, amíg

ellátást folyósítanak számára, illetve az özvegy akkor is, ha saját jogú

nyugdíjat kap;

c) akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggõ

baleset, betegség miatt szûnt meg.

207. §

A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális

ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a fegyveres szerv

saját költségvetése terhére pénzbeni, természetbeni, személyes gondoskodást

nyújtó, továbbá szakosított ellátást biztosít.

A kegyeleti gondoskodás

208. §

(1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése

során az életét feláldozta, õt az illetékes miniszter hõsi halottá, vagy a

szolgálat halottjává nyilváníthatja.

(2) A miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a

hivatásos, valamint a nyugállomány tagját a szolgálat teljesítése során

szerzett érdemeire figyelemmel a fegyveres szerv, fegyvernem, helyõrség,

szervezeti egység halottjává nyilváníthatja.