1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
A Magyar Energia Hivatal fõigazgatójának beszámolója
a Hivatal 1994-95. évi tevékenységérõl
Elõadó: Dunai Imre
ipari és kereskedelmi miniszter
Budapest, 1995. október hó
Tartalomjegyzék
Oldal
A Hivatal fõbb tevékenységei és szervezete
................................................................ 3
Engedélyezési tevékenység
..............................................................................
........... 5
Árszabályozási, árelõkészítési tevékenység
................................................................ 8
Energiainformációs tevékenység
..............................................................................
... 10
Energiatakarékossági tevékenység
..............................................................................
12
Fogyasztóvédelmi tevékenység
..............................................................................
..... 14
A Magyar Energia Hivatal jogszabályokból adódó feladatainak jövõbeni
alakulása.. 16
Nemzetközi kapcsolatok
..............................................................................
................ 19
Függelék (A Magyar Energia Hivatal által ellenõrzött energia szektor
jellemzõi).............. 21-23
Mellékletek
..............................................................................
................................... 24-28
Ábrák
..............................................................................
............................................ 29-37
Táblák
..............................................................................
........................................... 38-48
A Hivatal fõbb tevékenységei és szervezete
A Magyar Energia Hivatal jogszabályokban meghatározott feladatai végzése során
az ipari és kereskedelmi miniszternek a 149/1994.(XI.17.) Korm. rendeletben
meghatározott hatáskörébe tartozó feladatok egy részénél közvetlen,
munkamegosztáson alapuló, igen eredményes munkakapcsolat alakult ki a két
szervezet között. Jelen beszámoló a Hivatal által végzett tevékenységek
áttekintését tartalmazza.
Az energiaszektor stratégiai szerepe, valamint tevékenységének jellegzetessége
- a vezetékes villamos energia és gázszolgáltatás természetes monopolhelyzete
- szükségessé teszi ezen szektor állami szabályozását. Az ilyen jellegû
gazdálkodó szervek állami szabályozása a fejlett piacgazdasággal rendelkezõ
országokban elfogadott, jogi szabályozással alátámasztott tevékenység. A
magyar gazdasági jogszabályalkotás keretében a gázszolgáltatásról szóló 1994.
évi XLI. törvény 4. §. alapján az energiaszektor szabályozási feladatainak
ellátására került megalapításra a Magyar Energia Hivatal (továbbiakban:
Hivatal).
A Hivatal feladatát és hatáskörét a gázszolgáltatásról szóló, már hivatkozott
törvény, valamint a villamos energia termelésérõl, szállításáról és
szolgáltatásáról rendelkezõ 1994. évi XLVIII. törvény határozza meg. Mûködését
a 2076/1994.(VIII.6.) Korm. határozat állapítja meg.
A Hivatal önálló feladattal és hatáskörrel rendelkezõ országos hatáskörû
államigazgatási szerv, melynek irányítását a Kormány, felügyeletét a kijelölt
miniszter látja el. Tevékenysége kiterjed a gázértékesítés és gázszolgáltatás,
valamint a villamos energia -termelés, -szállítás és -szolgáltatás
engedélyezésére, az igény-kielégítés és a szolgáltatás színvonalának
ellenõrzésére továbbá a fogyasztóvédelem ellátására, valamint az árképzési
módszerek, árváltozási javaslatok kidolgozására.
A Hivatal feladatait és hatáskörét az említett törvények végrehajtását
szabályozó rendeletek és egyéb jogszabályok, határozatok alakították és
folyamatosan alakítják. Az érintett jogszabályok jegyzékét az 1. melléklet
tartalmazza.
A mellékletbõl megállapítható, hogy a gáz- és a villamosenergia szolgáltatás
terén mûködõ természetes monopóliumokra vonatkozó legfontosabb szabályozások
megtörténtek és a szükséges kontroll-rendszer is kialakult.
A Hivatal különbözõ jogszabályokban meghatározott feladatai a következõk:
- a villamosenergia-termelésre, -szállításra, -szolgáltatásra, valamint a
gáz értékesítésre
és szolgáltatásra vonatkozó mûködési engedélyek kiadása, illetve
módosítása, erõmû-
létesítési engedélyek kiadása,
- az engedélyesek üzletszabályzatainak és üzemi szabályzatainak jóváhagyása
a fogyasz-
tói érdekképviseleti szervek véleményének figyelembe vételével,
- a nyilvánosságra hozandó információk körének meghatározása,
- a földgáz és a villamos energia hatósági árainak és áralkalmazási
feltételeinek elõké-
szítése,
- fogyasztói panaszok kivizsgálása, fogyasztói érdekvédelem
érvényesítése.
A feladatok ellátása érdekében a Hivatal
- elvégzi a törvényekben, más jogszabályokban, továbbá a mûködési
engedélyben fog-
lalt elõírások megtartásának ellenõrzését,
- érvényesíti az engedélyesekkel szemben a legkisebb költség elvét,
- érvényesíti az indokolt fogyasztóvédelmi szempontokat.
A Hivatal fõ céljai;
- olyan gazdasági feltételek elõkészítése és folyamatos biztosítása az
engedélyesek mû-
ködéséhez, hogy az engedélyezett tevékenységüket - annak hatékony
ellátása esetén -
nyereségesen végezhessék,
- fogyasztói érdekekvédelem szolgáltatók monopol-törekvéseitõl,
- a lehetséges versenyelemek érvényesítésével a mûködtetési költségek
reális szinten-
tartása.
A Hivatal a szervezeti és mûködési szabályzatot jóváhagyó 1075/1994. (VIII.
6.) Kormányhatározat alapján kezdte meg mûködését. Vezetõje a Fõigazgató, aki
képviseli a Hivatalt, közvetlenül irányítja az egyes szaktevékenységeket
irányító igazgatókat, évente beszámol a Hivatal tevékenységérõl az
Országgyûlésnek. A Hivatal tevékenységét az igazgatók által irányított
fõosztályok végzik.
Az Energiaszolgáltatási Fõosztály
- kiadja a mûködési és létesítési engedélyeket,
- ellenõrzi a vonatkozó törvényekben és a kiadott engedélyekben foglaltak
betartását,
- szervezi, feldolgozza, tárolja a szükséges információkat,
- intézkedéseket kezdeményez az energiaellátás folyamatosságának a
biztosítása érde-
kében.
A Fogyasztóvédelmi és Energiagazdálkodási Fõosztály feladata
- a gáz- és villamos energia árak elõkészítése, áralkalmazási feltételek
kidolgozása,
- a fogyasztói érdekvédelem érdekében szükséges tevékenység ellátása,
- a fogyasztói panaszok kivizsgálása,
- az energiatakarékosságot ösztönzõ elõkészítõ, szervezõ tevékenység.
A Hivatal szervezeti felépítését az 1. ábra szemlélteti.
A Kormány a 2076/1994. (VIII.6.) kormányhatározatában intézkedett a Hivatal
elhelyezésé-rõl, mûködési kiadásainak fedezetérõl. A Hivatal mûködési
költségeit 1994. évben egyrészt költségvetési támogatásból, másrészt eljárási
díjbevételbõl fedezte, melyet a 29/1994. (X.4.) IKM-PM együttes rendelet
szabályoz.
A 2076/1994. (VIII.6.) Kormányhatározat alapján a Hivatal mûködési költségeit
1995. évtõl un. nettó finanszírozási rendszerben az eljárási díjbevételbõl
kell biztosítani. Az 1994. év augusztusában létrehozott Hivatal jelenlegi
létszáma 58 fõ. A mûködés költségei az 1995. évi eljárási díjbevételekkel
fedezhetõk.
Engedélyezési tevékenység
A gázszolgáltatásról, valamint a villamos energia termelésérõl, szállításáról
és szolgáltatásá-
ról szóló törvények a Hivatal feladatává teszik;
- a mûködési és létesítési engedélyek kiadását,
- az engedélyesek által kidolgozott üzemi és üzletszabályzatok
jóváhagyását,
- a törvényekben és jogszabályokban, valamint a kiadott engedélyekben
foglalt elõírá-
sok betartásának ellenõrzését,
- az engedélyes szétválásának, más szervezettel történõ egyesülésének,
valamint az
engedélyes gazdasági társaság tulajdonhányadában bekövetkezõ jelentõs
változása
jóváhagyását,
- az engedélyes felszámolása esetén a folyamatos ellátás biztosítása
érdekében szüksé-
ges intézkedések elõírását,
- a kiadásra került engedélyek módosítását.
Az engedélyezési tevékenység során
- földgáz értékesítésre,
- földgáz szolgáltatásra,
- PB-gáz vezetékes szolgáltatására,
- villamos energia termelésére,
- villamos energia szállítására,
- villamos energia szolgáltatására
szóló mûködési engedélyek, valamint
villamos energia termelésére szolgáló új termelõ kapacitás (erõmû)
- elõzetes létesítési,
- létesítési,
- üzembehelyezési
engedélyének kiadása a Hivatal feladata.
A jelenleg engedélyköteles tevékenységet folytató gazdasági társaságok részére
szóló mûködési engedélyek kiadása 1995. augusztusáig bezárólag megtörtént.
A Hivatal a beszámolási idõszakban
6 db földgáz szolgáltatásra,
1 db földgáz értékesítésre és
1 db PB-gáz vezetékes szolgáltatásra
11 db villamos energia termelésre,
1 db villamos energia szállításra,
6 db villamos energia szolgáltatásra és
1 db villamos energia közvetlen szolgáltatására
adott engedélyt.
(Az engedélyesek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.)
A kötelezettek részérõl több új termelõ kapacitás ezévi elõzetes- és
létesítési engedélyké-
relmének benyújtását jelezték.
A mûködési engedélyek kiadása egy igen feszített ütemû, szerteágazó szakmai
ismeretet igénylõ, az országban ezideig nem gyakorolt, újszerû
tevékenységsorozat eredménye volt.
A mûködési és létesítési engedélyek kiadásának feltétele a jogszabályokban
rögzített tartalmú engedélykérelmek elbírálási kritériumának a kidolgozása és
az engedélyek tartalmi részének megfogalmazása. A részleteknek a Hivatal által
irányított energetikai szakértõi munkacsoportokban történõ megvitatása és
egyeztetése után a jogszabályalkotók, különbözõ állami-, kormányzati-, szakmai
és érdekképviseleti szervezetek, külföldi szakmai és jogi tanácsadók, valamint
állami intézmények közremûködésével, tanácsaik felhasználásával - az
energiaszektor érintett szervezeteivel történõ egyeztetések közbeiktatásával -
került sor az engedélyek megfelelõ véglegesítésére.
Az engedélyek alapvetõen meghatározzák az érintett vállalatok jogait, mûködési
területeit, kötelezettségeit és ezeken keresztül az energiaszektor jövõbeni
mûködési modelljét, illetõleg lehetõséget teremtenek - az engedélyen keresztül
- az állami és társadalmi érdekek érvényesítésére.
A Hivatal a mûködési engedélykérelmek elbírálásánál megköveteli, illetõleg
mérlegeli és minõsíti
- az engedélyes jogszerû mûködését igazoló okiratokat,
- a tevékenység ellátását biztosító munkaerõ és technikai eszközök
meglétét,
- a mûködtetett eszközök tulajdon szerinti megoszlását, az eszközök
mûködtetésével
kapcsolatos tulajdonosi szándékot,
- az engedélyes pénzügyi helyzetét, likviditását,
- a jegyzett tõke tulajdoni megoszlását,
- a tevékenység minõségét, a fogyasztókkal kialakított kapcsolatok
színvonalát,
- a hosszú távú üzletpolitikát, beleértve az energiaforrás-biztosítás
garanciáit.
Az engedélyezés során a Hivatal megkövetelte az engedélyköteles tevékenységgel
kapcsolatos kérdésekben más, országos szakhatóságok (Magyar Bányászati
Hivatal, Környezetvédelmi Felügyelõség) elõírásai és vizsgálati eredményei
alapján készült alkalmassági határozatokat, hatásvizsgálatokat elfogadó
nyilatkozatokat.
A fenti dokumentumok elbírálása során különös figyelmet kellett fordítani a
jelenlegi mûszaki, tulajdoni és gazdasági adottságokon kívül a közeljövõben
várható privatizáció utáni körülményekre is. A mûködési engedélyek kiadása
után a privatizáció következtében az engedélyesek gazdálkodási filozófiája,
érdekeltsége lényeges változáson megy keresztül. A privatizáció
lebonyolításának ugyanakkor elengedhetetlen feltétele a mûködési engedélyek
kiadása, hiszen a befektetõ így tudja az üzletkötéshez szükséges gazdasági és
mûszaki hátteret megfelelõ biztonsággal felmérni, egyúttal az eladó (állam)
úgy kerülhet jobb alkupozícióba, ha stabil gazdasági környezetet biztosít.
Ennek egyik igen fontos eleme a mûködési engedélyek kiadása, illetve a kiadás
feltételeinek egyértelmû, a nemzetközi gyakorlattal összhangban történõ
meghatározása.
A mûködési engedélyekben a Hivatal - az engedélyesek mûködési szabadságának
biztosítása mellett - gondoskodott a nemzetgazdasági érdekek és az ellátási
színvonal folyamatos emelési kötelezettségét érvényre juttató követelmények
rögzítésérõl, valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítésérõl.
A szabályozási környezettel való harmonizálás érdekében új, illetve módosított
jogszabályok szakmai elõkészítése is szükségessé vált. A beszámolási
idõszakban a Hivatal három kormány- és hét miniszteri rendelet szakmai
tervezetét készítette el.
Az engedélyezési tevékenység körébe tartozik az engedélyesek üzemi és
üzletszabályzatainak elbírálása és jóváhagyása. Az energiaszektor szereplõinek
mûszaki és gazdasági kapcsolatait leíró üzemi szabályzatok biztosítják a
villamosenergia termelõk és a szállító, a szállító és a szolgáltatók, valamint
a földgáz értékesítõ és a -szolgáltatók közti kapcsolatok egyértelmûségét, az
ellátásbiztonságot szavatoló mûködés során érvényesíthetõ jogokat és
kötelezettségeket.
A mûködési tevékenységhez kapcsolódóan a Hivatal feladata az érvényességi
idõtartam lejárta után a mûködési engedélyek kétévenkénti, valamint a
megváltozott adottságok miatt az érvényességi idõtartamon belül elvégzett
kötelezõ módosítások felülvizsgálata és jóváhagyása. A kiadásra került
kormányrendelet szerint a korlátozás eljárási rendjét, mértékét a szállító,
illetve a fogyasztókra lebontott korlátozási sorendet a szolgáltató határozza
meg. A fogyasztók korlátozási sorrendjét a Hivatalnak kell jóváhagynia.
Az engedélyezési és a jogszabály-elõkészítési tevékenység mellett a Hivatal
gondot fordít az energiapolitikai célokkal kapcsolatos ismeretterjesztésre. Az
érdeklõdés hazai és külföldi részrõl egyaránt igen nagy. A tájékoztatás formái
sokfélék; többek között
- sajtótájékoztatók,
- a nyomtatott és elektronikus sajtó információkkal történõ ellátása,
- szakmai és társadalmi konferenciák tartása, azokon való aktív
részvétel,
- külföldi és hazai érdeklõdõk fogadása, velük való közvetlen
véleménycsere útján tö-
rekszik a Hivatal a társadalom és a gazdaság számára egyaránt újszerû
tevékenység
ismertetésére, a folyamatos tájékoztatásra.
Árszabályozási, árelõkészítési tevékenység
A Hivatal árszabályozási és árelõkészítõ tevékenységét a hivatkozott
gáztörvény és villamosenergia törvény határozza meg. Az e törvényekben foglalt
felhatalmazás alapján a Hivatal kompetenciája az árak és áralkalmazási
feltételek, a hálózatfejlesztési hozzájárulás számítási szabályainak
elõkészítése, a legkisebb költség elvének a szolgáltatók és az értékesítõk
mûködésében történõ érvényesítése, az árképzés és áralkalmazás részletes
szabályainak kialakítása, az árszínvonal és az árak (díjak) felülvizsgálata.
Mindebbõl adódott, hogy a Hivatal már a megalapítása pillanatában egy nagy
horderejû árintézkedés elõkészítésébe foghatott: az 1993. októberében
benyújtott "Az 1994. évi áralakulásról és az infláció mérséklésérõl" szóló
kormány-elõterjesztés kapcsán született 3399/1993. (X.21.) sz.
kormányhatározat értelmében a hatósági áras energiahordozók 1994. évi
áremelését az év közepén kellett volna megvalósítani. A Kormány 3241/1994.
(VIII.3.) számú határozatában szeptemberi határidõ megjelöléssel felkérte az
ipari és kereskedelmi minisztert, hogy az érdekeltekkel egyeztetett módon
tegyen javaslatot az energia-áremelés mértékére és idõbeni ütemezésére.
Többszöri egyeztetés után a Kormány úgy döntött, hogy többszakaszos áremelés
helyett 1995. január 1-jétõl bevezethetõ együtemû árintézkedésre kell
javaslatot tenni. A javaslat alapján az ez év elején életbe léptetett földgáz
és villamos energia árakat (díjakat) a 10. és 11. táblázatok tartalmazzák.
A Hivatal az áremelési javaslatok készítését megelõzõen elvégzett részletes
költség-felülvizsgálat során sem ismerte el a késõbbre halasztható költségek
1995. évre elõrehozott fedezetének indokát, és ezek alapján a társaságok által
igényeltnél mindenütt kisebb százalékos mértékû áremelésre tett javaslatot.
Az 1995. elején megvalósított energiahordozó áremelések elõkészítésével
egyidõben folytak azok a munkálatok is, amelyek a gázszolgáltató és a villamos
energia szolgáltató társaságok privatizációját elõsegítõ kormányhatározatok
megalapozására irányultak. Ezen határozatok szerint "1995. január 1-jéig be
kell vezetni és ezt követõen rendszeres kiigazításokkal tartani kell a
törvényekben foglaltaknak megfelelõ költségarányos árakat, az egységesen
alkalmazandó és egyértelmûen megfogalmazott árképzési elvek és módszer
alapján".
A törvényi szabályozások és a hivatkozott kormányhatározatok által megszabott
feladatok teljesítéseként a Hivatal mind a földgáz, mind a villamos energia
vonatkozásában olyan árkövetõ mechanizmus kidolgozását célozta meg, amely
- tartalmazza az árak (díjak) konkrét meghatározásának algoritmusát,
- a jelenlegi tarifarendszer keretén belül is alkalmazható,
- a termelõi infláció követésére épít,
- a hatékonyságjavítás érdekében az inflációnál kisebb költségnövekedést
ismer el,
- lehetõséget nyújt szükség esetén évközi korrekcióra,
- négy-öt évig mûködõképes,
- kiszámíthatóvá teszi az áremelési lépéseket,
- kielégíti a szakmai befektetõket is.
A Kormányzaton belüli egyeztetések után a Hivatal által többször átdolgozott
javaslatot a Kormány 1995. júliusában tárgyalta meg, s olyan határozatot
hozott, amelyek tartalmazzák az 1997-ig terjedõ idõszak áremelési lépcsõit és
a földgáz- valamint a villamos energia szektor középtávú árszabályozásának
kereteit. A kidolgozott képletek alkalmasak arra, hogy e két nagy
nemzetgazdasági terület árait az ezredforduló után is a törvényekben
lefektetett követelmények betartásával szabályozza.
Az említett Kormányhatározatok alapján a Hivatal elõkészítette az 1995.
szeptember 1-jei
8 %-os áremelést, amely egységesen érintette a villamos energia és a földgáz
minden díjtételét illetve fogyasztói csoportját. (Az új árakat a 10. és a 11.
táblázat tartalmazza.)
A földgáz- és a villamos energia törvényben elõírt feladatoknak megfelelõen a
Hivatal az érdekeltekkel történõ egyeztetések alapján elkészítette a
hálózatfejlesztési hozzájárulások számítására vonatkozó javaslatait. E
javaslatok kidolgozásánál az alábbi szempontokat érvényesítettük:
- legyen könnyen áttekinthetõ és alkalmazható,
- lehetõség szerint igazodjon mind a szolgáltatók, mind a potenciális
fogyasztók igé-
nyeihez és pénzügyi lehetõségeihez,
- ne kívánjon túlzott adminisztrációt,
- csökkentse a keresztfinanszírozást,
- csökkentse a fogyasztó kiszolgáltatottságát.
A hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló miniszteri rendelet a villamos
energia esetében 1995. július 25-én, a földgáz esetében augusztus 8-án jelent
meg.
Energiainformációs tevékenység
A Hivatal feladatainak ellátásához igen sokféle információ szükséges. Az egyes
szakmai területeket nagy részét az Energiainformációs Osztály látja el
adatokkal. Az információs rendszer szervezését, az adatok döntõ részének
feldolgozását az Energiainformációs Osztály végzi. Itt történik az egyes
osztályok igénye szerinti adat-elõkészítés, illetve szükség szerint a
különleges, egyedi adatigények kielégítése is. Az osztály tevékenysége
kiterjed
- az információs rendszer kialakítására, szervezésére, mûködtetésére,
- a többi osztály információigényének kielégítésére,
- a számítógép állomány mennyiségi és minõségi fejlesztésére, a használatba
kerülõ
szoftverek beszerzésére,
- a Hivatal tevékenységével összefüggõ önálló elemzések végzésére.
A Hivatal szakmai információs rendszerének kialakításánál figyelembe kellett
venni
- a Hivatal tevékenységének információigényét,
- az érvényes jogszabályok által biztosított lehetõségeket (meglévõ
adatszolgáltatások
igénybevétele, törvényi felhatalmazás),
- az adatszolgáltatók (engedélyesek) információs adottságait,
- az országos adatgyûjtésekhez való igazodást,
- a korszerû adatfeldolgozás és -tárolás feltételeit.
Az információs rendszernek tartalmaznia kell
- az engedélyesek egyedi adatait,
- az országos és ágazati szintû összesített adatokat,
- a Hivatal egyes tevékenységeinek végzése során keletkezett információkat.
Az összegyûjtött, feldolgozott, elemzett és tárolt adatok köre
- energetikai információkra,
- mûszaki objektumok adataira,
- gazdálkodási adatokra,
- munkaügyi adatokra,
- üzembiztonsági információkra
terjed ki.
A hatékony mûködéshez szükséges információk körének és tartalmának
meghatározása után jelenleg a Hivatal az engedélyesekkel, mint
adatszolgáltatókkal széleskörû egyeztetéseket folytat a rendszeres információ-
átadás legcélszerûbb formáinak kialakítására. E munka keretében az
adatszolgáltatók belsõ információs rendszerének feltérképezésére került sor.
A jelenleg rendelkezésre álló információk feldolgozása a szakmai osztályokon
és az Energiainformációs Osztályon mûködtetett számítógépeken történik.
A számítógép-állomány bõvítése PHARE projekt keretében az IKM-ben kialakítás
alatt álló számítógépes hálózat részeként folyamatban van.
PHARE projekt keretében fejlesztés alatt áll egy olyan Energia Információs
Rendszer kiala-kítása, mely alkalmas
- az érintett szervek vezetõinek idõszerû információkkal történõ
ellátására,
- az állami szervek közötti gyors és hatékony információ-csere
lebonyolítására,
- nemzetközi információs adatbázisok használatára.
A Hivatal információszervezési tevékenysége a belsõ információs rendszer
kialakításán kívül kiterjed az IKM-ben kialakításra kerülõ energiainformációs
rendszer szervezésében való közremûködésre, továbbá az országos
energiastatisztikai rendszer korszerûsítését célul kitûzõ tevékenységre.
Mindkét tevékenység PHARE projekt keretében történik.
A Hivatal szervesen kapcsolódik a nemzetközi energiainformációkat gyûjtõ és
felhasználó szervekhez. Rendszeresen ad információkat a különbözõ szervezetek
részére az energiahordozó árak vonatkozásában, ugyanakkor elemzi a nemzetközi
energiastatisztikai adatokat.
A hazai energiastatisztikai kapcsolatokat az Országos Statisztikai
Adatgyûjtési Program (OSAP) keretében kiadásra kerülõ, a KSH és az IKM által
elrendelt adatgyûjtésekbõl származó információk átvétele és további
feldolgozása jelenti.
Energiatakarékossági tevékenység
A Hivatal a természetes energetikai monopóliumok mûködésének állami
befolyásolása és ellenõrzése során az ellátásbiztonság, a megfelelõ
szolgáltatási és díj-színvonal biztosítása mellett egyenrangú szempontként
kezeli az energiahatékonyság-növelés követelményét. Ezt a követelményt mind a
fogyasztók, mind a felügyelt energiaszektor tekintetében, a jogi és
közgazdasági szabályozás kialakítása, továbbfejlesztése keretében érvényesíti.
A Hivatal által kiadott mûködési engedélyek, a jóváhagyott üzletszabályzatok
és az azokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok tartalmazzák azokat a feladatokat
és elvárásokat, amelyeket az adott engedélyes saját tevékenysége ellátásakor,
illetõleg a fogyasztói oldallal való kapcsolataiban köteles figyelembe venni.
Az üzletszabályzatok rögzítik, hogy a szolgáltatott energia racionális és
takarékos felhasználását, a források hatékony igénybe vételét - a fogyasztói
és szolgáltatói érdekek összehangolása során - a legkisebb költség szintjén
ismeri el a bevezetésre kerülõ díjrendszer. Ugyanakkor - tekintettel arra,
hogy az energiafogyasztók egy része csak korlátozott mértékben befolyásolható
ár- és tarifapolitikával, - feltétel, hogy az engedélyes szolgáltatók
mûködjenek közre a fogyasztó-oldali hatékonyság javításában, s például a
termelési források fejlesztésénél a fogyasztó-oldali beavatkozással elérhetõ
megtakarítási lehetõségeket is vegyék figyelembe.
A szolgáltatók által kötelezõen létrehozott fogyasztói irodák hálózata
jelentõs bázisa a fogyasztói energiatakarékossági tájékoztatásnak,
tudatformálásnak, elsõsorban az energiatakarékos készülékek, technológiák
megismertetése, minõsítése, a fogyasztóoldali energiahatékonyság-növelést
célzó javaslatok, referenciák révén. A Hivatal gondot fordít a lakossági
felvilágosításra, az energiahordozók áremelésének elfogadtatására, a
fogyasztói tudatformálásra.
Fontos racionalizálási törekvés, ha a szolgáltatói kör részére elõírt
energiagazdálkodási terv
- amely a rövid- és középtávon várható igények alakulását és az igények
kielégítésének tervezett módját tartalmazza - az integrált forrástervezés
módszerével kerül kialakításra, s amely alapján kiválaszthatók azok a
fogyasztói oldal igénycsökkentését szolgáló (DSM) akciók, amelyek a mûszaki
rendszer egyes pontjain, vagy a vertikum forrásoldalán kisebb költséggel
megvalósíthatók, mint az adott - egyébként szükségesnek ítélt - fejlesztés.
Megteremtõdik ezáltal annak a feltétele, hogy az energiarendszer
kapacitásfejlesztésének, illetõleg a kapcsolódó mûszaki rendszerbeli elemek
beépítésének költségei és a fogyasztói energiatakarékosságra irányuló
beavatkozások költségei összevethetõk lesznek, s ebben a megközelítésben az
energia vertikum nem feltétlenül növekedés-orientált.
A Hivatal megalakulása óta igyekszik összhangot teremteni az
energiatakarékosság, illetve az országos energiahatékonyság-növekedést
szolgáló feladatok és a pénzügyi eszközrendszer között, hiszen a piaci
kamatozású hitelek mellett csak az ún. "német szénsegély" kedvezményes
energiatakarékossági hitelkeret jelent segítséget a beruházóknak.
A Hivatal energiatakarékosságot segítõ munkájának a sikerességéhez
elengedhetetlen feltétel a reális energia-árrendszer hatályba lépése. Nem
kevésbé fontos tényezõ a privatizáció során kialakuló új tulajdonosi és
államérdekek összehangolásának a feltételrendszere.
Hazai részrõl lezárultak a belsõ egyeztetések a PHARE 1995-1999. évekre szóló
középtávú energetikai indikatív programja véglegesítésére. Jelentõs
elõrelépés, hogy a magyarországi energiahatékonyság növelése céljából a PHARE
5 MECU nagyságú rulírozó hitelkeretet hoz létre, s a lakossági
energiamegtakarítások támogatására a Hivatal szakmai felügyeletével kerül
felhasználásra már 1996 elején 2 MECU külsõ forrás.
Az Európai Energia Charta aláírásával Magyarország kötelezettséget vállalt -
többek között - arra is, hogy nemzeti energia ügynökséget hoz létre. Az ipari
és kereskedelmi miniszter Magyarország nemzeti energiahatékonysági ügynöksége
hivatalos kapcsolattartó szervezetének a Hivatalt jelölte ki. A Hivatal
PHARE-segítség igénybevételét kezdeményezte a nyugat-európai országok
energiahatékonyság-ügynökségeit összefogó EnR-hálózatot képviselõ NOVEM cégen
keresztül.
Fogyasztóvédelmi tevékenység
A Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenységének törvényi alapjait a
gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 7. §-a, valamint a villamos
energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi
XLVIII. törvény 8. §-a biztosítják. E törvényeknek megfelelõen a Hivatal
Fogyasztóvédelmi Osztálya jár el a fogyasztói megkeresések ügyében.
A törvényi meghatalmazás keretei között a Hivatal fogyasztóvédelmi
tevékenysége a következõkre terjed ki:
- a gáz- és villamos energia szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói
panaszok összegyûj-
tése, kivizsgálása,
- az elõzõ ponttal kapcsolatos törvényértelmezési problémákra
törvényalkotói állásfog-
lalás kérése,
- a fogyasztóvédelmi tevékenység szervezése, ezen belül:
= a fogyasztói érdekképviseleti szervezetekkel való
kapcsolatfelvétel és a velük
való együttmûködés szabályainak kidolgozása,
= a fogyasztóvédelem részletes szabályainak kidolgozása,
= a Hivatal fõigazgatója mellett mûködõ Energetikai Érdekképviseleti
Tanács
(EÉT) létrehozásának elõkészítése,
- a villamos és gázenergia szolgáltató cégek üzletszabályzatainak
jóváhagyása.
A megalakulást követõen a Hivatal fogyasztóvédelemmel kapcsolatos legfontosabb
feladata, hogy a fogyasztók minél szélesebb körében váljon ismertté ez a
tevékenység. Ennek érdekében a Hivatal a fogyasztók érdekképviseleti
szervezeteivel, illetve különbözõ fórumokon közvetlenül a fogyasztókkal vette
fel a kapcsolatot.
Ezt követõen több megkeresés (számszerint 80-90 db) érkezett be a fogyasztók
részérõl, amelyek közül ez ideig 64 db kivizsgálása és lehetõség szerinti
elintézése megtörtént. A Hivatal a törvények szellemében ösztönzi azokat a
törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a fogyasztó és a szolgáltató
elõször egymással egyeztessen a vitás kérdésekben.
A gázszolgáltatással kapcsolatos beadványok döntõ többsége a gázmérõk és
nyomásszabályozók költségtérítése és tulajdonlása ügyében érkezett, nagyobb
csoportot képeznek a számlázással kapcsolatos megkeresések, valamint az ún.
"hálózatfejlesztési hozzájárulás" ügyében beérkezett panaszok.
A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatban a "hálózatfejlesztési
hozzájárulás"-ra vonatkozó megkeresések dominálnak. Az újonnan kiadott
miniszteri rendelet ezeket a vitákat várhatóan csökkenteni fogja. A számlákkal
kapcsolatos panaszok itt is nagy hányadot képviselnek.
Speciális problémaként jelentkezik az ellátási kötelezettség témakörébe
tartozóan az a helyzet, amikor az ún. fõfogyasztó valamilyen okból történõ
megszûnése után az általa ellátott alfogyasztók részére a szolgáltatás
megszakadhat.
A közvilágítással kapcsolatban felmerült - fõként a helyi önkormányzatokat
érintõ - kérdések jelentõs része megoldódott a vonatkozó jogszabály
módosításával.
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és a Hivatal közötti szoros
munkakapcsolat és jó operatív együttmûködés keretében az egységes
jogszabályértelmezés érdekében a Hivatal több esetben törvényalkotói
állásfoglalást kért és kapott a minisztériumtól, közöttük:
- a lakossági gázmérõ, és nyomáscsökkentõ berendezések díjának
kiegyenlítése,
- a lakossági árammérõk díjának kiegyenlítése,
- a 200 m3 /h gázmennyiség alatt fogyasztókra vonatkozó tervek
felülvizsgálata,
jóváhagyása illetve e tevékenységek díjmentessége
témakörökben.
A Hivatal megalakulását követõen kereste a kapcsolatokat a fogyasztói
érdekképviseleti szervezetekkel, ennek eredményeképpen jelenleg 31 olyan
szervezettel áll kapcsolatban, amelyek megfelelnek az érdekképviseletekre
vonatkozó szabályozásoknak.
A Hivatal eddigi mûködése során számos esetben vette igénybe az
érdekképviseleti szerveze-tek munkáját a különbözõ rendeletek elõkészítésénél,
a szolgáltatók üzletszabályzatainak véleményezésénél, az Energetikai
Érdekképviseleti Tanács megalakulását elõkészítõ tevékenységénél.
A Hivatal tevékenységét szakmai és társadalmi szinten hivatott támogatni a
Kormány rendelkezése alapján megalakított EÉT, mely a fogyasztói érdekek
képviseletének intézményesített szervezete. Eddigi ülésein a szervezet
alapszabályának elfogadására, a Hivatal tájékoztatóinak megvitatására és az
energiafogyasztók panaszügyeinek intézésére került sor.
Az Energetikai Érdekképviseleti Tanácsban
- a Magyar Energia Hivatal vezetõi,
- a fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezetei és
- a szolgáltatók (engedélyesek) által delegált tagok
vesznek részt, így az EÉT háromoldalú érdekegyeztetõ fórum (3. melléklet).
Fentiekhez szorosan kapcsolódik, hogy jelenleg folyik - a törvényekben elõírt
kötelezettség alapján - a fogyasztóvédelem részletes szabályainak kidolgozása.
Ennek elkészítése ugyancsak az érdekképviseleti szervezetek véleményezõ
tevékenységének igénybevételével fog megtörténni. E szabályok a
fogyasztóvédelmi tevékenység egészére vonatkoznak és a tevékenység minden
részére kiterjednek, a fogyasztói panaszok fogadásától kezdõdõen, a megtett
intézkedéseken keresztül egészen az egyes ügyek végleges lezárásáig.
Az elkövetkezendõ idõben a Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenységének fontos
eleme, hogy az üzletszabályzatokban lefektetett szabályokat a fogyasztókkal
megismertesse és gondoskodjon arról, hogy a szolgáltatók ne térjenek el az
üzletszabályzatokban foglaltaktól.
A Magyar Energia Hivatal jogszabályokból adódó
feladatainak jövõbeni alakulása
Az elõzõekben részletesen bemutatásra kerültek a Hivatal által megalapítása
óta végzett tevékenységek, melyek köre a közeljövõben jelentõs szerkezeti
változáson megy át.
Az engedélyezéssel kapcsolatos tevékenység - a jelenleg már mûködõ szervezetek
mûködési engedélyének kiadása után - a folyamatban lévõ 6 beadott, továbbá a
jogszabályokban meghatározott, jövõben benyújtásra kerülõ létesítési és
mûködési engedélykérelmek elbírálására, illetve a már kiadott engedélyek
módosítására terjed ki.
Az engedély módosítási eljárása során a gázszolgáltatási tevékenység hatályát
olyan térségek ellátására is ki kell terjeszteni, amelyeknél a létesítést nem
a gázszolgáltató végezte. Ennek az eljárásnak a során az energia-piacra is
alkalmazni kell az állami szabályozásnak azokat az eszközeit, amelyek
nemzetközileg is elfogadottak a monopol helyzetû közszolgáltatás területén.
Meg kell kezdeni a kiadásra került mûködési engedélyekben szereplõ elõírások
végrehajtásának illetve betartásának ellenõrzését célzó munkát, mely a jövõben
a Hivatal tevékenységében egyre növekvõ szerepet kap. Az ellenõrzési
tevékenység munkafázisainak kialakítása, a felülvizsgálatok
információigényének összeállítása, a lebonyolítás ügymenetének meghatározása
folyamatban van. Az év második felében ezt az ellenõrzési munkát a Hivatal
megkezdi.
A Hivatal a jövõben kidolgozásra és kiadásra kerülõ irányelvei, közérdekû
határozatai révén biztosítja az energiaszolgáltatás megfelelõ színvonalának
folyamatos emelését (pl. fogyasztói elégedettség-, üzemzavarok egységes
nyilvántartása, összevetése), az engedélyezési eljárások átláthatóságát (pl.:
pénzügyi tervek elvárt tartalma).
A Hivatal feladatai között szerepel az engedélyes szervezetében bekövetkezõ
tulajdoni változások figyelemmel követése, a jelentõsebb tulajdoni hányad-
változás jóváhagyása. A közeljövõ privatizációs folyamatából következõen
néhány hónapon belül rendkívüli igénybevételre kell számítani.
Folyamatos feladata a Hivatalnak a földgáz és a villamosenergia árak
szabályozása kapcsán a legkisebb költség elvének érvényesítése. Még az 1997-
tõl érvényesítendõ új ármechanizmus bevezetése elõtt elõ kell készíteni a
Kormány határozataiban elõírt 1996. máciusi áremelést és 1996. szeptemberéig
átfogó költségfelülvizsgálatok és -elemzések alapján sort kell keríteni az
1997. évi induló árak - törvényben elõírt módon való - meghatározására. A
monopolhelyzet-ben lévõ energetikai társaságok által érvényesíthetõ árak
kialakítása a Hivatal által elismert költségek és elfogadott arányú nyereség
alapján történhet.
A földgáz és a villamos energia árának tartalmaznia kell
- a hatékony mûködést biztosító költségeket,
- az indokolt befektetések megtérülését,
- a környezetvédelmi elõírások teljesítéséhez szükséges költségeket,
- a folyamatos és biztonságos szolgáltatáshoz szükséges
tartalékkapacitások biztosí-
tásának költségeit,
- a tartós mûködéshez szükséges nyereséget.
Ezen költségtételek indokoltságának elbírálása - beleértve a hatékonyabb
mûködésre, költségtakarékosabb gazdálkodásra való ösztönzést és a belsõ
erõforrások mozgósítását elõsegítõ fejlesztések elõtérbe helyezését - a
Hivatal feladata lesz. A feladat ellátása - mely tulajdonképpen a
fogyasztóvédelem egyik legmarkánsabb eleme - az engedélyesek gazdálkodásának
átláthatóságát, igen részletes megismerését és folyamatos elemzését teszi
szükségessé. E munka során kell kialakítani azt a korrekt, kölcsönös bizalmon
alapuló kapcsolatrendszert, mely biztosíthatja az energiaszektor jövõbeni
folyamatos, gazdaságos és zavarmentes mûködését.
A Hivatal átfogóan felül kívánja vizsgálni a villamos energia és a földgáz
tarifarendszerét egy új, a költségarányokhoz jobban igazodó földgáz- és
villamos energia tarifarendszer kialakítása céljából. Az ezt célzó feladatterv
kidolgozása megkezdõdött, az új tarifarendszereket - széles körû szakmai és
társadalmi egyeztetés után - várhatóan valamelyik 1996. évi áremeléssel
párhuzamosan lehet majd bevezetni.
A Hivatalnak folyamatosan fel kell készülnie az 1997-ben életbe lépõ új
árszabályozási rendszerek mechanizmus-szerû mûködtetésére, ami szükségessé
teszi a részletes szabályok, a konkrét metodikák és a világos eljárásrend
kialakítását.
Ezen feladatok elvégzése során - a feladatok jellegébõl adódóan - egy sor
egymásnak ellent mondó érdeket kell integrálni, ami a Hivataltól nagyfokú
körültekintést és rugalmasságot követel meg.
A fogyasztóvédelem a Hivatal kiemelten fontos feladata. Piacgazdasági
szempontból különösen nagy horderejû, amikor a profitorientált gazdálkodó
szervezetek és a monopolhelyzet miatt kiszolgáltatott fogyasztók között
felmerülõ érdekellentéteket kell értelmezni és feloldani. A Hivatal
fogyasztóvédelmi tevékenységének eredményes ellátása érdekében szükséges az
Energetikai Érdekképviseleti Tanács fokozott bevonása a munkába.
A jövõben tovább kell folytatni az energiatakarékosság országos szintû
eszközrendszerének kialakítását. Az energiatakarékosságot elõsegítõ, azt
preferáló ösztönzõ rendszer kialakítása, az energiatakarékos készülékek
minõsítési rendszerének kidolgozása és minél hamarabb történõ bevezetése, az
energiafelhasználás hatékonyabbá tételének elengedhetetlen feltétele. A
Hivatal célja minél több - fõleg külföldi - pénzeszköz felkutatása és a
program finanszírozásába történõ integrálása. Ennek érdekében a már kialakult
kapcsolatokat a nemzetközi szervezetek segélyprogramjaira tovább kell
fejleszteni, és az energiatakarékosság jogi szabályozása érdekében konkrét
javaslatokat, elõterjesztéseket kell kidolgozni.
Az energiainformációs tevékenység fejlesztésére a jövõben több területen kerül
sor. A Hivatal adatbázisának kiépítése után az információs rendszer folyamatos
és hatékony mûködtetése az idõszerû feladat. A Hivatal célja, hogy - a
szükséges technikai fejlesztések biztosítása esetén - a közvetlen számítógépes
kapcsolatok, esetleg hálózat kiépítésével egy hatékonyan mûködõ energetikai
információs rendszert mûködtessen. Az eddigi tapasztalatok alapján indokolt a
számítógép állomány minõségi bõvítése. Az elmúlt idõszak alkalmas volt arra,
hogy az egyes osztályokon a kialakult számítógép igények alapján ki lehessen
dolgozni egy számítástechnikai stratégiát, mely kijelöli a szükséges
fejlesztések irányát. Az összeállításra kerülõ fejlesztési stratégia
tartalmazza a hardver és szoftver igényeket, megvizsgálja a belsõ hálózat
kiépítésének és az IKM energetikai adatrendszeréhez való kapcsolódás
lehetõségeit.
A Hivatal által ellenõrzött terület (földgázipar és -ellátás, villamos energia
termelés, -elosztás, -szolgáltatás) az országos energiafogyasztás 2/3 részét
képviseli. E területrõl a Hivatal nem nélkülözheti a megfelelõ energetikai
(energiahordozó értékesítés, -felhasználás, -termelés) információkat. A
Hivatal által összeállításra kerülõ információk szerves részét képezhetik az
országos energiamérleg-számítás adatrendszerének, míg a Hivatal tevékenységét
nem érintõ, az ország energia-felhasználásának kisebb, kb. 1/3 részét kitevõ
energiaforrások illetve
-felhasználások regisztrálása más szervezetnél is végrehajtható.
A Hivatal eddigi és jövõbeni feladatai között igen fontos szerepet kap az
energetikai jogszabályalkotás folyamatában való aktív közremûködés. A Hivatal,
mint jogalkalmazó gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy az érvényes jogszabályok
eltérõ értelmezésébõl, illetve nem szabályozott területek elbírálásából
nézeteltérés támad közte és az ügyfél között. Ilyen esetekben - az eddigi
gyakorlatot folytatva - a Hivatal felveti az érintett jogszabály
módosításának, vagy új jogszabály kiadásának szükségességét.
A Hivatal feladatát képezi - az érintett energiaszektor tevékenységének
ellenõrzésén túl - annak biztosítása, hogy az ágazat gazdálkodását
reprezentáló információk széles körben nyilvánosságra kerüljenek. A
közvélemény tájékoztatása a szektor tevékenységérõl kiemelten fontos
társadalmi és politikai kérdés. A gazdasági társaságoknak a számviteli törvény
alapján gazdálkodásukat bemutató, összefoglaló adataikat (mérleg,
eredménykimutatás) rendszeresen közzé kell tenni. Ezen kívül az
energiaszektorra más, a szakmai tevékenységükkel összefüggõ információkra
kiterjedõ adatközlési kötelezettség is vonatkozik. Ezen kötelezettség
teljesíthetõsége érdekében a közzétételre kijelölt adatok körét a Hivatal
meghatározza és a rendszeres közlés megtörténtét ellenõrzi.
Fontos feladat a Hivatal jogkörének egységes kormányzati értelmezése, ami
nagyban csökkentené a különbözõ felelõsségi körök összekuszálódásának
veszélyét. Ez a veszély már ma is érezhetõ az árszabályozással kapcsolatos
kérdések esetében. A törvények alapján pl. a hõenergia árának megállapításához
a Hivatalnak nincs köze illetve jogosítványa, a valóságban azonban az ezzel
kapcsolatos elõkészítõ munkát is a Hivatal végzi. Ennek egyértelmû
szabályozása esetén a Hivatal is felelõsségteljesebben láthatná el feladatát.
Nemzetközi kapcsolatok
A Hivatal megalakulása óta folyamatosan építi nemzetközi kapcsolatait.
Feladatainak nagy része az országban eddig nem mûvelt témákat tartalmaz, ezért
igen fontos a piacgazdasági környezetben mûködõ szabályozó testületek
munkájának és a szabályozási technikáknak a megismerése és a hazai viszonyokra
történõ adaptálása.
A nemzetközi kapcsolatok kiterjednek:
- nemzetközi szervezetek által szervezett konzultációkra,
tanulmányutakra,
- szakmai tanácsadó szervekkel folytatott kétoldalú munkakapcsolatokra,
- külföldi szakmai érdeklõdõk tájékoztatására,
- egyéni meghíváson alapuló konferenciákon való részvételre,
- nemzetközi szervezetek részére rendszeresen, vagy esetenként átadásra
kerülõ infor-
mációk közlésére, illetve információk átvételére.
A kapcsolatok kiépítése során saját erõbõl finanszírozott, illetve a
nemzetközi szervezetek, külföldi partnerek által finanszírozott konzultációk
mellett a különbözõ nemzetközi segélyprogramok által támogatott
kapcsolatfelvételek egyaránt elõfordultak.
A nemzetközi tendenciákat is figyelembe vevõ szabályozási környezet
kialakítása érdekében a Hivatal szakértõi fontosnak tartották a különbözõ
országcsoportoknál mûködõ szabályozási tevékenységek megismerését, a
szabályozási munkát végzõ hivatalok feladatának és hatáskörének elemzését, és
ennek figyelembevételével igyekeztek kialakítani a magyar gyakorlatot. Ehhez
különbözõ nemzetközi szervezetekkel, gáz- és villamos társaságokkal, illetõleg
hasonló profilú hatósági szervekkel tartanak kapcsolatot.
A Nemzetközi Energia Ügynökség és a Hivatal szervezésében többnapos
konzultációra került sor az angol, a német, az észak-amerikai energia-
szolgáltatókat felügyelõ hatóságok vezetõi, illetve szakmai képviselõi és a
Hivatal teljes szakértõgárdája részvételével.
Az árképzés, üzemi szabályzat, mûködési engedélyek kidolgozása kapcsán a
Hivatal amerikai USAID segélyprogram finanszírozásában amerikai és angliai
szakértõket vett igénybe. A befektetõi- és hatósági szempontokat figyelembe
vevõ észrevételeket sikerült az eljárási rendbe, illetõleg az
engedélytervezetekbe beépíteni.
A nemzetközi konferenciák sorozatából (pl. Nemzetközi Energia Ügynökség, OECD,
UNIPEDE, stb. ) azokat preferálta a Hivatal, amelyeken elõtérbe kerültek
hatósági szabályozási feladatok, illetõleg amelyeket a gáz- és
villamosenergia-ipar átstrukturálódása, az ezzel összefüggõ privatizációja
témakörében tartottak. Ezeken a konferenciákon a Hivatal arra törekedett,
hogy a nemzetközi befektetõi közvélemény megismerje a tervezett hazai
szabályozási környezetet, és annak ismeretében vállaljon szerepet a magyar
energetikai piacon való részvételben.
A fejlett országok DSM-tapasztalatainak megismerése érdekében 1994. november
28-29-én a Hivatal védnökségében holland-magyar áramszolgáltatói konferenciára
került sor, s az integrált forrástervezés hazai adaptációja érdekében nyugat-
európai és amerikai szakértõkkel, energetikai intézmények képviselõivel
konzultálhatott a szolgáltatói kör.
Folyik külföldi segélyprogramok keretében (PHARE, holland PSO) olyan
demonstrációs projektek megvalósítása, ahol az energiaszolgáltatók közvetlenül
érdekeltté válnak a fogyasztóoldali hatékonyság növelésében a szolgáltatói
költségek csökkentésével.
Személyes kapcsolatfelvételre is került sor az amerikai partnerek megkeresése
alapján a Wisconsini és a Californiai Energia Bizottság vezetõivel, akik a
megkötött megállapodás keretében segítséget nyújtanak a hatósági feladatok
minél tökéletesebb elvégzésében. Folyamatos tájékoztatást adnak azokról a
nemzetközi tendenciákról, amelyek a szakmai közvéleményt, illetve az érintett
hatóságokat foglalkoztatják.
A magyar energiaipari privatizációban potenciálisan érintett befektetõk szinte
valamennyien többször felkeresték a Hivatal vezetõit és szakértõit,
konzultálva a tervezett szabályozási környezet részleteirõl. Ezen konzultációk
során meggyõzõdhettek a Hivatal legtöbb kérdésben kiforrott egyértelmû
véleményérõl, mely a szabályozás viszonylagos stabilitását igazolta számukra
és egyúttal bizonyította a Hivatal kellõ szakmai felkészültségét. Ezzel
kapcsolatban a potenciális befektetõk többször kifejezték megelégedettségüket.
A Hivatal megalakulása után kereste és kiépítette nemzetközi kapcsolatait, így
elsõsorban az USA-val, az Egyesült Királysággal, az OECD-hez tartozó
Nemzetközi Energia Ügynökséggel, a villamosenergia-ipari vállalatokat tömörítõ
UNIPEDE-vel, valamint a villamosenergia-iparág szabályozásának átalakítását
végzõ államokkal (pl. Portugália) illetve cégekkel.
A kapcsolatok formája sokrétû, csak példaképpen:
- kétnapos hazai mûhelymunka, a Nemzetközi Energia Ügynökség
szervezésében
kanadai, német, angol, stb. szabályozást folytató szakemberek
részvételével,
- hazai és külföldi konzultáció - ideértve a szûk körû, és a széles
körben folytatott kon-
zultációkat is - nemzetközi szervezésû hazai, valamint külföldi
szemináriumokon,
- konferenciákon, szakmai üléseken való aktív részvétel.
A nemzetközi kapcsolatoknak ebben az idõszakban fõ célja volt a Hivatal által
kiadandó engedélyokmányok és egyéb dokumentumok illesztése a nemzetközileg
kialakult és a hazai viszonyok között alkalmazható szabályozáshoz.
Budapest, 1995. október
Dr. Szabó Imre
a Magyar Energia Hivatal fõigazgatója
FÜGGELÉK
A Magyar Energia Hivatal által ellenõrzött
energia szektor jellemzõi
A Hivatal tevékenységi köre alapvetõen a földgáz és a villamosenergia
szektorra terjed ki. E két szektor biztosítja az ország belföldi energia-
felhasználásának 2/3 részét. A Hivatal által ellenõrzött terület, melyrõl
rendszeres információ-gyûjtés és -feldolgozás szükséges az országos
energiaigények nagyobb részét teszik ki. Az igényelt és feldolgozott adatok
köre természetesen túlnyúlik a földgáz és villamos energia adatokon, hiszen a
villamos energia termelésére felhasznált tüzelõanyagok is részét képezik
vizsgálatainknak. Ilyen formán 1994-ben például a szilárd tüzelõanyagok 53 %-
a, az olajtermékek 21 %-a is a Hivatal által ellenõrzött szektort érinti. Az
ország energiafelhasználását és fontosabb szerkezeti összetevõit az 1. tábla
tartalmazza és a 2. ábra szemlélteti.
Villamosenergia ágazat
A magyar villamosenergia rendszer mûködési modelljébõl (3. ábra)
megállapítható, hogy a rendszeren belül a termelést az erõmû rt.-k; a
szállítást, a külkereskedelmet és a rendszerirányítást az MVM Rt., az
elosztást, szolgáltatást a szolgáltató rt.-k végzik.
Az országos villamos energia igények egy kis részét az iparvállalatoknál
mûködõ üzemi erõmûvek termelik. A rendszer mûködését a jelzett önálló
gazdálkodó vállalkozások közötti, illetve a fogyasztók és a szolgáltatók
közötti különféle típusú szabályzatok és ezek alapján megkötött szerzõdések
biztosítják.
A termelõk és a szállító között rendszerirányítási, valamint kereskedelmi
szerzõdések megkötésére kerül sor, melyek az üzemi szabályzatban lefektetett
elveken alapulnak. A szállító és a szolgáltatók közötti kapcsolat rendezése az
üzemi szabályzatok alapján megkötésre kerülõ kereskedelmi szerzõdések
formájában történik. A szolgáltatók és a fogyasztók közötti kapcsolatot az
üzletszabályokban rögzített irányelvek és elõírások, illetve az ezek alapján
megkötött szerzõdések szabályozzák.
Az ország villamosenergia felhasználása 1980-94 között több, jól elkülöníthetõ
periódusra osztható. 1987. évig az igények folyamatosan növekedtek, ezután
1993-ig csökkenõ tendenciát mutattak. Ez a csökkenés 1994-ben megállt és kis
mértékû növekedés mutatkozott. A részletesebb adatokat a 2. tábla tartalmazza.
A szektor 1994. évi jegyzett tõkéje 537 milliárd Ft, a tárgyi eszközök értéke
602 milliárd Ft, a foglalkoztatottak száma 44 ezer fõ volt.
A villamos energia termelési kapacitás (beépített teljesítmény) 7224 MW, az
1994. évi maximális hazai csúcsigény 5550 MW volt. A részletes adatokat a 3.
tábla tartalmazza és a
4. ábra szemlélteti.
Az 1994. évi országos villamos energia termelés 33,5 TWh volt, a teljes
mérleget a 4. tábla tartalmazza és az 5. ábra szemlélteti. A táblázat a
villamos energia törvényben meghatározott tevékenységek (termelés, szállítás,
szolgáltatás) szerint csoportosítva tartalmazza az adatokat.
A villamos energia fogyasztók száma közel 5 millió volt, ebbõl a háztartási
fogyasztóké több mint 4,5 millió db, 1980. évhez képest számuk közel 1
millióval (24,4 %-kal) nõtt (5. tábla és 6. ábra).
A nagy és középfeszültségû villamos hálózat hossza 1994. év végén 69 602 km, a
kisfeszültségû hálózat hossza 77 102 km volt, a részletes adatokat a 6. tábla
tartalmazza.
A villamos energia szektor jelenlegi szerkezete a következõ:
Engedélyes termelõk
- Bakonyi Erõmû Rt.
- Budapesti Erõmû Rt.
- Dunamenti Erõmû Rt.
- Mátrai Erõmû Rt.
- Paksi Atomerõmû Rt.
- Pécsi Erõmû Rt.
- Tiszai Erõmû Rt.
- Vértesi Erõmû Rt.
- Borsodi Energetikai Kft
- Tatabányai Energetikai Kft.
- Üzemi (közcélú ill. saját használatú) erõmûvek (pl. Csepeli Erõmû)
Engedélyes szállító: MVM Rt.
Engedélyes szolgáltatók:
- ELMÛ Rt.
- ÉDÁSZ Rt.
- DÉDÁSZ Rt.
- ÉMÁSZ Rt.
- DÉMÁSZ Rt.
- TITÁSZ Rt.
Földgázipar
A gázenergia-rendszer mûködési sémáját a 7. ábra mutatja be. A rendszer két,
szervezetében és tulajdonosi mivoltában jól elkülönülõ alrendszerben mûködik.
A termelést, a külkereskedelmet, a készletezést, a szállítást és az ipari
nagyfogyasztók esetében az ellátást a MOL Rt. végzi. A Hivatal által
ellenõrzött tevékenység a MOL Rt. esetében a gázszektor. A fogyasztók nagyobb
részének ellátását a gázszolgáltató rt-k végzik a MOL Rt.-tõl viszonteladási
célból és viszonteladói tarifán átvett földgázzal.
A vezetékes gázellátás az elmúlt 20-25 év során igen dinamikus fejlõdést
mutatott. A nagy változások megnyilvánultak a vezetékes gázzal ellátott
települések illetve fogyasztók számának bõvülésében, a felhasznált gáz
mennyiségének gyors ütemû növekedésében, továbbá a földgáz gyors
térnyerésében, miután a városi gáz szolgáltatás 1988-ban megszûnt.
(Városi gázzal 1980-ban még a gázigények 11 %-át elégítették ki.)
Az 1994. évi földgázmérleg adatait a 8. ábra szemlélteti. A belföldi
földgázfelhasználás alakulását a 7. tábla tartalmazza és a 9. ábra
szemlélteti.
A földgáz fogyasztók számának alakulását, valamint a földgáz vezetékhálózat
alakulását a
8. tábla tartalmazza.
Az ország csúcsnapi teljesítmény-igényének alakulását a 9. tábla tartalmazza.
A földgáz-szolgáltatást jelenleg a következõ vállalkozók végzik:
FÕGÁZ Rt.
DDGÁZ Rt.
ÉGÁZ Rt.
KÖGÁZ Rt.
TIGÁZ Rt.
DÉGÁZ Rt.
Földgáz értékesítõ a MOL Rt.
Vezetékes PB-gáz szolgáltatást végez:
PRÍMAGÁZ Rt.
Energiahordozó árak
A jelenleg érvényes földgáz és villamos energia árakat a 10. és 11. táblák
tartalmazzák.
1. melléklet
A MAGYAR ENERGIA HIVATAL
tevékenységi körét érintõ,
a beszámolási idõszakban érvényes jogszabályok
1. Törvények
1990: LXXXVII. tv. az árak megállapításáról
1991: XVI. tv. a koncesszióról
1992: V. tv. az 1990:LXXXVII. tv. módosításáról
1993: XLVIII. tv. a bányászatról
1994: XLI. tv. a gázszolgáltatásról
1994: XLVIII. tv. a villamosenergia termelésérõl, szállításáról
és szolgálta-
tásáról
1995: XXXIX. tv. az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesí-
tésérõl
1995: LXIX. tv. az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon
értékesíté-
sérõl szóló 1995.évi
XXXIX. tv. módosításáról
1995: LXXI. tv. a villamos energia termelésérõl, szállításáról és
szolgálta-
tásáról szóló 1994.évi XLVIII.tv. és ahhoz kapcsolódó
egyes törvényi
rendelkezések módosításáról
2. Kormányrendeletek
115/1993.(VII.12.) Korm. r. a bányászatról szóló 1993.évi XLVIII. tv.
végrehajtásáról
185/1994.(XII.29.) Korm. r. az 1995. évi energiaár-emelés részleges
lakossági ellenté-
telezésérõl
3/1995.(I.20.) Korm. r. a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. tv.
végrehajtá-
sáról
34/1995.(IV.5.) Korm. r. a villamos energia termelésérõl, szállításáról
és szolgál-
tatásáról szóló, 1994.
évi XLVIII.tv. végrehajtásáról
95/1995.(VIII.24.) Korm. r. a villamosenergia-szállítás és -szolgáltatás
korlátozásáról
és szüneteltetésérõl
107/1995. (IX.8.) Korm. r. az erõmûvek létesítési és üzembe helyezési
engedélyezési
eljárásáról
3. Kormányhatározatok
3399/1993.(X.21.) Korm. h. az 1994. évi áralakulásról és az infláció
mérséklésérõl
1075/1994.(VIII.6.) Korm. h. a Magyar Energia Hivatal szervezetérõl és
mûködési
szabályzatáról
1112/1994.(XII.2.) Korm. h. a MOL Rt privatizálásáról
1113/1994.(XII.7.) Korm. h. a gázszolgáltató rt.-k privatizálásáról
1114/1994.(XII.7.) Korm. h. a villamos energiaipari társaságok
privatizációjáról
3241/1994.(VIII.3.) Korm. h. az energia-áremelés mértékérõl és ütemezésérõl
2076/1994.(VIII.6.) Korm. h. a Magyar Energia Hivatal mûködési feltételeirõl
1063/1995.(VII.6.) Korm. h. a villamos energiaipari társaságok
privatizálásáról szóló
Korm. határozat
módosítása
1064/1995.(VII.6.) Korm. h. a villamos energiaipari társaságok privatizációs
pályázati
feltételeirõl
1065/1995.(VII.6.) Korm. h. a gázszolgáltatók privatizációs pályázatának
alapvetõ fel-
tételeirõl
1066/1995.(VII.6.) Korm. h. a MOL Rt. privatizációjáról szóló
1112/1994.(XII.2.)
Korm. határozat
módosításáról
1072/1995.(VIII.4.) Korm. h. a MOL Rt. privatizációjáról szóló
1112/1994.(XII.2.)
Korm. határozat
módosításáról
1074/1995.(VIII.4.) Korm. h. a villamos energia árszályozásáról és 1997.
január 1-jéig
terjedõ árkiigazításáról
1075/1995.(VIII.4.) Korm. h. a földgáz árszabályozásáról és 1997. január 1-
jéig terjedõ
árkiigazításáról
2220/1995.(VIII.4.) Korm. h. a villamosenergia-ipari társaságok
erõmûfejlesztési célki-
tûzéseinek programjáról,
valamint az erõmûvi és hálózati
áramszolgáltató társaságoknál bevezetésre kerülõ
szava-
zatelsõbbségi
részvényhez rendelt jogokról
4. Miniszteri rendeletek
28/1994.(X.28.) IKM r. a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteivel való
együtt-
mûködésrõl
29/1994.(XI.4.) IKM-PM e.r. a Magyar Energia Hivatal eljárási díjairól
42/1994.(XII.27.) IKM r. a lakosság részére háztartási célra
szolgáltatott villamos-
energia díjának
megállapításáról
43/1994.(XII.27.) IKM r. a földgáz díjának megállapításáról
44/1994.(XII.27.) IKM r. az MVM Rt erõmûvei által szolgáltatott
hõenergia árának
meghatározásáról (a
21/1992.(VII.23.) IKM rendelet mó-
dosítása)
45/1994.(XII.27.) IKM r. az üzemanyagként felhasznált földgáz
díjának megálla-
pításáról (a
13/1993.(VII.6.) IKM rendelet módosítása)
46/1994.(XII.27.) IKM r. az egyes villamos energia fogyasztásnemek árának
megál-
lapításáról (a 108/1990.(ÁSZ.26.) ÁH
ármegállapítás mó-
dosítása)
10/1995.(IV.5.) IKM-PM e.r. a Magyar Energia Hivatal eljárási díjairól (a
29/1994.
(XI.4.) IKM-PM rendelet
módosítása)
14/1995.(V.10.) IKM r. az MVM Rt erõmûvei által szolgáltatott
hõenergia árának
megállapításáról szóló, a 44/1994.(XII.27.) IKM
rende-
lettel módosított 21/1992.(VII.23.)
IKM rendelet módosí-
tásáról
22/1995.(VII.13.) IKM r. egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül
helyezésérõl
25/1995.(VII.21.) IKM r. az egyes villamos energia fogyasztásnemek árára
vonatko-
zó 108/1990.(ÁSZ.26.)ÁH
ármegállapítás módosításáról
26/1995.(VII.25.) IKM r. a villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulásról
27/1995.(VII.25.) IKM r. az erõmûvek energiahordozó-készletének legkisebb
mérté-
kérõl és a készletezés
rendjérõl
28/1995.(VII.25.) IKM r. a megújuló energiával, valamint egyes
erõmûvekben ter-
melt villamos energia
átvételérõl és az átvételi kötelezett-
ség alá esõ villamos
energia árának megállapításáról
29/1995.(VII.25.) IKM r. a villamos energia behozatalának és kivitelének
szabályo-
zásáról
32/1995.(VIII.8.) IKM r. a gázelosztó vezetékre vonatkozó
hálózatfejlesztési hozzá-
járulásról
34/1995.(VIII.25.) IKM r. a közcélú villamosmû és hõtermelõ
létesítménye (fûtõmû-
ve) által értékesített
gõz és melegített víz árának megálla-
pításáról
35/1995.(VIII.25.) IKM r. az egyes villamos energia fogyasztásnemek
árára vonat-
kozó 108/1990.(ÁSZ 26.) ÁH ármegállapítás
módosításá-
ról
36/1995.(VIII.25.) IKM r. a gázüzemû jármûvek üzemanyagaként
felhasznált földgáz
díjának megállapításáról szóló
13/1993.(VII.6.) IKM ren-
delet módosításáról
37/1995.(VIII.25.) IKM r. a földgáz díjának megállapításáról szóló
43/1994.(XII. 27.)
IKM rendelet módosításáról
38/1995.(VIII.25.) IKM r. a lakossági fogyasztók részére háztartási
célra szolgálta-
tott villamos energia
díjának megállapításáról
51/1995.(X.13.) IKM r. a közcélú villamosmûvek villamos energia
vásárlási árá-
nak megállapításáról
2. melléklet
Engedélyesek jegyzéke
Gázértékesítési engedélyt kapott:
MOL RT. Budapest
Gázszolgáltatási engedélyt kapott:
Fõvárosi Gázmûvek Rt. (FÕGÁZ Rt.) Budapest
Déldunántúli Gázszolgáltató Rt. (DDGÁZ Rt.) Pécs
Északdunántúli Gázszolgáltató Rt. (ÉGÁZ Rt.) Gyõr
Középdunántúli Gázszolgáltató Rt. (KÖGÁZ Rt.) Nagykanizsa
Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. (TIGÁZ Rt.) Hajdúszoboszló
Délmagyarországi Gázszolgáltató Rt. (DÉGÁZ Rt.) Szeged
PB-gáz vezetékes szolgáltatási engedélyt kapott:
PRIMAGÁZ Rt. Budapest
Villamos energia termelési engedélyt kapott:
Bakonyi Erõmû Rt. Ajka
Budapesti Erõmû Rt. Budapest
Dunamenti Erõmû Rt. Százhalombatta
Mátrai Erõmû Rt. Visonta
Paksi Atomerõmû Rt. Paks
Tiszai Erõmû Rt. Tiszaújváros
Vértesi Erõmû Rt. Oroszlány
Pécsi Erõmû Rt. Pécs
Borsodi Energetikai Kft. Kazincbarcika
Tatabányai Energetikai Kft. Tatabánya
Csepeli Erõmû Rt Budapest
Villamos energia szolgáltatási engedélyt kapott:
Budapesti Elektromos Mûvek RT. (ELMÛ Rt.) Budapest
Délmagyarországi Áramszolgáltató Rt .(DÉMÁSZ Rt.) Szeged
Északmagyarországi Áramszolgáltató Rt. (ÉMÁSZ Rt.) Miskolc
Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. (TITÁSZ Rt.) Debrecen
Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Rt. (DÉDÁSZ Rt.) Pécs
Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Rt. (ÉDÁSZ Rt.) Gyõr
Villamos energia szállítási engedélyt kapott:
Magyar Villamos Mûvek Rt. (MVM Rt.) Budapest
Villamos energia közvetlen szolgáltatói engedélyt kapott:
Csepeli Erõmû Rt. Budapest
Létesítési engedélyt kapott:
TITÁSZ Rt. (80 MW-ra Debrecenben)
Budapesti Erõmû Rt. (104 MW-ra Újpesten)
Bakonyi Erõmû Rt. (150 MW-ra Inotán)
Borsodi Energetikai Kft. (150 MW-ra Kazincbarcikán)
3. melléklet
Az Energetikai Érdekképviseleti Tanács
Fogyasztói Oldalában résztvevõ érdekképviseleti szervezetek
Tanácskozási és szavazati joggal rendelkezõ tagok:
1. Magyar Energiafogyasztók Szövetsége
2. Vezetékes Energiafelhasználók Szövetsége
3. Közületi Villamosenergia-fogyasztók Szövetsége
4. Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület
5. Magyar Elektrotechnikai Egyesület
6. Mérnöki Kamara Energetikai Tagozata
7. Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
8. Magyar Energetikai Társaság
9. Energia Klub
10. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
11. Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége
12. Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselõk Szövetsége
13. Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetsége
14. Nagycsaládosok Országos Egyesülete
15. Lakásszövetkezetek Országos Szövetsége
16. Társadalmi Kamara
17. Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége
18. Zöld Híd Egyesülés
19. Levegõ Munkacsoport