1
Dr. Gál Zoltán úr Képviselõi önálló indítvány
az Országgyûlés elnöke részére
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyûlés Házszabályáról szóló 46/1994.(IX.30.) Ogy. határozat 84.§(1)
bek. a.) pontja, valamint a 85.§(2) bek. d.) pontja alapján a mellékelt önálló
törvényjavaslatot nyújtom be és kérem annak önálló napirendi pontként történõ
felvételét és sürgõs megtárgyalását. A sürgõs tárgyalást támogató aláírásokat
pótlólag csatolni fogom.
Budapest, 1995. október 31.
Dr. Kónya Imre
TÖRVÉNYJAVASLAT
A KÖZBIZTONSÁGI HOZZÁJÁRULÁSRÓL
1.§.
/1/ A külföldi a Magyar Köztársaság területére történõ belépésekor
közbiztonsági hozzájárulást köteles fizetni.
/2/ A közbiztonsági hozzájárulás összege: 400.- (négyszáz) Ft.
/3/ E törvény alkalmazásában külföldi az a természetes személy, aki a magyar
államhatár átlépésekor személyazonosító adatait külföldi állam okmányával
igazolja.
2.§.
A fizetési kötelezettség alól mentesek
a/ a külföldi állam államfõje, kormányfõje, kormányának és törvényhozó
testületének tagjai, kormányküldöttségének és parlamenti küldöttségének
tagjai, valamint mindezek kísérõi;
b/ a külföldi állam magyarországi diplomáciai képviselõi és konzuli
tisztviselõi, valamint a nemzetközi szervezetek tisztségviselõi, továbbá az
említett személyek családjának a velük közös háztartásban élõ tagjai;
c/ a Magyarországon tartandó diplomáciai értekezletekre érkezõ küldöttségek
vezetõi és tagjai;
d/ a külföldi állam Magyarország területén átutazó nem magyarországi
diplomáciai képviselõi és konzuli tisztviselõi, továbbá családtagjaik;
e/ az országgyûlés, a köztársasági elnök, a kormány, ezek hivatalai, irodái,
az Állami Számvevõszék, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa, a nemzeti
és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa, az adatvédelem
országgyûlési biztosa, az Alkotmánybíróság, a minisztériumok, az országos
hatáskörû szervek, a bíróságok, az ügyészségek, a közigazgatási hivatalok, a
helyi és a kisebbségi önkormányzatok által meghívott külföldiek;
f/ a magyar hatóság által kiadott bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel
rendelkezõ külföldiek;
g/ a menedékjogot vagy ideiglenes védelmet kérõ, valamint a magyar hatóság
által menekültként elismert külföldiek;
h/ a Magyar Köztársaság által kötött "személyeknek a közös államhatáron
történõ átadásáról és átvételérõl" szóló egyezmény alapján átvett külföldiek;
i/ azok, akik "A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és
bevándorlásáról" szóló 1993. évi LXXXVI. tv.-ben meghatározott meghívólevéllel
rokonlátogatás céljából utaznak Magyarországra;
j/ azok, akiket a nemzetközi társadalmi (különösen: tudományos-,
kulturális-, vallási-, sport-) kapcsolatok ápolása, továbbá a határon túli
magyarságnak az anyaországgal való kapcsolattartása érdekében más jogszabály
mentesít a fizetési kötelezettség alól;
k/ mindazok, akiknek a javára nemzetközi szerzõdés biztosít mentességet;
l/ különös méltánylást érdemlõ esetben a közbiztonsági hozzájárulás
megfizetése alól egyedi mentesítés adható.
3.§.
/1/ A közbiztonsági hozzájárulás kizárólag a rendõrség, a határõrség, a
tûzoltóság és a polgári védelem, a vám- és pénzügyõrség, a büntetés-
végrehajtási szolgálat, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
személyi állományának jövedelmi viszonyai és szociális helyzete javítására
használható fel.
/2/ A közbiztonsági hozzájárulásnak az egyes szolgálatok közötti megosztásáról
az állami költségvetésrõl szóló törvényben kell rendelkezni.
Záró rendelkezések
4.§.
Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza
a/ a közbiztonsági hozzájárulás megfizetésének módját és beszedésének
részletes szabályait,
b/ a 2.§ j/ és l/ pontjában meghatározott körben biztosított mentesség
feltételeit, valamint
c/ a bevétel kezelésének és felhasználásának részletes szabályait.
5.§.
/1/ E törvény 1996. január 1-én lép hatályba.
/2/ E törvény hatálybalépésével egyidejûleg "A külföldiek beutazásáról,
magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról" szóló 1993. évi LXXXVI.tv. a
következõ 4/A §-sal egészül ki:
"4/A §/1/ A külföldi beutazásakor közbiztonsági hozzájárulást köteles fizetni.
/2/ A közbiztonsági hozzájárulás összegét, a fizetési kötelezettség
alól mentesítettek körét, és a bevétel felhasználásának szabályait külön
törvény tartalmazza."
INDOKOLÁS
a közbiztonsági hozzájárulásról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Közismert, hogy Magyarországon a közbiztonság az elmúlt 10 esztendõ során
jelentõsen romlott. 1985. és 1992. között 166 ezerrõl 450 ezerre növekedett az
adott évben ismertté vált bûncselekmények száma. Bár 1993. és 1994. években
csökkenés volt tapasztalható, 1995. elsõ felében ismét jelentõs mértékû az
emelkedés az elõzõ két év azonos idõszakához viszonyítva. Az ismertté vált
bûncselekmények számának növekedésével egyidejûleg az utolsó tíz esztendõben a
látencia is jelentõs mértékben növekszik.
A közúti balesetek számának alakulása, a halálos kimenetelû balesetek
aránya nemzetközi összehasonlításban is aggasztó mértékû. A közterületek
biztonsága romlott, a polgárok személy- és vagyonbiztonsága rosszabbodott, a
legutóbbi idõszakban tapasztalt rendõri visszaélések pedig jelzik, hogy a
polgárbarát rendõrség kialakulási folyamata is veszélybe kerülhet.
A Magyarországra látogató külföldiek száma ugyanezen idõszakban
nagymértékben növekedett, és 1994-ben meghaladta a 43 milliót. Az 1995. év
elsõ félévében az elõzõ esztendõ azonos idõszakához viszonyítva az országba
látogatók számában bekövetkezett növekedés alapján az 1995-ös évre kb. 45
millió belépõvel lehet számolni.
A hazánkba látogató külföldiek számának növekedése önmagában is
többletterheket ró a rendvédelmi szervekre. De a tõlünk délre zajló események
és az ENSZ-embargó, valamint a kelet-nyugat irányú migráció - különösen az
illegális migráció - a rendvédelmi szervek feladatait tovább növelte. Terjed a
szervezett bûnözés, a kábítószerrel összefüggõ bûncselekmények száma rohamosan
növekszik. Magyarország a közbiztonsági szûrõ szerepére kényszerült, az
Európai Unió országainak védelme érdekében. Az érintett országok által ehhez
nyújtott anyagi és technikai segítség nincs arányban a rendészeti szervek
terheinek növekedésével.
Másfelõl az idegenforgalom örvendetes fejlõdésének gátat szab a
közbiztonság romlása, sõt, ha a helyzet nem javul, a külföldi turisták
fokozatosan elmaradhatnak.
A közbiztonság állapota nem választható el a rendészeti szervek személyi
állományának egzisztenciális helyzetétõl, amely az utóbbi idõszakban
jelentõsen romlott. A reáljövedelem csökken, a szociális juttatások megszûntek
vagy megszûnõben vannak, ugyanakkor az állomány leterheltsége tovább
fokozódott. A rosszabbodó munkafeltételek és jövedelmi viszonyok miatt
megindult az elvándorlás a rendvédelmi szervektõl a magánszféra jövedelmezõbb
területei felé, és a fiatalok pályaválasztásánál is egyre kevésbé vonzó a
rendvédelmi szolgálat. A nyomasztó anyagi gondok közepette a rendõröktõl
nehezen lehet megkövetelni a következetesen polgárbarát magatartást; az
alacsony fizetés miatt nõ a korrupció veszélye.
Az 1996. évi költségvetési javaslatban szereplõ bevételek nem nyújtanak
elegendõ fedezetet ahhoz, hogy a következõ években érezhetõen javuljon a
rendészeti szervek személyi állományának egzisztenciális helyzete. Ezért a
törvényjavaslat kifejezetten a rendészeti szervek személyi állományának
egzisztenciális helyzetének javítására fordítandó forrásként bevezeti a
Magyarországra belépõ külföldiek által fizetendõ közbiztonsági hozzájárulás
intézményét.
A törvényjavaslat elfogadása esetén - a költségvetésben már szereplõ
kormányzati tervekkel együtt - a hivatásos állománynak 50 %-ot elérõ, illetve
megközelítõ, a közalkalmazottaknak 20 %-ot meghaladó béremelést tenne
lehetõvé, míg a lakásépítési támogatás ötszörös emelésére nyújtana fedezetet.
Természetesen a jogintézményt - amint a közbiztonság megõrzése
szempontjából feltétlenül szükséges összeg belsõ forrásból is megteremthetõ -
haladéktalanul meg kell szüntetni.
Részletes indokolás
Az 1.§.-hoz
Az új intézmény elnevezése kifejezi tartalmát és célját. Nem díj, mivel
nem meghatározott szolgáltatás ellenértéke, hanem hozzájárulás a közbiztonság
javításához.
A hozzájárulás összegét a javaslat arra figyelemmel állapítja meg, hogy
az semmiképpen se tartsa vissza a külföldieket a magyarországi utazástól. A
külföldi fogalmát a javaslat az idegenrendészeti törvénnyel összhangban
határozza meg.
A 2.§.-hoz
A mentességek körét a vámjogról szóló törvénnyel összhangban az
árubemutatási kötelezettség alól mentes kör alapulvételével határozza meg a
javaslat, kiterjesztve a mentességet az érvényes tartózkodási engedéllyel
rendelkezõkre és a lehetõséget nyitva hagyva arra, hogy az államok közötti
kapcsolatokon túlterjedõ nemzetközi (tudományos-, kulturális-, vallási-,
sport) kapcsolatokat, valamint a határon túli magyarság érdekeit figyelembe
véve egyéb jogszabály további mentességeket állapítson meg. A határokon túli
magyarság részére jelent kedvezményt az a rendelkezés is, amely a
meghívólevéllel rokonlátogatás céljából beutazókat mentesíti a fizetési
kötelezettség alól. Mentesülnek az érvényes munkavállalási engedéllyel, az
egyéb okból tartózkodási engedéllyel, a bevándorlási engedéllyel rendelkezõk,
valamint a menekültek, továbbá az állami szervek és önkormányzatok által
hivatalosan meghívottak, a toloncegyezmények alapján átvett külföldiek,
továbbá azok, akiknek nemzetközi szerzõdés a jövõben esetleg mentességet
biztosít. A javaslat módot ad arra is, hogy különös méltánylást érdemlõ
esetben a hozzájárulás megfizetése alól egyedi mentesítést lehessen adni.
A 3.§.-hoz
A javaslat értelmében a közbiztonsági hozzájárulásból befolyó bevétel
kizárólag a rendvédelmi szervek jövedelmi és szociális viszonyainak javítására
használható fel. Hogy ezen belül az egyes szolgálatok, a szolgálatokon
belül a hivatásos és közalkalmazotti állományhoz tartozók milyen összegben
részesülnek, abban a javaslat szabad kezet ad a költségvetésnek, ugyanúgy,
mint a szociális helyzet javítása módjának meghatározásánál.
A. 4.§.-hoz
A javaslat e §-a a végrehajtáshoz szükséges felhatalmazás kereteit adja
meg. A végrehajtást a kormánynak úgy kell szabályoznia, hogy az intézmény
bevezetése ne okozzon fennakadást a határforgalomban, ne lassítsa az országba
történõ belépést, a hozzájárulást beszedõ szerveknek adjon lehetõséget a
rugalmas eljárásra, ugyanakkor az elérhetõ legnagyobb bevétel biztosítva
legyen. Meg kell teremteni a pénzkezelés garanciáit is.
Az 5.§.-hoz
A javaslat e §-a a hatálybaléptetõ rendelkezéseken kívül a külföldiek
beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló (u.n.
idegenrendészeti) törvény módosítását tartalmazza. Erre a jogrendszer egysége
érdekében van szükség.
Budapest, 1995. október 31.
Dr. Kónya Imre