MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

T/1605.. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló

1990. évi XXV. törvény módosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt

szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII.

törvény egyes rendelkezéseinek

hatályba léptetésérõl

Elõadó:

Szabó György

népjóléti miniszter

Budapest, 1995. november

1995. évi .... törvény

a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV.

törvénymódosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes

törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek

hatályba léptetésérõl

1. §

(1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV.

törvénynek (a továbbiakban: Cst.) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes

törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.)

61. §-ával megállapított 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) Családi pótlékra - amennyiben nemzetközi szerzõdés eltérõen nem

rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgár,

az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezõ

bevándorolt, vérszerinti, örökbe fogadó és nevelõszülõ (a továbbiakban: szülõ)

jogosult, ha háztartásában gyermeket nevel és a családnak az e törvényben

foglalt kivételekkel a tárgyévet megelõzõ naptári évben az egy fõre jutó havi

jövedelme a nettó 19.500 forintot nem haladja meg."

(2) A Gst. 61. §-ával megállapított Cst. 1. § (4) bekezdése a következõ

rendelkezéssel egészül ki:

"Egyéb esetekben - feltéve, hogy a nevelõszülõ megfelel az (1) bekezdés

szerinti feltételeknek - a nevelõszülõ akkor jogosult a családi pótlékra, ha

a gyermek vér szerinti, illetve örökbefogadó szülei a gyermek nevelésérõl

tartós akadályoztatásuk miatt saját háztartásukban nem tudnak gondoskodni."

2. §

(1) A Gst. 62. §-ával megállapított Cst. 1/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(1) Az egy fõre jutó jövedelem számításánál a család tagjaként - a

kérelem benyújtásának idõpontjában a családhoz tartozó - a családi pótlékot

igénylõ szülõ és a vele közös háztartásban élõ

a) házastársa, élettársa,

b) 20 évesnél fiatalabb, keresõ tevékenységet nem folytató

vér szerinti,örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke,

c) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ,

nappali tanulmányokat folytató egyetemi-fõiskolai hallgató

gyermeke,

d) tartósan beteg, illetõleg testi vagy értelmi fogyatékos

gyermeke 1,5-szeres szorzóval és korhatárra való tekintet

nélkül,

e) az a-d) pontok alatt nem említett az a rokona, akinek

eltartására a szülõ a házasságról, a családról és a

gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban:

Csjt.) alapján köteles és e tartási kötelezettségének eleget

tesz

vehetõ figyelembe."

(2) A Gst. 62. §-ával megállapított Cst. 1/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben meghatározott nettó jövedelem csökkenthetõ a

család tagjának folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési

támogatás összegével, valamint az (1) bekezdésben figyelembe nem vett személy

részére a Csjt. alapján nyújtott

a) bíróság által megállapított tartási kötelezettség esetén a

bíróság által meghatározott tartás teljes értékével,

b) egyéb tartás esetén a tartásra köteles személy nettó

jövedelmének eltartott személyenként 20 %-ával, több

eltartott esetén legfeljebb 50 %-ával."

3. §

A Gst. 64. §-ával megállapított Cst. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"5. § (1) A családi pótlék havi összege gyermekenként

a) havi nettó 18.000 forintos egy fõre jutó jövedelemhatárig;

- 1 gyermekes családnak 2750 Ft,

- 1 gyermekes egyedülállónak 3250 Ft,

- 2 gyermekes családnak 3250 Ft,

- 2 gyermekes egyedülállónak 3750 Ft,

- tartósan beteg, testi vagy értelmi fo-

gyatékos gyermekre tekintettel 5100 Ft,

b) havi nettó 18.001-18.750 forint közötti egy fõre jutó

jövedelemérték esetén

- 1 gyermekes családnak 2000 Ft,

- 1 gyermekes egyedülállónak 2300 Ft,

- 2 gyermekes családnak 2300 Ft,

- 2 gyermekes egyedülállónak 2700 Ft,

- tartósan beteg, testi vagy értelmi

fogyatékos gyermekre tekintettel 3600 Ft;

c) havi nettó 18.751-19.500 forint közötti egy fõre jutó

jövedelemérték esetén

- 1 gyermekes családnak 1100 Ft,

- 1 gyermekes egyedülállónak 1300 Ft,

- 2 gyermekes családnak 1300 Ft,

- 2 gyermekes egyedülállónak 1500 Ft,

- tartósan beteg, testi vagy értelmi

fogyatékos gyermekre tekintettel 2100 Ft.

(2) A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 3750 forint, három- és

többgyermekes egyedülállónak gyermekenként 3950 forint összegû családi pótlék

jár az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi korláttól függetlenül. Ha

a három- és többgyermekes családban tartósan beteg, testi vagy értelmi

fogyatékos gyermeket nevelnek, az ilyen gyermek után 5.100 forint összegû

családi pótlék jár.

(3) Az 1. § (6) bekezdésének a-c) pontjai szerinti

a) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után

5.100,-Ft,

b) az a) pont alá nem tartozó gyermek után 3.250 Ft

összegû családi pótlék illeti meg az intézet vezetõjét."

4. §

(1) A Gst. 65. §-ával megállapított Cst. 7. §-ának (2) bekezdése a következõ

szövegrésszel egészül ki:

"A nyilatkozat a család jövedelmi helyzetére vonatkozó adatok mellett

tartalmazza a család tagjainak nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét,

valamint lakó-, illetve tartózkodási helyét. A nyilatkozatban szereplõ, a

család

a) tagjaira vonatkozó adatok valódiságát a települési

önkormányzat jegyzõje,

b) egy fõre jutó havi jövedelmére vonatkozó adatok

valódiságát az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal

a családi pótlékot folyósító szerv megkeresésére ellenõrzi."

(2) A Gst. 65. §-ával megállapított Cst. 7. § (4) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdésben említett esetekben a családi pótlékra való

jogosultság annak a hónapnak az elsõ napjával nyilik meg, amelyben a

jogosultsághoz elõírt valamennyi feltétel bekövetkezik, azonban a családi

pótlék legfeljebb az igény elõterjesztését megelõzõ 6 hónapra folyósítható."

(3) A Cst. 7. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a

Gst. 65. §-ával megállapított (5)-(8) bekezdés számozása (6)-(9) bekezdésre

módosul:

"(5) Ha a (3) bekezdés b) pontjában szereplõ esetben a jövedelemváltozás

elõre megállapíthatóan meghaladja a 6 hónapot, a jogosultság megállapítására

vonatkozó igény a jövedelemváltozás idõpontjától benyújtható."

5. §

(1) E törvény, valamint a Gst. 61-65. §-ai e törvény kihirdetését követõ 8.

napon lépnek hatályba azzal, hogy 1996. március 31-ig a családi pótlékra való

jogosultságot az e törvény hatálybalépését megelõzõ napon hatályban lévõ

jogszabályok alapján kell megállapítani.

(2) 1996. április 1-jétõl, valamint az 1996. április hónapra járó családi

pótlékot a Gst.-vel és az e törvénnyel módosított Cst. szerint kell

megállapítani és folyósítani. Ha a családi pótlék folyósításához szükséges

nyilatkozatot a jogosult szabályszerûen kitöltve 1995. március 1-ig benyújtja

- feltéve, hogy a jogosultsági feltételeknek megfelel -, a családi pótlék

1996. április hónaptól folyamatosan folyósítható.

(3) Az 1997. április 30-ig tartó, a Cst. 7. §-ának (1) bekezdése szerinti

jogosultsági év 1996. április 1-jétõl kezdõdik.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Gst. 61. §-ával megállapított

Cst. 1. § (2)-(3) bekezdései, (4) bekezdésébõl a "vagyoni" szó, (5)

bekezdésébõl a (2) bekezdésre történõ utalás, valamint az "és vagyoni"

szövegrész, (7) bekezdésébõl a (2) bekezdésre történõ utalás, illetve az "- és

vagyoni" szövegrész, továbbá a Gst. 63. §-ával megállapított Cst. 2. §-ának

(2) bekezdése, a Gst. 65. §-ával megállapított Cst. 7. § (1) bekezdésébõl,

valamint (2) bekezdésébõl az "és (2)" szövegrész hatályát veszti.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló

1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.) jelentõsen módosította a

családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Cst.). A

módosítás többek között vagyoni és jövedelmi helyzettõl teszi függõvé a

családi pótlékot, e mellett más tartalmi módosításokat is megfogalmaz.

A családi pótlék új rendszerével kapcsolatosan az Alkotmánybírósághoz

benyújtott indítványokról a bírói testület három alkalommal döntött, és a

törvény rendelkezéseit több vonatkozásban alkotmányellenesnek minõsítette,

illetve 1995. július 1-jével nem engedte azt hatályba lépni. Annak érdekében,

hogy a módosítások hatályba léphessenek a Parlamentnek külön törvényben kell

rendelkeznie az alkotmányos követelményekkel összhangban lévõ szabályozásról

és a törvény hatálybaléptetésérõl.

Ennek megfelelõen a Javaslat egyrészt az alkotmányossági kritériumokkal

való összhang megteremtése érdekében módosítja a korábban meghozott

szabályozást, másrészt hatályba lépteti az alkotmánybírósági döntéssel nem

érintett, illetve a módosított rendelkezéseket.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz

A Javaslat az 5. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekkel

összhangban a családi pótlékra való jogosultság jövedelem-határát az 1995. évi

jövedelmi helyzet várható alakulására figyelemmel 19.500 Ft-ban határozza meg.

A Javaslat a nem vérszerinti szülõk által nevelt és nem a gyermek- és

ifjúságvédõ intézet által nevelõszülõnél elhelyezett gyermekek után járó

családi pótlékra való jogosultsággal összefüggésben kimondja, hogy a

nevelõszülõ az általános szabályok alapján is csak akkor jogosult a családi

pótlékra, ha a gyermek nevelésérõl a vérszerinti, illetve az örökbefogadó

szülõ nem tud tartósan gondoskodni. Ilyennek minõsül például, ha a szülõ

(szülõk) börtönben van, egészségi állapota miatt nevelési kötelezettségeinek

nem tud eleget tenni, bentlakásos szociális intézményben került elhelyezésre.

A Javaslat tehát kizárja azt, hogy a gyermek nevelésére, gondozására egyébként

képes szülõ - ha jövedelmi helyzete folytán a családi pótlékra nem jogosult -

a gyermeket másnál azért helyezze el, hogy a gyermek után családi pótlékot

folyósítsanak.

2. §-hoz

Az egy fõre jutó jövedelem számításnál figyelembe vehetõ családtagok köre

a Javaslat szerint bõvül azon rokonokkal, akiknek tartására a családi pótlékot

igénylõ szülõ a házasságról, a családról és gyámságról szóló törvény alapján

kötelezett és ezen tartási kötelezettségének eleget tesz.

A jövedelem számításánál figyelembe vehetõ családtagok nettó jövedelme a

gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás mellett csökkenthetõ a

családtagként nem figyelembe vett személy részére nyújtott tartásnak a

Javaslatban meghatározott mértékû összegével is. Így biztosított a

háztartáson kívül élõ tartásra szoruló családtagra fordított kiadások

figyelembevétele is.

3.§-hoz

A Javaslat az 1. § rendelkezéseivel összhangban a család jövedelmi

helyzetének differenciáltsága alapján a családi pótlék összegét sávosan

határozza meg. Emellett kimondja, hogy a három és többgyermekes családok

esetén is emelt összegû (5.100 Ft) családi pótlékot kell folyósítani a

tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után.

A Javaslat az ideiglenes hatályú beutalt, az intézeti vagy állami nevelt,

valamint a szociális intézményben elhelyezett gyermek után járó családi pótlék

összegét úgy határozza meg, hogy ha az intézményben elhelyezett gyermek

tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos - függetlenül attól, hogy nem

családban él - magasabb összegû családi pótlékra jogosítson, míg az egészséges

gyermek után az egy gyermekes egyedülállónak járó összegû családi pótlék

kerüljön folyósításra.

4.§-hoz

A Javaslat kiegészíti a Cst. rendelkezéseit a jövedelem-nyilatkozatban

közölt adatok körére, valamint azok valódiságának ellenõrzésére vonatkozó

szabályokkal. Tekintettel arra, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok

valódiságát nem kell igazolni, a jogosulatlan igénybevétel csak akkor

állapítható meg, ha az adatok valódiságának ellenõrzését a törvény lehetõvé

teszi. A család egy fõre jutó jövedelmének nagysága szempontjából fontos, hogy

hány és milyen életkorú személy tartozik a családhoz, további fontos kérdés,

hogy a nyilatkozatban megjelölt személyek egy háztartásban élnek-e. Ezen

adatok - miként a család tényleges jövedelme is - a folyósító szervek által

nem ellenõrizhetõk. Ezért a Javaslat a család tagjaira vonatkozó adatok

valódiságának ellenõrzését a települési önkormányzatok jegyzõjének

hatásköreként fogalmazza meg. A család jövedelmi helyzetének ellenõrzése az

APEH hatásköre, amit - a jegyzõ ellenõrzési hatásköréhez hasonlóan - a

folyósító szerv megkeresésére köteles elvégezni.

A (2) bekezdés rendelkezik arról, hogy akár a családtagok számában, akár

a jövedelmi helyzetben bekövetkezett változás esetén a jogosultság a változás

bekövetkezésének idõpontjától fennáll, de az ellátás visszamenõleg csak a

kérelem benyújtását megelõzõ 6 hónapra folyósítható. A jelenleg hatályos

családi pótlék rendszerben is ez a szabály, fenntartása a továbbiakban is

indokolt.

A (3) bekezdés lehetõvé teszi az igény iránti kérelem azonnali

benyújtását, ha a jövedelemcsökkenés elõreláthatóan a 6 hónapos idõtartamot

meghaladja.

5.§-hoz

A Javaslat az új normát a kihirdetést követõ 8. napon lépteti hatályba,

kimondja azonban, hogy 1996. március 31-ig a családi pótlék intézését

(megállapítás, folyósítás, stb.) a Cst. módosítását megelõzõ napon hatályban

lévõ szabályok alapján kell végezni. Így, a még 1996. márciusában született

gyermek után március hónapra a családi pótlékot alanyi jogon kell biztosítani,

de 1996. április 1-jétõl csak a család jövedelmi helyzetétõl függõen lehet

azt tovább folyósítani.

A Javaslat 5. §-ának (2)-(3) bekezdése a törvény alkalmazásával

kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A jogbiztonság

követelményével összhangban az új feltételek szerint a családi pótlékot 1996.

áprilisától lehet folyósítani. A zavartalan folyósítás feltétele, hogy a

családok az igénybejelentésüket az általános szabályoktól eltérõen még 1996.

március 1-ig megtegyék. A folyósító szervek az igénybejelentést követõen a

nyilatkozatot feldolgozzák és gondoskodnak a családi pótléknak a jogosultak

részére történõ folyósításáról.

A (4) bekezdés a vagyonra vonatkozó jogosultsági feltételek, illetve az

ezzel összefüggõ szövegrészek hatályon kívül helyezésérõl rendelkezik.

1995. évi .... törvény

a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény

módosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvény-

módosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek

hatályba léptetésérõl

1. §

(1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV.

törvénynek (a továbbiakban: Cst.) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes

törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.)

61. §-ával megállapított 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) Családi pótlékra - amennyiben nemzetközi szerzõdés eltérõen nem

rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgár,

az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezõ

bevándorolt, vérszerinti, örökbe fogadó és nevelõszülõ (a továbbiakban: szülõ)

jogosult, ha háztartásában gyermeket nevel és a családnak az e törvényben

foglalt kivételekkel a tárgyévet megelõzõ naptári évben az egy fõre jutó havi

jövedelme a nettó 19.500 forintot nem haladja meg."

(2) A Gst. 61. §-ával megállapított Cst. 1. § (4) bekezdése a következõ

rendelkezéssel egészül ki:

"Egyéb esetekben - feltéve, hogy a nevelõszülõ megfelel az (1) bekezdés

szerinti feltételeknek - a nevelõszülõ akkor jogosult a családi pótlékra, ha

a gyermek vér szerinti, illetve örökbefogadó szülei a gyermek nevelésérõl

tartós akadályoztatásuk miatt saját háztartásukban nem tudnak gondoskodni."

2. §

(1) A Gst. 62. §-ával megállapított Cst. 1/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(1) Az egy fõre jutó jövedelem számításánál a család tagjaként - a

kérelem benyújtásának idõpontjában a családhoz tartozó - a családi pótlékot

igénylõ szülõ és a vele közös háztartásban élõ

a) házastársa, élettársa,

b) 20 évesnél fiatalabb, keresõ tevékenységet nem folytató vér

szerinti,

örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke,

c) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ, nappali

tanul-

mányokat folytató egyetemi-fõiskolai hallgató gyermeke,

d) tartósan beteg, illetõleg testi vagy értelmi fogyatékos gyermeke

1,5-

szeres szorzóval és korhatárra való tekintet nélkül,

e) az a-d) pontok alatt nem említett az a rokona, akinek eltartására

a szü-

lõ a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi

IV.

törvény (a továbbiakban: Csjt.) alapján köteles és e tartási

kötele-

zettségének eleget tesz

vehetõ figyelembe."

(2) A Gst. 62. §-ával megállapított Cst. 1/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben meghatározott nettó jövedelem csökkenthetõ a

család tagjának folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési

támogatás összegével, valamint az (1) bekezdésben figyelembe nem vett személy

részére a Csjt. alapján nyújtott

a) bíróság által megállapított tartási kötelezettség esetén a

bíróság által

meghatározott tartás teljes értékével,

b) egyéb tartás esetén a tartásra köteles személy nettó jövedelmének

eltartott személyenként 20 %-ával, több eltartott esetén

legfeljebb 50 %-ával."

3. §

A Gst. 64. §-ával megállapított Cst. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"5. § (1) A családi pótlék havi összege gyermekenként

a) havi nettó 18.000 forintos egy fõre jutó jövedelemhatárig;

- 1 gyermekes családnak 2750 Ft,

- 1 gyermekes egyedülállónak 3250 Ft,

- 2 gyermekes családnak 3250 Ft,

- 2 gyermekes egyedülállónak 3750 Ft,

- tartósan beteg, testi vagy értelmi fo-

gyatékos gyermekre tekintettel 5100 Ft,

b) havi nettó 18.001-18.750 forint közötti egy fõre jutó jövedelem-

érték esetén

- 1 gyermekes családnak 2000 Ft,

- 1 gyermekes egyedülállónak 2300 Ft,

- 2 gyermekes családnak 2300 Ft,

- 2 gyermekes egyedülállónak 2700 Ft,

- tartósan beteg, testi vagy értelmi

fogyatékos gyermekre tekintettel 3600 Ft;

c) havi nettó 18.751-19.500 forint közötti egy fõre jutó jövedelem-

érték esetén

- 1 gyermekes családnak 1100 Ft,

- 1 gyermekes egyedülállónak 1300 Ft,

- 2 gyermekes családnak 1300 Ft,

- 2 gyermekes egyedülállónak 1500 Ft,

- tartósan beteg, testi vagy értelmi

fogyatékos gyermekre tekintettel 2100 Ft.

(2) A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 3750 forint, három- és

többgyermekes egyedülállónak gyermekenként 3950 forint összegû családi pótlék

jár az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi korláttól függetlenül. Ha

a három- és többgyermekes családban tartósan beteg, testi vagy értelmi

fogyatékos gyermeket nevelnek, az ilyen gyermek után 5.100 forint összegû

családi pótlék jár.

(3) Az 1. § (6) bekezdésének a-c) pontjai szerinti

a) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után

5.100,-Ft,

b) az a) pont alá nem tartozó gyermek után 3.250 Ft

összegû családi pótlék illeti meg az intézet vezetõjét."

4. §

(1) A Gst. 65. §-ával megállapított Cst. 7. §-ának (2) bekezdése a következõ

szövegrésszel egészül ki:

"A nyilatkozat a család jövedelmi helyzetére vonatkozó adatok mellett

tartalmazza a család tagjainak nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét,

valamint lakó-, illetve tartózkodási helyét. A nyilatkozatban szereplõ, a

család

a) tagjaira vonatkozó adatok valódiságát a települési önkormányzat

jegy-

zõje,

b) egy fõre jutó havi jövedelmére vonatkozó adatok valódiságát az

Adó-

és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal

a családi pótlékot folyósító szerv megkeresésére ellenõrzi."

(2) A Gst. 65. §-ával megállapított Cst. 7. § (4) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdésben említett esetekben a családi pótlékra való

jogosultság annak a hónapnak az elsõ napjával nyilik meg, amelyben a

jogosultsághoz elõírt valamennyi feltétel bekövetkezik, azonban a családi

pótlék legfeljebb az igény elõterjesztését megelõzõ 6 hónapra folyósítható."

(3) A Cst. 7. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a

Gst. 65. §-ával megállapított (5)-(8) bekezdés számozása (6)-(9) bekezdésre

módosul:

"(5) Ha a (3) bekezdés b) pontjában szereplõ esetben a jövedelemváltozás

elõre megállapíthatóan meghaladja a 6 hónapot, a jogosultság megállapítására

vonatkozó igény a jövedelemváltozás idõpontjától benyújtható."

5. §

(1) E törvény, valamint a Gst. 61-65. §-ai e törvény kihirdetését követõ 8.

napon lépnek hatályba azzal, hogy 1996. március 31-ig a családi pótlékra való

jogosultságot az e törvény hatálybalépését megelõzõ napon hatályban lévõ

jogszabályok alapján kell megállapítani.

(2) 1996. április 1-jétõl, valamint az 1996. április hónapra járó családi

pótlékot a Gst.-vel és az e törvénnyel módosított Cst. szerint kell

megállapítani és folyósítani. Ha a családi pótlék folyósításához szükséges

nyilatkozatot a jogosult szabályszerûen kitöltve 1995. március 1-ig benyújtja

- feltéve, hogy a jogosultsági feltételeknek megfelel -, a családi pótlék

1996. április hónaptól folyamatosan folyósítható.

(3) Az 1997. április 30-ig tartó, a Cst. 7. §-ának (1) bekezdése szerinti

jogosultsági év 1996. április 1-jétõl kezdõdik.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Gst. 61. §-ával megállapított

Cst. 1. § (2)-(3) bekezdései, (4) bekezdésébõl a "vagyoni" szó, (5)

bekezdésébõl a (2) bekezdésre történõ utalás, valamint az "és vagyoni"

szövegrész, (7) bekezdésébõl a (2) bekezdésre történõ utalás, illetve az "- és

vagyoni" szövegrész, továbbá a Gst. 63. §-ával megállapított Cst. 2. §-ának

(2) bekezdése, a Gst. 65. §-ával megállapított Cst.

7. § (1) bekezdésébõl, valamint (2) bekezdésébõl az "és (2)" szövegrész

hatályát veszti.