1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1637.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcím adatok
kezelésérõl
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1995. november
2
TÖRVÉNYJAVASLAT
a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcím adatok
kezelésérõl
Az Országgyûlés - kiindulva abból, hogy az Alkotmány szerint a Magyar
Köztársaság biztosítja a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a
tudományos kutatás szabadságát, a szabad vélemény-nyilvánítást és a
piacgazdaság feltételeit; figyelembe véve a személyes adatok védelmérõl és a
közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt, az Európa
Tanács 108. sz. Egyezményét a személyiségnek személyes adatok automatikus
kezelésével kapcsolatos védelmérõl, valamint az Európa Tanács Ajánlásait - a
kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcím adatok
kezelésérõl a következõ törvényt alkotja:
I.
Általános rendelkezések
1. §
(1) E törvény hatálya kiterjed azokra a természetes és jogi személyekre,
valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetekre, amelyek tudományos
kutatás, közvélemény-kutatás, piackutatás és közvetlen üzletszerzéshez történõ
kapcsolatfelvétel céljára név- és lakcím adatot igényelnek, illetõleg
kezelnek.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a
magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján történõ
kutatásra.
2. §
(1) E törvény alkalmazása során:
1. Tudományos kutatás: az a tevékenység, amelynek célja a világról, annak
jelenségeirõl, a jelenségek összefüggéseirõl szerzett ismeretek gyarapítása és
amelynél a vizsgált társadalmi, gazdasági és természeti jelenségek objektív
összefüggéseinek a feltárásához név- és lakcím adat, vagy a személyekkel való
közvetlen kapcsolatfelvétel szükséges.
2. Közvélemény-kutatás: egyének és csoportjaik véleményének és ítélet
alkotásuk összetevõinek kutatása.
3. Piackutatás: egyének és csoportjaik fogyasztói szokásának vizsgálata.
4. Közvetlen üzletszerzés (direkt marketing): azoknak a közvetlen
megkeresés módszerével végzett tájékoztató tevékenységeknek és kiegészítõ
szolgáltatásoknak az összessége, amelyeknek célja egyének és csoportjaik (a
továbbiakban: érintett) részére termékek vagy szolgáltatások ajánlása,
hirdetések továbbítása, a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek
tájékoztatása, üzletkötés (vásárlás) elõmozdítása érdekében.
5. Közvetlen üzletszerzési (direkt marketing) lista (a továbbiakban:
üzletszerzési lista): nevek és lakcímek gyûjteménye, amely az érintettekkel
vagy kereskedelmi partnerekkel való kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást
szolgálja a közvetlen üzletszerzés céljából. A lista a néven és lakcímen kívül
csak az ügyfelek és támogatók érdeklõdésére vonatkozó információt
tartalmazhatja.
6. Tilalmi lista: azon érintettek név- és lakcím adatainak a
nyilvántartása, akik nem járultak hozzá, hogy személyes adataikat e törvényben
meghatározott közvetlen üzletszerzési célok valamelyikére felhasználják, vagy
megtiltották azok e célból történõ további kezelését.
7. Tudományos kutató: az a természetes személy, aki tudományos
fokozattal, illetõleg címmel rendelkezik és abban a tudományágban, vagy
tudomány-területen, amelyben felkészültségét bizonyította, tudományos
tevékenységet végez; továbbá aki kutatási feladatot is ellátó szervtõl vagy
alapítványi támogatótól kapott igazolás szerint tudományos kutatást végez.
8. Közvélemény-kutató, piackutató és közvetlen üzletszerzõ szerv: az a
természetes és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet,
amely a 2/-4/ pont alatti tevékenységet jogosult végezni.
9. Adatfeldolgozás: az adatkezelést érintõ, érdemi döntést nem jelentõ
technikai feladatok elvégzése.
10. Anonimizálás: olyan technikai eljárás, amely biztosítja az érintett
és az adat közötti kapcsolat helyreállítása lehetõségének végleges kizárását.
(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben, valamint a személyes adatok
kezelésére vonatkozó fogalmak értelmezésére a személyes adatok védelmérõl és a
közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a
továbbiakban: Avtv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A név- és lakcím adatok átvételének általános szabályai
3. §
(1) A tudományos kutató, továbbá a közvélemény-kutató és piackutató, valamint
a közvetlen üzletszerzõ szerv, - illetõleg az általuk az adatok kezelésére,
átvételére megbízott szerv - kapcsolatfelvétel céljából név- és lakcím adatot
a következõ forrásból gyûjthet, illetve használhat fel:
a/ annak az érintettnek az adata, akivel korábban az adatkezelõ szerv
kapcsolatban állt (üzletfél, támogató);
b/ a jogszerûen nyilvánosságra hozatal céljából készített és
nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben, valamint
kiadványban, - így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék
- szereplõ adat, feltéve, ha az adatgyûjtéskor, vagy az adategyeztetéskor az
érintettet tájékoztatták az eredetitõl eltérõ célra történõ adatfelhasználás
lehetõségérõl, illetõleg a letiltás jogáról;
c/ más, ugyanazon tevékenységet végzõ személytõl vagy szervtõl adat
átvételével, amennyiben az érintett az adat átadását az errõl szóló elõzetes
tájékoztatás után nem kifogásolta vagy tiltotta meg;
d/ adat igénylésével a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.)
hatálya alá tartozó nyilvántartásból a Nytv.-ben meghatározott feltételekkel,
feltéve, hogy a polgár az adatainak kiadását nem tiltotta meg (Nytv. 2. § ( 1)
bek.).
(2) A tudományos kutatás, a közvélemény-kutatás, illetõleg a piackutatás
megkezdéséhez szükséges minta kiválasztásakor, valamint közvetlen
üzletszerzési lista összeállításakor nem lehet kiválasztási szempont olyan
ismérv, amelybõl egyértelmûen különleges adatra lehet következtetni.
4. §
(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából név- és
lakcím adatok az alábbiak szerint igényelhetõk:
a/ a tudományos kutatás céljára a kapcsolatfelvételhez a Nytv. 11. § (1)
bekezdésének a)-d), g)-h) és k) pontjaiban meghatározott bármely szempont,
továbbá
b/ közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez szükséges minta
kiválasztásához a Nytv. 11.§ (1) bekezdésének c)-d), h) és k) pontjaiban
meghatározott bármely szempont, valamint
c/ az üzletszerzési lista összeállításához a Nytv. 11. § (1) bekezdésének
c)-d), h) és k) pontjában meghatározott szempont szerinti megoszlásban.
(2) Az (1) bekezdés alapján történõ adatigénylés esetén a kérelmezõnek az ott
meghatározott tevékenység végzésére való jogosultságát is megfelelõen
igazolnia kell.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó adatkezelõnek a név- és lakcím adatok
pontosságát és idõszerûségét az érintettel való kapcsolattartással, vagy a
személyi adat- és lakcímnyilvántartással történõ rendszeres adategyeztetéssel
kell biztosítani. Az adategyeztetés során a személyi adat- és
lakcímnyilvántartás szerveinek tájékoztatnia kell az adatigénylõt arról is, ha
az érintett idõközben adatainak átadását a Nytv. 2. § (1) bekezdése alapján
letiltotta. Ha az adatkezelõ az adatokat az adategyeztetést megelõzõen más
szervnek is átadta, a letiltás tényérõl e szervet is értesítenie kell.
(4) A személyi adat- és lakcímnyilvántartásból az (1) bekezdés alapján
igényelt adat csak az igényléstõl, illetõleg a legutóbbi egyeztetéstõl
számított hat hónapon belül használható fel, illetõleg továbbítható.
Adatvédelem és adatbiztonság
5. §
(1) A tudományos kutatás, a közvélemény-kutatás és piackutatás, valamint a
közvetlen üzletszerzés céljára történõ adatkezelés során - az Avtv.-ben,
valamint az e törvényben foglaltaknak megfelelõen - biztosítani kell az
érintett jogát a személyes adatainak védelméhez. Igy különösen:
a/ a kapcsolatfelvétellel egyidejûleg az érintettet írásban tájékoztatni
kell arról, hogy a megkeresõ az adatokat milyen forrásból szerezte; az
adatfelhasználás céljáról, módjáról, idõtartamáról, az adatkezelés során
közremûködõ (megbízott) igénybevételérõl és az esetleges késõbbi adatátadási
szándékról; az adatkezelésre jogosult szerv vagy személy nevérõl és címérõl,
valamint arról, hogy az adatszolgáltatás önkéntes és jogában áll adatainak a
megjelölt célra vagy annak egy részére történõ kezelésének a megszüntetését
kérni;
b/ biztosítani kell számára azt a jogot, hogy a további együttmûködést
bármikor indokolás nélkül megtagadhatja és errõl írásban tájékoztatni kell;
c/ név- és lakcím adatainak az e törvényben meghatározott tevékenységek
céljából történõ kezelését meg kell szüntetni, amennyiben ezt az érintett
kéri, vagy adatainak kezeléséhez nem járul hozzá;
d/ név és lakcím adatait harmadik személynek vagy szervezetnek
továbbítani - a 3. § (1) bekezdés c/ pontja alapján történõ adattovábbítás, a
megbízás alapján történõ adatfeldolgozás, valamint az e törvényben
meghatározott adategyeztetés (4. § (3) bekezdése) kivételével - csak az
érintett írásbeli hozzájárulásával lehet.
(2) Adatátadás esetén mind az adatátadónak, mind az átvevõnek az átadás-
átvétellel érintett adatokról és az adatátvevõrõl, illetõleg átadóról - az
adatforgalom ellenõrizhetõségének biztosítása céljából - nyilvántartást kell
vezetni. A megbízás alapján történõ adatfeldolgozás esetén -a megbízottnak az
adatbiztonságért való önálló felelõssége mellett - a megbízó minõsül felelõs
adatkezelõnek.
(3) A személyes adatoknak az adott célból történõ kezelését meg kell
szüntetni, ha
a/ az a cél, amelyre az adatokat kérték megvalósult, kivéve, ha az
érintett az új cél megjelölésével az adatok további kezeléséhez írásban
hozzájárult;
b/ az érintett nyilatkozata szerint a megkeresõ szervezettel nem kíván
együttmûködni.
(4) Az adatkezelés (3) bekezdés szerinti megszüntetésén a megsemmisítést vagy
az anonimizálást, közvetlen üzletszerzés esetén pedig - ha a megszüntetés a
(3) bekezdés b) pontján alapul - az üzletszerzési listán való törlést és
egyidejûleg a 20. § szerinti tilalmi listára történõ felvételt kell érteni.
(5) Ha az adatkezelést annak bármely szakaszában az érintett kérelme alapján
kell megszüntetni, ezzel összefüggésben az érintettet jogi felelõsség nem
terheli.
6. §
(1) A tudományos kutatónak, továbbá a közvélemény-kutató, a piackutató és a
közvetlen üzletszerzõ szervnek az adatok biztonságáról megfelelõ technikai és
szervezési intézkedésekkel kell gondoskodni. Ennek során - a tudományos kutató
kivételével - belsõ adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot kell készíteni,
melyek kialakításához az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket végzõ
szervezetek szakmai képviseleti szervezetei önszabályozó tevékenységgel
nyújtanak segítséget.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekrõl és azok kötelezõ
betartásáról az adatkezelõket és az adatok kezelésében részt vevõ személyeket
(alkalmazott, megbízott) tájékoztatni kell.
(3) Az adatkezelõ az e törvény hatálya alá tartozó adatkezeléseket - kivéve,
ha az tudományos kutatás célját szolgálja és nem hozzák nyilvánosságra (Avtv.
30. § h) pont) - a tevékenység megkezdése elõtt az Avtv. 28. § (1) bekezdése
alapján köteles az adatvédelmi biztosnak bejelenteni.
II.
Tudományos kutatási célú adatkezelés
7. §
(1) A tudományos kutatónak az e törvény hatálya alá tartozó kutatás
megkezdése elõtt kutatási adatkezelési tervet kell készítenie. A tervet
módosítani kell, ha az adatkezelés célja a kutatás folyamata alatt
megváltozik. A kutatási adatkezelési tervnek tartalmaznia kell:
a/ a kutatási jogosultságot,
b/ a kutatás célját,
c/ a kezelendõ személyes adatok körét és azok forrását,
d/ az adatkezelés folyamatát,
e/ az érintett jogai gyakorlati érvényesíthetõségének biz
tosítékait, valamint
f/ az adatvédelmet biztosító technikai és szervezési int
ézkedéseket.
(2) A kutatási adatkezelési tervet az adatkezelés jogszerûségének
dokumentálása és az ellenõrzés lehetõségének biztosítása céljából az adatok
kezelésének megszüntetéséig meg kell õrizni.
(3) Intézeti tudományos kutatás esetén a tudományos kutató jogai és
kötelezettségei a kutatási tevékenységet végzõ szervet illetik meg, illetõleg
terhelik.
Adatátvétel és adattovábbítás
8. §
(1) A tudományos kutatás céljából a 3. § szerint átvett név- és lakcím adatok
újabb információk beszerzése céljából történõ felhasználásához az elhunyt
személy örökösének vagy hozzátartozójának a hozzájárulása szükséges, ha az
érintett személy az adatok felvételét vagy átvételét megelõzõ harminc éven
belül elhalt.
(2) A tudományos kutatásban érintett személlyel történõ kapcsolatfelvételhez
szükséges adatok a 3. § (1) bekezdése alapján vehetõk át. A kapcsolatfelvételt
követõen az érintett név- és lakcím adata csak a vele való folyamatos
kapcsolattartáshoz használható fel és a kutatás befejezésekor az adatok
kezelését meg kell szüntetni.
9. §
(1) Ha az 5. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség
teljesítése a kutatási cél megvalósulását veszélyeztetné, akkor az
adatgyûjtés befejezését követõen kell az érintett személyt adatainak
felhasználásáról és jogairól teljes körûen tájékoztatni.
(2) Ha az érintett a név- és lakcím adatainak a kezelését az (1) bekezdés
alapján adott tájékoztatás alkalmával, vagy a kutatás késõbbi idõpontjában
megtiltja, azokat kérelmére törölni és errõl az érintettet írásban
tájékoztatni kell.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségtõl, illetõleg a
hozzájárulás beszerzésétõl csak akkor lehet eltekinteni, ha a kutatás célja
szociális, népegészségügyi, közoktatási vagy környezetvédelmi érdekekkel van
összefüggésben és a tájékoztatás vagy hozzájárulás beszerzése az érintettek
nagy száma miatt aránytalanul sok idõt, költséget és emberi munkát igényelne.
A tájékoztatás, illetõleg a hozzájárulás beszerzése mellõzésének
jogszerûségéért az adatigénylõ felelõs.
10. §
A cselekvõképtelen, vagy korlátozottan cselekvõképes személy esetén a
tájékoztatást a törvényes képviselõ részére kell megadni, aki gyakorolja az
érintettet megilletõ nyilatkozattételi jogokat is.
11. §
Külföldi tudományos kutató, ha e törvény hatálya alá tartozó adatkezelést
kíván végezni, illetõleg ha a belföldi tudományos kutató a tevékenységét
külföldi megbízás alapján végzi, errõl a tényrõl az érintettet köteles írásban
tájékoztatni. Külföldre csak anonimizált adat továbbítható, kivéve, ha az
érintett az adatai átadásához írásban hozzájárult.
III.
A közvélemény-kutatási és piackutatási célú adatkezelés
12. §
(1) A közvélemény-kutatás, illetõleg a piackutatás (a továbbiakban együtt:
közvélemény-kutatás) megkezdése elõtt a közvélemény-kutató, illetõleg
piackutató szervnek (a továbbiakban együtt: közvélemény-kutató szerv) az
adatkezelés folyamatának nyomon követése érdekében kutatási adatkezelési
tervet kell készítenie, melynek tartalmaznia kell a 7. § (1) bekezdésében
meghatározott információkat.
(2) A közvélemény-kutatás megkezdéséhez a név- és lakcím adatok csak a 3. §
(1) bekezdésében meghatározott forrásból vehetõk át.
13. §
(1) A közvélemény-kutató szerv a 12. § alapján megszerzett, vagy
rendelkezésére álló név- és lakcím adatokat a kapcsolatfelvételen kívül egyéb
célra csak az érintett írásbeli hozzájárulásával használhatja fel.
(2) Ha a közvélemény-kutató szerv és az érintett között kapcsolat jön létre, a
kapcsolatfelvétel után haladéktalanul a név- és lakcím adatokat a közvélemény-
kutatás egyéb adataitól le kell választani, azt elkülönítetten kell tárolni,
és biztosítani kell, hogy a közvélemény-kutatással érintett személye ne legyen
azonosítható. A név- és lakcím adatok ismételt kapcsolatfelvételre csak
akkor használhatók fel, ha az érintett a folyamatos kapcsolattartáshoz vagy
az ismételt kapcsolatfelvételhez írásban hozzájárult. Az érintett név- és
lakcím adatait, valamint egyéb személyes adatait és az általa nyújtott
információkat csak akkor lehet együttesen feldolgozni, illetõleg tárolni, ha
az érintett ehhez írásban külön és kifejezetten hozzájárult.
(3) A (2) bekezdés alapján elkülönítetten tárolt név- és lakcím adatok
feldolgozására olyan technikai módszert kell kialakítani, amely lehetetlenné
teszi a megkérdezett válaszainak a név- és lakcím adataival történõ
összekapcsolását.
(4) A (2) bekezdés szerinti név- és lakcím adatok kezelését az érintett ilyen
irányú kérelme alapján haladéktalanul, ennek hiányában a közvélemény-kutatási
tevékenység megszüntetésével egyidejûleg, illetõleg a folyamatos
kapcsolattartás befejezésekor - az 5. § (4) bekezdése szerint eljárva - kell
megszüntetni.
14. §
(1) A közvélemény-kutatás során adott válaszok feldolgozásának minden
szakaszában biztosítani kell a megkérdezett személy teljes anonimitását,
valamint a véleményadás önkéntességét.
(2) A közvélemény-kutatás eredményeként kialakított következtetésben nem
szerepelhet az érintett azonosítására alkalmas adat.
(3) A közvélemény-kutatás során az érintett személyes adatai, illetõleg
véleménye alapján nem lehet olyan intézkedést tenni, döntést hozni, vagy
következtetést levonni, amely a személyére vonatkozik vagy azt érinti.
15. §
A közvélemény-kutató szerv az érintettek személyiségi jogairól, a személyes
adatok védelmérõl és az adatvédelmi követelmények megszegésének
jogkövetkezményeirõl köteles a megbízásából eljáró személyeket megfelelõen
kioktatni. A személyes adatok védelméért a közvélemény-kutató szerv a
felelõs.
16. §
(1) Külföldi közvélemény-kutató szerv vagy személy, ha e törvény hatálya alá
tartozó adatkezelést kíván végezni, illetõleg ha a belföldi közvélemény-kutató
szerv vagy személy tevékenységét külföldi megbízás alapján végzi, errõl a
tényrõl az érintettet köteles írásban tájékoztatni. Külföldre csak olyan
feldolgozott információ továbbítható, amelybõl az érintett személyére nem
lehet következtetni, kivéve, ha az érintett az adatai átadásához írásban
hozzájárult.
(2) A piackutatás céljára gyûjtött adatok nem adhatók át közvetlen
üzletszerzés céljára.
IV.
A közvetlen üzletszerzési célú adatkezelés
17. §
(1) A közvetlen üzletszerzõ szerv a jogszerû tevékenységének végzéséhez
szükséges listák összeállításához a név- és lakcím adatokat csak a 3. § (1)
bekezdésében meghatározott forrásból vehet át és az e törvényben elõírt
feltételek teljesítése esetén gyûjthet.
(2) A 3.§ (1) bekezdés a/ pontja tekintetében üzletfélnek vagy támogatónak az
tekinthetõ, aki akaratlagos cselekedetével - a termékekre vagy
szolgáltatásokra vonatkozóan információkat kérve, vagy nyilvános hirdetésre
válaszolva - a maga részérõl is kapcsolatokat kezdeményezett és ennek során
név- és lakcím adatait az adatkezelõ közvetlen üzletszerzõ szervnek átadta.
(3) A nem kereskedelmi célú versenyek és rejtvénypályázatok szervezése esetén
az abban résztvevõ személyek által átadott adatok csak akkor használhatók fel
üzletszerzési lista összeállításához, ha az érintettek figyelmét felhívták
arra, hogy adataikat közvetlen üzletszerzés céljára is fel kívánják használni
és ehhez írásban hozzájárultak.
18. §
(1) Az üzletszerzési listán szereplõ név- és lakcím adatok harmadik személy
részére - a 3. § (1) bekezdésének c/ pontja kivételével - közvetlen
üzletszerzés céljára, illetõleg egyéb célból akkor adhatók át, ha ehhez az
érintettek a harmadik szerv nevének és tevékenységének ismeretében írásban
hozzájárultak.
(2) Adatátadás esetén az üzletszerzési lista felhasználásának feltételeit az
adatátadó és az adatátvevõ szerzõdésben határozza meg. Az (1) bekezdésben
elõírt feltételek hiányában megkötött adatátadási szerzõdés semmis.
(3) A közvetlen üzletszerzési lista nem kapcsolható össze piackutatás céljára
gyûjtött adatállománnyal.
Az érintett jogai
19. §
(1) Minden érintettnek joga van arra, hogy:
a/ megtagadja, vagy megtiltsa név- és lakcím adatainak az üzletszerzési
listára való felvételét, közvetlen üzletszerzési - illetõleg azon belül
meghatározott konkrét - célra történõ felhasználását, illetõleg harmadik
személynek átadását;
b/ kérje személyes adatainak az adatkezelõ birtokában lévõ valamennyi,
vagy meghatározott célú üzletszerzési listán történõ kezelésének
megszüntetését, beleértve a harmadik személy részére átadott adatokat is.
(2) Az érintettet kérelmére az adatkezelést végzõ közvetlen üzletszerzõ szerv
köteles az általa kezelt adatairól tájékoztatni, illetõleg azokat
helyesbíteni. A harmadik személy részére átadott adatok helyesbítését vagy
törlését - a hat hónapon belül továbbított adatok vonatkozásában - az érintett
kérelmére az adatátadó szerv köteles kezdeményezni.
(3) Az e törvény alapján adatkezelést végzõ közvetlen üzletszerzõ szervek
kötelesek azonosító adataikat (név/cégnév, lakcím/telephely) megfelelõ módon
mindazon személyek tudomására hozni, akiknek név- és lakcím adatai az
üzletszerzési listán szerepelnek, illetõleg akiket arra fel kívánnak venni.
(4) A közvetlen üzletszerzõ szerv külföldre név- és lakcím adatot csak
adatfeldolgozás céljára és abban az esetben adhat át, ha az adatvédelmi
követelmények az adatátvevõnél is azonosan biztosítottak. A külföldre történõ
adatátadást az adatvédelmi biztosnak elõzetesen be kell jelenteni.
A tilalmi lista
20. §
(1) A közvetlen üzletszerzõ szervnek nyilvántartást (tilalmi listát) kell
vezetni azoknak az érintetteknek a név- és lakcím adatairól, akik megtagadták
az együttmûködést, illetõleg kérték adataik kezelésének az adott célból
történõ megszüntetését vagy ahhoz nem járultak hozzá, illetõleg az adatok
átvétele után a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervénél éltek az
adatletiltás jogával. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve -
amennyiben a név- és lakcím adatokat a letiltást megelõzõ hat hónapon belül õ
szolgáltatta - köteles a közvetlen üzletszerzõ szervet az adat-letiltásról
haladéktalanul értesíteni.
(2) A tilalmi lista célja annak biztosítása, hogy a rajta szereplõ érintettek
adatai ismételten ne kerüljenek átvételre, harmadik személynek átadásra,
illetõleg új listára felvételre. A tilalmi listán szereplõ érintettek részére
küldemény nem küldhetõ, kivéve, ha a tilalom csak egyedileg meghatározott
célra vonatkozik.
(3) A tilalmi lista kezelésére a közvetlen üzletszerzõ szervek közösen
harmadik szervet is megbízhatnak, e szerv azonban csak a (2) bekezdéssel
összefüggõ adatfeldolgozási tevékenységet végezheti el.
(4) A tilalmi listán szereplõ adatokat az adatkezelõ a (2) bekezdésben
meghatározottak teljesítésének biztosításához szükséges mértékig használhatja
fel, más adatállománnyal nem kapcsolhatja össze, nem adhatja át, más célra nem
használhatja fel és köteles biztosítani az érintettnek a 19. § (1) bekezdés b)
pontjában meghatározott jogainak gyakorlását.
(5) Az (1) bekezdés szerinti listán szereplõ adatokat az adatfelvételtõl
számított öt év elteltével törölni kell, kivéve, ha az érintett írásbeli
nyilatkozatban fenntartja adatletiltási igényét.
V.
Átmeneti és záró rendelkezések
21. §
(1) Az e törvény 1. §-ának hatálya alá tartozó adatkezelõk - kivéve, ha az
adatok kezeléséhez az érintett korábban írásban hozzájárult - kötelesek a
törvény hatálybalépése után folyamatosan, de legkésõbb a következõ
felhasználással egyidejûleg a rendelkezésükre álló adatállományt
felülvizsgálni és ennek során:
a/ tudományos kutatás esetén kérni az érintett írásbeli hozzájárulását
adatai további kezeléséhez;
b/ a közvélemény-kutatás, a piackutatás és a közvetlen üzletszerzés
céljából történõ adatkezelés esetén - szükség szerint - adategyeztetést kérni
a személyi adat- és lakcímnyilvántartástól, majd az a/ pont szerint eljárni.
(2) Az adatkezelõk a náluk meglévõ és az (1) bekezdés alapján felülvizsgálatra
nem került adatállományokat e törvény hatálybalépését követõ egy éven belül
kötelesek megsemmisíteni, vagy anonimizálni.
22. §
(1) E törvény a kihirdetésétõl számított 15. napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) az
alábbiak szerint módosul:
a/ a Nytv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A 17. § (2) bekezdésének a/ pontja szerinti adatok
szolgáltatását bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem
rendelkezõ szervezet a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett
jogosult kérni:
a/ jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érd
ekében,
b/ tudományos kutatás céljából,
c/ közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez szü
kséges minta, valamint
d/ közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) célját
szolgáló lista összeállításához."
b/ A Nytv. 19. §-a a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki és a (2)
bekezdés számozása (4) bekezdésre változik.
"(2) Az (1) bekezdés alapján adatigénylésre jogosultak az adatokat
az alábbi kiválasztási szempontok szerint igényelhetik:
a/ tudományos kutatás céljából a törvény 11.§ (1)
bekezdésének a-d/, g/-h/ és k/ pontjaiban meghatározott
adatok szerint,
b/ közvélemény-kutatás és piackutatás céljából a 11. §
(1) bekezdésének c-d/, h/ és k/ pontja szerint,
c/ közvetlen üzletszerzés céljából a 11. § (1)
bekezdésének c/-d/, h/ és k/ pontja szerint.
(3) Az (1) bekezdés b/-d/ pontja alapján történõ adatigénylés
esetén a kérelmezõnek az ott meghatározott tevékenység végzésére, illetõleg az
adatigénylésre való jogosultságát is megfelelõen igazolnia kell."
c/ A Nytv. 19. §- a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az adatletiltás tényérõl tájékoztatni kell a tudományos
kutatás, közvélemény-kutatás, vagy piackutatás, illetõleg közvetlen
üzletszerzés céljából a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló
név- és lakcím adatok kezelésérõl szóló 1995. évi .....törvény 4. § (3)
bekezdése alapján adategyeztetést kérõ adatigénylõt."
11
I N D O K O L Á S
a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcím adatok
kezelésérõl szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
1. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikkének 1. pontja alapvetõ
szabadságjogként rögzíti minden ember jogát arra, hogy magánéletét
tiszteletben tartsák, ennek pedig részét képezi a személyes adatok védelméhez
való jog. Az említett cikk 2. bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amikor
az állam törvényben e jogok gyakorlásába beavatkozhat, így egyebek mellett
akkor, ha mások jogainak és szabadságjogainak védelme érdekében az szükséges.
Ennek megfelelõen adta ki az Európa Tanács a 108. sz. Egyezményt "A
személyiségnek a személyes adatok automatikus kezelésével kapcsolatos
védelmérõl" , amelyet 1994. májusában a Magyar Kormány képviselõje aláírt.
E két európai jogi dokumentummal összhangban deklarálja, illetõleg szabályozza
a személyes adatok védelmét az Alkotmány 59. §-ának (2) bekezdése, illetõleg a
személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.)
Az Avtv. - összhangban az elõbbiekben említett európai szabályozással - a
személyes adatok védelmét alapvetõen információs önrendelkezési jogként
értelmezi, - vagyis abból indul ki, hogy a személyes adataival mindenki maga
rendelkezik - és ennek garanciáit szabályozza. Ugyanakkor nem hagyja
figyelmen kívül azt sem, hogy e jog nem korlátlan, így lehetõvé teszi, hogy
törvény a személyes adatok kezelését elrendelje, vagy adatok átadását lehetõvé
tegye. A személyes adatoknak az érintett hozzájárulása nélkül történõ
átvételének, illetve kezelésének igénye az élet számos területén, elsõsorban a
bûnüldözés és az államigazgatás területén merül fel. Azonban nem lehet
figyelmen kívül hagyni azt, hogy ez az igény mások jogainak és
szabadságjogának védelme, illetõleg biztosítása, egyéb alkotmányos jogok
gyakorlása, továbbá a piac serkentése érdekében is indokolt lehet.
A tudományos kutatás, a közvélemény-kutatás és piackutatás, valamint - a
piacgazdaságra történõ áttérés során egyre inkább elterjedõ - a közvetlen
piacszerzés (direkt marketing) tevékenység a megcélozni kívánt személyek név-
és lakcím adatainak ismerete nélkül gyakorlatilag nem végezhetõ el. A törvényi
szabályozás hiánya olyan alkotmányos alapjog gyakorlását korlátozza, vagy
teszi lehetetlenné, mint a tudományos kutatás egyes területei. E mellett a
döntéshozók egyre inkább felismerik a társadalom tagjai, egyének és közösségek
véleménye megismerésének szükségességét, ezért megnõ a közvélemény-kutatás
társadalmi jelentõsége. A piacgazdaság kiépítése és fejlesztése pedig a
piackutatás és a közvetlen piacszerzés (direkt marketing tevékenység) végzését
helyezi a korábbiaknál jobban elõtérbe. Nem utolsó sorban e területek
szabályozatlansága, valamint a nemzetközi gyakorlatban ismert önszabályozó
rendszer kialakulatlansága miatt rohamosan terjed az un. fekete
adatkereskedelem, vagyis a név- és lakcím adatok korlátozás nélküli
felhasználása és ellenértékért történõ továbbadása. Bár e tevékenység ma is
jogellenes (és a jövõben is az lesz), azonban meg kell teremteni a legális
lehetõségeit annak, hogy akik tevékenységüket tisztességesen és jogszerûen
akarják végezni, ne kényszerüljenek tudomásul venni a jogszerûtlen
gyakorlatot.
A törvényjavaslat az e tevékenységek végzéséhez szükséges név- és lakcím
adatok megszerzését, továbbadását és hasznosítását, valamint a speciális
követelményekhez igazodó védelmét szabályozza.
2. A törvényjavaslatnak nem célja a hatálya alá tartozó tevékenységek
végzéséhez kapcsolódó egyéb személyes adatkezelési kérdések szabályozása. A
polgároktól megszerzett adatok felhasználása és további feldolgozása
vonatkozásában az Avtv. kellõ védelmet biztosít.
Egyes speciális területeken külön törvényi szabályozás szükséges, amelyek
elsõsorban a tudományos kutatás konkrétan meghatározott területeit érintik. A
tudományos kutatás végzésének feltételeit elsõsorban a köziratokról, a
közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXV.
törvény tartalmazza, ezért a levéltári kutatás nem tartozik a jelen
törvényjavaslat hatálya alá. Feltétlenül speciális szabályozást igényelne az
orvostudományi kutatások során felhasznált személyes adatok védelmének
biztosítása, melyet az egészségügyi adatok kezelését szabályozó törvénynek
kellene tartalmaznia, amelynek megtárgyalása és elfogadása szintén mielõbb
szükséges lenne annak érdekében, hogy e területen is megfeleljünk az európai
követelményeknek. A jelen törvényjavaslat hatálya azonban nem terjed ki a
különleges adatokra, így az egészségügyi adatokra sem.
Részletes indokolás
1-6. §-hoz
1. A törvényjavaslat általános rendelkezései tartalmazzák azokat a
szabályokat, amelyek a törvény hatálya alá tartozó minden tevékenység céljából
történõ adatkezelésre érvényesek. Meghatározza a törvényben alkalmazott egyes
fogalmak értelmezését.
A javaslat abból indul ki, hogy e területeken is általános elvként
érvényesülnie kell a polgárok információs önrendelkezési jogának. Ugyanakkor
azonban az e tevékenységeket végzõk nem tudnak kapcsolatba lépni az
állampolgárokkal név- és lakcím adataik ismerete nélkül. Ezért a törvény a
név- és lakcím adatoknak a kapcsolatfelvétel céljából történõ gyûjtését,
átadását és átvételét, illetõleg kezelését kívánja szabályozni.
2. Az általános szabályok körében rendezi a javaslat, hogy a kapcsolatfelvétel
céljából milyen forrásból vehetõk át, illetõleg használhatók fel név- és
lakcím adatok. Ezek az adatok beszerezhetõk a nyilvánosságra hozatal céljából
készített kiadványokból (pl. telefonkönyv), valamint átvehetõk - amennyiben az
érintett ez ellen nem tiltakozik vagy nem tiltja meg adatai továbbadását,
illetõleg kezelését - a hasonló tevékenységet folytató szervektõl. Ezt a
megoldást lehetõvé teszi az Európa Tanács ajánlása és ezt alkalmazza az
európai gyakorlat is.
A fentiek mellett a név- és lakcím adatok hiteles és naprakész nyilvántartása
céljára létrehozott hatósági nyilvántartás a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartása, amelynek feladata - többek között - e szervek
jogszerû tevékenységének elõsegítése adatok szolgáltatásával. Ezért a javaslat
szabályozza, hogy a törvény hatálya alá tartozó szervek - a tevékenység
tartalmától függõen eltérõ kiválasztási szempontok szerint - milyen feltételek
mellett igényelhetnek név- és lakcím adatokat a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásából.
3. Az adatbiztonság és az adatvédelem területén is vannak olyan szabályok,
amelyek a törvény hatálya alá tartozó minden területen egyaránt érvényesek
(így a tájékoztatási kötelezettség, a hozzájárulás a további adatkezeléshez és
az adatok továbbadásához, valamint az adatkezelés megszüntetésének
követelményei). E szabályok megalkotásakor már figyelembe vettük az Európai
Uniónak "az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelmérõl
és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról" szóló Irányelv-tervezetét is.
7- 9. §-hoz
1. A javaslat olyan kötelezettséget tartalmaz, mely szerint a tudományos
kutatónak kutatási adatkezelési tervet kell készítenie és ezt a kutatás
folyamata alatt mindvégig karban kell tartania. Ennek az a célja, hogy az
adatkezelés célhoz kötöttsége mindvégig biztosított és ellenõrizhetõ legyen.
2. Az Európa Tanács 108. sz. Egyezményének 9. cikk 3. pontja szerint
"meghatározott jogok gyakorlásának korlátozását törvény elrendelheti személyes
adatok statisztikai vagy tudományos kutatási célra használt automatizált
állományai esetén, ha ezzel az adatalany magánélete nyilvánvalóan nem kerül
veszélybe." Az Európa Tanács (83) 10. szám alatt Ajánlást bocsátott ki "A
tudományos kutatások céljából és statisztikai célból felhasznált személyes
adatok védelmérõl." E tárgykörben az ET Egyezményéhez és Ajánlásához igazodó
szabályozást tartalmaz a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény. Az
Avtv. is kitér a tudományos kutatáshoz szükséges adatok kezelésének kérdésére,
azonban annak csak egy kis részterületét rendezi az Avtv. 32. §-a. Ezért a
tudományos kutatás elõsegítése érdekében az ilyen célú adatkezelésre - ahol ez
a kutatási tevékenység megkezdéséhez, illetõleg kivételes esetben végzéséhez,
elengedhetetlenül szükséges a név- és lakcím adatok ismerete - tartalmaz
eltérõ szabályokat a javaslat.
Ennek megfelelõen tartalmazza, hogy elhunyt személy esetén a név- és lakcím
adat tudományos kutatás céljából újabb információs beszerzéséhez az elhunyt
személy örökösének vagy hozzátartozójának hozzájárulása szükséges, ha az
érintett az adatok felvételét vagy átvételét megelõzõen több mint 30 éve
elhalt.
A hozzájárulás, illetõleg a tájékoztatási kötelezettség mellõzését tartalmazza
- összhangban az ET ajánlásokkal és az EU irányelvvel - akkor is, ha a
kutatási cél a közérdek szempontjából olyan jelentõs, hogy e jog korlátozása
indokolt és a hozzájárulás beszerzése aránytalanul sok idõt, költséget és
emberi munkát igényelne.
3.) E terület szabályozása abból az alkotmányos alapelvbõl indult ki, mely
szerint a tudományos kutatás alkotmányos alapjog, (l. Alkotmánybíróság
34/1994.(VI. 24.) AB határozatának IV/5.. pontja) így a tudományos kutatási
tevékenység engedélyezésére, illetõleg korlátozására a törvénytervezet
semmilyen szabályt nem tartalmaz. Ugyanakkor azonban alapvetõ adatvédelmi
követelmény, hogy az adatokhoz csak azok a szervek és személyek juthassanak
hozzá, akik valóban tudományos kutatási tevékenységet végeznek és e célra
kívánják az adatokat felhasználni. Ezért határozza meg a javaslat, hogy mit
tekint tudományos kutatásnak (illetõleg tudományos kutatónak) és ezt milyen
formában kell igazolni. Az adatigénylések elbírálásakor az adatszolgáltató
szervek (lényegében a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei) az
államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény
(Áe.) szerint eljárva, - valamint figyelembe véve a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
(Nytv.) rendelkezéseit is - csak azt vizsgálhatják, hogy a benyújtott
dokumentumok megfelelnek-e a törvényi követelményeknek.
A tudományos kutatás, illetõleg a tudományos kutató fogalmának meghatározása a
Magyar Tudományos Akadémia Fõtitkára és az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Szociológiai, Szociálpolitikai Intézet és Továbbképzõ Központ - mint a
tudomány reprezentánsai - javaslatainak figyelembevételével történt.
12 - 16. §-hoz
A közvélemény-kutatási és a piackutatási célú adatkezelés szabályozása abból
indult ki, hogy e két tevékenység az adatigények szempontjából nem tér el
egymástól, ezért a javaslat azonos szabályokat tartalmaz, ugyanakkor - a
tudományos kutatáshoz hasonlóan - itt is elõírja a javaslat a kutatási
adatkezelési terv készítésének kötelezettségét.
E két kutatási terület speciális módszere szerint egyazon személyt többször
kérdeznek meg, - tehát a név- és lakcím adatára folyamatosan szükség lehet -
, ugyanakkor alapvetõ érdek, hogy ez csak az érintett hozzájárulásával
történjék. A javaslat garanciális szabály tartalmaz arra nézve, hogy a
véleményt adó személyére ne lehessen következtetni.
17-20. §-hoz
A közvetlen piacszerzési (direkt marketing) célú adatkezelés területén a név-
és lakcím adatok védelmére szigorúbb és az általános rendelkezésekben
foglaltaknál részletesebb szabályrendszert tartalmaz a javaslat. Ez az a
terület ugyanis, ahol a legkevésbé indokolt a magánélet területére való
beavatkozás és a név- és lakcím adatoknak az érintett hozzájárulása nélkül
történõ megismerése és felhasználása. Ezért itt kizárólag név- és lakcím
adatok beszerzését teszi lehetõvé a javaslat, de csak az érintettel történõ
kapcsolat felvételéig. Ez után az adatok kezelése már az érintett információs
önrendelkezésétõl függ és ennek garanciális szabályait tartalmazza a törvény
(hozzájárulási jog, adatkezelés megszüntetése stb.) A javasolt szabályozás az
ET R (85) 20. sz. "A direkt marketing célra használt személyes adatok
védelmére" kiadott Ajánlásán alapul.
Annak érdekében, hogy a polgárok azon igénye, mely szerint nem kívánják, hogy
e szervek adataikat kezeljék, illetõleg velük kapcsolatba lépjenek a
gyakorlatban is biztosítható legyen, illetve ne szenvedjen csorbát - a
nemzetközi gyakorlat, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kamara Szabályzatában
foglaltak figyelembe vételével - a javaslat elõírja, hogy a közvetlen
piacszerzõ szervek hozzanak létre olyan tiltó listát (un. Robinson lista),
amely tartalmazza ezen polgárok nevét és címét. E lista célja az, hogy
segítségével technikailag biztosítható legyen, hogy az új adatigényléskor
beszerzett adatállományok se tartalmazzák e személyek adatait, illetõleg
biztonsággal ne kerüljön sor ismételt megkeresésükre.
21. §-hoz
Köztudott, hogy ma már - különösen a közvetlen piacszerzõ szervezeteknél - sok
olyan név- és lakcím adat halmozódott fel, amelyeknek kezeléséhez az
érintettek nem járultak hozzá és helyességük is kétséges. Ezért a törvényes
állapot helyreállítása érdekében a javaslat olyan kötelezettséget tartalmaz,
mely szerint ezeket az adatokat a következõ felhasználásig, de legkésõbb a
személyi adat- és lakcímnyilvántartással történõ adategyeztetéssel, majd az
érintett hozzájárulásának kikérésével felül kell vizsgálni és a feltételeknek
meg nem felelõen kezelt adatokat a határidõ lejárta után meg kell semmisíteni.
22. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó tevékenységek
megkezdéséhez szükséges név- és lakcím adatokat elsõsorban a személyi adat- és
lakcímnyilvántartásból lehet biztosítani, az adatszolgáltatás lehetõvé tétele
érdekében módosítani kell a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt.