1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1647.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a polgári védelemrõl
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1995. november
1996. évi ......... törvény a polgári védelemrõl
Az Országgyûlés a polgári védelemrõl a következõ törvényt alkotja:
1. § E törvény célja, hogy elõsegítse a fegyveres összeütközések és a
katasztrófák életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat
veszélyeztetõ hatásai elleni védekezést, a lakosság oltalmazása érdekében a
védekezésre való felkészítést, tekintettel az 1989. évi 20. törvényerejû
rendelettel kihirdetett 1949. évi Genfi Egyezményeket Kiegészítõ I. és II.
Jegyzõkönyvben meghatározott kötelezettségekbõl eredõ feladatokra.
Értelmezõ rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában
a) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat-
és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés és a
katasztrófa életet, illetõleg a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat
veszélyeztetõ hatásainak megelõzése, elhárítása, következményei felszámolása,
és az életben maradás feltételeinek biztosítása;
b) polgári védelmi kötelezettség: az állampolgárokat e törvényben
meghatározott körben terhelõ állampolgári kötelezettség, a honvédelmi
kötelezettség része;
c) polgári védelmi szervezet: az a szervezet, amely hivatásos személyi
állománya vagy az állampolgárok polgári védelmi kötelezettségének teljesítése
útján kizárólag e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatokat lát el;
d) fegyveres összeütközés: a rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején,
valamint az Alkotmány 19/E. § (1) bekezdésében foglalt esetben a szembenálló
felek közötti fegyveres összecsapás;
e) katasztrófa: olyan történés, amely számos ember életét vagy egészségét, a
lakosság jelentõs dologi értékeit, alapvetõ ellátását veszélyezteti vagy
károsítja olyan mértékben, hogy elhárítására és leküzdésére hatóságok,
intézmények és szervezetek együttmûködése szükséges;
f) rendvédelmi szerv: a rendõrség, a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok, a büntetés-végrehajtási testület, a vám- és pénzügyõrség, a
polgári védelmi szervezet, valamint az állami és
önkormányzati tûzoltóság;
g) polgári szerv: a magánszemély, továbbá az államigazgatási és az
önkormányzati szervek, a fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek kivételével,
valamennyi jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet.
I. fejezet
ALAPVETE RENDELKEZESEK
3. § (1) A polgári védelem megszervezése és irányítása államigazgatási
feladat, amelyet az államigazgatási, az önkormányzati szervek és a polgári
védelmi szervezetek e törvényben foglalt feladatkörükben látnak el.
(2) Az e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatok végrehajtásában,
jogszabályban foglalt alapvetõ feladataik ellátása mellett közremûködõként
vesznek részt a fegyveres erõk és - a polgári védelmi szervezetek kivételével
- a rendvédelmi szervek.
(3) A polgári védelmi feladatok megvalósítása érdekében az állampolgárt és a
polgári szervet az e törvényben szabályozott polgári védelmi kötelezettség, és
vagyoni szolgáltatási kötelezettség terheli.
Polgári védelmi feladatok
4. § Az 1. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében polgári védelmi
feladat:
a) a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra;
b) a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a
mûködéshez szükséges anyagi készletek biztosítása;
c) a figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás;
d) az egyéni védõeszközökkel történõ ellátás;
e) az óvóhelyi védelem;
f) a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (élelmiszer, víz-, állatállomány,
takarmány- és gyógyszerkészletek stb.) védelme;
g) az elsötétítés, a fényálcázás;
h) a kárterület felderítése, a mentés, az elsõsegélynyújtás, a mentesítés és a
fertõtlenítés, illetõleg az ezzel összefüggõ ideiglenes helyreállítás, továbbá
a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések;
i) a polgári védelmi tervezés, szervezés;
j) a szakhatósági tevékenység ellátása;
k) a települések veszélyeztetettségének felmérése;
l) közremûködés a lakosság légiriasztásában, a kulturális javak védelmében, a
vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott
feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá
a tûzoltásban, illetõleg a nemzetközi szerzõdésekbõl adódó tájékoztatás és
kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában.
II. fejezet
A POLGÁRI VÉDELEM IRÁNYÍTÁSA
A Kormány feladata
5. § A Kormány a polgári védelem irányítása körében:
a) a belügyminiszter útján elrendeli a polgári védelmi
szervezetek egyidejû alkalmazását, az Országgyûlés és a
Köztársasági Elnök tájékoztatása mellett;
b) gondoskodik a központi költségvetési tervezés keretében a polgári védelem
mûködésének és fejlesztésének pénzügyi feltételeirõl;
c) összehangolja a polgári védelemmel összefüggõ oktatási, képzési,
tudományos, kutatási és mûszaki-fejlesztési tevékenységet.
A belügyminiszter feladata
6. § (1) A polgári védelem irányításáért és a polgári védelmi feladatok
végrehajtásáért a belügyminiszter felelõs.
(2) A belügyminiszter e feladatkörében:
a) elrendeli a polgári védelmi szervezetek részleges alkalmazását a Kormány
egyidejû tájékoztatása mellett;
b) megállapítja a Belügyminisztérium Polgári Védelmi Országos Parancsnokság (a
továbbiakban: BM PVOP) Szervezeti és Mûködési Szabályzatát;
c) kinevezi és felmenti a polgári védelem országos parancsnokát (a
továbbiakban: országos parancsnok) és helyetteseit, felettük munkáltatói
jogkört gyakorol;
d) a hivatásos polgári védelmi szervezet részére - törvény eltérõ rendelkezése
hiányában - az országos parancsnok útján polgári védelmi feladatok
teljesítésére egyedi utasítást adhat;
e) a hivatásos polgári védelmi szervezet irányítását az országos parancsnok
útján gyakorolja;
f) az országos parancsnok javaslatára dönt hivatásos polgári védelmi szervezet
létrehozásáról és megszüntetésérõl.
A védelmi bizottság
7. § (1) A megyei, a fõvárosi, illetve a helyi védelmi bizottság illetékességi
területén irányítja és összehangolja a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX.
törvény (a továbbiakban: Hvt.) 259. § (1) bekezdés c) pontja szerinti helyi
védelmi igazgatási szervek, valamint a Hvt. 66. § (1) bekezdésében
meghatározott szervek polgári védelmi feladataik ellátására történõ
felkészítését.
(2) A Hvt. 15. § (3) bekezdésében meghatározott helyzeteken túl,
veszélyhelyzet és katasztrófa esetén a védelmi bizottság teljes jogkörét a
megyei közgyûlés elnöke, illetõleg Budapest fõvárosban a fõpolgármester
gyakorolja.
A megyei közgyûlés elnöke, a fõpolgármester
8. § (1) A megyei közgyûlés elnöke, Budapest fõvárosban a fõpolgármester
illetékességi területén irányítja és szervezi a polgári védelmi feladatok
végrehajtását. E jogkörében:
a) elrendeli a belügyminiszter intézkedése alapján - vagy halasztást nem tûrõ
esetben annak utólagos tájékoztatásával - a polgári védelmi szervezetek
alkalmazását;
b) szervezi a közigazgatási szervek, a fegyveres erõk és a rendvédelmi
szervek, a társadalmi szervezetek, valamint a polgári védelmi szervezetek
együttmûködését;
c) felelõs a riasztás, tájékoztatás elõkészítéséért és végrehajtásáért,
valamint az ehhez szükséges riasztórendszer fenntartásáért, mûködõképességének
biztosításáért;
d) összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését,
befogadását, ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését;
e) felelõs a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi
szervezetek megalakításáért;
f) felelõs a vezetési rendszer fenntartásáért, mûködõképességének
biztosításáért.
(2) A fõpolgármester az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:
a) felelõs a fõváros riasztási rendszerének mûködõképességéért;
b) szervezi és irányítja a fõváros lakosságának óvóhelyi védelmét,
gondoskodik a fõvárosi önkormányzat tulajdonában levõ polgári védelmi
objektumok, közterületi és lakóházi óvóhelyek fenntartásáról, a metró
kijelölt szakaszaiban az óvóhelyi védelem biztosításáról;
c) hatósági határozattal elrendeli a fõvárosi önkormányzat tulajdonában vagy
irányítása alatt álló polgári szervek polgári védelmi kötelezettségen alapuló
polgári védelmi szervezetének létrehozását.
A polgármester
9. § (1) A polgármester illetékességi területén irányítja a polgári védelmi
feladatok végrehajtását. E jogkörében:
a) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt határozattal
polgári védelmi szolgálatra kötelezi, illetõleg a területi, települési és
munkahelyi polgári védelmi szervezetbe, kiképzésre és gyakorlatra osztja be;
b) a polgári szervek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen
alapuló munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás
feltételeinek biztosítását;
c) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén
lévõ, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések mûködõképességét;
d) polgári védelmi ügyekben elsõ fokú hatósági jogkört gyakorol;
e) felelõs a település polgári védelmi terveinek kidolgozásáért;
f) gondoskodik a központi készletekbõl átadott anyagi-technikai eszközök
állagának megóvásáról és megfelelõ tárolásáról.
(2) A polgármester a polgári védelmi feladatok végrehajtása során:
a) szervezi és irányítja a lakosság egyéni és óvóhelyi védelmét,
kitelepítését, kimenekítését, illetõleg befogadását és visszatelepítését;
b) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartáshoz
szükséges anyagi javakkal történõ ellátását;
c) elrendeli a megyei közgyûlés elnöke, a fõpolgármester rendelkezése alapján
- vagy halasztást nem tûrõ esetben annak utólagos tájékoztatásával - a polgári
védelmi szervezetek alkalmazását;
d) szervezi a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek, valamint a társadalmi
szervezetek együttmûködését, illetõleg együttmûködik más települések
polgármestereivel a polgári védelmi feladatok végrehajtásában.
10. § A megyei közgyûlés elnöke, a fõpolgármester és a polgármester a polgári
védelmi kötelezettség teljesítése, a polgári védelmi feladatok tervezése és
végrehajtása érdekében az adattal rendelkezõ szervtõl vagy hatóságtól a
munkavállalóról a 32. § (2) bekezdésében meghatározott személyes adatát, a
foglalkozására, illetõleg a szakképzettségére vonatkozó adatot, illetõleg
egyéb, a szerv vagy a hatóság technikai eszközeire vonatkozó adatot kérhet. Az
adatszolgáltatást az adattal rendelkezõ szerv 15 napon belül köteles
teljesíteni.
11. § (1) A megyei közgyûlés elnöke, a fõpolgármester és polgármester a
polgári védelmi feladatok e törvényben meghatározott irányítása és
végrehajtása során a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7.
§-ának (2) bekezdésében biztosított államigazgatási jogkörben jár el.
(2) A megyei közgyûlés elnöke, a fõpolgármester, a polgármester polgári
védelmi feladatait a megyei közgyûlés hivatala, a fõpolgármesteri hivatal, a
polgármesteri hivatal és az illetékes hivatásos polgári védelmi parancsnokság
közremûködésével látja el.
(3) A polgári védelmi feladatok ellátása érdekében az (2) bekezdésben
meghatározott hivatal köztisztviselõje túlmunkára kötelezhetõ.
A polgári szerv vezetõje
12. § Hatósági határozat alapján kijelölt polgári szerv vezetõje felelõs a
szervezet védekezési feladatainak ellátásáért. Ennek keretében:
a) a hatósági határozatban megjelölt munkahelyi polgári védelmi szervezetet
hoz létre, kijelöli a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait, és
beosztásuk esetén gondoskodik a felkészítésükrõl, valamint a szervezet
mûködtetésérõl;
b) szervezi és irányítja az alkalmazottak polgári védelmi felkészítését;
c) elõkészíti és megvalósítja a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak
(különösen élelmiszer, víz-, állatállomány, takarmánykészletek stb.) mûszaki-
technikai, valamint radiológiai, biológiai és vegyi megelõzõ védelmét;
d) mûködési területén kívül közremûködik a károk csökkentésében, valamint a
mentéshez szükséges halaszthatatlan munkák végzésében;
e) gondoskodik az alkalmazottak védelmét szolgáló védõlétesítmények
létrehozásáról, fenntartásáról;
f) az illetékes hivatásos polgári védelmi parancsnokság elõzetes
egyetértésével jóváhagyja a polgári szerv polgári védelmi tervét.
III. fejezet
A POLGÁRI VÉDELEM SZERVEZETE
A polgári védelem hivatásos szervezete
13. § (1) A polgári védelem hivatásos szervezete államigazgatási feladatokat
ellátó állami, rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak,
köztisztviselõk és közalkalmazottak.
(2) A polgári védelem hivatásos szervezetének országos hatáskörû központi
szerve a BM PVOP, területi szerve a fõvárosi, megyei polgári védelmi
parancsnokság, helyi szerve a körzeti polgári védelmi parancsnokság.
(3) A BM PVOP önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A BM PVOP
irányítja az alárendelt hivatásos polgári védelmi parancsnokságok
jogszabályban meghatározott polgári védelmi feladatainak végrehajtását,
ellátja a katasztrófa elleni védekezéssel összefüggõ tervezõ, szervezõ
tevékenységet, illetõleg másodfokon jár el az elsõ fokú polgári védelmi
hatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során.
(4) A BM PVOP közvetlen alárendeltségében mûködõ területi szerve a fõvárosi,
megyei polgári védelmi parancsnokság. A fõvárosi, megyei polgári védelmi
parancsnokság részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely
jogszabályban meghatározott ügyekben elsõ fokú szakhatóságként jár el, ellátja
az ügyrendben részére meghatározott feladatokat, irányítja, ellenõrzi a
körzeti polgári védelmi parancsnokságot.
(5) A fõvárosi, megyei polgári védelmi parancsnokság közvetlen
alárendeltségében mûködnek a körzeti polgári védelmi parancsnokságok, amelyek
végrehajtják a felettes parancsnokság által meghatározott feladatokat,
illetõleg közremûködnek a polgármester polgári védelmi feladatainak
ellátásában.
Az országos parancsnok
14. § (1) Az országos parancsnok a jogszabályok és az állami irányítás egyéb
jogi eszközei által meghatározott keretek között vezeti az országos
parancsnokságot, irányítja a területi és helyi polgári védelmi szervek
mûködését és szakmai tevékenységét.
(2) Az országos parancsnok e jogkörében:
a) a hivatásos polgári védelmi szervezet számára országos parancsnoki
utasítást adhat ki;
b) gondoskodik a polgári védelem szerveinek rendeltetésszerû és törvényes
mûködésérõl, a jogszabály és a kormányzati irányítás által meghatározott
feladatok végrehajtásáról;
c) gondoskodik a szervezeti és mûködési szabályzat, valamint a más belsõ
szabályzatok elkészítésérõl, összhangjáról és elõírásainak érvényesítésérõl;
d) kidolgozza a polgári védelem fejlesztési terveit;
e) javaslatot tesz a belügyminiszter részére a polgári védelem mûködését,
feladatkörét érintõ jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze
megalkotására;
f) munkáltatói jogot gyakorol a hivatásos polgári védelem területi és helyi
szervezetének vezetõje felett;
g) jóváhagyja a polgári védelem területi szervezetének ügyrendjét;
h) közremûködik a polgári védelemre vonatkozó nemzetközi szerzõdések
elõkészítésében, a nemzetközi kapcsolattartásban;
i) ellátja a jogszabályban, a kormány, illetõleg kormánybizottság
határozatában a nukleárisbaleset-elhárításra vonatkozó és részére
meghatározott feladatokat;
j) gondoskodik a polgári védelmi tervekben a Magyar Honvédség parancsnoka
által meghatározott hadmûveleti követelmények érvényesítésérõl.
A polgári védelmi szervezetek
15. § (1) Az e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatok ellátására
területi, települési, illetõleg munkahelyi polgári védelmi szervezetet kell
létrehozni a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok körébõl.
(2) A településen polgári védelmi parancsnokságot a polgári védelmi
kötelezettség alatt álló személyekbõl is létre lehet hozni.
A területi polgári védelmi szervezet
16. § (1) Területi polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni annak a
polgári védelmi feladatnak a végrehajtására, amelyet a települési polgári
védelmi szervezetek nem képesek ellátni.
(2) A területi polgári védelmi szervezetek felépítésérõl, létszámáról az
országos parancsnok határoz a fõvárosi, megyei polgári védelmi parancsnok
javaslata alapján.
(3) A területi polgári védelmi szervezet személyi állományát a fõvárosi,
megyei hadkiegészítõ parancsnokságokkal történõ elõzetes egyeztetés alapján, a
polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárokból a megyei, fõvárosi
polgári védelmi parancsnok jelöli ki. A jelölés alapján a kötelezettet a
lakcíme szerint illetékes polgármester osztja be.
A települési polgári védelmi szervezet
17. § (1) Községben, városban, megyei jogú városban, fõvárosi kerületben
polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezetet
kell létrehozni.
(2) A települési polgári védelmi szervezetek létszámát a település polgári
védelmi besorolásának megfelelõen a körzeti hivatásos polgári védelmi
parancsnokkal egyetértésben a polgármester állapítja meg, és az állományt
határozattal osztja be.
A munkahelyi polgári védelmi szervezet
18. § (1) Munkahelyi polgári védelmi szervezetet a polgári szerv polgári
védelmi feladatainak végrehajtása érdekében hatósági határozat alapján kell
létesíteni.
(2) A munkahelyi polgári védelmi szervezet tagját a polgári szerv vezetõje
jelöli ki, és a kötelezett lakcíme szerint illetékes polgármester osztja be.
IV. fejezet
POLGARI VEDELMI KÖTELEZETTSEG
19. § (1) A polgári védelmi kötelezettség - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - a belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel (a továbbiakban:
lakcím) rendelkezõ magyar állampolgár férfiakra 16-60, nõkre 18-55 éves
korukig terjed ki [Hvt. 132.§].
(2) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól:
a) a terhes nõ, terhességének megállapításától kezdve;
b) a gyermekét egyedül nevelõ szülõ, a gyermek 14 éves koráig;
c) a szülõ, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza;
d) aki a vele közös háztartásban élõ, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló
egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el;
e) aki munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy aki egészségi
állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan.
20. § A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása
gyakorlásával teljesíti:
a) az országgyûlési és az önkormányzati képviselõ;
b) a miniszter, az államtitkár, a politikai államtitkár, a vezetõi megbízású,
valamint ügyköre szerint polgári védelmi feladatot ellátó köztisztviselõ és
közalkalmazott;
c) a jegyzõ;
d) a bíró, az ügyész, a közjegyzõ, a bírósági végrehajtó;
e) a fegyveres erõk tényleges állományú, a rendvédelmi szervek hivatásos
állományú tagja, e szervek alkalmazottja;
f) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat köztisztviselõje;
g) a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végzõ orvos és szakképzett
szakdolgozó;
h) az Országos Mentõszolgálat dolgozója;
i) a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes tûzoltó;
j) a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja;
k) a hivatását gyakorló lelkész.
21. § (1) A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, a
bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot
foglalja magában.
(2) A polgári védelmi megjelenési és szolgálat adási kötelezettség
teljesítését, valamint a település azonnali beavatkozást igénylõ mentési
munkálataira történõ beosztást a kötelezett lakcíme szerint illetékes
polgármester határozatban rendeli el. A határozatot a köziratok kezelésének
szabályai szerint tárolja a kötelezettség megszûnését követõ öt évig.
Bejelentési kötelezettség
22. § A polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgár köteles a
szakképzettség megszerzését, a foglalkozás gyakorlásának megkezdését,
munkahelye megváltozását a nyilvántartást vezetõ szervnél bejelenteni. A
bejelentést a kötelezettség alapjául szolgáló esemény, illetõleg változás
napjától számított 15 napon belül kell teljesíteni.
Megjelenési kötelezettség
23. § (1) A polgári védelmi szervezet tagja határozattal polgári védelmi
kiképzésre és gyakorlatra osztható be (felhívás), melynek idõtartama évente
nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, illetõleg gyakorlat esetében a 72
órát. A megjelenésre kötelezett a felhívásban megjelölt helyen és idõpontban
köteles a kiképzésen, illetõleg a gyakorlaton megjelenni.
(2) A felhívást a kiképzés, illetõleg a gyakorlat idõpontját megelõzõen
legalább nyolc nappal kell kézbesíteni.
(3) A polgári védelmi kiképzést a kötelezett lakóhelyén vagy munkahelyén,
illetõleg polgári védelmi oktatási intézményben kell megtartani.
24. § (1) A polgármester a polgári védelmi kiképzésen és gyakorlaton való
részvétel alól indokolt esetben kérelemre halasztást, illetve felmentést
adhat.
(2) A felmentés alapjául szolgáló okot a kiképzés, illetõleg a gyakorlat
idõpontját megelõzõ öt napon belül kell bejelenteni és igazolni.
A polgári védelmi szolgálat
25. § (1) A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet
kötelezni.
(2) A kötelezett polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására idõbeli
korlátozás nélkül vehetõ igénybe rendkívüli állapot és szükségállapot idején,
illetõleg az Alkotmány 19/E. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.
(3) Veszélyhelyzetben vagy katasztrófa esetén, illetõleg a katasztrófa
megelõzése érdekében szükséges beavatkozás céljából, a polgári védelmi
szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat
rendelhetõ el, amelynek idõtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem
haladhatja meg.
(4) A területi, valamint települési rendeltetésû polgári védelmi szervezetbe
csak a település, fõvárosban a fõvárosi kerület területén lakó vagy ezek
területén munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló
személyt lehet beosztani.
(5) A polgári védelmi kötelezettség teljesítése szempontjából a polgári
védelem területi szervezeteibe való beosztás a települési és a munkahelyi
szervezetbe való beosztást, a lakcím szerinti beosztás a munkahelyi beosztást
megelõzi.
26. § (1) Aki a polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, köteles
az abban megjelölt helyen és idõpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi
feladatot ellátni és a kapott utasítást végrehajtani.
(2) A polgármester a szolgálat adási kötelezettség alól indokolt esetben
kérelemre felmentést adhat. A felmentés alapjául szolgáló okot a szolgálat
elrendelt idõpontját megelõzõ három napon belül kell bejelenteni és igazolni.
27. § (1) Aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll, köteles a polgármester
határozata alapján részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást
igénylõ mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt mentési munkák alól mentesíthetõ, aki igazolja,
hogy hivatásbeli vagy szolgálati feladatának ellátása, illetõleg katonai
kötelezettségének teljesítése céljából a helyszínt haladéktalanul el kell
hagynia, illetõleg a munkavégzésre egészségi állapota miatt alkalmatlan.
A polgári védelmi szolgálat elrendelése
28. § (1) A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben elsõ fokon a
polgármester jár el.
(2) Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítésének
elrendelésére a Kormány, a belügyminiszter, a megyei közgyûlés elnöke, a
fõpolgármester, valamint a polgármester jogosult.
29. § (1) A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári
védelmi feladatok ellátására történõ kiképzés, gyakorlat és ideiglenes
szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés
idõtartamára távolléti díj jár, amelyet a munkáltató folyósít.
(2) Ha a megjelenési vagy az ideiglenes szolgálat adási kötelezettségét
teljesítõ állampolgár nem áll munkaviszonyban, az egyébkénti kiesett
munkaidõre járó térítésre jogosult. A térítést - a teljes munkaidõben
foglalkoztatott munkavállaló kötelezõ legkisebb havi munkabérének
alapulvételével - az elrendelõ folyósítja.
(3) A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelõt terhelik.
30. § Aki adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési vagy szolgálat adási
kötelezettségét elmulasztja, a polgári védelmi kötelezettségek elmulasztására
vonatkozó szabályok szerinti felelõsséggel tartozik.
31. § (1) A polgári védelmi szolgálatot teljesítõ személy ruházatát, továbbá a
polgári védelmi célra használt jármûvet és egyéb technikai eszközt, valamint
létesítményt a polgári védelem nemzetközi megkülönböztetõ - a Magyar
Köztársaság Polgári Védelme feliratú - jellel kell ellátni.
(2) A polgári védelmi szervezet tagját igazolvánnyal kell ellátni.
V. fejezet
ADATSZOLGÁLTATÁS, ADATKEZELÉS
32. § (1) A polgári védelmi szervezetbe történõ beosztás céljából a
polgármester a településen lakcímmel rendelkezõ, polgári védelmi kötelezettség
alatt álló állampolgárokról a (2) bekezdés szerinti adatokat a következõ
forrásból gyûjtheti:
a) a 10. § szerinti adatszolgáltatás,
b) a hadkiegészítõ parancsnokságnak a hadkötelesekre kiterjedõ
adatszolgáltatása,
c) a helyi személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történõ adatátvétel,
d) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár adatszolgáltatási
kötelezettsége.
(2) A polgármester, illetõleg az illetékes hivatásos polgári védelmi szervezet
a kötelezett alábbi személyes adatait kezelheti:
a) a családi- és utónév, leánykori név,
b) a nem,
c) a születési hely, idõ (év, hónap, nap),
d) anyja családi és utóneve,
e) a lakcím,
f) a foglalkozás,
g) a szakképzettség,
h) a munkahely,
i) a szervezeti beosztásra vonatkozó adatok.
(3) A hadkiegészítõ parancsnokság a polgármester kiválasztási szempontokat is
tartalmazó megkeresésére átadja a beosztható személyeknek a (2) bekezdés a)-
g) pontjában meghatározott adatait.
Adatszolgáltatási kötelezettség
33. § (1) Azokat a kötelezetteket, akik nem tartoznak a munkáltató, valamint a
hadkiegészítõ parancsnokság által átadott személyi körbe, a polgármester
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére hívhatja fel.
(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség a következõ adatokra terjed ki:
a) a szakképzettség,
b) a foglalkozás,
c) a munkahely megnevezése, címe,
d) a 19. § (2) bekezdésében és a 20. §-ban foglalt mentességi ok.
34. § (1) A polgármester az általa kezelt adatállományt a beosztásra jelölés
céljából átadja az illetékes hivatásos polgári védelmi szervezetnek, amely
ennek alapján kijelöli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári
védelmi szervezetbe beosztható személyeket, és errõl tájékoztatja a
polgármestert.
(2) A polgármester a kijelöltek adatállománya alapján kiválasztja azokat a
kötelezetteket, akiket a szervezetbe határozattal beoszt, és errõl a jogerõs
határozattal tájékoztatja a jelölést tevõ hivatásos polgári védelmi
szervezetet, valamint a beosztottak adatairól a hadkiegészítõ parancsnokságot.
(3) A polgármester a 32. § (1) bekezdése szerint összegyûjtött adatokról nem
vezethet nyilvántartást, az adatállományt a beosztó határozat jogerõre
emelkedése és az illetékes polgári védelmi szervezet tájékoztatása után
haladéktalanul törli.
35. § (1) A 34. § (2) bekezdése szerint átadott adatok felhasználásával az
illetékes hivatásos polgári védelmi szervezet nyilvántartást vezet azoknak a
személyeknek a 32. § (2) bekezdése szerinti adatairól, akiket mûködési
területén a polgármester polgári védelmi szervezetbe osztott be.
(2) A nyilvántartás adatait a beosztás megszûnésekor törölni kell.
36. § (1) A hivatásos polgári védelmi szervezet és a hadkiegészítõ
parancsnokság a hadkötelezettség elsõdlegességének érvényesítése céljából a
nyilvántartásban szereplõ adatokat legalább évente egy alkalommal egyezteti.
(2) A hivatásos polgári védelmi szervezet a nyilvántartásban kezelt adatokban
bekövetkezett változások átvezetése céljából, a személyi adat- és
lakcímnyilvántartásból adatot igényelhet.
VI. fejezet
A KÖLTSÉGVISELÉS RENDJE
37. § (1) Az Országgyûlés
a) a hivatásos polgári védelem központi, területi, illetõleg helyi szervei
fenntartásával, mûködésével és fejlesztésével összefüggõ kiadások,
b) a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi
szervezetek mûködéséhez szükséges technikai eszközök beszerzésének,
c) a polgári védelmi szervezeteknek a Kormány, illetõleg a belügyminiszter
irányítási jogkörében elrendelt felkészítésével, alkalmazásával összefüggõ
kiadások, ezen belül
d) a munkavállaló és a munkaviszonyban nem álló személy polgári védelmi
kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a munkáltatónál felmerülõ és
igazolt költségeinek, valamint a térítési díjnak
fedezetét a Belügyminisztérium fejezetben biztosítja.
(2) Az Országgyûlés más minisztérium esetén a polgári védelmi feladatok
végrehajtására a forrást az adott költségvetési fejezeten belül elkülönítetten
biztosítja.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott feladat
teljesítéséhez szükséges költségek fedezetét 1997. január 1-tõl kell
biztosítani.
38. § Az Országgyûlés a helyi önkormányzatok normatív forrásszabályozási
rendszerében biztosítja - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - a megyei
közgyûlés elnöke, a fõpolgármester és a polgármester polgári védelmi
feladatának ellátásához szükséges anyagi feltételeket.
39. § (1) A munkahelyi polgári védelmi szervezetek létrehozásával, mûködésével
és fenntartásával összefüggõ kiadások fedezete a polgári szervet terheli.
(2) A polgári szerv a hatósági határozattal elrendelt polgári védelmi
feladatok ellátásával összefüggésben felmerülõ kiadásait költségként
számolhatja el.
VII. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
40. § Ez a törvény a kihirdetését követõ harmincadik napon lép hatályba.
41. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg:
a) a települések polgári védelmi besorolásának szabályait és a védelmi
követelményeket;
b) a polgári védelmi szakhatósági jogkört;
c) az óvóhelyi védelem, az egyéni védõeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, a
kitelepítés és befogadás általános szabályait;
d) a mentésben való részvétel szabályait;
e) a minisztériumok, országos hatáskörû szervek polgári védelmi feladatát.
(2) A belügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg:
a) a települések polgári védelmi besorolását, a körzeti polgári védelmi
parancsnokságok illetékességi területét;
b) a polgári védelmi tervezés rendszerét és követelményeit;
c) a polgári védelmi közelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek
létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetõleg
alkalmazásának szabályait;
d) a polgári védelmi felkészítés követelményeit;
e) a polgári védelem hivatásos állományának Szolgálati Szabályzatát;
f) a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a veszélyhelyzet és az Alkotmány
19/E. § (1) bekezdésében meghatározott helyzet idejére a hivatásos polgári
védelmi szervezetek mûködési szabályzatát (Törzsszolgálati Szabályzat).
(3) A miniszterek felhatalmazást kapnak arra, hogy - a belügyminiszterrel
egyetértésben - rendeletben gondoskodjanak a feladat- és hatáskörüket érintõ
polgári védelmi feladatok meghatározásáról és a polgári védelmi hatósági
elõírások kiadásáról.
42. § (1) A fegyver- és kényszerítõ eszközök alkalmazására a Hvt. 34. §-a, a
polgári védelmi kötelezettséget teljesítõk és hozzátartozóik jogosultságaira a
Hvt. 135. §-a, a 137-140. §-ai, a 142. § (1) bekezdése, a 164. §-a, a 166.
§-a, a 170- 190. §-ai, a vagyoni szolgáltatási kötelezettségekre a Hvt.
gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségekrõl szóló 191-196. §-ai és
198. §-a, a diplomáciai és egyéb mentességre a Hvt. 257. §-a, az
illetékmentességre a 258. §-a rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések alkalmazásakor, ahol a Hvt.
hadkötelest említ, azon a polgári védelmi kötelezettségét teljesítõ
állampolgárt, ahol hadkiegészítõ parancsnokságot említ, azon a hivatásos
polgári védelmi szervezetet kell érteni.
43. § A Hvt. 9. § (2) helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A határõrséget és a polgári védelmet a belügyminiszter irányítja. A
belügyminiszter határõrséggel, illetõleg a polgári védelemmel kapcsolatos
irányítási jogkörét külön törvények szabályozzák."
44. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következõ h) ponttal egészül ki:
"h) a polgári védelmi kötelezettség érvényesítése céljából a polgári
védelem hivatásos szervezete, valamint a polgármester."
13
I N D O K O L Á S
a polgári védelemrõl szóló
törvényjavaslathoz
Á l t a l á n o s i n d o k o l á s
Az államigazgatási szervek, az önkormányzatok polgári védelmi feladatairól,
illetõleg a gazdálkodó szervezetek és az állampolgárok polgári védelmi
kötelezettségérõl korábban a honvédelemrõl szóló 1976. I. törvény, valamint
a 2041/1974.(XII.11.) MT határozat rendelkezett.
A polgári védelem feladatrendszerében azonban az elmúlt idõszakban
jelentõs súlypont áthelyezõdés következett be. Figyelemmel arra a
körülményre, hogy térségünkben a háborús veszély realitása jelentõsen
csökkent, a polgári védelemnél a háborús idõszaki felkészülés mellett
elõtérbe kerültek a polgári védelem békeidõszaki, elsõsorban humanitárius
és katasztrófavédelmi feladatai.
A ma hatályban lévõ és a polgári védelemre vonatkozó jogszabályok, de
különösen a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.)
rendelkezései szerint a polgári védelem a honvédelem körébe tartozik, annak
szerves része. A Hvt. rendelkezései szerint a honvédelmi miniszter a
Kormánynak az ország honvédelmi feladatainak végrehajtásáért felelõs
szakminisztere, aki mindazt a honvédelmi irányítási jogkört gyakorolja,
amelyet az Alkotmány, illetõleg egyéb törvény nem utal más szerv vagy
személy hatáskörébe.
Kormányzati döntés alapján a polgári védelem feladata és szervezete 1990-ben a
Honvédelmi Minisztériumtól a Belügyminisztérium irányítása alá került. A
belügyminiszter polgári védelem irányítására vonatkozó hatáskörét azonban
nem törvény, hanem kormányrendelet vonta el a honvédelmi minisztertõl, ezért
az Alkotmánybíróság a 18/1995. (III.28.) AB határozatában a polgári
védelemre vonatkozó jogszabályokat alkotmányellenesnek minõsítette, és a
megsemmisítésükre irányuló eljárást 1995. december 31-ig felfüggesztette. Ez
egyben azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság lehetõséget adott a
jogalkotónak arra, hogy a rendelkezésre álló idõ alatt az alkotmányellenes
helyzetet megszüntesse.
A polgári védelem feladatrendszerét szabályozó jogszabályok alapját képezõ,
és az 1989. évi 20. törvényerejû rendelettel kihirdetett 1949. évi Genfi
Egyezmények Kiegészítõ I., II. Jegyzõkönyve, továbbá a Magyar Köztársaság
honvédelmi alapelveirõl szóló 27/1993. (IV.23) OGY határozatban foglalt új
védelmi koncepció, illetõleg a közigazgatásban és a gazdaságban beállt
változások szükségessé teszik a polgári védelem jogszabályi hátterének
megújítását.
A törvényjavaslat abból az alkotmányos alapelvbõl indul ki, hogy az
állampolgároknak egyfelõl joguk van a biztonságra, másfelõl viszont tevékenyen
részt kell venniük annak megteremtésében. Ennek során a tervezet
érvényesíteni kívánja az alapvetõ emberi jogok védelmét, biztosítja a
lakosság és a jogi személyek védelméhez szükséges jogi garanciákat, és a
megvalósítás során a közremûködésben az önkéntesség és a kötelezettség
megfelelõ arányát.
Mivel egyrészt a polgári védelem feladatrendszere a közigazgatás szerveire, a
magánszemélyekre, továbbá a gazdálkodó szervezetekre nézve kötelezettségeket
állapít meg, másrészt az alkotmányellenes helyzet feloldása csak az
Alkotmány, valamint a Hvt-vel való összhang megteremtése útján lehetséges,
ezért a polgári védelem törvényi szintû szabályozást igényel. Figyelemmel
azonban arra a körülményre, hogy a polgári védelem a honvédelem része, és a
Hvt. ezzel összhangban a polgári védelem feladataira, a kötelezettségekre több
rendelkezést tartalmaz, a Javaslat bár önállóan, de szubszidiárius jelleggel
alakította ki a jogtárgy szabályozási körét. Ennek megfelelõen a
törvényjavaslat csak utaló jelleggel tartalmazza a polgári védelem honvédelmi
törvényben már szabályozott kérdéseit.
R é s z l e t e s i n d o k o l á s
Az 1-2. §-okhoz
1. A törvényjavaslat a polgári védelmet, mint szervezeti, feladat- és
intézkedési rendszert a honvédelem rendszerében helyezi el. A törvény
céljaként a lakosság oltalmazását jelöli meg, amely az életet és a
létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztetõ hatások elhárítására,
továbbá a túlélésre való felkészítést, a tervezést és a tényleges védekezést
is magában foglalja.
2. Az értelmezõ rendelkezések között a törvényjavaslat pontosan körülírja
azokat a veszélyeztetõ hatásokat, amelyek bekövetkezésére a polgári védelem
felkészül (fegyveres összecsapás), illetõleg amelyek során - a katasztrófa
jellegétõl függõen - elsõdleges szerepet vállal vagy közremûködik.
I. fejezet
ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK
A 3. §-hoz
1. A polgári védelem megszervezése és irányítása államigazgatási feladat.
Ezeknek a feladatoknak az ellátásában elsõsorban a hivatásos polgári védelmi
szervezetek, az államigazgatási szervek, valamint az önkormányzatok szervei:
nevesítve a polgármesterek vesznek részt.
2. Az ország honvédelméért a fegyveres erõk felelnek. Alapvetõ feladataik
ellátása mellett közremûködõként vesznek részt azoknak a feladatoknak az
ellátásában, amelyeknél a fegyveres erõk számbeli, harci és technikai
felkészültsége nem nélkülözhetõ. Hasonlóképpen közremûködõk a polgári védelmi
szerveken túl a rendvédelmi szervek: a rendõrség, a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok, a büntetés-végrehajtási testület, a vám- és pénzügyõrség, az
állami és önkormányzati tûzoltóság [2. § g) pontja].
3. A polgári védelmi kötelezettséget a személyes honvédelmi kötelezettségek
sorába helyezve a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény állapította meg. A
törvényjavaslat e kötelezettség részletes szabályait a IV. fejezetben foglalja
össze. A személyes kötelezettség mellett a polgári védelem feladatainak
ellátása érdekében a magánszemély, a jogi személy és a jogi személyiséggel nem
rendelkezõ gazdasági társaság vagyoni szolgáltatásra is kötelezhetõ. Ez utóbbi
kötelezettséget a törvényjavaslat úgy érvényesíti, hogy alkalmazni rendeli a
Hvt. megfelelõ rendelkezéseit (42. §).
Polgári védelmi feladatok
A 4. §-hoz
1. A törvényjavaslat nagyobb csoportonként határozza meg azokat a teendõket,
amelyekre a polgári védelem feladatrendszere építkezik. Ezek jelentõsebb
részben a lakosság életbenmaradásának feltételeit biztosító feladatok: az
egyéni és kollektív védelem, a riasztás, az élelmiszer, ivóvíz biztosítása,
másfelõl a szervezeti, szervezési és felkészítõ munka és a mindezt megalapozó
tervezés.
2. A polgári védelem alapvetõ feladatainak ellátása mellett közremûködik olyan
feladatok teljesítésében, amelyekért elsõsorban más szervek felelnek, továbbá,
ha olyan esemény következik be, amely több szerv együttmûködését igényli [4. §
l) pont].
II. fejezet
A POLGÁRI VÉDELEM IRÁNYÍTÁSA
Az 5-6. §-okhoz
1. A polgári védelmi szervezetek egyidejû alkalmazásáért, mûködésük és
fejlesztésük pénzügyi feltételeiért a Kormány felel.
2. A polgári védelem közvetlen irányítója a belügyminiszter, aki felelõs a
polgári védelmi feladatok végrehajtásáért. A belügyminiszter dönt hivatásos
polgári védelmi szervezet létrehozásáról, kinevezi és felmenti a polgári
védelem országos parancsnokát, s rajta keresztül gyakorolja irányítási
jogosítványait.
A 7-9. §-okhoz
1. A megyében, a fõvárosban, a fõvárosi kerületekben és a településeken a
polgári védelmi feladatok irányítása és szervezése a megyei közgyûlés
elnökére, a fõpolgármesterre és a polgármesterre hárul, aki illetékességi
területén a törvényjavaslatban részletezett feladatait a védelmi bizottságok
közremûködésével látja el [7-8. §].
2. A törvényjavaslat a polgári védelmi tevékenység legfõbb gazdájává a
település polgármesterét teszi. A polgármester jogosult az állampolgárok
polgári védelmi kötelezettsége gyakorlásának elrendelésére. Szervezet
létrehozását, alkalmazását rendelheti el, elsõ fokú hatósági jogkört gyakorol,
összefoglalva: felel a település lakosságának a polgári védelem eszközeivel
történõ védelméért [9. §].
A 10-11. §-okhoz
1. A törvényjavaslat felhatalmazza a megyei közgyûlés elnökét, a
fõpolgármestert és a polgármestert, hogy - kizárólag a polgári védelmi
feladatok tervezése és végrehajtása érdekében - az adattal rendelkezõ szervtõl
adatot kérjen.
2. A polgári védelem államigazgatási feladat, amelyet az önkormányzatok elsõ
számú tisztségviselõi a hivatali apparátusuk és a hivatásos polgári védelmi
parancsnokság közremûködésével látnak el [11. §].
A 12. §-hoz
Polgári szerv a törvényjavaslat szerint minden jogi személy és jogi
személyiséggel nem rendelkezõ társaság, amely nem alapvetõ feladatkörében
látja el a törvényben meghatározott polgári védelmi teendõit, illetõleg a
törvény szerint nem közremûködõ. Aki katasztrófaveszélyes tevékenységet
folytat, technikailag és szervezetileg köteles felkészülni a védekezésre.
Kötelezettségét hatósági határozat állapítja meg, amelyet a polgári szerv
székhelye, illetõleg telephelye szerint illetékes polgármester ad ki. A
polgári szerv vezetõje a határozat szerint polgári védelmi kötelezettségen
alapuló szervezetet is létrehoz, annak tagjait kijelöli és felkészítésükrõl is
gondoskodik. A polgári védelmi szervezet ebben az esetben az adott munkahelyen
dolgozó, polgári védelmi kötelezettség alatt álló munkavállalókból jön létre,
és a polgári szerv tekintetében önvédelmi jellegû. Azt a munkavállalót, aki a
munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kerül beosztásra, a polgári szerv
vezetõje jelöli ki.
III. fejezet
A POLGÁRI VÉDELEM SZERVEZETE
A polgári védelem hivatásos szervezete
A 13-14. §-okhoz
1. A polgári védelem hivatásos szervezete rendvédelmi szerv, országos
hatáskörû központi szerve a Belügyminisztérium Polgári Védelmi Országos
Parancsnokság. Ennek alárendelten mûködnek a megyékben és a fõvárosban,
valamint a több települést is magukban foglaló körzetekben azok a hivatásos
szervezetek, amelyek a polgári védelem megfelelõ szintû feladatainak
ellátásáért felelnek, s amelyek tagjai hivatásos állományúak, igazgatási
feladatokat ellátó köztisztviselõk és közalkalmazottak.
2. Az országos parancsnokságot az országos parancsnok vezeti, aki egyben
irányítja a területi és helyi polgári védelmi szervek mûködését.
A 15-18. §-okhoz
1. A hivatásos polgári védelmi szervezetek mellett a polgári védelmi feladatok
végrehajtásában jelentõs szerepet vállalnak az állampolgárok polgári védelmi
kötelezettsége alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek. Ezek a
szervezetek mindenekelõtt a településeken jönnek létre, szervezésük megelõzi a
területi és a munkahelyi polgári védelmi szervezetekét.
2. Területi polgári védelmi szervezetet a polgári védelmi kötelezettség
alapján olyan feladatra lehet létrehozni, amelyet a települési szervezetek
önállóan nem láthatnak el, vagy technikai és szervezeti feltételeik mellett az
ellátására nem képesek. Az állomány tagjait a hadkötelezettség elsõbbségének
érvényesítése érdekében a hadkiegészítõ parancsnoksággal történt egyeztetés
után a megyei, fõvárosi polgári védelmi parancsnok jelöli ki. A kötelezettet a
lakcíme szerint illetékes polgármester osztja be.
3. A településen létrehozandó polgári védelmi szervezet létszámát a település
polgári védelmi besorolása határozza meg. A besorolás a település
veszélyeztetettségének megfelelõen készül, és azt a belügyminiszter
rendeletben állapítja meg [17. §].
4. A munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozása a polgári szerv
tevékenységéhez, pontosabban a tevékenység veszélyességéhez igazodik és
megalakítását hatósági határozat rendeli el [18. §].
IV. fejezet
POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG
A 19-20. §-okhoz
1. A polgári védelmi kötelezettség a honvédelmi kötelezettség része, ezen
belül is személyes közremûködési kötelezettséget jelent. A polgári védelmi
kötelezettség azokat a magyar állampolgárságú férfiakat (16-60 éves korig) és
nõket (18-55 éves korig) terheli, akiknek Magyarországon belföldi lakóhelyük,
ennek hiányában tartózkodási helyük van.
2. A Javaslat felsorolja a kötelezettség alóli mentesség eseteit, amelyek
elsõsorban a gyermekneveléshez és a kötelezettség alatt álló személy egészségi
állapotához igazodnak, és csak ezen állapot fennállásáig érvényesek.
3. A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása
gyakorlásával teljesíti az, aki a Javaslatban felsorolt szervezetnél, avagy
munkakörben dolgozik, illetõleg az ott megjelölt közfeladatot látja el.
A 21-24. §-okhoz
1. A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, a bejelentési, a
megjelenési és a szolgálat adási kötelezettséget foglalja magában. Az a
polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár, akit nem osztottak be
polgári védelmi szervezetbe, a lakcíme szerint illetékes polgármester
határozata alapján köteles részt venni olyan mentési munkálatokban, amikor a
település védelme azonnali beavatkozást igényel.
2. A bejelentési kötelezettség azokat a személyeket terheli, akiket a lakcímük
szerint illetékes polgármester polgári védelmi szervezetbe osztott be. Ezek a
személyek kötelesek foglalkozásuk gyakorlásának megkezdését, munkahelyüket és
annak megváltozását a nyilvántartást vezetõ szervnél bejelenteni. A
bejelentési kötelezettség fennáll akkor is, ha az érintett új szakképzettséget
szerez meg. A kötelezettség teljesítésére 15 nap áll rendelkezésre. A határidõ
kezdõ napja az a nap, amikor az esemény bekövetkezett, pl. a munkaviszony
kezdõ napja [22. §].
3. A megjelenési kötelezettség szintén a polgári védelmi szervezet tagját
terhelõ részkötelezettség. Eszerint az érintett évente 40 órát meg nem haladó
idõtartamban kiképzésre, illetve összességében maximum 72 óra gyakorlatra
osztható be, amelyen köteles megjelenni. A megjelenés helyét, idõpontját és
célját a felhívás, azaz a határozat tartalmazza. A felhívást a kiképzés,
illetõleg a gyakorlat idõpontját legalább 8 nappal megelõzõen kell
kézbesíteni.
A kiképzést és a gyakorlatot csak azon a településen lehet megtartani, ahol a
kötelezett lakik, illetõleg ahol a munkahelye van. Ezenkívül a kiképzés és a
gyakorlat helyszínéül csak polgári védelmi oktatási intézmény jelölhetõ meg
[23. §].
4. A kiképzésen és a gyakorlaton való részvétel kötelezõ. A megjelenési
kötelezettség alól az a polgármester adhat felmentést, aki a megjelenést
elrendelte. A felmentésre indokolt esetben akkor kerülhet sor, ha a kérelmet
és a felmentés okát a kiképzés és a gyakorlat idõpontját megelõzõen legalább 5
nappal bejelentik és igazolják [24. §].
A polgári védelmi szolgálat
A 25-27. §-okhoz
1. A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott szervezet tagja
szolgálat adására felhívással beosztható. A szolgálat ténylegesen a szervezet
alkalmazását jelenti, lehet idõbeli korlátozás nélküli, ideiglenes, vagy
jelentheti a település azonnali mentési munkálataiban való részvételt, attól
függõen, hogy milyen célra és ki rendeli el. A szolgálat adási kötelezettség
alól indokolásra az elrendelõ felmentést adhat.
2. A polgári védelmi szolgálat elrendelésére és a szervezeti beosztásra
irányadó szabály, hogy a kötelezettet elsõsorban lakóhelyén, ilyen beosztás
hiányában a munkahelyén lehet beosztani. Területi rendeltetésû polgári védelmi
szervezetbe csak az osztható be, akinek a lakóhelye vagy a munkahelye azon a
településen van, ahol a szervezet mûködik.
A polgári védelmi szolgálat elrendelése
A 28. §-hoz
1. A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben elsõ fokon a
polgármester jár el. A kötelezett lakcíme szerint illetékes polgármester
biztosítja beosztása során a megfelelõ sorrendet, dönt a felmentési
kérelmekrõl és ezen túlmenõen is felel a polgári védelmi feladatok
ellátásáért.
2. A polgármesteren, fõpolgármesteren, megyei közgyûlés elnökén kívül
ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítését a Kormány, valamint
a belügyminiszter rendelheti el.
A 29-30. §-okhoz
1. A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi
feladatok ellátására történõ kiképzés, gyakorlat és ideiglenes szolgálat
idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, erre az idõtartamra részére
távolléti díj jár. Ha a kötelezett nem áll munkaviszonyban, az egyébkénti
kiesett munkaidõre járó térítésre jogosult.
2. Aki a tájékoztatási, bejelentési, megjelenési vagy szolgálat adási
kötelezettségét menthetõ ok nélkül elmulasztja, szabálysértési felelõsséggel
tartozik.
A 31. §-hoz
A polgári védelmi szervezet tagja beosztásánál fogva felel a rábízott polgári
védelmi feladatok ellátásáért. Ezért a ruházatot és a technikai eszközöket,
valamint a létesítményeket megkülönböztetõ jelzéssel kell ellátni. A polgári
védelmi szervezet tagja igazolvánnyal rendelkezik.
V. fejezet
ADATSZOLGÁLTATÁS, ADATKEZELÉS
A 32-36. §-okhoz
1. A Javaslat egyértelmûen szabályozza, hogy a polgári védelmi szervezetbe
történõ beosztás céljából mely szervek milyen tartalmú adatgyûjtést
végezhetnek.
2. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok adatszolgáltatási
kötelezettsége része a polgári védelmi kötelezettségnek és mindazokat terheli,
akiknek a személyi adataival sem a hadkiegészítõ parancsnokság, sem pedig a
polgármester nem rendelkezik. Az adatszolgáltatási kötelezettséget felhívásra
kell teljesíteni, és az a Javaslatban megjelölt adatkörre terjed ki [33. §].
3. A polgármester az összegyûjtött adatokat nem tárolhatja, nyilvántartást nem
vezethet, a rendelkezésére álló adatokat át kell adnia az illetékes hivatásos
polgári védelmi szervezet részére. A hivatásos polgári védelmi szervezet
vezeti a nyilvántartást azokról a személyekrõl, akiket polgári védelmi
szervezetbe beosztottak. A hadkötelezettség elsõdlegességének érvényesítése
céljából a nyilvántartásban szereplõ adatokat évente legalább egy alkalommal a
hadkiegészítõ parancsnoksággal egyeztetni kell. A kötelezett a Javaslat 22. §-
ában megjelölt adatairól, illetõleg azok megváltozásáról a nyilvántartást
vezetõ szervet köteles tájékoztatni.
VI. fejezet
A KÖLTSÉGVISELÉS RENDJE
A 37-39. §-okhoz
A Javaslat a hatályba lépéssel egyidejûleg biztosítja a hivatásos polgári
védelmi szervek fenntartásával, mûködésével és fejlesztésével összefüggõ
kiadások, a Kormány és a belügyminiszter irányítási jogkörében elrendelt
felkészítésével, alkalmazásával összefüggõ kiadások fedezetét a
Belügyminisztérium költségvetése útján. Az egyes minisztériumok polgári
védelmi feladatainak ellátásához szükséges forrást az adott költségvetési
fejezeten belül állapítják meg.
A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi
szervezetek mûködéséhez szükséges technikai eszközök beszerzésének költségeit
1997. január 1-jétõl rendeli biztosítani a Javaslat.
A megyei közgyûlés elnöke, a fõpolgármester és a polgármester államigazgatási
jogkörében ellátott polgári védelmi feladatának anyagi feltételeit a Javaslat
szerint a helyi önkormányzatok normatív forrásszabályozási rendszerében kell
biztosítani.
A munkahelyen létrehozott polgári védelmi szervezetek létrehozásával,
mûködésével és fenntartásával összefüggõ kiadások fedezete a polgári szervet
terheli.
VII. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A 40-41. §-okhoz
A Javaslat a hatályba lépés idõpontját a kihirdetést követõ harmincadik napra
teszi.
A záró rendelkezések között a Javaslat felhatalmazást ad rendeleti
szabályozásra - az ott felsorolt körben - a Kormánynak, a belügyminiszternek
és a polgári védelmi feladatokban érintett miniszternek.
A 42. §-hoz
A Javaslat alkalmazni rendeli a Hvt. azon szabályait, amelyek a honvédelem
részeként funkcionáló polgári védelemre is kiterjednek. Így
1. a polgári védelem hivatásos állományának békeidõszaki fegyver vagy más
kényszerítõ intézkedés alkalmazására;
2. a polgári védelmi kötelezettséget teljesítõk és hozzátartozóik
jogosultságaira, ezek között:
a) a csökkent munkaképességûek védelmére,
b) a lakáshasználatra,
c) az illetményföldre és egyéb kedvezményekre,
d) a szociális kedvezményekre,
e) a megjelenési kötelezettséget teljesítõk útiköltség-térítésére,
f) a társadalombiztosítási és állami ellátásra,
g) az eltemettetésrõl való gondoskodásra,
h) a baleseti ellátásra,
i) a kártérítésre vonatkoznak.
3. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség vagy szolgáltatás
tûrésének igénybevételére irányuló szabályokat tartalmazzák, valamint
4. a diplomáciai-, illetve más személyes mentességet,
5. az államigazgatási eljárás illetékmentességét biztosítják.
E rendelkezések alkalmazásában, ahol a Hvt. hadkötelest említ, ott a polgári
védelmi kötelezettségét teljesítõ állampolgárt, ahol hadkiegészítõ
parancsnokságot említ, ott a hivatásos polgári védelmi szervezetet kell
érteni.
A 43. §-hoz
A Javaslat értelmében a Hvt. 9. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéshez
képest a polgári védelem irányítása a honvédelmi miniszter hatáskörébõl a
belügyminiszterhez kerül, ezért szükséges a Hvt. hivatkozott rendelkezésének
módosítása.
A 44. §-hoz
A Javaslat módosítani rendeli a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-át. A módosítás szerint
a személyi- és lakcímadatokat tartalmazó nyilvántartáshoz a javaslat alapján
ezen túl adatokat kérhet a polgári védelem hivatásos szervezete, valamint a
polgármester. Az adatigénylés célja a polgári védelmi kötelezettség
érvényesítése.