1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1662.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
Elõadó:
Dr.Lakos László
földmûvelésügyi miniszter
Budapest, 1995. november
Törvényjavaslat
a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
Az Országgyûlés
felismerve azt, hogy valamennyi vadon élõ állatfaj a Föld megújuló
természeti erõforrásainak, valamint a biológiai életközösség pótolhatatlan
része,
tudatában annak, hogy a vadon élõ állat esztétikai, tudományos,
kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, s ezért - mint az egész
emberiség és nemzetünk kincsét - természetes állapotukban a jövõ nemzedékek
számára is meg kell õrizni,
a természet védelme, a vadállomány ésszerû hasznosítása érdekében a
következõ törvényt alkotja:
I. Fejezet
BEVEZETE RENDELKEZESEK
A törvény tárgya
1. §
(1) E törvény a Magyar Köztársaság területén vadon élõ állatfajok közül a
vadászható állatfajok természetes állapota fenntartásának igényével
tartalmazza a vadászható állatfaj és élõhelyének védelme, a vadgazdálkodás, a
vadászat, továbbá a vad által és a vadászat során, valamint a vad
elpusztításával okozott károk megtérítésének szabályait, továbbá a vadászati
jog jogellenes hasznosítása során alkalmazható bírságokat és egyéb
szankciókat, a vadászati igazgatással összefüggõ állami feladatokat és
hatásköröket.
(2) A földmûvelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a
természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja
meg a Magyarországon honos, elõforduló, engedéllyel telepített, vagy átvonuló,
természetvédelmi oltalom alatt nem álló vadászható állatfajokat (a
továbbiakban: vad).
(3) A törvény hatálya nem terjed ki a természetes élõ környezetben, vadon
élõ, nem vadászható állatfajra, valamint arra a vadra, amelyet nem a vadászati
jog hasznosítása érdekében tartanak bekerített helyen.
A vadászati jog
2. §
A vadászati jog:
a) a vad, valamint élõhelyének védelmével és
b) a vadgazdálkodással kapcsolatos továbbá
c) a vadászterületen szabadon élõ vadnak az arra jogosult által történõ
elejtésére, elfogására,
d) a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának
gyûjtésére, továbbá az elhullott vad (ide értve annak trófeáját is)
elsajátítására való
kötelezettségek és jogosultságok összessége.
3. §
(1) A vadászati jog - mint vagyonértékû jog - az önálló vadászterület (a
továbbiakban: vadászterület) földtulajdonjogának elválaszthatatlan része.
(2) Amennyiben vízfelület is része a vadászterületnek, a vadászati jog a
meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része.
4. §
(1) Ha a vadászterület
a) kizárólag egy személy - ide értve a Magyar Államot is - tulajdonában
van, e személyt a vadászati jog önállóan (a továbbiakban: önálló vadászati
jog),
b) több személy - ide értve a Magyar Államot is - tulajdonában van, a
vadászati jog a vadászterület tulajdonosait tulajdonostársként osztatlanul (a
továbbiakban: társult vadászati jog)
illeti meg.
(2) Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás
közti jogviszonyára a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó
rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
5. §
A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket
és jogokat - a vad védelmére vonatkozó szabályok elsõdlegessége mellett - az
erdõgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, az
állatvédelemre, az állategészségügyre, a termõföld-hasznosításra, valamint a
növényvédelemre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell
alkalmazni.
A vadászatra jogosult
6. §
(1) Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület
tulajdonosát kell tekinteni.
(2) Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület
tulajdonosainak közösségét kell tekinteni.
(3) A vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a
haszonbérlõt kell tekinteni.
(4) A vadászatra jogosultat (a továbbiakban: jogosult) a vadászati hatóság
nyilvántartásba veszi.
7. §
(1) A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos
kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért a
jogosult felel.
(2) A jogosult az õt megilletõ vadászati jogot az e törvényben foglaltak
alapján köteles gyakorolni vagy hasznosítani.
A vadászterület
8. §
(1) Vadászterületnek minõsül - hasznosítási formájától függetlenül - az a
földterület, valamint vízfelület, amely a háromezer hektárt eléri, és
szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá ahol a
vad
a) a szükséges táplálékot megtalálja,
b) természetes szaporodási feltételei, valamint
c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott.
(2) Nem minõsül vadászterületnek és a vadászterület kiterjedésének
megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található:
a) település közigazgatási belterületét, valamint
b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan,
c) gazdasági célú tanya, valamint major,
d) temetõ,
e) nem mezõ-, erdõ-, vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely,
f) repülõtér,
g) közút, továbbá
h) vasút
területét.
A vad tulajdonjoga
9. §
(1) A vad az állam tulajdonában van.
(2) A vadászterületen elejtett, elfogott vad, a hullatott agancs, a szárnyas
vad tojása, az elhullott vad teteme (ide értve annak trófeáját is) a jogosult
tulajdonába kerül, kivéve, ha a más vadászterületrõl átváltott sebzett vadat a
jogosult hozzájárulásával ejtik el. Ez utóbbi esetben a sebzés helye szerinti
jogosult tulajdonába kerül a vad.
(3) A nem vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a hullatott agancs a
fellelés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül.
(4) A vadaskertben, a vadasparkban tartott vad - a vadaspark fenntartójával
kötött eltérõ megállapodás hiányában - a jogosult tulajdonában van.
(5) A gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, a vaddisznó, illetve az õz
elejtésének minõsül az elsõ halálos lövés leadása.
(6) Az (5) bekezdésben nem említett vad elejtésének minõsül a vad
helybenmaradását eredményezõ lövés leadása.
(7) A vad elfogásának minõsül annak mozgásképtelenné tétele útján élve
történõ birtokbavétele.
A vadászati jog gyakorlása, hasznosítása
10. §
(1) Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minõsül, ha a
jogosult:
a) e törvényben elõírt feltételek megléte esetén vadászterületén saját
maga vadászik;
b) általa meghívott vadász számára biztosítja a vadászat lehetõségét (a
továbbiakban: vendégvadászat);
c) külön megállapodás alapján biztosítja más vadász számára meghatározott
fajú és darabszámú vad vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat).
(2) Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minõsül annak
haszonbérbeadása.
11. §
(1) Amennyiben a vadászterület kizárólagosan állami tulajdonban van, az állam
vadászati jogát a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szerve
útján - nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján és a vadászati jog
haszonbérbeadásával - hasznosíthatja, kivéve, ha e vadászterületen az állam
vadászati jogának hasznosításáról állami szerv, vagy legalább többségi állami
tulajdonban levõ gazdasági társaság útján gondoskodik. Ebben az esetben
jogosultnak az állami szervet, illetõleg a gazdasági társaságot kell
tekinteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosult több kizárólag állami tulajdonban levõ
vadászterületet is hasznosíthat.
(3) Törvény vagy kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában a Magyar
Államot megilletõ vadászati jog hasznosításával kapcsolatos jognyilatkozatokat
az állam nevében külön törvény szerint tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter
- a földmûvelésügyi miniszterrel (a továbbiakban: miniszter), valamint védett
természeti területek esetében a természetvédelemért felelõs miniszterrel
egyetértésben - teszi meg.
(4) A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) kezelésében, illetve
használatában levõ területeket érintõen a (3) bekezdésben foglaltak
végrehajtásához a honvédelmi miniszter egyetértése is szükséges.
12. §
Társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai
a) a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselõ személyérõl;
b) a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló
e törvényben foglaltaknak megfelelõ tartalmú kérelem elõterjesztésérõl;
c) a vadászati jog gyakorlásának, illetõleg hasznosításának módjáról,
feltételeirõl
a földterület nagysága szerinti tulajdoni hányaduk arányában számított
kétharmados szótöbbséggel határoznak, és tulajdoni hányaduk arányában viselik
a vadászati jog gyakorlásával, vagy hasznosításával kapcsolatos terheket,
valamint részesednek annak hasznaiból.
13. §
(1) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minõsül:
a) a társult földtulajdonosok által az e törvényben elõirt feltételekkel
folytatott vadászat;
b) a vendégvadászat;
c) a bérvadászat.
(2) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minõsül
annak haszonbérbeadása.
(3) A 12. § szerinti kérdésekben hozott határozatot írásba kell foglalni. A
határozatról készült és két tanúval hitelesített okirat egy-egy példányát a
vadászati hatóságnak tizenöt napon belül meg kell küldeni.
14. §
(1) A 12. § szerinti kérdésekben való határozat meghozatalát a vadászterület
bármely tulajdonosa kezdeményezheti, melyrõl a kezdeményezõnek a vadászati
hatóság és az érintett települések önkormányzata hirdetõtábláján legalább
harminc napra hirdetményt kell közzé tennie. A hirdetménynek tartalmaznia kell
a határozathozatal helyét, idõpontját és tárgyát, valamint a képviselet
szabályaira való figyelmeztetést is.
(2) Érvényes határozat csak az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelõ
tartalmú hirdetményben megjelölt határidõ lejáratát követõen hozható.
(3) Amennyiben több földtulajdonos - a Magyar Állam kivételével - a
kialakítandó vadászterületen külön-külön száz hektárt el nem érõ
földtulajdonnal rendelkezik, és e tulajdonosok a határozathozatal idõpontjáig
közös képviseletükrõl másként nem gondoskodnak, a 12. § szerinti kérdésekkel
kapcsolatos jognyilatkozatokat a tulajdonos törvényes képviselõjeként az
érintett föld fekvésének helye szerint illetékes települési önkormányzat
jegyzõje jogosult megtenni.
(4) Amennyiben az (1)-(3) bekezdés alapján meghozott határozattal a
kisebbségben maradt tulajdonosok nem értenek egyet:
a) önálló vadászterület kialakítását vagy más vadászterülethez való
csatlakozást kezdeményezhetik, feltéve hogy a tulajdonukban levõ terület
természetben összefüggõ egységet alkot, és az e törvényben írt feltételeknek
megfelel;
b) és a határozat az okszerû gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos
érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot annak
meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál megtámadhatja.
(5) A 12. § szerinti kérdésekben hozott határozat a vadászterület mindenkori
tulajdonosát a vadászati jog haszonbérbeadása esetén a haszonbérleti szerzõdés
idõpontjának lejártáig, egyébként a vadgazdálkodási üzemterv érvényessége
idejéig köti.
A vadászati jog haszonbérlete
15. §
(1) A vadászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek a mezõgazdasági
haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) A mezõgazdasági földterület haszonbérbeadása csak a felek e törvényben
írtaknak megfelelõ tartalmú megállapodása esetében jelenti egyben a vadászati
jog haszonbérbeadását is.
16. §
(1) A vadászati jog haszonbérlõje lehet:
a) vadászjeggyel rendelkezõ tagokból álló egyesület (a továbbiakban:
vadásztársaság);
b) a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;
c) kizárólagosan belföldi tulajdonban levõ mezõgazdasági, illetõleg
erdõgazdálkodás ágazatba sorolt gazdasági társaság, közhasznú társaság,
szövetkezet, továbbá az erdõbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület
több mint a felét mezõgazdasági, erdõgazdálkodási vagy természetvédelemmel
összefüggõ gazdasági tevékenység folytatása céljából használja.
(2) Egy haszonbérlõ - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - legfeljebb egy
vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerzõdést.
(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerzõdés megszûnésekor - a felek
eltérõ megállapodásának hiányában - az új jogosult köteles megtéríteni a
korábbi haszonbérlõ által létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésû
létesítmények, berendezések ellenértékét. A vadgazdálkodási, vadászati
rendeltetésû létesítmények, berendezések körét a miniszter rendeletben teszi
közzé.
(4) A vadászterület a törvény hatálybalépését követõen történt ismételt
haszonbérbeadása esetén a korábbi haszonbérlõt e törvény alapján
elõhaszonbérleti jog illeti meg. Az elõhaszonbérleti jog gyakorlására a
Polgári Törvénykönyvnek az elõvásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit kell
megfelelõen alkalmazni.
17. §
(1) A haszonbérleti szerzõdésnek tartalmaznia kell:
a) becslés alapján a haszonbérbeadás idõpontjában a vadászterületen élõ
vadállomány faj- és darabszámát;
b) a vadászterületen található vadgazdálkodási és vadászati létesítmények
leírását, azok tulajdoni, illetõleg használati viszonyait, a létesítési,
illetõleg fenntartási költségek viselését;
c) a haszonbérlõ kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti
szerzõdés idõtartama alatt a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási
üzemtervnek megfelelõ szinten tartja;
d) a vadászterületen nem bérvadászként vagy vendégvadászként vadászók
legmagasabb létszámát;
e) a szerzõdésben foglaltak teljesítésének biztosítására szolgáló
mellékkötelezettségek vállalását.
(2) A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának
összetételére a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani.
(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerzõdést határozott idõre, a
vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv érvényességének
idõtartamára kell megkötni.
(4) A bérbeadó a vadászati jog haszonbérletére kötött szerzõdést azonnali
hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlõ:
a) a haszonbérleti szerzõdésben vállalt, valamint az e törvényben írt
kötelezettségeit a teljesítésre megfelelõ határidõt tartalmazó felszólítás
ellenére sem teljesíti, és ezáltal a vadászati jog szakszerû hasznosítását a
mezõ-, illetõleg erdõgazdálkodás, a mesterséges vizekben folytatott halászat,
valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti;
b) a vadászati jogot alhaszonbérletbe adja.
(5) Nem minõsül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat,
valamint a bérvadászat.
(6) Amennyiben a haszonbérleti szerzõdés idõtartama alatt a haszonbérlõ
megszûnik, jogutódja hat hónapon belül egyoldalú jognyilatkozattal, és
változatlan feltételekkel folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt, feltéve,
ha rendelkezik a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges e
törvény szerinti feltételekkel. Ha a jogutód e határidõn belül igényét nem
érvényesíti, akkor a haszonbérleti szerzõdés további harminc nap elteltével
megszûnik.
18. §
(1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerzõdést annak aláírásától
számított hatvan napon belül a vadgazdálkodási üzemtervvel együtt a
haszonbérlõnek a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett be kell nyújtania. A
kérelem benyújtása egyidejûleg a haszonbérlõ jogosultként történõ
nyilvántartásbavételi kérelemnek is minõsül.
(2) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerzõdést a vadászati hatóság, az
erdõt érintõ rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, védett természeti
területet érintõ rész vonatkozásában pedig a természetvédelmi hatóság elõzetes
szakhatósági hozzájárulásával hagyja jóvá. A vadászati hatóság a szerzõdés
jóváhagyásával egyidejûleg határoz a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról,
valamint a haszonbérlõ jogosultként történõ nyilvántartásbavételérõl is.
(3) Az (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a vadászati jog
haszonbérletére kötött szerzõdés módosításakor is.
(4) A vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére
kötött szerzõdést, amennyiben nem biztosított:
a) hogy a vadászterületen egy vadászra legalább száz hektár
vadászterület-hányad jusson;
b) a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak - ide értve annak
természetvédelmi elõírásait is - végrehajtása; továbbá
c) ha a haszonbérleti díj mértékét nem a 17.§ (2) bekezdésében foglaltak
figyelembevételével állapították meg.
(5) A vadászati hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti feltételtõl
eltérhet, amennyiben a vadászati jog szakszerû gyakorlása, vagy hasznosítása
egyébként biztosítható.
(6) A vadászati hatóságnak a vadászati jog haszonbérlete körében hozott
határozata elleni bírósági felülvizsgálat során a bíróság - a polgári
perrendtartás a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának
szabályai szerint - a határozatot megváltoztathatja.
A vadászterület határának megállapítása
19. §
(1) A vadászterület határát a kialakítandó vadászterület tulajdonosának -
társult vadászati jog esetén a kialakítandó vadászterület tulajdonosai
képviselõjének - kérelmére az erdõt érintõ rész vonatkozásában az erdészeti
hatóság, védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi hatóság,
a HM kezelésében, illetve használatában levõ rész vonatkozásában a HM elõzetes
szakhatósági hozzájárulásával a földterület, illetve a vízfelület fekvése
szerint illetékes vadászati hatóság határozatban állapítja meg.
(2) A vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:
a) a vadászterület rendeltetésére;
b) a vadászterületté minõsíthetõ föld tulajdoni, használati viszonyaira;
c) a vad mozgási körére, életfeltételeire, védelmére, valamint az élõhely
ökológiai adottságaira;
d) az érintett földrészletek mûvelési ágára;
e) a területen mezõ-, erdõ-, vagy vadgazdálkodási tevékenységet folytató
szervezet belsõ szervezeti felépítésére;
f) a vízfelületen való biztonságos vadászat lehetõségére;
g) az erdõgazdálkodói üzemterv elõírásainak betartásának lehetõségére;
h) államhatár esetében a szükséges védõtávolságra, továbbá arra, hogy
i) zárványterület ne keletkezzen;
j) a háromezer hektár vagy azt meghaladó természetvédelem alatt álló
területek - a védelmükhöz szükséges övezettel együtt - lehetõleg önálló
vadászterületet képezzenek;
k) a háromezer hektárnál kisebb területû természetvédelem alatt álló
területek lehetõleg egy vadászterületre essenek.
(3) A vadászati hatóság a vadászterület legkisebb mértéktõl - a (4)
bekezdésben foglalt eset kivételével - ötszáz hektárral eltérhet, amennyiben a
kialakítandó vadászterületen a vadászati jog szakszerû gyakorlása, illetõleg
hasznosítása egyébként biztosított.
(4) Különleges rendeltetésû vadászterület esetén az azt elrendelõ határozat a
vadászterület legkisebb területmértéktõl korlátozás nélkül eltérhet,
amennyiben a kialakítandó vadászterületen a vadászati jog szakszerû
gyakorlása, illetõleg hasznosítása egyébként biztosított.
20. §
(1) A vadászterület határának megállapítása a vadgazdálkodási üzemterv
idõtartamára érvényes.
(2) A vadászterület határának megváltoztatásakor - ide értve a
vadászterületek egyesítését, megosztását is - a vadászati hatóságnak
egyidejûleg határoznia kell a vadászati jog haszonbérletérõl, valamint a
vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról is.
(3) A vadászati hatóság nem utasíthatja el a vadászterület határának
megállapítására irányuló kérelmet, ha :
a) a kérelemben javasolt határ megfelel az e törvényben írt feltételeknek
és
b) a szomszédos vadászterülettel való érintkezés esetében az érintettek
az e törvényben írtaknak megfelelõ tartalmú egyezséget kötnek.
(4) Amennyiben a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására
irányuló kérelem nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek,
illetõleg ha az érintettek a vadászati hatóság által közölt idõpontig az e
törvényben foglaltaknak megfelelõ tartalmú egyezséget nem kötnek, a vadászati
hatóság a vadászterület határát a vadászati jog kényszerhasznosítására
vonatkozó szabályok szerint hivatalból állapítja meg.
A vadászterület rendeltetésének megállapítása
21. §
(1) A vadászterület rendeltetése szerint:
a) vadgazdálkodási vagy
b) különleges
rendeltetésû lehet.
(2) A vadászterület különleges rendeltetését a jogosult kérelmére a miniszter
- a természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben - határozatban
állapítja meg, ha:
a) azt a vad génállományának megõrzése szükségessé teszi;
b) oktatási-kutatási célból szükséges; valamint
c) a természetvédelmi érdekek érvényesítése ezt szükségessé teszik.
(3) A különleges rendeltetésû vadászterületen a vadászati jog hasznosításával
kapcsolatos különleges feltételeket a határozat állapítja meg.
(4) A vadászterület különleges rendeltetésének közérdekbõl történõ
megállapítását:
a) a miniszter,
b) a természetvédelemért felelõs miniszter,
c) az oktatásért felelõs miniszter
kezdeményezheti. A határozat meghozatalára a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat
kell alkalmazni.
(6) A vadászterület közérdekbõl történõ különleges rendeltetésû
vadászterületté való minõsítésébõl eredõ többletköltség megtérítésérõl az azt
kezdeményezõ köteles gondoskodni.
Vadaskert létesítése
22. §
(1) A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, muflon, valamint
vaddisznó tartása, tenyésztése, vadászata céljából arra alkalmas vadászati
rendeltetésû kerítéssel elzárt, száz hektárt meghaladó része.
(2) A vadaskertben történõ vadászat alkalmával e törvénynek a vadászati
tilalmi idõkre, és a vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó elõírásait
nem kell alkalmazni.
(3) A vadászterület vadaskert létesítése céljából történõ bekerítését a
földterület tulajdonosának, használójának elõzetes hozzájárulásával, a
jogosult kérelmére a miniszter - természetvédelem alatt álló terület esetében
a természetvédelmért felelõs miniszterrel, a HM kezelésében illetve
használatában levõ terület esetében a honvédelmi miniszterrel egyetértésben -
határozatban engedélyezi.
(4) A vadászterület engedély nélküli bekerítése a vadgazdálkodási szabályok
megsértésének minõsül.
(5) A vadászterület engedély nélküli bekerítése esetén a vadászterület
bekerítését engedélyezõ hatóság határoz a kerítés fennmaradásról, vagy annak
lebontásáról. A kerítés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a
jogosultat a vadgazdálkodási szabályok megsértése miatti felelõssége alól.
23. §
A vadaskert kerítésének fenntartásakor folyamatosan biztosítani kell, hogy a
kerítéssel elzárt területrõl a 22. § (1) bekezdésében felsorolt vad ne
törhessen ki, illetve hogy oda természetes úton ne jusson be. E feltételek
teljesítésének felróható okból való elmulasztása a vadgazdálkodási szabályok
megsértésének minõsül.
Vadaspark létesítése
24. §
(1) Vadaspark a vadászterület száz hektárt meg nem haladó részének kutatási,
oktatási és bemutatási célból arra alkalmas vadászati rendeltetésû kerítéssel
bekerített területe.
(2) A vadászterület vadaspark létesítése céljából történõ bekerítését az
érintett földterület tulajdonosának, jogszerû használójának elõzetes
hozzájárulásával , a jogosult kérelmére - védett természeti terület esetében a
természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben - a miniszter
legfeljebb egy évre engedélyezi. Az engedélyben meg kell határozni:
a) a telepíthetõ, illetõleg a fenntartható vadfajt, valamint annak
darabszámát;
b) a vad tartásával kapcsolatos állategészségügyi feltételeket;
c) erdõ esetében az erdõ védelmével, valamint az erdei haszonvételek
gyakorlásával kapcsolatos feltételeket;
d) természetvédelem alatt álló terület esetében a terület védelmével
kapcsolatos feltételeket;
e) a vad tartásával kapcsolatos egyéb feltételeket.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a miniszter a
vadászati, az erdészeti, valamint az állategészségügyi hatóság útján - a
természetvédelemért felelõs miniszter a természetvédelmi hatóság útján -
évente felülvizsgálja és határoz az engedély további egy évvel történõ
meghosszabbításáról.
25. §
(1) A vadaspark bekerítésénél a vadaskert bekerítésére vonatkozó szabályokat
kell megfelelõen alkalmazni.
(2) Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével szabad.
A vadászati hatóság az engedélyt állategészségügyi ok esetében az
állategészségügyi hatóság, védett természeti terület esetén pedig a
természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával adja meg. A
vadászati hatóság - amennyiben az engedélyben szereplõ vadlétszám és ivararány
másképp nem állítható helyre - kérelemre vagy hivatalból vadállomány-
szabályozó vadászatot rendelhet el.
A vadászterületek nyilvántartása
26. §
A vadászati hatóság a vadászterületekrõl nyilvántartást vezet. A nyilvántartás
tartalmazza:
a) a vadászterület azonosításra alkalmas adatokat;
b) a vadállományra vonatkozó becslési, elejtési és trófeabírálati
adatokat;
c) a vadászterületet érintõ hatósági határozatokat
d) a vadaskertre, valamint a vadasparkra vonatkozó adatokat.
A vadászati jog kényszerhasznosítása
27. §
(1) Amennyiben a vadászterületnek minõsülõ föld tulajdonosa a vadászati jog
gyakorlási vagy hasznosítási kötelezettségének a vadászati hatóság
felszólítását követõen sem tesz eleget, a vadállomány védelme, a vadkárok
megelõzése érdekében a vadászati hatóság határozattal az érintett tulajdonos
költségére:
a) a területet vadászterületté minõsítheti;
b) elrendelheti, hogy a vadászterületnek minõsülõ föld tulajdonosa -
társult vadászati jog esetén annak tulajdonosai - a vadászati jog
haszonbérbeadásáról a vadászati hatóság által nyilvánosan meghirdetett
pályázat alapján kiválasztott haszonbérlõvel kössön szerzõdést;
c) megállapíthatja a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét;
d) megállapíthatja a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét;
e) gondoskodhat az idõszerû vadgazdálkodási, illetõleg vadvédelmi
munkálatok elvégzésérõl;
f) hatósági vadászatot rendelhet el
(az a)-f) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: a vadászati jog
kényszerhasznosítása).
(2) Ha az (1) bekezdés (a)-(e) pontjai szerinti kérdésekben a vadgazdálkodási
üzemterv érvényességének lejáratát megelõzõ hatvanadik napig az érintett
tulajdonosok érvényes határozatot nem hoznak, a vadászati hatóság bármelyik
tulajdonos kérelmére elrendelheti a vadászati jog kényszerhasznosítását. A
vadászati hatóság a vadászati jog kényszerhasznosításáról szóló határozatát
tizenöt napon belül hozza meg.
(3) A vadászati jog gyakorlására vagy hasznosítására felszólító, valamint a
vadászati jog kényszerhasznosítását elrendelõ hatósági határozat:
a) közszemlére tétel útján is közölhetõ;
b) a határozat fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá
nyilvánítható.
(4) A hatósági vadászat során az elejtett vad, illetve annak trófeája
értékesítésérõl a vadászati hatóság gondoskodik, a föld tulajdonosa, illetve a
jogosult csak a felmerült költségeket meghaladó részre tarthat igényt.
II. Fejezet
A VAD ES ELIHELYENEK VEDELME
Általános szabályok
28. §
(1) A vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos
vadászaton kívül a vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni.
(2) A vad élõhelyének védelme érdekében a jogosult hozzájárulása nélkül tilos
a vad búvóhelyét, lakó- és táplálkozási helyét, valamint szaporodási vagy
költési helyét zavarni.
(3) Tilos a madarak fészkeinek vadászati célra engedélyezett vagy más
eszközzel való elpusztítása. A vadászati hatóság a tilalom alól - a
természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával - felmentést
adhat, amennyiben a vadállomány védelme, valamint a vadkárok megelõzése ezt
különösen indokolttá teszi.
29. §
(1) Tilos a vad szándékos kínzása. A vad elejtése, elfogása nem járhat annak
kínzásával.
(2) A vadász köteles az általa sebzett, vagy az egyébként súlyosan beteg
vadat annak elejtése céljából felkutatni. A vadat - kímélete érdekében - gyors
és azonnali halált okozó lövéssel kell terítékre hozni.
30. §
(1) Tilos a vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel (így különösen csapóvas,
hurok, horog alkalmazásával), valamint veremmel, méreggel elfogni,
elpusztítani.
(2) Humán- vagy állategészségügyi indokok alapján a vadászati hatóság - a
természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával -
engedélyezheti nem élvefogó csapda, illetve - a mérgezõ hatású anyagok
használatára vonatkozó szabályok figyelembevételével - szelektív méreg
alkalmazását.
31. §
Vadászterületen a kerítés létesítésekor figyelemmel kell lenni a vad
természetes életfeltételeire, jellemzõ mozgásirányára.
32. §
(1) Mesterséges vadtenyésztési tevékenység folytatásához, továbbá vad
zárttéri tartásához a vadászati hatóság engedélye szükséges. A vadászati
hatóság az engedélyt - védett természeti terület esetében a természetvédelmi
hatóság, erdõ esetében az erdészeti hatóság, valamint az állategészségügyi
hatóság - elõzetes szakhatósági hozzájárulásával adja ki.
(2) A mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása,
továbbá a vad engedély nélküli zárttéri tartása a vadgazdálkodási szabályok
megsértésének minõsül.
(3) Mesterséges vadtenyésztõ telepet létesíteni, továbbá a tenyésztett vadat
vadászterületre kiengedni csak az állategészségügyre vonatkozó szabályok
alapján lehet.
33.§
(1) Vadászterületre csak olyan vad helyezhetõ ki, amely megfelelõ
állategészségügyi igazolással rendelkezik, és ennek alapján a természeti
környezetben élõ állatfajoknak a telepített vad által történõ
állatbetegségekkel való fertõzése kizárható.
(2) A vadászterületen Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos
állatfaj vadászati célú telepítését a miniszter - a természetvédelemért
felelõs miniszterrel egyetértésben - engedélyezi.
A jogosult vad- és élõhelyvédelmi feladatai
34. §
(1) A jogosult köteles a vadászterületén élõ vadállományt, annak biológiai
sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élõhelyének õrzésérõl gondoskodni.
(2) A jogosult köteles vadászterületén a vad életfeltételeihez szükséges
takarmánymennyiségrõl, továbbá ha ez szükséges, a vadnak ivóvízzel való
ellátásáról gondoskodni.
(3) A jogosult a föld tulajdonosának, használójának elõzetes hozzájárulásával
a vad és élõhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket
állíthat fel.
35. §
(1) A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a
vadállománynak az állatbetegségektõl való megóvása, a beteg vad gyógyítása, az
állatbetegségek megszüntetése és terjedésének megakadályozása érdekében
szükségesek.
(2) A jogosult az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében köteles:
a) a fertõzõ állatbetegség gyanúját vagy fellépését, valamint a
vadállományban tapasztalható jelentõsebb elhullást az illetékes
állategészségügyi, valamint népegészségügyi hatóságnak;
b) a növényvédõ szer által a vadban okozott károsodást vagy annak
gyanúját az illetékes növényvédelmi, valamint népegészségügyi hatóságnak
haladéktalanul jelenteni.
(3) Amennyiben a jogosult a vad és élõhelyének védelmére elõírt
kötelezettségének nem, vagy nem a megfelelõ módon tesz eleget, és a vad,
valamint élõhelyének védelme másként nem biztosítható, a vadászati hatóság
határozatában - megfelelõ határidõ megjelölésével - felhívja e
kötelezettségének teljesítésére, melynek elmulasztása esetén a szükséges
munkálatokat a jogosult költségére és felelõsségére elvégeztetheti.
36. §
(1) A jogosult a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén
elpusztíthatja:
a) a gazdája hatókörén (irányításán és ellenõrzésén) kívülre került, vagy
az egyébként vadat ûzõ kutyát, valamint
b) a legközelebbi lakott épülettõl háromszáz méternél távolabb kóborló
macskát.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés nem vonatkozik a
rendeltetésüknek megfelelõen alkalmazott vadászkutyára és állatõrzõ kutyára, a
rendõrség, a honvédség, a határõrség és a vámõrség szervezetéhez tartozó õrzõ-
védõ feladatokat ellátó kutyára, valamint a felismerhetõ jellel ellátott
vakvezetõ kutyára.
Vadászati tilalmak
37. §
A vad és élõhelyének védelme érdekében tilos vadászni:
a) tiltott vadászati eszközzel;
b) tiltott vadászati módon;
c) vadászati tilalmi idõben;
d) vadászati kíméleti területen;
e) vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén.
Vadászati idény és vadászati tilalmi idõ
38. §
(1) A vadászati év az év március hónap elsõ napján kezdõdik és a következõ év
február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári idõszak,
mely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét (a
továbbiakban: vadászati idény). A vadászati idényt a miniszter a
természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja
meg.
(2) Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, azt
a vadászati éven belül kímélni kell (a továbbiakban együtt: vadászati tilalmi
idõ).
(3) A vadászati hatóság hivatalból vagy kérelemre indított eljárás során -
erdõt érintõ rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, természetvédelem alatt
álló területrész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság elõzetes
szakhatósági hozzájárulásával - a vad védelme, az erdészeti és a növényi
kultúrák-, valamint a mesterséges vizek halállományának védelme,
járványveszély és a vad által okozott folyamatos károsítás megelõzése
érdekében, továbbá tudományos, oktatási és kutatási célból:
a) a rendeletben meghatározott vadászati idényt meghatározott
vadászterületekre meghosszabbíthatja;
b) a rendeletben meghatározott vadászati idényt meghatározott
vadászterületekre rövidebb idõszakban állapíthatja meg, továbbá
c) a vadászati idényen belül korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy
több vadfaj vadászatát;
d) meghatározott vadfaj túlszaporodása esetén vadászati tilalmi idõben
vadászatot engedélyezhet, vagy rendelhet el.
(4) Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj eseti vadászatát - az
oltalom feloldása után, a vadászati hatóság elõzetes szakhatósági
hozzájárulásával - a természetvédelmi hatóság engedélyezi.
Vadászati kíméleti terület
39. §
(1) A vadászati hatóság - a védett természeti területet érintõen a
természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával - a
vadászterületet, vagy a vadászterület meghatározott részét vadászati kíméleti
területnek minõsítheti
a) amennyiben a vad és élõhelyének védelme másként nem biztosítható;
b) a vízivad fészkelésének és vonulásának területén;
c) a halastó vagy a természetes víz területét a lehalászás idejére.
(2) Az emberi környezet nyugalma és közbiztonsága érdekében vadászati
kíméleti területnek nyilvánítható az (1) bekezdésben foglaltak szerint a
település környezetének meghatározott része.
(3) A vadászati kíméleti területen a tilalom feloldásáig tilos vadászni.
Amennyiben a vadkár másként nem hárítható el, a vadászati hatóság a vadászati
kíméleti területen is engedélyezheti a vadászatot.
III. Fejezet
VADGAZDALKODAS
A vadgazdálkodási tevékenység tervszerûsége
40.§
E törvény alkalmazásában vadgazdálkodásnak minõsül a vadállomány és az
élõhelyének - ide értve a biológiai életközösséget is - védelmével, a
vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység.
41. §
(1) A vadállomány és élõhelye védelmének, fennmaradásuk hosszú távon való
biztosítása, a gazdálkodói érdek, továbbá a vadászterületen folytatott
gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése, védett természeti
területen a természetvédelmi célok megvalósítása, továbbá a vadászati jog
szakszerû gyakorlása, hasznosítása érdekében tervszerû vadgazdálkodási
tevékenységet kell folytatni.
(2) A vadgazdálkodási tevékenység tervszerûségét:
a) körzeti vadgazdálkodási terv;
b) hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv;
c) éves vadgazdálkodási terv készítésével;
d) Országos Vadgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár)
fenntartásával, valamint az abban foglalt egyes adatok kötelezõ használatával
kell biztosítani.
(3) Az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak alapján a
miniszter közvetlenül, illetve az érintett vadászati és erdészeti hatóságok
útján gondoskodik a körzeti vadgazdálkodási terv és a körzeti erdõterv közötti
összhang megteremtésérõl.
Körzeti vadgazdálkodási terv
42. §
(1) A körzeti vadgazdálkodási terv az e törvényben foglalt célok
megvalósítását szolgáló tíz évre szóló hosszú távú vadgazdálkodási elõírás.
(2) A miniszter állami feladatként gondoskodik a vadgazdálkodási körzetek
kijelölésérõl, annak a Földmûvelésügyi Minisztérium (a továbbiakban:
minisztérium) hivatalos lapjában való közzétételérõl, valamint a körzeti
vadgazdálkodási terv elkészítésérõl.
(3) A körzeti vadgazdálkodási tervet a miniszter - a védett természeti
területekre vonatkozó rész vonatkozásában a természetvédelemért felelõs
miniszterrel egyetértésben - adja ki, és az Adattár útján gondoskodik annak
közzétételérõl.
43. §
(1) A körzeti vadgazdálkodási terv az adott térségre vonatkozóan tartalmazza:
a) a vad élõhelyének általános jellemzését;
b) az egyes vadfajok állományának leírását;
c) a vadállomány-szabályozás irányelveit, az egyes vadfajok szerint
fenntartható legkisebb vadlétszámot (törzsállomány) valamint az élõhelyet még
nem veszélyeztetõ legmagasabb vadlétszámot;
d) a körzeti trófeabírálat irányelveit;
e) a védett természeti területen a természet- és tájvédelmi elõírásokat.
(2) A körzeti vadgazdálkodási terv erdõre vonatkozó egyes adatait a körzeti
erdõterv alapján kell megállapítani.
(3) A körzeti vadgazdálkodási terv készítése során biztosítani kell, hogy a
körzethez tartozó jogosultak a tervet még annak kiadása elõtt - a rájuk
vonatkozó adatok vonatkozásában - megismerhessék és ahhoz javaslatokat
tegyenek. A körzeti vadgazdálkodási tervet az érintett jogosultak véleményének
kikérése után kell elkészíteni.
Vadgazdálkodási üzemterv
44. §
(1) A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a körzeti vadgazdálkodási
terv alapján elkészített - e törvény eltérõ rendelkezése hiányában - tíz
évre szóló vadgazdálkodási üzemterv elõírásai szerint lehet gyakorolni vagy
hasznosítani.
(2) A körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének
idõtartamát az (1) bekezdésben foglaltaknál rövidebb idõtartamban is
meghatározhatja, feltéve, ha a vadászati jog szakszerû hasznosítása egyébként
biztosítható. Amennyiben a vadállomány védelme ezt különösen indokolttá teszi,
a körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének
idõtartamát az (1) bekezdésben foglaltakhoz képest legfeljebb három évvel
hosszabb idõtartamban is elõírhatja.
(3) A vadgazdálkodási üzemterv elkészítése során figyelemmel kell lenni a
vadászterületen élõ vadfajok genetikai értékének megõrzésére, továbbá a
vadállomány túlszaporodásából eredõ károk megelõzésére.
(4) A jogosult a vadgazdálkodási üzemterv elkészítésérõl a körzeti
vadgazdálkodási tervnek az adott vadászterületre vonatkozó elõírásai szerint
köteles gondoskodni.
(5) A jogosult felel a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak végrehajtásáért.
45. §
(1) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmazza :
a) a vadászterület azonosító adatait;
b) az élõhely általános jellemzését;
c) a vadászterületen található vadállomány jellemzõit;
d) a vadállomány-szabályozás helyi irányelveit, az egyes vadfajok szerint
fenntartható legkisebb vadlétszámot (törzsállomány), valamint az élõhelyet még
nem veszélyeztetõ legmagasabb vadlétszámot;
e) a vad takarmányozására, a vadföldgazdálkodásra vonatkozó elõírásokat;
f) a vad és élõhelyének védelmével, továbbá a természet-, és
tájvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket.
(2) A vadgazdálkodási üzemtervet - az erdõt érintõ rész vonatkozásában az
erdészeti hatóság, védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi
hatóság, a HM kezelésében, illetve használatában levõ terület esetében a HM
elõzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vadászati hatóság hagyja jóvá.
(3) Ha a vadgazdálkodási üzemterv elkészítésekor nem ismert a vadállomány,
valamint ha az élõhely állapotában bekövetkezett változás ezt indokolja, a
vadászati hatóság kérelemre vagy hivatalból - az erdõt érintõ rész
vonatkozásában az erdészeti hatóság, a védett természeti területet érintõ rész
vonatkozásában a természetvédelmi hatóság elõzetes szakhatósági
hozzájárulásával - a vadgazdálkodási üzemterv módosításáról határoz.
46. §
(1) A vadgazdálkodási üzemterv elõírásai akkor is érvényben maradnak, ha a
jogosult személyében változás következik be. Az új jogosult köteles a
vadgazdálkodási üzemtervben foglalt elõírások végrehajtásáról - annak
érvényességi idején belül - gondoskodni.
(2) A vadgazdálkodási üzemterv elkészítésének részletes szabályait a
miniszter rendeletben állapítja meg.
Az éves vadgazdálkodási terv
47. §
(1) A jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles legalább a tárgyév
február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászterület éves vadgazdálkodási
tervét elkészíteni, és azt a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett
benyújtani.
(2) Az éves vadgazdálkodási terv tartalmazza:
a) az egyes vadfajok szerint fenntartható legkisebb vadlétszámot
(törzsállomány), valamint az élõhelyet még nem veszélyeztetõ legmagasabb
vadlétszámot;
b) vadfajonként az elejthetõ, elfogható vadlétszámot;
c) a vadászterületen vadászat céljából szabadon engedhetõ mesterségesen
tenyésztett vad faját és darabszámát;
d) a vad vagy a vadhús értékesítési, illetve vadászrészként történõ
juttatási tervét;
e) a vad takarmányozásával kapcsolatos feladatokat;
f) vadkárelhárítási feladatokat.
(3) A vadgazdálkodási terv hatósági jóváhagyására a vadgazdálkodási üzemterv
hatósági jóváhagyásának szabályait kell alkalmazni.
(4) A vadgazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályait a miniszter
rendeletben állapítja meg.
Országos Vadgazdálkodási Adattár
48. §
(1) A vadgazdálkodás, a vad és élõhelye védelmének országos szintû
szabályozása érdekében a miniszter állami feladatként Adattárat tart fenn és
mûködtet.
(2) Az Adattár tartalmazza:
a) a körzeti vadgazdálkodási tervek adatait;
b) a vadászterületek azonosítására szolgáló adatokat;
c) a jogosultak nevét (cégét), címét (székhelyét);
d) a vadgazdálkodási üzemtervek adatait;
e) az éves vadgazdálkodási tervek adatait;
f) vadfajonként a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változásokat;
g) a trófeabírálat adatait.
49. §
(1) A vadgazdálkodásnak, a vad és élõhelye védelmének e törvény szerinti
tervezése, irányítása, és ellenõrzése az Adattár adatainak felhasználásával
történik.
(2) Az Adattár a jogosult, a vadászterület igazolt földtulajdonosai, valamint
földhasználói számára - a rájuk vonatkozó rész vonatkozásában - továbbá az
egyénileg nem azonosítható adatok vonatkozásában más személy számára
nyilvános. A miniszter az adatszolgáltatást rendeletben feltételekhez,
illetõleg igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) fizetéséhez
kötheti. Az Adattár adatairól kiállított igazolás közokiratnak minõsül.
Hivatásos vadász alkalmazása
50. §
(1) A jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási
tervben foglaltak szakszerûségének biztosítása, továbbá a vad és élõhelyének
védelme érdekében köteles a szakirányítási feladatok ellátására
vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett háromezer hektár után
legalább egy, a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel és
vadászlõfegyver tartási engedéllyel rendelkezõ, a vadászati hatóság által
nyilvántartásba vett hivatásos vadász alkalmazásáról gondoskodni.
(2) A vadászati hatóság az (1) bekezdésben foglaltak alól - így különösen, ha
a vadászterület természeti adottságai ezt indokolják - felmentést adhat.
(3) A vadászati hatóság, amennyiben a vad és élõhelyének szakszerû védelme
ezt különösen indokolttá teszi, tízezer hektárt meghaladó vagy különleges
rendeltetésû vadászterület esetén felsõfokú végzettségû hivatásos vadász
alkalmazását is elõírhatja.
(4) Hivatásos vadász igénybevételének minõsül, ha a jogosult megfelelõ
képesítéssel rendelkezik, és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vételét
kéri.
51. §
(1) A hivatásos vadász a mûködési helye szerint illetékes vadászati hatóság
elõtt a miniszter által rendeletben meghatározott szövegû esküt tesz. Az eskü
letételét követõen a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba
veszi, részére azonos sorszámú szolgálati igazolványt és jelvényt és
hitelesített szolgálati naplót ad át.
(2) A vadászati hatóság a hivatásos vadászokról nyilvántartást vezet, mely
tartalmazza:
a) a hivatásos vadász nevét, lakcímét, szolgálati helyét;
b) a vadászati hatóság által kiállított igazolásokat;
c) a vadászati hatóság által végzett ellenõrzések eredményét;
d) a hivatásos vadász fegyvertartási engedélyének számát.
(3) A hivatásos vadászok nevét, szolgálati igazolványuk számát, valamint
szolgálati helyüket két évenként a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell
tenni.
(4) A vadászati hatóság a nyilvántartásból a hivatásos vadász személyi
adatait törli:
a) a hivatásos vadász kérelmére;
b) ha a bíróság a hivatásos vadászt e foglalkozás gyakorlásától eltiltja;
vagy
c) a vadászjegy visszavonásának feltételei esetében;
d) ha az illetékes hatóság a hivatásos vadász fegyvertartási engedélyét
bevonta.
52. §
(1) A jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazását, azt megelõzõen
legalább tizenöt nappal - a szolgálati hely megjelölésével - a vadászati
hatóságnak nyilvántartásbavétel céljából bejelenteni.
(2) Amennyiben a jogosult a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó
kötelezettségének a vadászati hatóság felhívására nem, vagy nem a törvényben
foglalt feltételek szerint tesz eleget, a vadászati hatóság a hivatásos vadász
alkalmazásáig felfüggesztheti a jogosult vadászterületén a vadászatot, továbbá
a szükséges munkálatokat a jogosult költségére és felelõsségére
elvégeztetheti.
53. §
(1) A hivatásos vadász a vadászati jog szakszerû gyakorlásának, illetõleg
hasznosításának biztosítása érdekében köteles:
a) a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben
foglalt elõírások teljesítését szakmailag felügyelni;
b) a vadállomány és élõhelyének védelmével kapcsolatos szakfeladatokat
ellátni;
c) a vadászterületen folyó vadászatot szakmailag felügyelni;
d) az a)-c) pontokkal kapcsolatos megállapításait, intézkedéseit a
szolgálati naplóban rögzíteni.
(2) A vadászati hatóság - kérelemre vagy hivatalból - legfeljebb egy évre
bevonhatja a hivatásos vadász szolgálati igazolványát, jelvényét, és
szolgálati naplóját, ha a hivatásos vadász az (1) bekezdés szerinti
feladatainak ellátásával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi.
54. §
(1) A hivatásos vadász a vadállomány és élõhelyének õrzése, védelme érdekében
- amennyiben megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek - a
jogosult megbízása alapján, a vad, valamint élõhelyének védelme érdekében a
vadászterületen és a közforgalom elõtt elzárt magánutakon jogosult illetve
köteles:
a) azt a személyt, aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt
veszélyezteti, személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény
abbahagyására, illetõleg a vadászterület elhagyására felszólítani;
b) a vadászterületen vagy annak közvetlen közelében tartózkodó személyt a
birtokában levõ vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetõleg a trófea
birtoklása jogosultságának igazolására felszólítani, igazolás hiányában pedig
a terméket visszatartani;
c) a vadászati jog hasznosításával összefüggõ szabálysértés vagy
bûncselekmény alapos gyanúja esetén a személyt a személyazonosságának
igazolására felszólítani, a jármûvet átvizsgálni, az elkövetésül használt
eszközöket visszatartani, továbbá az illetékes hatóságnál eljárást
kezdeményezni.
(2) Amennyiben a vadászterület, vagy annak egy része a HM kezelésében,
illetve használatában levõ területtel egybeesik, akkor - e terület
vonatkozásában - a hivatásos vadász az (1) bekezdésben szabályozott
tevékenységét csak az illetékes katonai szerv hozzájárulásával gyakorolhatja.
(3) A hivatásos vadász - a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel -
jogosult szolgálati vadász- és maroklõfegyver használatára, valamint egyenruha
viselésére. A hivatásos vadász a szolgálati maroklõfegyverét - a jogos
önvédelmen túl - csak a sebzett szarvas, dám, muflon, õz és vaddisznó
elejtésére használhatja.
(4) A hivatásos vadász feladatának ellátása alkalmával köteles ruházatán a
szolgálati jelvényt viselni, továbbá az erre irányuló külön felhívás nélkül a
szolgálati igazolvánnyal magát igazolni.
55. §
A feladatát ellátó, e törvény szerint alkalmazott hivatásos vadászt, mint a
Büntetõ Törvénykönyv 230. §-ának c) pontjában meghatározott, közfeladatokat
ellátó polgári õr a Büntetõ Törvénykönyv 229. §-a szerinti büntetõjogi védelem
illeti meg.
IV. Fejezet
A VADASZAT
Általános szabályok
56. §
(1) Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel és módon vadász
által történõ elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység.
(2) A jogosult a föld tulajdonosának, használójának hozzájárulásával a
vadászathoz szükséges létesítményeket állíthat fel.
(3) A föld használójának elõzetesen egyeztetett vadkárelhárító vadászat
kivételével tilos vadászni július hónap elsõ napjától a szüret befejezéséig a
szõlõültetvény, valamint a gyümölcsös területén.
57. §
(1) A jogosult vadászterületén évente az éves vadgazdálkodási tervben
meghatározott fajú és darabszámú vadat ejthet, illetõleg foghat el. A
vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott darabszámú, az
elejtett vad megjelölésére alkalmas, sorszámmal ellátott azonosítót (a
továbbiakban: azonosítójel) bocsát a jogosult részére. Az azonosítóért a
miniszter által rendeletben megállapított összegû díjat kell fizetni.
(2) A vadász a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójellel
köteles a gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, a vaddisznót, az õzet, a
fácánt, a nyulat, - a vad elejtését, elfogását követõen haladéktalanul -
megjelölni. A jogosult az azonosítóval ellátott vad feletti rendelkezési jogot
csak azt követõen szerzi meg, ha a vadász az elejtett vad azonosítójának
sorszámát az egyéni lõjegyzékbe is bevezeti.
(3) A vad jelölésének szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
58. §
(1) A jogosult - a vadászat formájától függetlenül - köteles a vadászat
lefolyásának utólagos ellenõrzésére alkalmas napló (a továbbiakban: vadászati
napló) vezetésérõl gondoskodni.
(2) A jogosult a vadászat befejezését követõen köteles az elejtett vadról
nyilvántartást vezetni (a továbbiakban: teríték-nyilvántartás).
(3) Az elfogott vad nyilvántartására a teríték-nyilvántartás szabályait kell
alkalmazni.
(4) A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetését a vadászati
hatóság ellenõrzi.
(5) A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetésének részletes
szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
A vadász
59.§
Vadász az a személy lehet, aki rendelkezik:
a) vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel;
b) az illetékes rendõrhatóság által kiállított vadászlõfegyver-tartási
engedéllyel;
c) a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság
által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel;
d) a vadászíjjal vadászó vadász esetében az illetékes rendõrhatósági
vadászíj-tartási engedéllyel.
A vadászjegy és a vadászati engedély
60. §
(1) Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi lakóhellyel rendelkezõ nagykorú
magyar állampolgár, vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra
jogosító engedéllyel rendelkezõ tizennyolcadik életévét betöltött nem magyar
állampolgár kaphat, aki:
a) eredményes vadászvizsgát tett;
b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá
c) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes,
teljes körû vadászati felelõsség-biztosítással rendelkezik.
(2) A vadászjegyet az igénylõ lakóhelye szerint illetékes vadászati hatóság
állítja ki. A vadászati hatóság a korábban kiadott egyéni lõjegyzék
érvénytelenítését követõen a vadászjegyet kiállítja, és ezzel egyidejûleg
névre szóló új, hitelesített egyéni lõjegyzéket ad át.
(3) A vadászjegy érvényességét a vadászati hatóság csak az egyéni lõjegyzék
bemutatását követõen hosszabbítja meg.
(4) A hivatásos vadász vadászjegyét az eskü letételekor kell kiállítani.
61. §
(1) A vadászjegy a Magyar Köztársaság területén jogosít vadászatra.
(2) A vadászjegyet a vadászati hatóság öt évre állítja ki azzal, hogy annak
érvényességét évente meg kell hosszabbítani.
(3) A vadászjegy kiadásakor, meghosszabbításakor a miniszter által
rendeletben megállapított összegû díjat kell fizetni.
(4) A vadászjegy kiállításának részletes szabályait a miniszter rendeletben
állapítja meg.
62. §
(1) Vadászati engedélyt kérelemre az a tizennyolcadik életévét betöltött nem
magyar állampolgár, vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkezõ, nagykorú
magyar állampolgár kaphat, aki rendelkezik:
a) bérvadászati szerzõdéssel, vagy vendégvadászati meghívással;
b) vadászlõfegyver behozatalának, valamint
c) állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlõfegyver-tartási
engedéllyel, továbbá
d) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes,
teljes körû vadászati felelõsség-biztosítással.
(2) A vadászati engedélyt a jogosult vadászterületének helye szerint
illetékes vadászati hatóság akkor állítja ki, ha a kérelmezõ az (1) bekezdés
a) és d) pontja szerinti igazolásokat elõzetesen bemutatja.
(3) A vadászati engedély csak az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti
engedélyekkel együtt jogosít vadászatra.
63.§
(1) A vadászati engedély az abban megjelölt jogosult vadászterületén jogosít
vadászatra.
(2) A vadászati engedélyt a vadászati hatóság legfeljebb egy évre állítja ki.
(3) A vadászati engedély kiadásakor a miniszter által rendeletben
megállapított összegû díjat kell fizetni.
(4) A vadászati engedély kiállításának részletes szabályait a miniszter
rendeletben állapítja meg.
64. §
(1) A vadász:
a) a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt (a továbbiakban együtt:
engedély);
b) az egyéni lõjegyzéket;
c) az e törvényben írt vadfaj vadászata esetén az azonosítójelet, továbbá
d) a vadászlõfegyver-tartási engedélyt, vagy ragadozó madárral való
vadászatra jogosító engedélyt, vagy a vadászíj-tartási engedélyt
a vadászat alkalmával köteles állandóan magánál tartani, és azt a jogosult, a
hivatásos vadász, a vadászati-, illetõleg a természetvédelmi hatóság
képviselõjének, valamint rendõri szerv felhívására bemutatni.
(2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok bármelyikének hiányában
vadászik, azt az ellenõrzésre jogosult személy a vadászatból azonnali
hatállyal kizárja.
65. §
(1) A vadászati hatóság az engedélyt visszavonja attól a vadásztól:
a) akinek vadászlõfegyver vagy ragadozó madár vagy vadászíj tartására
szolgáló engedélyét az illetékes hatóság jogerõsen visszavonta;
b) akinek vadászattal, illetõleg védett vadfaj elejtésével összefüggésben
jogerõsen szabálysértési vagy büntetõjogi felelõsségét állapították meg,
c) aki a másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes, teljes körû
vadászati felelõsség-biztosítással nem rendelkezik.
(2) A vadászati hatóság az engedélyt egy évtõl öt évig terjedõ idõtartamra,
illetve meghatározott feltétel bekövetkezéséig visszavonhatja attól a
vadásztól, aki:
a) az engedély kiadásaként elõírt feltételeknek az engedély érvényességi
ideje alatt bekövetkezett változás miatt nem tud eleget tenni;
b) trófeás vadat két éven belül két alkalommal szakszerûtlenül ejt el.
(3) A vadászjegy visszavonása esetén csak a vadászvizsga újbóli letétele után
adható ismételten vadászjegy.
(4) Nem kötelezhetõ a vadászjegy visszavonásával összefüggésben a
vadászvizsga ismételt letételére az a vadász, aki a miniszter által
rendeletben meghatározott középfokú vagy felsõfokú vadgazdálkodási
képesítéssel rendelkezik.
Vadászvizsga
66. §
(1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) kizárólag a miniszter által
megbízott, legalább három fõbõl álló bizottság (a továbbiakban: bizottság)
elõtt lehet tenni. A bizottság elnöke a miniszter által kijelölt személy. A
bizottság egy tagját a miniszter a természetvédelemért felelõs miniszterrel
egyetértésben, egy tagját pedig a vadászok érdekképviseleti szerveinek
együttes javaslata alapján bízza meg. A bizottság munkájában való részvételre
csak felsõfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkezõ személy kérhetõ fel.
(2) A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a
természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekbõl, valamint - kivéve a
kizárólag vadászíjjal, illetve ragadozó madárral vadászókat - sörétes és
golyós lõfegyverrel történõ gyakorlati vadász-lövészetbõl áll. Az íjjal
vadászók gyakorlati vadász-íjász, a ragadozó madárral vadászók ragadozó
madárral való gyakorlati vadászvizsgát tesznek.
(3) A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a
miniszter állapítja meg, és teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában.
(4) A vizsgának megfelelõ szakirányú képesítés és képzettség jegyzékét a
miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) A vizsga letételekor a miniszter által rendeletben megállapított összegû
díjat kell fizetni.
Vadászati eszközök
67. §
(1) Vadat csak vadászati célra engedélyezett - legalább negyvenöt centiméter
csõhosszúságú - vadászlõfegyverrel lehet elejteni.
(2) Gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és õzet kizárólag 22,7
kilopond húzóerõt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszõvel
szabad elejteni.
(3) Vadat csak az e célra szolgáló hálóval, élvefogó csapdával, valamint
befogó karámmal lehet elfogni.
(4) A vadászat alkalmával - az azt alkalmazó felelõsségére - a vad
keresésére, felkutatására csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyet
igazoltan vadászatra képeztek. A vadászkutya fajtacsoport tenyésztésének,
nyilvántartásának teljesítményvizsgálatának és használatának részletes
szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
68. §
(1) E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minõsül:
a) az önmûködõ (automata) és öntöltõ (félautomata) golyós lõfegyver,
valamint a 0,22 kaliberû és negyven milliméternél kisebb hüvely hosszúságú
lõszer kilövésére alkalmas golyós lõfegyver;
b) az öntöltõ (félautomata) sörétes vadász lõfegyver, melyben egyidejûleg
háromnál több lõszer tárolható;
c) a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra, valamint az õzre történõ
vadászat esetén a sörétes vadászlõfegyver;
d) a vaddisznóra történõ vadászat esetén - a sörétes vadászlõfegyverbõl
kilõhetõ golyóval történõ vadászat kivételével - a sörétes vadászlõfegyver;
e) a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történõ vadászat esetében a
kettõezerötszáz joule-nál kisebb csõtorkolati energiájú vadász lõszer, õzre
történõ vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csõtorkolati energiájú
vadász lõszer;
f) a mérgezett hegyû és robbanó fejû nyílvesszõ;
g) a számszeríj;
h) az e törvény elõírásainak meg nem felelõ vadászíj, illetve nyílvesszõ;
i) az elektronikus optikai eszköz;
j) a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz;
k) a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges szaganyag, valamint élõ
csali állat;
l) a törvényben foglalt esetek kivételéve a fényszóró.
(2) A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor folytatott
vadászata során százhúsz joule-nél nagyobb csõtorkolati energiájú golyós
vadászlõszert, illetve 0,22 kaliberû golyós, vagy annál nagyobb kaliberû
golyós vadászlõfegyvert, továbbá maroklõfegyvert is használhat.
A vadászat rendje
69. §
(1) Vadászni csak a törvény által nem tiltott módon és csak a vadászat
rendjének megfelelõen lehet.
(2) A jogosult felelõs a vadászat rendjének megtartásáért. A hatósági
vadászaton a vadászat rendjének megtartásáért a vadászati hatóság felel.
(3) A vadász saját felelõsségére vesz részt a vadászaton, köteles azonban
megtartani a vadászat rendjéért felelõs által meghatározott szabályokat.
(4) A vadászaton akár a vadász kísérõjeként, akár hajtóként saját
felelõsségére csak olyan személy vehet részt, akinek vadászaton való
részvételéhez a jogosult elõzetesen hozzájárult, és akivel a jogosult a
vadászat rendjét elõzetesen ismertette.
(5) A HM kezelésében, illetve használatában levõ területen csak az illetékes
katonai szervvel elõzetesen egyeztetett idõpontban lehet vadászni.
(6) A vadászaton való részvételbõl haladéktalanul ki kell zárni azt a
személyt, akinek egészségi-, vagy tudati állapotában felismerhetõ módon olyan
változás következett be, ami a vadászat biztonságos lefolytatását akadályozza.
70. §
(1) A vadászat formája lehet:
a) egyéni vadászat;
b) három vagy több vadász részvételével tartott vadászat (a továbbiakban:
társas vadászat).
(2) Az egyes vadfajok vadászatának formáját a miniszter rendeletben állapítja
meg.
71. §
(1) E törvény alkalmazásában tiltott vadászati módnak minõsül:
a) az õz vadászatának kivételével a motoros jármûrõl;
b) a motoros jármûbõl vagy a mozgásban lévõ jármûrõl;
c) a vízivad vadászatának kivételével lesgödörbõl;
d) a vízivad vadászatának kivételével a vízi jármûrõl;
e) a fényszóró használatával, valamint
f) a gímszarvasra, a dámszarvasra, az õzre, valamint a muflonra
hajtóvadászat keretében történõ vadászat;
g) az érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a
szomszédos vadászterület határától számított háromszáz méteren belüli
lesvadászat;
h) vadászati idénytõl függetlenül az olyan idõpontban történõ vadászat,
amikor a vad menekülési lehetõsége bármilyen természeti ok miatt jelentõsen
korlátozott;
i) a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével napnyugta után egy
órától és a napkeltét megelõzõ egy óráig terjedõ idõtartamon belül (a
továbbiakban: éjszakai vadászat).
(2) A vadászati hatóság engedélyezheti
a) ha a vadkár másként nem hárítható el, a vaddisznó,
b) ha állategészségügyi, humánegészségügyi vagy vagyonvédelmi indokok ezt
szükségessé teszik, a róka
fényszóróval történõ éjszakai vadászatát.
72. §
(1) Vadászlõfegyverrel lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat
kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét,
illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés elõtt mérlegelni kell a
lövedék várható útját és a becsapódás helyét.
(2) Sebzett vagy elejtett vadat a szomszédos vadászterületen csak az érintett
jogosult elõzetes értesítésével lehet keresni. Az érintett jogosult csak
különösen indokolt esetben tagadhatja meg a sebzett vagy elejtett vad
keresését.
(3) A vadászat rendjének részletes szabályait a miniszter a
természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja
meg.
Trófeabírálat
73. §
(1) A jogosult legkésõbb a vadfaj vadászati idényét követõ harminc napon
belül köteles a vad elejtésének helye szerint illetékes vadászati hatóságnak
trófeabírálat céljából bemutatni a vadászati idényben vadászjeggyel rendelkezõ
vadász által elejtett gímszarvas, dámszarvas, az õz agancsát, valamint a
muflon csigáját.
(2) A jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkezõ vadász által a január hónap
elsõ napja és augusztus hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat
centiméternél hosszabb agyarát legkésõbb szeptember utolsó napjáig, a
szeptember hónap elsõ napja és december hónap utolsó napja között elejtett
vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát pedig legkésõbb a következõ
év január hónap utolsó napjáig a vad elejtésének helye szerint illetékes
vadászati hatóságnál trófeabírálat céljából bemutatni.
(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdés szerinti vadat vadászati engedéllyel
rendelkezõ vadász ejti el, a jogosult a vad trófeáját annak elejtésétõl
számított harminc napon belül trófeabírálat céljából a vad elejtésének helye
szerint illetékes, vagy a miniszter által rendeletben megjelölt vadászati
hatóságnál köteles bemutatni.
(4) A trófeabírálat céljából történõ bemutatási kötelezettség kiterjed az
(1)-(2) bekezdés szerinti vadfajok elhullott egyedének trófeájára is. Ebben az
esetben a jogosult trófeabemutatási kötelezettségének az elhullott vad
birtokbavételétõl számított harminc napon belül köteles eleget tenni.
(5) A vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotban levõ trófea
bírálatát végzi el.
(6) Amennyiben a trófeabírálat során megállapítják, hogy a vadat
szakszerûtlenül ejtették el, és emiatt vadvédelmi bírság kiszabására kerül
sor, a vadászati hatóság a trófeabírálati igazolást csak a vadvédelmi bírság
megfizetését követõen állíthatja ki.
74. §
(1) A vadászati hatóság csak annak a vadnak a trófeabírálatát végezheti el,
amely egyedi azonosítójelének számát a vadászjeggyel vadászó vadász egyéni
lõjegyzékébe, valamint a jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba
bevezették.
(2) A vadászati hatóság a trófeabírálat eredményérõl a vad elejtõje részére
igazolást ad. A jogosult - ide értve az elhullott vad trófeáját is - csak az
igazolás birtokában szerezheti meg a trófea feletti rendelkezési jogot.
(3) A trófeabírálat alkalmával a trófeát maradandó módon úgy kell megjelölni,
hogy az tartalmazza az azonosítójel sorszámát is.
(4) Csak a (3) bekezdés szerinti módon megjelölt trófea hozható forgalomba,
valamint vihetõ ki az ország területérõl.
(5) A trófeabírálattal egyidejûleg a miniszter által rendeletben
meghatározott összegû díjat kell fizetni. A vadászati hatóság a díj
megfizetéséig visszatarthatja a (2) bekezdés szerinti igazolás kiadását.
(6) A vadászati hatóság javaslatára a miniszter a rendkívüli értékû trófeát
nemzeti értékké nyilváníthatja, és egyidejûleg gondoskodik annak
elhelyezésérõl, bemutatásáról. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát
megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos, azt az országból csak a
miniszter engedélyével lehet kivinni.
(7) A trófeabírálati eljárásban nem vehet részt olyan személy, aki
vadkereskedelemben, vagy vadászat-szervezésben érdekelt, továbbá olyan vad
trófeabírálatában, amelyet olyan jogosult mutat be, amelynél saját maga, vagy
közeli hozzátartozója ( Ptk. 685.§ b) pont) érdekelt.
(8) A trófeabírálat részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja
meg.
V. Fejezet
FELELISSEG A VADKARERT, A VADASZATI KARERT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL
OKOZOTT KARERT
A vadkár
75. §
(1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a
károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az õz, a vaddisznó, valamint a muflon
által a mezõgazdaságban és az erdõgazdálkodásban, továbbá az õz, a mezei nyúl
és a fácán által a szõlõben, a gyümölcsösben, az erdõsítésben, valamint a
csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban
együtt: vadkár).
(2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára
jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetõleg
akinek vadászterületérõl a vad kiváltott.
(3) A jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó
tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a
vad által a mezõgazdálkodáson és erdõgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt.
(4) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt vad, valamint a nem vadászható vad
által okozott kárért kártérítési igény nem érvényesíthetõ.
A vadászati kár
76. §
A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászati jog hasznosításában
résztvevõ személyek által a mezõgazdasági terményekben, az erdõben, a védett
természeti értékekben, a vizek halállományában, a szõlõben, valamint a
gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár).
A vad elpusztításával okozott kár
77. §
Aki a vad elpusztításával a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában, vagy
hasznosításában akadályozza, köteles az ebbõl eredõ kárt megtéríteni.
A kár megelõzése
78. §
(1) A jogosult a károk megelõzése érdekében köteles:
a) amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról
gondoskodni;
b) a vad élelmezésérõl és szükség szerint ivóvízzel való ellátásáról
gondoskodni;
c) a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját
értesíteni;
d) a vadászati jog hasznosítását úgy megszervezni, hogy az a föld
használatával összefüggõ gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;
e) szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani;
(2) A jogosult a föld tulajdonosának, illetõleg használójának
hozzájárulásával vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel.
(3) A vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld használója az
akadályoztatás mértékével arányos kártalanításra tarthat igényt.
(4) A jogosult a mezõgazdálkodáson, illetõleg erdõgazdálkodáson kívül
okozott károk megelõzése érdekében - fokozott vadveszély esetén - az út
létesítõjénél, illetõleg fenntartójánál megfelelõ védelmi berendezések
létesítését, illetõleg közúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti.
79. §
(1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelõzése
érdekében:
a) köteles a vadkár elhárításában, illetõleg csökkentésében közremûködni;
b) köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a
vadászatra jogosultat értesíteni;
c) köteles a vadállomány kíméletérõl megfelelõ eljárások alkalmazásával
gondoskodni;
d) jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál
állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
(2) A föld használója az (1) bekezdésben elõírt kötelezettségek
teljesítésével összefüggésben a rendes gazdálkodás körét meghaladó
közremûködésért ellenszolgáltatásra tarthat igényt. Amennyiben a föld
használója e törvény szerinti közremûködési kötelezettségének nem tesz eleget,
vagy alapos ok nélkül nem járul hozzá ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok
elhárításához szükséges létesítményeket, berendezéseket felállítsa, az ebbõl
eredõ vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.
80. §
(1) Ha egyes vadfajok állománya a mezõgazdasági termékeket, a mesterséges
vizek halállományát, a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a
védett természeti területet veszélyezteti, az adott vadfaj állományát
csökkenteni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a vadászati hatóság - erdõt érintõen az
erdészeti hatóság, természetvédelmi területet érintõen a természetvédelmi
hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulásával - a károsult kérelmére,
illetõleg az erdészeti, vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, vagy
hivatalból kötelezi a jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott
határidõn belüli csökkentésére vagy a szükséges védõintézkedések megtételére.
(3) A vadászati hatóság a károsult kérelmére a vadállomány csökkentésérõl
tizenöt napon belül határoz. A szakhatósági hozzájárulásról öt munkanapon
belül kell határozatot hozni. A vadászati hatóság elrendelheti határozatának
azonnali végrehajtását is.
(4) Ha a jogosult az (1) bekezdés szerinti vadállomány-szabályozási
kötelezettségének nem, vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz
eleget, a vadászati hatóság a vadászatra jogosult költségére határozatban
hatósági vadászatot rendelhet el. A vadászati hatóság elrendelheti
határozatának azonnali végrehajtását. A határozatban meg kell jelölni az
elejtendõ vad faját, valamint darabszámát.
A kár megállapítása
81. §
(1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár
bekövetkezésétõl - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtõl -
számított harminc napon belül lehet igényelni. A határidõ elmulasztása
jogvesztéssel jár.
(2) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapítását a
miniszter által jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkezõ
kárszakértõ (a továbbiakban: szakértõ) végezheti.
(3) Amennyiben a felek a szakértõ személyének kiválasztásában nem tudnak
megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a
bíróságtól kéri, a szakértõt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint
illetékes jegyzõ rendeli ki. A kár becslését - a miniszter által rendeletben
megállapított egyszerûsített vadkárbecslési szabályok szerint - a
bejelentéstõl számított nyolc napon belül kell lefolytatni.
(4) A jegyzõ - a szakértõ vadkárbecslése alapján - az érintettek közötti
egyezséget, illetõleg annak hiányát jegyzõkönyvbe foglalja.
(5) Az a károsult, aki a jegyzõ által kirendelt szakértõ kármegállapítását
nem fogadja el, a jegyzõkönyv kézhezvételétõl számított harminc napon belül a
vadászatra jogosult, illetõleg a föld használója elleni keresettel kérheti
kárának megállapítását. A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár.
(6) A jegyzõ által kirendelt szakértõ által lefolytatott vadkárbecslési
eljárás - ide értve a jegyzõ által lefolytatott eljárás költségeit is -
költségeinek megfizetésére - eltérõ megállapodás hiányában - a Polgári
Perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelõen
alkalmazni.
VI. Fejezet
A VADVEDELMI HOZZAJARULAS, A VADGAZDALKODASI,
VALAMINT A VADVEDELMI BIRSAG
A vadvédelmi hozzájárulás
82. §
(1) A jogosult a vadállomány õrzésével, védelmével kapcsolatos állami
feladatok ellátásához való hozzájárulásként a vadászati hatóság határozata
alapján vadvédelmi hozzájárulást köteles fizetni.
(2) A vadvédelmi hozzájárulás mértéke:
a) a vadászati hatóság által jellemzõen apróvadasnak minõsített
vadászterületen hektáronként és évente tíz és harminc forint közötti összeg;
b) a vadászati hatóság által jellemzõen nagyvadasnak minõsített
vadászterületen hektáronként és évente hetven és száz forint közötti összeg.
(3) A vadvédelmi hozzájárulás mértékének megállapításánál figyelemmel kell
lenni a vadászterület vadeltartó képességére.
(4) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervet csak akkor hagyja
jóvá, ha a jogosultnak nincs vadvédelmi hozzájárulási hátraléka, vagy ha a
vadvédelmi hozzájárulás, illetõleg a hátralék megfizetésére legfeljebb egy
évre halasztást engedélyezett.
(5) A vadvédelmi hozzájárulás megfizetésének részletes szabályait a miniszter
rendeletben állapítja meg.
A vadgazdálkodási bírság
83. §
(1) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles
fizetni a jogosult akkor, ha:
a) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadat
szakszerûtlenül ejtik el;
b) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadat a
vadászati hatóság engedélye nélkül, vadászati idényen kívül, vadászati
tilalom, vagy vadászati korlátozás idején ejtik el, vagy fogják be;
c) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelõen tesz eleget
trófeabírálat céljából történõ trófea-bemutatási kötelezettségének;
d) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton jogosulatlan
személy vadászik;
e) nem tesz eleget a vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az
élõhely védelmével kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettségeinek;
f) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelõen tesz eleget a
vadgazdálkodási üzemterv, éves vadgazdálkodási terv készítésének, a teríték-
nyilvántartási, valamint vadászati napló vezetési kötelezettségének;
g) a vadgazdálkodási szabályokat megsérti;
h) az általa, vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadászat
rendjét megsértik.
(2) A törvény alkalmazásában jogosulatlan vadászatnak minõsül a vadászjegy
vagy vadászati engedély nélküli vadászat, a jogosult hozzájárulása nélküli
vadászat, valamint ha a vadász az általa elejtett vadat e törvény alapján nem
jelöli meg, vagy nem jegyzi be az egyéni lõjegyzékbe.
(3) A vadgazdálkodási bírság mértéke:
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a trófeabírálat
eredményétõl függõen:
aa) mínusz egy pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési
díj húsz százaléka, de legalább húszezer forint,
ab) mínusz kettõ pont esetén a bérvadászat során alkalmazott
kilövési díj ötven százaléka, de legalább ötvenezer forint,
ac) mínusz három pont esetén a bérvadászat során alkalmazott díj
száz százaléka, de legalább egyszázezer forint lehet,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság
mértéke trófeás vad esetében a trófea értékétõl függõen egyedenként legalább
tízezer, legfeljebb egymillió forint, míg nõivarú egyed és egyéb vadfaj
esetében a vad fajától függõen egyedenként legalább ötezer, legfeljebb
százezer forint lehet,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság
mértékét a (3) bekezdés ac) pontja alkalmazásával kell megállapítani,
d) az (1) bekezdés d)-h) pontjai esetekben a vadgazdálkodási bírság
mértéke a cselekmény súlyától függõen legalább százezer és legfeljebb
egymillió forint lehet. Ezekben az esetekben a vadgazdálkodási bírság
ismételten is kiszabható.
A vadvédelmi bírság
84. §
(1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles
fizetni:
a) a vadászterületnek minõsülõ föld használója, ha nem tesz eleget a
vadállomány kártétele megelõzésével kapcsolatos kötelezettségének;
b) a vadász, ha a vadászat rendjét megsérti;
c) aki a vadat szándékosan kínozza;
d) a vadász, ha az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vada
elejtése céljából nem teszi meg a szükséges intézkedéseket;
e) aki a vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel, valamint veremmel,
méreggel fogja vagy pusztítja el;
f) aki a vadat tiltott módon zaklatja;
g) aki jogosulatlanul vadászik.
(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontjai szerinti esetben a vadvédelmi bírság
mértéke legalább tízezer forint, legfeljebb százezer forint lehet. A
vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható.
(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke
esetenként és a cselekmény súlyától függõen legalább ötvenezer és legfeljebb
ötszázezer forint lehet.
85. §
A vadvédelmi hozzájárulást, a vadgazdálkodási, illetve a vadvédelmi bírságot
(a továbbiakban együtt: bírság) a külön jogszabályban meghatározott számlára
kell befizetni.
VII. Fejezet
A VADASZATI IGAZGATASSAL ÖSSZEFÜGGI ALLAMI FELADATOK ES HATASKÖRÖK
Vadászati igazgatás
86. §
(1) A vadászati igazgatással összefüggõ egyes irányítási, szervezési,
valamint hatósági feladatokat:
a) a földmûvelésügyi miniszter;
b) a Földmûvelésügyi Minisztérium;
c) területi szervként a vadászati felügyelõségek
látják el.
(2) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek részére egyenruhát, az
igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt, a vadászati hatóság
alkalmazásában álló vadászati felügyelõk részére pedig szolgálati vadász- és
maroklõfegyvert is biztosítani kell.
Eljárási szabályok
87. §
(1) Az e törvény szerint indult hatósági eljárás során az államigazgatási
eljárás szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A vadászati felügyelõség hatáskörébe tartozó ügyekben felettes szervként
a minisztérium jár el.
(3) A vadászati felügyelõség illetékességi területét a miniszter rendeletben
állapítja meg. Amennyiben a vadászterület két vagy több vadászati felügyelõség
illetékességi területén található, az a vadászati felügyelõség az illetékes,
amelynek területén a vadászterület nagyobbik hányada található. Vita esetén az
eljárásra illetékes szervet a miniszter jelöli ki.
(4) A kizárás szabályait kell alkalmazni a vadászati, az erdészeti, valamint
a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó azzal a köztisztviselõvel
szemben, aki olyan jogosult hatósági ügyében jár el, amelynél akár tagként
(érdekeltként), akár vendégvadászként vadászik, továbbá a trófeabírálati
eljárásban résztvevõ személynél, ha e személy a jogosultnál mint vadász
érdekelt, vagy ha hozzátartozója ( Ptk. 685.§ b) pont) által elejtett trófea
bírálatát kellene elvégezni.
88. §
Amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, vadászati hatósági ügyben elsõ
fokon a vadászati felügyelõség vezetõje jár el.
89. §
(1) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, valamint a vadászati
hatóság alkalmazásában álló vadászati felügyelõ, feladatainak ellátása során
jogosult:
a) külön térítés fizetése nélkül magánúton közlekedni, a vadászterületet
bejárni, ott helyszíni szemlét, vizsgálatot tartani;
b) a jogosulttól, a vadásztól felvilágosítást, adatot, igazolást kérni,
valamint a vadászati jog hasznosításával kapcsolatban iratokba,
nyilvántartásokba betekinteni;
c) a vadászterületen megfigyelést végezni;
d) a vad védelmét veszélyeztetõ, vagy annak számító tevékenység
abbahagyását, illetve a tevékenységtõl való tartózkodást elrendelni;
e) a vadállomány egészségi állapotát veszélyeztetõ beteg, sérült vagy
elhullott vad elszállítását elrendelni;
f) határozatát - utólagos írásbafoglalási kötelezettség mellett - szóban
is megadni;
g) jogosulatlan vadászat vagy vadászati eszköz jogosulatlan használata
esetén a vadászathoz használt eszközt visszatartani;
h) a vadászati jog hasznosításával összefüggõ szabálysértés vagy
bûncselekmény alapos gyanúja esetén az illetékes hatóságnál eljárást
kezdeményezni;
i) a vadászat rendjére vonatkozó szabályok betartását ellenõrizni.
(2) Az e törvény alapján kérelemre indult vadászati hatósági eljárásban a
miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell
az ügyfélnek fizetnie. A díjat a miniszter által megállapított számlára kell
befizetni.
A földmûvelésügyi miniszter feladatai és hatásköre
90. §
(1) A vadgazdálkodással, a vad, valamint élõhelyének védelmével, továbbá a
vadászattal összefüggõ szervezési, irányítási, szabályozási és egyes hatósági
feladatait a kormányzati munkamegosztás keretében - együttmûködve az ügykör
szerint illetékes miniszterekkel - a földmûvelésügyi miniszter látja el.
(2) A miniszter hatósági jogkörében eljárva:
a) védett természeti terület esetében a természetvédelemért felelõs
miniszterrel, a HM kezelésében, illetve használatában levõ terület esetében a
honvédelmi miniszterrel egyetértésben engedélyezi a vadászterület vadaskert
létesítése céljából történõ bekerítését;
b) a természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben engedélyezi
vadaspark létesítését;
c) a rendkívüli értéket képviselõ trófeát nemzeti értékké nyilvánítja.
(3) A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élõhelyének védelmével,
továbbá a vadászattal összefüggõ irányítási, valamint szabályozási
feladatkörében:
a) kidolgozza a vadászati jog hasznosításának hosszú távú fejlesztési
irányelveit és gondoskodik ezek megvalósításáról;
b) a vadászati jog hasznosításával összefüggésben jogszabályokat készít
elõ, illetve alkot;
c) a vadászati jog hosszú távú hasznosítási irányelveivel összhangban
kidolgozza az ezzel összefüggõ támogatások rendszerét, és gondoskodik a
támogatásoknak a külön jogszabályban foglaltak szerinti felhasználásáról;
d) létrehozza a vadászati hatósági és egyéb szervezési feladatait ellátó
szerveket, valamint meghatározza feladatkörüket;
e) javaslatokat tesz, illetve dolgozz ki a vadászati jog hasznosításával
összefüggõ vadásztatás és kezelés irányelveire;
f) ellátja a nemzetközi vadászati együttmûködésbõl adódó kormányzati
feladatokat és kapcsolatot tart a nemzetközi vadászati szervekkel;
g) ellátja a kormány által vagy a külön jogszabályban részére
meghatározott feladatokat.
(4) A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élõhelyének
védelmével, továbbá a vadászattal összefüggõ szervezési feladatkörében:
a) kijelöli a vadgazdálkodási körzeteket és az érintett miniszterekkel
egyetértésben kiadja a körzeti vadgazdálkodási terveket;
b) gondoskodik az Adattár mûködtetésérõl.
91. §
Vad élõ egyedének, valamint ivarsejtjének és embriójának behozatalához és
kiviteléhez - a külön jogszabályokban foglalt engedélyeken túl - minisztérium
elõzetes szakmai hozzájárulása is szükséges.
92. §
A miniszter a vadászati igazgatással összefüggõ egyes szervezési feladatait a
vadászati felügyelõségek útján lát el. A vadászati felügyelõségek szervezési
feladatkörükben:
a) nyilvántartást vezetnek a vadászterületekrõl, a jogosult nevérõl
(cégérõl) címérõl (székhelyérõl), valamint a vadászati jog haszonbérleti
szerzõdésekrõl;
b) gondoskodnak a vadászvizsga megszervezésérõl;
c) nyilvántartást vezetnek a hivatásos vadászokról;
d) a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggésben
statisztikai adatokat gyûjtenek, illetve szolgáltatnak;
e) összeállítják és közzéteszik a vadkárbecslõi szakértõi névsort;
f) ellátják az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban írt
feladatokat;
g) irányítják az alkalmazásukban álló vadászati felügyelõk vad- és
élõhelyvédelmi tevékenységét.
Az Országos Vadgazdálkodási Tanács
93. §
(1) A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó vadgazdálkodást érintõ
kérdésekben véleményezõ, javaslattevõ tevékenységet ellátó Országos
Vadgazdálkodási Tanácsot hoz létre.
(2) Az Országos Vadgazdálkodási Tanács tevékenységével elõsegíti a
vadgazdálkodói érdekeltség és a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához
fûzõdõ közérdek közötti összhang megteremtését.
(3) Az Országos Vadgazdálkodási Tanács a miniszter felkérése alapján
véleményt nyilvánít a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintõ szakmai
kérdésekben, valamint jogszabálytervezetekrõl.
94. §
Az Országos Vadgazdálkodási Tanács tagjait az illetékes kormányzati,
érdekképviseleti és szakmai szervek, valamint a tudomány képviselõibõl a
miniszter kéri fel, és gondoskodik az Országos Vadgazdálkodási Tanács
mûködtetési feltételeirõl.
Az állami feladatok pénzügyi fedezete
95. §
(1) Az e törvény szerinti állami feladatok ellátásához az alábbi pénzügyi
források használhatók fel:
a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására elõirányzott
pénzösszeg;
b) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díj;
c) a vadvédelmi hozzájárulás;
d) a vadgazdálkodási bírság;
e) a vadvédelmi bírság.
(2) A vadvédelmi hozzájárulást elsõsorban a vadállomány õrzésével, a
vadászati joggal kapcsolatos állami feladatok ellátására kell fordítani.
(3) A vadgazdálkodási bírságot, a vadvédelmi bírságot elsõsorban a vad-és
élõhelyének védelmének támogatására kell fordítani.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a vadgazdálkodási hozzájárulás,
a vadgazdálkodási bírság, valamint a vadvédelmi bírság e törvény szerinti
mérték alapulvételével - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett
hivatalos inflációs ráta alapján - a költségvetési törvény kihirdetését követõ
hatvan napon belül rendeletben közzétegye.
VIII. Fejezet
ZARO RENDELKEZESEK
Hatálybalépés
96. §
(1) Ez a törvény 1997. március 1. napjával lép hatályba azzal, hogy a
vadászati hatóság az átmeneti rendelkezések alkalmazásakor vadászterület
kialakításáról az e törvényben foglaltak alapján határoz.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg:
a) az erdõkrõl és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvénynek az
1970. évi 28. számú törvényerejû rendelettel és az 1995. évi XXI. törvény 23-
24. §-ával megállapított 32-36. §-a; és a szõlõ- és gyümölcstermesztésrõl,
valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejû rendelet 3. §-a
hatályát veszti;
b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek (a
továbbiakban: Ötv.) az 1994. évi LXIII. törvény 38. §-ával megállapított 64/B.
§-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"b) az önkormányzatot megilletõ vadászati jog haszonbérbeadásából származó
bevétel, az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás
szerint, területarányosan meghatározott része;"
c) az Ötv. 82. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"f) az önkormányzatot megilletõ vadászati jog haszonbérbeadásából származó
bevétel;".
Átmeneti rendelkezések
97. §
(1) Az államot a nem a tulajdonában levõ vadászterületen megilletõ vadászati
jog e törvény hatálybalépésével megszûnik. A vadászati jog e törvény alapján
külön térítés, valamint adó vagy illetékfizetés nélkül válik a
vadászterületnek minõsülõ föld tulajdonjogának attól el nem választható
részévé.
(2) Az államot megilletõ vadászati jog átengedésérõl szóló megállapodások,
határozatok, valamint haszonbérleti szerzõdések 1997. március 1. napjával
érvényüket vesztik.
98. §
(1) A a vadászati hatóság vadászterület határának e törvény elõírásai
szerinti megállapítására vonatkozó javaslatáról - a vadászterület határának
térképi megjelölésével - 1996. augusztus 1. és szeptember 1. között a saját,
valamint az érintett települések hirdetõtábláján hirdetményt tesz közzé. Ezt
követõ kilencven napon belül az érintett tulajdonosok - e törvénynek a társult
vadászati jogra vonatkozó szabályai alkalmazásával meghozott döntésükkel -
önálló vadászterület kialakítását, vagy a javaslatban szereplõ vadászterület-
határ módosítását kezdeményezhetik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidõ elmulasztása jogvesztõ. Amennyiben a
határidõn belül kifogást nem terjesztettek elõ, a vadászati hatóság
határozatban megállapítja a vadászterület határát.
(3) Amennyiben az érintett tulajdonosok a vadászati hatóság által a
vadászterület kialakítására tett javaslat módosítását kezdeményezik, errõl a
vadászati hatóság legkésõbb 1997. február 1-ig határoz.
(4) A vadászterület határát elsõ alkalommal megállapító határozat ellen
fellebbezésnek nincs helye, annak megváltoztatását vagy megsemmisítését
közvetlenül a bíróságtól lehet kérni. A vadászati hatóság közérdekbõl a
vadászterület kialakításáról szóló határozatát azonnal végrehajthatóvá
nyilváníthatja. Amennyiben a bíróság a vadászati hatóság határozatának
végrehajtását nem függeszti fel, a bírósági eljárás során a vadászterület
határának vadászati hatóság által közzétettek szerinti módosítására kerülhet
sor.
99.§
(1) A törvény hatálybalépésekor meglevõ vadászati célú kerítés fennmaradását
1997. szeptember 1-ig lehet az illetékes vadászati hatóságnál kezdeményezni.
Az e határnapot követõen benyújtott kérelem új kerítés létesítésére irányuló
kérelemnek minõsül. A vadászati célú kerítés fennmaradására kiadott engedélyt
- a törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén - a vadaskertet, illetve
a vadasparkot létesítõ engedélynek kell tekinteni.
(2) E törvény kihirdetése és 1997. március 1. napja közötti idõszakban csak
1997. március 1-ig érvényes határozott idejû haszonbérleti szerzõdést lehet
kötni.
(3) E törvénynek az elõhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit azokra a
jogosultakra kell alkalmazni, akik 1997. február hónap utolsó napján érvényes
haszonbérleti szerzõdéssel rendelkeznek, vagy az államot megilletõ vadászati
jogot üzemi kezelésben hasznosították.
(4) Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények,
berendezések tulajdonjogának, illetve használatának kérdésében 1997. március
1. napjáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések
létesítõje a jogalap nélküli gazdálkodás szabályai szerint megtérítési
igénnyel léphet fel a föld tulajdonosa, jogszerû használója, illetõleg a
jogosult ellen.
Felhatalmazás
100. §
(1) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter arra, hogy
a) a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint
b) a törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti idõszakra vonatkozó
átmeneti szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a vadászíj-tartás szabályait
rendeletben megállapítsa.
INDOKOLÁS
a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A javaslat a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló átfogó
szabályozásban fõ célnak tekinti a hazai vadon élõ vadászható állatfajok és
élõhelyük védelmét, biológiai sokféleségû, természetes állapotban való
fennmaradását, mely csak úgy érhetõ el, ha a társadalom egésze, illetve az
egyén is felismeri ennek jelentõségét, és alkalmazkodik e kívánalmak
megvalósulásához. A vadászati jog gyakorlása, illetve hasznosítása a vad
védelmét hangsúlyozó jogi rendszer keretei között valósítható meg, figyelemmel
arra, hogy e tevékenység természeti környezetben való végzésével a vad
populációinak alakulása kedvezõ irányban befolyásolható.
A javaslat fontos indoka a vadászati jog tulajdonának és ezzel együtt a
vadászati jog hasznosításának, illetve gyakorlásának új alapokra helyezése. A
javaslat a vadászati jogot a vadászterület földtulajdonjogának
elválaszthatatlan részévé teszi. Az 1970. évi 28. törvényerejû rendelettel
megállapított 1961. évi VII. törvény (Erdõtörvény) IX. Vadgazdálkodás fejezete
törvényi szabályozása túlhaladottá vált, illetve nem követi azt a fejlõdést,
amely a vadgazdálkodás, a vadászat és a természetvédelem kapcsolatában
végbement, és amelynek szabályozása - az európai jogrendszerek szabályozásához
is igazodóan - új követelményeket támaszt.
A hatályos jogi szabályozás szerint a vadászati jog az ország egész területén
az államot illeti, és hasznosításáról az állam nevében a földmûvelésügyi
miniszter köteles gondoskodni. A tulajdonviszonyok jellegének megváltozásával,
illetve a magántulajdon kialakulásával megváltozik az államnak a gazdasági
élet igazgatásával, szervezésével összefüggõ szerepe. Az állam vadászati
jogának hasznosítása, a vadászati jognak a föld tulajdonjogától - illetve
ezáltal a mezõgazdasági termelést és az erdõgazdálkodást folytató
földtulajdonostól való - elkülönülése hosszabb ideje gazdasági jellegû
feszültséget okoz és akadályozza a rendszer mûködõképességét.
A vadászati jogot az Európai Unió tagállamainak túlnyomó része szintén a
földtulajdonjog alapján hasznosítja. Hazánkban az 1945. évi 4640. számú ME
rendelet választotta el a vadászati jogot a földtulajdonjogtól és az államra
bízta.
A javaslatban megjelölt idõpontban az állam vadászati joga megszûnik
mindazokon a vadászterületeken, amelynek nem tulajdonosa, és ezzel egyidejûleg
érvényüket vesztik az államot megilletõ vadászati jog átengedésérõl szóló
engedélyek, haszonbérleti szerzõdések, üzemi kezelés kijelölésérõl szóló
határozatok. A földtulajdonnal rendelkezõk számára lehetõvé válik, hogy a
vadászati hatóság által vadászterületté nyilvánított területen önállóan - ha
ennek feltételei fennállnak - vagy társult formában döntsenek a vadászati
jogosultságukról. A magántulajdon általánossá válásával így megteremtõdik
annak alapja, hogy a vadászterületen gazdálkodói tevékenységeit a
földtulajdonos összehangolja, figyelemmel a természetvédelmi követelményekre.
A vadászterület tulajdonosa vagy a vadászterület tulajdonosainak közössége
határozhat arról, hogy a vadászati jogok gyakorlását átadja haszonbérleti díj
ellenében, ez esetben a haszonbérlõt illetik meg a vadászati joggal együttjáró
jogosultságok és kötelezettségek.
Az állam megváltozott szerepében a jogi szabályozás keretében határozza meg a
vadászati jog gyakorlásához, illetve vadgazdálkodáshoz, vadászathoz kapcsolódó
felelõsségi szabályokat és a vadászati hatósági ellenõrzés eszközével
érvényesíti a vadon élõ állatfajok védelmére, a vadgazdálkodás szakszerûségére
és a vadászat biztonságára vonatkozó elõírások betartását. A kormányzati
munkamegosztás keretében a földmûvelésügyi miniszter meghatározza az egyes
vadgazdálkodási térségek vadgazdálkodásának tendenciáit, az ott élõ vadászható
állatfajok populációinak és élõhelyének kezelésével kapcsolatos feladatokat,
és erdõ esetében összehangolja a tervet a térségre vonatkozó erdõtervekkel is.
A javaslat hiányt pótol a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a
vadászatról szóló önálló törvényi szabályozással. A Polgári Törvénykönyvnek a
vad állami tulajdonáról és a vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott
vad tulajdonszerzésérõl szóló törvényi szabályain kívül az Erdõtörvény IX.
fejezete mindössze néhány keretjellegû szabályt tartalmaz a vadgazdálkodásról
és a vadászatról.
A vadászati jog tulajdonjogi kérdései számos olyan hiányt pótló szabály
megalkotását indokolják - mint például a vadászati jogosultságok és
kötelezettségek meghatározása, a vadászati jog önálló vagy társult
hasznosítása, vadaskert létesítése, vadvédelmi hozzájárulás jogintézménye,
vadvédelmi bírság, vadászati haszonbérleti szerzõdések hatósági jóváhagyása -,
amely csak törvényi szintû szabályozásban lehetséges. Az erdõrõl és az erdõ
védelmérõl szóló törvény megalkotásával egyidejûleg elérkezett annak ideje,
hogy a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról átfogó,
önálló szabályozás jöjjön létre.
Részletes indokolás
I. Fejezet
Bevezetõ rendelkezések
1-28. §
A javaslatnak a törvény tárgyával összefüggõ rendelkezése összefoglalását adja
a szabályozás körének, figyelemmel a törvény céljára, majd a vad fogalmát
határozza meg azzal, hogy a vadászat gyakorlása, illetve a vadgazdálkodás
szabályozása számára csak az a vadon élõ állat tekinthetõ vadnak, amelyet
jogszabály vadászhatónak minõsít.
A javaslat hiányt pótol azzal, hogy meghatározza mindazokat a jogokat és
kötelezettségeket, amelyek a vadászati jog tartalmát jelentik, e
kötelezettségek és jogok között elsõként jelöli meg - fontosságára tekintettel
- a vad, valamint élõhelyének védelmét.
A javaslat a vad védelméhez és biztonságos fennmaradásához kötõdõ nemzeti
érdeknek megfelelõ jogi garanciák alapján a jelenlegi kizárólagos állami
vadászati jog intézményétõl eltérõen a vadászati jogot a vadászterület
földtulajdonjogához rendeli, mint az önálló vadászterület tulajdonjogához
kötõdõ vagyoni értékû jogot.
A vadgazdálkodásra vonatkozó garanciális szabályok érvényesülésében a
vadászterületnek való megfelelés elõfeltétele e jognak.
A vadászati joggal kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat a törvényben
foglalt keretek között, és a kapcsolódó külön jogszabályokban elõírtakkal
összhangban kell gyakorolni, illetve teljesíteni.
A javaslat a vadászati jogosult fogalmát a vadászati joggal való rendelkezési
lehetõségek szerint határozza meg úgy, hogy a tulajdonos önálló, illetve a
tulajdonok társult közössége mellett a vadászati jog haszonbérbeadása esetén a
haszonbérlõ jogosultságát ismeri el.
A vadászati hatóság által nyilvántartásba vett jogosult - ide értve a
haszonbérlõt is - felel a törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséért.
A javaslat a vadászterület kialakítása során érvényre juttatandó legfontosabb
vadgazdálkodási szakmai szempontokat veszi sorra. Ezzel is érvényesíteni
kívánja a vadállomány fenntartásához, fejlesztéséhez kötõdõ nemzeti érdekeket.
Nem lehet vadászterületként figyelembe venni - azaz a vadászat sem
gyakorolható - általában a nem mezõ-, vagy erdõgazdálkodási rendeltetésû,
ezekbõl kivett, illetve így bekerített, valamint lakóterületeken.
A Ptk. 128. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vadászterületen
elejtett, elfogott, illetõleg elhullott vad, a vadászatra jogosult tulajdonába
kerül. A javaslat átveszi és kiegészíti a Ptk-nak a vad tulajdonjogára
vonatkozó rendelkezéseit, de nem érinti a vad állami tulajdonáról szóló
rendelkezést. Ezzel egyidejûleg azonban elismeri a vadaskertben, valamint
vadasparkban jogszerûen tartott vadra a jogosult tulajdonjogát. A vad állami
tulajdonjogára vonatkozó szabályozás szoros összefüggésben van a vadászatra
jogosult fokozott kártérítési felelõsségével.
A törvényjavaslat elõkészítése során felvetõdött e javaslattal szemben a vad
tartozzon a gazdátlan dolog közé. Ez azonban a Ptk. rendelkezéseivel
ellentétes, mivel a Ptk. 127. §-a csak a személyi tulajdon szokásos tárgyaira
ismeri el a fogalmat és a vad e körön kívül esik.
A javaslat részletesen meghatározza a vadászati jog gyakorlásának,
hasznosításának formáit és kimondja, hogy a vadászati jog hasznosításának
minõsül annak haszonbérbeadása is. E tárgykörben rendelkezik a különbözõ
tulajdoni szerkezeteknek megfelelõ formákról és az azok kialakításában
követendõ szabályokról is.
A kialakítandó vadászterületen lévõ földtulajdonosok érdekeinek
összehangolását szolgálja az a rendelkezés, miszerint a vadászterület
kialakításáról szóló határozatot csak valamennyi földtulajdonos javaslatban
meghatározott képviseleti rendjének megfelelõen és ennek intézményes kereteit
biztosítva kell meghozni. A kialakítandó vadászterületen külön-külön az ötven
hektárt el nem érõ földtulajdonosok képviseletére, amennyiben a döntéshozatal
meghatározott folyamatában megadott idõpontig közös képviselõjükrõl másképp
nem gondoskodnak, a jognyilatkozatokat a tulajdonosok törvényes
képviselõjeként az "A" változat szerint az érintett települési önkormányzat
jegyzõje, a "B" változat szerint a Magyar Agrárkamara illetékes megyei
szervezete által megbízott személy jogosult megtenni.
A jognyilatkozatok a feleket a haszonbérleti szerzõdés lejártáig vagy a
vadgazdálkodási üzemterv lejártáig köti.
A javaslat a vadászati jog haszonbérletére alkalmazandó szabályokban a Ptk-nak
a mezõgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait a sajátosságokból
következõ eltérésekkel vezeti be. A vadászati lehetõség nem áll korlátlanul
rendelkezésre, amelybõl következõen a haszonbérlõk körébõl a javaslat kizárja
a természetes személyt. Haszonbérlõnek ismeri el a javaslat a jelenleg is erre
a célra alakult egyesületet vagy a kizárólagosan belföldi tulajdonú - a
kapcsolódó tevékenységek szerint részletesen meghatározott - gazdasági
társaságot, továbbá a vadásztársaságok érdekképviseleti szervét. Ezzel
összefüggésben a javaslat fontos célkitûzése az, hogy egy haszonbérlõ
legfeljebb egy vadászterület vadászati jogát veheti bérletbe.
A javaslat meghatározza azon tartalmi elemeket, amelyeket a vadászati jog
haszonbérletére vonatkozó szerzõdéseknek tartalmazni kell, valamint
rendelkezik az alhaszonbérlet tilalmáról, a felmondási okokról és a
jogutódlással kapcsolatos alkalmazandó szabályokról.
A haszonbérleti szerzõdés érvényességéhez a vadászati hatóság jóváhagyása
szükséges, amelynek feltételeit a javaslat elõírja. A vadászati hatóság
megtagadja azokat a jóváhagyásra benyújtott szerzõdéseket, amelyben a
vadászterületen egy vadászra nem jut száz hektár vadászterület hányad, a
vadgazdálkodási üzemterv végrehajtása nem biztosítható, továbbá a
haszonbérleti díj a vadászterület vadállományának összetételéhez és
hasznosításához viszonyítva túlzottan magas. Különösen indokolt esetben a
vadászati hatóság e rendelkezéstõl eltérhet.
A vadászterület határának kialakítása során elsõdlegesen a vad
életfeltételeinek biztosítására kell figyelemmel lenni. A javaslat ennek
megfelelõen fõ szabályként határozza meg a vadászterület legkisebb terjedelmét
és az egyéb szükséges feltételeket, valamint az eljárásban követendõ rendet.
A javaslat a természeti környezetben és a vadállományban is meglévõ
sajátosságokra és egyéb szempontokra tekintettel az egyes vadászterületeket
rendeltetésük szerint kívánja besorolni.
A javaslat a sajátosságokra tekintettel külön meghatározza a vadaskert és
vadaspark fogalmát, melyre jelenleg jogi szabályozás nincs. A vadaskert,
illetve vadaspark létesítésénél a földre, az erdõre, valamint környezet- és
természetvédelemre vonatkozó jogszabályokra is tekintettel kell lenni. E
létesítményeket a jogosult kérelmére a földmûvelésügyi miniszter - a
természetvédelem alatt álló terület esetében az érdekelt miniszterrel
egyetértésben - határozatban engedélyezi.
A vadászati hatóság a vadászterületekrõl köteles nyilvántartást vezetni, ezért
a javaslat tartalmazza azokat az adatokat, határozatokat, amelyek a
nyilvántartás részét képezik.
A javaslat a vadászati jog gyakorlásával összefüggésben kivételes lehetõséget
ad a vadászati hatóság részére a kényszerhasznosítás elrendelésére, melyet az
érintett tulajdonosok költségére végezhet el.
II. Fejezet
A vad és élõhelyének védelme
28-39. §
A javaslat a vad, valamint élõhelyének védelme általános szabályai között
összefoglalja azokat vad fennmaradását veszélyeztetõ körülményeket, amelyek
megelõzésében nemcsak a vadász, hanem mindenki köteles közremûködni. A
vadászatra jogosult esetében külön is meghatározottak azok a kötelezettségek,
amelyek a vadászterületen élõ vadállomány fenntartásához és õrzéséhez
szükségesek.
A javaslat összefoglalja a vadászati tilalmakat, amelyeket a vad és
élõhelyének védelme érdekében kötelezõ betartani.
A javaslat szerint a vadászati idényeket a földmûvelésügyi miniszter a
természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben naptári idõszakra
állapítja meg.
A vadászati hatóság részére a javaslat lehetõséget ad arra, hogy rendkívüli
esetekben (járványveszély, vadkárosítás stb.) az idényt egyes
vadászterületeknél hosszabb, vagy rövidebb idõszakban megállapítsa, vagy a
vadászati idényen belül is korlátozást rendeljen el, továbbá egyes vadfajok
túlszaporodása miatt rendkívüli vadászatot engedélyezzen.
A vadászati hatóság vadászati kíméleti területnek nyilváníthatja a
vadászterület részét, vagy egészét, ha a vad védelme, a termés védelme továbbá
az emberi környezet nyugalma és biztonsága másként nem érhetõ el. Vadászati
kíméleti területen tilos vadászni mindaddig, amíg a vadászati hatóság a
tilalmat fel nem oldja.
III. Fejezet
Vadgazdálkodás
40-55. §
A javaslat a jelenlegi szabályozás szerint javasolja törvényerõre emelni a
vadgazdálkodási tevékenységben követendõ tervezési rendszert. Mindezt a
vadászati jog szakszerû hasznosítása, a vad és élõhelyének védelme, az egyes
hasznosítási formák közötti összhang érdekében szükséges törvényi szinten
szabályozni. A javaslat részletesen ismerteti a tervezés szintjeinek egymásra
épülését, a tervezésben való kötelezettségeket, a tervek kötelezõ tartalmi
elõírásait.
A körzeti vadgazdálkodási terv kiadásáról a földmûvelésügyi miniszter
gondoskodik, melynek kiadásánál erdõ esetén figyelembe veszi a körzeti
erdõterv adatait.
A vadgazdálkodási tervek, illetve az egyéb kötelezõ nyilvántartások adatai
országos rendszerzése, a vadgazdálkodás egységes szempontjai kialakítása és
érvényesítése érdekében Országos Vadgazdálkodási Adattár létrehozása
szükséges.
A javaslat a vadászterületeken folyó gyakorlati vadvédelmi, vadgazdálkodási és
vadászati tevékenységek szakszerûsége érdekében kötelezõvé teszi azt, hogy
minden megkezdett 3000 hektár nagyságú vadászterület után hivatásos vadász
foglalkoztatását. A javaslat a hivatásos vadászok hatósági nyilvántartására az
eskü kivételére a hivatásos vadászok vadgazdálkodási és vadállomány õrzési
feladataira részletes szabályokat állapít meg. A vadászati hatóság, amennyiben
a vadászterület sajátosságai ezt indokolják eltérést engedélyezhet.
IV. Fejezet
A vadászat
56-74. §
A javaslat új elemként határozza meg azt, hogy ki lehet vadász. A vadászat
gyakorlásának személyi feltételeiben a javaslat alapvetõen a jelenlegi
szabályozást egységesítve a vadászjegy vagy vadászati engedély meglétét írja
elõ. E két hatósági engedély fogalmi elkülönítése különösen fontos, mert ezek
a vadászati jog hasznosításának eltérõ módjaihoz kapcsolódnak. A vadászjegy a
vadászatra jogosultat vagy tagját, alkalmazottját jogosítja a vadászat
gyakorlására, míg a vadászati engedély a vadászatra jogosulttal bérvadászati
szerzõdést kötött hazai vagy külföldi természetes személyt jogosítja a
vadászatra. Mindkét hatósági engedélyhez a vadgazdálkodással és vadászattal
összefüggõ személyi feltételek megléte szükséges. A vadász a vadászat során
mindig köteles magánál tartani azokat az engedélyeket, amelyek alapján a
hatóság a jogosultságát ellenõrizni tudja.
A javaslat vadvédelmi, természetvédelmi és állatvédelmi szempontoknak
megfelelõen, a nemzetközi konvenciókkal is összhangban a vadászat során
alkalmazható vadászati eszközökre, ezek használati módjaira részletezõ
elõírásokat fogalmaz meg.
A vadászat során követendõ legfontosabb biztonsági követelményeket jelenleg
törvényi szintû szabályozás nem tartalmazza. A javaslat a vadfajok
sajátosságainak megfelelõen rendszerezi az engedélyezett és tiltott vadászati
formákat és módokat, a vadászlõfegyver kezelésének legfontosabb szabályait. A
javaslat a jogosultat teszi felelõssé a vadászat rendjének megtartásáért.
A javaslat törvényi szintû szabályozást tart indokoltnak a vadászati hatósági
engedélyek kötelezõ és lehetséges visszavonására. A javaslat elõírja, hogy a
vadász részére - szakirányú képesítés hiányában - csak az állami vadászvizsga
újbóli letétele után adható ismételten vadászjegy.
A trófeás vad vadászatában a szakszerûségi szempontokat - a vadállomány magas
genetikai és gazdasági értékére is tekintettel - kiemelt jelentõséggel
szükséges kezelni. Ezért a trófeás vad elejtését a vadászati hatóság minõsíti,
a nemzetközi rendszer szerint pontozza és a trófeabírálat rendszerében a
vadállományokról adatokat vezet, szakmai értékeléseket készít. A trófeabírálat
során megállapított adatok, illetve minõsítés alapját képezik a szakszerûtlen
elejtéshez kapcsolódó vadgazdálkodási bírság megállapításának.
V. Fejezet
Felelõsség a vadkárért, a vadászati kárért, valamint a vad elpusztításával
okozott kárért
75-81. §
A javaslat szabályozza a vad által okozott kár megtérítésének módját. A
vadkárt meghatározott vadfajok körében azok életmódjából eredõen a mezõ- és
erdõgazdálkodásban és néhány különösen kárveszélyes kultúrában ismeri el. A
kártérítésben fõ szabályként annak a kötelezettségét írja elõ, aki a kárt
okozó vad vadászatára jogosult, és akinek a vadászterületén a kár
bekövetkezett, illetve akinek a vadászterületérõl a vad kiváltott. A javaslat
új eleme a vadászati kár - mint a vadászat gyakorlása során a résztvevõ
személyek által okozott kár, valamint a vad elpusztításáért okozott kár -
törvényi meghatározása.
A jogosult fokozott veszéllyel járó kárfelelõsségét a vad állami tulajdona
indokolja.
A javaslat a vadkár mértékének meghatározásánál abból indul ki, hogy a vad a
biológiai életközösség része, így a föld használója és a jogosult között
egyfajta kármegosztásra kerül sor.
VI. Fejezet
A vadvédelmi hozzájárulás, a vadgazdálkodási, valamint a vadvédelmi bírság
82-85. §
A kár megelõzésében a felek együttmûködnek, amelyben a föld használója a
rendes gazdálkodás körét meghaladó közremûködéséért ellenszolgáltatásra
tarthat igényt. Indokolt esetben a vadászati hatóság egyszerûsített
vadkárbecslési eljárást folytathat le.
Új rendelkezés - a törvényi koncepcióból is következõen - a megnövekedõ állami
vadvédelmi, vadgazdálkodási feladatok ellátásához a vadvédelmi hozzájárulás
intézményének bevezetése.
A javaslat tartalmazza a vadgazdálkodási bírság jogintézményeinek szabályait.
A vadgazdálkodási bírság a jogosultat sújtja, ha az általa, vagy
hozzájárulásával szervezett vadászaton szakszerûtlen, vagy jogosulatlan
vadászat történik. A vadgazdálkodási bírság mértéke a cselekmény súlyától
függõen egymillió forintig is terjedhet. A vadvédelmi bírság a föld
használóját, a szakszerûtlenül vadászó vadászt és azokat a személyeket sújtja,
akik a vadat szándékosan, vagy tiltott módon veszélyeztetik, továbbá, akik
jogosulatlanul vadásznak. A vadvédelmi bírság mértéke tízezer forinttól
ötszázezer forintig terjedhet.
VII. Fejezet
A vadászati igazgatással összefüggõ állami feladatok és hatáskörök
86-95. §
A javaslat a kormányzati munkamegosztásnak megfelelõen határozza meg a
vadászati igazgatással összefüggõ feladatokat és hatásköröket a vadászati
igazgatás szervezetét, a vadászati felügyelõk hatósági feladatait.
Az állami feladatok ellátásához rendelt pénzügyi forrásokat elsõsorban a vad
és élõhelyének védelmének támogatására javasolja fordítani.
VIII. Fejezet
Záró rendelkezések
96-100. §
A javaslat a törvény hatálybalépését 1997. március 1. napjában jelöli meg. A
javaslat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvénynek a vadászati
bevételekre vonatkozó rendelkezéseit módosítja, összhangban a javaslat 12. §
c) pontjában foglalt szabályozással. Az 1990. évi LXV. törvény módosítása
elõfeltétele a vadászati jog földtulajdonjoghoz kötésének. Az átmeneti
rendelkezések szerint az államot megilletõ vadászati jog átengedésérõl szóló
minden megállapodás, határozat, valamint haszonbérleti szerzõdés 1997. március
1. napján érvényét veszti.