ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Visszavonta, 1995. november 15.
Kérdés!
Hol tanulta a számtant Pénzügyminiszter Úr!
Dr.Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 91. §. (1) bekezdése értelmében dr. Bokros Lajos pénzügyminiszter
úrhoz az alábbi
kérdést
kívánom intézni:
Tisztelt Pénzügyminiszter Úr!
Az olaj ügye változatlanul gazdasági életünk egyek központi témája, azzal az
eltéréssel, hogy most nem az a gond, hogy "szõkítik", hanem az, hogy
kompenzálják.
A háztartási tüzelõolaj jelenlegi ára 87.90 Ft, de ha bízhatunk kormányunk
következetes politikájában január után már meghaladja a 100 Ft-ot is.
Semmi baj, mondhatnánk erre, hisztn a szociális szférára különösen érzékeny
kormányunk gálánsan és nagy szakértelemmel gondoskodik a rászorultak
kompenzálásáról.
Mindjárt szét is osztott 3 milliárdot a települések között kompenzáció címén.
Az elosztásnál természetesen nem a tényleges felhasználást vette figyelembe -
ami logikus lett volna - hanem a lakosság arányát vette figyelembe.
A "szakértõi" kormány tipikus bölcs döntése volt ez. Hogy ez milyen siralmas
eredményekre vezet, az már a bölcs döntéshozót nem érdekli.
A fõváros, ahol közel 100 éve gázzal fûtenek és alig van olajfûtés, a 2 millió
lakost alapul véve 500 millió forintot kapott.
Ezzel szemben a Pest megyei Nagymaros község, ahol nincsen vezetékes gáz
1738814 Ft-ot kapott, akkor amikor a tõle 13 kilóméterre fekvõ Vác - ahol 15
éve fõleg gázzal fûtenek - kilencszeres lakossági száma alapjai 9611120 Ft-hoz
jutott a kompenzációs alapból.
A két városban nagyjából azonos a fûtõolajat felhasználó családok száma.
És íme a számítások abszurd végeredménye:
A rászoruló váci polgár 40,- Ft-ot, míg a nagymarosi 1,70 Ft-ot kapott
kompenzáció címén.
A kormány részérõl ez olyan dilettantizmus, amit úgy tudok elképzelni, hogy a
döntéshozók általános iskolában szerzett számtanulmánya az azóta eltelt idõvel
arányosan csökkent és ez a folyamat megállíthatatlan.
Ekkora dilettantizmus már bizonyos tiszteletet kelt mindenkiben és bizonyos
szándékos tendenciát is feltételez.
A tény az, hogy a kormányzat ezzel az intézkedésével diszkriminációt valósít
meg és ez alkotmányellenes.
Kérdem tehát a Miniszter Úrtól!
1.) Hol tanulta a számtant a Pénzügyminisztter Úr?
2.) Miért szándékozik a fura számtannal összeugrasztani a fõvárost a vidékkel?
Tisztelettel várom válaszát.
Budapst, 1995. november 13.
Dr. Togyán Józsefné Cseh Mária
FKGP