Képviselõi önálló inditvány
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnöke
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
Mellékelten - a Házszabály 85. §. (2) alapján - benyújtom A helyi
önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbizottak, valamint egyes
centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatáskörérõl szóló 1991. évi XX.
törvény módositásáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai követelményeit bemutató
indoklását mellékelten csatolom.
Budapest, 1995. november 06.
Dr. Rapcsák András
KDNP
Tárgy: Önálló képviselõi inditvány a helyi önkormányzatok és szerveik, a
köztársasági megbizottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szervek
feladat- és hatáskörérõl szóló 1991. évi XX. törvény módositásához.
22
1. §.
Az 1991. évi XX. tv. 141. §. (1) bekezdésének 1. mondata, az "Illetékügyben a
megye sz22ékhelye szerinti város önkormányzat jegyzõje, Pest megyében a
megyei, közigazgatási hivatal vezetõje által kijelölt város jegyzõje......"
szövegrész után a következõ szövegrésszel egészül ki:
"...megyei jogú városban a megyei jogú város jegyzõje...."
A 141. §. (1) bekezdésének 2. mondata az "Elsõ fokú illetékhatósági feladatait
a megye székhelye szerinti - Pest megyében a kijelölt - városban a Megyei
Illetékhivatal ..." szövegrész után a következõ szövegrésszel egészül ki:
"...a megyei jogú városban a Polgármesteri Hivatal látja el..."
2. §.
"Ez a törvény 1996. január 1-én lép hatályba."
Indokolás
A törvényjavaslat benyújtását az alábbi társadalmi-gazdasági és szakmai
követelmények indokolják:
Az ország megyei jogú városai komoly helyi adókat állapitottak meg. A helyi
adók kivetéséhez és behajtásához szükséges szakmai apparátust is lérehozták a
polgármesteri hivatakon belül, ez az apparátus minimális átalakitással
alkalmas az illetékügyek intézésére is. Az illetékügyekkel kapcsolatos munka
helyi intézése a társhatóság tehermentesitését is magával vonja.
A megyei jogú városok nagysága, a lakosság 50.000 fõt meghaladó lélekszámra és
az ezekhez igazodó ügyfélforgalom és ügyszám is indokolttá teszi a helyi
ügyintézést.
Helyi ügyintézés esetén az eljárás gyorsabbá, pontosabbá és költségkimélõbbé
válik, az ügyintézés költségei (pl. postázási költségek) mind a városoknál,
mind az ügyfeleknél jelentõsen csökkennek, az illetékezés alapjául szolgáló
körülmények pedig ellenõrizhetõbbé válnak.
Nem elhanyagolható szempont a helyismeret sem.
Az illetékbevételek nagysága a mai gazdasági helyzetben nem hagyható fiygelmen
kivül a megyei jogú városok számára sem, a jelenleg hatályos szabályozás
alapján azonban ezen városok kötelesek a terültetükön befolyt illetékek
jelentõs részét a megyeszékhely megyei jogú városokra engedményezni.
A megyeszékhely és nem megyeszékhely megyei jogú városok közötti
különbségtétel nem indokolt, hiszen sem az Alkotmány, sem a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény nem tesz különbséget ilyen
alapon, igy az nem más, mint diszkrimináció a nem megyeszékhely megyei jogú
városokkal szemben.
Összefoglalva:
A tervezett módositás elfogadása esetén jelentõsen javulna az illeték-
ügyintézés szinvonala, valamint valamennyi megyei jogú város komoly
illetékbevételhez jutna.
Dr. Rapcsák András
KDNP