1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1680.. sz.
TÖRVÉNYJAVASLAT
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
1996. évi költségvetésérõl
Elõadó: Dr. Bokros Lajos
pénzügyminiszter
Budapest, 1995. november
1995. évi ...
törvény
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
1996. évi költségvetésérôl
Az Országgyûlés - az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi
XXXVIII. törvény 84 - 86. §-ában és a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérôl szóló, többször módosított
1992. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: At.) foglaltakra, valamint a
társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló, többször módosított
1991. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseire figyelemmel - a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetésérôl a
következô törvényt alkotja:
I.
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
A fôösszegek
1. § (1) Az Országgyûlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap)
1996. évi költségvetését 601.538 millió forint bevételi, 601.430 millió
forint kiadási elôirányzattal, 108 millió forint többlettel állapítja meg.
(2) A Ny. Alap 1996. évi költségvetésének mérlegét a törvény 1. számú
melléklete tartalmazza.
A bevételek részletezése
2. § (1) A járulékbevételek együttes elôirányzata 542.241 millió forint,
melybôl a kintlévôségek 1996. évi behajtásából eredô rendkívüli
járulékbevételek elôirányzata 16.400 millió forint. Az 525.841 millió forint
rendszeres járulékbevételekbôl a munkáltatói nyugdíjbiztosítási
járulékbevétel 410.814 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék befizetés
90.373 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett
nyugdíjbiztosítási járulék 9.121 millió forint, a munkanélküli járadék és a
pályakezdôk munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék 2.234 millió
forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék
2.000 millió forint.
(2) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel 13.367
millió forint, melybôl a késedelmi pótlék és a rendbírság 12.978 millió
forint, 389 millió forint a jogalap nélküli kifizetések visszatérítésének
összege és egyéb várható bevétel, pl. levonással megtérülô nyugellátás.
(3) A kamat- és egyéb hozambevételek elôirányzata 2.800 millió forint.
(4) Az At. 3. §-ának (5) bekezdése szerint az Alapok egymás részére az
általuk finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival arányos
járulékátadást eszközölnek. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után az
Egészségbiztosítási Alaptól átvett járulék elôirányzata 42.029 millió forint
(az Egészségbiztosítási Alap 137.800 millió forint pénzbeli ellátási
kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulék mérték
szerinti százaléka).
(5) A mûködési célú bevételek elôirányzata 1.100 millió forint. Ebbôl a nem a
Ny. Alapból finanszírozott ellátásokra a Népjóléti fejezet költségtérítésének
elôirányzata 800 millió forint, az egyéb szervek térítése, illetve a saját
mûködési bevétel elôirányzata 300 millió forint.
A kiadások részletezése
3. § (1) Az At. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások
kiadásainak elôirányzata 517.220 millió forint.
(2) Az ellátások megállapításával és folyósításával összefüggésben felmerült,
ténylegesen kimutatható postaköltség, bankköltség és utiköltség-térítés
elôirányzata 3.047 millió forint.
(3) Az (1) - (2) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket -
ideértve a mindenkor hatályos törvény szerint szükségessé váló
nyugdíjemeléseket is - akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az
ott megjelölt elôirányzatok fölé emelkednek a kiadások.
(4) A Ny. Alap folyamatos mûködési kiadásainak elôirányzata 9.276 millió
forint. Ez az összeg a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és igazgatási
szerveinél mûködési célra használható fel. Tartalmazza az ezen igazgatási
szerveknél ellátott, az egészségbiztosítás céljait szolgáló feladatok
(korhatár alatt rokkantsági és baleseti nyugellátások megállapítása és
folyósítása), valamint a közös érdekeltségû feladatok (a biztosítottak
bejelentésének, a járulék bevallási, befizetési kötelezettség teljesítésének,
az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok ellátásának
szakellenôrzése) végzéséhez szükséges kiadásokat.
(5) A világbanki kölcsönszerzôdéssel kapcsolatban 1996-ban a Ny. Alap
esedékes kiadásainak elôirányzata 600 millió forint. Ha a világbanki
kölcsönszerzôdéssel kapcsolatos tényleges kiadás ezt meghaladja, úgy ez az
összeg a különbséggel túlléphetô. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az
elôirányzat, akkor azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.
(6) A mûködési célú informatikai fejlesztés elôirányzata 840 millió forint.
(7) A mûködési célú ingatlan-beruházások elôirányzata 1.343 millió forint.
(8) Az ellenôrzési tevékenység ösztönzésének elôirányzata 50 millió forint.
(9) A vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások elôirányzata 100 millió
forint.
(10) A Fôvárosi és Pest megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság elhelyezését az
ingyenes állami vagyonjuttatás keretében - megállapodás alapján - legkésôbb
1996. június 30-áig átadásra kerülô ingatlan(ok) útján kell biztosítani.
Amennyiben erre az Önkormányzaton kívüli okokból nem kerül sor, úgy a
tervezett és felfüggesztett beruházás megkezdhetô és a szükséges
elôirányzattal a mûködési költségvetés 1996-ban és 1997-ben megemelhetô.
(11) A nyugdíjkiadások után az Egészségbiztosítási Alapnak átadott járulék
elôirányzata 66.204 millió forint (a Ny. Alap 517.220 millió forint ellátási
kiadásának az Egészségbiztosítási Alap természetbeni ellátásainak fedezetére
meghatározott járulékmérték szerinti százaléka).
(12) A kamat és hozambevételek tartalékba helyezésének elôirányzata 2.750
millió forint.
Mûködési költségvetés
4. § (1) A mûködési költségvetés bevételi elôirányzata 12.109 millió forint.
(2) A mûködési költségvetés kiadásainak 12.109 millió forintos
elôirányzatából a Ny. Alap központi irányításának kiadási elôirányzata 938
miliió forint, a területi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok kiadási
elôirányzata 3.604 millió forint, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kiadási
elôirányzata 1.532 millió forint, a központosított elôirányzatok összege
6.035 millió forint, amibôl 2.915 millió forint a központosított intézményi
elôirányzat és 3.120 millió forint a célfeladatok elôirányzata.
(3) A mûködési költségvetés mérlegét a törvény 2. számú melléklete
tartalmazza.
Vegyes rendelkezések
5. § (1) A nyugdíjbiztosítás által folyósított, nem nyugdíjbiztosítási
finanszírozású ellátások kiadásait a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.
(2) A Ny. Alap tartalékainak alakulását a törvény 4. számú melléklete
tartalmazza.
II.
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
A fôösszegek
6. § (1) Az Országgyûlés az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban E. Alap)
1996. évi költségvetését 496.154 millió forint bevételi, 496.154 millió
forint kiadási elôirányzattal, 0 egyenleggel állapítja meg.
(2) Az E. Alap költségvetésének mérlegét a törvény 5. számú melléklete
tartalmazza.
A bevételek részletezése
7. § (1) A járulékbevételek együttes összege 412.890 millió forint, amely
373.480 millió forint rendszeres, 12.600 millió forint a kintlévôségek
behajtásából származó rendkívüli, valamint 26.810 millió forint a központi
költségvetés által - a társadalombiztosításról szóló, többször módosított
1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 119. §-ában megállapított
kötelezettsége alapján - 1996-ban fizetendô járulékbevételt tartalmaz. A
rendszeres járulékbevételek összegébôl 307.140 millió forint a munkáltatói
egészségbiztosítási járulék, 7.260 millió forint a munkanélküli ellátás után
fizetett egészségbiztosítási járulék, 57.580 millió forint az egyéni
egészségbiztosítási járulék, 1.500 millió forint a baleseti járulék.
(2) A terhesgondozásnak az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a
központi költségvetést terhelô kiadásaira a központi költségvetéstôl átvett
összeg 2.500 millió forint.
(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
összege 12.900 millió forint. Ebbôl 10.000 millió forint a késedelmi pótlék
és a rendbírság összege, 1.200 millió forint a baleseti megtérítés és egyéb
kártérítések megtérítésének összege, 400 millió forint a terhességmegszakítás
egyéni térítési díja, 1.000 millió forint az E. Alap által e feladattal
kapcsolatban 1995-ben megelôlegezett költségek 1996. évi - a magzati élet
védelmérôl szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott - központi költségvetési megtérítése. Az egyéb bevételek 300
millió forint összegû elôírányzata tartalmazza a különféle okokból
visszaérkezett ellátások, támogatások összegét.
(4) A kamat és egyéb hozambevételek összege 600 millió forint. Az At. 7. §-a
(3) bekezdésének rendelkezését 1996-ban - a Magyar Köztársaság 1996. évi
költségvetésérôl szóló 1995. évi ... törvény 31. §-ának (5) bekezdése
szerinti rendelkezésekre is tekintettel - azzal a korlátozással kell
alkalmazni, hogy a tartósan befektetett eszközök tényleges hozamának
legfeljebb 70 %-a fordítható a tartós befektetések növelésére. A tartósan
befektetett eszközök hozamából annak 1996. évi törvényi elôirányzata 30 %-
ával azonos összeget akkor is a folyó kiadások fedezetére kell fordítani, ha
a tényleges hozambevétel kisebb az elôirányzatnál.
(5) Az E. Alapot az At. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt
rendelkezés alapján megilletô bevétel (a nyugdíjkiadások után a természetbeni
egészségbiztosítási ellátások fedezetére átvett járulék) elôirányzata 66.204
millió forint.
(6) A mûködési célú bevétel 1.060 millió forint, amely a családi pótlék és
más ellátások folyósítási kiadásainak 980 millió forint összegû, a központi
költségvetés általi megtérítésébôl és az intézmények saját folyó
bevételeinek 80 millió forint nagyságú összegébôl származik.
A kiadások részletezése
8. § (1) A gyógyító-megelôzô ellátásokra fordítható kiadások elôirányzata -
az intézményi felújítások, beruházások nélkül - 215.000 millió forint. E
kiadások részletezését a törvény 6. számú melléklete tartalmazza.
(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására
fordított kiadás elôirányzata 71.600 millió forint, a gyógyászati
segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás
elôirányzata 9.500 millió forint, 800 millió forint a vérzékenység
gyógykezelésére szolgáló kiadás elôirányzata, 400 millió forint a sclerosis
multiplexben szenvedô betegek gyógyszerellátásának elôirányzata.
(3) A gyógyfürdô szolgáltatás kiadásainak elôirányzata 750 millió forint, az
anyatejellátás kiadásainak elôirányzata 200 millió forint.
(4) Az E. Alapot terhelô nyugellátások (korhatár alatti rokkant és baleseti
ellátások) elôirányzata 78.100 millió forint.
(5) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásainak összege 10.000 millió forint.
(6) A táppénzkiadás elôirányzata 48.000 millió forint.
(7) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel
kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) együttes elôirányzata 3.050 millió
forint. A betegséggel kapcsolatos segélyek 800 millió forint összegû
elôirányzatából 420 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira
fordítható összeg, 120 millió forint a külföldi sürgôsségi gyógykezelés
költségeinek a megtérítése, 10 millió forint a nemzetközi egyezményekbôl
eredô kiadások elôirányzata, 250 millió forint a rendkívüli szociális
támogatás elôirányzata.
(8) Az E. Alapot terhelô postaköltség, bankköltség, behajtási-végrehajtási
költség és egyéb kiadások elôirányzata 1.500 millió forint, a
társadalombiztosítási kifizetôhely fenntartóját megilletô költségtérítés
elôirányzata 500 millió forint.
(9) A kamat és egyéb hozambevételekkel kapcsolatban felmerülô kiadások
elôirányzata 5 millió forint. A vagyon tartalékba helyezése tartós befektetés
céljából 420 millió forint.
(10) Az At. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján
keletkezô kiadás (a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átadott
járulék) elôirányzata 42.029 millió forint.
(11) A (2)-(10) bekezdésben meghatározott, esedékessé váló kifizetéseket
akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt
elôirányzatok fölé emelkednek a kiadások.
(12) A mûködésre fordított kiadás elôirányzata 14.300 millió forint, amelybôl
1.060 millió forint a 7. § (6) bekezdése szerinti mûködési célú bevételekbôl
teljesített kiadás. A mûködési kiadások elôirányzatából
a) folyamatos mûködési kiadásokra 11.989 millió forint,
b) a behajtási tevékenységet végzô igazgatási szervek hatékonyabb mûködéséhez
szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésre 400 millió
forint,
c) a mûködési célú informatikai fejlesztésre 400 millió forint,
d) a világbanki program hazai kiadásaira 400 millió forint,
e) beruházási kiadásokra, a Fôvárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási
Pénztár elhelyezésének részleges megoldására 867 millió forint,
f) az egészségbiztosítási kiadások takarékos és hatékony felhasználását
segítô ellenôrzési rendszerek (vény- és táppénzellenôrzési rendszer,
jogosultság ellenôrzésére hivatott rendszer) fejlesztésére 244 millió forint
fordítható.
(13) A (12) bekezdés d) pontja szerinti kiadásra fordítható összeg 1996-ban a
ténylegesen felmerülô költségek mértékéig használható fel, illetve léphetô
túl.
Mûködési költségvetés
9. § (1) A mûködési költségvetés bevételi elôírányzata 14.300 millió forint.
(2) A mûködési kiadások 14.300 millió forint összegébôl
a) az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár kiadási elôírányzata 2.994 millió forint, az egészségbiztosítás
területi szerveinek kiadási elôírányzata 9.467 millió forint, az Országos
Orvosszakértôi Intézet kiadási elôírányzata 639 millió forint,
b) a központosított elôírányzatok összege 1.200 millió forint.
(3) A mûködési költségvetés mérlegét a törvény 7.számú melléklete
tartalmazza.
Vegyes rendelkezések
10. § (1) Az egészségbiztosítás által folyósított, de nem egészségbiztosítási
finanszírozású ellátások kiadásait és azok megtérítéseit a törvény 8. számú
melléklete tartalmazza.
(2) Az E. Alap tartalékainak alakulását a törvény 9. számú melléklete
tartalmazza.
III.
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER ÖSSZEVONT
KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTÔ RENDELKEZÉSEK
11. § Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségû feladatok
ráfordításigényének együttes figyelembe vétele alapján, ezen kiadások
fedezetéül a Ny. Alap rendszeres járulékbevételeinek 0,3 százaléka az E. Alap
bevételét képezi.
12. § A Ny. Alap és a E. Alap nyugdíjkiadási elôirányzatának együttes
összegébôl az Országos Nyugdíjbiztosítási Fôigazgatóság (igazgatási szervei)
különös méltánylást érdemlô esetben nyugellátás - ideértve az öregségi
korhatárt el nem érô rokkantsági nyugdíjakat is - szociális rászorultságot is
figyelembe vevô megállapítására, illetve emelésére (a T. 13. §, 89/1990.
(V.1.) MT rendelet 14. §-ának (2) - (3) bekezdése) 450 millió forintot,
egyszeri szociális segélyekre pedig 150 millió forintot használhat fel.
13. § (1) A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap
költségvetése összegezésébôl - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó
bevételi fôösszege 989.459 millió forint, kiadási fôösszege 989.351 millió
forint, bevételi többlete 108 millió forint.
(2) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlegét a
törvény 10. számú melléklete tartalmazza.
IV.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14. § (1) Az At. 4. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontjai helyébe a következô
rendelkezés lép:
[(3) A kiadások fedezetét a következô bevételek képezik:]
"a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 57,65 %-ának
(a társadalombiztosítási járulékon - 42,5 % - belül a nyugdíjbiztosítási
járulék - 24,5 % - részarányának), a gyermeknevelési támogatás és az ápolási
díj utáni 24,5 %-os mértékû nyugdíjbiztosítási járulék teljes összegének, a
munkanélküli járadék, a pályakezdôk munkanélküli segélye, továbbá a
gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj utáni 6 %-os mértékû
nyugdíjjárulék teljes összegének, valamint az egyéni járulékok 60 %-ának (a
biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10 % - belül a
nyugdíjjárulék - 6 % - részarányának) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történô
átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni nyugdíjjárulék;
b) egyéb járulék, ideértve az egyházi személyként és szerzetesrendi
tagként szerzett szolgálati idô nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi
költségvetés által fizetett járulékot;
c) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
közül
ca) a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett, - jogalap nélküli felvétel,
vagy más ok miatt - visszaérkezett, bevételként elszámolt összegek teljes
egészében;
cb) az egyéb tételek - ide nem értve a terhességmegszakítással
kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti
megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint, eltérô
rendelkezés hiányában a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves
költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 58,10 %-a (a
járulékok együttes mértékén - 52,5 % - belül a nyugdíjbiztosítási feladatokra
meghatározott járulékmértékek együttes összegének - 30,5 % - részaránya);"
(2) Az At. 5. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következô rendelkezés
lép:
[(3) A kiadások fedezetét a következô bevételek képezik:]
"a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 42,35 %-ának
(a társadalombiztosítási járulékon - 42,5 % - belül az egészségbiztosítási
járulék - 18 % - részarányának), valamint - a munkanélküli járadék és a
pályakezdôk munkanélküli segélye utáni 6 %-os mértékû nyugdíjjárulékot nem
tartalmazó - egyéni járulékok 40 %-ának (a biztosított által fizetett
járulékok együttes mértékén - 10 % - belül az egészségbiztosítási járulék - 4
% - részarányának) az Egészségbiztosítási Alaphoz történô átutalásával
realizálódó munkáltatói és egyéni egészségbiztosítási járulék, a baleseti
járulék teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi;"
(3) Az At. 5. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következô rendelkezés
lép:
[(3) A kiadások fedezetét a következô bevételek képezik:]
"d) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
közül
da) a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és
központi költségvetési térítés, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések
megtérítése, valamint az Egészségbiztosítási Alapból fizetett, - jogalap
nélküli felvétel, vagy más ok miatt - visszaérkezett, bevételként elszámolt
összegek teljes egészében;
db) az egyéb tételek, valamint - eltérô rendelkezés hiányában - a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében
meghatározott további bevételek 41,90 %-a (a járulékok együttes mértékén -
52,5 % - belül az egészségbiztosítási feladatokra meghatározott
járulékmértékek együttes összegének - 22 % - részaránya);"
(4) Az At. az 5.§-át követôen a következô 5/A.§-sal egészül ki:
"5/A. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap
kintlévôségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen a
kintlévôségek behajtásából eredô - az erre a célra szolgáló célelszámolási
számlára befolyó - járulékbevételnek, illetve a járulékellenôrzés során
feltárt járuléknak (elfedett járulék kirovás) 2 százaléka a
társadalombiztosítási önkormányzatok behajtási, illetve járulékellenôrzési
tevékenységet (elfedett járulék feltárását) végzô igazgatási szervei
hatékonyabb mûködéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi
ösztönzésére fordítható.
(2) A járulékbevételbôl a járulékellenôrzés során a tárgyévben ténylegesen
feltárt járulékfizetési kötelezettség 2 százalékának megfelelô összeg a
Nyugdíjbiztosítási Alap, a kintlévôségek behajtásából eredô, a tárgyévben
ténylegesen befolyt járulékbevétel 2 százalékának megfelelô összeg az
Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi. A bevételeknek a
Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap közötti megosztására
vonatkozóan a 4-5. §-okban meghatározott rendelkezéseket a bevételeknek a
felsorolt összegekkel csökkentett részére kell alkalmazni."
(5) Az At. 11. §-ának (8) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(8) A Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap
kezelôjének pótköltségvetési törvényjavaslatot kell készítenie, ha a
Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap tárgyév
szeptember 30-ig megállapítható, várható éves egyenlege legalább az
elôirányzott kiadási fôösszeg 2 %-ával kedvezôtlenebb az elôirányzott
egyenlegnél."
15. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi
költségvetésérôl és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások
finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény (a
továbbiakban: Et.) 10. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következô
rendelkezés lép:
"(1) Az OEP a természetbeni szolgáltatások nyújtására szerzôdést köt
egészségügyi szolgáltatás és orvosi eszközök, gyógyszer, gyógyászati
segédeszköz gyártására, forgalmazására jogosult gyártóval, illetve
forgalmazóval.
(2) Az OEP az (1) bekezdés szerinti szerzôdéseket törvényben meghatározott
biztosítási ellátások megfelelô színvonalának és elérhetôségének
figyelembevételével a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök keretei között
köti meg.
A szolgáltatók és szolgáltatások kiválasztásánál a Népjóléti Miniszter
jogszabályban meghatározott szakmai elôírásait és követelményeit veszi
figyelembe.
(3) A szerzôdések megkötésének feltételeit, különösen a szükséges adatokat,
az elszámolás módszereit az OEP útmutatóban hozza nyilvánosságra. Az
Útmutatókat a Népjóléti Közlöny különszámában kell közzé tenni."
(2) Az Et. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(2) Egy súlyszám országos forint alapértékét az éves költségvetésben
rendelkezésre álló keret alapján az OEP havonta állapítja meg az országos
teljesítmények figyelembevételével. Ellátási szintenként és a szakmai
összetétel alapján intézménycsoportonként eltérô szorzó kerül évenként
kialakításra. Az egyes ellátási szintekhez tartozó intézményeket a Népjóléti
Miniszter az Alap kezelôje véleményének kikérésével állapítja meg."
(3) Az Et. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(3) Az E. Alap kezelôje - a Népjóléti Miniszter véleményének kikérésével - a
társadalombiztosítási finanszírozási körbe nem tartozó, az egészségügyi
ellátás színvonalát és hatékonyságát javító szolgáltatások, eljárások
fejlesztésére és bevezetésére - a gyógyító-megelôzô elôirányzat terhére -
szerzôdés alapján finanszírozást nyújthat."
16. § (1) Ez a törvény 1996. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg az
At. 4. §-ának (2) bekezdésében az "56,48 %-ának" szövegrész helyébe az "58,10
%-ának" szövegrész lép, az At. 5. §-a (2) bekezdésében a "43,52 %-ának"
szövegrész helyébe a "41,90 %-ának" szövegrész lép; az At. 4. §-ának (2)
bekezdésében "a 10. § (9) bekezdésében meghatározott, az Egészségbiztosítási
Alap mûködési költségvetésébe átutalandó összeg fedezetére" szövegrész , az
At. 5. §-a (3) bekezdésének j) pontjában az "és (9)" szövegrész, valamint az
At. 10. §-ának (9) bekezdése hatályát veszti.
(2) Az At.-nek e törvénnyel megállapított, a bevételek Nyugdíjbiztosítási
Alap és Egészségbiztosítási Alap közötti megosztási arányait meghatározó
rendelkezéseit elsô ízben az 1996. január hónapra vonatkozóan befizetett
összegekre kell alkalmazni.
(3) A járuléktartozások beszedésébôl, végrehajtásából és a tartozás fejében
átvett vagyon értékesítésébôl származó rendkívüli bevételt, valamint a
tartozás fejében átvett vagyont a tartozás keletkezésekor fennálló
járulékmegosztási arányoknak megfelelôen kell a két biztosítási alap között
megosztani és elszámolni.
10
INDOKOLÁS
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi
költségvetéséhez
Indokolás
a Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi költségvetéséhez
I.
Általános indokolás
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi költségvetésében a bevételi és a kiadási
fõösszegeket alapvetõen a rendszeres járulékbevételeket és a
nyugdíjkiadásokat megalapozó, az államháztartás tervezésének alapjául
szolgáló makrogazdasági paraméterek határozzák meg. A tervezésben az 1995.
évi várható adatok szolgáltak kiindulási alapul.
A nemzetgazdasági folyamatoknak a járulékbevételekre gyakorolt hatását
figyelembe véve készültek el a számítások. A megszorító gazdaságpolitika
következtében a bérek az inflációnál kisebb mértékben nõnek. A közszolgálati,
közalkalmazotti szférában és a fegyveres erõknél tervezett nagyarányú
elbocsátások tovább szûkítik a bruttó bértömeget és így a nyugdíjjárulék
alapját is. A járulékellenõrzés és behajtás területén tett erõfeszítések
hatására a befizetési fegyelem enyhe javulására lehet számítani.
A jogszabályi környezet alapvetõ változatlanságából kiindulva a tervezet csak
azon jogszabályváltoztatási elképzelések hatását vette figyelembe,
amelyekkel a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat is egyetért, vagy amelyeket
kifejezetten a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat javasolt. Ennek megfelelõen
az elõirányzatok nem tartalmazzák a kormány által javasolt járulék-politikai
lépések (struktúra és mértékváltoztatási intézkedések) hatásait.
Részletes indokolás
A fõösszegek és a kiemelt elõirányzatok
1. §-hoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi fõösszege: 601.538 millió Ft
kiadási fõösszege: 601.430 millió Ft
többlete: 108 millió Ft
Az elõirányzatok részletezése
Bevételek
2. §-hoz
A munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék befizetések és az egyéni
nyugdíjjárulék befizetések a tervezett bruttó bértömegnövekedés százalékával
/14,7 %/, valamint a behajtási hányad javulásávalT/2. %/ növekednek.
A költségvetési javaslat azzal számol, hogy a közgyûlési javaslatnak
megfelelõen az egyéni járulék felsõ határa emelkedik: a tárgyévet megelõzõ
második naptári évre nemzetgazdasági szinten kimutatott havi bruttó
átlagkereset (1994-ben: 33289 Ft/fõ) háromszorosának naptári évre számított
összege lesz a biztosítási határ és ennek hatására az egyéni járulékbevétel
további 4 md forinttal nõ. Járulékmérték változással ugyanakkor a
Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat döntésének megfelelõen az elõirányzat nem
számol.
A munkanélküliek után fizetett járulék meghatározásánál a munkanélküli
ellátások 10 %-os növekedése prognosztizálható. Egyes, az önkormányzatok
által fizetett szociális ellátások pedig várhatóan mintegy harmadával
növekednek.
Jelentõs járulékbevétellel (11,3 md forint) számol az Alap a központi
költségvetéstõl, a járulékfizetéssel nem fedezett jogszerzõ idõk (GYES, GYED,
katonai szolgálat) fedezetére.
A rendszeres járulékbevételek így megközelítik az 526 md forintot.
A bevételek között több, mint 16 milliárd Ft kintlévõségek behajtásából eredõ
rendkívüli járulékbevétel szerepel. Mind a rendszeres, mind a rendkívüli
járulékbevételek elõirányzata a két biztosítási alapnál összhangban van.
A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek -
késedelmi pótlék, rendbírság és egyéb bevételek - összege az
Egészségbiztosítási Alap tervszámaival összhangban a járulékbevételeknél
enyhébben, mintegy 7,5 %-kal nõnek.
A kamat és egyéb hozambevételek döntõ hányadát a Lakásfedezeti kötvény
kamatai alkotják. Az 1995. évihez viszonyított 20 %-os csökkenést az
indokolja, hogy a kötvények egy része kényszerûen, az 1995. évi
költségvetési törvény elõírása alapján értékesítésre és folyó finanszírozásba
történõ bevonásra kerül.
Mûködési célú bevétel elsõsorban, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek
által folyósított, de nem a Nyugdíjbiztosítási Alap által finanszírozott
ellátások tényleges folyósítási költségének megtérítése. "Ügyiratarányos
költségtérítés"-re épülõ, illetve ezen elszámolási módnak a finanszírozó
intézményekkel való elismertetése a jövõ feladata.
Kiadások
3. §-hoz
A kiadások között a nyugdíjkiadások és a mûködéssel kapcsolatos kiadási
tételek jelennek meg, valamint az Egészségbiztosítási Alapnak átadásra kerülõ
járulék.
A nyugdíjemelések rendszerében a tervek szerint 1996-tól változás következik
be: a várható nettó átlagbér emelkedés helyett a nyugdíjemelések az elõzõ évi
tényleges átlagkeresetnövekedéshez fognak igazodni. Ennek megfelelõen 1996-
ban a nyugdíjak elõreláthatóan 15 %-kal emelkednek. A nyugdíjasok létszámának
növekedése következtében a nyugdíjkiadások 1,5 %-kal növekednek. Az új
nyugdíjaknál a nyugdíj-megállapítás alapját képezõ összeg degressziójának
csökkentése és valorizációjának növelése 1,2 md forint többletkiadással jár.
A nyugdíjkiadások összege így eléri az 517 md forintot.
A posta, bank és egyéb költségek elõirányzata az infláció emelkedése miatt
növekszik. Ha a nem nyugdíjbiztosítási ellátásokra jutó postaköltséget az
ellátást finanszírozók 1996-ban átvállalják, akkor ez megtakarítást
eredményezhet. (Az egyes ellátásokat finanszírozó intézményekkel kötött
megállapodásokat az Önkormányzat központi hivatala ilyen irányban szeretné
továbbfejleszteni.)
A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat szolgáltatási tulajdonában levõ egyes
ingatlanok fenntartási és üzemeltetési költségeit a vagyongazdálkodással
kapcsolatos ráfordítások tartalmazzák. Itt mutatja ki a költségvetési
törvényjavaslat az Alap vagyonával kapcsolatos vagyonkezelési
(vagyonértékelés, pályáztatás értékpapír megõrzés stb.) kiadásokat is.
Együttesen a vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások elõirányzata 100
mFt. Ahol a szolgáltatási tulajdonban lévõ ingatlant a nyugdíjágazat hivatali
szervezete használja, ott a felmerülõ kiadásokat a mûködési költségvetésbõl
megtérítik.
Amennyiben a Fõvárosi Igazgatóság elhelyezése az ingyenes állami
vagyonjuttatás keretében a megadott határidõn belül nem oldódik meg,
szükségessé válik a felfüggesztett beruházás folytatása.
Az E. Alapnak átadott járulék összege a Ny. Alap nyugdíjkiadásainak 12,8 %-a
- 66,2 md forint.
A kamat és hozambevétel 1996-ban nem kerül a folyó kiadások között
felhasználásra, a várhatóan 2,8 md forintos összeg a Befektetések Hozama
tartalékába helyezendõ.
Mûködési költségvetés
4. §-hoz
Folyamatos mûködési kiadás: 9.276 millió Ft
Mûködési célú informatikai fejlesztés: 840 millió Ft
Világbanki program hazai költsége 600 millió Ft
Ingatlanberuházások (Fõvárosi Ig. nélkül) 1.343 millió Ft
Ellenõri tevékenység ösztönzése 50 millió Ft
Összesen: 12.109 millió Ft
Ezen belül a tervezett kiadások struktúráját és elõirányzatait a Közgyûlés
részletesen megvitatta és elfogadta. (Részletes program készült az 1996-97.
évi beruházásokra, felújításokra és az informatikai fejlesztésekre, valamint
a világbanki kölcsönnel kapcsolatos hazai kiadásokra.) Ezeket részletes
háttéranyagként a T. képviselõkhöz eljuttatja az Önkormányzat.
Finanszírozási körön kívüli kiadások és a tartalékok
5. §-hoz
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek jelentõs összegben és tételszámban
folyósítanak olyan ellátásokat, melyeket nem a Nyugdíjbiztosítási Alap
finanszíroz. Ezen ellátások kiadásait a törvényjavaslat 3. sz. melléklete
tartalmazza. Az államháztartáson belüli formai összhang biztosítása érdekében
az Önkormányzat tudomásul vette a Pénzügyminisztérium által közölt
tervszámokat annak ellenére, hogy több esetben az idei tényszámok alapján az
egyes elõirányzatok realitása vitatható.
A Nyugdíjbiztosítási Alap tartalékainak (likviditási tartalék, befektetések
hozama tartalék, tartósan befektetett eszközök) alakulását a törvényjavaslat
4. sz. melléklete tartalmazza.
Annak reményében, hogy az Országgyûlés olyan konszolidációs és likviditási
szabályokat fogad el, melyek figyelembe veszik a likviditási tartalék
feltöltésének (visszapótlásának) törvényi kötelezettségét és az Önkormányzat
szûk mozgásterét a napi likviditás biztosításában, a költségvetés likviditási
hitellel összefüggõ kamatkiadással nem számol.
Indokolás
az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetéséhez
II.
Általános Indokolás
Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetésének kialakításakor számos
tényezôt kellett figyelembe venni. Ezek egy része a makrogazdaság helyzetébôl
adódó következmény, a faktorok másik csoportja a társadalombiztosítási, ezen
belül az egészségbiztosítási folyamatokkal van összefüggésben.
A jelentôs nagyságú belsô és külsô adósságállománnyal, egyensúlyi
problémákkal és ezek következtében erôs inflációs nyomással terhelt gazdaság
teljesítménye hasonlóan 1995-höz, a következô évben is csak mérsékelten nô,
ami a bevételek oldaláról erôteljesen korlátozza az egészségbiztosítás
lehetôségeit, s egyúttal a kiadási oldal minimalizálását teszi szükségessé.
Az infláció mértékétõl elmaradó, vagyis reálértékben csökkenõ bevételek
mellett is szükséges fenntartani az egészségügy mûködôképességét, s eközben
további lépéseket kell tenni az ellátó rendszer mûködésének racionalizálása
és strukturális átalakítása (kórházi reform, mentôszolgálat, vérellátás
átalakítása) érdekében. A magyar egészségügyben is jelen vannak és hatnak az
egészségügyi költségrobbanást okozó tényezôk: így a legkorszerûbb, de
rendkívül drága technikák és eljárások meghonosodása, a gyógyító - megelôzô
szolgáltatások iránti igények növekedése a népesség korösszetételével,
egészségi állapotával, a gyors társadalmi változások egyes következményeinek
medikalizálódásával.
Az elôzôekben vázolt általános helyzet keretei között az E. Alap 1996. évi
költségvetésének elôirányzatait a következô konkrét tényezôk befolyásolják:
1. elsô nyolc hónapjában lezajlott makrogazdasági és társadalombiztosítási
(egészségbiztosítási) folyamatok eredményeként kialakuló idei "várható
értékek". A bázist képezô 1995. évi elôirányzatok teljesülésérôl a
következôk állapíthatók meg. A bevételi oldal, ezen belül a meghatározó
súlyú járulékbevételek várható értékeinek a megítélésében a korábbi években
tapasztaltaknál jóval több a bizonytalanság. Augusztus végéig az év
egészére elôirányzott rendszeres járulékbevételeknek mintegy 63,7
százalékához jutott hozzá az egészségbiztosítás. Tavaly, amikor az éves
elôirányzatot meghaladták a tényleges járulékbevételek ez az arány 63,6
százalék volt. A bizonytalanságot több ok is magyarázza: hiányos ismeretek
vannak a gazdálkodó szervezetek kereset kifizetési szándékairól, valamint
nehéz prognosztizálni, hogy milyen mértékû járulékbefizetés várható azon
adósoktól akikkel a társadalombiztosítás megállapodást kötött a tartozások
fokozatos kiegyenlítésére.
A munkanélküli ellátások után fizetett egészségbiztosítási járulék esetében
a várható teljesülés elmarad az elôirányzattól, mivel az ellátásban
részesülô munkanélküliek száma kisebb a prognosztizáltnál.
A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
legnagyobb súlyú tétele a késedelmi pótlék és rendbírság, melybôl az elsô
nyolc hónapban az éves szinten elôirányzott érték 67 százaléka folyt be,
ami az elôirányzat teljesülését valószínûsíti.
A bevételi oldal itt most nem részletezendô kisebb jelentôségû tételei
esetében az elôirányzatok körüli értékek várhatóak.
A kiadási oldal meghatározó súlyú tételei közül a táppénz, valamint a
gyógyászati segédeszközök támogatását szolgáló elôirányzatok esetében
túllépés várható, a korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások kiadásai
valamivel kisebbek lesznek az elôirányzottnál, a gyógyszertámogatásra
fordított összeg az elôirányzat közelében lesz. Összességében, elôirányzat
közeli bevételek és az elôirányzatot némileg meghaladó kiadások
valószínûsíthetôek.
2. Az 1996. évi központi költségvetés feltételrendszerét is képezô
makrogazdasági folyamatok, ezek közül a társadalombiztosítás
(egészségbiztosítás) szempontjából a keresetkiáramlás, a foglalkoztatottság
- munkanélküliség, a nettó átlagkereset, valamint a fogyasztói árindex
alakulása lényeges. További fontos körülmény, hogy az államháztartás -
privatizációs bevételek nélküli hiánya a GDP 3,9 százalékát teheti ki,
amibôl az is következik, hogy az E. Alap költségvetésének egyenlege csak
kismértékû hiányt mutathat.
3. A nyugdíj és az egészségbiztosítás folyamatai között kölcsönhatások
vannak, és ezek következményeként járulékátcsoportosítások történnek. Ennek
keretében a Nyugdíjbiztosítási Alap átutalja nyugdíjkiadásainak 12,8
százalékát a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások fedezetéhez
való hozzájárulásként, az Egészségbiztosítási Alap pedig átutalja pénzbeli
ellátási kiadásainak 30,5 százalékát a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásaihoz
történõ hozzájárulásként.
Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetése a következô
változásokkal számol.
+ A munkáltatói járulék mértéke 1,5 százalékpontnyit csökken. Ez a változás
ugyan számottevôen nem módosítja a nemzetközi versenyképesség egyik fontos
tényezôjének tekinthetô élô munkaköltségeket, de jelzés értékû lépés, mert
kifejezésre juttatja a nemzetközi összehasonlítások szerint is magas
járulékkulcs csökkentésére irányuló szándékot. A további érdemi
csökkentésnek számos, itt most nem részletezendô elôfeltétele van.
+ Folytatódik az egészségügyi intézményrendszer strukturális átalakítása és
az ellátásban tapasztalható területi egyenlõtlenségek kiegyenlítése. A
tervek szerint sor kerül a kórházi kapacitások további csökkentésére,
illetve a valós igényeknek megfelelõen egyes aktív kórházi részlegek
krónikus részleggé, ápolási otthonná alakítására. Az egészségbiztosítási és
a szociális ellátás elvi tisztázása alapján a profiltisztítás és a
forráscsere érdekében lépéseket szükséges megtenni. A fekvõbeteg ellátásban
az 1995. októberi szerzõdéskötésekhez kapcsolódva - az egységes országos
alapdíj bevezetésével - megvalósult a normatív finanszírozás rendszere,
amelyet az intézmény-csoportonkénti egységes progresszivitási és a
szakmánként egységes szorzók differenciálnak.
Részletes indokolás
Az 6. §-hoz
A törvény elsô paragrafusa a bevételi és kiadási fôösszegeket és az ezek
különbözeteként adódó egyenleget tartalmazza. A kiegyensúlyozott 0
egyenleggel rendelkezô költségvetést az államháztartás lehetséges hiányával
kapcsolatos makrogazdasági összefüggések, valamint ezektôl nem függetlenül az
E. Alap pénzügyi egyensúlyára vonatkozó követelmény determinálja.
Bevételek
A 7. § (1) bekezdéséhez
A bevételek meghatározó - közel 80 százalékát - a rendszeres
járulékbevételek alkotják. Ezek döntôen három - eltérô közgazdasági
tartalommal rendelkezô - csoportot képeznek:
- munkáltatói járulékbevételek,
- egyéni járulékbevételek,
- munkanélküliek ellátása után fizetett járulék.
A munkáltatói és az egyéni járulékbevételi elôirányzatok
meghatározásánál a lakossági jövedelem alakulására vonatkozó makrogazdasági
prognózisnak kitüntetett szerepe van. Az 1996. évre vonatkozó
keresetkiáramlás megítélésében nem egységes a prognózist készítôk
álláspontja.
Az állami költségvetés megalapozásához használt makrogazdasági
prognózis 14,7 százalékos bruttó keresettömeg növekedéssel számol, a
Gazdaságkutató Rt. viszont magasabb fogyasztói árnövekedéssel - s ehhez
igazodóan magasabb 18 százalék körüli keresettömeg kiáramlással - kalkulál.
Az E. Alap járulékbevételi elôirányzatának meghatározásánál a 14,7 százalékos
növekedést vettük alapul. Ezt több szempont is indokolta:
- az államháztartás alrendszerei közötti konzisztencia követelménye,
- a bázisév (1995) várható járulékbevételeinek megítélésében rejlô
bizonytalanságok,
- az 1996. évi járulékbevételi elôirányzatban bizonytalan elemek
(járulékalap-bôvítés, behajtási hányad javulás) is vannak, egy esetlegesen
magasabb keresetkiáramlás ellensúlyozza az ezek teljesülésének elmaradása
esetén kiesô bevételeket.
Az elmondottak figyelembevételével került meghatározásra a rendszeres
járulékbevételek 1996. évi elôirányzata, amely 10,8 százalékkal haladja meg
ezen bevételek 1995. évi várható nagyságát. Ezen belül a munkáltatói
járulékbevételek 9,8, az egyéni járulék-befizetések 17,0 százalékkal
nagyobbak az elôzô évi értéknél. A járulékbevételek e két csoportjának
növekedése több tényezô együttes hatását tükrözi: egyrészt számol a
járulékköteles jövedelmek döntô hányadát adó bruttó keresettömeg 14,7
százalékos növekedésével, másrészt figyelembe veszi a munkáltatói járulék
mértékének 1,5 százalékpontos csökkentését, valamint a behajtási hányad 2
százalékpontos javításából és a járulékalap 1995. évi intézkedések alapján
bekövetkezô bôvülésébôl származó bevételi többleteket. Ez utóbbi abból
adódik, hogy a járulékfizetési kötelezettség alapja a minimálbér 60 százaléka
helyett annak teljes összege lett, továbbá a minimálbér növekedése nagyobb a
bérnövekedés egészénél. A behajtási hányad javítását a folyószámla-
nyilvántartás korszerûsítése, a folyószámlák folyamatos egyeztetése, fizetési
elmaradás esetén az azonnali értesítés alkalmazása segíti.
A munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék
nagysága a Munkaerôpiaci Alap megfelelô elôirányzatából van levezetve.
Az Egészségbiztosítási Alap bevételei között speciális bevételi forrást
jelentenek a kintlévôségek behajtásából származó járulékbevételek. A
behajtási tevékenység információs rendszerének javítása, az ezt a
tevékenységet végzô apparátus ösztönzését szolgáló két százalékos ösztönzési
keret folytatólagos alkalmazása, a profi behajtó szervezetek alkalmazása
biztosítani fogja, hogy 1996-ban legalább akkora lesz az innen származó
bevétel mint 1995-ben.
A saját maguk járulékfizetését nem teljesítô személyek után (együttes
létszámuk közel egy millió fôre tehetô) a központi költségvetés 26,8 milliárd
forint bevételt juttat az egészségbiztosításnak. Ezen összeg lényegében az
egy lakosra jutó természetbeni ellátások és az érintett létszám alapján
került meghatározásra.
A 7. § (2) - (6) bekezdéshez
A központi költségvetés -az 1995. évi teljesítéssel azonos 3,5 milliárd
forintot térít az állami feladatot képezô egészségügyi szolgáltatások után.
Ebbôl az összegbôl a terhesgondozással kapcsolatos térítés 2,5 milliárd
forint, a terhesség-megszakítással összefüggô megtérítés pedig 1 milliárd
forint.
A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
értéke csak minimálisan, 0,3 százalékkal nô. Az ide tartozó tételek
meghatározó súlyú (mintegy 75 százalékos részesedésû) eleme a késedelmi
pótlék és a rendbírság. Ennél az elôirányzatnál a növekedés (3,5 százalék) a
korábbi években tapasztaltaknál jóval kisebb, amit mindenekelôtt a
járulékfizetési fegyelem javítására hozandó további intézkedések indokolnak.
Kamat és egyéb hozambevétel címén 600 milliárd forint az elôirányzat.
Ennek az összegnek a döntô - mintegy 90 százaléknyi - hányada az 1995. év
végéig juttatott vissztehermentes vagyon hozama (öt százalékos átlagos
hozadékot feltételezve), a maradék összeg a korábbi években vásárolt
értékpapírok hozama.
1996-ban az Ny. Alapból finanszírozott nyugdíjkiadások elôirányzata
515,9 milliárd forint lesz, a két alap közötti járulékátcsoportosításokat
meghatározó szabályok szerint ennek az összegnek a 12,8 százalékát kell
átutalni az E. Alap részére.
Kiadások
A 8. § (1) bekezdéséhez
A kiadások között a gyógyító-megelõzõ ellátások 215 milliárd forintos
elõirányzata a szintrehozott báziselõirányzathoz képest 14,0 %-os átlagos
növekedést tartalmaz. A munkáltatói járulék másfél százalékpontos
csökkenésébõl eredõ megtakarítás hozzávetõlegesen 1,2 milliárd forint
többletforrást jelent az egészségügyi intézményeknél.
A kasszák között többféle szerkezeti átrendezésre kerül sor. A mûvesekezelés
az aktív fekvõbeteg ellátásból átkerül az egyéb járóbeteg szakellátásba, de
külön kassza marad. A korábban a speciális finanszírozású feladatok között
szereplõ esetenkénti fix összeggel finanszírozott CT és MRI vizsgálatok külön
kasszába kerülnek át, finanszírozásuk pedig - a járóbeteg ellátáshoz
hasonlóan - a pontrendszer alapján az egyedi és az országos teljesítmények
függvényében történik. Hasonló módon néhány implantátum korábbi tételes fix
összegû finanszírozása is módosul, bekerülve a HBCS alapján történõ
teljesítményfinanszírozási rendszerbe.
A nõgyógyászati járóbeteg szakellátás elkülönített kasszában való kezelése
nem indokolt.
Az új szerzõdések és azok 1996. június 30-ig történõ felülvizsgálatának
pénzügyi kihatása az egyes kasszák között további elõirányzat
átcsoportosítást igényel.
Az alapellátás fejlesztéseként a terv szerint 64 új háziorvosi szolgálat
indítására nyílik lehetõség ennek eredményeként - az egészségügyben zajló
privatizáció részeként - tovább növekszik a magánpraxisok aránya a
háziorvosok körében.
Az ügyeleti szolgálat területén évek óta tervezett finanszírozási reform
megvalósítására 1996-ban kerül sor, amelyre az 1995. évi várható kiadást 73
%-kal, 1,1 milliárd forinttal meghaladó többletforrás áll rendelkezésre,
melynek lényege az ellátotti kör nagysága alapján differenciáló új
finanszírozási mód bevezetése, melyben a területi ellátási kötelezettséggel
rendelkezõ ügyeleti szolgálatot végzõ háziorvosi szolgálat vagy annak
mûködtetõje 1996. január 1-tõl havonként 20 Ft/fõ ügyeleti díjban részesül.
Az iskola-egészségügyi ellátás finanszírozásával - 10 Ft/fõ normaemeléssel
számolva 1996. évre 172 millió forint szükséges, mivel a normatív
finanszírozásra való teljes körû áttérés hosszabb idõt vesz igénybe.
Az esetfinanszírozásba (mûvesekezelések, CT és MRI vizsgálatok, nagyértékû
mûtéti eljárások és implantátumok) belépõ új szolgálatok, állomások
következtében növekvõ esetszám finanszírozási többletére a színvonaltartás
keretében 1,1 milliárd forint szükséges. Ezen felül a normaemelés további 1,6
milliárd forint többletet igényel. Összességében az esetfinanszírozotti
ellátásokra 1996-ban a bázis évben várható kiadást 25,8 %-kal meghaladó
elõirányzat jut, aminek egyik oka, hogy sok esetben 1992-es normákat kell
rendezni.
Az egészségügyi fekvõ és járóbeteg intézményekkel 1995. októberében kötött
szerzõdések 1996. december 31-ig lesznek érvényben, de 1996. június 30-ig a
kapacitások újabb felülvizsgálatára és ennek alapján a szükséges szerzõdés
módosításokra is sor kerül. 1996. I. félévben a HBCS súlyszámok revíziója, és
ezzel együtt a szakmai szorzók megszüntetése is megtörténik.
Változatlan teljesítmények mellett az aktív fekvõbetegellátásban az országos
alapdíj a kasszanövekménnyel arányosan fog változni, a terv szerint 12,6 %-
kal növekszik.
A célelõirányzatok összesenje szolgálja a korábban megkezdett
kockázatkezelési ügyek továbbvitelét, valamint azokat, amelyeket a biztosító
korábban is finanszírozott.
Az Egészségbiztosítási Önkormányzat stratégiai céljainak megvalósítása
érdekében a terv tartalmazza azoknak az intézeti kezdeményezéseknek a
támogatását, amelyek az ellátás színvonalát és költség-megtakarítást
szolgálnak.
A 8. § (2) - (3) bekezdéséhez
Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak már több éve egyik neuralgikus
pontját a gyógyszertámogatásra fordítható összeg képezi. A szóban forgó
kiadási tétel 1992. és 1995. között 75 százalékkal nôtt, ami jelentôsen
meghaladja az összes kiadás növekedését.
A tényleges kiadások minden évben jelentôsen (11 - 13 milliárd
forinttal) meghaladták az elôirányzatot, 1995. lesz az elsô olyan év, amikor
az elôirányzat túllépése csak minimális (mintegy 1 milliárd forint) lesz.
A kiadások jelentôs elfutásának alapvetô oka az volt, hogy a
gyógyszerárak -számos ok miatt- bekövetkezô gyors növekedését ellensúlyozni
hivatott intézkedések vagy elmaradtak, vagy nem bizonyultak megfelelô
hatásúnak. A gyógyszerárak növekedésében számos tényezô játszik szerepet:
- Az általános infláció a begyûrûzô kiadásokon keresztül "auto-matikusan"
nyomja felfelé a termelôi árakat.
- A külkereskedelem liberalizálása következtében az import készítmények
aránya jelentôsen nôtt. 1990-ben a gyógyszerforgalomban az import
részesedése 26 százalék volt, 1994-ben a kérdéses hányad már 53 százalék.
Ezeknek a termékeknek az átlagos árszinvonala jelentôsen meghaladja a hazai
készítményekét. A forintleértékelés és a vámpótlék bevezetése jelentôsen
növeli az import gyógyszerek beszerzési árát. Az import készítmények növekvô
arányának pozitív hatása a terápiás lehetôségek szélesedése, de az is
kimutatható, hogy e készítmények egy része az azonos hatóanyagú termékek
választékbôvítését jelenti csupán. Az import jelentôs növekedéséhez az
intenzív és szabályozatlan gyógyszerismertetô tevékenység is hozzájárult.
- A gyógyszerforgalmazási rendszer magas költségszintje növeli az
egészségbiztosítás és a biztosítottak kiadásait.
- A törzskönyvezés területén a biztosító érdekeit nem sikerült következetesen
érvényesíteni.
- Egyelôre hiányoznak az un. szakmai terápiás protokollok.
Az elmúlt években számos kisebb - nagyobb jelentôségû változtatás
történt a támogatási rendszerben, melyeknek az alapvetô célja az
egészségbiztosítás gyógyszerkiadásainak mérséklése volt, s ami értelemszerûen
együttjárt a lakossági terhek növekedésével. Az 1990. évi 5 milliárd forint
lakossági gyógyszerkiadás 1995. végére várhatóan 31 milliárd forintra nô.
A legjelentôsebb változtatásra 1995 március 1-én került sor, amelynek az
a lényege, hogy a gyógyszerek meghatározott körében 90, 95 illetve 100
százalékos ártámogatást kapnak az un. alaplistán szereplô termékek, míg az e
körön kívüliek esetében 40 és 70 százalékos támogatás érvényesül. A
bevezetett rendszer hatásairól az eltelt idô rövidsége miatt részletes
értékelést még nem lehet tenni, de megállapítható, hogy ez a megoldás
+ szakmailag biztosítja a leggyakoribb betegségek gyógyszeres ellátását;
+ jobban segíti az ilyen célú költségvetési elôirányzat megtartását
+ csökkenti a gyógyszerforgalom volumenét;
+ erôsíti a gyógyszerárak kereslet-orientáló szerepét.
A gyógyszertámogatásra együttesen elõirányzott összeg 72,8 milliárd
forint, ebbõl 0,8 milliárd forint a vérzékenység, 0,4 milliárd forint a
sclerosis multiplex kezelésére van elkülönítve. Az elôirányzat megtartása
érdekében hozandó intézkedések a támogatási szint mérséklésével, más oldalról
a lakossági kiadások növekedésével járnak együtt. A kérdéses intézkedések a
következôek:
- az un. "egészségügyi rendelkezésre" indikációhoz kötötten jelenleg 95
százalékos támogatással rendelhetô gyógyszerek támogatásának 90 százalékra
csökkentése;
- 650 gyógyszer támogatási mértékének a csökkentése;
- vényellenôrzési rendszer alkalmazásának a bevezetése;
A gyógyászati segédeszköz támogatás elôirányzata 9,5 milliárd forint.
A 8.§ (4) - (6) bekezdéséhez
Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak mintegy 28 százalékát teszik ki
az un. pénzbeli ellátások, melyek közül nagyságrendjüknél fogva a
legjelentôsebbek a korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások, a táppénz
és a terhességi gyermekágyi segély.
A pénzbeli ellátásoknak mintegy 57 százalékát a korhatár alatti rokkant
és baleseti ellátások adják. 1992 és 1995 között a kérdéses kiadások
növekedése 88 százalék, ami jelentôsen meghaladja mind az összes kiadás, mind
a pénzbeli ellátások teljes körének a növekedését. E kiadások alakulását
egyrészt az érintett létszám változása, másrészt a nyugdíjak emelésének
aktuális szabályai determinálják.
Harminc évre visszatekintô adatok azt mutatják, hogy a 10 000 aktív
keresôre jutó rokkantak száma folyamatosan emelkedett, 1980-ban 82,8, tíz
évvel késôbb 135,2 és 1994-ben 151,1 volt a szóban forgó intenzitási
viszonyszám értéke. E rendkívül kedvezôtlen tendencia következtében a
rokkantsági nyugdíjban részesülôk teljes állományának (a korhatár alattiak és
felettiek együttes létszámának) aránya a nyugdíjasok és járadékosok létszámán
belül 1997. január 1-én 27,5 százalék, ami mintegy 718 ezer embert jelent. A
munkaképesség csökkenésének megállapítására jelentkezôk száma a kilencvenes
években 117 - 145 ezer között mozgott, ebbôl a jogosultnak minôsítettek száma
54 - 72 ezer között volt, ezek az értékek a tíz évvel korábbiaknál mintegy
1,5 - 2-szer nagyobbak.
Az új rokkantak között a legnagyobb, mintegy 80 százalékos arányt a III.
csoportba tartozók teszik ki (õk rokkantak, de nem teljesen munkaképtelenek).
Az ezer munkavállalási korú lakosra jutó új rokkantak számára vonatkozó adat
rendkívül erôs területi különbségeket takar; a legrosszabb arány a gazdasági
visszaesés által leginkább sújtott körzetek (Szabolcs, Borsod) esetében
regisztrálható, míg a fejlettebb gazdaságú megyék (Gyôr-Sopron, Fejér, Vas)
jóval kedvezõbb képet mutatnak.
Az érintett létszám gyors növekedése számos tényezô hatását tükrözi; a
népesség romló egészségi állapotát, a kedvezôtlen munkakörülményeket, a nyílt
és tömegessé vált munkanélküliséget, a létfeltételek megnehezülését. Utóbbi
két tényezô ugyanis sokakat arra kényszerít, hogy inkább a minimális
biztonságot nyújtó, esetenként más szociális ellátásokra való jogosultságot
is magával hozó rokkant nyugdíjas létet válassza. Nem teljesen véletlen, hogy
az újonnan rokkanttá nyilvánítottak létszáma 1991-ben és 1992-ben érte el a
maximumot.
Az érintett létszám döntô többsége a társadalmi hierarchia alsó
szintjein elhelyezkedô, korábban fizikai munkát végzô, többnyire alacsony
iskolázottságú, szociálisan hátrányos helyzetû rétegekbe tartozik. A
megváltozott munkaerôpiaci helyzetben a foglalkozási rehabilitációban való -
már korábban sem erôs érdekeltség- gyakorlatilag megszûnt, a rokkantak döntô
része véglegesen kiszorul a munkaerôpiacról.
A szóban forgó kiadások elôirányzata 78,1 milliárd forint, amely az
1995. évi várható értéknél 11,4 százalékkal nagyobb. Az elôirányzat az 1996-
ra feltételezett 15 százalékos nettó keresetnövekedés, a felülvizsgálati
rendszer szabályainak szigorításából adódó 3 milliárd forintos megtakarítás
és a három százalékos létszámcsere feltételezésével lett kialakítva.
A terhességi - gyermekágyi segély várható kiadása 1995-ben 8,5 milliárd
forint, ami az adott évi pénzbeli ellátásoknak valamivel több mint 7
százaléka. Ez az érték mintegy 33 százalékkal több az 1992. évi hasonló célra
fordított összegnél.
Az ellátás feltételrendszerében az utóbbi években jelentôs, az éves
kiadások összegét befolyásoló változások nem történtek. A segélyt továbbra is
a szülési szabadság 24 hetes idôtartama alatt folyósítják. Mértéke megegyezik
a biztosított átlagkeresetének teljes összegével, ha szülô nô a szülést
megelôzô két évben legalább 270 napon keresztül biztosítási jogviszonyban
volt. Ennél kevesebb, de 180 napnál hosszabb biztosítási idô esetén a segély
mértéke az átlagkereset 65 %-a. A gazdasági stabilizációs törvénycsomag
keretében, 1995 közepére tervezett változtatások, melyek - az anyasági
ellátórendszer egészének szándékolt változtatásával összefüggésben - a
jogosultság idôtartamát és az ellátás mértékét is érintették, az
Alkotmánybíróság döntése következtében nem léptek hatályba.
Mivel a jogosultság feltételei az utóbbi években nem változtak meg, a
kiadások mértékét legfôképpen a jogosultak - a biztosítási feltételekkel
rendelkezô szülô nôk - számának alakulása, valamint a bruttó átlagkereset
elôzô évi növekedési üteme befolyásolta. (Mivel a terhességi-gyermekágyi
segély összege a táppénzhez hasonlóan az elõzõ évi átlagkereset alapján kerül
kiszámításra, az összehasonlításkor a bruttó átlagkereset elõzõ évi
növekedése az irányadó.) A segély egy napra jutó átlagos összegének
évenkénti növekedése az elmúlt idôszakban rendre elmaradt a bruttó
átlagkereset növekedésének ütemétõl. Az elmaradás valószínûsíthetô legfôbb
oka a segélyre jogosultak bérnövekedése és az átlagos növekedés különbsége. A
szülõképes korban lévõ nõk keresetének növekedési üteme ugyanis minden
bizonnyal elmaradt a bruttó kereset növekedésének átlagos mértékétõl.
A kiadások dinamikájában az elmúlt években jelentõs ingadozások
figyelhetõk meg. Az éves növekedési ütem az utóbbi években rendre - eltérõ
mértékben - elmaradt a bruttó átlagkereset növekedési ütemétõl. Ezt
legfõképpen demográfiai okok, mindenekelõtt az élveszületések évrôl évre
csökkenô száma magyarázza. Ennek legfontosabb oka a szülôképes korú nôkre
jutó újszülöttek számának elmúlt években tapasztalható csökkenése. 1000
szülôképesre jutó élveszületések száma az 1989 - 90-es években mért 49.1-es
értékrôl 1993-ra 45.3-ra esett vissza, miközben a megfelelô korú nôk száma az
utóbbi években nem változott és várhatóan a közeljövôben sem változik
jelentôsen. Ezen tényezôk következtében a segélyben részesülôk napi átlagos
száma csökkent. 1995-ben egy év alatt további 4 - 5 ezer fôs csökkenés
valószínûsíthetô.
A terhességi - gyermekágyi segély kiadásainak 1996. évre elôirányzott
összege 10 milliárd forint, ami az 1995. évi várható kiadásokat 17.6 %-kal
haladja meg. Az elôirányzat annak feltételezésével készült, hogy a születések
számának jelentôs visszaesése 1995 második felében, valamint a jövô év
folyamán némiképp mérséklôdik. Ennek megfelelôen az ellátásban részesülôk
számának csökkenése is legfeljebb 1 - 2 %-os lehet, így jelentôsen elmaradhat
az idei visszaesés mértékétôl. A napi átlagos kiadás 1996. évi dinamikája a
korábbi éveknek megfelelôen némiképp elmaradhat az idei évre prognosztizált
bruttó átlagkereset növekedés ütemétôl.
A pénzbeli ellátások mintegy 34 százalékát a táppénzkiadások teszik ki.
1992 és 1995 között ezen kiadások közel 42 százalékkal nôttek, ami jóval
kisebb az Egészségbiztosítási Alap és a pénzbeli ellátások teljes körének
növekedésénél. A táppénzkiadások döntô hányadát -mintegy 97 százalékát- az
alkalmazásban állóknak történô kifizetések teszik ki, ezen belül a
gyermekápolási táppénz részaránya 4, a baleseti táppénzre fordított kiadások
5 százalék körüli részesedésûek.
Az elmúlt években több változás történt a táppénzszabályokban. Ezek
elsôsorban azt a célt szolgálták, hogy fékezzék az ilyen jellegû kiadások
növekedését, s így enyhítsék az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi helyzetének
feszültségeit. Az intézkedések közül a legjelentôsebbre 1992. januárjától
került sor, a tíznapos betegszabadság intézményének a bevezetésével. 1992-ben
sikerült a táppénzkiadásokat az elôirányzat szintjén tartani, de a további
évek mindegyikében a meghozott intézkedések kevésnek bizonyultak az
elôirányzatok megtartására, s így a tényleges kiadások 18 - 22 százalékkal
haladták meg az elôirányzott értéket. 1995-ben a várható érték 41 milliárd
forint lesz, ami közel 18 százalékkal fogja meghaladni az elôirányzatot.
1992 - 1995 között a táppénzkiadások -korábban már vázolt- növekedésének
fô tényezôje az egy táppénzes napra jutó kiadás emelkedése, ami mögött
mindenekelôtt a megállapítás alapját képezô bruttó keresetek növekedésébôl
eredô "automatikus" hatás érvényesül. A kiadások változására hatást
gyakorló tényezôk közül a táppénzre jogosultak létszáma, valamint a táppénzes
arány (a táppénzben lévôk a jogosultak számának százalékában) az idôszak
egészét tekintve csökkent.
A táppénzkiadások alakulásának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy
a 30 évnél idôsebb magyar népesség egészségi állapota rendkívül rossz, s ez
valamint a társadalmi problémák (munkanélküliség, nehezedô életkörülmények)
medikalizálódásából adódó következmények, esetenként a táppénzbevételi
gyakorlat indokolatlan engedékenysége a kiadások növelése irányába hat.
Vélelmezhetô, hogy e tényezôk hatását részben vagy egészben semlegesítik az
egészségügyi kultúra alacsony színvonala (széles rétegek orvoshoz csak a jól
érzékelhetô tünetek jelentkezésekor fordulnak) és a munkahely elvesztésétôl
való félelem sem ösztönöz az egészségügyi ellátás igénybevételére.
A mûködési költségvetéshez
A 8. § (12) - (13) és a 9. § (1) - (3) bekezdéséhez
Az Egészségbiztosítási Alap mûködési költségvetésének 14,3 milliárd
forint kiadási elôirányzata 15,9 százalékkal haladja meg az 1995. évi várható
kiadást.
A fejlesztések és az egyszeri kiadások nélküli mûködési költségvetés
12,0 milliárd forint. A fejlesztésekre és az egyszeri kiadásokra 2,3 milliárd
forint van elõirányozva. Utóbbiból informatikai fejlesztésekre (eszközpótlás,
szoftverek beszerzése) 400, a folyamatban lévõ szerzõdésekben szereplõ
beruházásokra 467, a behajtási tevékenység ösztönzésére 400, a Fõvárosi és
Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részleges elhelyezésére 400, a
világbanki kölcsönnel kapcsolatos belföldi kiadásokra - a ténylegesen
teljesített kiadások mértékéig - 400, és az ellenõrzési rendszer
fejlesztésére 244 millió forint használható fel. Az utolsóként említett
elõirányzat a vényellenõrzési rendszer kiépítésére, a jogosultsági adatbázis-
rendszer kialakítására, valamint a táppénz-ellenõrzési és a természetbeni
ellátások ellenõrzési rendszerének megteremtésére használható fel. A
felsorolt ellenõrzési rendszerek együttes forrásigénye jóval nagyobb a
rendelkezésre álló elõirányzatnál, így kiépítésük csak fokozatosan, a
források megteremtõdésével szinkronban történhet.
III.
A társadalombiztosítási alrendszer egészét érintõ
rendelkezések
11. § - hoz
A közös érdekeltségû feladatok finanszírozására szolgáló összeg fedezetéül az
évente megállapított egyösszegû átcsoportosítás helyett - 1996-ra érvényesen
- a Nyugdíjbiztosítási Alap a rendszeres járulékbevételeinek 0,3 %-a
szolgálna.
12. § - hoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap nyugdíjkiadási
elõirányzatainak együttes összegébõl az elmúlt évek gyakorlatának megfelelõen
elkülönítésre került a különös méltánylást érdemlõ esetben nyugellátás -
ideértve az öregségi korhatárt el nem érõ rokkantsági nyugdíjakat is -
megállapítására, a nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális
rászorultságot is figyelembe vevõ emelésére 450 millió forint, egyszeri
szociális segélyekre pedig 150 millió forint.
A 13. § (1) - (2) bekezdéséhez
E két bekezdés a társadalombiztosítási alrendszer összevont
költségvetési mérlegérõl rendelkezik.
Záró rendelkezések
14 - 16. § - hoz
E §-ok hatálybaléptetô és módosító rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek
keretében sor kerül a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló (az
1992. évi LXXXIV. törvényben rögzített) szabályozás korrekciójára.
A biztosítási alapok bevételeit szabályozó rendelkezések módosítását
elsôsorban a járulékmértékek 1996-os megváltozása teszi szükségessé. A
mértékek változtatása magával vonja a különbözô bevételi tételek
Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap közötti megosztási
arányainak módosulását, az ezeket rögzítô rendelkezéseket tehát korrigálni
kell.
A bevételek között a Nyugdíjbiztosítási Alap önálló bevételi tételeként
megjelenik -a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény ez évben
módosított szövegéhez igazodva- az egyházi személyként és szerzetesrendi
tagként szerzett szolgálati idô nyugdíjköltségeinek fedezésére a központi
költségvetés által fizetett járulék. Az eddigi szabályozást meg nem
változtató, de a rendelkezéseket egyértelmûvé tevô szövegpontosítást
tartalmaz a javaslat a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj után
fizetett nyugdíjbiztosítási járulék nevesítésével.
A jogalap nélküli felvétel vagy más ok miatt visszaérkezett összegeket
indokolt az eddigi arányos megosztás helyett tételesen, azon biztosítási alap
bevételei között elszámolni, amelybôl az összeg eredetileg kifizetésre
került. A javaslat ezért módosítja a vonatkozó jogszabályhelyeket.
A társadalombiztosítás kintlévôségei behajtásának eredményesebbé tétele
céljából 1995-ben a költségvetési törvény rendelkezései közé speciális
konstrukció épült be. A társadalombiztosítási önkormányzatok behajtási,
illetve járulékellenôrzési tevékenységet (elfedett járulék feltárását) végzô
igazgatási szervei hatékonyabb mûködéséhez szükséges feltételek
megteremtésének, illetve anyagi ösztönzésének lehetôségét - a beérkezett
bevételek függvényében - továbbra is biztosítani szükséges, célszerû ezért a
vonatkozó rendelkezéseknek az általános szabályozás kereteibe való
illesztése. A törvényjavaslat ezért az 1992. évi LXXXIV. törvényben
rögzítetteket a szóban forgó rendelkezésekkel kiegészíti.
Az ellenõrzési munka javítása továbbra is kiemelt célkitûzés, ezért a
törvényjavaslat az ellenõrök ösztönzésére a járulékellenõrzés során
ténylegesen feltárt járulékfizetési kötelezettség 2 %-át kívánja fordítani.
Indokolt a pótköltségvetés készítésének kötelezettségére vonatkozóan az
1992. évi LXXXIV. törvényben rögzített rendelkezés általánosabb, idôtállóbb
szabállyal való felcserélése. A jelenleg hatályos szabályozás szerint akkor
kell pótköltségvetést készíteni, ha a várható éves költségvetési egyenleg 5
milliárd forinttal kedvezôtlenebb az elôirányzatnál. Az abszolút összegben
rögzített szabály helyébe a módosítással az éves költségvetés mértékeihez
igazodó szabály lép. A javaslat szerint akkor kell pótköltségvetést
készíteni, ha a várható éves egyenleg legalább az elôirányzott kiadási
fôösszeg 2 %-ával kedvezôtlenebb az elôirányzott egyenlegnél.
Az egészségbiztosítási járulékok mértékének változása szükségessé teszi a
járuléktartozások beszedésébõl, végrehajtásából és a tartozás fejében átvett
vagyon értékesítésébõl származó bevétel, valamint a tartozás fejében átvett
vagyon alapok közötti megosztásának szabályozását. A számviteli szabályoknak
való megfelelés és a visszamenõleges joghatályú intézkedés elkerülése
indokolja, hogy a megosztásra a tartozás keletkezésekor fennálló
járulékmegosztási arányoknak megfelelõen kerüljön sor.