ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Visszavonta, 1995.december 5.
Kérdés!
Miért kívánja Pénzügyminiszter Úr
szembeállítani a fõvárost a vidékkel. és a
vidéket a falvakkal
Dr.Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 91. §. (1) bekezdése értelmében dr. Bokros Lajos pénzügyminiszter
úrhoz az alábbi
kérdést
kívánom intézni:
Tisztelt Pénzügyminiszter Ú!
Az olaj ügye változatlanul gazdasági életünk egyik központi témája, azzal az
eltéréssel, hogy most nem az a gond, hogy "szõkítik", hanem az, hogy
kompenzálják.
A háztartási tüzelõolaj jelenlegi ára 87.90 Ft, de ha bízhatunk kormányunk
következetes politikájában január után már meghaladja a 100 Ft-ot is.
Semmi baj, mondhatnánk erre, hisztn a szociális szférára különösen érzékeny
kormányunk gálánsan és nagy szakértelemmel gondoskodik a rászorultak
kompenzálásáról.
Mindjárt szét is osztott 3 milliárdot a települések között kompenzáció címén,
amelyet késõbb 5 milliárd forintra emelt fel.
Az elosztásnál természetesen nem a tényleges felhasználást vette figyelembe -
ami logikus lett volna - hanem a lakoság arányát vette figyelembe.
A "szakértõi" kormány tipikus bölcs döntése volt ez. Hogy ez milyen siralmas
eredményre vezet, az már a bölcs döntéshozot nem érdekli.
Az elsõ 3 milliárd forint szétosztása után az alábbi helyzet állt elõ:
A fõváros, ahol közel 100 éve gázzal fûtenek és alig van olajfûtés, a 2 millió
lakost alapul véve 500 millió forintot kapott.
Ezzel szemben a Pest megyei Nagymaros község, ahol nincsen vezetékes gáz
1.738.814 Ft-ot kapott, akkor amikor a tõle 13 kilóméterre fekvõ Vác - ahol 15
éve fõleg vezetékes gázzal fûtenek - kilencszeres lakosági száma alapjai
9.611.120 Ft-hoz jutott a kompenzációs alapból.
A két városban nagyjából azonos a fûtõolajat felhasználó családok száma.
És íme a számítások abszurd végeredménye:
A rászoruló váci polgár 40,- Ft-ot, míg a nagymarosi 1.70 Ft-ot kapott
kompenzáció címén.
Idõközben ugyan módosították a rendelkezést, így a rászorulók kaptak
valamennyit, de az olaj árának 53.-Ft-os emelkedését csak töredékében térítik
meg, hol van itt tehát a kompenzáció. Az említett példa szerint Nagymaroson a
módosítítás után is 3,37 Ft jut úgynevezett kompenzáció címén.
Kérdem tehát a Miniszter Úrtól!
Miért kívánja a Kormány szembeállítani a fõvárost a vidékkel, a vidéket pedig
a falvakkal?
Tisztelettel várom válaszát.
Budapest, 1995. november 13.
Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária
FKGP