ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Interpelláció!
Dr.Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az alábbi interpellációt kívánom intézni Dr.Lakos László Földmûvelésügyi
Minszterhez.
Tárgy: Visszakapják-e a Kisorosziban földtulajdonaikat a valódi tulajdonosok?
Tisztelt Ház, Tisztelt Miniszter Úr!
Hangoztak már el a T. Ház elõtt földkiadások problémáival kapcsolatos
interpellációk és valószínû, hogy amíg tisztességgel nem sikerül befejezni,
addig egy - egy megoldatlan kirívó példa kapcsán ismét foglalkoznunk kell
vele.
Ami a szentendrei sziget kis falujában Kisorosziban történt, nem példa
nélküli.
Az ott élõk választ szeretnének kapni arra, hogy a hatvanas évek elején
szakszövetkezetbe vitt földjüket, miért nem kaphatták vissza a mai napig?
1973-ban a Tahitótfalui Kék Duna szövetkezettel egyesült a Kisoroszi
Dunakanyar szövetkezet, ahonnan 1991-ben kivált. A kiválás okát természetesen
meghatározta az a cél, hogy a földek visszakerüljanek a faluhoz és a valódi
tulajdonosokhoz.
A múlt árnyai azonban rátelepedtek erre a kis falura és nem engedik, hogy a
földtulajdonosok a szakszövetkezetbe vitt földjeiket visszakapják.
A faluból származó fiatal technikus,- akit szaktudásában és
lokálpatriotizmusában bízva, vezetõjükké tettek az emberek - mint utólag
kiderült, már 1992-ben nem tett eleget az átmeneti törvény elõírásainak. A
földlapok elkülönítését,kijelölését nem hajtotta végre, a földkiadási
kérelmeket nem elégítette ki, az érdekegyeztetõ fórum munkáját fölöslegesnek
tartotta.
Akkori állítása szerint azért nem volt szükség a fórum tevékenységére, mert a
Kárpótlási és Kárrendezési Hivatallal történt egyeztetése szerint a
szentendrei szigeten így Kisoroszi területén sem jelölhetõ ki kárpótlásra
földalap, a fõvárosi Vízmûvek jelentõs kisajátítási miatt. Ez a
földtulajdonosok aranykoronáinak kényszerû csökkentésével jár, ezért a
szövetkezet csak részaránytulajdonosi földalappal rendelkezik. Miután nincs
kárpótlási földalap, így a Hivatal nincs kötelezve a földalapkijekölési
határozat meghozatalára.
Az 1993-ban megalakult Földkiadó Bizottság abban bízva, hogy a szövetkezet az
elõzõ évben a törvény elõírásai szerint eljárt, megkezdte munkáját a vonatkozó
törvények szerint, a Földhivatal terület-kimutatásaira támaszkodva.
A részaránytulajdonosok megbízása alapján, a saját idõbõl díjmentesen végzett,
aprólékos munka bejejõzõdött. A földek a tulajdonosokkal történt egyezségek
alapján, terhükre kimérésre kerültek az 1993.évi II törv. 7.§-ának 3. pontja
szerint.
A birtokba adást a szövetkezet azonban nem ismeri el. A földkiadási
határozatokat sorozatosan megfellebbezi, az F.M. Földmûvelésügyi Hivatala
pedig fellebbezési lehetõség nélkül megsemmisíti azokat és a Bizottságot Új
eljárásra kötelezi.
Határozatai indoklásában a Hivatal egyfelõl arra hivatkozik, hogy a Földkiadó
Bizottság nem rendelkezik jogerõs földalappal, hiszen azt a szövetkezetnek nem
adták di, másfelõl pedig a földkiadást a Budakörnyéki Bíróság elõtt folyó per
is akadályozza.
A szövetkezet elnöke az 1992. évi II. törvény figyelmen kívül hagyásával tehát
olyan pozíciót biztosított magának, hogy 1995. február 15-én, a
tulajdonosokkal történt haszonbérleti szerzõdéskötések nélkül, szövetkezeti
közgyûlési határozat mellõzésével 66 hektár területet bérbe adott 30 évre egy
amerikai vállalkozónak, aki a területet 1991 óta bérleti szerzõdés nélkül
használja.
A bérlõ 1994-ben anélkül, hogy legalább bérleti joggal rendelkezett volna, a
területre vonatkozóan, mûvelésbõl történõ kivonatást kezdeményezett a
Szentendrei Földhivatalnál.
A Hivatal az eredeti állapot visszaállítására kötelezte és ezt az állapotot a
bérlõ fellebezése után a Pest Megyei Földhivatal is megerõsítette.
Miután rájött, hogy ilyen módon nem tudja a földeket megszerezni, szerzõdést
kötött a szövetkezet elnökével, aki úgy gondolta, hogy egyszemélyben
rendelkezik a résztulajdonosok földjeivel. Ilyen háttérrel pert indított a
Pest Megyei Földhivatal határozata ellen. A Földkiadó Bizottság pedig a
földhivatal oldalán avatkozott be, azt támogatva, hogy a tulajdonba adás elõtt
ne történhessen meg a mûvelésbõl való kivonás.
A FM. Hivatal tehát azért nem engedi jogerõre emelkedni a földkiadási
határozatainkat, mert ha a mûvelésbõl kivonás megtörténik, akkor a
részaránytulajdonosok aranykorona értékeit tovább kell csökkenteni. Azonban ha
ez megtörténik a terület már nem lesz kiadható és a földjeik értéke a
szövetkezet vagyonába kerül. A Fõvárosi vízmûkisajátítások miatt a szigeten
már jelentõs tulajdont veszítettek az emberek, mert a földjeik értékét már nem
kapták meg. Az amerikai vállalkozó és a szövetketet elnöke részérõl jelenleg
folyó törvénytelen tulajdonszerzés nem zárulhat hivatali támogatással a
tulajdonosok kárára.
Hogyan legetséges az, hogy a mai napig részaránytulajdonosi földként
bejegyzett területeket a részaránytulajdonosok által megválasztott Földkiadó
Bizottság törvényes alapon nem tudja tulajdonba adni, ugyanakkor a szövetkezet
elnöke tulajdonosi és szövetkezeti meghatalmazás nélkül 30 évre bérleti
szerzõdést köthet, amit a Pest Megyei földmûvelésügyi Hivatal jogosnak ítél.
Hogy itáli meg a T. Országgyûlés és a Miniszter Úr azt a szövetkezeti elnököt,
aki a Földkiadó Bizottságot azért, mert kimérte a földeket, a tulajdonosokat
pedig azért, mert birtokba vették azt, a szövetkezet költségére
birtokháborítás címén bíróság elé citálja?
A földmérõ által a tulajdonosok költségére történt földkimérések jelzõkaróit
pedig kitárcsáztatja.
Budapest, 1995. november 20.
Tisztelettel:
dr. Szilágyiné Császár Terézia
KDNP