1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
TÖRVÉNYJAVASLAT
a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény
módosításáról
Elõadó:
Dr.Lakos László
földmûvelésügyi miniszter
Budapest, 1995. november
Törvényjavaslat
a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény
módosításáról
1. §
A szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4. §-
ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A szövetkezetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai."
2. §
A Tv. 6. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A szövetkezet alapítását az alapító tagok, illetve a jogi személy
alapító tagok képviselõinek részvételével tartott alakuló közgyûlés határozza
el."
3. §
A Tv. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Ha a szövetkezet fel nem osztható vagyont létesít, azt a szövetkezet
megszûnése vagy gazdasági társasággá történõ átalakulása esetén az
alapszabályban meghatározott szövetkezeti célra kell felhasználni. A
szövetkezeti célra adható állami támogatás igénybevételének feltételeként
jogszabály elõírhatja, hogy a támogatással létrehozott értéket a fel nem
osztható vagyon részeként kell kezelni, s azt a szövetkezet megszûnése vagy
gazdasági társasággá történõ átalakulása esetén a külön törvényben
meghatározott szövetkezeti célra kell fordítani."
4. §
A Tv. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az igazgatóság tagjává csak a szövetkezet tagja választható; az
alapszabály ettõl eltérõen rendelkezhet."
5. §
A Tv. 65. §-a a következõ mondattal egészül ki:
"Az e törvény hatálybalépését megelõzõen a szövetkezet és a tag között
létrejött munka-megállapodás idõtartamát a szövetkezeti tag részére a
munkaviszony jellegû jogviszony alapján járó juttatások szempontjából
figyelembe kell venni."
6. §
A Tv. a következõ alcímmel és 88/A.§-sal egészül ki:
"Részleges átalakulás
88/A. §
(1) Nem szûnik meg a szövetkezet, ha nem valamennyi tag lép be a
gazdasági társaságba.
(2) A részleges átalakulás során a vagyonmegosztásra, valamint a döntések
meghozatalára a szétválás és az átalakulás szabályait kell megfelelõen
alkalmazni."
7. §
A Tv. 89. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/A szövetkezet megszûnik, ha/
"b) más szövetkezettel egyesül, abba beolvad, szétválik vagy valamennyi
tag részvételével gazdasági társasággá alakul át;"
8. §
A Tv. 83. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Ezt követõen kell megtartani a korlátolt felelõsségû társaság elsõ
taggyûlését, illetve a részvénytársaság alakuló közgyûlését a gazdasági
társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályainak
megfelelõen."
9. §
A Tv. 85. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
/Az új gazdasági társaság törzstõkéjét (alaptõkéjét)/
"a) az alapításban résztvevõk szövetkezeti üzletrészeinek összértéke és"
10. §
A Tv. 91.§-ának második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A fel nem osztható vagyonra a 17.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezés
irányadó."
11. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A Tv. 65. §-ának e törvény 5. §-ával meghatározott rendelkezését csak
az e törvény hatálybalépése után megszûnt jogviszonyokra lehet alkalmazni.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Tv.
a) 4.§-ának (3) bekezdése;
b) 36.§-a (1) bekezdésének f) pontja;
c) 39. §-a;
d) 45. §-a (1) bekezdésének d) pontjából a "jogi személy tag képviselõjét
ez a jog nem illeti meg" mondatrész;
e) a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló
1991. évi IL. törvény 4. §-a (3) bekezdésének c) pontjából "ha ennek a tagok
és az alkalmazottak tulajdonba adásáról a szövetkezet közgyûlése az eljárás
kezdõ idõpontjáig határozott és a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okiratokat
is elkészítették" szövegrész.
5
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magyar mezõgazdaság társadalmi és gazdasági átalakulása 1992-tõl a
tulajdonviszonyokat rendezõ törvények végrehajtásával vette kezdetét.
A szövetkezetekre vonatkozó törvények alapján az ipari és mezõgazdasági
szövetkezeti vagyont teljes egészében az aktív és nyugdíjas tagok, valamint a
volt tagok, illetõleg örököseik között felosztották. A kárpótlási elemeket is
tartalmazó vagyonnevesítés fõként a mezõgazdasági szövetkezeteken belül
mûködési zavarokhoz, a vagyontulajdonosok között pedig érdekellentétek
kialakulásához vezetett, amelyek feloldása a mai napig nem sikerült.
A nemzetközi gyakorlatban nem ismeretlen a jogi személyek szövetkezete,
illetõleg a szövetkezeti elvek alapján mûködtetett szövetségek. Hazai
viszonylatban a bevezetést az is indokolja többek között, hogy privatizáció
alapján szövetkezeti tulajdonba került állami vállalatok szövetkezeti elvek
szerinti mûködtetése (egy tag - egy szavazat, fel nem osztható vagyon stb.)
során a tulajdonos szövetkezetek egyike se kerülhet monopol helyzetbe.
Ehhez is kapcsolódik azon szabályozás bevezetése, amely arra készteti a
szövetkezeteket, hogy fel nem osztható vagyont képezzenek, mert csak ennek
fejében juthatnak szövetkezeti célú állami támogatáshoz. A fel nem osztható
vagyon léte ugyanis erõsíti a szövetkezetet azáltal, hogy azt a szövetkezet
megszûnése, illetõleg gazdasági társasággá történõ átalakulása esetén is csak
szövetkezeti célra lehet fordítani.
A Törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja az említett kérdések
újraszabályozása, illetõleg annak kapcsán néhány jogtechnikai módosítás
végrehajtása.
RESZLETES INDOKOLAS
Az 1-2. §-hoz
A jogi személyek által alapítható szövetkezet létrehozásának lehetõségét
megteremtõ szabályok egyrészt már nem tartalmaznak korlátot a jogi és
természetes személyek részvétele vonatkozásában, másrészt a jogi személy tag
képviselõjét ruházzák fel alapítás esetére az egyébként a tagot megilletõ
jogosítványokkal.
A 3. §-hoz
A Javaslat deklarálja, hogy jogszabály az állami támogatás nyújtását a
fel nem osztható vagyon képzéséhez is kötheti, amelynek következtében a
támogatással létrehozott értéket a szövetkezet megszûnése vagy gazdasági
társasággá történõ átalakulása esetén a külön törvényben (a mezõgazdasági
támogatásokról szóló törvényi szintû szabályozásban) meghatározott
szövetkezeti célra kell majd fordítani. Természetesen a fel nem osztható
vagyon a szövetkezet tartozásainak kiegyenlítésekor egy tekintet alá esik a
szövetkezet egyéb vagyonával.
A 4. §-hoz
A jogi személyek által alapítható szövetkezetek esetén a jogi személy
képviselõje nem feltétlenül tagja az alapított szövetkezetnek, ezért szükséges
a tisztségviseléshez kötõdõ tagsági viszony meglétére vonatkozó szabály
oldása.
Az 5. §-hoz
A módosítás a korábbi szabályozás feszültségét oldja annak elõírásával,
hogy az Szvt. hatálybalépését megelõzõen a szövetkezet és a tag között
létrejött munka-megállapodás idõtartamát is figyelembe kell venni a
munkaviszony jellegû jogviszony alapján járó juttatások megállapításakor.
A 6. §-hoz
A szövetkezet gazdasági társasággá történõ átalakulásának szabályai
nehézkesek, s csak arra az esetre adnak eligazítást, amikor a szövetkezet
egésze átalakul. Létezik azonban olyan igény, amely csupán a szövetkezet egy
részének vonatkozásában veti fel az átalakulás gondolatát. E lehetõség
megteremtéséhez szükség van az ún. részleges átalakulás jogintézményének
bevezetésére. A Javaslat szerinti részleges átalakulás esetén a szövetkezet
nem szûnik meg. A szövetkezet tagságának, illetõleg üzletrész-tulajdonosainak
az a része pedig, amely a jövõben gazdasági társasági keretek között kíván
együttmûködni, nem kénytelen szétválást kezdeményezni, s a szétválást követõen
gazdasági társasággá alakulni, hanem ezt egy lépcsõben is megteheti. A
Javaslat szerint a részleges átalakulásra a szétválás és az átalakulás
szabályait kell megfelelõen alkalmazni. Ez azt jelenti tehát, hogy a gazdasági
társasággá átalakulással kapcsolatos döntést (ideértve a részleges
átalakulásra vonatkozó döntést is) az átalakulásra irányadó szavazati arányban
kell meghozni, a vagyonmegosztásra a szétválás szabályait kell alkalmazni a
szétválásra irányadó szavazati arányokkal, az új társaság megalakítását pedig
a Gt. szabályai szerint kell lefolytatni.
A 7. §-hoz
E rendelkezés a kizárólag jogi személyek részvételével mûködõ szövetkezet
létrehozásának lehetõségét megteremtõ szabályok, továbbá a részleges
átalakulás jogintézményének bevezetése kapcsán a szövetkezet megszûnésére
vonatkozó szabályt pontosítja akként, hogy a szövetkezet a gazdasági
társaságba történõ átalakulás esetén csak akkor szûnik meg, ha teljes
egészében átalakult, azaz ha a gazdasági társaságba valamennyi tag belépett.
A 8. §-hoz
A Javaslat egyértelmûvé teszi a szövetkezet gazdasági társasággá történõ
átalakulása kapcsán, hogy a társaság alapító ülésén az alapító taglétszám
szempontjából csak azokat kell figyelembe venni, akik a társaságba be kívánnak
lépni.
A 9. §-hoz
A Javaslat pontosítja a törvényszöveget akként, hogy az új gazdasági
társaság törzstõkéjébe (alaptõkéjébe) az alapításban résztvevõ szövetkezeti
tagok, illetõleg szövetkezeti üzletrész-tulajdonosok tulajdonában levõ
szövetkezeti üzletrészek összértéke számít bele, szemben a korábbi
"rendelkezésre álló" szövetkezeti üzletrészek összértékével, amely nehezen
értelmezhetõ volt.
A 10. §-hoz
A Javaslat a 17. § (3) bekezdésére utalással egyértelmûvé teszi, hogy a
szövetkezet fel nem osztható vagyonának az állami támogatással létrehozott
részét a külön törvényben meghatározott szövetkezeti célra kell felhasználni.
A 11. §-hoz
a) Az (1) bekezdés értelmében a Javaslat a módosítás hatálybalépését a
kihirdetést követõ nyolcadik napra teszi.
b) A (2) bekezdés egyértelmûvé teszi, hogy a Tv. 65. §-ának a Javaslat 5.
§-ával megállapított rendelkezését csak a Javaslat hatálybalépése után
megszûnt munkaviszony jellegû jogviszonyokra lehet alkalmazni.
c) A kizárólag jogi személyek által létrehozható szövetkezetek
lehetõségének megteremtésével összefüggésben értelmetlenné vált szabályokat
hatályon kívül kell helyezni [a (3) bekezdés a)-b) és d) pontjai]. Meg kell
szüntetni a gazdasági társaságok, illetõleg a szövetkezetek tisztségviselõire
vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok közötti, még meglévõ különbségeket [a
(3) bekezdés c) pontja].
A (3) bekezdés e) pontja pedig egyértelmûvé teszi, hogy nem tartozik a
felszámolás alatt álló szövetkezet vagyonába az a termõföld, amely nem került
egyik földalapba sem, illetõleg visszamaradt a kárpótlási földalapból,
függetlenül attól, hogy a szövetkezet közgyûlése annak a tagok, illetõleg az
alkalmazottak tulajdonba adásáról döntött-e már vagy nem.
szovind.doc.PósaE.