ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Visszavonta:1995. november 30.
Interpelláció!
Dr.Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 27.§-a és a Házszabály 90.§ (1) bekezdés
alapján Miniszterelnök Úrhoz az alábbi interpellációt intézem.
Nagykovácsi község telefon helyzete, Elsõ Hazai Távbeszálõ Rt. kontra KHVM és
MATÁV Rt.
címmel.
Az interpelláció alapját képezõ tányállás röviden:
1989-ben Nagykovácsi község lakosságának kezdeményezésére, a község
telefonhálózatának kiépítésére szervezõ munka kezdõdött, melynek eredményeként
zártkörû alapítással létrejött 1990. március 28-án az Elsõ Hazai Távközlési
Részvénytársaság. A Részvénytársaság alapítói voltak:
Nagykovácsi Községi Tanács; MONTAVID Mérnöki Részványtársaság; Magyar
Távközlési Vállalat Budapesti Távbeszélõ Igazgatósága; Apipharma GmbH valamint
a Postabank és Takarékpénztár Részvénytársaság. A társaság megalapításának
idõpontjában az alapítók szindikátusi szerzõdést kötöttek egymással, melyben a
cég létrehozásával és mûködtetésével kapcsolatos feladataikat és
kötelezettségeiket rögzítették. A fenti szerzõdés B. fejezet ( Magyar
Távközlési Vállalat által vállaltak )3./ pontja a következõ kötelezettséget
tartalmazza: " Az MTV Budapesti Távbeszélõ Igazgatósága az Elsõ Hazai
Távközlési Részványtársaság megalakulását követõen megbízási szerzõdést köt a
társasággal, melyben megbízza mindazon tervezési és kivitelezési munkák
lebonyolításával, melyek szükségesek ahhoz, hogy a megépülõ nagykovácsi
telefonhálózat üzemeltetése - A budapesti egységes-hálózat részeként -
biztosítható legyen."
Az E. fejezet ( Közös megállapodások ) 1./ pontja:" A szerzõdõ felek rögzítik,
hogy a társaság által megépítendõ és üzemeltetendõ távbeszélõ hálózat a
budapesti egységes hálózat részeként
-illeszkedik az egységes országos hálózathoz,
-csatlakozik az országos és nemzetközi hálózathoz,
- mûszakilag és formailag együttmûködik a meglévõ távközlési hálózattal.
A fenti szerzõdések megkötése után az Elsõ Hazai Távbeszélõ Rt. alapító
okiratában szereplõ 4211 EÁOR tevékenységi körben megjelölt Posta és
távközlési tevékenység ellátására a KÖHÉM 150627/1990. számon engedélyt adott.
Az államigazgatási jogkörben kibocsátott miniszteri határozat engedélyezi:
-" hogy az Elsõ Hazai Távközlési Részvénytársaság Nagykovácsi Község
közigazgatási területén a Magyar Távközlési Vállalat vezetékes távközlési
hálózatához csatlakozó vezetékes távközlési összeköttetést létesítsen, azt
üzemben tartsa és azon szolgáltasson.
Az engedélyt az alábbi feltételek mellett adom:
a.) A Részvénytársaságnak fenti tevékenységével kapcsolatos mûködése
idõtartama alatt minden tekintetben meg kell felelnie a hatályos
jogszabályoknak./ Amennyiben a postáról és távközlésrõ szóló 1964. év II.
törvényt új törvény váltja fel és az új törvénynek a távközlési
szolgáltatásokra vonatkozó feltételei alapvetõen eltérnek a jelenleg hatályos
rendelkezésektõl, engedélyemet felülvizsgálom és azt - a Részvénytársaság
mûködését hátrányosan nem érintõen módosítom, kiegészítem."
A szervezõ munka során is, majd az Elsõ Hazai Távbeszélõ Rt. megalakulását
megelõzõen és mûködésének megkezdését követõen a telefonhálózat kiépítéséhez
anyagilag hozzájáruló állampolgároknak a telefonvonalhoz fûzõdõ tulajdonjogát
elismerte, a lakosság ezzel a jogával rendszeresen élt is. Az Elsõ Hazai
Távbeszélõ Rt. Nagykovácsi Község közigazgatási területén üzemeltetett
telefonhálózat Budapest telefonhálózatának szerves részeként budapesti
hívószámokkal rendelkezve mûködött. Erre a kedvezõ helyzetre számos
vállalkozás telepedett le a községben - pl. számos cég - mely vállalkozások
jótékonyan hatottak a helyi gazdasági élet fellendülésére.
A fenti vázolt helyzet után lépett hatályba az 1992. évi LXXII. törvény a
távközlésrõl, 26/1993. (IX.9.) KHVM rendelet a közcélú távbeszélõ
szolgáltatások díjáról.
Az Elsõ Hazai Távközlési Rt.-ben idõközben bekövetkezett tulajdonosi
változások folyamán a Magyar Távközlési Vállalat jogutódjaként fellépõ MATÁV
RT. 50%-os tulajdonosi részesedést szerzett. A MATÁV Rt. mint a Magyar
Távközlési Vállalat jogutódja, jogfolytonosan köti az 1990. március 28-án
kötött társasági - valamint szindikátusi szerzõdés.
Az 1992. évi LXXII. törvény már nem ismeri a tulajdonosi jogon alapuló
szolgáltatási szerzõdést, csupán az elõfizetõ szerzõdést említi, melyhez nem
fûzõdnek tulajdonosi jogosultságok. A fenti törvény sérti a szerzõdésekben
valamint az engedély alapján megszerzett tulajdonosi jogosultságokat, egyben
összeütközik az alkotmány 9.§(1) és (2) bekezdésében foglaltakkal.
[ 9.§ (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdság, amelyben a köztulajdon és
a magántulajdon egyenjogú és egyenlõ védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a
gazdasági verseny szabadságát.]
Az EHT Rt. alapítói által kötött társasági szerzõdés valamint a létesítésre és
mûködésre vonatkozó szindikátusi szerzõdés, valamint a KÖHÉM által
150627/1990. számon az Rt. javára kiadott engedély tartalmával élesen
szembenáll a 26/1993. (XI.9.) KHVM rendelet, mely Nagykovácsi községet egy
tollvonással budapesti körzetbõl a 36-os Szentendrei körzethez csatolja. A
csatolás tényét úgy jelöli, hogy a település - Nagykovácsi - ideiglenesen
Budapesthez van bekötve. A fenti struktúra tervbõl kiderül, hogy a KHVM
figyelmen kívül hagyja a KÖHÉM 150627/1990. számon kiadott engedélyében
meghatározott feltételeket, miszerint ha az új törvénynek a távközlési
szolgálatokra vonatkozó feltételei alapvetõen eltérnek a jelenleg hatályos
rendelkezésektõl, engedélyemet felülvizsgálom és azt - a Részvénytársaság
mûködését hátrányosan nem érintõen - módosíthatom, kiegészíthetem. Ennek
ellenére a KHVM a Nagykovácsi Község közigazgatási területén mûködõ hálózatot
mind az Rt. mind a Község, mind az ott lakók érdekeinek jelentõs sérelme
mellett hátrányosan módosítja, más körzetbe és más díjövezetbe sorolva a
korábban budapesti hívószámmal rendelkezõ szolgáltatási és elõfilzetõi
szerzõdést aláíró telefon tulajdonosokat. Véleményünk szerint ez a rendelet
nemcsak a szerzõdésekkel, az engedéllyel áll összeüttközésben hanem sérti az
1987 évi XI. a jogalkotásról szóló törvény II. fejezet 17.§-tól a 20.§-ig
tartalmazó elõírásokat, valamint gátolja az alkotmány 9.§ (1) és (2)
bekezdésének érvényesülését illetõleg érvényesítését.
A fenti jogszabályi összeütközések és törvénysértések mellett a fenti 1992.évi
LXXII. törvény valamint a 26/1993. (IX.9.) KHVM rendelet és az ehhez
kapcsolódó 30/1993. (XI.23.) KHVM rendlet a Nagykovácsi Községben
telefonvonallal rendelközõ magánszemélyek, vállalkozások illetõleg intézmények
érdekeit jelentõsen sérti, azáltal hogy ezen hívószámok kikerülnek a rendelet
folytán a budapesti hálózatból, ezzel egyidejûleg a budapesti telefonkönyvbõl
is, és a sérelmes rendelet hatására más díjövezetbe átsorolva magasabb
beszélgetési díj megfizetésére lesznek kötelezve, valamint átkerülnek a
szentendrei vidéki telefonkönyvbe. A sérelmezett KHVM rendelet a
struktúraterve ezzel az intézkedéssel mind Nagykovácsi Község közigazgatási
területén telefonnal rendelkezõ akár magán - vagy jogi személy számára
jelentõs vagyoni és nem vagyoni károkat okoz. Vajon a KHVM hajlandó-e ezeket a
most még fel nem mérhetõ vagyoni és nem vagyoni károkat - melynek értéke több
tízmilliós nagyságrendekre rúg - a károsultak részére megtéríteni? Nem
beszélve azokról a károkról, melyek a hívószám változás folytán
üzletvesztést, piacvesztést, költségnövekedést, marketing módosítást, reklám
szerzlõdések elvesztését vagy módosítását és még be nem látható joghátrányokat
és károkat eredményeznek az érintetteknek. Ebbõl is látszik, hogy a KHVM a
26/1993. (IX.9.) megalkotásánál figyelmen kívül hagyta az 1987. évi XI.
TÖRVÉNY 17.§-TÓL A 20.§-ig terjedõ elõírásokat ("A jogszabály megalkotása
elõtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a szabályozni
kívánt társadalmi gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek
érvényesülését, az érdek- összeütközések feloldásának a lehetõségét, meg kell
vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit." " A
jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti
szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítsésébe,
amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetõleg társadalmi
viszonyokat érintik.")
Vajon a történt vagyoni és nem vagyoni károkért melyet a KHVM rendelete
idézett elõ - , mely csupán a MATÁV Rt. érdekeit szolgálja nagyobb
díjbevételek elõmozdításával, illetõleg az EHT Rt. által többnyire lakossági
hozzájárulásból kivitelezett saját tulajdonú hálózatnak egy vonással a MATÁV
Rt. részére történõ bekebelezésével, - ki a felelõs és azt ki fogja a
károsultak részére megtéríteni? Mivel a vállalkozások része a kedvezõ
budapesti hívószám miatt létesített székhelyet illetõleg központot Nagykovácsi
Községben ezen cégek elveszítik a telefon szám módosulása következtében az
elõnyeiket, ügyfélkörük jelentõs részét, nem beszélve egy esetleges költséges
székhelyváltozásról.
Budapest, 1995. november 28.
Sándorffy Ottó
FKGP