1
Magyar Köztársaság Kormánya
H/ 1760. számú
országgyûlési határozati javaslat
a Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság között a beruházások ösztönzésérõl
és kölcsönös védelmérõl Budapesten, 1994. december 7-én aláírt Megállapodás
megerõsítésérõl
Elõadó: Dr. Bokros Lajos
pénzügyminiszter
Budapest, 1995. november
Az Országgyûlés ............/1995.(...........) OGY
határozata a Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság
között a beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl
Budapesten, 1994. december 7-én aláírt Megállapodás
megerõsítésérõl
Az Országgyûlés
1. a Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság között a beruházások
ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl Budapesten, 1994. december 7-én
aláírt Megállapodást e határozattal megerõsíti;
2. felkéri a külügyminisztert, hogy a megerõsítésrõl diplomáciai úton tájé-
koztassa a kazah felet.
MEGÁLLAPODÁS
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
ÉS A
KAZAH KÖZTÁRSASÁG
KÖZÖTT
A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRÕL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRÕL
A Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság (a továbbiakban "Szerzõdõ Felek"),
attól az óhajtól vezetve, hogy a gazdasági együttmûködést mindkét Állam javára
erõsítsék,
azzal a szándékkal, hogy kedvezõ feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az
egyik Állam beruházóinak beruházásaihoz a másik Állam területén,
annak tudatában, hogy a beruházásoknak a jelen Megállapodással összhangban
történõ elõmozdítása és kölcsönös védelme ösztönzi az üzleti kezdeményezéseket
ezen a területen,
megállapodtak a következõkben:
1. cikk
Meghatározások
A Megállapodás alkalmazásában:
1. A "beruházás" kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket,
melyet az egyik Szerzõdõ Fél valamely beruházója gazdasági tevékenységgel
összefüggõen fektetett be a másik Szerzõdõ Fél területén ez utóbbi
törvényeivel és jogszabályaival összhangban, és különösen - de nem
kizárólag - a következõket jelenti:
a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, mint
például a jelzálogot, a zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat;
b) a részvényeket, üzletrészeket és vállalati kötvényeket, illetve a
társasági érdekeltség egyéb formáit;
c) olyan pénzköveteléseket, vagy gazdasági értékkel bíró teljesítés
nyújtásra vonatkozó követeléseket, amelyek beruházáshoz kapcsolódnak;
d) a szellemi tulajdonhoz fûzõdõ jogokat, ideértve a beruházáshoz
kapcsolódó szerzõi jogokat, védjegyeket, szabadalmakat, ipari mintákat,
technológiákat, know-how-t, kereskedelmi titkokat, kereskedelmi neveket
és a goodwill-t;
e) minden jogszabály vagy szerzõdés keretében biztosított jogot és
jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve a
természeti erõforrások kutatására, kitermelésére, mûvelésére vagy
kiaknázására vonatkozó koncessziókat.
A vagyoni érték beruházási formájának késõbbi megváltozása nem érinti annak
beruházás jellegét.
2. A "beruházó" kifejezés minden olyan természetes vagy jogi személyt jelent,
aki a másik Szerzõdõ Fél területén beruházást eszközöl.
a) A "természetes személy" kifejezés azt a természetes személyt jelenti,
aki bármelyik Szerzõdõ Fél állampolgára annak jogszabályai értelmében.
b) A "jogi személy" kifejezés, mindkét Szerzõdõ Fél tekintetében, mindazon
jogalanyokat jelenti, amelyeket az adott Szerzõdõ Fél jogszabályaival
összhangban alapítottak és jogi személynek ismernek el. A Magyar
Köztársaság esetében ez a kifejezés vonatkozik minden olyan személyi
egyesülésre is, mely nem rendelkezik jogi személyiséggel, de a magyar
jogszabályok szerint társaságnak tekintendõ.
3. A "hozam" kifejezés a beruházásból pénzben vagy természetben származó
értéket jelenti, és magában foglalja - különösen, de nem kizárólag - a
nyereséget, kamatot, tõkenyereséget, részvényt, osztalékot, jogdíjakat vagy
egyéb díjakat.
2. cikk
A beruházások ösztönzése és védelme
1. Mindkét Szerzõdõ Fél ösztönzi és kedvezõ feltételeket biztosít a másik
Szerzõdõ Fél beruházói számára ahhoz, hogy területén beruházásokat
eszközöljenek, és törvényeivel és jogszabályaival összhangban lehetõvé teszi
az ilyen beruházások létrehozását.
2. Bármelyik Szerzõdõ Fél beruházója által eszközölt beruházások a másik
Szerzõdõ Fél területén igazságos és méltányos bánásmódban részesülnek,
továbbá teljes körû védelmet és biztonságot élveznek.
3. cikk
Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás
1. Mindkét Szerzõdõ Fél saját területén a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak
beruházásait és hozamait olyan bánásmódban részesíti, amely igazságos és
méltányos és nem kedvezõtlenebb, mint a saját beruházói beruházásainak és
hozamainak, illetve bármely harmadik állam beruházói beruházásainak és
hozamainak biztosított bánásmód közül a kedvezõbb.
2. Mindkét Szerzõdõ Fél saját területén a másik Szerzõdõ Fél beruházóit olyan
bánásmódban részesíti beruházásaik irányítása, fenntartása, használata,
élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely igazságos és
méltányos és nem kedvezõtlenebb, mint a saját beruházói vagy bármely
harmadik állam beruházói számára biztosított bánásmód közül a kedvezõbb.
3. E cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetõk úgy, mintha
az egyik Szerzõdõ Felet arra köteleznék, hogy a másik Szerzõdõ Fél
beruházóira bármilyen olyan elbánásnak, preferenciának vagy kiváltságnak az
elõnyeit kiterjessze, amelyet az elõbbi Szerzõdõ Fél a következõk alapján
nyújthat:
a) hogy tagja vagy tagjává válik valamely vámuniónak, vagy
szabadkereskedelmi övezetnek, vagy pénzügyi uniónak, vagy részese vagy
részesévé válik az ilyen uniók, intézmények létrehozásához vezetõ
hasonló nemzetközi megállapodásoknak, vagy a regionális együttmûködés
más formáinak;
b) bármely nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely egészben vagy
fõként az adózással kapcsolatos.
4. cikk
Kártalanítás veszteségekért
1. Ha bármelyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásai háború, fegyveres
összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás, vagy
egyéb hasonló esemény miatt a másik Szerzõdõ Fél területén veszteséget
szenvednek, az utóbbi Szerzõdõ Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás
vagy egyéb rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti azokat, amely
nem kedvezõtlenebb annál, amelyet az utóbbi Szerzõdõ Fél saját beruházóinak
vagy bármely harmadik állam beruházóinak biztosít.
2. Nem érintve a jelen cikk 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerzõdõ Fél
azon beruházói számára, akik a fenti bekezdésben foglalt események kapcsán
a másik Szerzõdõ Fél területén veszteségeket szenvednek abból kifolyólag,
hogy
a) tulajdonukat a másik Szerzõdõ Fél erõi, illetve hatóságai igénybe
vették,
b) tulajdonukat a másik Szerzõdõ Fél erõi, illetve hatóságai
megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy
szükséghelyzet miatt került sor,
igazságos és megfelelõ kárpótlást kell nyújtani az igénybevétel idõszaka
alatt elszenvedett vagy a tulajdon megsemmisülése következtében elõállt
veszteségeikért. Az ezzel kapcsolatos kifizetéseket szabadon átváltható
pénznemben szabadon és késedelem nélkül kell átutalni.
5. cikk
Kisajátítás
1. Egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásait sem államosíthatják,
sajátíthatják ki vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerzõdõ Fél
területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással
(a továbbiakban "kisajátítás"), kivéve, ha az közérdekbõl történik. A
kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektõl mentesen, megfelelõ törvényes
eljárás keretében kell végrehajtani, és egyidejûleg rendelkezni kell az
azonnali, megfelelõ és tényleges kártalanítás megfizetésérõl. A
kártalanításnak egyenértékûnek kell lennie a beruházásnak a kisajátítást,
illetve a közelgõ kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelõzõ
idõpontban érvényes piaci értékével, tartalmaznia kell a kisajátítás
idõpontjától számított kamatokat, késedelem nélkül teljesítendõnek, továbbá
ténylegesen hozzáférhetõnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon
átutalhatónak kell lennie.
2. Az érintett beruházónak joga van az intézkedést hozó ezen Szerzõdõ Fél
bírói vagy egyéb független hatósága által az ügyét, és beruházásának az e
cikkben rögzített elvekkel összhangban történõ értékelését haladéktalanul
felülvizsgáltatni.
3. A jelen cikk 1. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók akkor is, amikor
valamelyik Szerzõdõ Fél egy olyan társaság vagyonát sajátítja ki, amely
ezen Szerzõdõ Fél területének bármely részén a hatályos jogszabályok
alapján jött létre, illetve került bejegyzésre, és amelyben a másik
Szerzõdõ Fél beruházói üzletrészekkel bírnak.
6. cikk
Átutalások
1. A Szerzõdõ Felek garantálják a beruházásokkal és a hozamokkal kapcsolatos
kifizetések szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak szabadon átváltható
pénznemben kell történniük, korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül. Az
ilyen átutalások különösen - de nem kizárólag - a következõket foglalják
magukban:
a) a tõkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított
pótlólagos összegeket;
b) a nyereséget, kamatot, osztalékot és más folyó jövedelmet;
c) a hitelek visszafizetésére szolgáló összegeket;
d) a jogdíjakat és egyéb díjakat;
e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket;
f) a természetes személyek keresetét azon Szerzõdõ Fél jogszabályainak és
rendelkezéseinek megfelelõen, amelyben a beruházás megvalósult.
2. A jelen Megállapodás alkalmazásában érvényes árfolyamnak - eltérõ
megegyezés hiányában - az átutalás idõpontjában az adott ügyletekre
vonatkozó hivatalos átváltási árfolyam tekintendõ.
7. cikk
Jogutódlás
1. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik
Szerzõdõ Fél területén megvalósult beruházásra vonatkozóan biztosított
garancia keretében saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi
Szerzõdõ Fél elismeri:
a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átszállását az elõbbi
Szerzõdõ Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az annak országában
érvényes valamely jogszabály vagy jogügylet útján, valamint
b) hogy az elõbbi Szerzõdõ Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a jogutódlás
címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek
érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos
kötelezettségeket.
2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti
jogait és követeléseit.
8. cikk
Az egyik Szerzõdõ Fél és a másik Szerzõdõ Fél beruházója közötti beruházási
viták rendezése
1. Az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél közötti, az utóbbi
Szerzõdõ Fél területén lévõ beruházással kapcsolatos vitákat a vitában álló
feleknek tárgyalások útján kell egymással rendezniük.
2. Ha az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél közötti vita
ily módon hat hónapon belül nem rendezhetõ, az érintett beruházónak jogában
áll az ügyet beterjeszteni:
a) a Washingtonban 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, az Államok és
Más Államok Természetes és Jogi Személyei Közötti Beruházási Vitákról
szóló Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint a Beruházási Viták
Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), amennyiben mindkét
Szerzõdõ Fél részesévé vált az Egyezménynek,
b) vagy pedig olyan választottbíróhoz illetve olyan nemzetközi ad hoc
választottbírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi
Jogi Bizottságának (UNCITRAL) Választottbírósági Szabályai szerint jött
létre. A vitában álló felek írásban megegyezhetnek ezen Szabályok
módosításában. A bírósági döntés végleges és kötelezõ a vitában
résztvevõ mindkét fél számára.
9. cikk
A Szerzõdõ Felek közötti viták rendezése
1. A Szerzõdõ Felek között jelen Megállapodás értelmezésével vagy
alkalmazásával kapcsolatosan felmerült vitákat lehetõség szerint
konzultációk, illetve tárgyalások útján kell rendezni.
2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhetõ, azt bármelyik
Szerzõdõ Fél kérésére a jelen cikk rendelkezései szerinti választottbíróság
elé kell terjeszteni.
3. A választottbíróságot minden egyes esetben a következõ módon kell
megalakítani: A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétõl
számított két hónapon belül mindkét Szerzõdõ Fél kijelöli a bíróság egy-egy
tagját. Ezen két tagnak azután egy harmadik Állam állampolgárát kell
kiválasztania, akit a két Szerzõdõ Fél jóváhagyása után a bíróság elnökévé
(a továbbiakban "elnök") kell kijelölni. A bíróság elnökét a két másik tag
kijelölésének idõpontjától számított három hónapon belül ki kell jelölni.
4. Amennyiben a jelen cikk 3. bekezdésében meghatározott határidõkön belül a
szükséges kijelölések nem történtek meg, úgy a Nemzetközi Bíróság elnökét
lehet felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság
elnöke valamelyik Szerzõdõ Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok
akadályozza az említett tisztség ellátásában, az alelnököt kell felkérni
a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerzõdõ Fél
állampolgára, vagy õ is akadályoztatva van az említett tisztség
ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidõs tagját kell felkérni a
kijelölések megtételére, aki egyik Szerzõdõ Félnek sem állampolgára.
5. A választottbíróság döntését egyszerû szavazattöbbséggel hozza. Ez a döntés
kötelezõ érvényû. Mindkét Szerzõdõ Fél viseli az általa választott bírónak,
valamint a bírósági eljárásban való képviseletének a költségeit; az elnök
költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerzõdõ Felek egyenlõ arányban
viselik. Eljárási szabályait a bíróság maga határozza meg.
10. cikk
Egyéb szabályok és különleges kötelezettségek alkalmazása
1. Amennyiben valamely ügyre egyaránt vonatkoznak a jelen Megállapodás és
valamely olyan más nemzetközi egyezmény rendelkezései, melynek mindkét
Szerzõdõ Fél részese, úgy ezen Megállapodás egyetlen rendelkezése nem
akadályozhatja meg sem a Szerzõdõ Feleket, sem a másik Szerzõdõ Fél területén
beruházással bíró beruházóikat abban, hogy az ügyükre nézve kedvezõbb
szabályozás elõnyeit élvezzék.
2. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél törvényei és rendelkezései vagy más
különleges szerzõdéses rendelkezései a másik Szerzõdõ Fél beruházói számára
kedvezõbb bánásmódot biztosítanak, mint a jelen Megállapodás, úgy a
kedvezõbbet kell alkalmazni.
11. cikk
A megállapodás hatálya
A jelen Megállapodás rendelkezései az egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak a másik
Szerzõdõ Fél területén 1991. december 16-a után eszközölt beruházásaira
érvényesek.
12. cikk
Hatálybalépés, idõbeli hatály
1. A Szerzõdõ Felek értesítik egymást arról, hogy a Megállapodás
hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek. A
Megállapodás a második értesítés idõpontjában lép hatályba.
2. Jelen Megállapodás tíz évig marad hatályban, és azt követõen is mindaddig
hatályban marad, amíg az egyik Szerzõdõ Fél az eredeti vagy bármelyik
késõbbi idõszak lejárta elõtt egy évvel írásban nem tájékoztatja a másikat
arról a szándékáról, hogy a Megállapodást fel kívánja mondani.
3. A jelen Megállapodás felmondása elõtti idõszakban megvalósított beruházások
tekintetében a Megállapodás rendelkezései a felmondást követõ további tíz
évig érvényben maradnak.
ENNEK HITELÉÜL a kellõ felhatalmazással rendelkezõ alulírottak a Megállapodást
aláírták.
KÉSZÜLT két eredeti példányban, Budapesten , 1994. december 7. napján,
magyar, kazah, orosz és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.
Eltérõ értelmezés esetén az angol nyelvû szöveg az irányadó.
A Magyar Köztársaság A Kazah Köztársaság
nevében nevében
I N D O K O L Á S
A Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság között a beruházások ösztönzésérõl
és kölcsönös védelmérõl Budapesten, 1994. december 7-én aláírt Megállapodás
törvényhozás tárgyát érinti, ezért megerõsítéséhez az Országgyûlés döntése
szükséges, amely országgyûlési határozat formájában történik.