1
Magyar Köztársaság Kormánya
H/1763.. számú
országgyûlési határozati javaslat
a Magyar Köztársaság és a Moldovai Köztársaság között a beruházások
ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl Budapesten, 1995. április 19-én aláírt
Megállapodás megerõsítésérõl
Elõadó: Dr. Bokros Lajos
pénzügyminiszter
Budapest, 1995. november
Az Országgyûlés ............/1995.(...........) OGY
határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai
Köztársaság között a beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös
védelmérõl Budapesten, 1995. április 19-én aláírt
Megállapodás megerõsítésérõl
Az Országgyûlés
1. a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság között a
beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl Budapesten, 1995. április
19-én aláírt Megállapodást e határozattal megerõsíti;
2. felkéri a külügyminisztert, hogy a megerõsítésrõl diplomáciai úton tájé-
koztassa a moldovai felet.
MEGÁLLAPODÁS
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG
KÖZÖTT
A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRÕL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRÕL
A Magyar Köztársaság és a Moldovai Köztársaság (a továbbiakban "Szerzõdõ
Felek")
attól az óhajtól vezetve, hogy a gazdasági együttmûködést mindkét Állam javára
erõsítsék,
azzal a szándékkal, hogy kedvezõ feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az
egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásaihoz a másik Szerzõdõ Fél területén,
annak tudatában, hogy a beruházásoknak a jelen Megállapodással összhangban
történõ elõmozdítása és kölcsönös védelme ösztönzi az üzleti
kezdeményezéseket ezen a területen,
megállapodtak a következõkben:
1. cikk
Meghatározások
A Megállapodás alkalmazásában:
1. A "beruházás" kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket,
melyet az egyik Szerzõdõ Fél valamely beruházója gazdasági tevékenységgel
összefüggõen fektetett be a másik Szerzõdõ Fél területén ez utóbbi
törvényeivel és jogszabályaival összhangban, és különösen - de nem
kizárólag - a következõket jelenti:
a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, mint
például a jelzálogot, a zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat;
b) a részvényeket, üzletrészeket és vállalati kötvényeket, illetve a
társasági érdekeltség egyéb formáit;
c) olyan pénzköveteléseket vagy gazdasági értékkel bíró teljesítés
nyújtásra vonatkozó követeléseket, amelyek beruházáshoz kapcsolódnak,
d) a szellemi tulajdonhoz fûzõdõ jogokat, ideértve a beruházáshoz
kapcsolódó szerzõi jogokat, védjegyeket, szabadalmakat, ipari
mintákat, technológiákat, know-how-t, kereskedelmi titkokat,
kereskedelmi neveket és a good-will-t;
e) minden jogszabály vagy szerzõdés keretében biztosított jogot és
jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve a
természeti erõforrások kutatására, kitermelésére, mûvelésére vagy
kiaknázására vonatkozó koncessziókat.
A vagyoni érték beruházási formájának késõbbi megváltozása nem érinti
annak beruházási jellegét.
2. A "beruházó" kifejezés minden olyan természetes vagy jogi személyt jelent,
aki a másik Szerzõdõ Fél területén beruházást eszközöl.
a) A "természetes személy" kifejezés azt a természetes személyt jelenti,
aki bármelyik Szerzõdõ Fél állampolgára annak hatályos jogszabályai
értelmében.
b) A "jogi személy" kifejezés mindkét Szerzõdõ Fél esetében mindazon
jogalanyokat jelenti, melyek az adott Szerzõdõ Fél jogszabályaival
összhangban jogi személyként jöttek létre, illetve kerültek bejegyzésre.
A Magyar Köztársaság esetében ez a kifejezés vonatkozik minden olyan
személyi egyesülésre is, mely nem rendelkezik jogi személyiséggel, de a
magyar jogszabályok szerint társaságnak tekintendõ.
3. A "hozam" kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti és magában
foglalja - különösen, de nem kizárólagosan - a nyereséget, kamatot,
tõkenyereséget, osztalékot, jogdíjakat vagy egyéb díjakat.
2. cikk
A beruházások elõsegítése és védelme
1. Mindkét Szerzõdõ Fél bátorítja és kedvezõ feltételeket biztosít a másik
Szerzõdõ Fél beruházói számára ahhoz, hogy beruházásokat eszközöljenek a
területén, és törvényeivel és jogszabályaival összhangban lehetõvé teszi az
ilyen beruházások létrehozását.
2. Bármelyik Szerzõdõ Fél beruházója által eszközölt beruházások
számára a másik Szerzõdõ Fél a területén igazságos és méltányos bánásmódot
biztosít, továbbá teljes körû védelmet és biztonságot nyújt.
3. cikk
Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás
1. Mindkét Szerzõdõ Fél a területén a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak a
beruházásait és hozamait olyan bánásmódban részesíti, amely igazságos és
méltányos és nem kedvezõtlenebb, mint a saját beruházói beruházásainak és
hozamainak, illetve bármely harmadik állam beruházói beruházásainak és
hozamainak biztosított bánásmód közül a kedvezõbb.
2. Mindkét Szerzõdõ Fél a területén a másik Szerzõdõ Fél beruházóit olyan
bánásmódban részesíti a beruházásaik irányítása, fenntartása, használata,
élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely igazságos és
méltányos és nem kedvezõtlenebb, mint a saját beruházói vagy bármelyik
harmadik állam beruházói számára biztosított bánásmód közül a kedvezõbb.
3. E cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetõk úgy, hogy az
egyik Szerzõdõ Felet arra kötelezik, hogy kiterjessze a másik Szerzõdõ Fél
beruházóira bármilyen olyan bánásmódnak, preferenciának vagy kiváltságoknak
az elõnyeit, amelyet az elõbbi Szerzõdõ Fél a következõk alapján nyújthat:
a) hogy tagja vagy tagjává válik valamely vámuniónak, vagy
szabadkereskedelmi övezetnek, vagy pénzügyi uniónak, vagy részese vagy
részesévé válik az ilyen uniók, intézmények létrehozásához vezetõ
hasonló nemzetközi megállapodásnak, vagy a regionális együttmûködés más
formáinak;
b) bármely nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely egészben vagy
nagyrészt az adózással kapcsolatos.
4. cikk
Kártalanítás veszteségekért
1. Ha bármelyik Szerzõdõ Fél beruházóinak a beruházásai háború, fegyveres
összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás, vagy
egyéb hasonló esemény miatt a másik Szerzõdõ Fél területén veszteséget
szenvednek, az utóbbi Szerzõdõ Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás
vagy egyéb rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti azokat, amely
nem kedvezõtlenebb annál, amelyet az utóbbi Szerzõdõ Fél saját beruházóinak
vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosít.
2. Nem érintve a jelen cikk 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerzõdõ
Fél azon beruházói számára, akik a fenti bekezdésben foglalt események
kapcsán a másik Szerzõdõ Fél területén veszteségeket szenvednek abból
kifolyólag, hogy
a) tulajdonukat a másik Szerzõdõ Fél erõi, illetve hatóságai igénybe
vették,
b) tulajdonukat a másik Szerzõdõ Fél erõi, illetve hatóságai
megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy a helyzet
szükségszerûsége miatt került sor,
igazságos és megfelelõ kárpótlást kell nyújtani az igénybevétel idõszaka
alatt elszenvedett vagy a tulajdon megsemmisülése következtében elõállt
veszteségeikért. Az ezzel kapcsolatos kifizetéseket szabadon átváltható
pénznemben szabadon és késedelem nélkül kell átutalni.
5. cikk
Kisajátítás
1. Egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásait sem államosíthatják,
sajátíthatják ki vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerzõdõ Fél
területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással
(a továbbiakban "kisajátítás"), kivéve a közérdeket. A kisajátítást
hátrányos megkülönböztetésektõl mentesen, megfelelõ törvényes eljárás
keretében kell végrehajtani és egyidejûleg rendelkezni kell az azonnali,
megfelelõ és tényleges kártalanítás megfizetésérõl. A kártalanításnak
egyenértékûnek kell lennie a beruházásnak a kisajátítást, illetve a közelgõ
kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelõzõ idõpontban érvényes
piaci értékével, tartalmaznia kell a kisajátítás idõpontjától számított
kamatokat, késedelem nélkül teljesítendõnek, továbbá ténylegesen
hozzáférhetõnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon átutalhatónak
kell lennie.
2. Az érintett beruházónak joga van az intézkedést hozó ezen Szerzõdõ Fél
bírói vagy egyéb független hatósága által az ügyét, és beruházásának az e
cikkben rögzített elvekkel összhangban történõ értékelését
felülvizsgáltatni.
3. A jelen cikk 1. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók akkor is, amikor
valamelyik Szerzõdõ Fél egy olyan társaság vagyonát sajátítja ki, amely
ezen Szerzõdõ Fél területének bármely részén az érvényes jogszabályok
alapján jött létre, illetve került bejegyzésre és amelyben a másik Szerzõdõ
Fél beruházói üzletrészekkel bírnak.
6. cikk
Átutalások
1. A Szerzõdõ Felek garantálják a beruházásokkal és a hozamokkal kapcsolatos
kifizetések szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak szabadon átváltható
pénznemben kell történniük, bármely korlátozás és indokolatlan késedelem
nélkül. Az ilyen átutalások különösen - de nem kizárólag - a következõket
foglalják magukban:
a) a tõkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított
pótlólagos összegeket;
b) a nyereséget, kamatot, osztalékot és az egyéb folyó bevételt;
c) a hitelek visszafizetésére szolgáló összegeket,
d) a jogdíjakat és egyéb díjakat;
e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket;
f) a természetes személyek keresetét azon Szerzõdõ Fél jogszabályainak és
rendelkezéseinek megfelelõen, amelyben a beruházás megvalósult.
2. A jelen Megállapodás tekintetében érvényes árfolyamnak - eltérõ megegyezés
hiányában - az átutalás idõpontjában az adott ügyletekre vonatkozó
hivatalos átváltási árfolyam tekintendõ.
7. cikk
Jogutódlás
1. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik
Szerzõdõ Fél területén megvalósult beruházásra vonatkozóan biztosított
garancia keretében saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi
Szerzõdõ Fél elismeri:
a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átszállását az elõbbi
Szerzõdõ Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az annak országában
érvényes valamely jogszabály vagy jogügylet útján, valamint
b) hogy az elõbbi Szerzõdõ Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a jogutódlás
címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek
érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos
kötelezettségeket.
2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti
jogait és követeléseit.
8. cikk
Az egyik Szerzõdõ Fél és a másik Szerzõdõ Fél beruházója közötti beruházási
jogviták rendezése
1. Az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél közötti, az utóbbi
Szerzõdõ Fél területén lévõ beruházással kapcsolatos jogvitákat a vitában
álló feleknek tárgyalások útján kell egymás közt rendezniük.
2. Ha az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél közötti vita
hat hónapon belül nem rendezhetõ ily módon, az érintett beruházónak jogában
áll az ügyet beterjeszteni
a) a Washington D.C.-ben 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, az Államok
és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási vitákról
szóló Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint a Beruházási Viták
Rendezésének Nemzetközi Központjához /ICSID/, amennyiben mindkét
Szerzõdõ Fél részesévé vált az Egyezménynek,
b) vagy pedig olyan választott bíróhoz illetve olyan nemzetközi ad hoc
választott bírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi
Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) Választott Bírósági Szabályai
szerint jött létre. A vitában álló felek írásban megegyezhetnek ezen
Szabályok módosításában. A bírósági döntés végleges és kötelezõ a
vitában résztvevõ mindkét fél számára.
9. cikk
A Szerzõdõ Felek közötti jogviták rendezése
1. A Szerzõdõ Felek között jelen Megállapodás értelmezésével vagy
alkalmazásával kapcsolatosan felmerült jogvitákat lehetõség szerint
konzultációk, illetve tárgyalások útján kell rendezni.
2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhetõ, azt bármelyik
Szerzõdõ Fél kérésére a jelen cikk rendelkezései szerinti választott
bíróság elé kell terjeszteni.
3. A választott bíróságot minden egyes esetben a következõ módon kell
megalakítani: A választott bírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétõl
számított két hónapon belül mindkét Szerzõdõ Fél kijelöli a bíróság egy-egy
tagját. Ezen két tagnak azután egy harmadik állam állampolgárát kell
kiválasztania, akit a két Szerzõdõ Fél jóváhagyása után a bíróság elnökévé
(a továbbiakban "elnök") kell kijelölni. A bíróság elnökét a két másik tag
kijelölésének idõpontjától számított három hónapon belül ki kell jelölni.
4. Amennyiben a jelen cikk 3. bekezdésében meghatározott határidõkön belül a
szükséges kijelölések nem történtek meg, úgy a Nemzetközi Bíróság elnökét
lehet felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság
elnöke valamelyik Szerzõdõ Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok
akadályozza az említett tisztség ellátásában, az alelnököt kell felkérni
a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerzõdõ Fél
állampolgára, vagy õ is akadályoztatva van az említett tisztség
ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidõs tagját kell felkérni a
kijelölések megtételére, aki egyik Szerzõdõ Félnek sem állampolgára.
5. A választottbíróság döntését egyszerû szavazattöbbséggel hozza. Ez a döntés
kötelezõ érvényû. Mindkét Szerzõdõ Fél maga viseli az általa választott
bírónak, valamint a bírósági eljárásban való képviseletének a költségeit;
az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerzõdõ Felek egyenlõ
arányban viselik. Eljárási szabályait a bíróság maga határozza meg.
10. cikk
Egyéb szabályok és különleges kötelezettségek alkalmazása
1. Amennyiben valamely ügyre egyaránt vonatkoznak a jelen Megállapodás és
valamely olyan más nemzetközi egyezmény rendelkezései, melynek mindkét
Szerzõdõ Fél részese, úgy ezen Megállapodás rendelkezései nem
akadályozhatják meg sem a Szerzõdõ Feleket, sem a másik Szerzõdõ Fél területén
beruházással bíró beruházóikat abban, hogy az ügyükre nézve kedvezõbb
szabályozás elõnyeit élvezzék.
2. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél törvényei és szabályai vagy más különleges
szerzõdéses rendelkezései a másik Szerzõdõ Fél beruházói számára kedvezõbb
bánásmódot biztosítanak, mint a jelen Megállapodás, úgy a kedvezõbbet kell
alkalmazni.
11. cikk
A Megállapodás hatálya
A jelen Megállapodás rendelkezései az egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak a másik
Szerzõdõ Fél területén 1973. január 1-e után eszközölt beruházásaira
érvényesek.
12. cikk
Hatálybalépés, idõbeli hatály
1. A Szerzõdõ Felek tájékoztatják egymást arról, hogy a Megállapodás hatályba
lépéséhez jogszabályaik által megkívánt eljárásnak eleget tettek. A
Megállapodás a második értesítés idõpontjában lép hatályba.
2. Jelen Megállapodás tíz évig marad hatályban, és azt követõen is mindaddig
hatályban marad, amíg az egyik Szerzõdõ Fél az eredeti vagy bármelyik
késõbbi idõszak lejárta elõtt egy évvel írásban nem tájékoztatja a másikat
arról a szándékáról, hogy fel kívánja mondani a Megállapodást.
3. A jelen Megállapodás felmondása elõtti idõszakban megvalósított beruházások
tekintetében a Megállapodás rendelkezései a felmondást követõ további tíz
évig érvényesek maradnak.
ENNEK HITELÉÜL a kellõ felhatalmazással rendelkezõ alulírottak a Megállapodást
aláírták.
KÉSZÜLT két eredeti példányban Budapesten, 1995. április 19. napján, magyar,
moldáv és angol nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Értelmezésbeli
eltérések esetén az angol nyelvû szöveg az irányadó.
A Magyar Köztársaság A Moldovai Köztársaság
nevében
nevében
I N D O K O L Á S
A Magyar Köztársaság és a Moldovai Köztársaság között a beruházások
ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl Budapesten, 1995. április 19-én aláírt
Megállapodás törvényhozás tárgyát érinti, ezért megerõsítéséhez az
Országgyûlés döntése szükséges, amely országgyûlési határozat formájában
történik.