1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1805.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t!
az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló 1994. évi
XXIII. törvény módosításáról
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1995. december hó
T ö r v é n y j a v a s l a t!
az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló
1994. évi XXIII. törvény módosításáról
Az Országgyûlés az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl
szóló 1994. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Etv.) a következõk szerint
módosítja:
1. §
Az Etv. 1. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
" a) hivatásos - nyílt vagy "szigorúan titkos" - állományú tisztként
teljesítettek-e szolgálatot a volt BM III/III-as Csoportfõnökségnél, a
budapesti vagy a megyei rendõr-fõkapitányságok III/III-as osztályainál,
illetve elõdeiknél (a Magyar Államrendõrség Budapesti Fõkapitányság Politikai
Rendészeti Osztálya, a Magyar Államrendõrség Államvédelmi Osztályának, a
Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának, az Államvédelmi Hatóságnak a
"Belsõ reakció" elhárításával foglalkozó szervezeti egységei, a
Belügyminisztérium IV. Belsõ reakció elhárítási osztálya, a Belügyminisztérium
Politikai Nyomozó Fõosztály V. Belsõ reakció elleni harc osztálya); vagy"
2. §
Az Etv. a következõ új 1/A. §-sal egészül ki:
"1/A. § E törvény alkalmazása szempontjából:
1. iraton és nyilvántartáson (a továbbiakban együtt: irat) a
köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló
1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3.§ c) pontjában meghatározott
iratot kell érteni;
2. érintett: minden olyan személy, akinek személyes adata a törvény
hatálya alá tartozó iratokban bármilyen jogcímen szerepel."
3. §
Az Etv. 2.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"2.§ (1) Az 1.§-ban meghatározott ellenõrzés - a (2) bekezdésben
meghatározottak kivételével - az Országgyûlés, illetõleg a köztársasági
elnök elõtt eskütételre kötelezett személyekre terjed ki.
(2) Az ellenõrzés nem terjed ki azokra az (1), (3) és (4) bekezdésben
meghatározott tisztséget betöltõ személyekre, akik 1972. február 14. napja
után születtek.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek ellenõrzését az
alábbi sorrend szerint kell elvégezni:
1. az országgyûlési képviselõk,
2. a köztársasági elnök,
3. a Kormány tagjai,
4. az Állami Számvevõszék elnöke, alelnökei,
5. az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és helyettese, a nemzeti
és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa, az
adatvédelmi biztos,
6. az Alkotmánybíróság tagjai,
7. a Legfelsõbb Bíróság elnöke,
8. a legfõbb ügyész,
9. az államtitkárok,
10. a Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettese,
11. a legfõbb ügyész helyettesei,
12. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei, a Jegybank Tanács
tagjai,
13. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, alelnökei,
14. a Magyar Rádió és Magyar Televízió elnöke, alelnökei, a Magyar
Távirati Iroda vezérigazgatója.
(4) A Történeti Hivatal elnökének és helyettesének ellenõrzését a
kinevezésüket megelõzõen kell elvégezni."
4. §
Az Etv. 3.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"3.§ Az ellenõrzést a 2.§ (3) bekezdése azonos pontjában meghatározott
tisztségek vonatkozásában az ellenõrzés alá vont személyek nevének alfabetikus
sorrendje szerint az 5.§-ban meghatározott bizottság által összeállított,
személyazonosításra alkalmas névsor alapján kell lefolytatni."
5. §
(1) Az Etv. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyeket ellenõrzõ bizottság
a központi költségvetés Országgyûlés fejezetének "Országgyûlés hivatali
szervei" alcímén belül szerepel. A bizottság tagjának munkavégzési
jogviszonyára a díjazás kivételével a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992.
évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) kell alkalmazni. A bizottság
tagjának díjazásáról a Kormány rendelkezik. A bizottság tagjaival kapcsolatos
munkáltatói jogokat az Országgyûlés fõtitkára gyakorolja."
(2) Az Etv. 5. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A bizottság tagja bíróság vagy más hatóság elõtt nem vonható
felelõsségre az e megbízatása gyakorlása során közölt tény vagy vélemény
miatt, ez azonban nem mentesít a titokvédelemre és a személyes adatok
védelmére vonatkozó jogszabályok betartásának kötelezettsége alól."
6. §
Az Etv. 7.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"7.§ A bizottság tagjává jelölt bíró ellenõrzését az Országgyûlés
Nemzetbiztonsági Bizottsága hajtja végre."
7. §
Az Etv. 8.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"8.§ (1) Az e törvény szerinti ellenõrzést az 1. §-ban meghatározottakra
vonatkozó adatokat tartalmazó iratok alapján kell lefolytatni.
(2) A bizottság, valamint a 7. §-ban foglalt ellenõrzés során az
Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a titokvédelemre és a személyes
adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával, minden egyéb
korlátozástól mentesen vizsgálhatja az ellenõrzött személyek tekintetében a
Történeti Hivatalban kezelt, valamint a Történeti Hivatalnak történõ átadásáig
az 1990. február 14-én lezárt és a Belügyminisztériumban õrzött iratokat,
illetõleg azokból adatszolgáltatás teljesítését kérheti.
(3) A belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelõ tárca nélküli miniszter a
hatáskörébe, illetõleg a felügyelete vagy irányítása alá tartozó szervek által
kezelt iratokból adatszolgáltatást köteles biztosítani a bizottság, valamint
az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága részére az ellenõrzés
lefolytatásának céljára az ellenõrzés alá vont személyek 1. §-ban
meghatározott adatainak és iratainak tekintetében.
(4) A bizottság, illetõleg az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a
ellenõrzés alá vont vagy tanúként meghallgatni kívánt személy
személyazonosságának és lakcímének megállapítása céljából név- és lakcím
adatokat igényelhet a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásából.
(5) A bizottság és az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága az
ellenõrzés alá vont személy tekintetében az ellenõrzés lefolytatása céljából -
az ahhoz szükséges mértékig - az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túl,
bármely, az 1. §-ban meghatározottakra vonatkozó egyéb iratot is vizsgálhat."
8. §
Az Etv. 10. §-a a következõ új (1) bekezdéssel egészül ki, és az (1)-(3)
bekezdések számozása (2)-(4) bekezdésre változik:
" (1) A bizottság eljárása során - ha e törvény másként nem
rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957.
évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
9. §
Az Etv. 13.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"13.§ A bizottság eljárása zárt, azon a bizottság tagjain kívül csak az
ellenõrzés alá vont személy, valamint írásban meghatalmazott képviselõje,
illetõleg a bizottság által a 10. § (2)-(3) bekezdése szerint megállapított
idõpontra beidézett személy vehet részt."
10. §
Az Etv. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"18.§ (2) Ha az ellenõrzött személy az (1) bekezdés szerinti
felszólítást tartalmazó döntés, illetõleg a döntés ellen benyújtott keresetet
elutasító jogerõs ítélet közlésétõl számított 30 napon belül tisztségérõl nem
mond le, vagy felmentését nem kezdeményezi, a bizottság a 30. napot követõ 15.
nap elteltével döntését nyilvánosságra hozatal céljából a Magyar Közlöny
személyi részében közzéteszi."
11. §
Az Etv. 23.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"23.§ (1) A bizottság az eljárása során keletkezett iratokat, a döntés,
valamint a jogerõs bírósági ítélet egy-egy példányát, továbbá az ellenõrzött
személy tisztségérõl való lemondásának, illetõleg felmentése kezdeményezésének
megtörténtét tanúsító iratokat a döntés, illetõleg az ítélet jogerõre
emelkedésétõl számított 30 napon belül átadja a Történeti Hivatalnak, amely
azt az e törvényben foglalt szabályok szerint õrzi és kezeli.
(2) A bizottság eljárásának alapjául szolgáló iratokat - az (1)
bekezdésben meghatározott idõpont után - vissza kell adni az iratokat
szolgáltató szervnek, amely azt a továbbiakban a rá vonatkozó szabályok
szerint kezeli.
(3) Az e törvény 1. §-ában meghatározottakra vonatkozó iratok nem
selejtezhetõk."
12. §
Az Etv. 24.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"24.§ A bizottság mûködése, továbbá ezzel összefüggésben az iratok
vizsgálata, illetõleg az adatszolgáltatás teljesítése során a 8.§-ban
meghatározott szerveknél felmerülõ költségekhez szükséges pénzügyi fedezetrõl
a központi költségvetésben kell gondoskodni."
13. §
Az Etv. a következõ új 25/A. - 25/G. §- sal egészül ki:
"25/A. §
A Történeti Hivatal
(1) Az 1990. február 14-e elõtt keletkezett, és az e törvény
hatálybalépésekor azokat õrzõ szerveknek a hatályos jogszabályokban
meghatározott feladatai ellátása céljából nem szükséges adatokat tartalmazó és
maradandó értéket képezõ, de az Ltv. hatálya alá nem tartozó iratainak,
valamint az Etv. 5. §-a szerinti bizottság eljárása során keletkezett
iratoknak elkülönített õrzését és kezelését a Történeti Hivatal látja el.
(2) A Történeti Hivatal önálló állami költségvetési szerv, amely az
állami költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet.
25/B. § (1) A Történeti Hivatal élén elnök áll.
(2) A Történeti Hivatal elnökét és elnökhelyettesét a miniszterelnök
javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetõleg menti fel. A kinevezés
7 évre szól.
(3) A Történeti Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása
megszûnik, ha
a/ a megbízatási ideje lejár,
b/ lemond,
c/ meghal,
d/ a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti.
(4) Felmentésnek van helye, ha az elnök (elnökhelyettes)
a/ tisztségére méltatlanná vagy alkalmatlanná vált,
b/ az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette meg.
(5) Tisztségére méltatlannak kell tekinteni az elnököt (elnökhelyettest),
ha
a/ a bíróság jogerõs ítéletével szándékos bûncselekmény elkövetésében
bûnösségét megállapította,
b/ vele szemben hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabtak ki.
(6) Tisztségére alkalmatlannak lehet tekinteni az elnököt
(elnökhelyettest), ha
a/ munkaköri feladatait egészségi okból 90 napon túl nem tudja ellátni,
b/ munkáját nem megfelelõen végzi.
25/C. § (1) Nem lehet a Történeti Hivatal elnöke (elnökhelyettese) az, aki a
kinevezés idõpontját megelõzõ tíz évben a Kormány tagja, államtitkár, párt
tisztségviselõje vagy alkalmazottja volt.
(2) A Történeti Hivatal elnöke (elnökhelyettese) a tudományos, az
oktatói, a mûvészeti, a szerzõi és szabadalmi jogi védelem alá esõ, továbbá
lektori, szerkesztõi tevékenységre irányuló megbízási jogviszony kivételével
más megbízást nem fogadhat el, keresõ foglalkozást nem folytathat, nem lehet
gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottság tagja.
(3) Az összeférhetetlenségi ok keletkezését haladéktalanul be kell
jelenteni a miniszterelnöknek. Az összeférhetetlenségi okot a kinevezéstõl,
illetõleg a keletkezésétõl számított 30 napon belül meg kell szüntetni.
25/D. § (1) A Történeti Hivatal elnöke saját, valamint az elnökhelyettes
munkaidõ-beosztását, illetõleg szabadságát maga állapítja meg.
(2) A Történeti Hivatal elnökére egyebekben a közigazgatási
államtitkárokra, elnökhelyettesére a helyettes államtitkárokra vonatkozó
szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a munkáltatói jogokat az e
törvényben meghatározott eltérésekkel a miniszterelnök gyakorolja.
(3) A Történeti Hivatal munkatársaira a Ktv. rendelkezéseit kell
alkalmazni.
25/E. § A Történeti Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységérõl évente beszámol
az Országgyûlésnek.
25/F. § (1) A Történeti Hivatal feladata:
a/ biztosítja - az e törvényben foglalt korlátokkal - az érintetteknek
a róluk nyilvántartott adatok megismeréséhez való jogának gyakorlását;
b/ gondoskodik az 5.§-ban meghatározott bizottságnak, az Országgyûlés
Nemzetbiztonsági Bizottságának (7.§), illetõleg a bíróságnak az e törvényben
meghatározott eljárás lefolytatásához szükséges adatok és iratok
szolgáltatásáról;
c/ az e törvényben foglalt feltételekkel biztosítja a tudományos
kutatási tevékenység folytatását;
d/ az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény
(a továbbiakban: Ttv.) alapján minõsített adatok vonatkozásában gondoskodik a
titokvédelmi szabályok betartásáról.
(2) A Történeti Hivatalban tárolt irattári anyagra az Ltv. szabályait az
e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A Történeti
Hivatalban tárolt iratokra nem terjednek ki az Ltv. 6.§-ának, 12.§-ának, 22.§-
a (1) bekezdésének, 23.§-ának, 24. § (2) bekezdése b/-c/ pontjának, valamint a
28.§-ának rendelkezései.
(3) A tudományos kutató - az Ltv. 24. § (3) bekezdésében meghatározott
feltételek teljesítése esetén - korlátozás nélkül kutathat a személyes
adatokat nem tartalmazó iratokban, amennyiben az abban szereplõ adatokat a
Ttv. alapján nem minõsítették.
25/G.§ (1) A Történeti Hivatalban kezelt iratokban szereplõ érintett személy a
rá vonatkozó adatokat megismerheti. A bemutatott iratokon a más személy
azonosítására alkalmas adatokat felismerhetetlenné kell tenni, illetõleg nem
szabad kiszolgáltatni olyan információkat, amelyek alkalmasak más személy
azonosítására.
(2) Az érintett az iratokban szereplõ adatai tekintetében a helyesbítési
jogát - a helyes adat megfelelõ igazolása mellett - csak a polgárok
személyes adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 5. § (1) bekezdése szerinti természetes személyazonosító adataira
vonatkozóan gyakorolhatja. A helyesbítést az eredeti adat változatlanul
hagyása mellett a helyes adatnak az iratra történõ feljegyzésével kell
végrehajtani.
(3) A Történeti Hivatal által kezelt iratokban bármilyen jogcímen
szereplõ személy 2000. június 30-át követõen kérheti természetes
személyazonosító adatai végleges vagy a helytelen adatoknak a helyes adatok
rögzítése után történõ törlését.
(4) A Történeti Hivatalban kezelt, személyes adatokat tartalmazó iratok
tudományos kutatás céljából csak 2000. június 30-át követõen - az Ltv. 24.§-a
(2) bekezdésének a/ pontjában meghatározott esetben és a (3)-(4) bekezdésben
foglalt feltételek teljesülése esetén - használhatók fel.
(5) Az iratokban - a (4) bekezdésben és a 25/F.§ (4) bekezdésében
foglalt tudományos kutatáson kívül - a törvény hatálybalépésétõl számított 30
évig kutatás nem engedélyezhetõ. Abból - a 25/F.§ (1) bekezdés b/ pontja
szerinti adatszolgáltatás teljesítésén túlmenõen - sem adat, sem irat nem
továbbítható harmadik személynek, nem hozható nyilvánosságra, és az ország
területérõl nem vihetõ ki.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott idõpontot követõen az iratokat az
Ltv. rendelkezéseinek megfelelõen kell kezelni és használatra bocsátani.
25/H. § (1) Az 1980. elõtt keletkezett és a 25/A.§ (1) bekezdésének hatálya
alá tartozó iratokat a Ttv. 28. § (2) bekezdésében elõírt titokvédelmi
felülvizsgálat befejezése után elkülönítetten kell tárolni, és a Történeti
Hivatal mûködésének megkezdésétõl számított 60 napon belül részére át kell
adni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idõpont után keletkezett, a 25/A. §
(1) bekezdésében meghatározott iratokat a titokvédelmi felülvizsgálat
elvégzését követõ 60 napon belül, de legkésõbb 2000. február 29-ig kell átadni
a Történeti Hivatalnak.
(3) Nem adhatók át a Történeti Hivatal részére azok az iratok, amelyek
együttesen tartalmazzák a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott, az átadó
szervek jogszabályban meghatározott feladatai folyamatos és zavartalan
teljesítéséhez szükséges adatokat, és ezek technikai szétválasztása nem vagy
csak aránytalan idõ- és költségráfordítással, illetõleg az irat eredeti
állapotban történõ helyreállításának lehetetlenné válásával lenne
megvalósítható.
(4) A bizottság tevékenysége során keletkezett iratokat - beleértve az
Etv. 19.§-a szerinti eljárás során a Fõvárosi Bíróságnál keletkezett iratokat
is - az eljárás jogerõs befejezése után folyamatosan, de legkésõbb 2000.
december 31-ig kell a Történeti Hivatalnak átadni."
14. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
Egyidejûleg hatályát veszti az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek
ellenõrzésérõl szóló 1994. évi XXIII. törvény 9. §-a, 11. §-ának (2)
bekezdése, 12. §-a, 19. §-ának (3) és (5) bekezdése, 21.§-a, 22. §-a és
25. §-a, valamint a 27. §-ából az "...és - a 23., 25. és 26. § kivételével -
2000. június 30-án hatályát veszti" szövegrész.
(2) Az Etv.- a 26. § kivételével - valamint e törvény 1-11.§-a és a
25/F. § (1) bekezdésének b/ pontja 2000. június 30-án hatályát veszti.
(3) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-
a a következõ h/ ponttal egészül ki:
"h/ az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl
szóló 1994. évi XXIII. törvény 5. §-ában meghatározott bizottság, az
Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, valamint a bíróság a törvényben
meghatározott ellenõrzés lefolytatásához."
14
I N D O K O L Á S
az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló
1994. évi XXIII. törvény módosításához
Á l t a l á n o s i n d o k o l á s
Az Alkotmánybíróság a 60/1994. (XII.24.) számú AB határozatával az egyes
fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló 1994. évi XXIII.
törvény (a továbbiakban: Etv.) egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezte,
és meghatározott körben jogalkotási kötelezettséget írt elõ az Országgyûlés
számára. E kötelezettség az ellenõrzés alá esõ személyi kör egységes mérce
alapján történõ meghatározására, az információs önrendelkezési jog és a
közérdekû adatok nyilvánosságának biztosítására, az eljárási szabályok
egyértelmû meghatározására, valamint a vizsgálat feltételei biztosítására
vonatkozó kötelezettségnek a nyilvántartást kezelõ minden fõhatóságra való
kiterjesztésére vonatkozott.
Az Alkotmánybíróság határozatában megfogalmazott alkotmányossági
követelmények érvényesítése egyidejûleg igényel politikai állásfoglalást,
valamint a szakmai (elsõsorban alkotmányjogi) szempontok mérlegelését és
érvényesítését.
Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala után az Etv.-t érintõen
szabályozási kötelezettséget írt elõ a köziratokról, a közlevéltárakról és a
magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban:
Ltv.), amikor kimondta, hogy az Etv. hatálya alá tartozó iratoknak a
Belügyminisztérium irattári anyagától történõ elkülönítésérõl, további
õrzésérõl, kezelésérõl és használatáról külön törvény rendelkezik.
E szabályozási feladatokra tartalmaz megoldást a törvényjavaslat.
1. Az ellenõrizendõ személyek körét érintõen a hatályos szabályozás
lényege, hogy a törvény 2. §-ában felsorolt (az Alkotmánybíróság szerint "a
jogállamban közhatalmat gyakorló vagy a politikai közéletben részt vevõ")
személyek arra vonatkozó adatait, hogy korábban a jogállamisággal ellentétes
tevékenységet folytattak, vagy olyan szerv tagjai voltak, amely korábban a
jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytatott, nyilvánosságra kell
hozni, feltéve, hogy a fenti tisztségérõl vagy megbízatásáról nem mondanak
le.
Az Alkotmánybíróság a törvényben felsorolt funkciók (munkakörök) egy
része tekintetében megállapította, hogy azoknak a törvény hatálya alá vonása
alkotmányellenes volt. Ugyanakkor elvi éllel leszögezte: "A törvény 2. §-a a
közérdekû és a személyes adatok elhatárolására nem alkalmazza következetesen
ugyanazt az ismérvet, s ez az azonos ismérveknek megfelelõ személyi köröket
tekintve, az ellenõrzés alá esõ, illetve attól mentes csoportok között
alkotmányellenes megkülönböztetésre vezet. A diszkrimináció kiküszöbölésére a
törvényhozónak az egységes mércét - a rendelkezõ rész 1. pontjában írt
alkotmányos kereteken belül - saját döntése szerint kell meghatároznia és
következetesen érvényesítenie."
Ez a döntés azt a kötelezettséget hárítja az Országgyûlésre, hogy
vizsgálja felül a törvény 2. §-ában meghatározott személyi kört és "egységes
alkotmányos ismérv alkalmazásával" határozza meg az átvilágítandók új
listáját.
Az Alkotmánybíróság szerint a személyi kör meghúzása politikai döntést
kíván; az Országgyûlés a jelenleginél szûkebben és tágabban is meghatározhatja
mind az adatok, mind a személyek körét. Alkotmányosan nem kifogásolható, ha
csak a "fontosabb" állások betöltõinek ellenõrzésére, illetõleg adataik
közzétételére kerül sor. Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban felhívja a
figyelmet, hogy az átvilágítandó állások ismérve nem lehet kizárólag a
hatáskör függvénye.
A fenti követelmények gyakorlati megvalósítása érdekében arra kell
javaslatot tenni, hogy az átvilágítandók köre szûküljön-e le az állami
(közhatalmi) szférára - és ezen belül milyen körre terjedjen ki - , avagy a
politikai közélet társadalmi szereplõire is kiterjedjen. Ugyanakkor olyan
javaslatot kívánunk tenni, amely az átvilágítandó személyek kiválasztása
szempontjából technikailag is végrehajtható.
2. Az Alkotmánybíróság a törvény 1.§-ának a/ és b/ pontjában megjelölt
nyilvántartások adatait az Alkotmány 61.§-a szempontjából tekinti
közérdekûnek, és ebbõl kiindulva mondja ki alkotmányellenesnek a
nyilvántartások feltétlen titkosságát. Ebbõl a szempontból tehát nemcsak, vagy
nem elsõsorban a nyilvántartásban szereplõ személyek adatai minõsülnek
közérdekûnek, hanem az a cél is, hogy a közelmúlt államszervezetének mûködése
megismerhetõ legyen. A nyilvánosságot olyan vonatkozásban kívánja biztosítani,
hogy ezekben az anyagokban is lehetõvé váljon a tudományos kutatás, és ily
módon érvényesülhessen a közérdekû adatok nyilvánosságának elve.
Kimondja, hogy a nyilvántartások adatainak feltétlen titkossága
alkotmányellenes. Ezeknek az adatoknak a nyilvánosságát az alkotmány 61.§-a
megköveteli. Ha a törvényhozó ezt a nyilvánosságot bármely - alkotmányosan
elfogadható - okból korlátozza, a korlátozásnak szükségesnek és arányosnak
kell lennie. Kimondja továbbá, hogy a nyilvántartások teljes titkosítása vagy
azonnali megsemmisítése alkotmányellenes, ugyanakkor a teljes nyilvánosságra
hozatalnak is alkotmányos aggályai vannak.
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló - idõközben megalkotott
- 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) rendelkezései alapján a jelen
törvényjavaslat hatálya alá tartozó tevékenységre vonatkozó adatok egészében
nem minõsíthetõk államtitokká, ugyanakkor az azt tartalmazó iratokban és
adatállományokban lehetnek olyan információk, amelyeket a Ttv. alapján ma is
államtitoknak vagy szolgálati titoknak kell minõsíteni. Ezért a titokvédelmi
felülvizsgálatot e nyilvántartás vonatkozásában is el kell végezni.
Tekintettel arra, hogy a nyilvántartások adattartalmával kapcsolatosan -
a Ttv. alapján most állam- vagy szolgálati titokká minõsített adatokon kívül -
a nyilvánosság korlátozásának csak az azokban szereplõ, az Alkotmánybíróság
állásfoglalását figyelembe véve nem közérdekûnek tekintendõ személyes adatok
tekintetében van létjogosultsága; az alkotmányellenesnek minõsített feltétlen
titkosság és teljes nyilvánosság közötti alkotmányos megoldást a személyes
adatok védelmére vonatkozó szabályok alkalmazásával lehet biztosítani.
E szabályok szerint ugyanis személyes adatot nyilvánosságra hozni,
illetõleg továbbítani csak az érintett hozzájárulásával vagy törvény
felhatalmazása alapján lehet. A javaslat csak nagyon szûk körre szorítja
azokat az eseteket és feltételeket, amikor az adat nyilvánosságra hozható vagy
valakinek átadható (megmutatható).
3. Az Alkotmánybíróság határozatának rendelkezõ részében kimondta, hogy
"az Országgyûlés alkotmányellenességet idézett elõ azzal a mulasztásával, hogy
nem biztosította az információs önrendelkezési jog gyakorlását", és elsõsorban
az erre vonatkozó jogalkotás pótlására hívta fel az Országgyûlést.
Az alkotmánybírósági döntés indokolása szerint "az alkotmány 59.§-ában
biztosított információs önrendelkezési jog tartalma az, hogy mindenki maga
rendelkezik személyes adatának feltárásáról és felhasználásáról. Mindazon
személyeknek, akikrõl adatokat gyûjtöttek vagy szerepelnek a jelentésekben,
alkotmányos joguk van ahhoz, hogy adataikat megismerjék és rendelkezzenek
róluk. Az Országgyûlés alkotmányellenességet idézett elõ azzal a
mulasztásával, hogy megfelelõ szabályozással nem biztosította az információs
önrendelkezési jog gyakorlását, különösen az érintett jogát a személyes
adataiba való betekintéshez és ezek törléséhez ama személyek vonatkozásában,
akikrõl a törvény 1.§ a/-b/ pontjában megjelölt szervek és személyek adatot
gyûjtöttek vagy a jelentésekben szerepeltek; továbbá azzal, hogy nem
biztosította az információs önrendelkezési jog gyakorlását az ellenõrzendõ
személyek tekintetében."
Az információs önrendelkezési jog tartalma az, hogy az érintett jogosult
megismerni, hogy róla milyen adatokat kezelnek, kérheti azok helyesbítését,
törlését, illetõleg az adatkezelés megszüntetését. E jogok gyakorlásának
speciális szabályait tartalmazza a javaslat.
4. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a vizsgálat nem korlátozódhat a
Belügyminisztériumban, illetõleg a Honvédelmi Minisztériumban õrzött
információkra, hanem azt minden lehetséges adatra ki kell terjeszteni, ennek
megfelelõen a vizsgálatba a ma is mûködõ nemzetbiztonsági szolgálatok
irattárait is be kell vonni. Problémaként merül fel azonban, hogy a
megszüntetett állambiztonsági szervek kivételével a többi nemzetbiztonsági
szolgálat - más szervezeti és jogi formában, valamint más irányítási
viszonyok között - tovább folytatta tevékenységét, éspedig a demokratikus
jogállam igényeinek és követelményeinek megfelelõ módon. Ugyanakkor vannak
olyan, a nemzetközi gyakorlatban és jogállami körülmények között is létezõ és
elfogadott nemzetbiztonsági szolgálati feladatok, amelyek indokolttá teszik,
hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok mai jogszerû feladatai ellátásához
szükséges adatokat tartalmazó, de korábban keletkezett iratok kikerüljenek a
törvény hatálya alól. Erre tartalmaz megoldást a javaslat, amikor a
Belügyminisztériumot és a Történeti Hivatalt a vizsgálat feltételeinek teljes
körû biztosítására kötelezi, míg minden más szerv számára, amely rendelkezhet
információval a törvény hatálya alá tartozó tevékenységekrõl, adatszolgáltatás
teljesítését írja elõ.
5. Az Alkotmánybíróság döntésébõl egyértelmûen következik, hogy megfelelõ
formában biztosítani kell a tudományos kutatás feltételeit. Ezt azonban úgy
kell megvalósítani, hogy ne sérüljön az Etv. azon alapvetõ célja, hogy
amennyiben az ellenõrzött személy lemond tisztségérõl, a korábbi
tevékenységére vonatkozó adatát senki nem fogja megismerni, másrészt fokozott
védelemben kell részesíteni az iratokban bármilyen jogcímen (így pl.
"áldozatként") szereplõk személyes adatainak védelmét. Ezért a javaslat a
tudományos kutatás tekintetében az Ltv.-tõl eltérõ speciális szabályokat
állapít meg.
6. Tekintettel arra, hogy az Ltv. alapján a törvényjavaslat hatálya alá
tartozó iratok kezelésére, õrzésére speciális szabályokat kell megállapítani,
célszerû, hogy e feladatokat a Kormánytól és a Belügyminisztériumtól teljesen
független, önálló szervezet végezze. Erre tartalmaz megoldást a
törvényjavaslat a Történeti Hivatal létrehozásának kezdeményezésével.
R é s z l e t e s i n d o k o l á s
1-4. §-hoz
A javaslat értelmezõ rendelkezésekkel egészíti ki az Etv.-t,
amellyel egyrészt az Ltv. " irat" fogalmát kívánja bevezetni az Etv. hatálya
alá tartozó minden iratra, nyilvántartásra, adatállományra. Másrészt
egyértelmûen meghatározza, hogy ki tekinthetõ a törvényben biztosított
információs önrendelkezési jog szempontjából érintettnek.
. A vizsgált személyi kör meghatározásával kapcsolatosan lefolytatott
elemzések alapján a javaslat nem terjeszti ki a törvény hatályát a nem állami
szférára. Ennek alapvetõ indoka az, hogy e téren nagyon nehéz vagy szinte
lehetetlen "az egységes alkotmányos ismérv alkalmazása". Ugyanis azoknak a
csoportoknak (személyeknek), akiknek a politikai közéleti súlya, szerepe
megközelítõleg azonos, alapfunkciójukat tekintve gyökeresen eltérõ a
rendeltetésük (pl. pártok, szakszervezetek, egyházak, munkaadói és szakmai
érdekképviseletek stb.), ezért csak mérlegelés alapján lehetne eldönteni,
mely csoportjuk esetén indokolt, hogy a törvény hatálya alá tartozzanak, ez
pedig nem felel meg az Alkotmánybíróság határozatában írt követelményeknek. A
sajtó esetében pedig gyakorlatilag megoldhatatlan feladat eldönteni, hogy
konkrét esetekben hol húzható meg a határvonal.
Ezen túlmenõen az sem dönthetõ el alkotmányosan, hogy az azonos
típusú szervek milyen körére terjedjen ki a vizsgálat, ugyanis az egyenlõ
mérték követelményét a szervek alapvetõen eltérõ súlya és jelentõsége miatt
nem lehet teljesíteni.
Az állami szférán belül az átvilágítandók körének meghatározásakor a
javaslat azt tartalmazza, hogy a törvény hatálya csak a közhatalmat gyakorlók
körére terjedjen ki, mert ez az a személyi kör, amelynek legnagyobb hatása
van a jogállam kialakítására és mûködtetésére. Ezen a körön belül egyrészt az
országgyûlési képviselõket, mint a képviseleti demokrácia megszemélyesítõit
javasolja a törvény hatálya alá vonni.
A javaslat az állami szféra közhatalmat gyakorlóinak kiválasztására
azt a kritériumot javasolja egységes szempontként felállítani, hogy a törvény
hatálya azokra a személyekre terjedjen ki, akik az Országgyûlés vagy a
köztársasági elnök elõtt eskütételre kötelezettek. Ezzel egy olyan egységes
alkotmányos ismérv kerül meghatározásra, amely mentes minden szubjektív
elemtõl.
5-12. §-hoz
A javaslat e rendelkezései tartalmazzák az ellenõrzés lefolytatásának
eljárási szabályait, valamint azt, hogy az ellenõrzéshez szükséges
információkat milyen adatforrásból lehet beszerezni. A javaslat ugyanazon
szabályokat tartalmazza az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottságára is,
amelynek feladata a bizottság tagjává jelölt bírák ellenõrzése.
Figyelembe véve az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakat, a javaslat
olyan szabályozást tartalmaz, amely szerint a vizsgálat során igénybe vehetõ
minden olyan irat, nyilvántartás, amely a vizsgálattal érintett és a törvény
hatálya alá tartozó adatokat tartalmazza, függetlenül attól, hogy az mely
szerv kezelésében van. Ugyanakkor a vizsgálatot végzõ személyek részére
nyilvántartásokba és az iratokba történõ korlátlan betekintési jogot csak a
Belügyminisztériumban és az - e törvénnyel létrehozni javasolt - Történeti
Hivatalban javasolja lehetõvé tenni, míg a nemzetbiztonsági szolgálatokat
adatszolgáltatás teljesítésére kötelezi. Emellett kiterjeszti a vizsgálatot
végzõ bizottság részére az adatigénylés jogát bármilyen olyan egyéb iratra,
amely a törvény hatálya alá tartozó tevékenységre vonatkozóan adatot
tartalmazhat. Lehetõséget biztosít továbbá arra, hogy a vizsgálat alá vont
személyek és a tanúk személyazonosító- és lakcím adatait a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásából átvehessék.
13. §-hoz
A BM egykori III/III. Csoportfõnöksége jogutód nélkül szûnt meg, a
Belügyminisztérium e szerv dokumentumait lényegében a felelõs õrzés szabályai
szerint gondozza, anélkül, hogy azok adatállományát bármely jelenlegi jogszerû
tevékenységéhez felhasználná. Ugyanakkor - mint ahogy az Alkotmánybíróság
határozatának indokolásában is szerepel - nem csak ebben a nyilvántartásban
találhatók olyan iratok és adatok, amelyek a törvény hatálya alá tartozó
tevékenységekre utalnak, és ma már egyik szerv jogszerû tevékenységének célját
sem szolgálják. Ezeket az iratokat azonban már nemcsak a Belügyminisztérium,
hanem a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Honvédelmi Minisztérium és más szervek
is õrzik. Ugyanakkor - elsõsorban a Belügyminisztériumban, amely az elmúlt
több mint negyven évben az iratokat csak elvétve adta át a levéltárnak - nagy
mennyiségû olyan irat halmozódott fel, amelyekben szereplõ személyes adatok
kezelése ma már nem jogszerû, ugyanakkor maradandó értéket képezhetnek.
Célszerûnek tûnik, ha e dokumentumok õrzését, feldolgozását, az
ellenõrzést végzõ bizottság "kiszolgálását", az információs önrendelkezési jog
gyakorlását, valamint a tudományos kutatás feltételeinek biztosítását egy - a
Kormánytól és a Belügyminisztériumtól szervezetileg teljesen független -
intézmény végezze. A javaslat ezért - Történeti Hivatal elnevezéssel - a
költségvetésben külön fejezetként megjelenõ, önálló jogi személyként mûködõ
szerv létrehozását tartalmazza, melynek elnökét és helyettesét a
miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki, az
összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá kinevezésük és felmentésük
feltételeit, valamint munkaviszonyuk speciális szabályait a javaslat
tartalmazza azzal, hogy egyebekben rájuk a közigazgatási, illetõleg a
helyettes államtitkárokra vonatozó szabályok irányadók.
A Hivatal tevékenységérõl a javaslat szerint az elnök közvetlenül az
Országgyûlésnek tartozna beszámolási kötelezettséggel.
A javaslat a Történeti Hivatal tevékenységére - miután feladatköre
legközelebb a levéltárakéhoz van - bizonyos kivételekkel, (így a kutatásra,
az iratok külföldre vitelére, a levéltárba adási kötelezettségre, valamint a
más levéltáraknak történõ átadás lehetõségére vonatkozó szabályok
alkalmazásának kizárása) az Ltv. szabályait javasolja alkalmazni.
A 25/G.§ (1)-(3) bekezdése szabályozza az érintettek információs joga
gyakorlásának speciális szabályait. E szerint az adatok megismeréséhez való
jog gyakorlását úgy kell biztosítani, hogy az ne sértse más személy személyes
adatai védelmére vonatkozó jogát, illetõleg arra jogosult ne tudhassa meg,
hogy konkrétan ki az, aki az iratokban és nyilvántartásokban - bármilyen
jogcímen - szerepel. Ennek technikai megoldása az, hogy az iratokat csak az
érintett személy azonosítására alkalmas adatok felismerhetetlenné tétele után
lehet bemutatni.
Az adatok helyesbítéséhez való jog gyakorlását csak korlátozott körben -
személyazonosító adatok tekintetében - indokolt lehetõvé tenni és csak olyan
módon, hogy az eredeti adat is megmaradjon. Ennek egyrészt a nyilvántartás
maradandó értékének megõrzése, valamint a törvény végrehajtásához szükséges
adatoknak az eredeti állapotban való megtartása érdekében van jelentõsége,
hiszen a Bizottság munkájában a bizonyítási eljárás lefolytatásához a ma
rendelkezésre álló adatállományra változatlanul és hiánytalanul szükség van.
Az információs önrendelkezési jog magában foglalja az adatok törlésére
való jogosultságot is. Ez számos esetben a vizsgálat eredményességét hiúsítaná
meg, hiszen a törölt vagy törlendõ adatokban találhatók azok az információk,
amelyek alapján valakinek az ügynöki tevékenységét rekonstruálni lehetne,
illetõleg az annak bizonyításához meghallgatni szükséges tanúk személye is
csak innen tudható meg.
E probléma megoldására azt javasoljuk, hogy az érintett személy csak a
törvényben meghatározott ellenõrzések befejezését (2000. június 30-át)
követõen gyakorolhassa a törlési jogot.
Az Alkotmánybíróság döntésébõl egyértelmûen következik, hogy megfelelõ
formában biztosítani kell a tudományos kutatás feltételeit is. A kutathatóság
korlátlan és azonnali hatállyal történõ lehetõvé tételét azonban akadályozza
az a speciális körülmény, hogy ezek az iratok technikailag szétválaszthatatlan
módon (esetenként egyazon oldalon vagy sorban) tartalmaznak az érdektelen
adatok és a közelmúlt megismeréséhez szükséges információk mellett olyan,
különösen védendõ, esetenként maradandó értékkel nem rendelkezõ, de az
érintett legbensõbb magánügyére vonatkozó személyes adatokat, amelyek
gyûjtésérõl és nyilvántartásáról maguk az érintettek sem tudnak. Indokolt
ezért a tudományos kutatást bizonyos idõhatárhoz kötni, másrészt pedig átvenni
a levéltári törvénynek azt a szabályát, amely a kutatást csak a személyes
adatok anonimizálása után teszi lehetõvé.
A dokumentumokat a törvény hatálybalépését követõ 30 év elteltével -
javaslatunk szerint - már a levéltári törvény szabályai szerint kell kezelni,
és ez vonatkozik már a kutatás biztosítására is.
A Történeti Hivatal mûködése megkezdésének idõpontja szoros
összefüggésben van az iratok átadásának határidejével. A javaslat az iratok
átadásának határidejét a titokvédelmi felülvizsgálathoz igazodva tartalmazza.