ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Kérdés!
Dr.Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Kérdést szeretnék feltenni Dr.Bokros Lajos pénzügyminiszterhez
Lehet-e törvényesen adót csalni Magyarországon?
címmel.
Tisztelt Pénzügyminiszter Úr!
A hazánkban kialakult társadalmi-gazdasági helyzetben a lakosság egyre
érzékenyebb az ügyeskedõkkel, a közös rovására tisztességtelenül elõnyt
szerzõkkel szemben. Amikor a lakosság terhei egyre növekednek, mint a magasabb
adókulcsok, a családi pótlék szûkülése következtében, az áldozatot kérõ
kormányzatnak is egyre inkább kötelessége az adócsalás visszaszorítása,
legfõképpen pedig olyan törvények hozatala, melyek kizárják a visszaélések
lehetõségét. Egy olyan esetrõl szeretnék szólni, melyben bejegyzett
alapítványok és egyesületek segítségévl adó elkerülések történnek. Ha
létrehoznak egy alapítványt és egy önsegélyezõ egyesületet, látszatra úgy
tûnik, létrejön egy törvényes adócsalás lehetõsége. Ugynais az alapítványhoz
befizetõ, aki egyben az egyesület tagja is befizetésének többszörösét
számolhatja el adókedvezményként azáltal, hogy az egyesülettõl támogatást kap,
s ezt is az alapítványba befizeti. Mivel a támogatás adómentes, saját kiadása
nem növekszik, csak az igénybevehetõ adókedvezmény mértéke. Tájékozódásom
szerint ilyen alapítványok és egyesületek mûködnek az országban, s általuk a
társadalomnak okozott kár már több milliárd Ft-ra tehetõ. Véleményem szerint
az ilyen ügyletek alapját képezõ szerzõdések érvénytelenek, hiszen
tartalmukból egyértelmûen kiderül, hogy az adófizetés elkerülésére irányulnak.
A jövõre életbelépõ Sz.j.a törvény segít a helyzeten, mivel a szociális segély
adómentességét a társadalombiztosítási törvénnyel összhangba hozza. Az
adóhatóságok azonban e visszaélési forma ellen tudomásom szerint nem léptek
fel.
Kérdezem ezért Pénzügyminiszter Urat, hogy fel kívánnak-e lépni az
általam leírt jelenség ellen, vagy tényleg létezik törvényes adócsalás
Magyarországon?
Budapest, 1995. december 7-én
Tisztelettel:
Csépe Béla
KDNP