Képviselõi önálló indítvány!
T/ 1871. számú
törvényjavaslat
az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény
módosításáról
Törvényjavaslat az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló
1990. évi LV. törvény módosításáról
Az Országgyûlés a demokratikus közélet tisztaságának elõmozdítása,
valamint annak érdekében, hogy az országgyûlési képviselõk a
demokratikus jogállam keretei között megfelelõen lássák el
feladataikat, az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi
LV. törvényt (a továbbiakban: Tv.) az alábbiak szerint módosítja:
1.§
A Tv. a következõ III. fejezettel egészül ki:
"III. fejezet
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
A képviselõi tisztség összeférhetetlensége
9.§
A változat
A képviselõ - az Alkotmány 20.§-ának (5) bekezdésében foglalt
eseteken túlmenõen - nem lehet
a) az Országgyûlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az
Állami Számvevõszék, valamint az állampolgári jogok Országgyûlési
biztosa hivatali szervezetének az alkalmazottja;
b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, elnökhelyettese, igazgatója;
c) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság
igazgatóságának vagy felügyelõ bizottságának tagja;
d) a Közbeszerzések Tanácsa tagja;
e) társadalombiztosítási önkormányzat tagja.
B változat
A képviselõ - az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésében
foglalt eseteken túlmenõen - nem lehet
a) az Országgyûlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az
Állami Számvevõszék, valamint az állampolgári jogok Országgyûlési
biztosa hivatali szervezetének az alkalmazottja;
b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, elnökhelyettese, igazgatója;
c) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság
igazgatóságának vagy felügyelõ bizottságának tagja;
d) a Közbeszerzések Tanácsa tagja;
e) társadalombiztosítási önkormányzat tagja;
f) országos jellegû szakszervezet alapszabály szerinti vezetõje,
szakszervezeti szövetségek vezetõje;
g) polgármester, fõpolgármester, megyei közgyûlés elnöke.
C változat
A képviselõ - az Alkotmány 20.§-ának (5) bekezdésében foglalt
eseteken túlmenõen - nem lehet
a) az Országgyûlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az
Állami Számvevõszék, valamint az állampolgári jogok országgyûlési
biztosa hivatali szervezetének az alkalmazottja;
b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, elnökhelyettese, igazgatója;
c) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság
igazgatóságának vagy felügyelõ bizottságának tagja;
d) a Közbeszerzések Tanácsa tagja;
e) társadalombiztosítási önkormányzat tagja;
f) országos jellegû szakszervezet alapszabály szerinti vezetõje,
szakszervezeti szövetségek vezetõje.
D változat
A képviselõ - az Alkotmány 20.§-ának (5) bekezdésében foglalt
eseteken túlmenõen - nem lehet
a) az Országgyûlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az
Állami Számvevõszék, valamint az állampolgári jogok Országgyûlési
biztosa hivatali szervezetének az alkalmazottja;
b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, elnökhelyettese, igazgatója;
c) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság
igazgatóságának vagy felügyelõ bizottságának tagja;
d) a Közbeszerzések Tanácsa tagja;
e) társadalombiztosítási önkormányzat tagja;
f) polgármester, fõpolgármester, megyei közgyûlés elnöke.
10.§
A változat
A képviselõ az Országgyûlés vagy a kormány által létrehozott
közalapítvány kezelõ szervének tisztségviselõjeként vagy kezelõ
szervezetének tagjaként nem részesülhet tiszteletdíjban.
B változat
A képviselõ az Országgyûlés, a kormány vagy önkormányzat által
létrehozott közalapítvány kezelõ szervének tisztségviselõjeként vagy
kezelõ szervezetének tagjaként nem részesülhet tiszteletdíjban.
11.§
Országgyûlési képviselõ nem lehet:
a) országos vagy regionális terjesztésû politikai napilap
szerkesztõségének vezetõje vagy annak helyettese;
b) a Magyar Távirati Iroda vezetõje és helyettese;
c) a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke;
d) az Országos Rádió-Televízió Testület és a Társadalmi Ellenõrzõ
Tanács tagja;
e) az országos vagy körzeti rádió vagy televízió vezetõje.
12.§
(1) Az Országgyûlés elnöke és alelnöke más keresõ
foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzõi jogi
védelem alá esõ tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(2) A miniszterelnök, miniszter vagy politikai államtitkár
képviselõ nem lehet az Országgyûlés elnöke, alelnöke, jegyzõje és
Országgyûlési bizottság tagja.
Gazdasági összeférhetetlenség
A változat
A többi változat szerinti 13.§ kimarad, a késõbbi §-ok számozása
értelemszerûen változik.
13.§
B változat
Országgyûlési képviselõ nem lehet:
a) állami vállalatnak, trösztnek, tröszti vállalatnak, közüzemi
vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója,
igazgató-helyettese, igazgató tanácsának vagy vezetõ testületének, és
felügyelõ bizottságnak tagja;
b) a megyei közgyûlések, a megyei jogú városok, a Fõvárosi
Önkormányzat által alapított önkormányzati vállalatnak vezérigazgatója,
vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese, igazgató
tanácsának vagy vezetõ testületének tagja;
c) a teljes vagy többségi állami tulajdoni részesedéssel vagy a
megyei közgyûlések, a megyei jogú városok, a Fõvárosi Önkormányzat
teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével mûködõ gazdasági társaság
vezetõ tisztségviselõje, igazgató tanácsának vagy vezetõ testületének,
felügyelõ-bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban
vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetõje
(vezérigazgatója).
d) a teljes vagy többségi állami tulajdoni részesedéssel vagy a
megyei közgyûlések, a megyei jogú városok, a Fõvárosi Önkormányzat
teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével mûködõ gazdasági társaság
által alapított leányvállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-
helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese, igazgató tanácsának vagy
vezetõ testületének tagja;
C változat
Országgyûlési képviselõ nem lehet:
a) állami vállalatnak, trösztnek, tröszti vállalatnak, közüzemi
vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója,
igazgató-helyettese, igazgató tanácsának vagy vezetõ testületének, és
felügyelõ bizottságnak tagja;
b) önkormányzati vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-
helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese, igazgató tanácsának vagy
vezetõ testületének tagja;
c) részben vagy egészben állami vagy önkormányzati tulajdonú
részesedéssel mûködõ gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje,
igazgató tanácsának vagy vezetõ testületének, felügyelõ bizottságának
tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója).
d) állami vagy önkormányzati vállalat által, illetve részben vagy
egészben állami vagy önkormányzati tulajdoni részesedéssel mûködõ
gazdasági társaság által alapított leányvállalatnak vezérigazgatója,
vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese, igazgató
tanácsának vagy vezetõ testületének tagja.
D változat
Országgyûlési képviselõ nem lehet:
a) állami vállalatnak, trösztnek, tröszti vállalatnak, közüzemi
vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója,
igazgató-helyettese, igazgató tanácsának vagy vezetõ testületének, és
felügyelõ bizottságnak tagja;
b) önkormányzati vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-
helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese, igazgató tanácsának vagy
vezetõ testületének tagja;
c) részben vagy egészben állami vagy önkormányzati tulajdonú
részesedéssel mûködõ gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje,
igazgató tanácsának vagy vezetõ testületének, felügyelõ-bizottságának
tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója).
d) állami vagy önkormányzati vállalat által, illetve részben vagy
egészben állami vagy önkormányzati tulajdoni részesedéssel mûködõ
gazdasági társaság által alapított leányvállalatnak vezérigazgatója,
vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese, igazgató
tanácsának vagy vezetõ testületének tagja;
e) szövetkezet tisztségviselõje.
E változat
Országgyûlési képviselõ nem lehet:
a) állami vállalatnak, önkormányzati vállalatnak,
leányvállalatnak, közüzemi vállalatnak, trösztnek, tröszti vállalatnak
vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgató-
helyettese, felügyelõ-bizottsági tagja, vezetõ testületének tagja;
b) egyes jogi személyek vállalatának vezérigazgatója,
vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese, felügyelõ-
bizottsági tagja, vezetõ testületének tagja;
c) szövetkezetnek tisztségviselõje, gazdasági társaságnak,
közhasznú társaságnak vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ-bizottsági
tagja, valamint e szervezetekkel munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója).
14.§
Országgyûlési képviselõ nem lehet:
a) a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá
tartozó szervezettel - a törvény hatálya alá tartozó beszerzések
teljesítésére irányuló - szerzõdéses viszonyban álló gazdálkodó
szervezet vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ-bizottsági tagja, valamint
a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló
más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója).
b) a képviselõi mandátum fennállása alatt, illetve annak
megszûnésétõl számított két évig koncessziós társaság vezetõ
tisztségviselõje, felügyelõ-bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó
szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más
jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója).
Egyéb összeférhetetlenségi szabályok
15.§
(1) Országgyûlési képviselõ nem járhat el az állam, annak szerve,
intézménye, teljes vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó
szervezet jogi képviselõjeként.
(2) Szakmai vagy üzleti ügyben az Országgyûlési képviselõi
minõségre hivatkozni nem lehet.
(3) Az Országgyûlési képviselõ a képviselõi megbízatásának
felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet,
illetve nem használhat fel.
16.§
A változat
(1) Az Országgyûlési képviselõ e minõségében eljárva, illetve
képviselõi megbízatását felhasználva saját maga vagy családja számára
semmilyen pénzbeni vagy természetbeni juttatást nem fogadhat el,
semmilyen anyagi elõnyre nem tehet szert.
(2) Az Országgyûlési képviselõ képviselõi megbízatásval
összefüggésben egy-egy alkalommal nem fogadhat el olyan ajándékot vagy
más ingyenes juttatást, amely a mindenkori képviselõi tiszteletdíj
kéthavi összegét meghaladja. Az ez összegnél alacsonyabb értékû
ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselõ kimutatást köteles
vezetni.
B változat
(1) Az Országgyûlési képviselõ e minõségében eljárva, illetve
képviselõi megbízatását felhasználva saját maga vagy családja számára
semmilyen pénzbeni vagy természetbeni juttatást nem fogadhat el,
semmilyen anyagi elõnyre nem tehet szert.
(2) Az Országgyûlési képviselõ képviselõi megbízatásával
összefüggésben egy-egy alkalommal nem fogadhat el olyan ajándékot vagy
más ingyenes juttatást, amely a szokásos mértékû ajándék értékét
meghaladja. Az ez összegnél alacsonyabb értékû ajándékokról és ingyenes
juttatásokról a képviselõ kimutatást köteles vezetni.
17.§
A változat
Összeférhetetlenség miatt megszûnik annak a képviselõnek a mandátuma
a) akit a közügyek gyakorlásától jogerõsen eltiltottak,
b) akit szándékos bûntett miatt jogerõsen szabadságvesztésre
ítéltek,
c) akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati
eljárások kimerítését követõen - köztartozása áll fenn, és azt az errõl
szóló értesítés kézhezvételétõl számított hatvan napon belül -
részletfizetés esetén az ezt engedélyezõ határozat rendelkezéseinek
megfelelõen - nem rendezi,
d) akinek kényszergyógykezelését a bíróság jogerõsen elrendelte.
B változat
Összeférhetetlenség miatt megszûnik annak a képviselõnek a mandátuma
a) akit a közügyek gyakorlásától jogerõsen eltiltottak,
b) akit szándékos bûntett miatt jogerõsen végrehajtandó
szabadságvesztésre ítéltek,
c) akinek kényszergyógykezelését a bíróság jogerõsen elrendelte.
Bejelentési kötelezettség alá esõ tevékenységek és jövedelmek
18.§
Az Országgyûlési képviselõ az Országgyûlés elnökének köteles
bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem esõ
a) munkaviszonyát és munkavégzésre irányuló más jogviszonyát;
b) önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben,
közhasznú társaságban fennálló részesedését (tagsági viszonyát),
továbbá e szervezetekben betöltött vezetõ tisztségviselõi megbízatását,
felügyelõ bizottsági tagságát;
c) alapítványát, alapítvány kezelõ testületében fennálló tagságát,
társadalmi szervezetben fennálló tagsági viszonyát, továbbá e
szervezetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsõbb,
valamint ügyintézõ és képviseleti szervében betöltött tisztségét;
d) köztestületben fennálló tagságát, valamint köztestület
jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsõbb, valamint
ügyintézõ és képviseleti szervében betöltött tisztségét;
e) az a-d) pontokban meghatározottakon túlmenõen, valamennyi - a
képviselõi megbízatáson kívüli - rendszeres, valamint az egyhavi
képviselõi tiszteletdíjat meghaladó mértékû eseti, illetve évente
többszöri jövedelemmel járó tevékenységét, szerzõdéses jogviszonyát;
f) az a-e) pontokban meghatározott jövedelmét.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
19.§
A változat
(1) A képviselõ a mandátuma érvényességének megállapításától
számított harminc napon belül, majd megbízatásának megszûnésétõl
számított harminc napon belül köteles az Országgyûlés elnökénél
vagyonnyilatkozatot tenni. (2) A vagyonnyilatkozat az
Országgyûlési képviselõ, a vele közös háztartásban élõ házas- és
élettársa valamint gyermeke következõ vagyonára terjed ki:
a) az ingatlantulajdon, a vagyoni értékû jog;
b) az ötszázezer forint egyedi értéket meghaladó ingóság;
c) az értékpapír, továbbá a vagyoni értéket megtestesítõ tagsági
vagy részesedési jog;
d) ötszázezer forintot meghaladó készpénz, pénzintézeti
számlakövetelés, az összességében ötszázezer forintot meghaladó
szerzõdés alapján fennálló pénzkövetelés.
(3) A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni a vagyon mennyiségét,
és ha ez megállapítható, azonosító adatait, szerzéskori értékét,
továbbá szerzésének idõpontját és jogcímét.
(4) Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a
képviselõ tiszteletdíjban nem részesülhet, képviselõi jogait nem
gyakorolhatja. A képviselõi megbízatás megszûnése után kötelezõ
vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén a képviselõ a korábbi
vagyonnyilatkozatban meghatározott vagyonösszeg alapulvételével
késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamat mértéke minden
naptári nap után a felszámítás idõpontjában érvényes jegybanki
alapkamat kétszeresének 365-öd része. Ha a volt képviselõ a megbízatás
megszûnését követõ egy éven belül még nem tette meg a
vagyonnyilatkozatot, akkor a késedelmi kamat egy évre kiszámított
összegének a bírósági végrehajtását kell kérni. A további kamatfizetési
kötelezettség ezzel megszûnik.
B változat
(1) A képviselõ a mandátuma érvényességének megállapításától
számított harminc napon belül, majd megbízatásának megszûnésétõl
számított harminc napon belül köteles az Országgyûlés elnökénél
vagyonnyilatkozatot tenni. (2) A vagyonnyilatkozat az
Országgyûlési képviselõ következõ vagyonára terjed ki:
a) az ingatlantulajdon, a vagyoni értékû jog;
b) az ötszázezer forint egyedi értéket meghaladó ingóság;
c) az értékpapír, továbbá a vagyoni értéket megtestesítõ tagsági
vagy részesedési jog;
d) ötszázezer forintot meghaladó készpénz, pénzintézeti
számlakövetelés, az összességében ötszázezer forintot meghaladó
szerzõdés alapján fennálló pénzkövetelés.
(3) A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni a vagyon mennyiségét,
és ha ez megállapítható, azonosító adatait, szerzéskori értékét,
továbbá szerzésének idõpontját és jogcímét.
(4) Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a
képviselõ tiszteletdíjban nem részesülhet, képviselõi jogait nem
gyakorolhatja. A képviselõi megbízatás megszûnése után kötelezõ
vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén a képviselõ a korábbi
vagyonnyilatkozatban meghatározott vagyonösszeg alapulvételével
késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamat mértéke minden
naptári nap után a felszámítás idõpontjában érvényes jegybanki
alapkamat kétszeresének 365-öd része. Ha a volt képviselõ a megbízatás
megszûnését követõ egy éven belül még nem tette meg a
vagyonnyilatkozatot, akkor a késedelmi kamat egy évre kiszámított
összegének a bírósági végrehajtását kell kérni. A további kamatfizetési
kötelezettség ezzel megszûnik.
C változat
(1) A képviselõ a mandátuma érvényességének megállapításától
számított harminc napon belül, ezt követõen évente, majd a
megbízatásának megszûnésétõl számított harminc napon belül köteles az
Országgyûlés elnökénél vagyonnyilatkozatot tenni.
(2) A vagyonnyilatkozat az Országgyûlési képviselõ, a vele közös
háztartásban élõ házas- és élettársa valamint gyermeke következõ
vagyonára terjed ki:
a) az ingatlantulajdon, a vagyoni értékû jog;
b) az ötszázezer forint egyedi értéket meghaladó ingóság;
c) az értékpapír, továbbá vagyoni értéket megtestesítõ tagsági
vagy részesedési jog;
d) ötszázezer forintot meghaladó készpénz, pénzintézeti
számlakövetelés, az összességében ötszázezer forintot meghaladó
szerzõdés alapján fennálló pénzkövetelés.
(3) A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni a vagyon mennyiségét,
és ha ez megállapítható, azonosító adatait, szerzéskori értékét,
továbbá szerzésének idõpontját és jogcímét.
(4) Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a
képviselõ tiszteletdíjban nem részesülhet, képviselõi jogait nem
gyakorolhatja.
Eljárási szabályok
20.§
(1) Az Országgyûlési képviselõ a mandátuma érvényességének
megállapításától, az Országgyûlés elnöke és alelnöke az e tisztségbe
való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele
szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszûntetni, illetve
megszûntetését kezdeményezni. Ennek megtörténtéig a képviselõi
megbízatásából eredõ jogait nem gyakorolhatja és tiszteletdíjra sem
jogosult.
(2) Ha a képviselõ az (1) bekezdésben írt kötelezettségének nem
tesz eleget, bármely képviselõ indítványára az Országgyûlés - a
Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság véleményének kikérése után -
tizenöt napon belül kimondja az összeférhetetlenséget.
(3) A 17.§-ban meghatározott összeférhetetlenségrõl a jogerõs
ítéletet hozó bíróság haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlés
elnökét. Az összeférhetetlenséget az Országgyûlés ezt követõen 15 napon
belül mondja ki. (4) Az összeférhetetlenség kimondásához a jelenlévõ
képviselõk kétharmadának a szavazata szükséges.
(5) A képviselõi összeférhetetlenség megállapítását bárki
kezdeményezheti írásban az Országgyûlés Mentelmi és
Összeférhetetlenségi Bizottságnak elnökénél. A kezdeményezésben
pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselõvel szemben és milyen
összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az
összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges bizonyítékokat is. A
kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kezdeményezõ személyazonosító
adatait és aláírását. Hiányos kezdeményezés esetén az Országgyûlés
Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottságának elnöke nem indítja meg a
szükséges eljárást, de a kezdeményezésrõl tájékoztatja az Országgyûlés
Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottságát.
21. §
A változat
(1) Az összeférhetetlenség bejelentése esetén az ügyet az
Országgyûlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága 30 napon belül
kivizsgálja. Az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából - sorsolással -
háromtagú vizsgálóbizottságot hoz létre. Az Országgyûlés Mentelmi és
Összeférhetetlenségi Bizottságának elnöke nem lehet tagja a
vizsgálóbizottságnak.
(2) A vizsgálóbizottság eljárásának részletes szabályait az
Országgyûlés Házszabálya állapítja meg.
B változat
(1) Az összeférhetetlenség bejelentése esetén az ügyet az
Országgyûlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága 30 napon belül
kivizsgálja. Az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából - sorsolással -
háromtagú vizsgálóbizottságot hoz létre. A vizsgálóbizottság egyik
tagja a képviselõvel azonos képviselõcsoporthoz tartozó bizottsági tag.
Az Országgyûlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottságának elnöke
nem lehet tagja a vizsgálóbizottságnak.
(2) A vizsgálóbizottság eljárásának részletes szabályait az
Országgyûlés Házszabálya állapítja meg.
22. §
A változat
(1) A vagyonnyilatkozatokat és a bejelentési kötelezettség alá
tartozó tevékenységeket, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos
minden nyilvántartást az Országgyûlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi
Bizottsága vezeti.
(2) A nyilvántartásban szereplõ adatokba bármely Országgyûlési
képviselõ betekinthet.
(3) A nyilvántartásban szereplõ adatokat a képviselõi megbízatás
megszûnését követõ egy hónapon belül törölni kell."
B változat
(1) A vagyonnyilatkozatokat és a bejelentési kötelezettség alá
tartozó tevékenységeket, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos
minden nyilvántartást az Országgyûlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi
Bizottsága vezeti.
(2) A nyilvántartásban szereplõ adatokba csak az Országgyûlés
Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága tekinthet be.
(3) A nyilvántartásban szereplõ adatokat a képviselõi megbízatás
megszûnését követõ egy hónapon belül törölni kell."
2.§
A változat
(1) E törvény 19............................ napján lép hatályba.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Tv. a preambulum
után az "I. fejezet" számozással egészül ki, valamint a jelenlegi 10-
11.§-ok számozása 2-3.§-ra változik, és a következõ alcímmel egészül
ki: "A képviselõk munkajogi és társadalombiztosítási jogállása"; a 2-
5.§-ok számozása 4-7.§-ra változik, és a "II. fejezet" számozással
egészül ki; a 9. § számozása 8.§-ra változik, és a következõ alcímmel
egészül ki: "A képviselõi tisztség ellátásának támogatása"; a 14.§
számozása 23.§-ra változik, és a "Záró rendelkezések" alcím elé a "IV.
fejezet" számozása kerül, továbbá a Tv. 6-8.§-ai és a 14.§ (2)
bekezdése hatályát veszti.
(3) A 18.§-ban meghatározott bejelentést, valamint a 19.§-ban
meghatározott vagyonnyilatkozatot a törvény hatályba lépését követõ 30
napon belül kell megtenni az Országgyûlés elnökénél. A 13.§-ban
meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat a jelenleg mandátummal
rendelkezõ képviselõk fennálló tisztségeik vonatkozásában nem kell
alkalmazni. Ha azonban e tisztségek valamelyike a képviselõi mandátum
ideje alatt megszûnik, akkor újabb összeférhetetlen tisztség nem
létesíthetõ.
B változat
(1) E törvény 19............................ napján lép hatályba.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Tv. a preambulum
után az "I. fejezet" számozással egészül ki, valamint a jelenlegi 10-
11.§-ok számozása 2-3.§-ra változik, és a következõ alcímmel egészül
ki: "A képviselõk munkajogi és társadalombiztosítási jogállása"; a 2-
5.§-ok számozása 4-7.§-ra változik, és a "II. fejezet" számozással
egészül ki; a 9. § számozása 8.§-ra változik, és a következõ alcímmel
egészül ki: "A képviselõi tisztség ellátásának támogatása"; a 14.§
számozása 23.§-ra változik, és a "Záró rendelkezések" alcím elé a "IV.
fejezet" számozása kerül, továbbá a Tv. 6-8.§-ai és a 14.§ (2)
bekezdése hatályát veszti.
(3) A 18.§-ban meghatározott bejelentést, valamint a 19.§-ban
meghatározott vagyonnyilatkozatot a törvény hatályba lépését követõ 30
napon belül kell megtenni az Országgyûlés elnökénél. A 13.§-ban
meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat a jelenleg mandátummal
rendelkezõ képviselõknek a mandátumuk elnyerésekor fennálló tisztségeik
vonatkozásában nem kell alkalmazni. Ha azonban e tisztségek valamelyike
a képviselõi mandátum ideje alatt megszûnik, akkor újabb
összeférhetetlen tisztség nem létesíthetõ.
C változat
(1) E törvény 19............................ napján lép hatályba.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Tv. a preambulum
után az "I. fejezet" számozással egészül ki, valamint a jelenlegi 10-
11.§-ok számozása 2-3.§-ra változik, és a következõ alcímmel egészül
ki: "A képviselõk munkajogi és társadalombiztosítási jogállása"; a 2-
5.§-ok számozása 4-7.§-ra változik, és a "II. fejezet" számozással
egészül ki; a 9. § számozása 8.§-ra változik, és a következõ alcímmel
egészül ki: "A képviselõi tisztség ellátásának támogatása"; a 14.§
számozása 23.§-ra változik, és a "Záró rendelkezések" alcím elé a "IV.
fejezet" számozása kerül, továbbá a Tv. 6-8.§-ai és a 14.§ (2)
bekezdése hatályát veszti.
(3) A 18.§-ban meghatározott bejelentést, valamint a 19.§-ban
meghatározott vagyonnyilatkozatot a törvény hatályba lépését követõ 30
napon belül kell megtenni az Országgyûlés elnökénél.
(4) Ha a képviselõvel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn,
azt a törvény hatályba lépését követõ 30 napon belül köteles
megszûntetni. Amennyiben ezt nem teszi meg, a Országgyûlés Mentelmi és
Összeférhetetlenségi Bizottságának elnöke megindítja ellene az
összeférhetetlenségi eljárást.
INDOKOLÁS
az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény
módosításáról szóló, tartalmilag az országgyûlési képviselõk
összeférhetetlenségét szabályozó törvényjavaslat elsõdleges célja, hogy
biztosítsa a törvényhozói munka függetlenségét, a nem kívánatos
befolyásolásoktól való mentességet, a lelkiismeretes képviselõi munka
végzését.
I.
Az országgyûlési képviselõkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
minden parlament legbonyolultabb s leginkább körültekintõ szabályozást
igénylõ törvényalkotási feladatai közé tartoznak. Magyarországon 1946
óta komplex összeférhetetlenségi törvény nem volt. Azt megelõzõen
viszont nagyon részletes, önálló összeférhetetlenségi törvényeket
fogadtak el a magyar parlamentben. A magyar parlamentarizmus
történetében az elsõ átfogó összeférhetetlenségi törvényt 1875-ben
fogadta el a magyar parlament az 1875. évi I. tc. formájában. Ezt
követõen 1901-ben szabályozta ismét átfogó jelleggel a magyar parlament
a képviselõk összeférhetetlenségét a XXIV. számú tc.-ben. Újabb átfogó
szabályozásra az 1925. évi XXVI. törvénycikkben került sor. Jelentõs
módosításra az 1938. évi XIX. számú törvénycikkben került sor, majd az
utolsó átfogó összeférhetetlenségi törvényt 1946-ban fogadta el a
magyar parlament XXVI. számú törvénycikk formájában.
Az utolsó átfogó összeférhetetlenségi törvény néhány évig volt
hatályban, majd az 1949. évi XX. törvény és a hozzákapcsolódó
törvénykezések kapcsán hatályát veszítette. A diktatórikus szocializmus
éveiben a gazdasági összeférhetetlenség szabályai szinte értelmetlenné
váltak a tulajdoni viszonyok radikális átalakulása révén, továbbá annak
révén, hogy a hatalom megosztásával szemben a hatalom egységének
elvébõl kiindulva, erõteljes hatalomkoncentráció valósult meg, amelynek
során nemhogy elkerülendõ, hanem kifejezetten kívánatos volt az, hogy a
magas állami, párttisztségeket, egyéb politikai és közhatalmi
pozíciókat betöltõk, valamint a gazdasági élet vezetõ tisztségeit
betöltõ személyek kerüljenek a parlamentbe. Néhány jelentéktelen, un.
hivatali-politikai összeférhetetlenségi szabályt leszámítva, amelyeket
az Alkotmány tartalmazott, összeférhetetlenségi szabályok megalkotására
és részletes kimunkálására nem került sor.
II.
Amikor egy parlamenti demokrácia életében részletes
összeférhetetlenségi szabályok kialakítására és elfogadására kerül sor,
az már a parlamenti demokrácia konszolidációjának a jele. Ezt
hangsúlyoznunk kell azért, mert jó néhányan úgy vélik, hogy az
összeférhetetlenségi szabályok a parlamenti demokrácia válságtermékei,
akkor kerül sor kidolgozásukra és elfogadásukra, amikor a parlament
tisztasága, a képviselõk függetlensége, a hatalmi ágak elválasztásának
elve vagy a képviselõk vagyoni és jövedelmi viszonyainak az
átláthatósága kerül veszélybe. Határozottan le kell szögezni és
hangsúlyozni kell azt, hogy az összeférhetetlenségi szabályok nem
büntetõ szabályok, nem büntetõjogi intézmény az összeférhetetlenség,
hanem közjogi intézmény.
Az összeférhetetlenség erkölcsi alapokon nyugvó közjogi intézmény,
ennek megfelelõ szabályozási elvekkel, szabályozási célokkal, eljárási
szabályokkal és szankciókkal.
Az összeférhetetlenségi szabályok hosszútávon meghatározzák a parlament
összetételét, a parlamenti képviselet tartalmát és jellegét. Az
összeférhetetlenségi szabályok összefüggenek azzal is, hogy a parlament
egykamarás, vagy kétkamarás parlament formájában mûködik-e. A második
kamara mûködése esetén jó néhány olyan szervezet és szakmai terület
képviselõi vehetnek részt a második kamarában, akiknek a szervezeti
tagsága és pozíciója a képviselõ testületi tagsággal egyébként
összeférhetetlen.
Mennél szigorúbbak és mennél szélesebb körre terjednek ki az
összeférhetetlenségi szabályok, annál inkább fennáll a veszélye annak,
hogy a parlament a társadalomtól elszakított, izolált politikai
képviseleti testület lesz, amelynek társadalmi gyökerei,
érdekartikulációs funkciói megszakadnak illetve veszélybe kerülnek.
Az összeférhetetlenségi szabályoknak nem lehet céljuk az, hogy a
korábbi választásokon kialakult parlamenten belüli arányokat utólagosan
korrigálják és a parlamenti összetételt lényegesen megváltoztassák.
III.
1. A szabályozás indokai
Magyarországon a rendszerváltás következtében konszolidált és
mûködõképes demokrácia van. A képviselõi összeférhetetlenség a
parlamenti jog - a házszabály mellett - második legjelentõsebb
területe, amelynek teljes körû jogi rendezése és szabályozása ma még
hiányzik. A politikai-hivatali összeférhetetlenséget az országgyûlési
képviselõk tekintetében az Alkotmány 20. §-a és a képviselõk
jogállásáról szóló LV. törvény 6-7-8. §-ai és néhány egyéb törvény (pl.
a TB önkormányzati képviselõk választásáról szóló törvény)
szabályozzák.
Az összeférhetetlenségi eljárás szabályait jelenleg az Alkotmány és az
1990. évi LV. törvény tartalmazza. Az összeférhetetlenség szankcióját
az Alkotmány 20/A §-ának c/ pontja szabályozza.
Összeférhetetlenségi eljárást az országgyûlési képviselõvel szemben a
parlament bármely tagja kezdeményezhet. Az összeférhetetlenség
kimondására az Országgyûlésnek van hatásköre. Az összeférhetetlenség
kimondása elõtt a képviselõ az Országgyûléshez intézett nyilatkozatával
lemondhat megbízatásáról, amelyhez az Országgyûlés elfogadó
nyilatkozatára nincs szükség. Ha a képviselõ nem mond le
összeférhetetlen megbízatásáról vagy képviselõi mandátumáról, akkor az
Országgyûlés kimondja az összeférhetetlenséget és az Alkotmány 20/A §-
ának (1) bekezdés c/ pontja szerint az országgyûlési képviselõi
megbízatása megszûnik.
Az Alkotmány és az 1990. év LV. törvény az országgyûlési képviselõk
politikai-hivatali összeférhetetlenségét és eseteit, valamint az ezzel
kapcsolatos eljárást és szankciót rendezi csupán.
Az összeférhetetlenségi szabályok hivatottak biztosítani a törvényhozói
testület és az egyéni képviselõ függetlenségét, a nem kívánatos
befolyásolásoktól való mentességét, a lelkiismeretes képviselõi munka
feltételeinek a megteremtését.
A parlament mint testület és a képviselõ közjogi autonómiájának és
függetlenségének a feltételeit lényegileg három jogintézmény
biztosítja:
a/ a szabad mandátum elve, amelyre vonatkozó szabályokat a
választójogi törvény, az Alkotmány és a házszabály tartalmazza
(politikai függetlenség),
b/ a mentelmi jog, amely a képviselõ jogi függetlenségét
biztosítja,
c/ az összeférhetetlenség közjogi intézménye, amely a képviselõ
anyagi, hivatali, erkölcsi és lelkiismereti függetlenségét biztosítja.
2. Az összeférhetetlenség fogalma és jelentõsége
Az összeférhetetlenség fogalma: a törvényben meghatározott pozíciók,
tisztségek, tagságok, foglalkozások és a képviselõi megbízatás egyidejû
betöltésének tilalma, illetve meghatározott tevékenységek végzésének
tilalma a képviselõi mandátum ideje alatt.
Az összeférhetetlenségi intézmény és szabályozás jelentõségét adja az,
hogy lényegileg az összeférhetetlenség a társadalom jelentõs rétegeit
megfosztja a parlamenti képviselõi feladatok ellátásától, illetve
választási kényszerhelyzetet hoznak létre az összeférhetetlenségi
szabályok, amelyben az összeférhetetlen helyzetbe került képviselõnek
választania kell parlamenten kívüli megbízatása, tisztsége,
tevékenysége és parlamenti képviselõi mandátuma között. Más esetekben
(az abszolút összeférhetetlenség esetén) a képviselõnek nincs
választási lehetõsége, hanem az összeférhetetlenség megállapítása
jogszabály alapján a képviselõi mandátum elvesztését vonja maga után.
Az összeférhetetlenségi szabályok jelentõségét nemcsak jogi, normatív
és a képviselõ függetlenségét garantáló jelentõsége adja, hanem az is,
hogy végsõ soron egy ország parlamentjének összetétele nagymértékben
függ az összeférhetetlenségi szabályoktól, azok szigorúságától vagy
enyhébb jellegétõl. Természetesen nem szabad, hogy illúziónk legyen
abban a vonatkozásban, hogy mennél szigorúbb és mennél szélesebb körre
kiterjedõ összeférhetetlenségi szabályokat alkot meg a parlament, annál
kisebb lesz a képviselõk nem kívánatos befolyásolásának esete. A
szigorú, normatív és érvényesíthetõ, kimerítõ taxációval szabályozott
összeférhetetlenség mellett is a nemformális befolyásolás lehetõsége
minden parlamenttel és parlamenti képviselõvel kapcsolatban megmarad.
3. Az összeférhetetlenség szabályozásának céljai
Az összeférhetetlenségi szabályok legfontosabb célja, hogy biztosítsák
a törvényhozói munka függetlenségét, a nem kívánatos befolyásolásoktól
való mentességet, a lelkiismeretes képviselõi munka végzését.
Ennek érdekében az összeférhetetlenség szabályozásának konkrét céljai:
a/ a képviselõk anyagi, szervezeti, hatalmi függetlenségének
biztosítása,
b/ a hatáskörök és a hatalmi pozíciók koncentrálásának megakadályozása,
a hatalmi ágak elválasztásának garantálása,
c/ a gazdasági és a politikai pozíciók összefonódásának
megakadályozása,
d/ a nem kívánatos érdekérvényesítés és befolyásolás megakadályozása,
e/ a képviselõhöz méltatlan magatartást tanúsító képviselõk megfosztása
mandátumuktól, illetve annak megakadályozása, hogy a képviselõi
mandátumra méltatlan személyek képviselõk lehessenek,
f/ a képviselõk vagyoni és jövedelmi viszonyainak átláthatósága és
ellenõrizhetõsége.
4. Az összeférhetetlenség fajtái és területei
Az összeférhetetlenségnek többféle fajtája van, és többféle szempont
szerint csoportosíthatjuk õket:
a/ a hivatali összeférhetetlenség, amely a képviselõnek a Kormánytól
és a kormányzati szervektõl való függetlenségét hivatottak biztosítani,
valamint a nagy, erõsen hierarchikus, szigorú alá-fölérendeltség elve
alapján mûködõ szervezetek tagjait kívánják távol tartani a
parlamenttõl. A köztisztviselõk összeférhetetlensége.
b/ A politikai összeférhetetlenség esetei, amelyek egy része a hatalmi
ágak szigorú elválasztásával függenek össze, a hatalmi ágak
elválasztásának perszonális garanciáit jelentik. A politikai
összeférhetetlenség másik esete, amikor a képviselõi mandátumból
korábbi vagy meglévõ politikai szervezeti tagság miatt zárnak ki egyes
személyeket.
c/ Erdekeltségi összeférhetetlenség, amely a parlamenten kívül meglévõ
erõs érdekbefolyásolást kívánja megakadályozni.
d/ Közbenjárói, nem kívánatos érdekkijárói összeférhetetlenség, amit
hihetetlenül nehéz megkülönböztetni az érdekképviseleti funkciótól.
e/ Méltatlansági összeférhetetlenség
- büntetõjogi összeférhetetlenség
- erkölcsi összeférhetetlenség.
A feloldhatóság szempontjából beszélhetünk abszolút
összeférhetetlenségrõl, ilyenek pl. a méltatlansági
összeférhetetlenségek, amelyeknek a megállapítása esetén a képviselõ a
jogszabály erejénél fogva feltétlenül elveszíti képviselõi mandátumát.
A relatív összeférhetetlenség, amely esetben a képviselõ választási
kényszer elé kerül, hogy vagy a képviselõi mandátumáról, vagy az azzal
összeférhetetlen pozíciójáról, megbízatásáról, tisztségérõl mond le.
Az összeférhetetlenség idõbeli érvényesülése és hatálya szempontjából
beszélhetünk egyrészt a jelöltségbõl kizáró összeférhetetlenségrõl,
másrészt a képviselõi mandátum idején érvényesülõ
összeférhetetlenségrõl, harmadrészt utólagos összeférhetetlenségrõl,
amely esetben a képviselõ mandátumának lejárta után sem vállalhat
meghatározott ideig meghatározott pozíciókat, pl. magas rangú
köztisztviselõi állást, vagy nem lehet koncessziós vagy közbeszerzõi
szerzõdés kedvezményezettje.
5. Az összeférhetetlenség szabályozásának fõ elvei, módjai és
szabályozási módszerei
Az összeférhetetlenség szabályozásának fõ és kívánatos elvei:
1/ A szabályozás teljes körû legyen, terjedjen ki az
összeférhetetlenség minden területére és körére.
2/ A magyar társadalom és parlamenti demokrácia viszonyaira
tekintettel mérsékelt szigorúságú és körû összeférhetetlenség indokolt,
amely mellett a parlamenti rotáció és reprezentativitás kívánatos elvei
érvényesülhetnek.
3/ A képviselõk vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó
szabályozás során a teljes körû átláthatóságra kell törekedni.
4/ Részletes és garanciális eljárási szabályokat kell kidolgozni,
és az összeférhetetlenség ügyében a végsõ döntést a parlament
hatáskörébe kell utalni.
Az összeférhetetlenség intézményének szabályozása során háromféle
szabályozási módszert és technikát kell alkalmazni:
- kimerítõ és teljes körû taxatív szabályozásra van szükség a
politikai, a hivatali, a gazdasági érdekeltségi, a tömegtájékoztatási,
a köztestületi összeférhetetlenség során.
- A fogalmi szabályozás és az összeférhetetlenség fogalmának
interpretatív meghatározására kell törekedni az un. érdekkijárási
összeférhetetlenség esetében. A fogalmi szabályozás mellett az
érdekkijárói összeférhetetlenség szabályozása során kötelezõ
szabályozási elemként kell elfogadni, hogy csak anyagi
ellenszolgáltatás fejében történõ nem kívánatos érdekkijárás tekinthetõ
összeférhetetlennek, és el kell kerülni a lex imperfecta szabályozás
veszélyeit ezen a területen.
- A vegyes szabályozás, tehát a taxatív és a fogalmi szabályozást
együtt kell alkalmazni bizonyos területeken, pl. az erkölcsi és a
közbenjárói összeférhetetlenség esetén.
RESZLETES INDOKOLAS
1.§
A képviselõi tisztség összeférhetetlensége
9. §
Elérendõ cél, hogy a képviselõk összeférhetetlenségére vonatkozóan csak
az Alkotmány és az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló törvény
állapíthasson meg szabályokat. A 9.§ a hivatali és a politikai
összeférhetetlenség eseteit szabályozza, az országgyûlési képviselõk
jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény, a társadalombiztosítási
önkormányzat igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény, a
közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény, az állam tulajdonában
levõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény
összeférhetetlenségi szabályait megerõsítve. Ezt tartalmazza az A
változat, melyet az MSZP, KDNP és a FIDESZ támogat. Az FKGP által
támogatott B változat összeférhetetlennek tartja azt, hogy országos
jellegû szakszervezet alapszabály szerinti vezetõje, szakszervezeti
szövetségek vezetõi, illetve polgármester, fõpolgármester, megyei
közgyûlés elnöke országgyûlési képviselõ lehessen. A C változat (mely
az SZDSZ álláspontja) országos jellegû szakszervezet alapszabály
szerinti vezetõje, szakszervezeti szövetségek vezetõi, míg a D
változat (MDF álláspontja) a
polgármester, fõpolgármester, megyei közgyûlés elnöke esetében állapít
meg összeférhetetlenségi szabályokat. Az A változatot támogatók az
érintettek - és így a passzív választójogukban korlátozottak - széles
körére tekintettel nem tartják elfogadhatónak a szélesebb körû
szabályozást.
10.§
Mind a hat párt egyetért abban, hogy az esetleges visszaéléseket
elkerülendõen közalapítvány kezelõ szervének tisztségviselõjeként vagy
kezelõ szervezetének tagjaként a képviselõ ne kaphasson díjazást, de a
kezelõ szervnek tagja lehessen. A két változat között az a különbség,
hogy az A változatot támogató három párt (MSZP, MDF, KDNP) - az
érintettek körének szélességére tekintettel - a az Országgyûlés illetve
a kormány által létrehozott közalapítványok tekintetében alkalmazza ezt
a tilalmat, míg a B változatot támogatók (SZDSZ, FKGP, FIDESZ) az
önkormányzatok által létrehozott alapítványokra is kiterjesztik ezt a
kört.
11. §
A különbözõ sajtóorgánumokkal (médiával) összefüggõ szabályozás kétféle
módon akadályozza az esetleges visszaéléseket: egyrészt kiküszöböli,
hogy az országgyûlési képviselõ (s rajta keresztül pártja) valamint a
sajtó között szoros érdek-összefonódás jöjjön létre, mely a közvélemény
egyoldalú tájékoztatásához vezethetne. Másrészrõl megakadályozza azt,
hogy az információért folytatott versenyben egyes médiumok meg nem
engedett elõnyökre tegyenek szert vagy monopol helyzetbe jussanak az
összefonódások révén.
12. §
A 12. § az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV.
törvény 7. §-ban leírtakat tartalmazza, csaknem változatlan formában.
13. §
A 13. § tartalmazza a képviselõk gazdasági összeférhetetlenségére
vonatkozó szabályokat. A leghevesebb vita éppen e kérdés körül alakult
ki a pártok között. A tervezet két, egymással teljesen ellentétes
álláspontot és három "köztes" álláspontot tartalmaz. A KDNP semmilyen
gazdasági társaságban betöltött tisztséget sem tart az országgyûlési
képviselõséggel összeférhetetlennek. A FIDESZ minden gazdasági
társaságban betöltött tisztséget összeférhetetlennek tart az
országgyûlési képviselõséggel. Az MDF nézõpontja az, hogy az egyes
tulajdoni fajták közötti különbségtétel alkotmányellenes: tehát a
tulajdonosok körétõl függetlenül vagy semmilyen gazdasági társaságban
betöltött tisztség ne legyen összeférhetetlen (A változat), vagy
országgyûlési képviselõ egyáltalán ne tölthessen be gazdasági
társaságban tisztséget (E változat). A B, C és D változat között három
lényeges ponton van különbség:
a/ az országgyûlési képviselõ milyen mértékû állami, illetve
önkormányzati tulajdoni részesedés esetében ne tölthessen be vezetõ
tisztséget a gazdasági társaságban. [B változat (MSZP): teljes vagy
többségi részesedés; C,D változat (SZDSZ, FKGP): bármilyen mértékû
részesedés.]
b/ A bármely önkormányzat által (C,D változat, SZDSZ, FKGP) vagy
csak a megyei közgyûlések, a megyei jogú városok önkormányzata, illetve
a Fõvárosi Önkormányzat (B változat, MSZP) által alapított gazdasági
társaság vezetõ tisztségeinek tekintetében álljon-e fenn az
összeférhetetlenség.
c/ A szövetkezet tisztségviselõinek tekintetében fennálljon-e az
összeférhetetlenség (D változat, FKGP: igen).
Mindegyik álláspont mellett és ellen lehet érveket felhozni. A
szabályozás - a gazdaság és a politikai élet nem kívánatos
összefonódására tekintettel - szükségesnek látszik. Nem lehet azonban
arról sem elfeledkezni, hogy a társadalomtól, illetve a gazdaságtól
való teljes izoláltság lehetetlenné teszi a magas szintû szakmai
törvényhozást, a gazdasági élet realitásának felismerését és figyelembe
vételét a törvényhozói munka során.
Alkotmányossági kérdésként merült fel, hogy a szabályozásban tehetõ-e
különbség a homogén csoportok egyes szereplõi között (állami vagy
magántulajdon, az összes önkormányzat vagy csak a megyei közgyûlések, a
megyei jogú városok önkormányzata, illetve a Fõvárosi Önkormányzat).
Aggályos az összeférhetetlenség kiterjesztése mindenféle szövetkezetre,
mivel a "szövetkezet" jogi fogalmának túlságosan tág volta
(mezõgazdasági, termelõszövetkezet, iskolaszövetkezet,
lakásszövetkezetrõl,) miatt a passzív választójogukban érintettek köre
rendkívül széles lenne.
14. §
A javaslat tilalmazza, hogy az állammal szerzõdéses viszonyban
(gazdasági kapcsolatban) álló gazdasági társaság vezetõ tisztségét
képviselõ tölthesse be. E bekezdés célja, hogy kizárja a
protekcionizmust és a korrupciót, a politikai és gazdasági
döntéshozatal összekapcsolódását. Elõsegíti, hogy kizárólag szakmai
szempontok döntsék el, hogy az állam mely magántulajdonban álló céggel
köt nagy értékû szerzõdéseket.
Egyéb összeférhetetlenségi szabályok
15. §
A javaslat nem tartja összeférhetõnek azt, hogy az országgyûlési
képviselõ az állam, vagy a teljes vagy többségi állami tulajdoni
részesedéssel mûködõ gazdálkodó szervezet jogi képviselõjeként járjon
el. Ez a rendelkezés fõként arra jelent biztosítékot, hogy a képviselõ
ne e minõsége miatt kapjon jogi megbízásokat. Ugyanígy tilalmazza a 15.
§ azt is, hogy bármely szakmai vagy üzleti ügyben a képviselõ e
minõségére hivatkozva bármiféle elõnyhöz jusson. Tiltott az is, hogy a
képviselõ pozíciójánál fogva szerezzen meg olyan információkat,
amelyekhez más úton nem juthatna hozzá, s az is, hogy ezeket az
információkat bármilyen módon felhasználja.
16. §
Szigorúan tiltani kell azt, hogy a képviselõ e pozícióját felhasználva
meg nem engedett anyagi elõnyhöz jusson vagy családját ehhez juttassa.
A szabályozás hasonló elvekre épül, mint a BTK-ban meghatározott
"befolyással üzérkedés" tényállása, azonban fogalmilag többet takar.
Azokat a cselekvéseket is tiltja, amelyek bár nem merítik ki a fenti
tényállást, de hasonlóak ahhoz.
Indokolatlan és nem politikus azonban annak tiltása, hogy a képviselõ a
kisebb értékû, nem vesztegetési céllal adott ajándékot elfogadja. A két
változat az ajándék mértékének meghatározásában tér el: az A változat
(MSZP, SZDSZ, FKGP, KDNP) konkréten meghatározza ezt a mértéket
(képviselõi tiszteletdíj kéthavi összege), míg a B változat (MDF,
FIDESZ) "a szokásos mértékû ajándék" fogalmát kívánja bevezetni.
17. §
A javaslat e bekezdése a méltatlansági összeférhetetlenség eseteit
tartalmazza. A két változat közötti különbség: az MDF és FIDESZ által
támogatott B változat azt tartja indokoltnak, hogy csak akkor szûnjön
meg a képviselõ mandátuma, ha végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték
szándékos bûntett elkövetése miatt. Nem tartja indokoltnak azt sem,
hogy a lehetséges jogorvoslati eljárások után is fennálló, meg nem
fizetett állammal szembeni köztartozás esetén megszûnjön a képviselõ
mandátuma.
Bejelentési kötelezettség alá esõ tevékenységek és jövedelmek
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
18 - 19. §
A képviselõ köteles az Országgyûlés elnökének bejelenteni az
összeférhetetlenség alá nem esõ munkaviszonyát, különbözõ
szervezetekben fennálló részesedését, tagságát, tisztségét és az
ezekbõl származó jövedelmét.
A képviselõk vagyoni és jövedelmi átláthatósága alapvetõ követelmény
közjogi méltóságuk és pozíciójuk következtében. A vagyoni és jövedelmi
átláthatóság tartalma: információadási kötelezettség a képviselõ
vagyoni helyzetérõl és jövedelmérõl, továbbá ezeknek az adatoknak a
korlátozott nyilvánossága, vagyis csak az Országgyûlés Mentelmi és
Összeférhetetlenségi Bizottságának tagjai, továbbá a parlamenti
képviselõk tekinthetnek bele.
1. Az információadási kötelezettség tárgya:
a/ a vezetõ pozíciók, tagságok amelyek egy része jövedelemmel jár,
egy része nem jár jövedelemmel (18. §-ban szabályozva),
b/ bizonyos tevékenységek, amelyek egy része jövedelemmel jár, más
része jövedelem nélkül is bevallási kötelezettség alá esik (18. §-ban
szabályozva),
c/ induló vagyoni helyzet, idõközbeni vagyongyarapodás és a
képviselõi mandátum megszûnésekor meglévõ vagyoni helyzet,
d/ juttatások és ajándékok meghatározott értékhatár felett
(16. § (2) bekezdésében szabályozva).
2. Az információadási kötelezettség személyi köre:
a/ Csak a képviselõ (FKGP, FIDESZ álláspontja);
b/ A képviselõ és a képviselõvel közös háztartásban élõ
házastársa, élettársa és gyermeke (MSZP, SZDSZ, MDF, KDNP álláspontja).
Mindkét esetben jogi garanciákat kell adni arra vonatkozóan, hogy
az információadási kötelezettség harmadik személyt ne hozzon hátrányos
helyzetbe. (Pl. nem hozzátartozó tulajdonostársat).
3. Az információadási kötelezettség idõtartama:
a/ Induló állapot a képviselõi megbízólevél átadásának
idõpontjában meglévõ vagyoni helyzetrõl.
b/ A mandátum ideje alatt bekövetkezett vagyonnövekedés vagy
vagyoncsökkenés vagy bármilyen változás a vagyoni helyzetben
(C változat, MDF álláspontja: errõl évente nyilatkozni kell).
c/ A mandátum megszûnésekor meglévõ vagyoni helyzet.
A vagyoni és jövedelmi viszonyok átláthatóságára vonatkozó
szabályok, csak a modern korban kapcsolódtak a szigorúan vett
összeférhetetlenségi szabályokhoz. Nem indokolt azonnal az
összeférhetetlenséggel kapcsolatos, lényegileg egyetlen és rendkívül
szigorú szankció alkalmazása, nevezetesen a képviselõi mandátumtól való
megfosztás, illetve az összeférhetetlen pozíciótól vagy jövedelemtõl
való megszabadulás elõírása. Ezért az eljárási szabályok során a
vagyoni és jövedelmi viszonyok átláthatóságára vonatkozó szabályok
megsértése esetén enyhébb szankciók alkalmazása indokolt. (Pl.
képviselõi munkától és jogok gyakorlásától átmeneti idõre való
eltiltás, stb.)
A vagyonnyilatkozat-tételnek csak akkor van értelme, ha ezt a
képviselõi megbízatás megszûnése után is megteszi a képviselõ.
Amennyiben a képviselõt újraválasztják, szankcionálható a záró
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása úgy, hogy
megtételéig nem gyakorolhatja képviselõi jogait, nem részesülhet
tiszteletdíjban. Ha a képviselõt nem választják újra és így nem tesz
eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, a képviselõ
késedelmi kamatot köteles fizetni a korábbi vagyonnyilatkozatában
meghatározott összeg alapulvételével. Ezt az utóbbi megoldást a C
változat (MDF) elveti.
Eljárási szabályok
(20-22. §-ok)
Az összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezésére bárki jogosult. Önmaga
helyzetének tisztázása érdekében maga a képviselõ is kezdeményezheti az
összeférhetetlenségi eljárást önmagával szemben. A kezdeményezés
feltételei: írásban kell kezdeményezni, pontosan meg kell jelölni, hogy
mely képviselõvel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel,
mellékelni kell a szükséges bizonyítékokat is.
A képviselõi összeférhetetlenség kivizsgálását csak a parlament
illetékes, Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága rendelheti el és
folytathatja le úgy, hogy az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából -
sorsolással - három tagú vizsgálóbizottságot hoz létre. Az MDF által
támogatott A változat szerint a vizsgálóbizottság egyik tagja a
képviselõvel azonos képviselõcsoporthoz tartozó bizottsági tag. A
vizsgálóbizottság eljárásának részletes szabályait az Országgyûlés
Házszabálya állapítja majd meg.
A szóba jöhetõ más megoldások (Alkotmánybíróság, a Legfelsõbb Bíróság
valamely tanácsának, a Közigazgatási Bíróság valamely tanácsának, vagy
más bírói fórumnak a kijelölése) sértenék a parlament szuverenitását és
a képviselõ autonómiáját. Nem látszik indokoltnak a parlamenten belüli
zsûri-rendszer, parlamenti bíróság, stb. felállítása sem.
A Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság, amennyiben abszolút
összeférhetetlenséget állapít meg, javaslatot tesz a parlamentnek az
összeférhetetlenség kimondására, és ezzel a képviselõ mandátumának
megszüntetésére.
Relatív összeférhetetlenség esetén az összeférhetetlenségi bizottság
rövid határidõt szab a képviselõ számára az összeférhetetlenségi
helyzet megszüntetésére, vagy képviselõi mandátumáról való lemondásra.
Ha a képviselõ sem az összeférhetetlenségi helyzetet nem szünteti meg,
sem képviselõi mandátumáról nem mond le, akkor az összeférhetetlenség
fennállta miatt az összeférhetetlenségi bizottság javaslatot tesz a
parlamentnek az összeférhetetlenség kimondására, ezzel a parlamenti
képviselõi mandátumának megszüntetésére.
Az összeférhetetlenségi bizottság tehát csak javaslattevõ, elõterjesztõ
szervezet, a végsõ döntést, amely végsõ soron a képviselõi mandátum
megszûnésével jár, csak a parlament mondhatná ki.
A parlament döntése ellen fellebbezésnek helye természetesen nincs. Az
összeférhetetlenség kimondása ügyében a parlament a jelenlévõ
országgyûlési képviselõk kétharmados többségével hozná meg döntését.
Ennél részletesebb eljárási szabályokat az összeférhetetlenségi
törvény-tervezetében nem indokolt megállapítani, mivel az
összeférhetetlenségi szabályok végsõ soron attól függenek, hogy miféle
összeférhetetlenségi törvényt fogad el a parlament. Az
összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó alapvetõ elveken és
garanciákon túl a részletes eljárási szabályokat a Házszabály állapítja
majd meg. Ezeken a részletes eljárási szabályokon belül indokolt
rendezni a vagyoni és jövedelmi helyzet viszonyok átláthatóságára
vonatkozó szabályok megsértésére vonatkozó szankciókat is.
A vagyonnyilatkozatokat és a bejelentési kötelezettség alá tartozó
tevékenységeket, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos minden
nyilvántartást az Országgyûlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi
Bizottsága vezeti. A nyilvántartásba szereplõ adatokba az A változat
(MSZP, SZDSZ) szerint bármely képviselõ, a B változat (MDF, FKGP, KDNP,
FIDESZ) szerint csak az Országgyûlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi
Bizottsága tekinthet be.
2.§
Az A változat (MSZP, KDNP) szerint mindenképpen tekintettel kell lenni
arra, hogy a megalkotásra kerülõ, komplex összeférhetetlenségi
szabályok egy frissen megválasztott parlament által kerülnek
elfogadásra, amelynek tagjai nem számolhattak azokkal a szigorú
összeférhetetlenségi szabályokkal amelyeket a parlament elfogad, akkor
amikor a képviselõjelöltséget és a képviselõséget elvállalták.
Az összeférhetetlenségi szabályokat együtt kell kidolgozni és
egyidejûleg kell hatályba léptetni, viszont az összeférhetetlenségi
helyzet megszüntetésére vonatkozó szabályokat differenciáltan kell
megállapítani:
a/ Azonnal alkalmazható összeférhetetlenségi szabályok: a
hivatali-politikai, a méltatlansági, a tömegtájékoztatási, a
köztestületi, az állami koncessziós és közbeszerzõi törvény hatálya alá
tartozó összeférhetetlenségek, valamint az összeférhetetlen
jövedelmekre vonatkozó tilalmi szabályok.
b/ Azonnal alkalmazhatók az összeférhetetlenségi szabályok azokban
az esetekben, amikor a képviselõnek nincsenek összeférhetetlen
pozíciói, ugyanis ebben az esetben a képviselõ nem vállalhat
összeférhetetlennek minõsített pozíciót ezután sem.
c/ A gazdasági-érdekeltségi összeférhetetlen helyzetben lévõ
képviselõk megtarthatnák pozíciójukat mindaddig, amíg eredeti
megbízatásuk tart, de annak lejárta után nem választhatnák újra a
képviselõt, csak ha a képviselõi megbízatásáról lemond.
d/ A jövedelmi és a vagyoni bejelentési átláthatósági szabályok
azonnal hatályba lépnének.
Az SZDSZ által támogatott B változat annyiban tér el az A változattól,
hogy a gazdasági-érdekeltségi összeférhetetlen helyzetben lévõ
képviselõk csak azokat tisztségeiket tarthatnák meg eredeti
megbízatásuk lejártáig, amelyeket már mandátumuk elnyerésekor is
betöltöttek.
Az MDF, FKGP, FIDESZ által támogatott C változat szerint ha a
képviselõvel szemben bármilyen összeférhetetlenségi szabály áll fenn,
azt a törvény hatályba lépését követõ 30 napon belül köteles
megszüntetni. Amennyiben ezt nem teszi meg, az Országgyûlés Mentelmi és
Összeférhetetlenségi Bizottságának elnöke megindítja ellene az
összeférhetetlenségi eljárást.
Budapest, 1995. december 19.
Dr. Bihari Mihály Dr. Hankó Faragó Miklós
(MSZP) (SZDSZ)
Dr. K. Csontos Miklós Dr. Rubovszky György
(FKGP) (KDNP)
Dr. Sepsey Tamás
(MDF)