ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselöi önálló indítvány!
Országgyülési határozati javaslat
a terven felüli privatizációs bevételek felhasználásáról
Az Országgyülés kötelezi a Magyar Köztársaság Kormányát arra, hogy ezen
országgyülési határozat kihirdetésétöl számított 60 napon belül
terjessze az Országgyülés elé a privatizációs többletbevételre
vonatkozó 1995. évi CXXI. törvény - a költségvetési törvény - 8.§ (2)
bekezdésének módosítására irányuló indítványt.
A 173 milliárd forintos privatizációs többletbevételt az alábbiak
szerint kell felhasználni:
1. Az M-3 autópálya gyorsított ütemü építése (123 milliárd forint)
Az építkezés állami beruházásban valósul meg. Az elkészülö új
szakaszok ingyenes autópályaként üzemelnek: a kívánatos gazdasági
hatások ugyanis csak ebben a konstrukcióban biztosíthatók.
2. A lakásépítés támogatása (20 milliárd forint)
A lakásépítés növelés érdekében kerül sor a támogatási rendszer
módosítására. Lehetövé válik az ÁFA visszaigénylése, egyszersmind - az
állam finanszírozási terheinek korlátozása érdekében - felére
csökkennek a szociálpolitikai kedvezmények. a változtatás összességében
20 milliárd forinttal rontja a költségvetés egyenlegét.
A fenti összeget kizárólag többletlakás építésére lehet fordítani.
3. Kis- és középvállalkozások kedvezményes hitelkerete legalább fele
részben az agrárszektor fejlesztésére (30 milliárd forint).
A hitelkeret ésszerü felhasználása csak megfelelö müködési mechanizmus
mellett szavatolható. a kormány erre javaslatot dolgoz ki és terjeszt
jóváhagyásra az Országgyülés elé. A hitelkeret müködtetése csak ezután
indulhat meg.
INDOKOLÁS
A terven felüli 173 milliárd forint privatizációs bevétel
felhasználásánál az adósságtörlesztésnél kedvezöbb eredményt ad a
helyes irányokban megvalósított gazdaságélénkítés.
A korábbi évek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy az egyes
vállalatok vagy intézmények egyedi megsegítése csekély eredményeket
hoz, gyakran az eszközök pazarló felhasználását jelenti. Olyan
intézkedésekre van tehát szükség, amelyek nem a lobbyérdekeket, hanem a
gazdaság objektív szükségleteit fejezik ki, a gazdaság müködési
feltételeit általában javítják. Ezáltal széles körben hozzájárulnak a
hatékonyság és a teljesítmények növekedéséhez, ösztönzik a hazai és a
külföldi tökebefektetéseket, csökkentik a munkanélküliséget, javítják a
gazdaság jövedelemtermelö képességét.
Kelet-északkelet Magyarország integrálása a magyar és a nemzetközi
gazdaságba, felzárkóztatása, a válságrégiók helyzetének rendezése, a
pangó termelés és turizmus fellendítése, a magas munkanélküli arány
leszorítása elképzelhetetlen az M-3 autópálya gyors ütemü továbbépítése
nélkül. Ez az egyik feltétele a térségbe irányuló jelentösebb külföldi
tökebefektetéseknek is. Az elkészülö új szakaszokat is ingyenes
autópályaként kell müködtetni: csak így lehet megfelelö forgalmat ide
vonzani.
Az új szakaszok felépítése kedvezö hatást gyakorolna a térség és
vonzáskörzete mezögazdaságának és élelmiszeriparának, valamint a
termékek bel- és külföldi értékesítésének helyzetére is.
A munkálatok évtizedek óta állnak, a privatizációs többletbevétel
felhasználása gyors elörelépést tenne lehetövé.
A lakásépítés évek óta az 50-es évek rendkívül alacsony teljesítményét
is alulmúlja. Ennek nemcsak nagyon kedvezötlen társadalompolitikai,
hanem rossz gazdasági következményei is vannak. A finanszírozási
rendszer változtatásával (és a költségvetés 20 milliárd forintos
többletráfordításával) megduplázható a lakásépítés. ez a lakáshelyzet
javítása mellett a foglalkoztatási nehézségeket is mérsékelné:
közvetlenül és közvetve mintegy 70 ezer új munkahely jöhetne így létre.
A kis- és középvállalkozások egyik fö problémája a fejlödéshez
szükséges olcsó hitelek hiánya. Különösképpen igaz ez a mezögazdasági
kivállalkozásokat illetöen. Emiatt értékes fejlesztési elképzelések
hiúsulhatnak meg. Rendkívül fontos ugyanakkor, hogy a kedvezményes
hitelkerethez olyan elosztási mechanizmus tartozzon., amely kizárja az
informális kapcsolatok szerepét, biztosítja a versenyt, a
nyilvánosságot, következésképpen annak juttatja a lehetöséget, aki azt
rendeltetésszerüen és a leghatékonyabban használja fel.
Budapest, 1996. január 9.
Dr. Torgyán József
FKGP