MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1884.. sz.
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének
végrehajtásáról
Elõadó: Dr.Bokros Lajos pénzügyminiszter
Budapest, 1996. január
1996. évi ...... törvény
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi
költségvetésének végrehajtásáról
Az Országgyûlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi - a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetésérôl szóló, az
1994. évi L. törvénnyel és az 1994. évi LXXVI. törvénnyel módosított 1993. évi
CXV. törvényben (a továbbiakban: KT.) meghatározott - költségvetésének
végrehajtásáról a következô törvényt alkotja:
I.
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1994. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
A fõösszegek
1. §
(1) Az Országgyûlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap)
1994. évi költségvetésének végrehajtását 373.961 millió (háromszáz-
hetvenhárommilliárd-kilencszázhatvanegymillió) forint bevétellel, 397.733
millió (háromszázkilencvenhétmilliárd-hétszázharminchárommillió) forint
kiadással, 23.772 millió (huszonhárommilliárd-hétszázhetvenkétmillió) forint
kiadási többlettel jóváhagyja .
(2) A Ny. Alap költségvetése végrehajtásának mérlegét a törvény 1. számú
melléklete tartalmazza .
2. §
(1) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt kiadási többlet finanszírozását a
központi költségvetés átvállalja.
(2) A Ny. Alapnak az állami forgóalaphoz kapcsolt megelõlegezési számlán
fennálló tartozásállománya e törvény hatálybalépését követõ 15. napon csökken
az 1. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási többlet összegével.
(3) A Ny. Alap 1. § (1) bekezdés szerinti kiadási többlete a Ny. Alap
likviditási tartalékát csökkenti. A (2) bekezdés szerinti rendezés során
elszámolt összeggel a likviditási alap visszapótlódik.
A bevételek részletezése
3. §
(1) A Ny. Alap járulékbevétele 376.569 millió forint . Ebbõl a munkáltatói
nyugdíjbiztosítási járulék bevétele 292.860 millió forint, a munkanélküliek
ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 8.302 millió forint, az
egyéni nyugdíjjárulék bevétele 71.641 millió forint, a munkanélküli járadék
után fizetett nyugdíjjárulék 2.784 millió forint. Az egyes szociális ellátások
után fizetett járulék 982 millió forint .
(2) A Ny. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb
bevétele 15.808 millió forint. Ebbõl a késedelmi pótlék és a rendbírság 14.530
millió forint .
(3) A Ny. Alap járulékbevételének, valamint késedelmi pótlék és rendbírság
bevételének együttes összegébõl - (1)-(2) bekezdés - a Ny. Alap likviditási
tartalékának visszapótlására a 10. § (1) bekezdése alapján számításba
vehetõ bevétel 3.525 millió forint .
(4) A Ny. Alap kamat- és egyéb hozambevétele 2.388 millió forint. A
hozambevételek részletezését a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.
(5) A Ny. Alap bevételét a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok
1993. évi költségvetésérôl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
AT.) 3. §-ának (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás 21.733 millió
forinttal csökkenti. Ez az összeg a) az átvett 32.931 millió forint (az
Egészségbiztosítási Alap 107.970 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a
Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulék mérték szerinti
százaléka) és b) az átadott 48.534 millió forint (a Ny. Alap 384.439 millió
forint ellátási kiadásának az Egészségbiztosítási Alap természetbeni
ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka),
valamint c) az Egészségbiztosítási Alap részére átadott 6.130 millió forint
egyösszegû átcsoportosítás különbözete .
(6) Az Ny. Alapnak az 1992. január 1-je elõtt a Társadalombiztosítási Alapból
teljesített foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjkifizetések
1991. december 31-ig meg nem térített összege 1994. évi megfizetésébõl eredõ
bevétele 44 millió forint.
(7) A Ny. Alapnak a mûködési kiadások fedezetére szolgáló bevétele 885 millió
forint, amelybõl
a) 198 millió forint az AT. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában
meghatározott bevétel, melynek részeként a nem társadalombiztosítási forrásból
finanszírozott ellátások folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások
központi költségvetés által történt megtérítése 77 millió forint , az egyéb
mûködési célú bevétel 121 millió forint .
b) 687 millió forint a mûködési költségvetés 1993. évi pénzmaradványából a
nyugdíjbiztosítás mûködési kiadásainak fedezetére felhasználható összeg.
A kiadások részletezése
4. §
(1) A Ny. Alapot terhelõ nyugellátások kiadása 384.439 millió forint .
(2) A KT. 3. §-ának (3) bekezdése szerinti egyéb kiadások (postaköltség és
egyéb) Ny. Alapot terhelõ összege 1.373 millió forint .
(3) A mûködési költségvetéshez való hozzájárulás 8.318 millió forint, melybõl:
(a) 7.433 millió forint kiadást a KT. által az AT. 10. § (1) bekezdés (a)
pontja alapján biztosított összeg ,
(b) 885 millió forint kiadást a 3. § (7) bekezdés szerinti bevételek képezik .
(4) A 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bevételekbõl a Ny. Alap
likviditási tartalékába helyezett összeg 3.569 millió forint .
(5) A Ny. Alap kamat- és egyéb hozambevételeinek elérése érdekében teljesített
ráfordítás 34 millió forint .
II.
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1994. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
A fôösszegek és a hiány rendezése
5. §
(1) Az Országgyûlés az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap)
1994. évi költségvetésének végrehajtását 346.785 millió
(háromszáznegyvenhatmilliárd-hétszáznyolcvanötmillió) forint bevétellel,
364.904 millió (háromszázhatvannégymilliárd-kilencszáznégymillió) forint
kiadással és 18.119 millió (tizennyolcmilliárd-száztizenkilencmillió) forint
kiadási többlettel jóváhagyja.
(2) Az E. Alap költségvetése végrehajtásának mérlegét a törvény 3. számú
melléklete tartalmazza.
6. §
(1) Az E. Alapnak az 5. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási többletét a
központi költségvetés - a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérôl szóló
1995. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: KKT.) 32. §-ának (1) bekezdésében
foglaltaknak megfelelôen - rendezi. A hiányt fedezô összeg az E. Alapnak a
központi költségvetés forgóalapjához kapcsolt megelôlegezési számlán a KKT.
hatályba lépésének napján nyilvántartott hitelállományát csökkenti.
(2) Az E. Alapnak az 5. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási többlete az
E. Alap likviditási tartalékát csökkenti. A kiadási többlet fedezetére az (1)
bekezdés szerinti rendezés során jóváírt összeggel az E. Alap likviditási
tartaléka visszapótlódik.
A bevételek részletezése
7. §
(1) Az E. Alap járulékbevétele 294.907 millió forint. Ebbôl a munkáltatói
egészségbiztosítási járulék 233.109 millió forint, a munkanélküliek ellátása
után fizetett egészségbiztosítási járulék 6.608 millió forint, az egyéni
egészségbiztosítási járulék bevétele 48.190 millió forint, a központi
költségvetés által - az AT. 5. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint -
fizetett járulék 7.000 millió forint.
(2) Az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a központi
költségvetést terhelô egészségügyi feladatok finanszírozására a központi
költségvetéstôl átvett összeg 4.462 millió forint. Ebbôl a terhesgondozás
költségeinek megtérítése 2.500 millió forint. A közgyógyellátás költségeinek
megtérítése 1.962 millió forint. Ez a (3) bekezdésben megjelölt, a települési
önkormányzatok által adott 799 millió forint összegû megtérítéssel együtt
fedezi a közgyógyellátással kapcsolatos 1994. évi 2.760 millió forint összegû
kiadásokat, amelyek a 8. § (2) és (3) bekezdésében, valamint - a szociális
igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 53. §-
ának (3) bekezdésében szabályozott visszaigénylés alapján kifizetett összegek
tekintetében - a 8. § (8) bekezdésének b) pontjában megjelölt kiadások részét
képezik.
(3) Az E. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétele
15.753 millió forint. Ebbôl a késedelmi pótlék és a rendbírság 11.196 millió
forint, a közgyógyellátási igazolványok kibocsátásával kapcsolatban a
települési önkormányzatok által adott megtérítés 799 millió forint, a baleseti
megtérítés és egyéb kártérítések megtérítése 1.202 millió forint, a terhesség-
megszakítás egyéni térítési díjából befolyt összeg 167 millió forint, az e
feladattal kapcsolatban az E. Alap által 1993-ban - a magzati élet védelmérôl
szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdése szerint -
megelôlegezett költségek központi költségvetési megtérítése 1.400 millió
forint, egyéb bevételek 989 millió forint.
(4) Az E. Alap járulékbevételének, valamint késedelmi pótlék és rendbírság
bevételének együttes összegébôl - a 10. § (1) bekezdésében foglaltakra
figyelemmel - a likviditási tartalék
a) 1993. évi visszapótlására 1.148 millió forint,
b) 1994. évi visszapótlására 2.377 millió forint
használható fel.
(5) Az E. Alap kamat- és egyéb hozambevétele 352 millió forint. E bevételeket
a törvény 4. számú melléklete részletezi.
(6) Az E. Alapnak az 1992. január 1-je elôtt a Társadalombiztosítási Alapból
teljesített foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjkifizetések
1991. december 31-ig meg nem térített összege 1994. évi megfizetésébôl eredô
bevétele 44 millió forint.
(7) Az egészségügy területén 1994-ben végrehajtott bérintézkedés forrásainak
kiegészítésére a központi költségvetésbôl biztosított összeg 5.400 millió
forint.
(8) Az E. Alap bevételét az AT. 3. §-ának (5) bekezdése szerinti
járulékátcsoportosítás egyenlege 15.603 millió forinttal növeli. Ez az összeg:
a) az átvett 48.534 millió forint (a Ny. Alap 379.169 millió forint összegû, a
járulékátadás alapjaként figyelembe vehetô ellátási kiadásának az E. Alap
természetbeni ellátásai fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti
százaléka) és
b) az átadott 32.931 millió forint (az E. Alap 107.970 millió forint pénzbeli
ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásai fedezetére meghatározott
járulékmérték szerinti százaléka)
különbözete.
(9) Az E. Alap bevételét a Ny. Alap egyösszegû bevételátcsoportosítása 6.130
millió forinttal növeli.
(10) Az E. Alapnak a címzetten a mûködési kiadások fedezetére szolgáló
bevétele 4.134 millió forint, amelybôl
a) 2.121 millió forint a biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján az
egymás számára végzett feladatokhoz történô kölcsönös - az AT. 4. §-a (3)
bekezdésének h) pontjában és 5. §-a (3) bekezdésének i) pontjában megjelölt -
hozzájárulások egyenlegeként a Ny. Alapból átadott összeg;
b) 1.022 millió forint az AT. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában
meghatározott bevétel, melynek részeként a mûködési ár- és díjbevétel 138
millió forint, a nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások
folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások központi költségvetés
által történt megtérítése 723 millió forint, értékesítésbôl származó bevétel
107 millió forint, kamatbevétel 26 millió forint, Foglalkoztatási Alaptól
átvett pénzeszköz 28 millió forint;
c) 991 millió forint a mûködési költségvetés 1993. évi pénzmaradványából az
egészségbiztosítás mûködési kiadásainak fedezetére felhasználható összeg.
A kiadások részletezése
8. §
(1) A gyógyító-megelôzô ellátásoknak az AT. 5. §-a (1) bekezdésében megjelölt
feladataira fordított kiadás 169.525 millió forint. E kiadások részletezését a
törvény 5. és 6. számú melléklete tartalmazza.
(2) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök fogyasztói árának
társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás 69.647 millió forint,
amelybôl a gyógyszerekkel kapcsolatos támogatás 61.572 millió forint, a
vérzékenység kezelésére fordított kiadás 786 millió forint, a gyógyászati
segédeszközökkel kapcsolatos támogatás 7.289 millió forint.
(3) A gyógyászati szolgáltatásokra fordított kiadás 937 millió forint,
amelybôl a gyógyfürdô szolgáltatás kiadása 799 millió forint, az anyatej
ellátás kiadása 138 millió forint.
(4) Az AT. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadása
57.771 millió forint.
(5) A terhességi - gyermekágyi segély kiadása 8.262 millió forint.
(6) A táppénz kiadása 40.833 millió forint.
(7) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel
kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) kiadása 2.520 millió forint.
(8) A postaköltség és egyéb kiadások összege 1.007 millió forint. Ebbôl
a) az AT. 3. §-ának (3) bekezdése alapján a Ny. Alappal közösen finanszírozott
kiadások E. Alapot terhelô összege 989 millió forint,
b) a kizárólagosan az E. Alap által viselt kiadások összege 18 millió forint.
(9) A társadalombiztosítási kifizetôhely fenntartóját megilletô költségtérítés
összege 369 millió forint.
(10) A kamat- és egyéb hozambevételek elérése érdekében teljesített ráfordítás
25 millió forint.
(11) Az E. Alap 1993. évi hiányának fedezetére 1994-ben történt
kötvénykibocsátással kapcsolatos ráfordítás 1 millió forint.
(12) A 7. § (4) és (6) bekezdésében meghatározott bevételeknek az E. Alap
likviditási tartalékába helyezésébôl adódó kiadás 3.569 millió forint.
(13) A mûködésre fordított kiadás 10.439 millió forint, amelybôl
a) 6.305 millió forint fedezetét a KT. által az AT. 10. §-a (1) bekezdésének
a) pontja alapján biztosított összeg;
b) 4.134 millió forint fedezetét a 7. § (10) bekezdésében meghatározott
bevételek
képezik.
III.
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER EGÉSZÉT ÉRINTÔ RENDELKEZÉSEK
9. §
(1) A Ny. Alap és az E. Alap által 1993. december 31-ig - a
Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének a végrehajtásáról,
valamint a tartalékalapok biztosítási ágak közötti megosztásáról szóló 1992.
évi LX. törvény (a továbbiakban: VT.) 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott
90-10 %-os - eszmei hányadok szerint tulajdonolt
a) tartósan befektetett eszközök és
b) befektetések hozama tartalék
a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat
egybehangzó határozata alapján 1994. január 1-jétôl naturálisan megosztva
képezi a biztosítási ágak tulajdonát.
(2) 1994. január 1-jétôl - a biztosítási ágak pénzügyi folyamatainak
elkülönülésébôl következôen - a Ny. Alap és az E. Alap likviditási tartaléka
naturálisan elkülönül egymástól.
(3) A Ny. Alap, illetve az E. Alap (1)-(2) bekezdés szerinti, naturálisan
elkülönült tartalékainak 1994. január 1-jei összegét, valamint a tartalékok
1994. évi alakulását - ideértve a számvitelrôl szóló 1991. évi XVIII. törvény
39. §-ának (4) bekezdése alapján megállapított értékvesztést is - a törvény 2.
számú melléklete, illetve 7. számú melléklete tartalmazza.
(4) 1994. január 1-jétôl a tartósan befektetett eszközöket, a befektetések
hozama tartalékot, illetve a likviditási tartalékot alkotó vagyonelemek hozama
(a hozam elérése érdekében felmerült ráfordítás) - a VT. 7. §-ának (1), (5) és
(6) bekezdésében, 8. §-ának (2) bekezdésében, valamint az AT. 9. §-ában
foglalt, a naturális vagyonmegosztás elôtt irányadó rendelkezések szerint
megállapíthatótól eltérôen - a naturális vagyonmegosztással létrejött
tulajdoni állapot alapján illeti meg (terheli) a Ny. Alapot, illetve az E.
Alapot.
10. §
(1) A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére felhasznált
likviditási tartalék - a VT. 4. §-ának (3) - (5) bekezdése szerinti -
a) 1993. évi visszapótlására a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi
költségvetésének végrehajtásáról szóló 1995. évi VII. törvény
aa) 13. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés alapján
2.295 millió forint;
ab) 13. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján 2.139 millió
forint;
b) 1994. évi visszapótlására
ba) az 1991. december 31-én fennállt járulék (késedelmi pótlék,
rendbírság) tartozások 1994. évi megfizetésébôl eredô 4.754 millió forint
(amelybôl 3.257 millió forint a Magyar Államvasutak Rt. Társadalombiztosítási
Alapokkal szemben fennálló tartozásainak rendezésérôl szóló 1994. évi LXXXIV.
törvény rendelkezése alapján az állam által a Magyar Államvasutak Rt. helyett
megtérített járuléktartozásból 1994. évi visszapótlásra figyelembe vehetô
összeg); és
bb) az 1992. január 1-je elôtt a Társadalombiztosítási Alapból
teljesített foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjkifizetések
1991. december 31-ig meg nem térített összegének 1994. évi megfizetésébôl
eredô 88 millió forint
használható fel. Ezek az összegek - a VT. 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt
rendelkezés alapján - 50 - 50 % arányú megosztással kerülnek a Ny. Alap,
illetve az E. Alap likviditási tartalékába.
(2) A VT. 4. §-ának (4) bekezdése értelmében a likviditási tartalék 1994.
évben visszapótolandó összegeként megállapítható 7.239 millió forintnak és az
(1) bekezdés b) pontja szerinti törlesztések 4.842 millió forintos együttes
összegének a különbözete, 2.397 millió forint a VT. 4. §-ának (5) bekezdésében
meghatározott állami garancia hatálya alá tartozik. A különbözet összegét a
központi költségvetésbôl a Ny. Alap, illetve az E. Alap likviditási tartaléka
javára - az összeg 50 - 50 %-os megosztásával - a 2.§ (1) bekezdésében,
illetve a 6.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell rendezni.*
11. §
(1) A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésérôl, valamint a
Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról
rendelkezô 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt
rendelkezés alapján az 1994-ben az E. Alap javára történt, állam általi
vissztehermentes vagyonátadás összege (az átadott részvények névértéke) 276
millió forint. E vagyon az E. Alapnak az AT. 6. §-a (2) bekezdésében
meghatározott tartalékalapját illeti.
---
* A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérôl szóló 1995. évi CXXI törvény
32. §-ának (1) bekezdésében az 1994. évi zárszámadással kapcsolatban az
adósságelengedés limitösszegeként jelenleg 42 000 millió forint van
meghatározva. Ahhoz, hogy a likviditási tartalék 1994. évi visszapótlása
megvalósítható legyen, ezt az összeget 44 288 millió forintra kell felemelni.
(Az Ny. Alap hiánya 23 772 millió forint, az E. Alap hiánya 18 119 millió
forint, a likviditási tartalék visszapótlásához szükséges összeg 2 397 millió
forint.)
(2) A társadalombiztosítással szemben fennálló tartozások vagyonátadással
történô rendezése keretében átvett vagyon átvételkori értéke 967 millió
forint, ebbôl 758 millió forint értékû vagyon az AT. 6. §-ának (3)
bekezdésében szabályozott átvétellel, a fennmaradó 208 millió forint értékû
vagyon pedig felszámolási eljárás során hozott bírósági végzéssel került
társadalombiztosítási tulajdonba. Az átvett vagyonnak az elszámolt 214 millió
forint értékvesztéssel csökkentett értéke 753 millió forint. Az átvett
vagyon - a tartozásra befizetett összegek különbözô tartozásrészek
kiegyenlítésére történô felhasználásának sorrendjére vonatkozó rendelkezések,
valamint az AT. 4. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontjában, továbbá 5. §-a (3)
bekezdésének a) és d) pontjában foglalt rendelkezések értelemszerû
alkalmazásával megállapítható - eszmei hányadok szerint oszlik meg a Ny. Alap
és az E. Alap között. Az értékvesztés elszámolása után a Ny. Alap vagyonának
értéke 421 millió forint (ebbôl 305 millió forint az AT. 6. §-ának (3)
bekezdése szerint átvett vagyon), az E. Alap vagyonának értéke 331 millió
forint (ebbôl 239 millió forint az AT. 6. §-ának (3) bekezdése szerint átvett
vagyon).
(3) A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésérôl, továbbá a
Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló
1991. évi III. törvény 9. §-ának rendelkezése alapján a befektetések hozama
tartalékból képzett keret terhére kifizetett összegbôl 1994-ben 224.283 forint
visszatérült. A visszatérült összeget - a VT. 7. §-ának (1) bekezdésében
foglalt rendelkezés alapján - 90-10 % arányban a Ny. Alap és az E. Alap
befektetések hozama tartaléka között meg kell osztani.
12. §
(1) Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének a Ny. Alap és az E.
Alap költségvetése összegezésébôl - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó
összevont költségvetése mérlegét a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.
(2) A társadalombiztosítási szervek által folyósított, társadalombiztosítási
alrendszeren kívüli forrásból megtérített pénzbeli ellátások kiadásait,
valamint a kiadások fedezetére befolyt összegeket a törvény 9. számú
melléklete tartalmazza.
(3) A Ny. Alap mûködési költségvetését a törvény 10. számú melléklete, az E.
Alap mûködési költségvetését a törvény 11. számú melléklete tartalmazza.
(4) A társadalombiztosítással szemben fennálló tartozások vagyonátadással
történô rendezése keretében átvett - a 11. § (2) bekezdésében részletezett -
vagyont a törvény 12. számú melléklete tartalmazza.
IV.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
13. §
(1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Az E. Alap 1992. évi, a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi
költségvetésének a végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény (a
továbbiakban: ZT.) 9. §-a (1) bekezdésében meghatározott hiányából azt a részt
( 20 735 millió forintot), amelynek a rendezése a ZT. 10. §-ának (1)
bekezdésében meghatározott módon 1995. december 31-ig nem történt meg, továbbá
a likviditási tartalék 1992. évi visszapótlásának a ZT. 15. §-a (3)
bekezdésében meghatározott összegébôl az E. Alapra jutó részt (822 millió
forintot) a központi költségvetés a KKT. 32. §-ának (1) bekezdésében foglaltak
szerint rendezi. A hiányt, illetve a likviditási tartalék visszapótlását
fedezô összeg az E. Alapnak a központi költségvetés forgóalapjához kapcsolt
megelôlegezési számlán a KKT. hatályba lépésének napján nyilvántartott
hitelállományát csökkenti és az E. Alap likviditási tartalékát növeli.
(3) Az E. Alap 1993. évi hiányából a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1995. évi VII. törvény 6. §-a
(1) bekezdésének c) pontjában meghatározott összeget (12 437 millió forintot)
- az ott meghatározott rendezési módtól eltérôen - a központi költségvetés a
KKT. 32. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint rendezi. A hiányt fedezô
összeg az E. Alapnak a központi költségvetés forgóalapjához kapcsolt
megelôlegezési számlán a KKT. hatályba lépésének napján nyilvántartott
hitelállományát csökkenti és az E. Alap likviditási tartalékát növeli.
(4) A központi költségvetés a KKT. hatályba lépésének napjával átvállalja az
E. Alap kezelôje által az 1993. évi hiány fedezetére - az AT. 41. §-ában
kapott felhatalmazás alapján és az ott meghatározott feltételekkel - 1993-ban
és 1994-ben együttesen 11 500 millió forint névértékben kibocsátott hosszú
lejáratú értékpapírok tôketörlesztési kötelezettségét.
- 9
-
INDOKOLÁS
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének
végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz
Az 1. §-hoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1994. évi költségvetését az Országgyûlés 842
millió forint többlettel fogadta el, az alábbi intézkedések pozitív
hatásával számolva:
- a hivatalos makrogazdasági mutatók alapján a járulékbevételek
meghatározó jelentõségû, közel 80 %-át kitevõ csoportját képezõ
munkáltatói befizetések 20,3 %-os növekedését irányozta elõ a
Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése. Az elõirányzat a behajtási
tevékenység javulásának eredményeként, valamint a járulékalap
szélesítésébõl befolyó többletet is tartalmazott.
- az 1992-ben kezdõdõ profiltisztítás eredményeként 1994-ben a központi
költségvetés a mezõgazdasági járadék kivételével átvállalta a
megváltozott munkaképességûek rendszeres és átmeneti járadékának, egyéb
szociális jellegû ellátásoknak, továbbá a
valamint a cukorbetegek támogatásának finanszírozását, a GYES-t és a
GYED-et. A Nyugdíjbiztosítási Alapot 1993. évben a fenti ellátások közel
23,2 milliárdos nagyságrendben terhelték.
- törvényben garantált 1994. évben esedékes értékesíthetõ
vagyonátadás hozamaként 8,9 milliárd forint összegû bevételi
elõirányzatot tartalmazott a törvény.
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése többlet helyett 23,8 milliárd forint
hiánnyal zárt, a bevételi terv kismértékû, 2 milliárd forintos túlteljesülése
és a kiadási oldalon jelentkezõ, több mint 26 milliárd forintos túllépés
együttes hatásaként.
A hiány a bevételi és a kiadási oldal egyes tételeinél jelentkezõ - a
Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Közgyûlése által elõre jelzetteknek
megfelelõen - az elõirányzattól eltérõ hatások együtteseként alakult ki:
- a foglalkoztatottak, illetve a regisztrált munkanélküliek létszámának
bizonyos mértékû csökkenése mellett, a bruttó keresettömeg mintegy 2
százalékponttal meghaladta a járulékbevételi elõirányzatok kialakításakor
feltételezett értéket. A elõzõ évhez viszonyítva 1994-ben a bruttó
átlagkeresetek 24,7, a nettó átlagkeresetek 27,1 %-kal nõttek, a fogyasztói
árindex növekedése 18,8 % volt.
- a bevételi oldal elõirányzatát növelõ, vissztehermentesen átadandó vagyon
hozamaként számításba vett bevételhez a nyugdíjbiztosítás nem jutott hozzá
1994-ben.
- teljesíteni kellett ugyanakkor azt a 6,1 milliárd forint E. Alap részére
történõ egyösszegû átcsoportosítást, ami kormányzati javaslatra került a
költségvetésbe a két ág közötti járulékmegosztás módosításának elkerülése
érdekében, az Alap önállóan finanszírozta a korábban az E. Alappal közösen
fedezett mezõgazdasági járadékokat.
- az Alap éves költségvetésének készítésekor az 1994. évre várható nettó
átlagkeresetnövekedés - amelyhez a hatályos törvény szerint a
nyugdíjemelkedésnek igazodnia kell - a központi költségvetés számításai
szerint 18 % volt, ugyanakkor a nyugellátások elõirányzata csak 15 %-os
nyugdíjemelkedéshez biztosított forrást, az 1993. évi intézkedések áthúzódó
hatásával együtt.
A nyugellátások összege az Alap költségvetésében tervezettet 7,1 %-kal
túllépte, az elõirányzathoz képest 25,4 milliárd forint kiadási többletet
okozva.
Az elsõ negyedévi folyamatok alapján már érzékelhetõ volt, hogy az éves nettó
átlagkeresetnövekedés jelentõsen meg fogja haladni a prognosztizált értéket,
sõt, a júniusi PM-MüM prognózis már 25-27 %-os várható növekedést
tartalmazott. A év második felében megvalósított nyugdíjintézkedéseknél, az
elõzõ évhez viszonyítva összességében 24,8 %-os emelést hajtott végre az
Országgyûlés döntésének megfelelõen az Önkormányzat.
- az elsõ félévi tényadatok és az év hátralévõ részére vonatkozó prognózisok
alapján a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöksége határozatot hozott arról,
hogy a szeptemberi nyugdíjemelés visszamenõleges kifizetéséhez pótköltségvetés
összeállítása szükséges. Az Önkormányzat közgyûlése 1994. szeptember 6-ai
ülésén a pótköltségvetés elkészítését indokoltnak tartotta, azt határozatában
elfogadta. Ennek megfelelõen a közgyûlés által megfogalmazott módosításokat
tartalmazó törvénytervezetet, melynek egyenlege 10 milliárd forint
nagyságrendû hiányt mutatott, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökével
együttes aláírást tartalmazó kísérõlevéllel a Kormányzatnak benyújtotta. A
hiány mérséklésére a két biztosítási önkormányzat egyszeri, kintlévõségeket
érintõ moratóriumi javaslatát és az azt követõ szigorító intézkedéseket a
Kormány szétválasztotta. Csak a moratóriumot terjesztette elõ a Kormány,
amelyet az Országgyûlés indokoltan elutasított.
Az õszi-téli parlamenti törvénykezési idõszak során (többek között a központi
költségvetés pótköltségvetésének tárgyalása miatt) a Nyugdíjbiztosítási és az
Egészségbiztosítási Alap pótköltségvetésének tárgyalása veszélybe került. A
Kormány számításai szerint a moratórium elvetése után is - a MÁV tartozásának
rendezése folytán - szükségtelenné vált a pótköltségvetés, és a
törvényjavaslatot visszavonta. Ezt a döntést (fenntartásokkal) a
Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat tudomásul vette. Így az év hátralévõ részére
hatással bíró intézkedéseket a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának
megteremtése érdekében már nem lehetett meghozni, kivéve azt a 16 milliárd
forintos rendezési tételt, melyet a központi költségvetés a MÁV
adósságállományának csökkentése érdekében az Alapok részére külön törvény
alapján év végén megtérített.
A 2. §-hoz
A kialakult hiány finanszírozását a törvénytervezet szerint a központi
költségvetés átvállalja, fedezetérõl állami értékpapírok kibocsátásával
gondoskodik.
A hiány rendezésének eredményeként azzal megegyezõ összeggel az Alap
lecsökkentett likviditási tartaléka visszapótlásra kerül. (A
társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 7. §-
ának (1) bekezdése szerint likviditási tartalékot az Alapok mindenkori éves
kiadási fõösszegük 6 %-ának megfelelõ mértékig kellene képezni.)
A 3. §-hoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap járulékbevételeinek 1994. évi elõirányzata 363,8
milliárd forint volt, ezen kívül 3,6 milliárd forint likviditási tartalék
visszapótlására számításba vehetõ járulékbevételt tartalmaz a költségvetés. Az
1994. évi teljesítés értéke 376,6 milliárd forint, mely összeg tartalmazza a
likviditási tartalék visszapótlására befizetett 3,6 milliárd forintot is,
valamint 8,4 milliárd forint összegû MÁV tartozást, melyet december végén a
központi költségvetés az Alap részére megtérített.
A járulékbevételek tényadatai összességében 12,8 milliárd forinttal haladták
meg az elõirányzatot, az egyes bevételi csoportoknál érvényesülõ tendenciák
együttes hatásaként.
A járulékbevételek túlnyomó részét képezõ munkáltatói befizetések esetében
20,3 %-os növekedést irányzott elõ a Nyugdíjbiztosítási Alap 1994. évi
költségvetése. A tényleges növekedés 22,2 %-os volt, ennek hatásaként 18,6
milliárd forinttal meghaladta az 1994. évi költségvetés elõirányzati összegét.
A munkáltatói járulékbevételek behajtási hányada (a kirótt és a ténylegesen
befizetett járulékok aránya) valamelyest javult, 1993-ban a kérdéses hányad
89,7 %, 1994-ben 92,3 % volt. A költségvetési szektor esetében ez az arány
1993. évhez képest közel 1 százalékpontot romlott. A
járuléktartozások befizetésére tervezett akció eredményeként prognosztizált 5-
6 milliárd forint rendkívüli bevétel az akció meghiúsulása miatt elmaradt.
Az egyéni járulékbevételek elõirányzata 69,8 milliárd forint volt, a tényleges
érték ezt 1,8 milliárd forinttal haladta meg.
A munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékra 15
milliárd forintot irányzott elõ a költségvetés. Ettõl az ilyen címen befolyt
bevételek mintegy 6,7 milliárd forinttal maradtak el. A jelenség magyarázatát
az adja, hogy a nemzetgazdaság foglalkoztatási viszonyaira vonatkozó
makrogazdasági prognózis hibásnak bizonyult, nagyobbnak vélelmezve a
regisztrált, ezen belül az ellátásban részesülõ munkanélküliek létszámát, mint
ahogy az a valóságban bekövetkezett.
Az egyes szociális ellátások után fizetett járulék, így az önkormányzatok
gyermeknevelési és ápolási támogatása sem érte el az elõirányzott 3,3 milliárd
forintot, félmilliárd forinttal elmaradva attól.
A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 15,8
milliárd forint összege mintegy 10 %-kal meghaladta az elõirányzatot. A
legjelentõsebb tételt a késedelmi kamat és a rendbírság képezi, ilyen címen
14,5 milliárd forint bevételhez jutott a Nyugdíjbiztosítási Alap.
A likviditási tartalék visszapótlására számításba vehetõ bevétel 3,5 milliárd
forint volt, melybõl az 1993. évi összeg visszapótlására 1,1 milliárd forint,
az 1994. évi összeg visszapótlására 2,4 milliárd forint fordítandó a fennálló
törvényi kötelezettség szerint.
A kamat és hozambevételek 2,4 milliárd forintos értéke az elõirányzat szerint
alakult.
A két Alap közötti elszámolás egyenlege 21,7 milliárd forint fizetési
kötelezettséget jelentett. Ez nagyságrendileg az elõirányzatnak megfelelõen
alakult, ezen belül azonban mind a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után
átvett, mind a nyugdíjkiadások után átadott járulék jelentõsen meghaladta az
elõirányzatot. A 6,1 milliárd forint egyösszegû bevétel átcsoportosítás az E.
Alap részére megtörtént.
A Nyugdíjbiztosítási Alap mûködési célú bevételei 885 millió forint összegben
valósultak meg. Ebbõl 77 millió forint a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervei
által folyósított, de a központi költségvetésbõl finanszírozott ellátások
megállapításával és folyósításával kapcsolatos ráfordítások megtérítése, 121
millió forint az egyéb területek hasonló célú térítése ( OKKH ) és a saját
folyó mûködési bevételek, 687 millió forint pedig az 1993. évi mûködési
költségvetés pénzmaradványa.
A 4. §-hoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1994. évi összkiadása 397,7 milliárd forint volt, ez
az összeg 63,7 milliárd forinttal haladta meg a bázisév 334 milliárd forintot
kitevõ kiadását. A költségvetésben tervezett nyugdíjkompenzáció tényadata az
elõirányzottnál lényegesen magasabb volt , döntõen ez okozta a 19,1 %-os
növekedést.
Az 1994-ben profiltisztításra került nyugdíjkiadást érintõ ellátások bázisévi
összege 17,9 milliárd forint volt, 1994-ben pedig ugyanerre az ellátási körre
22,4 milliárd forintot fordított a központi költségvetés. Ezzel az összes
nyugdíjjellegû kiadás 4,5 %-a került az ellátások szociális jellegének
megfelelõ központi költségvetés finanszírozásába.
A nyugdíjbiztosítás által finanszírozott nyugdíjkiadások összege 384,4
milliárd forint volt, ez az 1993. évi nyugdíjkiadást 85,1 milliárd forinttal
meghaladja és 28,4 %-os kiadásnövekedést jelent . A növekménybõl 5,3 milliárd
forint - 1,6 %-os növekedés - a mezõgazdasági járadékok finanszírozásának
változásából adódik, így az 1994. évi szerkezetben számolt 1993. évi
nyugdíjkiadást az 1994. évi tényleges összeg 79,8 milliárd forinttal haladja
meg. A nyugdíjkiadás az Alap költségvetésében eredetileg tervezettet is 7,1
%-kal túllépte, ez az elõirányzathoz képest 25,4 milliárd forint kiadási
többletet jelent .
A kiadások ilyen mértékû növekedése, de elsõsorban az elõirányzat jelentõs
túllépése döntõen két tényezõre vezethetõ vissza :
- az Alap éves költségvetésének készítésekor az 1994-re várható nettó
átlagkereset-növekedés - amelyhez a hatályos törvény szerint a
nyugdíjemelkedésnek igazodnia kell - a központi költségvetés
háttérszámításai szerint közel 18 % volt , míg a tervezett
nyugdíjkiadási fõösszeg csak mintegy 15 %-os nyugdíjemelkedést
alapozhatott meg, beleértve ebbe a már 1993-ban elfogadott intézkedések
várható áthúzódó hatását is .
- a nyugdíjemelkedést meghatározó 1993. évi - márciusi , szeptemberi és
novemberi - döntések hatása és 1994 márciusában végrehajtott 10 %-os
visszamenõleges hatályú nyugdíjemelés együtt már gyakorlatilag
kimerítette a jóváhagyott költségvetés kiadási fõösszegébõl adódó
forrásokat, így a szeptemberben megvalósított második rendszeres
nyugdíjemelés - és annak novemberben történõ visszamenõleges nyolchavi
kifizetése - már szükségképpen a jóváhagyott kiadási elõirányzat jelentõs
túllépését eredményezte.
A kiadásokban ugyanakkor összességében három milliárd forint megtakarítás is
keletkezett , ugyanis az 1993. évi tényleges nyugdíjkiadás is alacsonyabb volt
az 1994. évi kiadás tervezésekor figyelembe vett várhatónál . Hozzájárult a
megtakarításokhoz a tervezettnél valamivel alacsonyabb tényleges
létszámnövekedés is . A kiadásokban jelentkezõ megtakarítás bár csak kis
hányadban, de fedezetet jelentett a szeptemberi - novemberi intézkedések
többletkiadásához .
A nyugdíjkiadás 1994. évi növekedésének legfontosabb tényezõi:
nyugdíjkompenzációs intézkedések, az automatizmusokhoz sorolható
létszámnövekedés és állományösszetétel-változási hatás (3,8 milliárd forint,
4,7 % ) , továbbá szerkezeti változások miatti kiadásnövekedés .
Az ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadások elõirányzata (postai
utalványköltség, utazási költségtérítés) közel bázis szintû volt, azonban az
inflációs hatás eredményeként annál mintegy 50%-kal magasabb összegben
teljesült.
A likviditási tartalék visszapótlásából származó kiadás 3,6 milliárd forint
összege elõirányzat szerint alakult, a vonatkozó törvény értelmében a
tartalékba helyezett összeg egyharmada a likviditási tartalék 1993. évi
visszapótlására szolgál.
A mûködési célú kiadások az elõirányzott 7,6 milliárd forinttal szemben 8,3
milliárd forintban valósultak meg. A különbözet az egyéb mûködési célú bevétel
minimális növekedése mellett az 1993. évi mûködési pénzmaradvány 0,7 milliárd
forint összegébõl tevõdik össze. A NY. Alap mûködési kiadásra azonban csak 6,2
milliárd forintot fordíthatott, ugyanis 2,1 milliárd forintot az E. Alap
mûködési költségvetésének adott át az E. Alap által végzett NY. Alap
érdekeltségébe tartozó kiadások fedezeteként.
Az 5. §-hoz
Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerével kapcsolatos
követelményekbôl kiindulva az Egészségbiztosítási Alap 1994. évi költségvetése
a bevételekkel megegyezô nagyságú kiadásokkal, tehát 0 egyenleggel számolt. Az
egyensúly megteremtését több intézkedésnek kellett támogatnia:
a) 1994-re lényegében befejezôdött a profiltisztítás, tehát a központi
költségvetés átvette mindazokat az ellátásokat, amelyeket korábban - a
profiljába nem tartozó feladatként - átmenetileg a társadalombiztosítás
finanszírozott. Ezek teljes összegébôl 1993-ban az Egészségbiztosítási Alapra
22,5 milliárd forint jutott.
b) A két ág pozíciójának kiegyensúlyozása érdekében - elkerülendô a
járulékkalkuláció módosítását - a Nyugdíjbiztosítási Alaptól 6,1 milliárd
forint egyösszegû átcsoportosításra került sor.
c) Azt feltételezve, hogy 1994-ben megkezdôdik a két évvel korábban
elhatározott vagyonjuttatás, a vissztehermentesen átadandó vagyon hozamaként
7,1 milliárd forint bevétel volt elôirányozva, melynek garanciáját
értékesíthetô többletvagyon átadásának törvényi elôírása képezte.
A tervezett kiegyensúlyozott költségvetés nem valósult meg, összehasonlítható
szerkezetben a bevételek 1,9, a kiadások 20,0 milliárd forinttal haladták
meg a módosított elôirányzatot, így az Egészségbiztosítási Alap hiánya 18,1
milliárd forint. A deficit egyik oka az ingyenesen átveendô vagyon hozamaként
elôirányzott bevétel elmaradása. (A hivatkozott garanciális kötelezettség-
vállalás sem realizálódott.) Az így kiesett mintegy 7 milliárd forint
kioltotta az ezzel nagyjából azonos összegû többletjárulék-bevétel hatását, s
az így nem mérsékelhette a terv fölötti többletkiadásokat, amelyek elsôsorban
a gyógyszertámogatásnál, a táppénznél és az Egészségbiztosítási Alapból
fizetett nyugellátásoknál jelentkeztek. Ennek ellenére sem keletkezett volna
azonban deficit, ha a központi költségvetés az állam által biztosított
személyek után normatív elszámolás szerint fizette volna meg a járulékot. A
ténylegesen átutalt 7 milliárd forinttal szemben az egészségbiztosítás
számításai szerint 25,4 milliárd forint lett volna az indokolt mértékû
járulék-fedezet. Ez az összeg az érintett személyek közel 1,1 millió fõs
létszámának és az Egészségbiztosítási Alapból 1994-ben természetbeni
egészségbiztosítási ellátásokra fordított összeg egy lakosra jutó hányadának
(kb. 23,6 ezer forint) szorzataként adódik.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat az Egészségbiztosítási Alap hiányát a társadalombiztosítás
felhalmozódott hiányainak rendezésérôl intézkedô - a Magyar Köztársaság 1996.
évi költségvetésérôl szóló 1995. évi CXXI. törvény 32. §-ának (1) bekezdésében
foglalt - rendelkezéseknek megfelelôen rendezi. A rendezés csökkenti az
egészségbiztosításnak a központi költségvetéssel szemben - a megelôlegezési
számlán - fennálló tartozását és visszapótolja a hiány hatására lecsökkent
likviditási tartalékot.
A 7. §-hoz
Az Egészségbiztosítási Alap járulékbevételei 7,5 milliárd forinttal haladták
meg az elôirányzott - a likviditási tartalék visszapótlására külön soron
tervezett 3,6 milliárd forintot is magába foglaló - összeget. E kedvezô
helyzet a járulékbevételek különbözô csoportjaiban mutatkozó többletek és
elmaradás egyenlegeként jött létre. A munkáltatói és az egyéni befizetések
esetében a tényadatok meghaladják az elôirányzatokat, a munkanélküliek
ellátása utáni bevételeknél viszont a teljesítés elmaradt a tervezett
értéktôl.
A munkáltatói befizetések 233,1 milliárd forintot tettek ki, ami jelentôsen
meghaladja az elôirányzott értéket. A többletbevétel több tényezô együttes
hatásának következtében keletkezett. Egyrészt a munkáltatói járulékbevételek
tényleges értéke 1993-ban lényegesen magasabb volt az 1994. évi költségvetés
elôirányzatainak meghatározásánál feltételezettnél, másrészt a bruttó
keresettömeg elôzô évhez viszonyított növekedése a tényadatok szerint 18,1
százalék volt, ami mintegy 5 százalékponttal több a makrogazdasági prognózisok
alapján 1994-re feltételezett értéknél. Az egyéni járulékbevételek - az
elôirányzatot szintén meghaladva - 48,2 milliárd forintot tettek ki.
A munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék címén 6,6
milliárd forinthoz jutott az Egészségbiztosítási Alap. Ez mintegy 5,4
milliárd forinttal maradt el az elôirányzattól. Az eltérés oka az, hogy a
nemzetgazdaság foglalkoztatottsági helyzetére vonatkozó prognózis tévesnek
bizonyult, mivel sokkal nagyobbnak vélelmezte a regisztrált, ezen belül az
ellátásban részesülô munkanélküliek létszámát a valóságban bekövetkezônél.
A természetbeni ellátások igénybevételéért az állam által biztosított
személyek után fizetendô járulék címén az elôirányzattal megegyezôen 7
milliárd forint bevételhez jutott az Egészségbiztosítási Alap.
A központi költségvetést terhelô egészségügyi feladatok ellátásával
kapcsolatos bevételek elôirányzata 5,5 milliárd forint volt, ebbôl 2,5
milliárd forint a terhesgondozás, 3 milliárd forint a közgyógyellátás
költségeinek a helyi önkormányzatok által fizetett hozzájárulás összegén
felüli megtérítésére szolgál. A közgyógyellátás tényleges kiadásai 2,8
milliárd forintot tettek ki, ebbôl a települési önkormányzatok 0,8 milliárd
forintot megtérítettek, így a központi költségvetést ténylegesen terhelô
összeg csak 2,0 milliárd forint. (Megtérítésként ennyi számolható el.) A
terhesgondozás esetében a megtérítés megegyezett az elôirányzattal.
Együttesen a megtérítés összege tehát 4,5 milliárd forint volt.
A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 15,8
milliárd forintot tettek ki, ami 1,6 milliárd forinttal haladta meg az
elôirányzatot. A bevételek ezen csoportja több eltérô tartalmú és eltérô
nagyságrendû elôirányzatot tartalmaz. A legjelentôsebb tételt a késedelmi
pótlék és a rendbírság képezi, ilyen címen a tényleges bevétel 11,2 milliárd
forint volt.
A járulék- és késedelmi pótlék bevételek részeként speciális tételt képeznek a
likviditási tartalék visszapótlására számításba veendô bevételek. A
Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának rendezéséhez átmenetileg a
likviditási tartalék lett igénybe véve 21,7 milliárd forint összegben. A
törvényi elôírások alapján ezt az összeget három év alatt kell az 1991.
december 31. elôtt keletkezett adósságok visszafizetésébôl pótolni. Ezen a
címen az Egészségbiztosítási Alapban 3,5 milliárd forint bevétel vehetô
számításba; ebbôl az összegbôl a likviditási tartalék 1993. évi
visszapótlására 1,1, 1994. évi visszapótlására 2,4 milliárd forint fordítandó.
(A társadalombiztosítás 1993. évi zárszámadási törvényének rendelkezése
alapján a MÁV Rt tartozásainak rendezése céljából 1994-ben a központi
költségvetésbôl megfizetett összeg meghatározott része a likviditási tartalék
1993. évi visszapótlására használandó fel. )
Az 1994. évi L. törvényben meghatározott 5,4 milliárd forintos elôirányzatnak
megfelelô összegben realizálódott az egészségügy területén 1994-ben
végrehajtott bérintézkedés forrásainak kiegészítésére a központi
költségvetésbôl biztosított fedezet.
A két Alap közötti elszámolás egyenlege közel az elôirányzatnak megfelelôen
alakult, de ez olyan módon történt, hogy - az ellátások tervezettet meghaladó
növekedése miatt - mind a nyugdíjkiadások után átvett járulék (3,2 milliárd
forinttal), mind a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átadott járulék
(2,8 milliárd forinttal) több, mint az elôirányzat. A tervezett összegben (6,1
milliárd forint) valósult meg az egyösszegû bevétel-átcsoportosítás.
Az Egészségbiztosítási Alap mûködési célú bevételei 4,1 milliárd forintot
tettek ki; ez az összeg három fô tételt tartalmaz: 2,1 milliárd forint a
Nyugdíjbiztosítási Alapból átvett összeg, 1,0 milliárd forint a mûködési
költségvetés 1993. évi pénzmaradványából származik, további 1,0 milliárd
forint a különféle egyéb mûködési célú bevétel, melynek legfontosabb
összetevôje az egészségbiztosítás igazgatási szervei által folyósított, a
központi költségvetésbôl finanszírozott ellátások (családi pótlék stb.)
megállapításával és folyósításával kapcsolatos ráfordítások megtérítése (0,7
milliárd forint).
A 8. §-hoz
A gyógyító-megelôzô ellátások kiadásainak 1994. évi eredeti elôirányzata 164,5
milliárd forint volt. A közalkalmazotti illetményrendszer bértételeinek 1994
január 1-jétõl történõ kötelezõ alkalmazásával és a kormányrendeletben elôírt
munkahelyi pótlékok megállapításával összefüggô többletkiadások miatt az
elõirányzat 169,9 milliárd forintra módosult. A különbözetet, 5,4 milliárd
forintot a központi költségvetés biztosította. Ilyen módon 1994-ben a
gyógyító-megelõzõ ellátások kiadásaira fordítható keret 38,3 milliárd
forinttal, 29,1 %-kal növekedett az elõzõ évi tényleges kiadásokhoz képest. Az
elõirányzatban megjelent növekmény a következõ tételekbõl tevõdött össze:
- Szintrehozások (az év közben belépõ fejlesztések
és az 1993. július 1-jén bevezetett teljesítmény-
finanszírozás kapcsán 10, illetve 15 %-kal megnövelt
alapelõirányzatok szintrehozása): 9,0 MdFt
- Feladatváltozások: 2,6 MdFt
- Reformintézkedések folytatása: 4,8 MdFt
- Az 1993. évi bérpolitikai intézkedés éves fedezete
és a közalkalmazotti törvény hatása: 11,0 MdFt
- Beruházásból, rekonstrukcióból belépõ fejlesztések: 3,5 MdFt
- Egészségi kockázatkezelõ szolgáltatások,
alkoholizmus primer prevenció, otthoni ápolás
és hospice célelõirányzata: 2,0 MdFt - Az
1994. évi bérintézkedésre a központi
költségvetésbõl biztosított forrás: 5,4 MdFt
Összesen: 38,3 MdFt
A tényleges teljesítés adatai a fenti szerkezettõl - törvényi felhatalmazás
alapján - lényegesen eltértek. Ezt a közalkalmazotti törvény (a továbbiakban:
KJT), illetve a munkahelyi pótlékok alkalmazásának fedezetigénye tette
szükségessé. A 25,1 milliárd forintot kitevõ bérintézkedések fedezetének
megteremtése a központi költségvetési forrásbevonáson és a gyógyító-megelõzõ
ellátások eredeti elõirányzatában szereplõ kereten felül (5,4, illetve 11,0
milliárd forint) további 8,7 milliárd forintos belsõ átcsoportosítást is
igényelt. A szintrehozott elõirányzatból 2,4, a feladatváltozásokból 2,6, az
ügyeleti ellátás, a fogorvosi szolgáltatás és a mentõ és betegszállítás
területén tervezett reformintézkedések elmaradásából 3,0, a beruházásból,
rekonstrukcióból belépõ fejlesztések keretébõl 0,7 milliárd forint került
átcsoportosításra erre a célra.
Az elôirányzat tényleges felhasználása 169,5 milliárd forint volt. Ezen belül
az egészségi kockázatkezelõ szolgáltatások, a prevenciós programok és otthoni
ápolás 2,4 milliárd forintos célelõirányzatából 2,0 milliárd forint került
felhasználásra. Az ezen felüli költségvetési elõirányzat teljesítése
minimálisan (5 millió forinttal) maradt el az elõirányzati összegtõl.
A háziorvosi ellátás finanszírozására fordított összeg 1994. évben 4,7
milliárd forinttal, 34,9 %-kal haladta meg a megelõzõ évit. Ezen belül a
teljesítmény-finanszírozásra kifizetett összeg 13,1 milliárd forint volt. Az
év során a körzetfejlesztések és megszûnések eredményeként 8 új szolgálattal
lett több, így év végén 6 221 területi ellátási kötelezettségû és további 551
területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálat mûködött. Az év
során a vállalkozások által mûködtetett háziorvosi szolgálatok száma 2 876-ra
emelkedett, ami éves szinten 36,4 %-os növekedést jelentett.
A feladat+teljesítmény finanszírozott járóbeteg szakellátás éves kiadása 24,8
milliárd forint volt (ez az összeg tartalmazza a HM, BM, KHVM teljesítmény-
finanszírozásba 1994-ben bevont egészségügyi intézményeinek 1,4 milliárd
forintos feladat+teljesítmény finanszírozott tételét is). Az ezen a jogcímen
folyósított kiadásokat 1994. évben a KJT végrehajtása, a bevezetett munkahelyi
pótlékok, a vérellátás reformja, valamint a teljesítmény-finanszírozás
alapjául szolgáló pontrendszer évközbeni módosítása befolyásolták. A fenti
változások - a pontalap mellett - a fix díjat is érintették, amelynek a havi
összege 1994. július l-tõl átlag 37 %-kal növekedett.
A feladatfinanszírozott járóbeteg szakellátásoknál beépítésre kerültek a KJT,
a szolidaritási járulék és a bérpolitikai intézkedésekre jutó elõirányzatok,
ennek következtében a teljesítés 59,5 %-kal haladta meg az elõzõ évit.
Az aktív fekvõbetegellátás teljesítmény-díjazására fordított kiadás éves
szinten 34,4 %-kal, 78,8 milliárd forintra, a krónikus fekvõbetegellátás
kiadása 19,6 %-kal, 10,0 milliárd forintra növekedett. A növekedést fõként a
fent említett KJT és munkahelyi pótlékok bevezetése magyarázza. Az aktív
fekvõbetegellátásban további 4,7, a krónikus fekvõbetegellátásban pedig 0,7
milliárd forintos növekedést jelentett a HM, BM és KHVM egészségügyi
intézményeknek a teljesítmény-finanszírozotti körbe kerülése, és a továbbra is
feladatfinanszírozott IM egészségügyi intézményekkel kapcsolatos kiadásoknak
az aktív fekvõbetegellátási kasszába való besorolása.
A két fekvõbetegellátási kassza eltérõ növekedési ütemét nagyrészt a - július
1-jei módosított alapdíjak kialakításakor figyelembevett - teljesítmény
mutatókban tapasztalt különbségek magyarázzák. Az aktív ellátásban a
bázisidõszakhoz képest közel 10 %-os éves súlyszám növekedés következett be,
míg a krónikus ellátásban az ápolási napok számában kismértékû csökkenés volt
tapasztalható.
A gyógyszertámogatási kiadások elôirányzata 50,7 milliárd forint volt, a
tényleges érték 10,9 milliárd forinttal haladta meg az elôirányzatot. A
jelentôs túllépés alapvetô oka, hogy az 1994. évi elôirányzat csak minimális
mértékben volt több az elôzô évi tényleges kifizetésnél, miközben nem került
sor olyan intézkedésekre, amelyek a kiadások gyors növekedését visszafogták
volna. Így továbbra is folytatódott a viszonylag olcsó magyar gyógyszerek
visszaszorulása és a relatíve drágább import gyógyszerek térhódítása, a
gyógyszerválaszték új készítményekkel való bôvülése, az elôzô években
bevezetett új és többnyire magasabb árfekvésû készítmények részarányának
növekedése, valamint az import gyógyszerek áremelkedésének kompenzációja.
Hozzájárult a kiadások terv fölötti többletéhez az is, hogy 1994-ben nem
került sor a biztosítói vényellenõrzés tervezett rendszerének bevezetésére.
A gyógyászati segédeszközök ártámogatásának elôirányzata 7 milliárd forint
volt, a tényleges kiadások 0,3 milliárd forinttal meghaladták az
elôirányzatot. A túllépés döntôen az elôzetes számításokat meghaladó
forintleértékelés és az inflációs hatások miatt következett be.
Az egészségbiztosítási ágazat által finanszírozott nyugdíjkiadások az
elôirányzott értéket (54,2 milliárd forintot) 3,6 milliárd forinttal haladták
meg. Ennek legfôbb oka, hogy 1994-ben a nettó átlagkereset növekedése a
tervezettnél nagyobb volt és ezzel összefüggésben a nyugdíjkompenzálás mértéke
is meghaladta az elôirányzatban feltételezettet.
A terhességi-gyermekágyi segély kiadási elôirányzata 9,2 milliárd forint
volt, a tényleges kiadások ettôl 0,9 milliárd forinttal elmaradtak. Ezt az
magyarázza, hogy az ezen ellátást igénybevevôk létszáma a születésszám vártnál
kedvezôtlenebb alakulása miatt háromezer fôvel volt kisebb az elôirányzat
kialakításánál tervezett értéknél.
A táppénzkiadások összege 40,8 milliárd forint volt, ami az elôirányzatot 6,7
milliárd forinttal lépte túl. Ez az elôirányzat 1,2 milliárd forinttal volt
kisebb az elôzô évi tényadatnál, így megtartásának elôfeltétele volt, hogy sor
kerüljön a kiadások növekedését teljes egészében visszafogni képes
intézkedésekre. A megvalósult szabályváltozások nem bizonyultak elégségesnek e
cél elérésére.
Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel kapcsolatos
segélyek, kártérítési járadék) mindegyikénél a tervezettnél alacsonyabbak
voltak a kiadások; az elôirányzathoz képest együttesen mintegy 0,5 milliárd
forint megtakarítás keletkezett. Kismértékû többlet jelentkezett viszont az
ún. egyéb kiadásoknál (posta- és bankköltség), valamint a kifizetôhelyeket
megilletô költségtérítésnél, de ezek együttesen is csak mintegy 0,2 milliárd
forintot tesznek ki.
A likviditási tartalék visszapótlásából származó kiadás lényegében az
elôirányzati szinten (3,6 milliárd forint) realizálódott, úgy azonban, hogy -
a társadalombiztosítás 1993. évi zárszámadásáról szóló törvény értelmében - a
tartalékba helyezett összeg mintegy egyharmada a tartalék 1993. évi
visszapótlását szolgálta.
Az Egészségbiztosítási Alap mérlegében a mûködésre fordított kiadások
elôirányzata 7,0 milliárd forint volt. Ebbôl 6,3 milliárd forint az
Egészségbiztosítási Alap bevételeibôl mûködési célra felhasználható összeg,
0,6 milliárd forint az egészségbiztosítás által folyósított, a központi
költségvetésbôl finanszírozott ellátások ügyviteli kiadásainak megtérítése,
0,1 milliárd forint mûködési ár- és díjbevétel. Az Egészségbiztosítási Alap
mérlegének fenti 7,0 milliárd forintos elõirányzata még nem tartalmazta,
viszont az 1993. évi CXV. törvénynek az 1994. évi L. törvénnyel megállapított,
az Alap mûködési költségvetését meghatározó mellékletében már elõirányzatként
megjelent a biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján egymás számára
végzett feladatokhoz történô kölcsönös hozzájárulások egyenlegeként a
Nyugdíjbiztosítási Alaptól átvett 2,1 milliárd forintos összeg. Ennek
megfelelõen az Alap mûködési költségvetésének mérlege 9,1 milliárd forintos
elõirányzatot tartalmazott.
Elõirányzat fölötti forrást biztosított az 1993-ban keletkezett
pénzmaradványból - a pénzmaradvány felhasználására feljogosító törvényi
rendelkezések alapján - a biztosítási önkormányzatok egybehangzó döntése
értelmében az egészségbiztosításban felhasználható 1,0 milliárd forint. (A
pénzmaradvány nyújtott fedezetet az elôzô évrôl áthúzódó kötelezettségeken túl
a biztosítási ágak szétválasztásából adódó többletköltségekre: épületek
vásárlása, üzemeltetése stb.) További, az elôirányzatban nem szereplô forrást
jelentett - együttesen 0,3 milliárd forintos összegben - az értékesítésbôl
származó bevétel, a Foglalkoztatási Alaptól átvett pénzeszköz, a kamatbevétel,
a családi pótlék egyszeri kiegészítése folyósítási kiadásainak megtérítése,
valamint a terv feletti mûködési ár- és díjbevétel. Mindezek hatására a
mûködési költségvetés forrásai 10,4 milliárd forintot tettek ki.
A 9. §-hoz
Az 1992-ben létrejött két biztosítási alap az elsô két évben eszmei hányadok
szerinti megosztással (fizikai elkülönítés nélkül) tulajdonolta a különbözô
vagyonelemeket. A biztosítási önkormányzatok létrejöttét követôen az ágak
önálló vagyongazdálkodása a korábbinál hangsúlyosabb igénnyé vált. Az
ágankénti - törvényben is garantált - önálló vagyongazdálkodás elôfeltétele,
hogy a két ág vagyona természetben is elkülönüljön egymástól.
A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat
egybehangzó határozata alapján a korábban 90-10 %-os eszmei hányadok szerint
tulajdonolt tartósan befektetett eszközök és befektetések hozama tartalék
1994. január 1-tõl naturálisan megosztva képezi a biztosítási ágak tulajdonát.
A határozatok alapján tételesen azonosítható, hogy az egyes vagyonelemek
melyik ág tulajdonát képezik. A naturális megosztás globálisan megõrizte a
tartalékok fent említett tulajdoni arányait, azonban a fizikai
elkülöníthetõség érdekében az egyes tartalékfajták tekintetében eltért ettõl
az aránytól. (Az egészségbiztosításnak a tartósan befektetett vagyonból
történô részesedése valamelyest meghaladta a 10 %-ot, a befektetések hozama
tartalékból történô részesedése - értelemszerûen - némileg e mérték alatt
maradt.)
A törvényjavaslat rögzíti az egyes biztosítási ágakhoz tartozó vagyonnak a
naturális vagyonmegosztás hatására történt változását, valamint a vagyont
érintô 1994. évi gazdálkodási eseményeket. Megállapítja, hogy az ágak 1994.
január 1-jétôl kezdôdô önálló pénzgazdálkodásával a likviditási tartalékok is
naturálisan elkülönültek egymástól. Rögzíti, hogy - a naturális
vagyonmegosztást követôen - a vagyonnal kapcsolatos hozamok, illetve
ráfordítások már nem az eszmei hányadok, hanem a ténylegesen létrejött
tulajdoni állapot szerint illetik meg (terhelik) az egyes ágak pénzügyi
alapjait.
A 10. §-hoz
1994. év a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére átmeneti
jelleggel igénybe vett likviditási tartalék visszapótlásának utolsó éve. A
visszapótlásról szóló törvényjavaslati rendelkezések a korábbi évekhez képest
összetettebbek. Ennek oka, hogy az 1995. évi VII. törvény értelmében a
likviditási tartalék elôzô (1993) évi visszapótlását a törvényben elôírt
idôarányos mértékre kiegészítô átutalások az 1994-es költségvetési évre esnek.
Egyrészt a Magyar Államvasutak Rt-t 1993-ban terhelô törlesztési
kötelezettségbôl megvalósítható visszapótlásból 2,3 milliárd forintnak a
forrása csak 1994-ben teremtôdött meg, a MÁV Rt helyett a központi
költségvetésbôl kifizetett összeg társadalombiztosításhoz történt 1994. év
végi átutalásával. Az 1994. évi beérkezés ellenére ez az összeg a likviditási
tartalék 1993. évi visszapótlását szolgálja. Másrészt az 1993. évi
visszapótlás teljessé tétele érdekében az 1995. évi VII. törvény úgy
rendelkezik, hogy a még hiányzó összeget a központi költségvetésbôl
finanszírozott, a társadalombiztosítás által folyósított ellátások 1994. évi
kiadásainak megtérítésére átutalt összegek el nem költött részébôl kell
finanszírozni. Értelemszerûen ez is az 1994-es költségvetési évet érinti.
Az 1994. évre szóló visszapótlásra a társadalombiztosítási alapok tárgyévi
bevételeibôl 4,8 milliárd forint használható fel. Az 1994-ben esedékes 7,2
milliárd forint összegû visszapótlás teljes megvalósításához hiányzó 2,4
milliárd forintot a társadalombiztosítás felhalmozódott hiányának általános
rendezése keretében kell - a két biztosítási ág likviditási tartalékai közötti
50-50 % arányú megosztással - visszapótolni.
A 11. §-hoz
Az 1994. évben az Egészségbiztosítási Alap javára vissztehermentes
vagyonjuttatás keretében egyedül Rico részvények kerültek átadásra 276 millió
forint értékben.
A törvényjavaslat megállapítja a társadalombiztosítással szemben fennálló
tartozások rendezésére történt vagyonátadások eredményeként a két biztosítási
ág tulajdonába került vagyoni érték nagyságát és ágak közötti megoszlását. Az
átvett vagyon olyan - eszmei - arányok szerint oszlik meg a két biztosítási ág
között, mint az a követelés, amelynek kiegyenlítésére szolgál. A
törvényjavaslat elkülöníti egymástól a felszámolási eljárás keretében hozott
bírósági végzés nyomán a társadalombiztosításhoz került vagyoni értéket a
biztosítási önkormányzatok saját döntése alapján átvett vagyontól. Ez utóbbi
vagyonátvétel az 1992. évi LXXXIV. törvény 6. §-ának (3) bekezdése alapján
történt.
A 12-13. §-okhoz
A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény
tartalmazza a társadalombiztosítási alapok konszolidációjával kapcsolatos
rendelkezéseket. Ezek azonban nem teszik szükségtelenné, hogy a jelen
törvényjavaslat is zárttá tegye a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiban
1992-ben és 1993-ban keletkezett hiányok rendezését. A törvényjavaslat záró
rendelkezései az elmúlt két évi zárszámadási törvényekben rögzített
hiányrendezési szabályokat a ténylegesen kialakult helyzetet (a realizálódott
kötvénykibocsátásokat), illetve a megvalósítandó konszolidációt alapul véve
fogalmazzák újra.