Képviselõi önálló indítvány
dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Mellékelten - a Házszabály 87. § (2) bekezdése alapján - benyújtom a
privatizációs többletbevételek felhasználásának végrehajtásáról szóló
országgyûlési határozati javaslatot.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató
indokolását mellékelten csatolom.
Budapest, 1996. január 11.
Melléklet
Barsiné Pataky Etelka
MDF
Melléklet
Országgyûlési határozati javaslat
A privatizációs többletbevételek felhasználásának végrehajtásáról.
1./ A Pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank Elnöke 1996. február 10-ig
terjessze elõ az Országgyûlés Pénzügyi- és Költségvetési, valamint Gazdasági
Bizottsága együttes ülésének, hogy milyen konkrét adósságelemek
kiegyenlítésére javasolja a privatizációs többletbevételek felhasználását,
beleértve a pénzügyi mûveletek eredményeit is. A beszámolóban mutassa be a
javaslatait megalapozó pénzügypolitikai hatástanulmányt is.
2./ A Kormány 1996. március 31-ig nyújtson be az Országgyûlésnek
pótköltségvetési törvényjavaslatot, amelyben az adósságtörlesztés révén
felszabaduló erõforrások felhasználását meghatározza. Továbbá pontos
irányelveket határoz meg az 1996 évben történõ értékesítések alapján befolyó
privatizációs bevételek felhasználására.
3./ Az Állami Számvevõszék folyamatosan ellenõrizze a többletbevételek
felhasználását. Az Állami Számvevõszék e tekintetben végzett munkája
beszámolójának értékelésére a Pénzügyi- és Költségvetési Bizottság hozzon
létre az országgyûlési pártok közötti paritásos albizottságot.
Indokolás:
Az Országgyûlés által elfogadott 1996 évi költségvetési törvény 8. § (2)
bekezdésében foglaltakra tekintettel szükséges az Országgyûlés döntése a
privatizációs többletbevételek adósságtörlesztésre történõ felhasználásának
végrehajtásáról és ellenõrzésérõl.
A törvény felhatalmazása alapján a végrehajtás módjáról a Pénzügyminiszter és
az MNB Elnöke állapodik meg. Emellett - figyelemmel az államháztartásról szóló
törvény rendelkezéseire is - nem nélkülözhetõ, hogy a költségvetés egészérõl
és minden egyes részletérõl is döntõ Országgyûlés az illetékes bizottságain
keresztül beszámoltatással ellenõrizze a költségvetés végrehajtását. A
privatizációs többletbevétel költségvetési törvényben rögzített felhasználási
módjának ebben az esetében - amely példa nélküli az államháztartás
rendszerében, s a költségvetési törvények eddigi sorában - nem elégséges a
hagyományos, a zárszámadási törvény elfogadásával megvalósuló országgyûlési
ellenõrzés. A "hagyományos" módszer arra a, törvényben szabályozott rendre
épül, amely szerint a költségvetés elfogadásakor bemutatásra kerülnek a
költségvetési törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásai, s mindezek
ismeretében fogadja el az Országgyûlés a költségvetést és bízza a
végrehajtását a Kormányra. A privatizációs többletbevétel felhasználásáról
való gyors, és a költségvetési törvénybe utólag beépülõ döntés során errõl a
kérdésrõl mély részletezettségû tájékoztatást nem kaphatott a Parlament. Ezért
szükséges és indokolt, hogy e jelentõs pénzmennyiség rögzített cél szerinti
felhasználását az Országgyûlés kontrollálhassa és a kialakítandó döntést
befolyásolhassa.
Az adósságtörlesztés révén elmaradó kiadások felhasználásáról - az
államháztartásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelõen -
pótköltségvetésben szükséges dönteni. E törvény ugyanis rögzíti, hogy a
költségvetés elfogadásával egyidejûleg kell dönteni a hiány fedezetérõl, de a
többlet rendeltetésérõl is. Ha e döntés elmarad, vagy utólag keletkezik olyan
többlet, amelyrõl az Országgyûlés az eredeti költségvetés elfogadásakor nem
tudott dönteni, értelemszerûen rendezni kell ennek sorsát, mégpedig a
törvénynek megfelelõ döntéshozónak és a megfelelõ jogforrási szinten.
Budapest, 1996. január 11.
Barsiné Pataky Etelka
MDF