- 1 -

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1891..sz.

törvényjavaslat

a Magyar Köztársaság és az Európai Beruházási Bank

között a pénzügyi együttmûködésrõl szóló keretmegállapodás

kihirdetésérõl

Elõadó: dr. Bokros Lajos

pénzügyminiszter

Budapest, 1996. január

- 2 -

1996. évi ......... törvény

a Magyar Köztársaság és az Európai Beruházási Bank között

a pénzügyi együttmûködésrõl szóló keretmegállapodás

kihirdetésérõl

1. § Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és az Európai Beruházási Bank

között a pénzügyi együttmûködésrõl szóló, 1994. október 21-én aláírt

keretmegállapodást e törvénnyel kihirdeti.

2. § A keretmegállapodás hivatalos magyar szövege az alábbi:

"KERETMEGÁLLAPODÁS

a

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

és az

EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK

közötti pénzügyi együttmûködésrõl

Budapest, 1994. október 21.

A JELEN MEGÁLLAPODÁS AZ ALÁBBI FELEK KÖZÖTT JÖTT LÉTRE:

A Magyar Köztársaság,

melyet annak pénzügyminisztere, Békesi László úr képvisel,

1051 Budapest, József nádor tér 2-4. alatti székhellyel,

egyrészrõl, és

az Európai Beruházási Bank,

melynek központi irodája a

100 boulevard Konrad Adenauer,

Luxembourg-Kirchberg,

Luxemburgi Nagyhercegség címen mûködik, és amelyet Wolfgang Roth, alelnök úr

képvisel

a továbbiakban: "Bank"

másrészrõl.

TEKINTETTEL ARRA, HOGY

(A) Az Európai Unió Tanácsának 1993. december 13-i Határozata, valamint a

Bank Kormányzótanácsának 1994. május 2-i Határozata (a "Határozat")

keretében, mely felhatalmazást ad arra, hogy a Bank saját erõforrásaiból

kölcsönöket nyújtson a közép- és kelet-európai országok (Lengyelország,

Magyarország, a Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, Románia, Bulgária,

Észtország, Lettország, Litvánia és Albánia) számára programok céljaira, a

Bank hajlandó résztvenni olyan beruházási programok finanszírozásában,

amelyek megfelelnek a Bank saját forrásaiból történõ kölcsönnyújtásra

vonatkozó általánosan alkalmazott feltételeknek;

(B) A Határozat értelmében a Bank felhatalmazást kapott 3000 millió ECU

összeg erejéig, a Bank saját forrásainak terhére, kölcsönök formájában

történõ segítségnyújtásra ilyen beruházási programok céljaira,

Lengyelország, Magyarország, a Cseh Köztársaság, a Szlovák Köz-társaság,

Románia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Albánia számára, a

fenti országok közötti elõzetes felosztás nélkül, 1993. december 23-ától

kezdõdõen három éves idõtartamra. Amennyiben ezen idõtartam lejártával a

Bank által nyújtandó kölcsönök összege nem érné el a fentiekben

meghatározott összeget, a három éves idõtartam újabb fél évvel

automatikusan meghosszabbodik; és

(C) A jelen dokumentumban a "kölcsönök"-re, valamint a "finanszírozott

programok"-ra történõ utalások a Bank által a jelen Megállapodás keretében

nyújtott kölcsönökre, illetve finanszírozott programokra vonat-koznak.

EZENNEL TEHÁT a felek a következõkben állapodnak meg:

1. CIKK

A kölcsönök meghatározott, a Banknak a saját forrásaiból történõ

kölcsönnyújtások általános feltételeinek eleget tevõ, a Magyar Köz-társaság

illetékes hatóságai által, illetve azok jóvá-hagyásával a Bankhoz benyújtott

beruházási programok részbeni finanszírozá-sának céljaira kerülnek

felhasználásra.

2. CIKK

A programok elfogadhatóságának vizsgálata és a kölcsönök odaítélése a Bank

Alapokmányában rögzített szabályok, feltételek és eljárások alapján történik.

3. CIKK

A kölcsönök visszafizetésének feltételeit a Bank a vonatkozó program gazda-

sági és pénzügyi jellemzõi alapján állapítja meg. A kamatlábakat és a

garancia-követelményeket a Bank saját általános gyakorlatának megfelelõen

állapítja meg.

4. CIKK

A Bank által a programok megvalósításának céljaira odaítélt kölcsönök

nyújthatók társfinanszírozás formájában is, amelyben különösen a Magyar Köz-

társaságnak, az Európai Közösségek Tagállamainak, az Európai Közösségek

Bizottságának, illetve harmadik országoknak hitelintézetei, illetve

fejlesztési szervezetei, valamint nemzetközi pénzügyi szervezetek vehetnek

részt.

5. CIKK

A jelen Megállapodás alapján nyújtott kölcsönökhöz hozzájuthat a Magyar

Köztársaság, illetve bármely magán-, részben állami vagy állami jogi személy.

6. CIKK

A jelen Megállapodás alapján finanszírozott prog-ramok megvalósítása,

irányítása és fenntartása a vonatkozó végsõ kedvez-ményezettek felelõssége.

7. CIKK

A Bank által finanszírozott, illetve a Bankhoz finanszírozás céljából

benyújtott programokra vonatkozóan a versenytárgyalási eljárásokat és más, a

szerzõdések odaítélésére vonatkozó eljárásokat versenyeztetés alapján, a Bank

általános gyakorlatával összhangban kell bonyolítani. A Magyar Köztársaság a

finan-szírozott programokra vonatkozó szerzõdések odaítélése esetében olyan

pénzügyi és vámeljárásokat fog alkalmazni, amelyek legalább olyan kedvezõek,

mint a legnagyobb kedvezményt élvezõ államok vagy nemzetközi szervezetek által

finanszírozott programokra vonatkozó szerzõdések esetében.

8. CIKK

A Magyar Köztársaság kötelezettséget vállal arra, hogy az itt hivatkozott köl-

csönök vagy garanciák tekintetében a Banknak járó tõkeösszegek megfizetése, a

kamatok és egyéb összegek az adók alól mentesülnek.

9. CIKK

A Magyar Köztársaság kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsönök idõtartama

alatt biztosítja, hogy az ilyen kölcsönök felvevõi és garánsai részére a

kamatok, a járulékok és egyéb díjak, valamint a tõkeösszeg visszafizetéséhez

szükséges külföldi fizetõeszközök rendelkezésre állnak.

10. CIKK

A Magyar Köztársaság megtesz minden erõfeszítést annak biztosítása érde-kében,

hogy a Bank által finanszírozott programok olyan elbírálásban része-sülnek,

amely nem kedvezõtlenebb, mint bármely fennálló nemzeti szabályozás vagy

kétoldalú beruházási megállapodás alapján foganatosítható elbánás.

11. CIKK

Amennyiben valamely kölcsön kedvezményezettje nem a Magyar Köztársaság, a Bank

a kölcsönnyújtás feltételeként kikötheti a Magyar Köztársaság garancia-

vállalását.

12. CIKK

A Bank a Magyar Köztársaság területén a Magyar Köztársaság törvényei alapján a

jogi személyek részére adható legszélesebb körû jogképességgel rendelkezik;

különösen jogi eljárásokban félként szerepelhet.

13. CIKK

A jelen Megállapodással kapcsolatos munkájuk ellátása során a Bank képviselõi

a következõ kiváltságokat és mentességeket élvezik:

(a) hivatalos minõségükben végzett cselekedeteik tekintetében

mentesség a jogi és közigazgatási eljárások alól, kivéve azokat az

eseteket, amikor a Bank az ilyen mentességrõl lemond,

(b) mentesség a beutazási korlátozások, illetve az idegenek

bejelent-kezésére vonatkozó hivatalos eljárások alól,

(c) az azonos rangú diplomáciai missziók képviselõinek és tiszt-

viselõinek rendelkezésére álló azonos utazási lehetõségek.

14. CIKK

A jelen Megállapodás rendelkezései mindaddig hatályban maradnak, amíg a jelen

Megállapodás alapján kötött finanszírozási szerzõdések szerinti minden összeg

teljes egészében megfizetésre kerül.

15. CIKK

A jelen Megállapodásból eredõ jogvitákat az Európai Közösségek Bíróságához

kell benyújtani.

A jelen Megállapodás szerzõdõ felei lemondanak minden olyan jogukról, vagy

mentességükrõl, amely alapján ellenvetéssel élhetnek e Bíróság joghatóságával

szemben. A nevezett Bíróságnak a jelen 15. Cikkely szerinti határozata a

felekre nézve korlátozás és fenntartás nélkül kötelezõ érvényû.

A Felsorolások a jelen Megállapodás részét képezik.

A jelen Megállapodáshoz az alábbi Mellékletek tartoznak:

A Melléklet - Meghatalmazás

B Melléklet - Jogi vélemény

ANNAK BIZONYSÁGAKÉNT, hogy a jelen Megállapodást a felek három eredeti

példányban angol nyelven aláírták, a Magyar Köztársaság nevében Báger Gusztáv

úr, a Pénzügyminisztérium Nemzetközi Szervezetek Önálló Osztályának vezetõje

és az Európai Beruházási Bank nevében Gerhard Hütz úr, a Jogi Igazgatóság

tagja minden egyes oldalt kézjegyükkel elláttak.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG nevében AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK nevében

Békesi László Wolfgang Roth

Budapest, 1994. október 21. napján."

3. § Ez a törvény a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban

1994. október 21. napjától kell alkalmazni.

A Melléklet

Meghatalmazás

Ezennel tanúsítom, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya felhatalmazta dr. Békesi

László pénzügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaság és az Európai Beruházási

Bank közötti pénzügyi együttmûködésrõl szóló keretmegállapodást aláírja.

Budapest, 1994. október 19. napján

Szent-Iványi István s.k.

külügyminisztériumi államtitkár

B Melléklet

Jogi vélemény

Európai Beruházási Bank

100 boulevard Konrad Adenauer

Luxemburg

Luxemburgi Nagyhercegség

Uraim,

I. Alulírott Dr. Vastagh Pál, a Magyar Köztársaság (Magyarország)

igazságügyminisztere e véleményt azzal a pénzügyi együttmûködésrõl szóló

keretmegállapodással (Megállapodás) kapcsolatban adom, amely 1994. október

21-én jött létre Magyarország és az Európai Beruházási Bank (EBB) között.

II. Megtekintettem a Megállapodás egy aláírt példányát, továbbá megvizsgáltam

azokat a jogszabályokat, okiratokat, okmányokat és egyéb joganyagokat, és

érdeklõdtem olyan egyéb vonatkozások iránt, amelyeket szükségesnek vagy

megfelelõnek tartottam e vélemény megadásához. Az elõbbiek alapján arra a

véleményre jutottam, illetve azt állítom, hogy:

a) A Megállapodást Magyarország részérõl Dr. Békesi László

pénzügyminiszter kellõ módon írta alá és adta át.

b) A Megállapodás Dr. Békesi László pénzügyminiszter által történt

aláírása Magyarország Országgyûlése által a Dr. Békesi László

pénzügyminiszternek 1994. október 11-én hozott 51/1994. OGY határozatban

adott felhatalmazása alapján történt.

c) Magyarországon nincs olyan rendelkezés, amely szerint a Megállapodás

aláírását, átadását vagy végrehajtását ratifikálni kellene.

III) A fentieket alapul véve arra a következtetésre jutottam, hogy valamennyi

jogszabályt, rendelkezést és jogérvényesen hozott döntést, amelyek ez idõ

szerint Magyarországot érintik vagy szabályozzák, betartottak annak

érdekében, hogy a Megállapodás érvényes és jogilag kötelezõ legyen

Magyarországra nézve, és az a véleményem, hogy a Megállapodás jogérvényes és

kötelezõ Magyarországra, és Magyarországot a Megállapodásban foglalt

rendelkezések teljesítését illetõen e Megállapodásban foglalt feltételek

szerint visszavonhatatlanul kötik.

Budapest, 1994. október 31.

Tisztelettel

Dr. Vastagh Pál sk.

igazságügyminiszter

- 9 -

- 8 -

Indoklás

Az Európai Beruházási Bankot (EIB) az Európai Közösség tagjai hozták létre

1957-ben. Az EIB magyarországi tevékenységét az 1990. június 25-én a Magyar

Nemzeti Bankkal kötött keretmegállapodás alapján végezte. Az EIB

Kormányzótanácsa ugyanis 1989-ben határozatot hozott, melyben felhatal-mazta

az EIB-t összesen 1 milliárd ECU összegben projektekhez kapcsolódó kölcsönök

nyújtására Magyarország és Lengyelország számára. Az összeg teljes egészében

kihelyezésre került, az EIB összesen 397 millió ECU összegben nyújtott

kölcsönöket magyar kedvezményezetteknek, elsõsorban az infrastruktúra és az

energiaszektor fejlesztésére.

Az Európai Unió Tanácsának 1993. december 13-i határozata és ennek kapcsán az

EIB Kormányzótanácsának 1994. május 2-i döntése értelmében az EIB fel-

hatalmazást kapott újabb 3 milliárd ECU összegben hasonlóan projektek

finanszírozása céljából kölcsönök nyújtására, ezúttal 10 közép- és kelet-

európai ország számára. A keretösszeg nem kerül elõre felosztásra a

kedvezményezett országok között, a kölcsönök nyújtása - természetesen az EIB

által lefolytatott hitelvizsgálati eljárások eredményének figyelembevételével,

kölcsönszerzõ-dések keretében - a projektek benyújtásának sorrendjében

történik. A fentiek alapján szükségessé vált új keretmegállapodások megkötése,

melyeket az EIB - Igazgatótanácsának döntése alapján - egységes formában, az

érintett államok-kal köt meg.

Az Országgyûlés a Kormány elõterjesztése alapján 51/1994. (X. 19.) OGY

határozatában felhatalmazta dr. Békesi László pénzügyminisztert a

keretmegállapodásnak a Magyar Köztársaság nevében történõ aláírására. A

keretmegállapodás aláírása a felek között 1994. október 21-én megtörtént. Az

említett országgyûlési határozat 1. d) pontja felkérte a Kormányt, hogy a

keretmegállapodás aláírását követõen - annak törvénnyel történõ kihirdetése

érdekében - törvényjavaslatot nyújtson be.

Eleje Honlap