1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1904.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Lengyel Köztársaság
Kormánya között, a jogellenesen tartózkodó személyek
államhatáron történõ átadásáról-átvételérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1996. január
1996. évi .........
t ö r v é n y
a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Lengyel Köztársaság
Kormánya között, a jogellenesen tartózkodó személyek
államhatáron történõ átadásáról-átvételérõl szóló
Egyezmény kihirdetésérõl
1. §
Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Lengyel Köztársaság
Kormánya között, a jogellenesen tartózkodó személyek államhatáron történõ
átadásáról-átvételérõl szóló, Budapesten, 1994. november hó 25. napján aláírt
Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerõsítésérõl szóló
jegyzékváltás 1995. július 6-án megtörtént.)
2. §
Az Egyezmény magyar nyelvû szövege a következõ:
"E g y e z m é n y
a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Lengyel Köztársaság
Kormánya között, a jogellenesen tartózkodó személyek
államhatáron történõ átadásáról-átvételérõl
A Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Lengyel Köztársaság Kormánya (a
továbbiakban: Szerzõdõ Felek)
attól az óhajtól vezérelve, hogy az illegális migrációt az európai
együttmûködés elveivel összhangban, illetõleg kölcsönös érdekeiknek
megfelelõen visszaszorítsák és a jogellenesen tartózkodó személyek
államhatáron történõ átadását-átvételét egyezményben szabályozzák,
elfogadván, hogy ez az Egyezmény nem szolgálhat alapul és eszközül
személyeknek a származási országukba történõ tömeges visszautasításához,
a következõkben állapodtak meg:
1. cikk
(1) Mindegyik Szerzõdõ Fél a másik Szerzõdõ Fél megkeresésére különleges
formalitások nélkül visszafogad a másik Szerzõdõ Fél állama területérõl minden
jogellenesen ott tartózkodó személyt akirõl bizonyítást nyert, hogy a
megkeresett Szerzõdõ Fél állampolgára.
(2) Ha az állampolgárság a megkeresõ Szerzõdõ Fél részérõl csak
valószínûsíthetõ, úgy felkérésre a másik Szerzõdõ Fél haladéktalanul
tisztázza, hogy az átadni kívánt személy rendelkezik-e ezen Szerzõdõ Fél
államának állampolgárságával.
(3) Ha utólag megállapítást nyer, hogy az átvett személy a megkeresõ Szerzõdõ
Fél állama területérõl történt kiléptetésekor nem volt a megkeresett Szerzõdõ
Fél állampolgára, úgy õt a megkeresõ Szerzõdõ Fél különleges formalitások
nélkül visszaveszi.
(4) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a Szerzõdõ Felek államának
olyan állampolgára esetében, aki harmadik állam területén állandó tartózkodási
jogosultsággal rendelkezik.
2. cikk
Az 1. cikk rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni azon harmadik állam
állampolgárára vagy a hontalan személyre, aki a megkeresett Szerzõdõ Fél
államának területén állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
3. cikk
(1) Mindegyik Szerzõdõ Fél a másik Szerzõdõ Fél kérelmére haladéktalanul
visszaveszi harmadik állam azon állampolgárát, illetõleg azt a hontalan
személyt, aki
a) közvetlenül a megkeresett Szerzõdõ Fél állama területérõl légi úton,
illegálisan érkezett a másik Szerzõdõ Fél állama területére,
b) az a) pontban meghatározott módon érkezett a megkeresõ Szerzõdõ Fél
állama területére és az ott benyújtott menekült státusz iránti kérelme
elutasításra került.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átvételi kötelezettség nem vonatkozik
harmadik állam azon állampolgárára, illetõleg azon hontalan személyre, akinek
a belépését, illetve tartózkodását a megkeresõ Szerzõdõ Fél engedélyezte.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a megkeresõ Szerzõdõ Fél az átvételi
kérelmet az illegálisan történt megérkezéskor, illetve a menekült státusz
iránti kérelem elutasításakor haladéktalanul továbbítja a másik Szerzõdõ
Félhez.
4. cikk
(1) Mindegyik Szerzõdõ Fél átveszi a harmadik állam állampolgárát, illetõleg a
hontalan személyt hatósági ellenõrzéssel történõ átszállításra, ha a másik
Szerzõdõ Fél ezt kérelmezi, valamint az átvételt a célországban és az
esetleges tranzitországokban biztosította.
(2) A hatósági ellenõrzéssel történõ átszállítás iránti kérelemnek
tartalmaznia kell:
a) az átszállítandó személy személyi adatait,
b) nyilatkozatot arról, hogy az (1) bekezdés szerinti feltételek adottak
és nem ismertek a (3) bekezdésben meghatározott elutasítási okok,
c) az átadás javasolt idõpontját és helyét, az átszállítás módját,
d) az átszállítással kapcsolatos egyéb lényeges információkat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek átszállítására vonatkozó
kérelem teljesítése megtagadásra kerül, ha indokoltan feltételezhetõ, hogy
a) a célországban vagy az esetleges tranzitországokban embertelen
bánásmód, halálbüntetés fenyegeti, élete vagy szabadsága faji, vallási,
nemzeti hovatartozása vagy politikai meggyõzõdése miatt veszélynek van kitéve,
vagy
b) a megkeresett Szerzõdõ Fél országában büntetõ eljárást kellene
indítani ellene vagy a célországban, illetve az esetleges tranzitországok
valamelyikében büntetõeljárás indítása vagy büntetés végrehajtása fenyegeti,
kivéve a tiltott határátlépésért történõ felelõsségre vonás esetét.
(4) Ha a megkeresett Szerzõdõ Fél a kérelmet a szükséges feltételek hiánya
miatt elutasítja, akkor a másik Szerzõdõ Féllel haladéktalanul közölnie kell
az elutasítás indokát.
(5) A megkeresett Szerzõdõ Fél illetékes hatósága a hatósági ellenõrzéssel
történõ átszállítást saját állama jogszabályai szerint hajtja végre.
(6) A megkeresõ Szerzõdõ Fél visszaveszi az átvett személyt, ha utólag
kiderül, hogy a megkeresõ Szerzõdõ Fél nem tett eleget az (1) bekezdésben
meghatározott valamely feltételnek, vagy a (3) bekezdés szerinti valamely
körülmény vált ismertté.
5. cikk
Az 1-3. cikk szerinti személyek átadásával kapcsolatos költségeket a másik
Szerzõdõ Fél államhatáráig, valamint a 4. cikk szerinti személyek hatósági
ellenõrzéssel történõ átszállításával kapcsolatos költségeket - ideértve az
esetleges visszaadás költségeit is - a megkeresõ Szerzõdõ Fél viseli.
6. cikk
A Magyar Köztársaság belügyminisztere és a Lengyel Köztársaság
belügyminisztere ezen Egyezmény végrehajtására megállapodást kötnek, amelyben
meghatározzák különösen:
a) azokat az okmányokat, amelyek alapján az állampolgárság megállapítható
vagy valószínûsíthetõ,
b) az illetékes szerveket és az eljárás módját,
c) az 5. cikk szerinti költségtérítés módját és részletes szabályait.
7. cikk
Ezen Egyezmény 3-4. cikkének alkalmazását közrendi, közbiztonsági,
közegészségügyi okból, vagy elemi csapás esetén bármelyik Szerzõdõ Fél
egészében vagy részben, átmenetileg felfüggesztheti. Ilyen intézkedés
bevezetésérõl és visszavonásáról a másik Szerzõdõ Felet diplomáciai úton,
írásban haladéktalanul tájékoztatni kell.
8. cikk
(1) Ezen Egyezmény az azt követõ harmincadik napon lép hatályba, amikor a
Szerzõdõ Felek diplomáciai úton, írásban kölcsönösen tájékoztatták egymást
arról, hogy eleget tettek a hatályba lépéshez szükséges belsõ jogi
elõírásoknak.
(2) Ezen Egyezmény határozatlan idõre szól. Az Egyezményt bármelyik Szerzõdõ
Fél diplomáciai úton, írásban felmondhatja, ez esetben az Egyezmény a
felmondásról szóló értesítés kézhezvételét követõ kilencvenedik napon hatályát
veszti.
Készült Budapesten, az 1994. évi november hónap 25. napján, két eredeti
példányban, magyar és lengyel nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
A Magyar Köztársaság A Lengyel Köztársaság
Kormánya nevében Kormánya nevében"
3. §
(1) E törvény a kihirdetését követõ ötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit
azonban 1995. augusztus 5-tõl kell alkalmazni.
(2) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.
I n d o k o l á s
a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Lengyel
Köztársaság Kormánya között, a jogellenesen tartózkodó
személyek államhatáron történõ átadásáról-átvételérõl
szóló Egyezmény kihirdetésérõl szóló törvényjavaslathoz.
A nemzetközi szerzõdések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás
rendjének törvényi elõírásai szerint törvényhozási tárgyat érintõ nemzetközi
szerzõdés kihirdetéséhez az Országgyûlés döntése szükséges. Az Egyezményt az
Országgyûlés 61/1995. (VI. 8.) OGY határozatában megerõsítette.
A Lengyel Köztársasággal aláírt Egyezmény egyike a nem szomszédos országokkal
kötött nemzetközi szerzõdéseknek. Az Egyezmény hatálybalépéséhez,
alkalmazásához magyar érdek fûzõdik, különösen szolgálja a nyugat-európai
országokkal való együttmûködést.
Az Egyezményt hatálybalépését követõen törvénnyel kell kihirdetni.