1

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1906.. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság

Kormánya között, személyeknek a közös államhatáron

történõ átvételérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl

Elõadó: Kuncze Gábor

belügyminiszter

Budapest, 1996. január

1996. évi .......

t ö r v é n y

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság

Kormánya között, személyeknek a közös államhatáron

történõ átvételérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl

1. §

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság

Kormánya között, személyeknek a közös államhatáron történõ átvételérõl szóló,

Salzburgban, 1992. október hó 9. napján aláírt Egyezményt e törvénnyel

kihirdeti. (Az Egyezmény megerõsítésérõl szóló jegyzékváltás 1995. március 21-

én megtörtént.)

2. §

Az Egyezmény magyar nyelvû szövege a következõ:

"E g y e z m é n y

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság

Kormánya között, személyeknek a közös államhatáron

történõ átvételérõl

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya (a

továbbiakban: Szerzõdõ Felek) attól az óhajtól vezérelve, hogy

a saját állampolgárok és harmadik országok állampolgárainak a közös határon

történõ kölcsönös átvételét a jószomszédi kapcsolatok szellemében Egyezményben

szabályozzák;

azon törekvéstõl vezérelve, hogy az illegális népmozgást az európai

együttmûködés keretében kifejtett fáradozásoknak megfelelõen kölcsönös

érdekeikkel összhangban visszaszorítsák és azon célt követve, hogy az

Egyezmény személyi hatályát a jövõben kiterjesszék,

a következõkben állapodtak meg:

1. cikk

(1) Mindegyik Szerzõdõ Fél különös alakszerûség nélkül visszafogad a másik

Szerzõdõ Fél területérõl minden személyt, akirõl valószínûsítik, hogy annak

állampolgárságával rendelkezik. Amennyiben utólag kiderül, hogy a személy a

beutazás idõpontjában ilyen állampolgársággal nem rendelkezett, úgy õt a másik

Szerzõdõ Félnek vissza kell vennie, ez nem érvényesül abban az esetben, ha

azon Szerzõdõ Fél hatósága, amely a személyt átvette, részére jogszerûtlenül

állított ki útiokmányt.

(2) Ha az állampolgárság nem valószínûsíthetõ, akkor azon Szerzõdõ Fél

diplomáciai vagy konzuli képviselete, amelynek állampolgárságával a személy

feltehetõen rendelkezik, ezt megkeresésre haladéktalanul tisztázza.

2. cikk

Olyan személyek szándékolt hazaszállítását, akiknek egészségi állapotuk miatt

vagy életkorukra tekintettel gondozásra van szükségük, a tartózkodási hely

államának illetékes hatósága bejelenti a honosság szerinti állam diplomáciai

vagy konzuli képviseletének. A bejelentést követõ egy hónapon belül a

tartózkodási hely államával közölni kell, hogy az átvétel hol és mikor

történik.

3. cikk

(1) Mindegyik Szerzõdõ Fél átveszi azon harmadik ország állampolgárát, aki a

magyar-osztrák államhatárt jogellenesen lépte át, és

a) aki vízumkötelezettség nélkül utazhatott be a megkeresett Szerzõdõ Fél

területére, függetlenül attól, hogy beutazási tilalom alatt áll, illetve ott

jogszerûen, vagy jogellenesen tartózkodott, vagy

b) aki vízummal utazott be a megkeresett Szerzõdõ Fél területére vagy ott

tartózkodási engedély kapott, vagy a menekültek jogállására vonatkozó genfi

egyezmény alapján részére menedékjogot biztosítottak, vagy

c) akit a megkeresett Szerzõdõ Fél által harmadik országgal megkötött

szerzõdés alapján ezen harmadik ország visszavenni köteles.

(2) Az átvétel iránti kérelmet a harmadik ország állampolgára jogellenes

belépését követõ 90 napon belül bármikor elõ lehet terjeszteni. A kérelemnek

tartalmaznia kell az átveendõ személy adatait, valamint a közös határ

jogellenes átlépésére vonatkozó adatokat. Az átvételi kérelemre annak

elõterjesztését követõ 72 órán belül választ kell adni. A megkeresett Szerzõdõ

Fél a harmadik ország állampolgárát átvételi nyilatkozat alapján veszi át. Az

átvételi kérelmet és az átvételi nyilatkozatot magyar részrõl a Határõrség

Országos Parancsnoksága, osztrák részrõl pedig Burgenland Tartomány Biztonsági

Igazgatósága terjeszti elõ.

(3) Harmadik országnak az (1) bekezdés szerint megjelölt állampolgárát

mindegyik Szerzõdõ Fél különös alakszerûség nélkül átveszi, ha a másik

Szerzõdõ Fél a jogellenes határátlépést követõ 7 napon belül ezt kérelmezi. Az

ilyen eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha a másik Szerzõdõ Fél olyan

adatokat közöl, amelyek lehetõvé teszik annak megállapítását, hogy a személy

jogellenesen lépte át a magyar-osztrák határt. Az átadásról és átvételrõl

jegyzõkönyvet kell készíteni. Ha a megkeresett Szerzõdõ Fél az alakszerûség

nélküli átvételt elutasítja, a megkeresõ Szerzõdõ Fél az erre történõ

utalással az átvételt 7 napon belül, a (2) bekezdés szerint kérelmezheti.

(4) Amennyiben utólag megállapításra kerül, hogy a harmadik ország

állampolgára nem a másik Szerzõdõ Fél államterületérõl lépett be jogellenesen,

úgy õt megkeresésre az átadástól számított 30 napon belül vissza kell venni.

(5) A megkeresõ Szerzõdõ Fél viseli a közös határig történõ szállítás

költségeit, ha az átadandó személy nem rendelkezik ehhez elegendõ saját

eszközzel.

4. cikk

(1) Mindegyik Szerzõdõ Fél átveszi harmadik ország állampolgárát

átszállításra, ha a másik Szerzõdõ Fél ezt kéri és az átvételt a célországban

és az esetleges további tranzit országban biztosította.

(2) Az átszállítást nem kérelmezik, elutasítható, ha harmadik ország

állampolgárát

a) a célországban vagy az esetleges további tranzit országokban

embertelen bánásmód, halálos ítélet fenyegeti, élete vagy szabadsága faji,

vallási, nemzeti hovatartozása, meghatározott szociális csoporthoz tartozása

vagy politikai nézetei miatt veszélynek van kitéve, vagy

b) a megkeresett Szerzõdõ Fél országában büntetõeljárást kellene indítani

ellene, vagy a célországban, illetõleg az esetleges tranzitországok

valamelyikében büntetõeljárás indítása vagy büntetés végrehajtása fenyegeti,

kivéve a tiltott határátlépésért történõ felelõsségrevonás esetét.

(3) Az átszállítás iránti kérelmet a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma és

az Osztrák Szövetségi Belügyminisztérium között közvetlen úton terjesztik elõ

és intézik. A kérelemnek a harmadik ország állampolgára személyi adatain kívül

tartalmaznia kell azt a nyilatkozatot is, hogy az (1) bekezdés szerinti

feltételek adottak és nem ismertek a (2) bekezdés szerinti elutasítási okok.

Tájékoztatni kell továbbá a szándékolt átadás idõpontjáról, valamint a

határátkelõhelyrõl. A megkeresett Szerzõdõ Fél a megkeresõ Szerzõdõ Féllel

egyetértésben a harmadik ország állampolgárát haladéktalanul átszállítja.

(4) Ha a megkeresett Szerzõdõ Fél a megkeresését a szükséges feltételek hiánya

miatt elutasítja, akkor a másik Szerzõdõ Féllel közölnie kell az elutasítás

indokát.

(5) A harmadik ország állampolgára visszaadható a megkeresõ Szerzõdõ Félnek,

ha utólag olyan tények válnak ismertté vagy következnek be, amelyek az

átszállítást nem teszik lehetõvé.

(6) Az átszállításból és az esetleges visszaadásból keletkezõ költségeket a

megkeresõ Szerzõdõ Fél viseli.

5. cikk

Az Egyezmény végrehajtása érdekében a Szerzõdõ Felek belügyminiszterei

megállapodást köthetnek:

a) a kölcsönös tájékoztatás módjáról;

b) az átadás és átvétel során követendõ eljárásról, valamint az

ehhez szükséges adatokról és iratokról;

c) a személyek átvételére kijelölt határátkelõhelyekrõl;

d) a 4. cikk (6) bekezdés szerinti költségtérítésrõl.

6. cikk

Az Egyezmény alkalmazását közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból

bármelyik Szerzõdõ Fél átmenetileg egészben vagy részben felfüggesztheti. Ezen

intézkedés bevezetését, illetõleg visszavonását a másik Szerzõdõ Féllel

diplomáciai úton, írásban haladéktalanul közölni kell. Az Egyezmény átmeneti

felfüggesztése nem érinti a saját állampolgárok átvételére vonatkozó

kötelezettséget.

7. cikk

(1) Az Egyezmény az azt követõ harmincadik napon lép hatályba, amikor a

Szerzõdõ Felek diplomáciai úton, írásban kölcsönösen tájékoztatták egymást

arról, hogy eleget tettek a hatályba lépéshez szükséges belsõ jogi

elõírásoknak.

(2) Az Egyezmény határozatlan ideig marad hatályban amennyiben a Szerzõdõ

Felek egyike diplomáciai úton, írásban nem mondja fel. Ebben az esetben az

Egyezmény a felmondás kézhezvételét követõ harmincadik napon hatályát veszti.

Készült Salzburgban, 1992. október hó 9. napján két eredeti példányban,

mindkettõ magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

a Magyar Köztársaság az Osztrák Köztársaság

Kormánya nevében Kormánya nevében"

3. §

(1) E törvény a kihirdetését követõ ötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit

azonban 1995. április 20-ától kell alkalmazni.

(2) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

I n d o k o l á s

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság

Kormánya között, személyeknek az államhatáron történõ

átvételérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl szóló törvényjavaslathoz

A nemzetközi szerzõdések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás

rendjének törvényi elõírásai szerint törvényhozási tárgyat érintõ nemzetközi

szerzõdés kihirdetéséhez az Országgyûlés döntése szükséges. Az Országgyûlés

18/1995. (III. 8.) OGY határozatával az Egyezményt megerõsítette.

Az Osztrák Köztársasággal aláírt Egyezmény egyike a szomszédos országokkal

kötött nemzetközi szerzõdéseknek. Az Egyezmény hatálybalépéséhez,

alkalmazásához magyar érdek fûzõdik, különösen szolgálja a nyugat-európai

országokkal való együttmûködést.

Az Egyezményt hatálybalépését követõen törvénnyel kell kihirdetni.

Eleje Honlap