1

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1912.. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról

Elõadó: Kuncze Gábor

belügyminiszter

Budapest, 1996. február

Az Országgyûlés a helyi önkormányzatok fizetõképességének helyreállítása, a

hitelezõk követelésének vagyonarányos kielégítése és a helyi önkormányzatok

kötelezõ feladatainak az adósságrendezési eljárás alatti folyamatos

teljesítése érdekében a következõ törvényt alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

E törvény célja, hogy szabályozza a helyi önkormányzatok fizetõképességének

helyreállítására irányuló adósságrendezési eljárást, ennek során a

hitelezõknek hatékony jogvédelmet biztosítson és az eljárás eredményeképpen

elõsegítse az önkormányzatok átgondolt, felelõsségteljes gazdálkodását.

2. §

E törvény alkalmazásában:

a) helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

(a továbbiakban: Ötv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott helyi önkormányzat;

b) adósságrendezés: az adósságrendezési eljárás azon szakasza, amely a bíróság

adósságrendezést megindító végzésének Cégközlönyben való közzétételével [10. §

(1) bekezdés] kezdõdik;

c) hitelezõ: az adósságrendezés megindításának idõpontjáig az, akinek a helyi

önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szemben vagyoni követelése

áll fenn; az adósságrendezés megindításának idõpontját követõen az, aki a

követelését a hitelezõi igény bejelentésére nyitva álló határidõ alatt

bejelentette és azt a pénzügyi gondnok elfogadta, illetve követelésének

jogerõs elbírálásáig az is, akinek az igénye vitatott;

d) vagyon: a helyi önkormányzatnak az adósságrendezés megindításának

idõpontjában meglévõ és az eljárás alatt szerzett azon vagyontárgyai,

amelyeket a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény befektetett és

forgóeszköznek minõsít;

e) adósságrendezésbe vonható vagyon: törvényben meghatározott forgalomképtelen

törzsvagyon feletti, valamint a hatósági feladatok és az alapvetõ lakossági

szolgáltatások ellátásához szükséges vagyon feletti vagyonrész. Az

adósságrendezésbe vonható vagyon forgalomképes.

3. §

(1) Az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat székhelye szerint

illetékes megyei (fõvárosi) bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás.

(2) Ha e törvénybõl és az eljárás nem peres jellegébõl más nem következik, az

eljárások lefolytatása során a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.

törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait megfelelõen kell alkalmazni azzal,

hogy az eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak nincs helye.

Szünetelésnek csak az adósságrendezés megindításának idõpontjáig, az

eljárásban résztvevõ felek közös kérelmére van helye.

(3) Az adósságrendezési eljárás során hozott jogerõs végzések ellen nincs

helye felülvizsgálati kérelemnek.

II. fejezet

Az adósságrendezési eljárás megindítása

4. §

(1) Az adósságrendezési eljárást a helyi önkormányzat, továbbá annak

hitelezõje kezdeményezheti. Az eljárás kezdõ idõpontja az a nap, amelyen a

kérelem a bírósághoz érkezik.

(2) Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhetõ, ha a helyi

önkormányzat vagy az általa finanszírozott önkormányzati költségvetési szerv

a) a hitelezõ által megküldött számlát vagy számlaadásra nem kötelezett

hitelezõ esetében az általa küldött fizetési felszólítást, ezek átvételét,

illetve - a késõbb esedékessé váló követelés tekintetében - az esedékességet

követõ 60 napon belül nem vitatta és nem fizette ki;

b) elismert tartozását az esedékességet követõ 60 napon belül nem fizette ki;

c) jogerõs és végrehajtható bírósági (hatósági) határozatban foglalt fizetési

kötelezettségét nem teljesítette;

d) fizetési kötelezettségét a korábban lefolytatott adósságrendezési

eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

5. §

(1) A polgármester a 4. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt tény

fennállásáról - ha ilyet korábban a képviselõ-testület létrehozott - a

pénzügyi bizottságot haladéktalanul tájékoztatja, és a képviselõ-testületet,

illetve a közgyûlést (a továbbiakban együtt: képviselõ-testület) 8 napon belül

összehívja. A képviselõ-testület a fizetési kötelezettségek rendezésére

határozatot hoz, ennek hiányában felhatalmazza a polgármestert az

adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére.

(2) Ha a 4. § (2) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt helyzet az esedékességet

követõ 90. napon, illetve a c)-d) pontban megjelölt helyzet bekövetkezését

követõ 30. napon is fennáll, a polgármester - a képviselõ-testület döntésétõl

függetlenül - 8 napon belül köteles az adósságrendezési eljárást

kezdeményezni. Errõl egyidejûleg a lakosságot a helyben szokásos módon

tájékoztatja.

(3) Az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a polgármester megbízó levelének másolatát;

b) a ki nem elégített követelésre vonatkozó okiratokat, amelyekbõl a

követelés jogcíme, esedékessége (lejáratának idõpontja) megállapítható,

továbbá a Cégközlönyben való közzétételéért fizetendõ költségtérítés

befizetésének igazolását;

c) az (1) bekezdés alapján összehívott képviselõ-testületi ülés jegyzõkönyvét

és az ahhoz kapcsolódó elõterjesztéseket, valamint a képviselõ-testület

határozatát.

(4) Ha a polgármester, fõpolgármester, megyei közgyûlés elnöke (a továbbiakban

együtt: polgármester) az e törvényben elõírt bármely kötelezettségét nem

teljesíti, a bíróság - esetenként - százezer forintig terjedõ pénzbírsággal

sújthatja.

6. §

(1) Ha az adósságrendezési eljárás megindítását a hitelezõ kezdeményezi,

kérelmében meg kell jelölnie a helyi önkormányzat tartozásának jogcímét és a

lejárat (esedékesség) idõpontját. A kérelemben foglaltak bizonyításához

szükséges iratokat csatolni kell. A kérelemhez mellékelni kell a Cégközlönyben

való közzétételért fizetendõ költségtérítés befizetésének igazolását.

(2) Ha az adósságrendezési eljárás lefolytatását a hitelezõ kérte és a bíróság

a kérelmet - a 8. § szerint - érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a

bíróság a kérelem benyújtásáról, a kérelem egy példányának megküldésével

haladéktalanul értesíti a helyi önkormányzatot.

(3) A polgármester az értesítés kézhezvételétõl számított 15 napon belül

köteles a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltak

fennállását a helyi önkormányzat elismeri-e. Ha a polgármester határidõn belül

a bíróságnak nem nyilatkozik, a tartozás fennállásának tényét vélelmezni kell.

7. §

Az adósságrendezési eljárásban kötött egyezséget, vagy a vagyon felosztását

követõen hozott eljárást befejezõ végzés [25. § (3) bek., 32. § (6) bek.]

jogerõre emelkedésétõl számított

a) 2 éven belül nem kezdeményezheti az adósságrendezési eljárás lefolytatását

az a hitelezõ, aki fennálló (lejárt és le nem járt) követelését a korábban

lefolytatott adósságrendezési eljárásban is érvényesíthette volna;

b) 3 éven belül a helyi önkormányzat nem kezdeményezheti maga ellen az

adósságrendezési eljárás megindítását.

8. §

A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) azt nem az arra jogosult terjesztette elõ;

b) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmezõ 8 napon belül nem

egészítette ki, vagy ismét hiányosan adta be;

c) a polgármester a képviselõ-testület felhatalmazása nélkül járt el, kivéve,

ha az 5. § (2) bekezdése szerint kezdeményezte az eljárást;

d) a helyi önkormányzat, illetve a hitelezõ a 7. §-ban meghatározott idõtartam

letelte elõtt kezdeményezte az eljárást.

9. §

(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a 4. § (2) bekezdésében foglalt bármelyik

feltétel fennáll, végzésben elrendeli az adósságrendezés megindítását,

ellenkezõ esetben az adósságrendezési eljárást megszünteti.

(2) A bíróság az adósságrendezés megindítását elrendelõ végzésében kijelöli a

pénzügyi gondnokot. A pénzügyi gondnokként kijelölhetõk körét, továbbá a

kijelölés eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) Nem jelölhetõ ki pénzügyi gondnoknak az,

a) aki a helyi önkormányzat polgármestere, képviselõ-testületének tagja,

költségvetési szervének dolgozója, illetve ezek hozzátartozója [a Magyar

Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény (a

továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont], e minõsége fennállása alatt, illetve

annak megszûnésétõl számított 3 évig;

b) aki a helyi önkormányzat hitelezõje, vagy akinek a helyi önkormányzat a

hitelezõje, illetve akinél a helyi önkormányzat tulajdonosi jogosultsággal

rendelkezik. E szabályok irányadóak a kijelölt pénzügyi gondnok

munkavállalóira is.

(4) Ha a helyi önkormányzat kezdeményezte az adósságrendezési eljárás

megindítását, az adósságrendezés megindítását elrendelõ végzés ellen

fellebbezésnek nincs helye. Ha a hitelezõ kezdeményezésére indult az eljárás,

a végzés ellen a hitelezõ nem fellebbezhet, a polgármester pedig csak a

képviselõ-testület döntése alapján terjeszthet elõ fellebbezést.

Az adósságrendezés megindítása

10. §

(1) A bíróság az adósságrendezés megindításáról szóló jogerõs végzését a

Cégközlönyben soron kívül közzéteszi. Az adósságrendezés megindításának

idõpontja a végzés Cégközlönyben való közzétételének napja.

(2) A közzétételnek tartalmaznia kell

a) a bíróság nevét és az ügy számát;

b) a helyi önkormányzat nevét, székhelyét;

c) az adósságrendezési eljárás kezdõ idõpontját;

d) azt, hogy az adósságrendezés megindításának idõpontja a végzés

Cégközlönyben való megjelenésének napja;

e) a hitelezõknek szóló felhívást, hogy a helyi önkormányzattal, vagy

költségvetési szervével szembeni ismert, vagy összegszerûségében ismeretlen,

illetve összegszerûségében változó fennálló (lejárt és le nem járt)

követeléseiket az adósságrendezés megindítását elrendelõ végzés közzétételétõl

számított 60 napon belül a pénzügyi gondnokhoz jelentsék be;

f) a 11. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt jogkövetkezményekre történt

figyelmeztetést;

g) a pénzügyi gondnok nevét, címét vagy székhelyét;

h) az egyéb lényeges körülményeket.

(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a hitelezõknek szóló felhívás a

végzés Cégközlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül két országos

napilapban megjelenjen. Ezt a felhívást a helyben szokásos módon is ki kell

hirdetni. A felhívásban a hitelezõi igény bejelentésére nyitva álló határidõt

a (2) bekezdés e) pontja alapján pontosan meg kell határozni. A közzététel

megtörténtét a bíróságnál 3 napon belül igazolni kell.

(4) Az adósságrendezés megindításáról a polgármester (annak hiányában a

pénzügyi gondok) - a végzés Cégközlönyben történõ megjelenését követõ 8 napon

belül - tájékoztatja:

a) a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjét;

b) a megyei területi államháztartási és közigazgatási információs szolgálat, a

fõvárosban a Fõvárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat

(a továbbiakban: TÁKISZ) igazgatóját;

c) a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának költségvetési elszámolási

számláját vezetõ pénzintézetet, valamint a helyi önkormányzat költségvetési

szerveinek bankszámláit, költségvetési elszámolási számláit vezetõ

pénzintézeteket;

d) az illetékes adó- és vámhatóságot, illetékhivatalt, valamint a

nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervét.

(5) A számlavezetõ pénzintézet az adósságrendezés megindításának idõpontjától

kezdõdõen a pénzintézeti tevékenységbõl eredõ esedékes követeléseivel a helyi

önkormányzat vagy költségvetési szervének számláját csak a helyi önkormányzat

pénzügyi gondnok által ellenjegyzett rendelkezésére terhelheti meg,

kifizetéseket, átutalásokat csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzésével érkezett

megbízások alapján teljesíthet.

Az adósságrendezés megindításának idõpontjához fûzõdõ

jogkövetkezmények

11. §

(1) A helyi önkormányzattal szemben követeléseket az adósságrendezés

megindításának idõpontjától kezdõdõen csak az adósságrendezési eljárásban

lehet érvényesíteni az e törvényben meghatározott módon. Az adósságrendezés

megindításának idõpontjában a helyi önkormányzat és költségvetési szervének

azon vagyoni jellegû kötelezettségei is lejárttá válnak, amelyeket a le nem

járt követeléssel rendelkezõ hitelezõk jelentettek be.

(2) Az adósságrendezés megindításának idõpontját követõ idõszakra a

bejelentett kötelezettségek után szerzõdéses és késedelmi kamat (járulék,

pótlék) a 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonfelosztási javaslat

elkészítéséig érvényesíthetõ.

(3) Beszámításnak az adósságrendezés megindítása elõtt keletkezett követelés

tekintetében van helye. A helyi önkormányzattal szemben csak olyan követelést

lehet beszámítani, amelyet a hitelezõ a 10. § (2) bekezdés e) pontjában

meghatározott határidõn belül a pénzügyi gondnoknak bejelentett.

(4) A hitelezõi igények bejelentésére rendelkezésre álló 60 napos határidõ

[10. § (2) bek. e) pont] elmulasztása esetén

a) igazolási kérelemnek helye nincs;

b) a hitelezõk fennálló (lejárt és le nem járt) követeléseiket azonnali

beszedési megbízás benyújtása, végrehajtás és adósságrendezési eljárás

kezdeményezése útján csak az adósságrendezési eljárás jogerõs befejezését

követõ 2 év eltelte után érvényesíthetik.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott követelések után az

adósságrendezés megindításának idõpontja utáni idõszakra késedelmi kamat nem

érvényesíthetõ. E követelések elévülésére a Ptk. 326. § (2) bekezdésében

foglaltak az irányadók.

12. §

(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve ellen az adósságrendezés

megindításának idõpontjában folyamatban lévõ, a pénzkövetelések behajtására

irányuló végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróság

megszünteti, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett

pénzösszegeket - a pénzügyi gondnok egyidejû értesítése mellett - a helyi

önkormányzatnak átadja. A helyi önkormányzat ingatlanán fennálló végrehajtási

jog az adósságrendezés megindításának idõpontjában megszûnik. A szükséges

földhivatali eljárást a polgármester kezdeményezi.

(2) Az adósságrendezés megindításának idõpontjában a helyi önkormányzat

ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló zálogjog, valamint szerzõdésen

alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási és vételi jog

megszûnik. A szükséges földhivatali eljárást a polgármester kezdeményezi. A

zálogjog megszûnése nem érinti a zálogjoggal biztosított követelés kielégítési

rangsorban [31. § (1) bek. b) pont] elfoglalt helyét.

(3) Az adósságrendezés megindításának idõpontja elõtt a helyi önkormányzattal

szemben indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróságok elõtt

folytatódnak.

(4) A követelés érvényesítése céljából az adósságrendezés megindításának

idõpontja elõtt indított eljárás a hitelezõt nem mentesíti a 10. § (2)

bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettség teljesítése alól.

13. §

(1) Az adósságrendezés megindításának idõpontjától a helyi önkormányzat

a) többlet vagyoni kötelezettség-vállalással járó döntést nem hozhat;

b) vállalkozást nem alapíthat;

c) vállalkozásban visszterhesen tulajdont nem szerezhet;

d) a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti,

kivéve a 31. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségeket,

valamint a közüzemi díjtartozásokat, továbbá a válságköltségvetésben és a

válságtervben megjelölt kötelezettségeket.

(2) A polgármester az adósságrendezés megindításának idõpontját követõ 30

napon belül a pénzügyi gondnoknak átadja:

a) a helyi önkormányzat önként vállalt és jogszabályban kötelezõen elõírt

feladatainak és hatáskörének helyi ellátási formáiról, valamint ezek pénzügyi

finanszírozásáról szóló jelentését;

b) a helyi önkormányzat vagyonáról az adósságrendezés megindításának

idõpontját megelõzõ nappal készített mérleget és éves beszámolót, amelyben -

megfelelõ indokolással alátámasztva - elkülönítve szerepel a törzsvagyon, a

jogszabályokban kötelezõen elõírt feladat- és hatáskör teljesítéséhez

szükséges vagyon, illetve a hitelezõk kielégítéséhez felhasználható vagyon;

c) a válságköltségvetési rendelet-tervezetet;

d) a folyamatban lévõ bírósági, más hatósági eljárásokról, végrehajtási

eljárásokról készített részletes összefoglalót;

e) a helyi önkormányzat vagyonára vonatkozó, az adósságrendezési eljárás kezdõ

idõpontját megelõzõ 1 éven belül és azóta kötött szerzõdéseket, illetve a

vagyont érintõ, bármely idõpontban tett kötelezettség-vállaló nyilatkozatokat;

f) a helyi önkormányzat részvételével mûködõ gazdasági társaságokról szóló

részletes tájékoztatást;

g) a helyi önkormányzat intézményeirõl, azok gazdasági helyzetérõl,

tartozásaikról, követeléseikrõl szóló részletes tájékoztatást;

h) azokat az egyéb iratokat, amelyek a pénzügyi gondnok feladatának

ellátásához szükségesek.

A pénzügyi gondnok feladatai, hatásköre

14. §

(1) A pénzügyi gondnok az adósságrendezés megindításának idõpontjától

kezdõdõen figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a

jogszabályokban kötelezõen elõírt feladatainak és hatáskörének ellátását. A

képviselõ-testületi ülésre készült költségvetést érintõ elõterjesztésekhez a

pénzügyi gondnok véleményét csatolni kell. Kötelezettség-vállalások és

kifizetések csak az õ ellenjegyzésével teljesíthetõk.

(2) A pénzügyi gondnok

a) áttekinti a helyi önkormányzat gazdálkodását és feltárja, hogy milyen okok

vezettek az adósságrendezési eljárás megindításához;

b) a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet;

c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselõ-testület és a bizottságok - a

helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos - nyilvános és zárt ülésén;

d) az adósságrendezéssel kapcsolatban elõterjesztést tehet, amelyet a

képviselõ-testület vagy a bizottság köteles soron kívül tárgyalni;

e) kezdeményezi a helyi önkormányzat esedékessé vált követeléseinek

behajtását;

f) a hitelezõket - kérésükre - tájékoztatja a helyi önkormányzat vagyonával,

továbbá az adósságrendezési eljárással kapcsolatban;

g) tájékoztatja a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjét arról, hogy

a képviselõ-testület az e törvényben meghatározott kötelezettségét nem

teljesíti;

h) az adósságrendezés megindításának idõpontjától számított 90 napon belül az

általános hatáskörû bíróság elõtt a helyi önkormányzat nevében keresettel

megtámadhatja a helyi önkormányzatnak és költségvetési szervének az

adósságrendezési eljárás kezdõ idõpontját megelõzõ 1 éven belül és azt

követõen megkötött szerzõdését, vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya a

helyi önkormányzat vagyonából történõ ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont

terhelõ ingyenes kötelezettség-vállalás, vagy harmadik személy javára

feltûnõen aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet. A

megtámadási határidõ számítására a Ptk. 236. § (3) bekezdésében foglalt

szabályok vonatkoznak.

(3) A pénzügyi gondnok jogszabálysértõ intézkedése vagy mulasztása ellen a

tudomásszerzéstõl számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett kifogással

élhet az eljáró bíróságnál. Az intézkedéstõl, vagy mulasztástól számított 30

nap elteltével kifogás nem terjeszthetõ elõ.

(4) A bíróság a kifogás alapján elrendelheti a kifogásolt intézkedés

felfüggesztését. Ha a kifogást megalapozottnak találja, a pénzügyi gondnok

intézkedését megsemmisíti, megváltoztatja, vagy a pénzügyi gondnokot megfelelõ

intézkedés megtételére kötelezi, ellenkezõ esetben a kifogást elutasítja.

15. §

(1) A pénzügyi gondnok a 10. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott

határidõben jelentkezõ hitelezõket nyilvántartásba veszi, követeléseiket

megvizsgálja, majd a bejelentkezésre nyitva álló határidõ lejártát követõ 15

napon belül tájékoztatja a hitelezõket arról, hogy követeléseiket, illetve

ezek biztosítékait elfogadja-e.

(2) Amennyiben a pénzügyi gondnok a hitelezõ bírósági (hatósági) határozattal

még el nem bírált követelését vitatja, azt a hitelezõ az általános hatáskörû

bíróság elõtt az elutasítás kézhezvételétõl számított 15 napon belül indított

eljárásban érvényesítheti. Errõl a pénzügyi gondnokot - a keresetlevél

(fizetési meghagyás) benyújtásával egyidejûleg - tájékoztatja. Folyamatban

levõ bírósági eljárás esetén az igény bejelentésével egyidejûleg a hitelezõnek

csatolnia kell az ezt igazoló okiratot is.

(3) A (2) bekezdésben írt határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a hitelezõ a

követelését a folyamatban lévõ adósságrendezési eljárásban nem érvényesítheti.

16. §

(1) Az adósságrendezés megindításának idõpontját követõ 8 napon belül

megalakul az adósságrendezési bizottság, amelynek tagjai a polgármester, a

jegyzõ, a pénzügyi bizottság elnöke (pénzügyi bizottság hiányában egy

önkormányzati képviselõ) és egy önkormányzati képviselõ, elnöke a pénzügyi

gondnok. Az adósságrendezési bizottság képviselõ tagját (tagjait) a képviselõ-

testület egyszerû szótöbbséggel választja meg. Ha a képviselõk egyike sem

vállalja a bizottsági tagságot, az adósságrendezési bizottság önkormányzati

képviselõ nélkül is létrejön.

(2) A bizottság akkor határozatképes, ha a pénzügyi gondnok és a tagok fele

jelen van. Döntését többségi szavazataránnyal hozza meg, szavazategyenlõség

esetén a pénzügyi gondnok szavazata dönt. A pénzügyi gondnok a bizottsági

döntés felülvizsgálatát kérheti a képviselõ-testülettõl.

(3) Az Ötv. 10. §-ában meghatározott - a képviselõ-testület kizárólagos

hatáskörébe tartozó - ügyek kivételével a helyi önkormányzat kötelezõen

ellátandó feladatainak és hatáskörének teljesítésével kapcsolatos valamennyi

gazdasági kérdésben az adósságrendezési bizottság dönt.

17. §

(1) Ha a képviselõ-testület az e törvényben foglalt kötelezettségei

teljesítése érdekében a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjének

felhívása ellenére 30 napon belül nem ül össze, feloszlatása kezdeményezhetõ.

(2) Amennyiben a képviselõ-testület mûködésképtelenné válik, továbbá ha a

feloszlatását kezdeményezték [Ötv. 93. § (2) bek.] a helyi önkormányzattal

szemben azonnal e törvény IV. fejezetében foglaltak szerint kell az

adósságrendezési eljárást lefolytatni.

18. §

(1) A jegyzõ, a fõjegyzõ (a továbbiakban együtt: jegyzõ) az adósságrendezés

megindításának idõpontját követõ 30 napon belül elkészíti a

válságköltségvetési rendelet-tervezetet.

(2) A válságköltségvetésben - a (3) bekezdésben foglalt feltételek

figyelembevételével - az e törvény mellékletében felsorolt alapvetõ lakossági

szolgáltatások és hatósági feladatok mûködési kiadásai szerepelnek.

(3) A helyi önkormányzat a válságköltségvetéssel nem finanszírozhat olyan

egészségügyi, szociális, oktatási intézményt, amelynek kihasználtsága az 50

%-ot nem éri el, valamint ahol a közszolgáltatás fajlagos kiadása az elõzõ évi

országos átlagot 30 %-kal meghaladja, kivéve ha a településen

intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel.

19. §

(1) A válságköltségvetési rendelet-tervezetet - a pénzügyi gondnoknak történõ

átadást követõ 8 napon belül - az adósságrendezési bizottság megtárgyalja.

Annak elfogadása után a polgármester a válságköltségvetési rendelet-tervezetet

megküldi a képviselõk részére és egyidejûleg 8 napon belüli idõpontra

képviselõ-testületi ülést hív össze.

(2) Ha a képviselõ-testület a válságköltségvetést elfogadja, a hitelezõkkel

történõ egyezség megkötéséig, illetve a vagyon bíróság által történõ

felosztásáig a helyi önkormányzat e költségvetés alapján gazdálkodik. Ha az

adósságrendezési eljárás a válságköltségvetés szerinti költségvetési évben nem

fejezõdik be, a következõ költségvetési évre új válságköltségvetést kell

készíteni.

(3) Az adósságrendezés megindítása idõpontjától kezdõdõen a

válságköltségvetési rendelet elfogadásáig - a 13. § (1) bekezdésében írt

rendelkezése betartása mellett - a helyi önkormányzat korábbi rendeleteinek

megfelelõen kell a feladatokat ellátni. A hatósági feladatok, valamint az

alapvetõ lakossági szolgáltatások folyamatos ellátásával összefüggõen ebben az

idõtartamban keletkezett, ki nem egyenlített tartozásokat a

válságköltségvetésben kiadásként kell figyelembe venni.

(4) Ha a képviselõ-testület a válságköltségvetési rendeletet az

adósságrendezés megindításának idõpontját követõ 60 napon belül nem fogadja

el, a pénzügyi gondnok köteles ezt a tényt a bíróságnak bejelenteni, amely az

adósságrendezési eljárás az e törvény IV. fejezetében foglaltak szerinti

folytatását rendeli el.

III. fejezet

Egyezségi tárgyalás

20. §

(1) Ha a képviselõ-testület a válságköltségvetési rendeletet elfogadta, az

adósságrendezési bizottság reorganizációs programot, valamint egyezségi

javaslatot készít.

(2) A reorganizációs program a helyi önkormányzat gazdasági helyzetének

részletes leírása mellett tartalmazza az adósságrendezésbe vonható vagyon

hasznosítására, illetve az adósságrendezéssel kapcsolatos egyéb tervezett

intézkedésekre (pl. hitelfelvétel) vonatkozó javaslatot annak megjelölésével,

hogy ilyen módon a helyi önkormányzat milyen bevételekhez juthat.

(3) Az egyezségi javaslatban a pénzügyi gondnok a hitelezõi követelések

összege, a követelések eredeti lejárata, vagy más rendezõ elv alapján a helyi

önkormányzat bejelentkezett hitelezõit csoportokba sorolja, és a különbözõ

csoportok tekintetében - megfelelõ indokolás mellett - eltérõ egyezségi

javaslatot terjeszthet elõ.

(4) A vitatott igénnyel rendelkezõ hitelezõt - amennyiben a követelés

érvényesítése iránti bírósági eljárás folyamatban van - a pénzügyi gondnok az

egyezségi javaslat elkészítésekor a hitelezõ által bejelentett követelés

szerint veszi figyelembe.

21. §

A reorganizációs program és egyezségi javaslat elkészítését követõen a

pénzügyi gondnok azokat - a polgármester által 8 napon belüli idõpontra

összehívott - képviselõ-testületi ülés elé terjeszti elfogadásra. A képviselõ-

testület döntését zárt ülésen, minõsített többséggel, név szerinti szavazással

hozza meg. Ha a képviselõ-testület a reorganizációs programot és az egyezségi

javaslatot nem fogadja el, az adósságrendezési bizottság átdolgozza azokat.

22. §

(1) Amennyiben a reorganizációs programot és egyezségi javaslatot az

adósságrendezési bizottság nem készíti el, vagy azt az adósságrendezés

megindításának idõpontjától számított 150 napon belül a képviselõ-testület nem

fogadja el, a pénzügyi gondnok errõl a bejelentkezett hitelezõket értesíti.

(2) A hitelezõk a pénzügyi gondnok értesítését követõ 30 napon belül a helyi

önkormányzat tartozásainak rendezésére vonatkozóan hitelezõi egyezségi tervet

(terveket) készíthetnek. Errõl a szándékukról az értesítést követõ 8 napon

belül a pénzügyi gondnokot tájékoztatniuk kell.

(3) A pénzügyi gondnok - a hitelezõk kérésére - az egyezségi terv

kidolgozásához szükséges valamennyi adatot, információt megadja.

(4) Az elkészült tervet a hitelezõk átadják a pénzügyi gondnoknak, aki azt -

az adósságrendezési bizottság véleményével ellátva - a 21.§ szerinti

eljárással a képviselõ-testület elé terjeszti. Ha a képviselõ-testület a

tervet elfogadja, a továbbiakban ezt kell egyezségi javaslatnak tekinteni.

(5) Ha a hitelezõk a pénzügyi gondnokot - az (1) bekezdésben megjelölt

határidõben - nem tájékoztatják az egyezségi tervkészítési szándékukról, a

pénzügyi gondnok bejelenti a bíróságnak, hogy egyezségi javaslat nem készül.

23. §

(1) A képviselõ-testület által elfogadott reorganizációs programot és az

egyezségi javaslatot a pénzügyi gondnok valamennyi bejelentkezett hitelezõ

részére megküldi, egyidejûleg meghívja õket az egyezségi tárgyalásra. A

meghívót és mellékleteit legalább 8 nappal a tárgyalást megelõzõen a

hitelezõkhöz eljuttatja. A hitelezõk számától függõen a hitelezõkkel

csoportonként is lehet egyezségi tárgyalást tartani.

(2) Az egyezségi tárgyalásról jegyzõkönyvet kell készíteni. Az egyezségi

tárgyaláson a hitelezõk személyesen vagy képviselõjük útján vehetnek részt. A

képviselõknek e minõségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is -

igazolniuk kell. Az egyezséghez való hozzájárulást a távollevõ hitelezõk

írásban is megadhatják. Ha a jegyzõkönyv az egyezséget is tartalmazza, a

jegyzõkönyvet a két hitelesítõn kívül a 25. § (1) bekezdésében felsoroltak is

aláírják.

(3) Egyezség akkor köthetõ, ha ahhoz az adósságrendezés megindításának

idõpontjában fennálló és bejelentett - az egyezségi javaslat szerint

csoportosított - követelések jogosultjainak több mint a fele hozzájárul,

feltéve, ha ezeknek a hitelezõknek az összes követelése eléri az összes

bejelentett és nem vitatott hitelezõi követelés kétharmadát.

(4) A (3) bekezdés szerint megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre

jogosult hitelezõkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá vagy

szabályszerû értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt.

Az egyezség e hitelezõkre vonatkozóan sem állapíthat meg más feltételeket,

mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezõkre megállapított. Ha a

helyi önkormányzat a hitelezõket már az egyezségi javaslatában

csoportosította, a megkötött egyezségben a csoporton belüli feltételek nem

lehetnek eltérõek.

(5) Az egyezségkötés idõpontjában vitatott követeléssel rendelkezõ

hitelezõknek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelõ összeget

elkülönítve kell kezelni. A hitelezõ az egyezségkötésben nem vehet részt,

követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehetõ követelések (3)

bekezdés szerinti számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelés

elbírálásától függõen a kényszeregyezség rá is kihat.

(6) A vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõ részére az (5) bekezdés

szerint jutó vagyonhányad járulékait - a jogvita jogerõs befejezéséig - a

vagyonhányaddal együtt külön kell kezelni és végül azzal kiadni, ha a

követelés fennállását jogerõs bírósági határozat megállapította. A

vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból

kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelezõ részére elszámolást kell átadni a

vagyonnal kapcsolatos bevételekrõl és kiadásokról. Ha utóbb kiderül, hogy a

hitelezõ követelése nem volt jogos, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a többi

hitelezõ között kell szétosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük

erejéig. E szétosztásért a mindenkori jegyzõ a felelõs.

24. §

Az egyezséget írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

a) a hitelezõk által elfogadott egyezségi javaslatot, a végrehajtás és

ellenõrzés módját;

b) a hitelezõk kielégítésének módját;

c) a teljesítési határidõk esetleges módosítását, a hitelezõk követeléseinek

elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit a helyi önkormányzat és a

hitelezõk a helyi önkormányzat fizetõképességének helyreállítása vagy

megõrzése érdekében szükségesnek tartanak;

d) a helyi önkormányzatnak és az egyezséget elfogadó hitelezõknek az egyezség

megkötésére vonatkozó egybehangzó akaratnyilvánítását.

25. §

(1) Az egyezséget a polgármester, a jegyzõ, valamint a hitelezõk, illetve

törvényes képviselõik vagy meghatalmazottaik írják alá és azt a pénzügyi

gondnok ellenjegyzi.

(2) Az egyezséget tartalmazó okiratot a pénzügyi gondnok 3 napon belül

benyújtja a bírósághoz, amelyhez csatolja:

a) az egyezségi javaslatot,

b) a reorganizációs programot,

c) az egyezségi eljárás során keletkezett jegyzõkönyveket, valamint

d) a kimutatást, amelybõl megállapítható, hogy a 23. § (3) bekezdésében

foglalt feltételeknek az egyezség megfelel,

e) a vitatott hitelezõi igényekre vonatkozó kimutatást és a szükséges iratokat

arra vonatkozóan, hogy ezek kielégítése a 23. § (5)-(6) bekezdés szerinti

módon biztosítva van.

(3) Ha az egyezség megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek, a

bíróság az adósságrendezési eljárást befejezi és elrendeli e végzésnek a

Cégközlönyben való közzétételét. Ellenkezõ esetben elrendeli az eljárás

folytatását a IV. fejezet 29.§-ában foglaltak szerint. Az eljárást befejezõ

végzés ellen fellebbezésnek a 23. § (2) bekezdésben és a 25. § (1)

bekezdésében foglalt feltételek megsértése esetén van helye.

(4) Az adósságrendezési eljárás befejezésével egyidejûleg a bíróság külön

végzésben a pénzügyi gondnokot felmenti és - a 33. §-ban foglaltak szerint -

megállapítja a díját.

(5) Amennyiben az adósságrendezés megindításának idõpontjától számított 180

napon belül nem jön létre egyezség, úgy ezt a pénzügyi gondnok 3 napon belül

bejelenti a bírósághoz.

26. §

A helyi önkormányzat és a hitelezõk megállapodhatnak abban, hogy az egyezség

végrehajtásának felügyeletével a pénzügyi gondnokot bízzák meg. Ebben az

esetben a pénzügyi gondnoknak az eljárást befejezõ végzést követõen felmerülõ

feladatait, hatáskörét is meg kell határozni, valamint meg kell állapodni a

felügyelet idejére a pénzügyi gondnok díjazásáról.

27. §

Ha a helyi önkormányzat az egyezségben vállalt kötelezettségének nem tesz

eleget, a hitelezõ újabb adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, amelyben az

eredeti követelése még ki nem elégített hányadának megfizetését követelheti.

28. §

A bíróság a pénzügyi gondnok és a képviselõ-testület vagy a hitelezõk

követelés szerint számított többségének - a határidõ lejárta elõtt benyújtott

- indokolt kérelmére a 22. § (1)-(2) bekezdéseiben, valamint a 25. § (5)

bekezdésében foglalt határidõket további 30 nappal meghosszabbíthatja. E

végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

IV. fejezet

A vagyon bírósági felosztása

29. §

(1) A 17. § (1) bekezdésében, a 19. § (4) bekezdésében, a 22. § (5)

bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, valamint a 25. § (5) bekezdésében

meghatározott esetben a bíróság rendelkezik az adósságrendezési eljárásnak a

vagyon bírósági felosztásának szabályai szerinti folytatásáról. E végzés ellen

fellebbezésnek nincs helye.

(2) A vagyon bíróság által történõ felosztásáig a helyi önkormányzat

kötelezettségeit a válságköltségvetési rendelet alapján kell teljesíteni. Ha

nincs válságköltségvetési rendelet, a pénzügyi gondnok az (1) bekezdésben

meghatározott végzés kézhezvételét követõ 8 napon belül - az adósságrendezési

bizottság véleményének meghallgatása után - mûködési válságtervet dolgoz ki a

18. § (2)-(3) bekezdésében foglalt elvek szerint, és ezt a bírósághoz és a

képviselõ-testülethez tájékoztatásul megküldi. Az adósságrendezési eljárás

befejezéséig a helyi önkormányzat a válságterv alapján mûködik.

(3) A pénzügyi gondnok

a) meghatározza a helyi önkormányzat jogszabályokban kötelezõen elõírt

feladatainak és hatáskörének helyi ellátási formáit;

b) megállapítja, hogy az a) pontban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez a

helyi önkormányzat mely vagyontárgyai, illetve milyen központi költségvetéstõl

kapott támogatások szükségesek;

c) meghatározza az adósságrendezésbe vonható vagyon körét [2. § e) pont].

(4) A pénzügyi gondnok a (3) bekezdésben foglaltakra vonatkozó - megfelelõ

indokolással ellátott - jelentését az (1) bekezdésben megjelölt végzés

kézbesítését követõ 30 napon belül benyújtja a bírósághoz, valamint megküldi a

helyi önkormányzatnak és valamennyi bejelentkezett hitelezõnek.

(5) A pénzügyi gondnok jelentésére a helyi önkormányzat, valamint a hitelezõk

a bíróság elõtt a jelentés kézhezvételét követõ 15 napon belül észrevételt

tehetnek. A bíróság a beérkezett észrevételeket megküldi a pénzügyi gondnoknak

azzal a felhívással, hogy arról 8 napon belül nyilatkozzon. Egyidejûleg soron

kívül személyes meghallgatást tûz ki, amelyre a pénzügyi gondnokot, az

észrevételt elõterjesztõt és, ha az nem a helyi önkormányzat, akkor a helyi

önkormányzatot is megidézi. A pénzügyi gondnok a beérkezett észrevételek

alapján jelentését módosíthatja.

(6) A bíróság a pénzügyi gondnok jelentése, az észrevételt elõterjesztõ,

illetve a helyi önkormányzat által elõadottak alapján végzésével a pénzügyi

gondnok jelentését jóváhagyja vagy a pénzügyi gondnokot új jelentés

készítésére kötelezi.

(7) A (6) bekezdésben megjelölt végzés ellen a helyi önkormányzat, illetve az

észrevételt elõterjesztõ hitelezõ fellebbezhet. A fellebbezést

észrevételezésre csak a pénzügyi gondnoknak, illetve azoknak kell megküldeni,

akiknek fellebbezési joguk van.

30. §

(1) A pénzügyi gondnok a 29. § (6) bekezdésében meghatározott jóváhagyó végzés

jogerõre emelkedését követõ

a) 30 napon belül a 10. § (2) bekezdés e) pontja szerint bejelentkezett

hitelezõk követelését a 31. §-ban meghatározott kielégítési sorrend alapján

besorolja és errõl a hitelezõket értesíti;

b) 60 napon belül köteles megkísérelni a helyi önkormányzat adósságrendezésbe

vonható vagyonának nyilvános értékesítését a forgalomban elérhetõ legmagasabb

áron. A vagyon értékesítése során a hitelezõket elõvásárlási jog illeti meg. A

60 napos határidõ a 28. § szerinti módon egy alkalommal meghosszabbítható. A

pénzügyi gondnok a határidõ lejártát követõ 30 napon belül az

adósságrendezésbe vonható vagyon hitelezõk részére történõ felosztására tesz

javaslatot. A hitelezõi igények kielégítése történhet pénzzel, illetve az

értékesítetlen vagyontárgyak hitelezõk részére történõ átadásával is. Ez

utóbbi esetben meg kell állapítani - a kielégítési sorrend és a hitelezõi

követelések arányának megfelelõen -, hogy a hitelezõk a helyi önkormányzat

vagyonából milyen arányban részesednek.

(2) Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezõk közötti felosztásával

történõ vagyonszerzés illeték- és általános forgalmiadó-mentes.

(3) A mûemlékek és a védett természeti területek elidegenítésére, kezelõi vagy

használati joga átadására az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak

önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény

rendelkezései vonatkoznak.

(4) A vagyonfelosztási javaslat benyújtásakor még vitatott hitelezõi igénnyel

rendelkezõ hitelezõk igényét úgy kell figyelembe venni, mintha a pénzügyi

gondnok a hitelezõk által követelt teljes összeget elfogadta volna, és az

ennek megfelelõen számított, a vagyonfelosztás során a vitatott követeléssel

rendelkezõ hitelezõnek jutó vagyonhányadot a jogvita jogerõs lezárásáig

elkülönítve kell kezelni. Ha jogerõs bírósági határozat megállapítja, hogy a

hitelezõ követelése nem volt jogos, a külön kezelt vagyonhányadot a többi

hitelezõ között - a 31.§-ban meghatározott sorrend figyelembe vételével,

követeléseik arányában, teljes kielégítésük erejéig - kell szétosztani. E

szétosztásért a mindenkori jegyzõ a felelõs.

(5) A vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõ részére a (4) bekezdés szerint

jutó vagyonhányad járulékát - a jogvita jogerõs befejezéséig - a

vagyonhányaddal együtt kell kezelni és végül azzal kiadni, ha a követelés

fennállását jogerõs bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad

kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni.

A vagyon kiadásakor a hitelezõ részére elszámolást kell átadni a vagyonnal

kapcsolatos bevételekrõl és kiadásokról.

31. §

(1) Az adósságrendezésbe vonható vagyont a következõ sorrendben kell a

hitelezõk között felosztani (kielégítési rangsor):

a) rendszeres személyi jellegû juttatások, ideértve a közszolgálati, továbbá

közalkalmazotti jogviszony megszûnésekor járó végkielégítést is;

b) zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék)

értékének erejéig, feltéve, hogy a biztosítékot az adósságrendezési eljárás

kezdõ idõpontja elõtt legalább 6 hónappal kikötötték. Ez a korlátozás nem

vonatkozik a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött egyezséggel

kapcsolatban nyújtott hitel biztosítékára. Ha a zálogtárgyat több zálogjog

terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 251. § (3) bekezdése az

irányadó;

c) az államot illetõ, a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött

egyezséghez nyújtott visszterhes kamattámogatásból eredõ követelések, a

visszafizetendõ cél- és címzett támogatás, továbbá a költségvetési támogatás

összege;

d) a társadalombiztosítási tartozások, az adók és adók módjára behajtható

köztartozások;

e) egyéb követelések;

f) a 11. § (2) bekezdésben meghatározott kamatkövetelések, továbbá a d) pontba

sorolt tartozások után az adósságrendezés idõtartama alatt felszámított

késedelmi pótlékok, járulékok és bírságok.

(2) A kielégítési rangsorban elõbb álló hitelezõi csoport követelésének teljes

kiegyenlítését követõen kerülhet sor a következõ pontba sorolt hitelezõk

igényének kielégítésére.

(3) Az (1) bekezdés azonos pontjába sorolt hitelezõk között a kielégítésükre

rendelkezésre álló összeget követelésük arányában kell elosztani, azonban az

(1) bekezdés d) pontjában elõször a társadalombiztosítási tartozásokat kell

teljes egészében kiegyenlíteni, majd ezt követõen a többi hitelezõt

követelésük arányában.

32. §

(1) A pénzügyi gondnok a 30. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott

vagyonfelosztási javaslatot benyújtja a bíróságnak, továbbá megküldi

valamennyi hitelezõnek és a polgármesternek, aki ezt a képviselõ-testület

elõtt ismerteti.

(2) A helyi önkormányzat és a hitelezõk a vagyonfelosztási javaslat ellen a

kézhezvételtõl számított 15 napon belül kifogással élhetnek, illetve a

hitelezõk ennek ismeretében követelésükrõl lemondhatnak.

(3) A bíróság a kifogást elõterjesztõ, továbbá a pénzügyi gondnok és a

polgármester meghallgatása után dönt a vagyonfelosztási javaslatról.

(4) Ha a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyja, kötelezi a pénzügyi

gondnokot a vagyonfelosztás végrehajtására.

(5) A vagyonfelosztás megtörténtét a pénzügyi gondnok haladéktalanul köteles

bejelenteni a bíróságnak. A bejelentést követõen a bíróság az adósságrendezési

eljárást végzéssel befejezi, a pénzügyi gondnokot felmenti és megállapítja

díját.

(6) Az adósságrendezési eljárás befejezését a bíróság a Cégközlönyben közzé

teszi.

V. fejezet

Egyéb rendelkezések

33. §

(1) A pénzügyi gondnok díját a bíróság állapítja meg. Összege - az eset összes

körülményeitõl függõen - legalább 300 ezer Ft, legfeljebb 2 millió Ft.

(2) A pénzügyi gondnok díjának fedezete a központi költségvetésben a

mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása. A

belügyminiszter a bíróság jogerõs végzése alapján a díjösszeg kiutalásáról a

TÁKISZ-on keresztül intézkedik.

(3) A pénzügyi gondnok igazolt költségeit és az általa igénybe vett szakértõk

díját a helyi önkormányzat az esedékességkor fizeti ki. A pénzügyi gondnoknak

errõl az egyezség, illetve a vagyonfelosztási javaslat benyújtásával

egyidejûleg a bíróság részére tételes elszámolást nyújt be, megindokolva az

igénybe vett szakértõi segítség szükségességét.

34. §

(1) Ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzintézeti

hitellel teremtette meg, a központi költségvetés az esedékes kamattörlesztés

azon részére, amelyet az esedékesség idõpontjában a helyi önkormányzat saját

forrásból kifizetni nem tud, kamatmentes visszatérítendõ támogatást nyújt,

legfeljebb a jegybanki alapkamat + 1%-os mértékéig. Erre az esetre a helyi

önkormányzat kötelezettségét korlátozó törvényi rendelkezés [Ötv. 88. § (2)

bek.] nem vonatkozik.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott esetben a visszatérítendõ

kamattámogatás igénybevételét a belügyminiszternél kezdeményezi. A kérelemhez

mellékelni kell a helyi önkormányzat és hitelezõi között létrejött egyezséget

tartalmazó okiratot, a reorganizációs javaslatot, a bíróság eljárást befejezõ

végzését, továbbá a helyi önkormányzat forrásaira és fizetõképességére

vonatkozó nyilatkozatát és az ezt bizonyító iratokat, valamint a

hitelnyújtásra vonatkozó pénzintézeti iratokat.

(3) A helyi önkormányzat a pénzintézet által nyújtott hitel teljes

visszafizetését követõen köteles az állam részére - a belügyminiszterrel

történt megállapodás alapján - az igénybe vett kamattámogatást

visszatéríteni.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

35. §

(1) E törvény a kihirdetését követõ 60. napon lép hatályba.

(2) Az a helyi önkormányzat, amely a Magyar Köztársaság 1996. évi

költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény 30. § (3) bekezdése alapján

kapja a normatív állami hozzájárulást és a személyi jövedelemadót - a

belügyminiszter egyidejû értesítése mellett - köteles e törvény hatályba

lépésétõl számított 8 napon belül adósságrendezési eljárást kezdeményezni.

Ebben az esetben a költségvetési törvény 30. § (3) bekezdése szerinti

finanszírozás az adósságrendezés megindításáig megilleti a helyi

önkormányzatot.

36. §

Az adósságrendezési eljárás alatt a helyi önkormányzat mûködésére az Ötv.

rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

37. §

(1) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény

(a továbbiakban: Nek. tv.) 59.§-ának (3) bekezdése a következõ rendelkezéssel

egészül ki:

"Az átadáskor írásban kell rögzíteni:

(a) az átadandó vagyontárgyak pontos leírását, értékét;

(b) az átadott vagyontárgyakkal elérni kívánt kisebbségi célokat;

(c) azt, hogy a feladatok teljesítése során felmerült és a helyi kisebbségi

önkormányzat vagyonából ki nem fizetett tartozásokért vállalja-e, és milyen

arányban a felelõsséget a települési önkormányzat abban az esetben, ha a helyi

kisebbségi önkormányzat átvállalja a települési önkormányzat jogszabályban

kötelezõen elõírt feladatainak egy részét az átadott vagyontárgyakkal együtt."

(2) A Nek. tv. 60.§-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A helyi kisebbségi önkormányzatok tartozásaiért a települési

önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan ezt

a közöttük létrejött megegyezésben kifejezetten vállalta."

38. §

Az illetékekrõl szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 57. §-ának

(1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki:

(Illetékmentes a polgári ügyekben:)

"l) A helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása."

39. §

(1) A pénzintézetekrõl és a pénzintézeti tevékenységrõl szóló többször

módosított 1991. évi LXIX. törvény 46/A.§-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe

a következõ rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának

kötelezettsége nem áll fenn.]

"f) a csõd-, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró vagyonfelügyelõvel,

felszámolóval, továbbá a helyi önkormányzat adósságrendezési ügyében eljáró

pénzügyi gondnokkal; "

40. §

Az Ötv. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A helyi önkormányzat adósságrendezési eljárásáról külön törvény

rendelkezik."

I n d o k o l á s

a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról

szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás

Az elsõ önkormányzati választási ciklus lezárását követõ, illetve az új ciklus

indulását kísérõ gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos

esetekben - kellõen át nem gondolt gazdálkodás következtében - a helyi

önkormányzatok olyan feladatok ellátását és finanszírozását vállalták, illetve

vállalják, amelyek forrásai nem állnak rendelkezésükre, így az a

fizetõképességük romlását, gazdálkodásuk ellehetetlenülését vonja maga után.

Az ellehetetlenülés, illetve a fizetésképtelenség kialakulásának okai

többfélék lehetnek, így többek között a megalapozatlan hitelfelvétel, a

beruházási program költségtervétõl való jelentõs eltérés, a piaci partnerek

fizetésképtelensége, továbbá a veszteséges vállalkozási tevékenység.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) a gazdálkodás

területén igen tág lehetõséget biztosít a helyi önkormányzatoknak azzal, hogy

lehetõvé teszi számukra a szabad vállalkozást, a hitelfelvételt, a

kötvénykibocsátást, a kezességvállalást. Ugyanakkor az Ötv. emel bizonyos

korlátokat a gazdálkodásuk elé. Megszabja, hogy hitel és kötvény fedezete nem

lehet állami hozzájárulás és önkormányzati törzsvagyon. Rendelkezik továbbá

arról, hogy a helyi önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban lehet

tulajdonos, amelyben felelõssége korlátozott, és hogy vállalkozásával a

kötelezõ feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

Mindezek mellett a helyi önkormányzat a piacnak lényegében ugyanolyan

szereplõje, mint más jogi vagy természetes személy. Azonban a helyi

önkormányzatok sajátosságai miatt a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról

és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény hatálya nem terjed ki rájuk.

A helyi önkormányzatok legfontosabb sajátossága, hogy közjogi jogalanyok,

törvényben meghatározott közfeladatok ellátását végzik és a feladataik

végrehajtásához közhatalmi eszközökkel ruházták fel õket. Piaci fellépésük

célja a közfeladatok ellátásához szükséges források bõvítése. Említést érdemel

továbbá az is, hogy a központi költségvetésbõl rendszeres bevételhez jutnak.

Mindezekbõl az következik, hogy jogutód nélkül nem számolhatók fel.

A tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a likviditási problémákkal küzdõ

helyi önkormányzatok nem képesek önerõbõl úrrá lenni a helyzeten. Ugyanakkor a

településen lakó állampolgárok jogos igénye, hogy az önkormányzat minden

körülmények között ellássa legalább az alapvetõ, jogszabályban elõírt

feladatát és hatáskörét.

Részletes indokolás

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az 1. §-hoz

A Javaslat célja, hogy - szem elõtt tartva az önkormányzatok specifikumait -

szabályozza a fizetõképességük helyreállítására irányuló adósságrendezési

eljárást. A szabályozás - remélhetõleg - az önkormányzatot átgondoltabb

gazdálkodásra, a hitelezõket pedig óvatosabb piaci magatartásra készteti.

A 2. §-hoz

A törvény alkalmazásában a helyi önkormányzaton a község, a város, a fõváros

és kerületei, valamint a megye önkormányzata értendõ. De jure valamennyi

önkormányzat, így a fõvárosi és a megyei ellen is indulhat adósságrendezési

eljárás, de facto a kisebb önkormányzatok esetében valószínûbb a

fizetõképesség ilyeténképpeni helyreállítása.

Az adósságrendezés fogalmának meghatározására azért van szükség, hogy világos

legyen mindenki számára, hogy az adósságrendezési eljárás és az

adósságrendezés két külön fogalmat takar. Adósságrendezési eljáráson az az

eljárási rend értendõ, amely a megindításra irányuló kérelem bírósághoz

érkezésével kezdõdik, és az eljárás jogerõs befejezéséig tart. Adósságrendezés

pedig az adósságrendezési eljárásnak az a része, amely a bíróság

adósságrendezés megindításáról rendelkezõ végzésének a Cégközlönyben való

közzétételével kezdõdik, majd folytatódik az egyezségi szakasszal. Amennyiben

a felek egyezséget kötnek, az adósságrendezés befejezõdik, ellenkezõ esetben a

vagyon bíróság általi felosztására kerül sor.

Az adósságrendezési eljárás szempontjából nagyon fontos a hitelezõ fogalmának

pontos meghatározása, azaz, hogy ki állhat szemben az eljárás egyes

szakaszaiban a helyi önkormányzattal, ki jogosult elõterjeszteni igényét. Nem

szabad figyelmen kívül hagyni a fogalom meghatározásánál azt a körülményt sem,

hogy nem kizárólag a helyi önkormányzat, mint szerzõdõ fél nem teljesítése

esetén indítható eljárás, hanem az általa alapított költségvetési szerv

esetében is. Nem vonatkozik ez az általa alapított gazdasági társaságra, mert

az saját maga felel tartozásaiért, a helyi önkormányzat csak mint alapító

szerez ott jogokat és kötelezettségeket.

Az önkormányzati vagyon és az adósságrendezésbe vonható vagyon fogalmának

tisztázása szintén mellõzhetetlen, hiszen csak ily módon egyértelmûsíthetõ a

közöttük meglévõ különbözõség.

A helyi önkormányzat vagyonát nem lehet teljes egészében a hitelezõk

kielégítésére fordítani, mert vannak jogszabályban kötelezõen elõírt hatósági

feladatok és alapvetõ lakossági szolgáltatások, amelyek ellátása a helyi

önkormányzatok számára kötelezõ, azzal nem hagyhatnak fel. Ennélfogva az ehhez

szükséges vagyont nem lehet átadni a hitelezõknek. Nem vonható be az

adósságrendezésbe ezen felül az a vagyon sem, amelyet törvény forgalomképtelen

törzsvagyonnak minõsít (pl.: az utak, parkok, terek stb.). E két vagyonrészen

felüli önkormányzati vagyon azonban a hitelezõk kielégítését szolgálja.

A 3. §-hoz

Az adósságrendezési eljárások speciális jellege, továbbá magas színvonalú,

egységes intézése azt teszi indokolttá, hogy - megegyezõen a gazdálkodó

szervezetek csõd- és felszámolási eljárásaival - a megyei, fõvárosi bíróság

hatáskörébe tartozzanak. Az eljárásban, annak gyorsítása céljából - a polgári

peres eljárás egyébként háttérszabályként alkalmazandó rendelkezései közül -

sem felfüggesztésnek, sem félbeszakadásnak nincs helye. Az eljárás

szünetelésére is csak addig az ideig van mód, amíg a bíróság végzésének

közzétételével az adósságrendezés nem kezdõdik el. Ezt követõen kizárt a

szünetelés, mind az egyezségi szakaszban, mind a bíróság általi

vagyonfelosztási szakaszban.

A Javaslat szerint felülvizsgálati kérelemmel nem lehet újrakezdeni az

adósságrendezési eljárást, még akkor sem, ha jogszabálysértés történt.

Ugyanis a jogszabálysértés megállapításánál és kiküszöbölésénél elõbbre való

érdek, hogy a helyi önkormányzat a megkötött egyezség alapján - még annak

esetleges sérelme esetén is - tovább mûködjön, illetve, ha a vagyon hitelezõk

közötti szétosztására került sor, azt a késõbbiekben ne bolygassa senki. A

településen lakó állampolgárok elemi érdeke az, hogy a helyi önkormányzat

záros határidõn belül visszanyerje normális mûködési állapotát, helyreállítsa

fizetõképességét. A felülvizsgálati eljárás kizárása ezt kívánja elõsegíteni.

II. fejezet

Az adósságrendezési eljárás megindítása

A 4. §-hoz

Mind a helyi önkormányzat, mind annak hitelezõje kezdeményezheti az eljárás

megindítását. Ezzel a megoldással a Javaslat nem követi a gazdálkodó

szervezeteknél kialakított csõd- és felszámolási eljárás szigorú

szétválasztási rendjét. Abból indul ki, hogy majd az eljárás során kiderül,

hogy van-e lehetõség egyezségkötésre (a hatályos csõdeljárási szabályokhoz

hasonlóan), vagy a vagyon bírósági felosztására kerül majd sor az érvényben

lévõ felszámolási eljáráshoz közelítõen.

Az eljárás kezdeményezhetõségének esetei erõteljesen hasonlítanak a gazdálkodó

szervezetek felszámolási eljárásában kialakított fizetésképtelenségi okokhoz.

Történik ez azért, mert a helyi önkormányzat, illetve annak költségvetési

szerve azzal, hogy kilépett a gazdasági szférába, magára nézve kötelezõnek

ismerte el a piaci szabályokat, így azt, hogy az esedékes tartozást 60 napon

belül ki kell egyenlíteni, az egyezségben foglaltaknak eleget kell tenni stb.

Az 5. §-hoz

A bírósági eljárás kezdeményezése elõtt a polgármester köteles még egy utolsó

kísérletet tenni a helyi önkormányzat fizetési gondjainak eljáráson kívüli

megoldására. Ennek érdekében tájékoztatnia kell a pénzügyi bizottságot és a

képviselõ-testületet a fennálló helyzetrõl.

Természetesen a polgármesternek jogában áll, hogy e helyzet bekövetkezése

elõtt megtegye a szükséges lépéseket - az Ötv. szabályait szem elõtt tartva -

az adósságrendezési eljárás elkerülése érdekében.

A képviselõ-testületet - az Ötv. értelmében - a polgármester képviseli, és a

gazdálkodási szabályszerûségért is õ a felelõs. Ebbõl a megfontolásból

született az a jogi konstrukció, amely - a képviselõ-testület döntésétõl

függetlenül, esetleg annak ellenére is - kötelezi a polgármestert az

adósságrendezési eljárás megindítására a megjelölt idõtartam "eredménytelen"

eltelte után.

A helyi önkormányzat nevében csak a polgármester adhatja be a bírósági eljárás

megindítására irányuló kérelmet, akadályoztatása esetében pedig az, aki az

Ötv. szerint helyetteseként járhat el.

Miután az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat mûködési területén élõ

emberek sorsát közelrõl érinti, szükséges e tényrõl õket a helyben szokásos

módon tájékoztatni.

A Javaslat a polgármesternek számos kötelezettséget ír elõ. Ezek a

kötelezettségek - többségük - az eljárás elõbbrevitelét, eredményes

lefolytatását szolgálják. Ezért fontos érdek fûzõdik ahhoz, hogy a

polgármester feladatainak törvényi határidõben, pontosan eleget tegyen. Ezt

nyomatékosítva, a Javaslat lehetõvé teszi, hogy amennyiben kötelezettséget

szeg, a bíróság - az eset összes körülményét mérlegelve - jelentõs összegû

bírság megfizetésére kötelezheti õt.

A 6. §-hoz

Az eljárás hitelezõ általi kezdeményezése esetén a kérelem indokolásából és a

becsatolt iratokból egyértelmûen megállapíthatónak kell lennie az

adósságrendezési eljárás megindításához szükséges valamennyi adatnak. Fontos

garanciális szabály, hogy a bíróság a kérelem egy példányának megküldésével a

helyi önkormányzatot haladéktalanul értesíti, mert csak így van módja a

polgármesternek nyilatkozni arról, hogy a helyi önkormányzat a kérelemben

foglaltakat elismeri-e. Ha az a kérelemben foglaltakat bármely vonatkozásban

vitatja, úgy álláspontja részletes indokolása mellett egyidejûleg köteles az

állítás bizonyítására alkalmas iratokat becsatolni. Ha ez nem lehetséges, a

törvényi vélelem alapján úgy kell értelmezni, hogy a kifizetetlen tartozás

fennáll. Természetesen ezen törvényi vélelem megdönthetõ, csak a bizonyítási

teher fordul át, a vélelem bekövetkezése után az önkormányzatnak kell

bizonyítani, hogy a tartozás nem áll fenn.

A 7. §-hoz

A Javaslat nem tartalmaz kogens szabályt arra vonatkozóan, hogy a helyi

önkormányzat és költségvetési szerve hitelezõjének kötelessége lenne az

adósságrendezési eljárásba bejelentkezni, errõl õ szabadon dönt.

Azok a hitelezõk azonban, akik lejárt vagy le nem járt követelésükkel az

adósságrendezési eljárásban a megjelölt határidõben nem jelentkeznek be,

követeléseiket csak az eljárás jogerõs befejezését követõ két év eltelte

után érvényesíthetik. Kérdéses azonban, hogy addigra képzõdik-e olyan vagyon,

amelyre a jogérvényesítés eredménnyel járhat. Mivel ennek kevés az esélye, a

hitelezõk egyértelmûen abban érdekeltek, hogy követelésüket az

adósságrendezési eljárásban érvényesítsék.

A likviditási problémával küzdõ helyi önkormányzat számára az adósságrendezési

eljárás lefolytatása végsõ soron - nem vizsgálva annak társadalmi, politikai

következményeit - pénzügyi szempontból elõnyõs lehet, hiszen helyreáll a

fizetõképessége. Így van ez még akkor is, ha a fizetõképesség helyreállítása

csak erõteljes vagyoni karcsúsodása árán történik. Éppen ezért - idõbeli

korlát felállításával - ki kell zárni annak a lehetõségét, hogy a helyi

önkormányzat visszaéljen az önmaga ellen indítható eljárás kezdeményezés

jogával.

A 8. §-hoz

Az érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak azokat az eseteit emeli ki a

Javaslat, amelyek vagy speciális jellegûek vagy pedig a legnagyobb

jelentõséggel bírnak az adósságrendezési eljárásban (pl.: hiánypótlás).

Természetesen ezek mellett nem kizárt a Pp. 130. § (1) bekezdésében felsorolt

elutasítási okok értelemszerû alkalmazása is.

A 9. §-hoz

A kérelem érdemi vizsgálata után a bíróság vagy elrendeli az adósságrendezés

megindítását, vagy eljárást megszüntetõ végzést hoz. Ez utóbbi ellen - a Pp.

általános szabályai szerint - valamennyi, az eljárásban résztvevõ

fellebbezhet. Az adósságrendezés megindításának elrendelése esetén azonban -

az eljárás gyorsítása céljából - kizárt a fellebbezés, ha azt a helyi

önkormányzat kezdeményezte. Hitelezõi kezdeményezésre indított eljárás esetén

pedig csak a helyi önkormányzat nyújthat be fellebbezést.

A bíróság az adósságrendezés megindítását elrendelõ végzésében rendelkezik a

pénzügyi gondnok személyérõl. A pénzügyi gondnokra szigorú

összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, kiküszöbölendõ mind a helyi

önkormányzattal, mind annak hitelezõjével fennálló személyi vagy gazdasági

kapcsolódást. Ennélfogva a pénzügyi gondnok sem munkajogi, sem közjogi

kapcsolatban nem állhat a helyi önkormányzattal és annak költségvetési

szervével. Továbbá semminemû gazdasági, vagyoni érdekeltség nem fûzheti õt és

gazdálkodó szervezetét akár hitelezõként, akár adósként a helyi

önkormányzathoz.

Az adósságrendezés megindítása

A 10. §-hoz

A csõd- és felszámolási eljárások tapasztalataiból a gazdasági élet szereplõi

már ismerik a Cégközlönyben történõ közzététel súlyát, így ennek a

megoldásnak az adósságrendezési eljárásban történõ alkalmazása már bejáratott

gyakorlatra épül. Az adósságrendezés megindításának idõpontjához komoly

jogkövetkezmények fûzõdnek, ezt minden, az eljárásban résztvevõnek pontosan

tudnia kell, ezért szükséges a Cégközlöny megjelenésének dátumát az

adósságrendezés megindításául megjelölni.

A közzététel a hitelezõknek szóló felhíváson túlmenõen tartalmazza mindazokat

az adatokat, amelyek a hitelezõi igénybejelentéshez, illetve határidõ

számításhoz szükségesek.

Tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatnak magánszemély hitelezõje is

lehet, a Javaslat a nyilvános közzététel további formáit is elõírja. Ezen

közzétételeknek azonban csak informatív szerepük van, megjelenésük

idõpontjához semmiféle joghatás nem fûzõdik.

A Javaslatban felsorolt államigazgatási szervek és hitelintézetek külön

tájékoztatása nemcsak kötelessége, hanem érdeke is a helyi önkormányzatnak,

hiszen lényeges segítséget nyújthatnak az egyezség megkötéséhez. A tájékoztató

ezen túlmenõen közérdeket is szolgál azzal, hogy az adó- és vámhatóság,

illetékhivatal, nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási

szervének figyelmét felhívja a követelések bejelentésére.

Az adósságrendezés megindításának egyik - jelentõs - jogkövetkezménye, hogy a

továbbiakban pénzügyi gondnok ellenjegyzése szükséges a helyi önkormányzat és

költségvetési szervének pénzügyi cselekményeihez.

Az adósságrendezés megindításának idõpontjához fûzõdõ jogkövetkezmények

A 11. §-hoz

Az adósságrendezés megindítása azt jelenti, hogy gyakorlatilag a helyi

önkormányzat valamennyi, az adósságrendezés megindításának idõpontjában már

fennálló és bejelentett - de esetleg csak késõbb lejáró - követelése

megmerevedik és lejárttá válik, azaz mintha a helyi önkormányzat azonnal

tartozna kifizetni az egész összeget. Ez azért szükséges, mert a helyi

önkormányzatnak lehetnek olyan adósságai, amik több évre szétosztva lennének

esedékesek. Ha például kölcsönszerzõdés alapján már felvette a pénzt, de több

évre húzódna a visszafizetés, akkor ez a kötelezettsége fennáll az

adósságrendezés megindításának idõpontjában, csak még nem járt le, a Javaslat

azonban lejárttá teszi, hogy az adósságrendezés során lehessen vele számolni.

Ha az adósságrendezés során egyezséget köt, akkor az egyezség alapján fogja a

kötelezettségeit fizetni, ha nem jön létre egyezség, akkor a vagyon

szétosztásával történik meg a kötelezettség teljesítése.

Ha nem válnának lejárttá a fennálló és bejelentett kötelezettségek, akkor

egyrészt folyamatosan terhelnék a helyi önkormányzatot, ennélfogva

folyamatosan lehetne indítani az adósságrendezési eljárásokat. Vagy

elképzelhetõ, hogy az adósságrendezésbe vonható vagyont más, korábban lejárt

igényekkel rendelkezõ hitelezõk kapnák meg, míg a korábban már ténylegesen

teljesített, de csak késõbb esedékessé váló követeléssel rendelkezõ hitelezõk

még arányosan sem kaphatnák meg a pénzüket.

Az adósságrendezés megindításának idõpontjában a kötelezettségek nemcsak a

tõke, hanem a kamatok tekintetében is "megmerevednek". Az adósságrendezés

megindítása utáni idõszakra ugyan érvényesíthetnek kamatot, azonban minden,

ebben az idõszakban keletkezett - szerzõdéses és késedelmi - kamatot a

Javaslat a kielégítési rangsor végére sorol. Ebbõl következõen csak akkor van

lehetõség a kamat érvényesítésére a vagyon szétosztásakor, ha a megelõzõ tõke-

és az adósságrendezés megindításáig felmerült kamatkövetelések teljes

egészében kielégítésre kerülnek. Egyezség esetén természetesen a hitelezõk úgy

egyeznek meg, ahogy akarnak, elvileg a kamatkövetelés elõbbre is kerülhet, a

kötelezõ szétosztásnál azonban elsõsorban a tõkekövetelések kiegyenlítésére

helyezõdik a hangsúly.

Szükséges rendezni a beszámítás kérdését is, mert a speciális helyzetbõl

adódóan a Ptk. szabályait itt nem lehet alkalmazni. A felszámolási

eljárásoknál szerzett tapasztalatok alapján a beszámítást csak az

adósságrendezés megindítása elõtt keletkezett követelések tekintetében engedi

meg a Javaslat. Ellenkezõ esetben a nagy hitelezõk - élve elõvásárlási

jogukkal - nem fizetnék meg a vételárat. Ezzel a többi hitelezõ kielégítési

alapját vonnák el törvényi segítséggel. Más a helyzet a korábban keletkezett

kötelezettségek esetében, mert akkor még a Ptk. szabályait kellett volna a

helyi önkormányzat és hitelezõje-adósa tekintetében alkalmazni, csak a

beszámításra vonatkozó nyilatkozattal késtek el.

Az eljárásnak gyorsnak, hatékonynak kell lennie, ezért a hitelezõi igények

bejelentésére rendelkezésre álló 60 napos határidõ elmulasztása esetén

igazolási kérelemnek nincs helye. A hitelezõ tartsa szemét az adósán, és ha

megindítják ellene az adósságrendezést, úgy haladéktalanul jelentse be a

követelését.

Azok a hitelezõk, akik lejárt vagy le nem járt követelésükkel az

adósságrendezési eljárásban a megjelölt határidõben nem jelentkeztek be,

követeléseiket az eljárás jogerõs befejezését követõ két év eltelte után

érvényesíthetik. Kérdéses azonban, hogy addigra képzõdik-e olyan vagyon,

amelyre a jogérvényesítés eredménnyel járhat. Mivel ennek kevés az esélye, a

hitelezõk egyértelmûen abban érdekeltek, hogy követelésüket az

adósságrendezési eljárásban érvényesítsék.

A 12. §-hoz

Nem engedhetõ meg az, hogy bármelyik hitelezõ a többiek elõl - akár

végrehajtással, akár zálogjogát érvényesítve - a vagyontárgyakat elvigye.

Ezért a Javaslat kimondja a pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtási

eljárások megszüntetését, és a végrehajtási jog, a zálogjog, továbbá a

szerzõdésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, a visszavásárlási és

vételi jog megszûnését az adósságrendezés megindítása pillantában. Az egyezség

során ugyanis az e jogokkal rendelkezõ hitelezõk visszaélhetnének

helyzetükkel, akadályozhatnák az egyezségkötést, továbbá lehetetlenné tehetnék

a vagyon természetbeni szétosztását.

Az eljárás gyors lefolytatása érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az

adósságrendezés megindításának idõpontja elõtt megindult peres és nemperes

eljárások a korábban eljárt bíróságok elõtt folytatódnak, sõt a vitatott

igények is az általános hatáskörû bírósághoz kerülnek. Ha az adósságrendezést

megindító bíróság elõtt folynának ezek a perek tovább, illetve a vitatott

igényeket itt kellene elbírálni, akkor ezek jogerõs elbírálásáig az eljárást

nem lehetne befejezni. Miután a gyorsaság az egyik fõ jellemzõje az

eljárásnak, ezt a megoldást el kellett vetni. Az igényt azonban mindenképpen

be kell jelenteni az adósságrendezés megindítása után. Ennek elmulasztása

esetén a hitelezõ 2 évig nem érvényesíthet a helyi önkormányzat ellen

semmilyen követelést. Ha bejelentkezik, akkor az egyezség során, illetve a

vagyon felosztásakor a neki járó összeget el kell különíteni, s ha jogerõsen

befejezõdik a követelésének jogosságát elbíráló eljárás, azt utólag ki kell

adni a részére.

A 13. §-hoz

A helyi önkormányzat gazdálkodási mozgástere az adósságrendezés megindításával

jelentõsen leszûkül. Vállalkozásból nem keletkezhet újabb tartozása, mert

bizonytalansági tényezõt vinne az eljárásba, hiszen a helyi önkormányzat

tartozásai folyamatosan változnának. A korábban keletkezett fizetési

kötelezettségeinek teljesítésére is csak szûk - indokolt - körben van

lehetõsége.

Ahhoz, hogy a pénzügyi gondnok képet kapjon a helyi önkormányzat gazdasági

helyzetérõl, rendelkezésére kell bocsátani minden, ezt segítõ információt,

elemzést.

A pénzügyi gondnok feladatai, hatásköre

A 14. §-hoz

A pénzügyileg nehéz helyzetbe került, súlyos gazdasági problémákkal küzdõ

helyi önkormányzatoknak szükségük van a megfelelõ szakértelemmel és

válságmenedzselési tapasztalatokkal rendelkezõ pénzügyi gondnokra, mert

valószínûsíthetõ, hogy annak hiányában a gazdasági kiútkeresés nem vezetne

eredményre. A pénzügyi gondnok részben a helyi önkormányzatot segíti az

optimális megoldás kialakításában, részben felügyeli az adósságrendezés

folyamatát. E két irányú, de egy célú feladatához megfelelõ jogosítványokkal

látja el õt a Javaslat. Az adósságrendezés egyezségkötésre irányuló

szakaszában érvelésével, véleményével kell meggyõznie az adósságrendezési

bizottságot, illetve képviselõ-testületet. Ha ez nem sikerül, akkor van

eszköze arra, hogy a szakmailag rossz gazdasági döntést megvétózza.

Ellenjegyzése nélkül ugyanis nem történhet sem kötelezettségvállalás, sem

kötelezettség-teljesítés. Az alaptalan megtagadás ellen a kifogás intézménye

nyújt biztosítékot.

A szükséges és célravezetõ önkormányzati intézkedések megtételét a pénzügyi

gondnok javaslataival segíti. Ennek érdekében tanácskozási joggal részt vesz a

képviselõ-testület és bizottságai önkormányzati vagyonnal kapcsolatos ülésein.

Mindezekhez megfelelõ információkkal kell rendelkeznie, ezért az önkormányzati

vagyonra vonatkozó iratokba betekintési jogot kap. Az iratbetekintés emellett

szolgálhatja a korábban megkötött szerzõdésekre vonatkozó megtámadási jogának

érvényesítését is. A megtámadás lehetõségével élve a pénzügyi gondnok - a

helyi önkormányzat nevében eljárva - azoknak a helyi önkormányzat által az

eljárás megindítása elõtt kötött szerzõdéseknek az érvénytelenné nyilvánítását

érheti el, amely szerzõdések - az ingyenesség vagy feltûnõ értékaránytalanság

miatt - veszélyeztetik a kötelezõen elõírt feladatok és hatáskörök

elláthatóságát és sértik a hitelezõk érdekeit.

A hitelezõk jogaik védelme érdekében a pénzügyi gondnoktól felvilágosítást

kérhetnek, és ehhez kapcsolódóan lehetõségük van kifogás elõterjesztésére. A

hitelezõi választmány kialakításának lehetõségét a Javaslat nem nevesíti, mert

ennek csak akkor lenne értelme, ha az többletjogosítványokkal rendelkezne a

hitelezõkhöz képest. A hitelezõk természetesen létrehozhatnak - jogszabályi

rendelkezés nélkül is - csoportokat, vagy közös képviseletükre megbízhatnak

szakértõket, azonban a hitelezõi minõségükbõl fakadó jogosítványokon túl

többletjogot a Javaslat nem ad számukra.

A pénzügyi gondnok jogszabálysértõ tevékenysége vagy mulasztása ellen a

sérelmet szenvedett, aki lehet a helyi önkormányzat, a hitelezõ, vagy külsõ

érintett is - a felszámolási eljárásokhoz hasonlóan -, kifogással élhet az

adósságrendezést megindító bíróságnál. Szubjektív határidõként a tervezet 8

napot jelöl meg, míg objektív határidõként 30 napot. Ez utóbbi azt jelenti,

hogy a pénzügyi gondnok intézkedése vagy mulasztása ellen, mégha egyértelmûen

jogszabálysértõ is, 30 nap elteltével kifogást elõterjeszteni nem lehet,

illetve ha ezt teszik, azt a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ezért

aztán az eljárás résztvevõinek - a helyi önkormányzatnak, a hitelezõknek, az

egyéb érintetteknek - folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a pénzügyi

gondnok tevékenységét, hogy idõben tehessék meg kifogásukat.

A bíróság - az eset körülményeitõl függõen - elrendelheti az intézkedés

felfüggesztését a döntésig. Megalapozott kifogás esetén megsemmisítheti,

megváltoztathatja az intézkedést, illetve újat írhat elõ a pénzügyi

gondnoknak. Megalapozatlanság esetén a kifogást elutasítja.

A 15. §-hoz

A pénzügyi gondnoknak az igénybejelentést tett hitelezõk nyilvántartásba

vételére és a követelések vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége azt szolgálja,

hogy megállapítható legyen az a hitelezõi kör, amely majd az egyezségkötéssel

érintett lesz, illetõleg amely - az egyezség elmaradása esetén - az adós

vagyonából az eljárás vagyonfelosztási szakaszában kielégítést kaphat. A vita

késõbbi elkerülése érdekében a pénzügyi gondnok tájékoztatja a hitelezõt a

követelés, illetve ezek biztosítékának (zálogjog, óvadék stb.) elfogadásáról.

A biztosítékok elfogadásának az adósságrendezési eljárás bíróság általi

vagyonfelosztási szakaszában lehet jelentõsége, mivel azok befolyásolják a

kielégítési rangsorban elfoglalható helyet. A tájékoztatást - ami az eljárás

további folytatása szempontjából rendkívül fontos - kifogás benyújtásával

lehet kikényszeríteni.

Bírósági határozattal jogerõsen elbírált követelést a pénzügyi gondnoknak el

kell fogadnia, azonban, ha ilyen nincs, és a pénzügyi gondnok szerint a

követelés alaptalan, akkor azt vitatnia kell. Az igény tárgyában feltétlenül

bíróságnak kell dönteni, azonban az egész eljárás menetével, a célzott gyors

lebonyolítással ellentétben állna, ha az igényt az a bíróság bírálná el, amely

elõtt az adósságrendezési eljárás folyik. Ezért a hitelezõnek az általános

hatáskörû bíróság elõtt kell az igényét érvényesítenie. Amennyiben az

igénybejelentõ a bírósági eljárást a megadott határidõben igazoltan

megindította, vitatott igénnyel rendelkezõ hitelezõként vele számolni kell és

igényét az egyezségkötésnél, valamint az adósságrendezés második szakaszában

is figyelembe kell venni a rá vonatkozó speciális szabályok szerint.

A 16. §-hoz

Az adósságrendezés egyezségkötésre irányuló elsõ szakaszában a gazdasági

kérdésekben nem a pénzügyi gondnok dönt, hanem részben a képviselõ-testület

(az Ötv. 10. §-ában meghatározott, át nem ruházható hatáskörébõl eredõen),

részben pedig az öttagú adósságrendezési bizottság, amelynek elnöke a pénzügyi

gondnok. Mivel a bizottság jelentõs hatáskörrel rendelkezik, ezért fontos,

hogy rövid idõn belül megalakuljon. A pénzügyi gondnok, amennyiben döntésével

kisebbségben marad a bizottsági határozathozatalnál, kérheti a képviselõ-

testülettõl a döntés felülvizsgálatát. Ez a szervezeti megoldás eltér az Ötv.

24. § (1) bekezdése által szabályozott jogi konstrukciótól, amelynek

értelmében a bizottság elnökét a képviselõk soraiból kell megválasztani, és

nincs fellebbviteli joga az álláspontjával ellentétes döntéssel szemben. Az

általános szervezeti szabályoktól történõ eltérést az adósságrendezési helyzet

indokolja, e speciális szabályok beiktatása nélkül kisebb a valószínûsége

annak, hogy az adósságrendezési eljárás eredménnyel zárul.

A 17. §-hoz

A képviselõ-testület szerepe az egyezségkötési szakaszban kulcsfontosságú,

nélküle nincs válságköltségvetés, reorganizációs program és ezek hiányában nem

köttetik egyezség sem. Ezért feloszlatása kezdeményezhetõ a Javaslatban

foglalt kötelezettsége - felhívás ellenére történõ - megszegése esetében.

A gazdaságilag megrendült helyi önkormányzatok mûködése nehéz, helyi

megítélése rossz, ezért elképzelhetõ, hogy a képviselõ-testület

mûködésképtelenné válik, vagy alkotmányellenes tevékenysége miatt a

feloszlatását kezdeményezik. E kritikus helyzetben azonnal a bíróság általi

vagyonfelosztást kell lefolytatni.

A 18-19. §-hoz

Az Ötv. 36. § (2) bekezdése értelmében a jegyzõ, mint a képviselõ-testület

hivatalának vezetõje rendelkezik azzal a szakmai "háttérrel", amellyel képes a

válságköltségvetési rendelet-tervezetet elkészíteni. Természetesen az

adósságrendezési bizottságnak jogában áll - a pénzügyi gondnok véleményének,

javaslatainak figyelembe vételével - azt átdolgozni. A képviselõ-testület elé

kerülõ rendelet-tervezet tartalmát voltaképpen e bizottság dönti el, szem

elõtt tartva a pozitív és negatív tartalmi kötöttségeket. A

válságköltségvetésnek mindenek felett takarékosnak kell lennie, ezért a

Javaslat - feladatokra levetítve - konkrétan megjelöli, hogy milyen kiadások

tervezhetõk benne.

Az önkormányzatok intézményeire vonatkozóan - vizsgálva a kihasználtságot és a

közszolgáltatás fajlagos mutatóját - negatív szabályt tartalmaz.

Amennyiben válságköltségvetés hiányában megengedett lenne az egyezségkötés

megkísérlése, ez azt jelentené, hogy a kötelezõen elõírt feladatok helyi

ellátási formáira vonatkozóan a helyi önkormányzat korábbi rendeletei

maradnának hatályban. Márpedig ezek sok esetben a helyi önkormányzat

lehetõségeit meghaladóan szabályoznak bizonyos feladatokat. Ezen kívül a helyi

önkormányzatnak lehetnek önként vállalt olyan feladatai, amelyek ellátásához

nincs meg az anyagi fedezete. Ilyen helyzetben a válságköltségvetésben kell

meghatározni - a Javaslatban meghatározott korlátok között- azokat a még

elfogadható ellátási lehetõségeket, amelyeket a saját forrásaiból képes

finanszírozni az önkormányzat, vagy pedig az önhibáján kívül hátrányos

helyzetbe került önkormányzatok részére elkülönített alaptól kért támogatás

segítségével. Természetesen a támogatás igénylése az alap által elõírt

korlátok között lehetséges, tehát az alapra vonatkozó szabályok is korlátokat

állítanak a válságköltségvetés tervezésénél a helyi önkormányzat elé, hiszen

csak azok betartásával juthatnak hozzá a támogatáshoz.

Miután a válságköltségvetés csak az adósságrendezés megindítása után

készíthetõ el, ezért lehet egy olyan idõszak, amikor - még a helyi

önkormányzat korábbi rendeleteinek hatályban léte alatt - az önkormányzat

saját forrásai nem elegendõek a kiadások finanszírozására. Azért, hogy ebben

az idõszakban ne keletkezzenek kielégítetlen hitelezõi igények, az így ki nem

egyenlített tartozásokat a válságköltségvetésben kiadásként kell feltüntetni.

Ha 60 napon belül a válságköltségvetést nem tudják elfogadni - akár azért,

mert az adósságrendezési bizottság nem csinálta meg, akár azért, mert a

képviselõ-testület nem fogadta el -, akkor az eljárást a IV. fejezet szabályai

szerint kell folytatni, tehát indul a vagyon bírósági felosztása.

III. fejezet

Egyezségi tárgyalás

A 20. §-hoz

A sikeres adósságrendezési eljárásnak két alapfeltétele van: a jó

reorganizációs program és egyezségi javaslat.

A reorganizációs programnak meg kell gyõznie a hitelezõket arról, hogy a helyi

önkormányzat gazdasági helyzetének tényleges és mindenre kiterjedõ teljes

feltárásával, intézményrendszerének átszervezésével, kiadásainak

csökkentésével és bevételeinek tervezett emelésével õszintén törekszik a

kibontakozásra és a program erre reális lehetõséget is ad. Azt kell tehát

bizonyítani, hogy a helyi önkormányzat - ha a hitelezõk az egyezség révén erre

lehetõséget adnak - képes a fizetõképességét visszanyerve a továbbiakban

zavarmentesen mûködni.

Az egyezségi javaslatnak azt kell tartalmaznia, hogy a helyi önkormányzat a

hitelezõknek - egyenként felsorolva - a követelésükbõl mikor és mennyit fizet,

illetõleg erre vonatkozóan milyen javaslatot tesz.

Az egyezségi javaslatban a hitelezõket - kielégítésük nagysága, ideje szerint

- különféle csoportokba lehet sorolni, és a csoportoknak tett ajánlat eltérõ

lehet. Ennek indoka az, hogy a hitelezõi követelések igen eltérõ nagyságúak,

és éppen ezért a hitelezõi érdekek is teljesen eltérhetnek egymástól.

Az eljárás gyorsítása céljából és ugyanakkor a visszaélések elkerülése

érdekében a vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõk igényét is figyelembe

kell venni. Érdemben az egyezség elfogadásába nem szólhatnak bele, de ha

létrejön az egyezség, és utóbb a követelésükrõl is születik jogerõs határozat,

akkor a vagyonból õk is hozzájuthatnak az õket megilletõ részhez. Ha ki

lennének zárva, úgy utóbb hiába nyernék meg a pert, nem jutna már nekik

felosztható vagyon. Ha viszont teljes jogkörrel járhatnának el úgy, mint a nem

vitatott hitelezõk, akkor ez a többi hitelezõvel szemben lenne méltánytalan,

utóbb ugyanis kiderülhet, hogy nem is volt jogos a követelésük és esetleg õk

hiúsították meg az egyezséget.

A 21. §-hoz

Az önkormányzatiság lényeges elemeinek fenntartására törekszik a Javaslat.

Ezért az egyezség és a reorganizációs javaslat csak úgy kerülhet a

hitelezõkhöz, ha az adósságrendezési bizottságot követõen azt a képviselõ-

testület is jóváhagyta. A különlegesen szigorú szavazási szabályok a helyi

önkormányzat lehetõségeit nagymértékben korlátozó program és egyezségi

javaslat elfogadása miatt indokoltak.

A 22. §-hoz

A hitelezõknek ha tudnak - és akarnak - lehetõségük van az adósságrendezési

bizottság helyett 30 napon belül reorganizációs programot, illetve egyezségi

javaslatot kidolgozni. A Javaslatnak ez a rendelkezése, amely szerint a

hitelezõk is "megkínálhatják" a helyi önkormányzatot egyezségi javaslattal,

csak a hatályos magyar jogban újdonság, a külföldi csõdjogban már ismert és

alkalmazott megoldás.

A hitelezõi javaslatot - amelynek elkészítéséhez minden szükséges információt

megkapnak - a pénzügyi gondnok az adósságrendezési bizottság elé, majd annak

jóváhagyása esetén a képviselõ-testület elé terjeszti. Ha elfogadják, a

továbbiakban az lesz a helyi önkormányzat programja és egyezségi javaslata.

Ha a hitelezõk a tájékoztatásukat követõ 8 napon belül nem jelentkeznek, hogy

javaslatot kívánnak készíteni, a pénzügyi gondnok az egyezségi javaslat

hiányát bejelenti a bíróságnak.

A 23. §-hoz

Az elfogadott reorganizációs programot és egyezségi javaslatot - az egyezségi

tárgyalásra szóló meghívóval - a pénzügyi gondnok a bejelentkezett

hitelezõknek megküldi. Fontos érdek fûzõdik ahhoz, hogy valamennyien

elõzetesen megismerjék a javaslatot és tudomást szerezzenek az egyezségi

tárgyalás helyérõl, idejérõl.

Az egyezségi tárgyaláson történtekrõl jegyzõkönyvet kell készíteni az utólagos

ellenõrzés és rekonstruálhatóság érdekében. Nem szükséges a tárgyaláson való

jelenlét, ha nem változik a tárgyalás során az egyezség tartalma, akkor a meg

nem jelent hitelezõ részérõl adott hozzájáruló nyilatkozat a számítások során

figyelembe vehetõ.

Mindenképpen szükséges az egyezségkötés szigorú formaságainak betartása és

betartatása, hiszen a késõbbi jogviták ezzel megelõzhetõk.

Az egyezség csak akkor érvényes, ha azt a hitelezõk Javaslat által

megállapított többsége elfogadta. A törvényes hitelezõi arány akkor van meg,

ha az adósságrendezés megindításának idõpontjában már fennálló és bejelentett

követelések hitelezõinek több mint a fele megköti az egyezséget, feltéve, hogy

követeléseik elérik az összes bejelentett és nem vitatott hitelezõi követelés

kétharmadát. Kétféle követelményrõl van tehát szó. Egyrészt az egyezséget kötõ

hitelezõknek az összes bejelentkezett hitelezõhöz képest számított

számarányáról, másrészt az általuk követelt összegnek az összes hitelezõi

követeléshez viszonyított arányáról. Bármelyik feltétel hiánya az egyezség

érvénytelenségét jelenti. Ha csoportosították a hitelezõket, akkor további

érvényességi feltétel az, hogy csoportonként legalább a hitelezõk fele fogadja

el az egyezségi javaslatot.

Az egyezség egyben kényszeregyezség is, ami annyit jelent, hogy rendelkezései

azokra a hitelezõkre is kiterjednek, akik az egyezséget nem kötötték meg, vagy

szabályszerû idézés ellenére nem jelentek meg és elfogadó írásbeli

nyilatkozatot sem tettek. Ezen hitelezõk védelmét szolgálja az a szabály,

amely szerint rájuk nézve sem tartalmazhat az egyezség hátrányosabb

feltételeket, mint az egyezséget létrehozó hitelezõkkel szemben. Ha a helyi

önkormányzat hitelezõi csoportosítva lettek, akkor a hitelezõi csoportokon

belül nem lehet eltérõ feltételeket kialakítani.

A vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõk az egyezségkötésbe nem szólhatnak

bele, azonban követelésüket figyelembe kell venni. Rájuk is a saját

csoportjuknak megfelelõ kielégítési hányad vonatkozik, ezt az összeget azonban

csak akkor kaphatják meg, ha követelésüket jogerõsen elbírálták. Ebben az

esetben követelhetik nem csak a vagyon, hanem annak a növekményének a kiadását

is, az elszámolással együtt. Ezért a mindenkori jegyzõ a felelõs.

A 24-25. §-okhoz

A késõbbi jogviták elkerülése céljából a Javaslat meghatározza az egyezség

tartalmi követelményeit és alaki szabályait, amelyek megtartását a bíróság

hivatott vizsgálni. Amennyiben e törvényi feltételeknek megfelel az egyezség,

akkor ezzel befejezõdik az adósságrendezési eljárás. A végzés ellen kizárólag

az egyezségkötés alaki szabályainak megsértése kapcsán van fellebbezési

lehetõség, az egyezség egyéb irányú megtámadását a Javaslat nem teszi

lehetõvé. Mindez a kényszeregyezségbõl következik, hiszen, ha tartalmi

szempontból is megtámadható lenne az egyezség, akkor a kényszeregyezséges

hitelezõk megfellebbeznék és megakadályoznák az egyezség létrehozását,

teljesítését.

A pénzügyi gondnokot az eljárás befejezésével fel kell menteni és meg kell

állapítani a díját. E végzés ellen van helye fellebbezésnek, de ez nem

befolyásolja az eljárás befejezését.

Ha nincs lehetõség egyezségkötésre, vagy azt 180 napon belül nem sikerült

összehozni, akkor azt be kell jelenteni a bíróságnak és a hitelezõknek, és

ekkor megkezdõdik a vagyon bírósági felosztása.

A 26. §-hoz

A Javaslat ajánlási jelleggel lehetõvé teszi, hogy a hitelezõk az egyezség

végrehajtásának felügyeletével - a helyzetet legjobban ismerõ - pénzügyi

gondnokot bízzák meg. Ebben az esetben azonban az egyezségben meg kell

határozni a "volt" pénzügyi gondnok feladatát, hatáskörét és díjazásának

mikéntjét is, hiszen az eljárás befejezésével a pénzügyi gondnok ezen minõsége

és díjazása megszûnik.

A 27. §-hoz

Ha a helyi önkormányzat az adósságrendezési eljárásban kötött egyezségi

megállapodást nem tartja be, az abban vállalt kötelezettségét nem teljesíti,

akkor a hitelezõ az ismételten megindult adósságrendezési eljárásban az

eredeti követelése még ki nem elégített hányadát követelheti, és nem a helyi

önkormányzat egyezségben vállalt kielégítésének még fennmaradó hányadát.

A 28. §-hoz

Nem egyformák a helyi önkormányzatok és nem azonosak a problémáik sem, ezért

bizonyos esetekben módot kell adni számukra, hogy a törvényi határidõ

meghosszabbítását kérelmezhessék. A Javaslat három esetben teszi lehetõvé,

hogy vagy a pénzügyi gondnok a képviselõ-testülettel együtt, vagy pedig a

hitelezõk a követelésük szerint számított többségük szerint (akár egy nagy

hitelezõ) kérhessék az eljárás meghosszabbítását 30 nappal.

IV. fejezet

A vagyon bírósági felosztása

A 29. §-hoz

Abban az esetben, ha az adósságrendezés megindításának idõpontjától számított

60 napon belül a képviselõ-testület a válságköltségvetést nem fogadja el, vagy

ha 150 nap alatt nem sikerült egyezségi javaslatot készíteni és ezt a

hitelezõk sem akarják megcsinálni, vagy ha 180 napon belül nem jött létre

egyezség, illetve, ha az önkormányzat és a hitelezõi között létrejött ugyan

egyezség, de ez alapján a bíróság az eljárást nem fejezi be, a vagyon bírósági

felosztása következik be.

Az adósságrendezési eljárás ezen szakaszában a pénzügyi gondnok szerepe

meghatározóvá válik, immáron nem pénzügyi tanácsadóként van jelen, mint az

egyezségi szakaszban, hanem az "ügy uraként" elõkészítõje, valamint

végrehajtója a vagyonfelosztásnak.

Ha van válságköltségvetés a helyi önkormányzatnál, akkor aszerint kell a

mûködést biztosítani, ha nincs, akkor a pénzügyi gondnoknak kell - az

adósságrendezési bizottság véleményének meghallgatása után - a mûködési

válságtervet kidolgoznia a válságköltségvetésre irányadó rendelkezések

szerint. A vagyon bírósági felosztásáig ebben az esetben e terv alapján kell a

helyi önkormányzat mûködését biztosítani. Természetesen, ha a helyi

önkormányzat nem ért vele egyet, akkor kifogást nyújthat be ellene a

bírósághoz.

A pénzügyi gondnok feladata - az önkormányzat mûködtetésén kívül -, hogy

megállapítsa azt a vagyoni kört, amelyet az adósságrendezésbe be lehet vonni.

Ehhez tisztáznia kell azt, hogy a jogszabályokban kötelezõen elõírt feladatok

helyben miként valósíthatók meg a leggazdaságosabban, ehhez milyen

vagyontárgyak állnak rendelkezésre.

Mindezekrõl a pénzügyi gondnoknak egy indokolt jelentést kell készítenie, amit

a bíróságnak a helyi önkormányzatnak és a hitelezõknek is megküld. Rövid

határidõ áll rendelkezésére, mindössze 30 nap, azonban az eljárás gyorsasága

érdekében szükség van erre.

A helyi önkormányzat és a hitelezõk a jelentésre észrevételeket terjeszthetnek

elõ. A helyi önkormányzat feltehetõen jobbítani akarja a feladatok helyi

ellátási formáit, és szûkíteni a hitelezõknek átadható vagyont, míg a

hitelezõk fordítva, az adósságrendezésbe vonható vagyon nagyságát akarják

növelni. A kölcsönös észrevételek után a bíróság vagy jóváhagyja (egészben

vagy részben) a pénzügyi gondnok jelentését, vagy elutasítja és új jelentés

tételére kötelezi.

Az egész eljárás legnehezebb, és legnagyobb vitát kiváltó része ez, de

mindenképpen szükséges konkrétan rögzíteni az adósságrendezésbe vonható vagyon

körét. Ezt azonban - pontosan a helyi önkormányzat speciális jellege miatt -

csak akkor lehet megtenni, ha a kötelezõ feladatok helyi ellátási formáit is

rögzítik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ez örökre így marad az

önkormányzatnál, a helyi ellátási formákra vonatkozó megállapítás kizárólag az

adósságrendezés idõpontjában fennálló lehetõségeket figyelembe véve rögzíti a

helyzetet.

Az adósságrendezésbe vonható vagyon körének megállapítását kimondó végzés

ellen mind a helyi önkormányzatnak, mind az észrevételt elõterjesztõ

hitelezõnek fellebbezési joga van; a helyi önkormányzatnak mindig, a

hitelezõnek csak akkor, ha korábban észrevételt tett a jelentésre. A pénzügyi

gondnoknak nincs fellebbezési joga.

A 30. §-hoz

A jelentést jóváhagyó végzés jogerõre emelkedése után a pénzügyi gondnok már

tudja, hogy mely vagyontárgyakkal számolhat a hitelezõk kielégítésekor. Ezen

vagyontárgyakat meg kell kísérelni értékesíteni rövid határidõ alatt, hogy

emiatt ne lehessen elhúzni az eljárást. Ha nem sikerül, úgy a hitelezõk között

kell a kielégítési sorrend és a hitelezõi követelések arányának figyelembe

vételével a vagyont szétosztani. A kielégítési sorrendbe történõ besorolást

is ebben az idõszakban kell megtenni, hiszen az egyezségi szakaszban a helyi

önkormányzat és a hitelezõk szabadon egyezkedhettek, kötöttségek nélkül,

azonban a vagyon kényszerszétosztásánál sorrendet kell megállapítani.

A hitelezõk részére - a felszámolási szabályokkal összhangban - a Javaslat

elõvásárlási jogot biztosít, és a szerzésre vonatkozóan kimondja az illeték-

és ÁFA-mentességet.

Ha a hitelezõ igénye még vitatott az általános hatáskörû bíróság elõtt, akkor

úgy kell figyelembe venni a követelését, mintha elfogadták volna az egészet,

és úgy is kell besorolni. Az így neki jutó vagyontárgyakat elkülönítve kell

kezelni. Ha utóbb kiderül, hogy a követelés jogos volt, akkor - elszámolás

után - a jegyzõ köteles kiadni a vagyont, növekményeivel együtt, ha

elutasították a hitelezõ követelését, akkor az így megmaradt vagyont a többi,

a bíróság általi vagyonfelosztásban részt vett hitelezõ között kell - a

kielégítési sorrend figyelembe vételével - szétosztani.

A 31. §-hoz

A gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásaiban érvényesített elvnek

megfelelõen, akinek a követelése elõbb foglal helyet a kielégítési sorrendben,

úgy annak a teljes kiegyenlítése után következhet a soron következõ követelés

kielégítése.

A vagyonfelosztás kérdéskörének sarkalatos pontja a kielégítési rangsor, amely

a követelések csoportokba sorolásával meghatározza a kiegyenlítés sorrendjét.

A kielégítési rangsorban prioritást élvez a rendszeres személyi jellegû

juttatás, ideértve a végkielégítést is (elsõ csoport). Ezek kiegyenlítése után

kerülhet sor a szerzõdést biztosító mellékkötelezettségekkel (zálogjog,

óvadék) biztosított követelések kielégítésére (második csoport). A rangsor

harmadik helyén az államot illetõ tartozások vannak (harmadik csoport),

megelõzve a társadalombiztosítási tartozásokat és az adókat, valamint az adók

módjára behajtható köztartozásokat (negyedik csoport). Amennyiben marad még

felosztható vagyon, ezek után kerülhetnek kielégítésre az egyéb követelések

(ötödik csoport), s végül a kamatkövetelések (hatodik csoport).

A 32. §-hoz

A vagyonfelosztási javaslatot valamennyi érdekeltnek meg kell küldeni, akik

ellene kifogást terjeszthetnek elõ. Követelésükrõl le is mondhatnak, ha úgy

ítélik meg, hogy a nekik juttatandó vagyonrész megtartása nagyobb költséggel

járna, mint a követelés leírása.

A bíróság az érdekeltek véleményének figyelembe vételével dönt a

vagyonfelosztási javaslatról, és az eljárást befejezi, a pénzügyi gondnokot

felmenti, megállapítja díját.

Ha a végzés jogerõre emelkedik, a bíróság errõl hirdetményt tesz közzé a

Cégközlönyben, ezzel tájékoztatva az érdekelteket, hogy a helyi önkormányzat

ellen már nem folyik eljárás.

V. fejezet

Egyéb rendelkezések

A 33. §-hozx

A pénzügyi gondnok teendõit, feladatának volumenét nagy mértékben befolyásolja

a helyi önkormányzat és vagyonának nagysága, az adósságrendezési folyamat

bonyolultsága és nem utolsó sorban a polgármesteri hivatal köztisztviselõinek

tudása, szakmai felkészültsége. Ennél fogva nem lehet kizárólag az

önkormányzat vagyonához viszonyítani díjazását, mert több más tényezõ is

szerepet játszik abban, hogy végülis mekkora nagyságrendû feladattal kell

megbirkóznia. Mindezeket mérlegelve a Javaslat csak a díjazás legkisebb és

legnagyobb összegét állapítja meg, egyébként a bíróságra bízza a díj egyedi

meghatározását.

Míg a pénzügyi gondnok díját a központi költségvetés fedezi, addig a munkája

során felmerülõ igazolt költségeket és az esetlegesen igénybevett szakértõk

díját a helyi önkormányzat fizeti ki. A korlátlan "költekezésnek" szab gátat a

bíróság felé történõ számadási kötelezettség.

A 34. §-hoz

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi önkormányzatok egy része

nem rendelkezik olyan forgalomképes - mobil - vagyontárggyal, amelynek

értékesítésével a fizetõképesség helyreállítható. Ennélfogva a hitelezõkkel

történõ megegyezés nagy valószínûséggel csak bankhitel felvételével oldható

meg.

Szakértõi vélemények szerint a likviditási hiteligény pozitív elbírálásához az

szükséges, hogy a központi költségvetés visszterhes támogatás formájában

vállalja a kamat megfizetését a hitelt nyújtó pénzintézetnek, a jegybanki

alapkamat +1 %-os mértékéig.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

A 35. §-hoz

A Javaslat megfelelõ felkészülési idõt kíván adni a törvény alkalmazásához,

mind a helyi önkormányzat, mind a hitelezõk részére, ezért a kihirdetést

követõ 60. napra tolja ki a hatálybalépést.

A 36. §-hoz

A helyi önkormányzat az adósságrendezési eljárás alatt is fõszabályként az

Ötv. rendelkezései alapján mûködik. A Javaslat azonban tartalmaz néhány Ötv-

tõl eltérõ szabályt, mert a normál idõszakra és állapotra vonatkozó mûködési

normák nem biztosítanak megfelelõ keretet az adósságrendezés lefolytatására.

A 37. §-hoz

Miután a helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzattól átvállalhat

olyan feladatot is, ami jogszabályban kötelezõen elõírt feladatnak minõsül,

ezen feladatokból felmerült kötelezettségek tekintetében a helyi önkormányzat

háttérfelelõssége fennáll. Szükséges ezért külön megállapodásban ezt

rendezniük.

A 38-39. §-hoz

A Javaslat jogrendszerbe való harmonikus illeszkedése szükségessé teszi az

illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény, a pénzintézetrõl és pénzintézeti

tevékenységrõl szóló 1991. évi LXIX. törvény, továbbá az Ötv. kisebb

jelentõségû módosítását.

M e l l é k l e t

az 1996. évi ...... törvényhez

Az alapvetõ lakossági szolgáltatások

1. A köztemetõk létesítése, bõvítése, fenntartása, bezárása, megszüntetése,

kiürítése, újra-használatbavétele, halotthamvasztó üzemeltetése (1991. évi XX.

törvény 18. §).

2. A kéményseprõ-ipari tevékenység ellátásának biztosítása (1991. évi XX.

törvény 19. §).

3. A települési folyékony hulladék leeresztõ helyének kijelölése, közcélú

ártalmatlanító telep fenntartása (1991. évi XX. törvény 20. §).

4. A közterület tisztántartása, a települési szilárd hulladék gyûjtése,

elhelyezése és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátása (1991.

évi XX. törvény 85. § /1/ bek. b/ pont, 1995. évi XLII. törvény 1. § /1/

bek.).

5. A helyi jelentõségû természeti érték megóvása, õrzése, fenntartása,

bemutatása, helyreállítása (1991. évi XX. törvény 85. § /1/ bek. b/ pont).

6. A települési vízellátás, csatornázás, az összegyûjtött szennyvizek

tisztítása, a csapadékvíz elvezetése, helyi vízrendezés és vízkárelhárítás,

valamint az árvíz- és belvíz védekezés (1995. évi LVII. törvény 4. § /1/

bek.).

7. A helyi közutak biztonságos közlekedésének, tisztántartásának, a hó

eltakarításának és az út síkosság elleni védekezésének biztosítása, a helyi

közút forgalmának biztonságát veszélyeztetõ helyzet elhárítása (1988. I.

törvény 34. §).

8. A közvilágítási berendezés üzemeltetése (1991. évi XX. törvény 65. § /3/

bek.).

9. Az állati hullák ártalmatlanná tétele, a település belterületén a kóbor

ebek befogása, õrzése, értékesítése vagy megsemmisítése, az emberre

egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét

veszélyeztetõ, betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és

macskák kártalanítás nélküli kiirtása, az ebek veszettség elleni kötelezõ

védõoltásának megszervezése (1991. évi XX. törvény 40. §).

10. A település belterületén a növényvédelmi feladatok ellátása és ellenõrzése

(1991. évi XX. törvény 40. § d/ pont).

11. A település rágcsálómentességének biztosítása (1991. évi XX. törvény 129.

§ /3/ bek.).

12. A tûzoltás és a mûszaki mentés biztosítása (1973. évi 13. tvr. 5. §).

13. Az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés és oktatás, továbbá a

nemzeti és etnikai kisebbségek által lakott településen a nemzeti vagy etnikai

kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, általános iskolai nevelése és oktatása

(1993. évi LXXIX. törvény 86. § /1/ bek.).

14. A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetõ, oktatható testi,

érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók ellátása (1993.

évi LXXIX. törvény 86. § /2/ bek.).

15. A kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátás, a

középiskolai és a szakiskolai ellátás, a nemzeti és etnikai kisebbségek

középiskolai és szakiskolai ellátása, a felnõttoktatás, az alapfokú

mûvészetoktatás, a továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás, a nevelési

tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás (1993. évi LXXIX. törvény 86. § /3/

bek.).

16. Az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek

tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, a többi gyermekkel,

tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetõleg oktatható testi, érzékszervi,

értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai,

továbbá kollégiumi ellátása azoknak a tanulóknak, akiknek az állandó

lakóhelyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és

oktatás feltételei, a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges

feltételek, a különbözeti vizsga, vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltás,

a korai fejlesztõ tanácsadó és gondozó szolgálat, a tanulási képességet

vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység, a konduktív pedagógiai

ellátás, a középiskolai, szakiskolai felvételekkel összefüggõ tájékoztató

tevékenység, a területi pedagógiai szakmai szolgáltatás (1993. évi LXXIX.

törvény 87. § /1/ bek.).

17. A fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértõi- és

rehabilitációs tevékenység (1993. évi LXXIX. törvény 87. § /2/ bek.).

18. A kiskorú veszélyeztetettségének megelõzése, a kialakult

veszélyeztetettség megszüntetése, a veszélyeztetett kiskorúak pénzbeni és

természetbeni ellátása, továbbá az intézeti elhelyezett, intézeti és állami

nevelt, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátást más okból igénylõ

kiskorúak oktatásának, gondozásának, nevelésének biztosítása (1990. évi XX.

törvény 129. § /2/ bek.).

19. Az egészségügyi alapellátás /háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi/ és

a védõnõi ellátás (1991. évi XX. törvény 129. § /1/ bek.).

20. A járó- és fekvõbeteg-szakellátás, gondozást nyújtó egészségügyi

intézmények által ellátott feladatok (1991. évi XX. törvény 129. § /4/ bek.).

21. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátás /a

gyermekek napközbeni ellátása, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a

családsegítés/ (1993. évi III. törvény 57. § /1/ bek.).

22. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás: ápolást,

gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, nappali ellátást

nyújtó intézmények, átmeneti ellátást nyújtó intézmények által ellátott

feladatok (1993. évi III. törvény 57. § /2/ bek.).

23. Az alapellátás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátáshoz

való hozzájutásának biztosítása (1993. évi III. törvény 86. § b/ pont).

24. A szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátások és természetbeni

szociális ellátások /munkanélküliek jövedelempótló támogatása,

lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, köztemetés,

közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság/ (1993. évi III.

törvény 33., 38., 40., 45., 48., 49., 54. §).

25. A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatai (1993. évi

CX. törvény 66. § /1/ bek.).

26. A polgári védelmi feladatok ellátása (1993. évi CX. törvény 66. § /2/

bek.).

27. A képviselõ-testület és a polgármesteri hivatal mûködtetése, valamint a

hivatal dolgozóinak díjazása /bér és közterhei, dologi költségek/, kivéve a

helyi önkormányzati képviselõk és bizottsági tagok tiszteletdíja (1990. évi

LXV. törvény 9. § /2/ bek.).

28. A jövedelempótló támogatásban részesülõk számára közhasznú

/közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos mûködtetéséhez

kapcsolódó/ foglalkoztatás szervezése (1991. évi IV. törvény 8. § /4/ bek. a/

pont, 1995. évi XLVIII. törvény 79. § /1/-/2/ bek.).

Eleje Honlap