1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1912.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1996. február
Az Országgyûlés a helyi önkormányzatok fizetõképességének helyreállítása, a
hitelezõk követelésének vagyonarányos kielégítése és a helyi önkormányzatok
kötelezõ feladatainak az adósságrendezési eljárás alatti folyamatos
teljesítése érdekében a következõ törvényt alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
E törvény célja, hogy szabályozza a helyi önkormányzatok fizetõképességének
helyreállítására irányuló adósságrendezési eljárást, ennek során a
hitelezõknek hatékony jogvédelmet biztosítson és az eljárás eredményeképpen
elõsegítse az önkormányzatok átgondolt, felelõsségteljes gazdálkodását.
2. §
E törvény alkalmazásában:
a) helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
(a továbbiakban: Ötv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott helyi önkormányzat;
b) adósságrendezés: az adósságrendezési eljárás azon szakasza, amely a bíróság
adósságrendezést megindító végzésének Cégközlönyben való közzétételével [10. §
(1) bekezdés] kezdõdik;
c) hitelezõ: az adósságrendezés megindításának idõpontjáig az, akinek a helyi
önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szemben vagyoni követelése
áll fenn; az adósságrendezés megindításának idõpontját követõen az, aki a
követelését a hitelezõi igény bejelentésére nyitva álló határidõ alatt
bejelentette és azt a pénzügyi gondnok elfogadta, illetve követelésének
jogerõs elbírálásáig az is, akinek az igénye vitatott;
d) vagyon: a helyi önkormányzatnak az adósságrendezés megindításának
idõpontjában meglévõ és az eljárás alatt szerzett azon vagyontárgyai,
amelyeket a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény befektetett és
forgóeszköznek minõsít;
e) adósságrendezésbe vonható vagyon: törvényben meghatározott forgalomképtelen
törzsvagyon feletti, valamint a hatósági feladatok és az alapvetõ lakossági
szolgáltatások ellátásához szükséges vagyon feletti vagyonrész. Az
adósságrendezésbe vonható vagyon forgalomképes.
3. §
(1) Az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat székhelye szerint
illetékes megyei (fõvárosi) bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás.
(2) Ha e törvénybõl és az eljárás nem peres jellegébõl más nem következik, az
eljárások lefolytatása során a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait megfelelõen kell alkalmazni azzal,
hogy az eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak nincs helye.
Szünetelésnek csak az adósságrendezés megindításának idõpontjáig, az
eljárásban résztvevõ felek közös kérelmére van helye.
(3) Az adósságrendezési eljárás során hozott jogerõs végzések ellen nincs
helye felülvizsgálati kérelemnek.
II. fejezet
Az adósságrendezési eljárás megindítása
4. §
(1) Az adósságrendezési eljárást a helyi önkormányzat, továbbá annak
hitelezõje kezdeményezheti. Az eljárás kezdõ idõpontja az a nap, amelyen a
kérelem a bírósághoz érkezik.
(2) Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhetõ, ha a helyi
önkormányzat vagy az általa finanszírozott önkormányzati költségvetési szerv
a) a hitelezõ által megküldött számlát vagy számlaadásra nem kötelezett
hitelezõ esetében az általa küldött fizetési felszólítást, ezek átvételét,
illetve - a késõbb esedékessé váló követelés tekintetében - az esedékességet
követõ 60 napon belül nem vitatta és nem fizette ki;
b) elismert tartozását az esedékességet követõ 60 napon belül nem fizette ki;
c) jogerõs és végrehajtható bírósági (hatósági) határozatban foglalt fizetési
kötelezettségét nem teljesítette;
d) fizetési kötelezettségét a korábban lefolytatott adósságrendezési
eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
5. §
(1) A polgármester a 4. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt tény
fennállásáról - ha ilyet korábban a képviselõ-testület létrehozott - a
pénzügyi bizottságot haladéktalanul tájékoztatja, és a képviselõ-testületet,
illetve a közgyûlést (a továbbiakban együtt: képviselõ-testület) 8 napon belül
összehívja. A képviselõ-testület a fizetési kötelezettségek rendezésére
határozatot hoz, ennek hiányában felhatalmazza a polgármestert az
adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére.
(2) Ha a 4. § (2) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt helyzet az esedékességet
követõ 90. napon, illetve a c)-d) pontban megjelölt helyzet bekövetkezését
követõ 30. napon is fennáll, a polgármester - a képviselõ-testület döntésétõl
függetlenül - 8 napon belül köteles az adósságrendezési eljárást
kezdeményezni. Errõl egyidejûleg a lakosságot a helyben szokásos módon
tájékoztatja.
(3) Az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a polgármester megbízó levelének másolatát;
b) a ki nem elégített követelésre vonatkozó okiratokat, amelyekbõl a
követelés jogcíme, esedékessége (lejáratának idõpontja) megállapítható,
továbbá a Cégközlönyben való közzétételéért fizetendõ költségtérítés
befizetésének igazolását;
c) az (1) bekezdés alapján összehívott képviselõ-testületi ülés jegyzõkönyvét
és az ahhoz kapcsolódó elõterjesztéseket, valamint a képviselõ-testület
határozatát.
(4) Ha a polgármester, fõpolgármester, megyei közgyûlés elnöke (a továbbiakban
együtt: polgármester) az e törvényben elõírt bármely kötelezettségét nem
teljesíti, a bíróság - esetenként - százezer forintig terjedõ pénzbírsággal
sújthatja.
6. §
(1) Ha az adósságrendezési eljárás megindítását a hitelezõ kezdeményezi,
kérelmében meg kell jelölnie a helyi önkormányzat tartozásának jogcímét és a
lejárat (esedékesség) idõpontját. A kérelemben foglaltak bizonyításához
szükséges iratokat csatolni kell. A kérelemhez mellékelni kell a Cégközlönyben
való közzétételért fizetendõ költségtérítés befizetésének igazolását.
(2) Ha az adósságrendezési eljárás lefolytatását a hitelezõ kérte és a bíróság
a kérelmet - a 8. § szerint - érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a
bíróság a kérelem benyújtásáról, a kérelem egy példányának megküldésével
haladéktalanul értesíti a helyi önkormányzatot.
(3) A polgármester az értesítés kézhezvételétõl számított 15 napon belül
köteles a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltak
fennállását a helyi önkormányzat elismeri-e. Ha a polgármester határidõn belül
a bíróságnak nem nyilatkozik, a tartozás fennállásának tényét vélelmezni kell.
7. §
Az adósságrendezési eljárásban kötött egyezséget, vagy a vagyon felosztását
követõen hozott eljárást befejezõ végzés [25. § (3) bek., 32. § (6) bek.]
jogerõre emelkedésétõl számított
a) 2 éven belül nem kezdeményezheti az adósságrendezési eljárás lefolytatását
az a hitelezõ, aki fennálló (lejárt és le nem járt) követelését a korábban
lefolytatott adósságrendezési eljárásban is érvényesíthette volna;
b) 3 éven belül a helyi önkormányzat nem kezdeményezheti maga ellen az
adósságrendezési eljárás megindítását.
8. §
A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult terjesztette elõ;
b) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmezõ 8 napon belül nem
egészítette ki, vagy ismét hiányosan adta be;
c) a polgármester a képviselõ-testület felhatalmazása nélkül járt el, kivéve,
ha az 5. § (2) bekezdése szerint kezdeményezte az eljárást;
d) a helyi önkormányzat, illetve a hitelezõ a 7. §-ban meghatározott idõtartam
letelte elõtt kezdeményezte az eljárást.
9. §
(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a 4. § (2) bekezdésében foglalt bármelyik
feltétel fennáll, végzésben elrendeli az adósságrendezés megindítását,
ellenkezõ esetben az adósságrendezési eljárást megszünteti.
(2) A bíróság az adósságrendezés megindítását elrendelõ végzésében kijelöli a
pénzügyi gondnokot. A pénzügyi gondnokként kijelölhetõk körét, továbbá a
kijelölés eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3) Nem jelölhetõ ki pénzügyi gondnoknak az,
a) aki a helyi önkormányzat polgármestere, képviselõ-testületének tagja,
költségvetési szervének dolgozója, illetve ezek hozzátartozója [a Magyar
Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont], e minõsége fennállása alatt, illetve
annak megszûnésétõl számított 3 évig;
b) aki a helyi önkormányzat hitelezõje, vagy akinek a helyi önkormányzat a
hitelezõje, illetve akinél a helyi önkormányzat tulajdonosi jogosultsággal
rendelkezik. E szabályok irányadóak a kijelölt pénzügyi gondnok
munkavállalóira is.
(4) Ha a helyi önkormányzat kezdeményezte az adósságrendezési eljárás
megindítását, az adósságrendezés megindítását elrendelõ végzés ellen
fellebbezésnek nincs helye. Ha a hitelezõ kezdeményezésére indult az eljárás,
a végzés ellen a hitelezõ nem fellebbezhet, a polgármester pedig csak a
képviselõ-testület döntése alapján terjeszthet elõ fellebbezést.
Az adósságrendezés megindítása
10. §
(1) A bíróság az adósságrendezés megindításáról szóló jogerõs végzését a
Cégközlönyben soron kívül közzéteszi. Az adósságrendezés megindításának
idõpontja a végzés Cégközlönyben való közzétételének napja.
(2) A közzétételnek tartalmaznia kell
a) a bíróság nevét és az ügy számát;
b) a helyi önkormányzat nevét, székhelyét;
c) az adósságrendezési eljárás kezdõ idõpontját;
d) azt, hogy az adósságrendezés megindításának idõpontja a végzés
Cégközlönyben való megjelenésének napja;
e) a hitelezõknek szóló felhívást, hogy a helyi önkormányzattal, vagy
költségvetési szervével szembeni ismert, vagy összegszerûségében ismeretlen,
illetve összegszerûségében változó fennálló (lejárt és le nem járt)
követeléseiket az adósságrendezés megindítását elrendelõ végzés közzétételétõl
számított 60 napon belül a pénzügyi gondnokhoz jelentsék be;
f) a 11. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt jogkövetkezményekre történt
figyelmeztetést;
g) a pénzügyi gondnok nevét, címét vagy székhelyét;
h) az egyéb lényeges körülményeket.
(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a hitelezõknek szóló felhívás a
végzés Cégközlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül két országos
napilapban megjelenjen. Ezt a felhívást a helyben szokásos módon is ki kell
hirdetni. A felhívásban a hitelezõi igény bejelentésére nyitva álló határidõt
a (2) bekezdés e) pontja alapján pontosan meg kell határozni. A közzététel
megtörténtét a bíróságnál 3 napon belül igazolni kell.
(4) Az adósságrendezés megindításáról a polgármester (annak hiányában a
pénzügyi gondok) - a végzés Cégközlönyben történõ megjelenését követõ 8 napon
belül - tájékoztatja:
a) a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjét;
b) a megyei területi államháztartási és közigazgatási információs szolgálat, a
fõvárosban a Fõvárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat
(a továbbiakban: TÁKISZ) igazgatóját;
c) a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának költségvetési elszámolási
számláját vezetõ pénzintézetet, valamint a helyi önkormányzat költségvetési
szerveinek bankszámláit, költségvetési elszámolási számláit vezetõ
pénzintézeteket;
d) az illetékes adó- és vámhatóságot, illetékhivatalt, valamint a
nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervét.
(5) A számlavezetõ pénzintézet az adósságrendezés megindításának idõpontjától
kezdõdõen a pénzintézeti tevékenységbõl eredõ esedékes követeléseivel a helyi
önkormányzat vagy költségvetési szervének számláját csak a helyi önkormányzat
pénzügyi gondnok által ellenjegyzett rendelkezésére terhelheti meg,
kifizetéseket, átutalásokat csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzésével érkezett
megbízások alapján teljesíthet.
Az adósságrendezés megindításának idõpontjához fûzõdõ
jogkövetkezmények
11. §
(1) A helyi önkormányzattal szemben követeléseket az adósságrendezés
megindításának idõpontjától kezdõdõen csak az adósságrendezési eljárásban
lehet érvényesíteni az e törvényben meghatározott módon. Az adósságrendezés
megindításának idõpontjában a helyi önkormányzat és költségvetési szervének
azon vagyoni jellegû kötelezettségei is lejárttá válnak, amelyeket a le nem
járt követeléssel rendelkezõ hitelezõk jelentettek be.
(2) Az adósságrendezés megindításának idõpontját követõ idõszakra a
bejelentett kötelezettségek után szerzõdéses és késedelmi kamat (járulék,
pótlék) a 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonfelosztási javaslat
elkészítéséig érvényesíthetõ.
(3) Beszámításnak az adósságrendezés megindítása elõtt keletkezett követelés
tekintetében van helye. A helyi önkormányzattal szemben csak olyan követelést
lehet beszámítani, amelyet a hitelezõ a 10. § (2) bekezdés e) pontjában
meghatározott határidõn belül a pénzügyi gondnoknak bejelentett.
(4) A hitelezõi igények bejelentésére rendelkezésre álló 60 napos határidõ
[10. § (2) bek. e) pont] elmulasztása esetén
a) igazolási kérelemnek helye nincs;
b) a hitelezõk fennálló (lejárt és le nem járt) követeléseiket azonnali
beszedési megbízás benyújtása, végrehajtás és adósságrendezési eljárás
kezdeményezése útján csak az adósságrendezési eljárás jogerõs befejezését
követõ 2 év eltelte után érvényesíthetik.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott követelések után az
adósságrendezés megindításának idõpontja utáni idõszakra késedelmi kamat nem
érvényesíthetõ. E követelések elévülésére a Ptk. 326. § (2) bekezdésében
foglaltak az irányadók.
12. §
(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve ellen az adósságrendezés
megindításának idõpontjában folyamatban lévõ, a pénzkövetelések behajtására
irányuló végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróság
megszünteti, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett
pénzösszegeket - a pénzügyi gondnok egyidejû értesítése mellett - a helyi
önkormányzatnak átadja. A helyi önkormányzat ingatlanán fennálló végrehajtási
jog az adósságrendezés megindításának idõpontjában megszûnik. A szükséges
földhivatali eljárást a polgármester kezdeményezi.
(2) Az adósságrendezés megindításának idõpontjában a helyi önkormányzat
ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló zálogjog, valamint szerzõdésen
alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási és vételi jog
megszûnik. A szükséges földhivatali eljárást a polgármester kezdeményezi. A
zálogjog megszûnése nem érinti a zálogjoggal biztosított követelés kielégítési
rangsorban [31. § (1) bek. b) pont] elfoglalt helyét.
(3) Az adósságrendezés megindításának idõpontja elõtt a helyi önkormányzattal
szemben indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróságok elõtt
folytatódnak.
(4) A követelés érvényesítése céljából az adósságrendezés megindításának
idõpontja elõtt indított eljárás a hitelezõt nem mentesíti a 10. § (2)
bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettség teljesítése alól.
13. §
(1) Az adósságrendezés megindításának idõpontjától a helyi önkormányzat
a) többlet vagyoni kötelezettség-vállalással járó döntést nem hozhat;
b) vállalkozást nem alapíthat;
c) vállalkozásban visszterhesen tulajdont nem szerezhet;
d) a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti,
kivéve a 31. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségeket,
valamint a közüzemi díjtartozásokat, továbbá a válságköltségvetésben és a
válságtervben megjelölt kötelezettségeket.
(2) A polgármester az adósságrendezés megindításának idõpontját követõ 30
napon belül a pénzügyi gondnoknak átadja:
a) a helyi önkormányzat önként vállalt és jogszabályban kötelezõen elõírt
feladatainak és hatáskörének helyi ellátási formáiról, valamint ezek pénzügyi
finanszírozásáról szóló jelentését;
b) a helyi önkormányzat vagyonáról az adósságrendezés megindításának
idõpontját megelõzõ nappal készített mérleget és éves beszámolót, amelyben -
megfelelõ indokolással alátámasztva - elkülönítve szerepel a törzsvagyon, a
jogszabályokban kötelezõen elõírt feladat- és hatáskör teljesítéséhez
szükséges vagyon, illetve a hitelezõk kielégítéséhez felhasználható vagyon;
c) a válságköltségvetési rendelet-tervezetet;
d) a folyamatban lévõ bírósági, más hatósági eljárásokról, végrehajtási
eljárásokról készített részletes összefoglalót;
e) a helyi önkormányzat vagyonára vonatkozó, az adósságrendezési eljárás kezdõ
idõpontját megelõzõ 1 éven belül és azóta kötött szerzõdéseket, illetve a
vagyont érintõ, bármely idõpontban tett kötelezettség-vállaló nyilatkozatokat;
f) a helyi önkormányzat részvételével mûködõ gazdasági társaságokról szóló
részletes tájékoztatást;
g) a helyi önkormányzat intézményeirõl, azok gazdasági helyzetérõl,
tartozásaikról, követeléseikrõl szóló részletes tájékoztatást;
h) azokat az egyéb iratokat, amelyek a pénzügyi gondnok feladatának
ellátásához szükségesek.
A pénzügyi gondnok feladatai, hatásköre
14. §
(1) A pénzügyi gondnok az adósságrendezés megindításának idõpontjától
kezdõdõen figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a
jogszabályokban kötelezõen elõírt feladatainak és hatáskörének ellátását. A
képviselõ-testületi ülésre készült költségvetést érintõ elõterjesztésekhez a
pénzügyi gondnok véleményét csatolni kell. Kötelezettség-vállalások és
kifizetések csak az õ ellenjegyzésével teljesíthetõk.
(2) A pénzügyi gondnok
a) áttekinti a helyi önkormányzat gazdálkodását és feltárja, hogy milyen okok
vezettek az adósságrendezési eljárás megindításához;
b) a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet;
c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselõ-testület és a bizottságok - a
helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos - nyilvános és zárt ülésén;
d) az adósságrendezéssel kapcsolatban elõterjesztést tehet, amelyet a
képviselõ-testület vagy a bizottság köteles soron kívül tárgyalni;
e) kezdeményezi a helyi önkormányzat esedékessé vált követeléseinek
behajtását;
f) a hitelezõket - kérésükre - tájékoztatja a helyi önkormányzat vagyonával,
továbbá az adósságrendezési eljárással kapcsolatban;
g) tájékoztatja a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjét arról, hogy
a képviselõ-testület az e törvényben meghatározott kötelezettségét nem
teljesíti;
h) az adósságrendezés megindításának idõpontjától számított 90 napon belül az
általános hatáskörû bíróság elõtt a helyi önkormányzat nevében keresettel
megtámadhatja a helyi önkormányzatnak és költségvetési szervének az
adósságrendezési eljárás kezdõ idõpontját megelõzõ 1 éven belül és azt
követõen megkötött szerzõdését, vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya a
helyi önkormányzat vagyonából történõ ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont
terhelõ ingyenes kötelezettség-vállalás, vagy harmadik személy javára
feltûnõen aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet. A
megtámadási határidõ számítására a Ptk. 236. § (3) bekezdésében foglalt
szabályok vonatkoznak.
(3) A pénzügyi gondnok jogszabálysértõ intézkedése vagy mulasztása ellen a
tudomásszerzéstõl számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett kifogással
élhet az eljáró bíróságnál. Az intézkedéstõl, vagy mulasztástól számított 30
nap elteltével kifogás nem terjeszthetõ elõ.
(4) A bíróság a kifogás alapján elrendelheti a kifogásolt intézkedés
felfüggesztését. Ha a kifogást megalapozottnak találja, a pénzügyi gondnok
intézkedését megsemmisíti, megváltoztatja, vagy a pénzügyi gondnokot megfelelõ
intézkedés megtételére kötelezi, ellenkezõ esetben a kifogást elutasítja.
15. §
(1) A pénzügyi gondnok a 10. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott
határidõben jelentkezõ hitelezõket nyilvántartásba veszi, követeléseiket
megvizsgálja, majd a bejelentkezésre nyitva álló határidõ lejártát követõ 15
napon belül tájékoztatja a hitelezõket arról, hogy követeléseiket, illetve
ezek biztosítékait elfogadja-e.
(2) Amennyiben a pénzügyi gondnok a hitelezõ bírósági (hatósági) határozattal
még el nem bírált követelését vitatja, azt a hitelezõ az általános hatáskörû
bíróság elõtt az elutasítás kézhezvételétõl számított 15 napon belül indított
eljárásban érvényesítheti. Errõl a pénzügyi gondnokot - a keresetlevél
(fizetési meghagyás) benyújtásával egyidejûleg - tájékoztatja. Folyamatban
levõ bírósági eljárás esetén az igény bejelentésével egyidejûleg a hitelezõnek
csatolnia kell az ezt igazoló okiratot is.
(3) A (2) bekezdésben írt határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a hitelezõ a
követelését a folyamatban lévõ adósságrendezési eljárásban nem érvényesítheti.
16. §
(1) Az adósságrendezés megindításának idõpontját követõ 8 napon belül
megalakul az adósságrendezési bizottság, amelynek tagjai a polgármester, a
jegyzõ, a pénzügyi bizottság elnöke (pénzügyi bizottság hiányában egy
önkormányzati képviselõ) és egy önkormányzati képviselõ, elnöke a pénzügyi
gondnok. Az adósságrendezési bizottság képviselõ tagját (tagjait) a képviselõ-
testület egyszerû szótöbbséggel választja meg. Ha a képviselõk egyike sem
vállalja a bizottsági tagságot, az adósságrendezési bizottság önkormányzati
képviselõ nélkül is létrejön.
(2) A bizottság akkor határozatképes, ha a pénzügyi gondnok és a tagok fele
jelen van. Döntését többségi szavazataránnyal hozza meg, szavazategyenlõség
esetén a pénzügyi gondnok szavazata dönt. A pénzügyi gondnok a bizottsági
döntés felülvizsgálatát kérheti a képviselõ-testülettõl.
(3) Az Ötv. 10. §-ában meghatározott - a képviselõ-testület kizárólagos
hatáskörébe tartozó - ügyek kivételével a helyi önkormányzat kötelezõen
ellátandó feladatainak és hatáskörének teljesítésével kapcsolatos valamennyi
gazdasági kérdésben az adósságrendezési bizottság dönt.
17. §
(1) Ha a képviselõ-testület az e törvényben foglalt kötelezettségei
teljesítése érdekében a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjének
felhívása ellenére 30 napon belül nem ül össze, feloszlatása kezdeményezhetõ.
(2) Amennyiben a képviselõ-testület mûködésképtelenné válik, továbbá ha a
feloszlatását kezdeményezték [Ötv. 93. § (2) bek.] a helyi önkormányzattal
szemben azonnal e törvény IV. fejezetében foglaltak szerint kell az
adósságrendezési eljárást lefolytatni.
18. §
(1) A jegyzõ, a fõjegyzõ (a továbbiakban együtt: jegyzõ) az adósságrendezés
megindításának idõpontját követõ 30 napon belül elkészíti a
válságköltségvetési rendelet-tervezetet.
(2) A válságköltségvetésben - a (3) bekezdésben foglalt feltételek
figyelembevételével - az e törvény mellékletében felsorolt alapvetõ lakossági
szolgáltatások és hatósági feladatok mûködési kiadásai szerepelnek.
(3) A helyi önkormányzat a válságköltségvetéssel nem finanszírozhat olyan
egészségügyi, szociális, oktatási intézményt, amelynek kihasználtsága az 50
%-ot nem éri el, valamint ahol a közszolgáltatás fajlagos kiadása az elõzõ évi
országos átlagot 30 %-kal meghaladja, kivéve ha a településen
intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel.
19. §
(1) A válságköltségvetési rendelet-tervezetet - a pénzügyi gondnoknak történõ
átadást követõ 8 napon belül - az adósságrendezési bizottság megtárgyalja.
Annak elfogadása után a polgármester a válságköltségvetési rendelet-tervezetet
megküldi a képviselõk részére és egyidejûleg 8 napon belüli idõpontra
képviselõ-testületi ülést hív össze.
(2) Ha a képviselõ-testület a válságköltségvetést elfogadja, a hitelezõkkel
történõ egyezség megkötéséig, illetve a vagyon bíróság által történõ
felosztásáig a helyi önkormányzat e költségvetés alapján gazdálkodik. Ha az
adósságrendezési eljárás a válságköltségvetés szerinti költségvetési évben nem
fejezõdik be, a következõ költségvetési évre új válságköltségvetést kell
készíteni.
(3) Az adósságrendezés megindítása idõpontjától kezdõdõen a
válságköltségvetési rendelet elfogadásáig - a 13. § (1) bekezdésében írt
rendelkezése betartása mellett - a helyi önkormányzat korábbi rendeleteinek
megfelelõen kell a feladatokat ellátni. A hatósági feladatok, valamint az
alapvetõ lakossági szolgáltatások folyamatos ellátásával összefüggõen ebben az
idõtartamban keletkezett, ki nem egyenlített tartozásokat a
válságköltségvetésben kiadásként kell figyelembe venni.
(4) Ha a képviselõ-testület a válságköltségvetési rendeletet az
adósságrendezés megindításának idõpontját követõ 60 napon belül nem fogadja
el, a pénzügyi gondnok köteles ezt a tényt a bíróságnak bejelenteni, amely az
adósságrendezési eljárás az e törvény IV. fejezetében foglaltak szerinti
folytatását rendeli el.
III. fejezet
Egyezségi tárgyalás
20. §
(1) Ha a képviselõ-testület a válságköltségvetési rendeletet elfogadta, az
adósságrendezési bizottság reorganizációs programot, valamint egyezségi
javaslatot készít.
(2) A reorganizációs program a helyi önkormányzat gazdasági helyzetének
részletes leírása mellett tartalmazza az adósságrendezésbe vonható vagyon
hasznosítására, illetve az adósságrendezéssel kapcsolatos egyéb tervezett
intézkedésekre (pl. hitelfelvétel) vonatkozó javaslatot annak megjelölésével,
hogy ilyen módon a helyi önkormányzat milyen bevételekhez juthat.
(3) Az egyezségi javaslatban a pénzügyi gondnok a hitelezõi követelések
összege, a követelések eredeti lejárata, vagy más rendezõ elv alapján a helyi
önkormányzat bejelentkezett hitelezõit csoportokba sorolja, és a különbözõ
csoportok tekintetében - megfelelõ indokolás mellett - eltérõ egyezségi
javaslatot terjeszthet elõ.
(4) A vitatott igénnyel rendelkezõ hitelezõt - amennyiben a követelés
érvényesítése iránti bírósági eljárás folyamatban van - a pénzügyi gondnok az
egyezségi javaslat elkészítésekor a hitelezõ által bejelentett követelés
szerint veszi figyelembe.
21. §
A reorganizációs program és egyezségi javaslat elkészítését követõen a
pénzügyi gondnok azokat - a polgármester által 8 napon belüli idõpontra
összehívott - képviselõ-testületi ülés elé terjeszti elfogadásra. A képviselõ-
testület döntését zárt ülésen, minõsített többséggel, név szerinti szavazással
hozza meg. Ha a képviselõ-testület a reorganizációs programot és az egyezségi
javaslatot nem fogadja el, az adósságrendezési bizottság átdolgozza azokat.
22. §
(1) Amennyiben a reorganizációs programot és egyezségi javaslatot az
adósságrendezési bizottság nem készíti el, vagy azt az adósságrendezés
megindításának idõpontjától számított 150 napon belül a képviselõ-testület nem
fogadja el, a pénzügyi gondnok errõl a bejelentkezett hitelezõket értesíti.
(2) A hitelezõk a pénzügyi gondnok értesítését követõ 30 napon belül a helyi
önkormányzat tartozásainak rendezésére vonatkozóan hitelezõi egyezségi tervet
(terveket) készíthetnek. Errõl a szándékukról az értesítést követõ 8 napon
belül a pénzügyi gondnokot tájékoztatniuk kell.
(3) A pénzügyi gondnok - a hitelezõk kérésére - az egyezségi terv
kidolgozásához szükséges valamennyi adatot, információt megadja.
(4) Az elkészült tervet a hitelezõk átadják a pénzügyi gondnoknak, aki azt -
az adósságrendezési bizottság véleményével ellátva - a 21.§ szerinti
eljárással a képviselõ-testület elé terjeszti. Ha a képviselõ-testület a
tervet elfogadja, a továbbiakban ezt kell egyezségi javaslatnak tekinteni.
(5) Ha a hitelezõk a pénzügyi gondnokot - az (1) bekezdésben megjelölt
határidõben - nem tájékoztatják az egyezségi tervkészítési szándékukról, a
pénzügyi gondnok bejelenti a bíróságnak, hogy egyezségi javaslat nem készül.
23. §
(1) A képviselõ-testület által elfogadott reorganizációs programot és az
egyezségi javaslatot a pénzügyi gondnok valamennyi bejelentkezett hitelezõ
részére megküldi, egyidejûleg meghívja õket az egyezségi tárgyalásra. A
meghívót és mellékleteit legalább 8 nappal a tárgyalást megelõzõen a
hitelezõkhöz eljuttatja. A hitelezõk számától függõen a hitelezõkkel
csoportonként is lehet egyezségi tárgyalást tartani.
(2) Az egyezségi tárgyalásról jegyzõkönyvet kell készíteni. Az egyezségi
tárgyaláson a hitelezõk személyesen vagy képviselõjük útján vehetnek részt. A
képviselõknek e minõségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is -
igazolniuk kell. Az egyezséghez való hozzájárulást a távollevõ hitelezõk
írásban is megadhatják. Ha a jegyzõkönyv az egyezséget is tartalmazza, a
jegyzõkönyvet a két hitelesítõn kívül a 25. § (1) bekezdésében felsoroltak is
aláírják.
(3) Egyezség akkor köthetõ, ha ahhoz az adósságrendezés megindításának
idõpontjában fennálló és bejelentett - az egyezségi javaslat szerint
csoportosított - követelések jogosultjainak több mint a fele hozzájárul,
feltéve, ha ezeknek a hitelezõknek az összes követelése eléri az összes
bejelentett és nem vitatott hitelezõi követelés kétharmadát.
(4) A (3) bekezdés szerint megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre
jogosult hitelezõkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá vagy
szabályszerû értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt.
Az egyezség e hitelezõkre vonatkozóan sem állapíthat meg más feltételeket,
mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezõkre megállapított. Ha a
helyi önkormányzat a hitelezõket már az egyezségi javaslatában
csoportosította, a megkötött egyezségben a csoporton belüli feltételek nem
lehetnek eltérõek.
(5) Az egyezségkötés idõpontjában vitatott követeléssel rendelkezõ
hitelezõknek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelõ összeget
elkülönítve kell kezelni. A hitelezõ az egyezségkötésben nem vehet részt,
követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehetõ követelések (3)
bekezdés szerinti számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelés
elbírálásától függõen a kényszeregyezség rá is kihat.
(6) A vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõ részére az (5) bekezdés
szerint jutó vagyonhányad járulékait - a jogvita jogerõs befejezéséig - a
vagyonhányaddal együtt külön kell kezelni és végül azzal kiadni, ha a
követelés fennállását jogerõs bírósági határozat megállapította. A
vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból
kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelezõ részére elszámolást kell átadni a
vagyonnal kapcsolatos bevételekrõl és kiadásokról. Ha utóbb kiderül, hogy a
hitelezõ követelése nem volt jogos, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a többi
hitelezõ között kell szétosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük
erejéig. E szétosztásért a mindenkori jegyzõ a felelõs.
24. §
Az egyezséget írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) a hitelezõk által elfogadott egyezségi javaslatot, a végrehajtás és
ellenõrzés módját;
b) a hitelezõk kielégítésének módját;
c) a teljesítési határidõk esetleges módosítását, a hitelezõk követeléseinek
elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit a helyi önkormányzat és a
hitelezõk a helyi önkormányzat fizetõképességének helyreállítása vagy
megõrzése érdekében szükségesnek tartanak;
d) a helyi önkormányzatnak és az egyezséget elfogadó hitelezõknek az egyezség
megkötésére vonatkozó egybehangzó akaratnyilvánítását.
25. §
(1) Az egyezséget a polgármester, a jegyzõ, valamint a hitelezõk, illetve
törvényes képviselõik vagy meghatalmazottaik írják alá és azt a pénzügyi
gondnok ellenjegyzi.
(2) Az egyezséget tartalmazó okiratot a pénzügyi gondnok 3 napon belül
benyújtja a bírósághoz, amelyhez csatolja:
a) az egyezségi javaslatot,
b) a reorganizációs programot,
c) az egyezségi eljárás során keletkezett jegyzõkönyveket, valamint
d) a kimutatást, amelybõl megállapítható, hogy a 23. § (3) bekezdésében
foglalt feltételeknek az egyezség megfelel,
e) a vitatott hitelezõi igényekre vonatkozó kimutatást és a szükséges iratokat
arra vonatkozóan, hogy ezek kielégítése a 23. § (5)-(6) bekezdés szerinti
módon biztosítva van.
(3) Ha az egyezség megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek, a
bíróság az adósságrendezési eljárást befejezi és elrendeli e végzésnek a
Cégközlönyben való közzétételét. Ellenkezõ esetben elrendeli az eljárás
folytatását a IV. fejezet 29.§-ában foglaltak szerint. Az eljárást befejezõ
végzés ellen fellebbezésnek a 23. § (2) bekezdésben és a 25. § (1)
bekezdésében foglalt feltételek megsértése esetén van helye.
(4) Az adósságrendezési eljárás befejezésével egyidejûleg a bíróság külön
végzésben a pénzügyi gondnokot felmenti és - a 33. §-ban foglaltak szerint -
megállapítja a díját.
(5) Amennyiben az adósságrendezés megindításának idõpontjától számított 180
napon belül nem jön létre egyezség, úgy ezt a pénzügyi gondnok 3 napon belül
bejelenti a bírósághoz.
26. §
A helyi önkormányzat és a hitelezõk megállapodhatnak abban, hogy az egyezség
végrehajtásának felügyeletével a pénzügyi gondnokot bízzák meg. Ebben az
esetben a pénzügyi gondnoknak az eljárást befejezõ végzést követõen felmerülõ
feladatait, hatáskörét is meg kell határozni, valamint meg kell állapodni a
felügyelet idejére a pénzügyi gondnok díjazásáról.
27. §
Ha a helyi önkormányzat az egyezségben vállalt kötelezettségének nem tesz
eleget, a hitelezõ újabb adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, amelyben az
eredeti követelése még ki nem elégített hányadának megfizetését követelheti.
28. §
A bíróság a pénzügyi gondnok és a képviselõ-testület vagy a hitelezõk
követelés szerint számított többségének - a határidõ lejárta elõtt benyújtott
- indokolt kérelmére a 22. § (1)-(2) bekezdéseiben, valamint a 25. § (5)
bekezdésében foglalt határidõket további 30 nappal meghosszabbíthatja. E
végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
IV. fejezet
A vagyon bírósági felosztása
29. §
(1) A 17. § (1) bekezdésében, a 19. § (4) bekezdésében, a 22. § (5)
bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, valamint a 25. § (5) bekezdésében
meghatározott esetben a bíróság rendelkezik az adósságrendezési eljárásnak a
vagyon bírósági felosztásának szabályai szerinti folytatásáról. E végzés ellen
fellebbezésnek nincs helye.
(2) A vagyon bíróság által történõ felosztásáig a helyi önkormányzat
kötelezettségeit a válságköltségvetési rendelet alapján kell teljesíteni. Ha
nincs válságköltségvetési rendelet, a pénzügyi gondnok az (1) bekezdésben
meghatározott végzés kézhezvételét követõ 8 napon belül - az adósságrendezési
bizottság véleményének meghallgatása után - mûködési válságtervet dolgoz ki a
18. § (2)-(3) bekezdésében foglalt elvek szerint, és ezt a bírósághoz és a
képviselõ-testülethez tájékoztatásul megküldi. Az adósságrendezési eljárás
befejezéséig a helyi önkormányzat a válságterv alapján mûködik.
(3) A pénzügyi gondnok
a) meghatározza a helyi önkormányzat jogszabályokban kötelezõen elõírt
feladatainak és hatáskörének helyi ellátási formáit;
b) megállapítja, hogy az a) pontban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez a
helyi önkormányzat mely vagyontárgyai, illetve milyen központi költségvetéstõl
kapott támogatások szükségesek;
c) meghatározza az adósságrendezésbe vonható vagyon körét [2. § e) pont].
(4) A pénzügyi gondnok a (3) bekezdésben foglaltakra vonatkozó - megfelelõ
indokolással ellátott - jelentését az (1) bekezdésben megjelölt végzés
kézbesítését követõ 30 napon belül benyújtja a bírósághoz, valamint megküldi a
helyi önkormányzatnak és valamennyi bejelentkezett hitelezõnek.
(5) A pénzügyi gondnok jelentésére a helyi önkormányzat, valamint a hitelezõk
a bíróság elõtt a jelentés kézhezvételét követõ 15 napon belül észrevételt
tehetnek. A bíróság a beérkezett észrevételeket megküldi a pénzügyi gondnoknak
azzal a felhívással, hogy arról 8 napon belül nyilatkozzon. Egyidejûleg soron
kívül személyes meghallgatást tûz ki, amelyre a pénzügyi gondnokot, az
észrevételt elõterjesztõt és, ha az nem a helyi önkormányzat, akkor a helyi
önkormányzatot is megidézi. A pénzügyi gondnok a beérkezett észrevételek
alapján jelentését módosíthatja.
(6) A bíróság a pénzügyi gondnok jelentése, az észrevételt elõterjesztõ,
illetve a helyi önkormányzat által elõadottak alapján végzésével a pénzügyi
gondnok jelentését jóváhagyja vagy a pénzügyi gondnokot új jelentés
készítésére kötelezi.
(7) A (6) bekezdésben megjelölt végzés ellen a helyi önkormányzat, illetve az
észrevételt elõterjesztõ hitelezõ fellebbezhet. A fellebbezést
észrevételezésre csak a pénzügyi gondnoknak, illetve azoknak kell megküldeni,
akiknek fellebbezési joguk van.
30. §
(1) A pénzügyi gondnok a 29. § (6) bekezdésében meghatározott jóváhagyó végzés
jogerõre emelkedését követõ
a) 30 napon belül a 10. § (2) bekezdés e) pontja szerint bejelentkezett
hitelezõk követelését a 31. §-ban meghatározott kielégítési sorrend alapján
besorolja és errõl a hitelezõket értesíti;
b) 60 napon belül köteles megkísérelni a helyi önkormányzat adósságrendezésbe
vonható vagyonának nyilvános értékesítését a forgalomban elérhetõ legmagasabb
áron. A vagyon értékesítése során a hitelezõket elõvásárlási jog illeti meg. A
60 napos határidõ a 28. § szerinti módon egy alkalommal meghosszabbítható. A
pénzügyi gondnok a határidõ lejártát követõ 30 napon belül az
adósságrendezésbe vonható vagyon hitelezõk részére történõ felosztására tesz
javaslatot. A hitelezõi igények kielégítése történhet pénzzel, illetve az
értékesítetlen vagyontárgyak hitelezõk részére történõ átadásával is. Ez
utóbbi esetben meg kell állapítani - a kielégítési sorrend és a hitelezõi
követelések arányának megfelelõen -, hogy a hitelezõk a helyi önkormányzat
vagyonából milyen arányban részesednek.
(2) Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezõk közötti felosztásával
történõ vagyonszerzés illeték- és általános forgalmiadó-mentes.
(3) A mûemlékek és a védett természeti területek elidegenítésére, kezelõi vagy
használati joga átadására az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak
önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény
rendelkezései vonatkoznak.
(4) A vagyonfelosztási javaslat benyújtásakor még vitatott hitelezõi igénnyel
rendelkezõ hitelezõk igényét úgy kell figyelembe venni, mintha a pénzügyi
gondnok a hitelezõk által követelt teljes összeget elfogadta volna, és az
ennek megfelelõen számított, a vagyonfelosztás során a vitatott követeléssel
rendelkezõ hitelezõnek jutó vagyonhányadot a jogvita jogerõs lezárásáig
elkülönítve kell kezelni. Ha jogerõs bírósági határozat megállapítja, hogy a
hitelezõ követelése nem volt jogos, a külön kezelt vagyonhányadot a többi
hitelezõ között - a 31.§-ban meghatározott sorrend figyelembe vételével,
követeléseik arányában, teljes kielégítésük erejéig - kell szétosztani. E
szétosztásért a mindenkori jegyzõ a felelõs.
(5) A vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõ részére a (4) bekezdés szerint
jutó vagyonhányad járulékát - a jogvita jogerõs befejezéséig - a
vagyonhányaddal együtt kell kezelni és végül azzal kiadni, ha a követelés
fennállását jogerõs bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad
kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni.
A vagyon kiadásakor a hitelezõ részére elszámolást kell átadni a vagyonnal
kapcsolatos bevételekrõl és kiadásokról.
31. §
(1) Az adósságrendezésbe vonható vagyont a következõ sorrendben kell a
hitelezõk között felosztani (kielégítési rangsor):
a) rendszeres személyi jellegû juttatások, ideértve a közszolgálati, továbbá
közalkalmazotti jogviszony megszûnésekor járó végkielégítést is;
b) zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék)
értékének erejéig, feltéve, hogy a biztosítékot az adósságrendezési eljárás
kezdõ idõpontja elõtt legalább 6 hónappal kikötötték. Ez a korlátozás nem
vonatkozik a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött egyezséggel
kapcsolatban nyújtott hitel biztosítékára. Ha a zálogtárgyat több zálogjog
terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 251. § (3) bekezdése az
irányadó;
c) az államot illetõ, a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött
egyezséghez nyújtott visszterhes kamattámogatásból eredõ követelések, a
visszafizetendõ cél- és címzett támogatás, továbbá a költségvetési támogatás
összege;
d) a társadalombiztosítási tartozások, az adók és adók módjára behajtható
köztartozások;
e) egyéb követelések;
f) a 11. § (2) bekezdésben meghatározott kamatkövetelések, továbbá a d) pontba
sorolt tartozások után az adósságrendezés idõtartama alatt felszámított
késedelmi pótlékok, járulékok és bírságok.
(2) A kielégítési rangsorban elõbb álló hitelezõi csoport követelésének teljes
kiegyenlítését követõen kerülhet sor a következõ pontba sorolt hitelezõk
igényének kielégítésére.
(3) Az (1) bekezdés azonos pontjába sorolt hitelezõk között a kielégítésükre
rendelkezésre álló összeget követelésük arányában kell elosztani, azonban az
(1) bekezdés d) pontjában elõször a társadalombiztosítási tartozásokat kell
teljes egészében kiegyenlíteni, majd ezt követõen a többi hitelezõt
követelésük arányában.
32. §
(1) A pénzügyi gondnok a 30. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
vagyonfelosztási javaslatot benyújtja a bíróságnak, továbbá megküldi
valamennyi hitelezõnek és a polgármesternek, aki ezt a képviselõ-testület
elõtt ismerteti.
(2) A helyi önkormányzat és a hitelezõk a vagyonfelosztási javaslat ellen a
kézhezvételtõl számított 15 napon belül kifogással élhetnek, illetve a
hitelezõk ennek ismeretében követelésükrõl lemondhatnak.
(3) A bíróság a kifogást elõterjesztõ, továbbá a pénzügyi gondnok és a
polgármester meghallgatása után dönt a vagyonfelosztási javaslatról.
(4) Ha a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyja, kötelezi a pénzügyi
gondnokot a vagyonfelosztás végrehajtására.
(5) A vagyonfelosztás megtörténtét a pénzügyi gondnok haladéktalanul köteles
bejelenteni a bíróságnak. A bejelentést követõen a bíróság az adósságrendezési
eljárást végzéssel befejezi, a pénzügyi gondnokot felmenti és megállapítja
díját.
(6) Az adósságrendezési eljárás befejezését a bíróság a Cégközlönyben közzé
teszi.
V. fejezet
Egyéb rendelkezések
33. §
(1) A pénzügyi gondnok díját a bíróság állapítja meg. Összege - az eset összes
körülményeitõl függõen - legalább 300 ezer Ft, legfeljebb 2 millió Ft.
(2) A pénzügyi gondnok díjának fedezete a központi költségvetésben a
mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása. A
belügyminiszter a bíróság jogerõs végzése alapján a díjösszeg kiutalásáról a
TÁKISZ-on keresztül intézkedik.
(3) A pénzügyi gondnok igazolt költségeit és az általa igénybe vett szakértõk
díját a helyi önkormányzat az esedékességkor fizeti ki. A pénzügyi gondnoknak
errõl az egyezség, illetve a vagyonfelosztási javaslat benyújtásával
egyidejûleg a bíróság részére tételes elszámolást nyújt be, megindokolva az
igénybe vett szakértõi segítség szükségességét.
34. §
(1) Ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzintézeti
hitellel teremtette meg, a központi költségvetés az esedékes kamattörlesztés
azon részére, amelyet az esedékesség idõpontjában a helyi önkormányzat saját
forrásból kifizetni nem tud, kamatmentes visszatérítendõ támogatást nyújt,
legfeljebb a jegybanki alapkamat + 1%-os mértékéig. Erre az esetre a helyi
önkormányzat kötelezettségét korlátozó törvényi rendelkezés [Ötv. 88. § (2)
bek.] nem vonatkozik.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott esetben a visszatérítendõ
kamattámogatás igénybevételét a belügyminiszternél kezdeményezi. A kérelemhez
mellékelni kell a helyi önkormányzat és hitelezõi között létrejött egyezséget
tartalmazó okiratot, a reorganizációs javaslatot, a bíróság eljárást befejezõ
végzését, továbbá a helyi önkormányzat forrásaira és fizetõképességére
vonatkozó nyilatkozatát és az ezt bizonyító iratokat, valamint a
hitelnyújtásra vonatkozó pénzintézeti iratokat.
(3) A helyi önkormányzat a pénzintézet által nyújtott hitel teljes
visszafizetését követõen köteles az állam részére - a belügyminiszterrel
történt megállapodás alapján - az igénybe vett kamattámogatást
visszatéríteni.
VI. fejezet
Záró rendelkezések
35. §
(1) E törvény a kihirdetését követõ 60. napon lép hatályba.
(2) Az a helyi önkormányzat, amely a Magyar Köztársaság 1996. évi
költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény 30. § (3) bekezdése alapján
kapja a normatív állami hozzájárulást és a személyi jövedelemadót - a
belügyminiszter egyidejû értesítése mellett - köteles e törvény hatályba
lépésétõl számított 8 napon belül adósságrendezési eljárást kezdeményezni.
Ebben az esetben a költségvetési törvény 30. § (3) bekezdése szerinti
finanszírozás az adósságrendezés megindításáig megilleti a helyi
önkormányzatot.
36. §
Az adósságrendezési eljárás alatt a helyi önkormányzat mûködésére az Ötv.
rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
37. §
(1) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
(a továbbiakban: Nek. tv.) 59.§-ának (3) bekezdése a következõ rendelkezéssel
egészül ki:
"Az átadáskor írásban kell rögzíteni:
(a) az átadandó vagyontárgyak pontos leírását, értékét;
(b) az átadott vagyontárgyakkal elérni kívánt kisebbségi célokat;
(c) azt, hogy a feladatok teljesítése során felmerült és a helyi kisebbségi
önkormányzat vagyonából ki nem fizetett tartozásokért vállalja-e, és milyen
arányban a felelõsséget a települési önkormányzat abban az esetben, ha a helyi
kisebbségi önkormányzat átvállalja a települési önkormányzat jogszabályban
kötelezõen elõírt feladatainak egy részét az átadott vagyontárgyakkal együtt."
(2) A Nek. tv. 60.§-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A helyi kisebbségi önkormányzatok tartozásaiért a települési
önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan ezt
a közöttük létrejött megegyezésben kifejezetten vállalta."
38. §
Az illetékekrõl szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 57. §-ának
(1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
"l) A helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása."
39. §
(1) A pénzintézetekrõl és a pénzintézeti tevékenységrõl szóló többször
módosított 1991. évi LXIX. törvény 46/A.§-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának
kötelezettsége nem áll fenn.]
"f) a csõd-, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró vagyonfelügyelõvel,
felszámolóval, továbbá a helyi önkormányzat adósságrendezési ügyében eljáró
pénzügyi gondnokkal; "
40. §
Az Ötv. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A helyi önkormányzat adósságrendezési eljárásáról külön törvény
rendelkezik."
I n d o k o l á s
a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról
szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Az elsõ önkormányzati választási ciklus lezárását követõ, illetve az új ciklus
indulását kísérõ gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos
esetekben - kellõen át nem gondolt gazdálkodás következtében - a helyi
önkormányzatok olyan feladatok ellátását és finanszírozását vállalták, illetve
vállalják, amelyek forrásai nem állnak rendelkezésükre, így az a
fizetõképességük romlását, gazdálkodásuk ellehetetlenülését vonja maga után.
Az ellehetetlenülés, illetve a fizetésképtelenség kialakulásának okai
többfélék lehetnek, így többek között a megalapozatlan hitelfelvétel, a
beruházási program költségtervétõl való jelentõs eltérés, a piaci partnerek
fizetésképtelensége, továbbá a veszteséges vállalkozási tevékenység.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) a gazdálkodás
területén igen tág lehetõséget biztosít a helyi önkormányzatoknak azzal, hogy
lehetõvé teszi számukra a szabad vállalkozást, a hitelfelvételt, a
kötvénykibocsátást, a kezességvállalást. Ugyanakkor az Ötv. emel bizonyos
korlátokat a gazdálkodásuk elé. Megszabja, hogy hitel és kötvény fedezete nem
lehet állami hozzájárulás és önkormányzati törzsvagyon. Rendelkezik továbbá
arról, hogy a helyi önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban lehet
tulajdonos, amelyben felelõssége korlátozott, és hogy vállalkozásával a
kötelezõ feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.
Mindezek mellett a helyi önkormányzat a piacnak lényegében ugyanolyan
szereplõje, mint más jogi vagy természetes személy. Azonban a helyi
önkormányzatok sajátosságai miatt a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról
és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény hatálya nem terjed ki rájuk.
A helyi önkormányzatok legfontosabb sajátossága, hogy közjogi jogalanyok,
törvényben meghatározott közfeladatok ellátását végzik és a feladataik
végrehajtásához közhatalmi eszközökkel ruházták fel õket. Piaci fellépésük
célja a közfeladatok ellátásához szükséges források bõvítése. Említést érdemel
továbbá az is, hogy a központi költségvetésbõl rendszeres bevételhez jutnak.
Mindezekbõl az következik, hogy jogutód nélkül nem számolhatók fel.
A tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a likviditási problémákkal küzdõ
helyi önkormányzatok nem képesek önerõbõl úrrá lenni a helyzeten. Ugyanakkor a
településen lakó állampolgárok jogos igénye, hogy az önkormányzat minden
körülmények között ellássa legalább az alapvetõ, jogszabályban elõírt
feladatát és hatáskörét.
Részletes indokolás
I. fejezet
Általános rendelkezések
Az 1. §-hoz
A Javaslat célja, hogy - szem elõtt tartva az önkormányzatok specifikumait -
szabályozza a fizetõképességük helyreállítására irányuló adósságrendezési
eljárást. A szabályozás - remélhetõleg - az önkormányzatot átgondoltabb
gazdálkodásra, a hitelezõket pedig óvatosabb piaci magatartásra készteti.
A 2. §-hoz
A törvény alkalmazásában a helyi önkormányzaton a község, a város, a fõváros
és kerületei, valamint a megye önkormányzata értendõ. De jure valamennyi
önkormányzat, így a fõvárosi és a megyei ellen is indulhat adósságrendezési
eljárás, de facto a kisebb önkormányzatok esetében valószínûbb a
fizetõképesség ilyeténképpeni helyreállítása.
Az adósságrendezés fogalmának meghatározására azért van szükség, hogy világos
legyen mindenki számára, hogy az adósságrendezési eljárás és az
adósságrendezés két külön fogalmat takar. Adósságrendezési eljáráson az az
eljárási rend értendõ, amely a megindításra irányuló kérelem bírósághoz
érkezésével kezdõdik, és az eljárás jogerõs befejezéséig tart. Adósságrendezés
pedig az adósságrendezési eljárásnak az a része, amely a bíróság
adósságrendezés megindításáról rendelkezõ végzésének a Cégközlönyben való
közzétételével kezdõdik, majd folytatódik az egyezségi szakasszal. Amennyiben
a felek egyezséget kötnek, az adósságrendezés befejezõdik, ellenkezõ esetben a
vagyon bíróság általi felosztására kerül sor.
Az adósságrendezési eljárás szempontjából nagyon fontos a hitelezõ fogalmának
pontos meghatározása, azaz, hogy ki állhat szemben az eljárás egyes
szakaszaiban a helyi önkormányzattal, ki jogosult elõterjeszteni igényét. Nem
szabad figyelmen kívül hagyni a fogalom meghatározásánál azt a körülményt sem,
hogy nem kizárólag a helyi önkormányzat, mint szerzõdõ fél nem teljesítése
esetén indítható eljárás, hanem az általa alapított költségvetési szerv
esetében is. Nem vonatkozik ez az általa alapított gazdasági társaságra, mert
az saját maga felel tartozásaiért, a helyi önkormányzat csak mint alapító
szerez ott jogokat és kötelezettségeket.
Az önkormányzati vagyon és az adósságrendezésbe vonható vagyon fogalmának
tisztázása szintén mellõzhetetlen, hiszen csak ily módon egyértelmûsíthetõ a
közöttük meglévõ különbözõség.
A helyi önkormányzat vagyonát nem lehet teljes egészében a hitelezõk
kielégítésére fordítani, mert vannak jogszabályban kötelezõen elõírt hatósági
feladatok és alapvetõ lakossági szolgáltatások, amelyek ellátása a helyi
önkormányzatok számára kötelezõ, azzal nem hagyhatnak fel. Ennélfogva az ehhez
szükséges vagyont nem lehet átadni a hitelezõknek. Nem vonható be az
adósságrendezésbe ezen felül az a vagyon sem, amelyet törvény forgalomképtelen
törzsvagyonnak minõsít (pl.: az utak, parkok, terek stb.). E két vagyonrészen
felüli önkormányzati vagyon azonban a hitelezõk kielégítését szolgálja.
A 3. §-hoz
Az adósságrendezési eljárások speciális jellege, továbbá magas színvonalú,
egységes intézése azt teszi indokolttá, hogy - megegyezõen a gazdálkodó
szervezetek csõd- és felszámolási eljárásaival - a megyei, fõvárosi bíróság
hatáskörébe tartozzanak. Az eljárásban, annak gyorsítása céljából - a polgári
peres eljárás egyébként háttérszabályként alkalmazandó rendelkezései közül -
sem felfüggesztésnek, sem félbeszakadásnak nincs helye. Az eljárás
szünetelésére is csak addig az ideig van mód, amíg a bíróság végzésének
közzétételével az adósságrendezés nem kezdõdik el. Ezt követõen kizárt a
szünetelés, mind az egyezségi szakaszban, mind a bíróság általi
vagyonfelosztási szakaszban.
A Javaslat szerint felülvizsgálati kérelemmel nem lehet újrakezdeni az
adósságrendezési eljárást, még akkor sem, ha jogszabálysértés történt.
Ugyanis a jogszabálysértés megállapításánál és kiküszöbölésénél elõbbre való
érdek, hogy a helyi önkormányzat a megkötött egyezség alapján - még annak
esetleges sérelme esetén is - tovább mûködjön, illetve, ha a vagyon hitelezõk
közötti szétosztására került sor, azt a késõbbiekben ne bolygassa senki. A
településen lakó állampolgárok elemi érdeke az, hogy a helyi önkormányzat
záros határidõn belül visszanyerje normális mûködési állapotát, helyreállítsa
fizetõképességét. A felülvizsgálati eljárás kizárása ezt kívánja elõsegíteni.
II. fejezet
Az adósságrendezési eljárás megindítása
A 4. §-hoz
Mind a helyi önkormányzat, mind annak hitelezõje kezdeményezheti az eljárás
megindítását. Ezzel a megoldással a Javaslat nem követi a gazdálkodó
szervezeteknél kialakított csõd- és felszámolási eljárás szigorú
szétválasztási rendjét. Abból indul ki, hogy majd az eljárás során kiderül,
hogy van-e lehetõség egyezségkötésre (a hatályos csõdeljárási szabályokhoz
hasonlóan), vagy a vagyon bírósági felosztására kerül majd sor az érvényben
lévõ felszámolási eljáráshoz közelítõen.
Az eljárás kezdeményezhetõségének esetei erõteljesen hasonlítanak a gazdálkodó
szervezetek felszámolási eljárásában kialakított fizetésképtelenségi okokhoz.
Történik ez azért, mert a helyi önkormányzat, illetve annak költségvetési
szerve azzal, hogy kilépett a gazdasági szférába, magára nézve kötelezõnek
ismerte el a piaci szabályokat, így azt, hogy az esedékes tartozást 60 napon
belül ki kell egyenlíteni, az egyezségben foglaltaknak eleget kell tenni stb.
Az 5. §-hoz
A bírósági eljárás kezdeményezése elõtt a polgármester köteles még egy utolsó
kísérletet tenni a helyi önkormányzat fizetési gondjainak eljáráson kívüli
megoldására. Ennek érdekében tájékoztatnia kell a pénzügyi bizottságot és a
képviselõ-testületet a fennálló helyzetrõl.
Természetesen a polgármesternek jogában áll, hogy e helyzet bekövetkezése
elõtt megtegye a szükséges lépéseket - az Ötv. szabályait szem elõtt tartva -
az adósságrendezési eljárás elkerülése érdekében.
A képviselõ-testületet - az Ötv. értelmében - a polgármester képviseli, és a
gazdálkodási szabályszerûségért is õ a felelõs. Ebbõl a megfontolásból
született az a jogi konstrukció, amely - a képviselõ-testület döntésétõl
függetlenül, esetleg annak ellenére is - kötelezi a polgármestert az
adósságrendezési eljárás megindítására a megjelölt idõtartam "eredménytelen"
eltelte után.
A helyi önkormányzat nevében csak a polgármester adhatja be a bírósági eljárás
megindítására irányuló kérelmet, akadályoztatása esetében pedig az, aki az
Ötv. szerint helyetteseként járhat el.
Miután az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat mûködési területén élõ
emberek sorsát közelrõl érinti, szükséges e tényrõl õket a helyben szokásos
módon tájékoztatni.
A Javaslat a polgármesternek számos kötelezettséget ír elõ. Ezek a
kötelezettségek - többségük - az eljárás elõbbrevitelét, eredményes
lefolytatását szolgálják. Ezért fontos érdek fûzõdik ahhoz, hogy a
polgármester feladatainak törvényi határidõben, pontosan eleget tegyen. Ezt
nyomatékosítva, a Javaslat lehetõvé teszi, hogy amennyiben kötelezettséget
szeg, a bíróság - az eset összes körülményét mérlegelve - jelentõs összegû
bírság megfizetésére kötelezheti õt.
A 6. §-hoz
Az eljárás hitelezõ általi kezdeményezése esetén a kérelem indokolásából és a
becsatolt iratokból egyértelmûen megállapíthatónak kell lennie az
adósságrendezési eljárás megindításához szükséges valamennyi adatnak. Fontos
garanciális szabály, hogy a bíróság a kérelem egy példányának megküldésével a
helyi önkormányzatot haladéktalanul értesíti, mert csak így van módja a
polgármesternek nyilatkozni arról, hogy a helyi önkormányzat a kérelemben
foglaltakat elismeri-e. Ha az a kérelemben foglaltakat bármely vonatkozásban
vitatja, úgy álláspontja részletes indokolása mellett egyidejûleg köteles az
állítás bizonyítására alkalmas iratokat becsatolni. Ha ez nem lehetséges, a
törvényi vélelem alapján úgy kell értelmezni, hogy a kifizetetlen tartozás
fennáll. Természetesen ezen törvényi vélelem megdönthetõ, csak a bizonyítási
teher fordul át, a vélelem bekövetkezése után az önkormányzatnak kell
bizonyítani, hogy a tartozás nem áll fenn.
A 7. §-hoz
A Javaslat nem tartalmaz kogens szabályt arra vonatkozóan, hogy a helyi
önkormányzat és költségvetési szerve hitelezõjének kötelessége lenne az
adósságrendezési eljárásba bejelentkezni, errõl õ szabadon dönt.
Azok a hitelezõk azonban, akik lejárt vagy le nem járt követelésükkel az
adósságrendezési eljárásban a megjelölt határidõben nem jelentkeznek be,
követeléseiket csak az eljárás jogerõs befejezését követõ két év eltelte
után érvényesíthetik. Kérdéses azonban, hogy addigra képzõdik-e olyan vagyon,
amelyre a jogérvényesítés eredménnyel járhat. Mivel ennek kevés az esélye, a
hitelezõk egyértelmûen abban érdekeltek, hogy követelésüket az
adósságrendezési eljárásban érvényesítsék.
A likviditási problémával küzdõ helyi önkormányzat számára az adósságrendezési
eljárás lefolytatása végsõ soron - nem vizsgálva annak társadalmi, politikai
következményeit - pénzügyi szempontból elõnyõs lehet, hiszen helyreáll a
fizetõképessége. Így van ez még akkor is, ha a fizetõképesség helyreállítása
csak erõteljes vagyoni karcsúsodása árán történik. Éppen ezért - idõbeli
korlát felállításával - ki kell zárni annak a lehetõségét, hogy a helyi
önkormányzat visszaéljen az önmaga ellen indítható eljárás kezdeményezés
jogával.
A 8. §-hoz
Az érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak azokat az eseteit emeli ki a
Javaslat, amelyek vagy speciális jellegûek vagy pedig a legnagyobb
jelentõséggel bírnak az adósságrendezési eljárásban (pl.: hiánypótlás).
Természetesen ezek mellett nem kizárt a Pp. 130. § (1) bekezdésében felsorolt
elutasítási okok értelemszerû alkalmazása is.
A 9. §-hoz
A kérelem érdemi vizsgálata után a bíróság vagy elrendeli az adósságrendezés
megindítását, vagy eljárást megszüntetõ végzést hoz. Ez utóbbi ellen - a Pp.
általános szabályai szerint - valamennyi, az eljárásban résztvevõ
fellebbezhet. Az adósságrendezés megindításának elrendelése esetén azonban -
az eljárás gyorsítása céljából - kizárt a fellebbezés, ha azt a helyi
önkormányzat kezdeményezte. Hitelezõi kezdeményezésre indított eljárás esetén
pedig csak a helyi önkormányzat nyújthat be fellebbezést.
A bíróság az adósságrendezés megindítását elrendelõ végzésében rendelkezik a
pénzügyi gondnok személyérõl. A pénzügyi gondnokra szigorú
összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, kiküszöbölendõ mind a helyi
önkormányzattal, mind annak hitelezõjével fennálló személyi vagy gazdasági
kapcsolódást. Ennélfogva a pénzügyi gondnok sem munkajogi, sem közjogi
kapcsolatban nem állhat a helyi önkormányzattal és annak költségvetési
szervével. Továbbá semminemû gazdasági, vagyoni érdekeltség nem fûzheti õt és
gazdálkodó szervezetét akár hitelezõként, akár adósként a helyi
önkormányzathoz.
Az adósságrendezés megindítása
A 10. §-hoz
A csõd- és felszámolási eljárások tapasztalataiból a gazdasági élet szereplõi
már ismerik a Cégközlönyben történõ közzététel súlyát, így ennek a
megoldásnak az adósságrendezési eljárásban történõ alkalmazása már bejáratott
gyakorlatra épül. Az adósságrendezés megindításának idõpontjához komoly
jogkövetkezmények fûzõdnek, ezt minden, az eljárásban résztvevõnek pontosan
tudnia kell, ezért szükséges a Cégközlöny megjelenésének dátumát az
adósságrendezés megindításául megjelölni.
A közzététel a hitelezõknek szóló felhíváson túlmenõen tartalmazza mindazokat
az adatokat, amelyek a hitelezõi igénybejelentéshez, illetve határidõ
számításhoz szükségesek.
Tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatnak magánszemély hitelezõje is
lehet, a Javaslat a nyilvános közzététel további formáit is elõírja. Ezen
közzétételeknek azonban csak informatív szerepük van, megjelenésük
idõpontjához semmiféle joghatás nem fûzõdik.
A Javaslatban felsorolt államigazgatási szervek és hitelintézetek külön
tájékoztatása nemcsak kötelessége, hanem érdeke is a helyi önkormányzatnak,
hiszen lényeges segítséget nyújthatnak az egyezség megkötéséhez. A tájékoztató
ezen túlmenõen közérdeket is szolgál azzal, hogy az adó- és vámhatóság,
illetékhivatal, nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási
szervének figyelmét felhívja a követelések bejelentésére.
Az adósságrendezés megindításának egyik - jelentõs - jogkövetkezménye, hogy a
továbbiakban pénzügyi gondnok ellenjegyzése szükséges a helyi önkormányzat és
költségvetési szervének pénzügyi cselekményeihez.
Az adósságrendezés megindításának idõpontjához fûzõdõ jogkövetkezmények
A 11. §-hoz
Az adósságrendezés megindítása azt jelenti, hogy gyakorlatilag a helyi
önkormányzat valamennyi, az adósságrendezés megindításának idõpontjában már
fennálló és bejelentett - de esetleg csak késõbb lejáró - követelése
megmerevedik és lejárttá válik, azaz mintha a helyi önkormányzat azonnal
tartozna kifizetni az egész összeget. Ez azért szükséges, mert a helyi
önkormányzatnak lehetnek olyan adósságai, amik több évre szétosztva lennének
esedékesek. Ha például kölcsönszerzõdés alapján már felvette a pénzt, de több
évre húzódna a visszafizetés, akkor ez a kötelezettsége fennáll az
adósságrendezés megindításának idõpontjában, csak még nem járt le, a Javaslat
azonban lejárttá teszi, hogy az adósságrendezés során lehessen vele számolni.
Ha az adósságrendezés során egyezséget köt, akkor az egyezség alapján fogja a
kötelezettségeit fizetni, ha nem jön létre egyezség, akkor a vagyon
szétosztásával történik meg a kötelezettség teljesítése.
Ha nem válnának lejárttá a fennálló és bejelentett kötelezettségek, akkor
egyrészt folyamatosan terhelnék a helyi önkormányzatot, ennélfogva
folyamatosan lehetne indítani az adósságrendezési eljárásokat. Vagy
elképzelhetõ, hogy az adósságrendezésbe vonható vagyont más, korábban lejárt
igényekkel rendelkezõ hitelezõk kapnák meg, míg a korábban már ténylegesen
teljesített, de csak késõbb esedékessé váló követeléssel rendelkezõ hitelezõk
még arányosan sem kaphatnák meg a pénzüket.
Az adósságrendezés megindításának idõpontjában a kötelezettségek nemcsak a
tõke, hanem a kamatok tekintetében is "megmerevednek". Az adósságrendezés
megindítása utáni idõszakra ugyan érvényesíthetnek kamatot, azonban minden,
ebben az idõszakban keletkezett - szerzõdéses és késedelmi - kamatot a
Javaslat a kielégítési rangsor végére sorol. Ebbõl következõen csak akkor van
lehetõség a kamat érvényesítésére a vagyon szétosztásakor, ha a megelõzõ tõke-
és az adósságrendezés megindításáig felmerült kamatkövetelések teljes
egészében kielégítésre kerülnek. Egyezség esetén természetesen a hitelezõk úgy
egyeznek meg, ahogy akarnak, elvileg a kamatkövetelés elõbbre is kerülhet, a
kötelezõ szétosztásnál azonban elsõsorban a tõkekövetelések kiegyenlítésére
helyezõdik a hangsúly.
Szükséges rendezni a beszámítás kérdését is, mert a speciális helyzetbõl
adódóan a Ptk. szabályait itt nem lehet alkalmazni. A felszámolási
eljárásoknál szerzett tapasztalatok alapján a beszámítást csak az
adósságrendezés megindítása elõtt keletkezett követelések tekintetében engedi
meg a Javaslat. Ellenkezõ esetben a nagy hitelezõk - élve elõvásárlási
jogukkal - nem fizetnék meg a vételárat. Ezzel a többi hitelezõ kielégítési
alapját vonnák el törvényi segítséggel. Más a helyzet a korábban keletkezett
kötelezettségek esetében, mert akkor még a Ptk. szabályait kellett volna a
helyi önkormányzat és hitelezõje-adósa tekintetében alkalmazni, csak a
beszámításra vonatkozó nyilatkozattal késtek el.
Az eljárásnak gyorsnak, hatékonynak kell lennie, ezért a hitelezõi igények
bejelentésére rendelkezésre álló 60 napos határidõ elmulasztása esetén
igazolási kérelemnek nincs helye. A hitelezõ tartsa szemét az adósán, és ha
megindítják ellene az adósságrendezést, úgy haladéktalanul jelentse be a
követelését.
Azok a hitelezõk, akik lejárt vagy le nem járt követelésükkel az
adósságrendezési eljárásban a megjelölt határidõben nem jelentkeztek be,
követeléseiket az eljárás jogerõs befejezését követõ két év eltelte után
érvényesíthetik. Kérdéses azonban, hogy addigra képzõdik-e olyan vagyon,
amelyre a jogérvényesítés eredménnyel járhat. Mivel ennek kevés az esélye, a
hitelezõk egyértelmûen abban érdekeltek, hogy követelésüket az
adósságrendezési eljárásban érvényesítsék.
A 12. §-hoz
Nem engedhetõ meg az, hogy bármelyik hitelezõ a többiek elõl - akár
végrehajtással, akár zálogjogát érvényesítve - a vagyontárgyakat elvigye.
Ezért a Javaslat kimondja a pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtási
eljárások megszüntetését, és a végrehajtási jog, a zálogjog, továbbá a
szerzõdésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, a visszavásárlási és
vételi jog megszûnését az adósságrendezés megindítása pillantában. Az egyezség
során ugyanis az e jogokkal rendelkezõ hitelezõk visszaélhetnének
helyzetükkel, akadályozhatnák az egyezségkötést, továbbá lehetetlenné tehetnék
a vagyon természetbeni szétosztását.
Az eljárás gyors lefolytatása érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az
adósságrendezés megindításának idõpontja elõtt megindult peres és nemperes
eljárások a korábban eljárt bíróságok elõtt folytatódnak, sõt a vitatott
igények is az általános hatáskörû bírósághoz kerülnek. Ha az adósságrendezést
megindító bíróság elõtt folynának ezek a perek tovább, illetve a vitatott
igényeket itt kellene elbírálni, akkor ezek jogerõs elbírálásáig az eljárást
nem lehetne befejezni. Miután a gyorsaság az egyik fõ jellemzõje az
eljárásnak, ezt a megoldást el kellett vetni. Az igényt azonban mindenképpen
be kell jelenteni az adósságrendezés megindítása után. Ennek elmulasztása
esetén a hitelezõ 2 évig nem érvényesíthet a helyi önkormányzat ellen
semmilyen követelést. Ha bejelentkezik, akkor az egyezség során, illetve a
vagyon felosztásakor a neki járó összeget el kell különíteni, s ha jogerõsen
befejezõdik a követelésének jogosságát elbíráló eljárás, azt utólag ki kell
adni a részére.
A 13. §-hoz
A helyi önkormányzat gazdálkodási mozgástere az adósságrendezés megindításával
jelentõsen leszûkül. Vállalkozásból nem keletkezhet újabb tartozása, mert
bizonytalansági tényezõt vinne az eljárásba, hiszen a helyi önkormányzat
tartozásai folyamatosan változnának. A korábban keletkezett fizetési
kötelezettségeinek teljesítésére is csak szûk - indokolt - körben van
lehetõsége.
Ahhoz, hogy a pénzügyi gondnok képet kapjon a helyi önkormányzat gazdasági
helyzetérõl, rendelkezésére kell bocsátani minden, ezt segítõ információt,
elemzést.
A pénzügyi gondnok feladatai, hatásköre
A 14. §-hoz
A pénzügyileg nehéz helyzetbe került, súlyos gazdasági problémákkal küzdõ
helyi önkormányzatoknak szükségük van a megfelelõ szakértelemmel és
válságmenedzselési tapasztalatokkal rendelkezõ pénzügyi gondnokra, mert
valószínûsíthetõ, hogy annak hiányában a gazdasági kiútkeresés nem vezetne
eredményre. A pénzügyi gondnok részben a helyi önkormányzatot segíti az
optimális megoldás kialakításában, részben felügyeli az adósságrendezés
folyamatát. E két irányú, de egy célú feladatához megfelelõ jogosítványokkal
látja el õt a Javaslat. Az adósságrendezés egyezségkötésre irányuló
szakaszában érvelésével, véleményével kell meggyõznie az adósságrendezési
bizottságot, illetve képviselõ-testületet. Ha ez nem sikerül, akkor van
eszköze arra, hogy a szakmailag rossz gazdasági döntést megvétózza.
Ellenjegyzése nélkül ugyanis nem történhet sem kötelezettségvállalás, sem
kötelezettség-teljesítés. Az alaptalan megtagadás ellen a kifogás intézménye
nyújt biztosítékot.
A szükséges és célravezetõ önkormányzati intézkedések megtételét a pénzügyi
gondnok javaslataival segíti. Ennek érdekében tanácskozási joggal részt vesz a
képviselõ-testület és bizottságai önkormányzati vagyonnal kapcsolatos ülésein.
Mindezekhez megfelelõ információkkal kell rendelkeznie, ezért az önkormányzati
vagyonra vonatkozó iratokba betekintési jogot kap. Az iratbetekintés emellett
szolgálhatja a korábban megkötött szerzõdésekre vonatkozó megtámadási jogának
érvényesítését is. A megtámadás lehetõségével élve a pénzügyi gondnok - a
helyi önkormányzat nevében eljárva - azoknak a helyi önkormányzat által az
eljárás megindítása elõtt kötött szerzõdéseknek az érvénytelenné nyilvánítását
érheti el, amely szerzõdések - az ingyenesség vagy feltûnõ értékaránytalanság
miatt - veszélyeztetik a kötelezõen elõírt feladatok és hatáskörök
elláthatóságát és sértik a hitelezõk érdekeit.
A hitelezõk jogaik védelme érdekében a pénzügyi gondnoktól felvilágosítást
kérhetnek, és ehhez kapcsolódóan lehetõségük van kifogás elõterjesztésére. A
hitelezõi választmány kialakításának lehetõségét a Javaslat nem nevesíti, mert
ennek csak akkor lenne értelme, ha az többletjogosítványokkal rendelkezne a
hitelezõkhöz képest. A hitelezõk természetesen létrehozhatnak - jogszabályi
rendelkezés nélkül is - csoportokat, vagy közös képviseletükre megbízhatnak
szakértõket, azonban a hitelezõi minõségükbõl fakadó jogosítványokon túl
többletjogot a Javaslat nem ad számukra.
A pénzügyi gondnok jogszabálysértõ tevékenysége vagy mulasztása ellen a
sérelmet szenvedett, aki lehet a helyi önkormányzat, a hitelezõ, vagy külsõ
érintett is - a felszámolási eljárásokhoz hasonlóan -, kifogással élhet az
adósságrendezést megindító bíróságnál. Szubjektív határidõként a tervezet 8
napot jelöl meg, míg objektív határidõként 30 napot. Ez utóbbi azt jelenti,
hogy a pénzügyi gondnok intézkedése vagy mulasztása ellen, mégha egyértelmûen
jogszabálysértõ is, 30 nap elteltével kifogást elõterjeszteni nem lehet,
illetve ha ezt teszik, azt a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ezért
aztán az eljárás résztvevõinek - a helyi önkormányzatnak, a hitelezõknek, az
egyéb érintetteknek - folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a pénzügyi
gondnok tevékenységét, hogy idõben tehessék meg kifogásukat.
A bíróság - az eset körülményeitõl függõen - elrendelheti az intézkedés
felfüggesztését a döntésig. Megalapozott kifogás esetén megsemmisítheti,
megváltoztathatja az intézkedést, illetve újat írhat elõ a pénzügyi
gondnoknak. Megalapozatlanság esetén a kifogást elutasítja.
A 15. §-hoz
A pénzügyi gondnoknak az igénybejelentést tett hitelezõk nyilvántartásba
vételére és a követelések vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége azt szolgálja,
hogy megállapítható legyen az a hitelezõi kör, amely majd az egyezségkötéssel
érintett lesz, illetõleg amely - az egyezség elmaradása esetén - az adós
vagyonából az eljárás vagyonfelosztási szakaszában kielégítést kaphat. A vita
késõbbi elkerülése érdekében a pénzügyi gondnok tájékoztatja a hitelezõt a
követelés, illetve ezek biztosítékának (zálogjog, óvadék stb.) elfogadásáról.
A biztosítékok elfogadásának az adósságrendezési eljárás bíróság általi
vagyonfelosztási szakaszában lehet jelentõsége, mivel azok befolyásolják a
kielégítési rangsorban elfoglalható helyet. A tájékoztatást - ami az eljárás
további folytatása szempontjából rendkívül fontos - kifogás benyújtásával
lehet kikényszeríteni.
Bírósági határozattal jogerõsen elbírált követelést a pénzügyi gondnoknak el
kell fogadnia, azonban, ha ilyen nincs, és a pénzügyi gondnok szerint a
követelés alaptalan, akkor azt vitatnia kell. Az igény tárgyában feltétlenül
bíróságnak kell dönteni, azonban az egész eljárás menetével, a célzott gyors
lebonyolítással ellentétben állna, ha az igényt az a bíróság bírálná el, amely
elõtt az adósságrendezési eljárás folyik. Ezért a hitelezõnek az általános
hatáskörû bíróság elõtt kell az igényét érvényesítenie. Amennyiben az
igénybejelentõ a bírósági eljárást a megadott határidõben igazoltan
megindította, vitatott igénnyel rendelkezõ hitelezõként vele számolni kell és
igényét az egyezségkötésnél, valamint az adósságrendezés második szakaszában
is figyelembe kell venni a rá vonatkozó speciális szabályok szerint.
A 16. §-hoz
Az adósságrendezés egyezségkötésre irányuló elsõ szakaszában a gazdasági
kérdésekben nem a pénzügyi gondnok dönt, hanem részben a képviselõ-testület
(az Ötv. 10. §-ában meghatározott, át nem ruházható hatáskörébõl eredõen),
részben pedig az öttagú adósságrendezési bizottság, amelynek elnöke a pénzügyi
gondnok. Mivel a bizottság jelentõs hatáskörrel rendelkezik, ezért fontos,
hogy rövid idõn belül megalakuljon. A pénzügyi gondnok, amennyiben döntésével
kisebbségben marad a bizottsági határozathozatalnál, kérheti a képviselõ-
testülettõl a döntés felülvizsgálatát. Ez a szervezeti megoldás eltér az Ötv.
24. § (1) bekezdése által szabályozott jogi konstrukciótól, amelynek
értelmében a bizottság elnökét a képviselõk soraiból kell megválasztani, és
nincs fellebbviteli joga az álláspontjával ellentétes döntéssel szemben. Az
általános szervezeti szabályoktól történõ eltérést az adósságrendezési helyzet
indokolja, e speciális szabályok beiktatása nélkül kisebb a valószínûsége
annak, hogy az adósságrendezési eljárás eredménnyel zárul.
A 17. §-hoz
A képviselõ-testület szerepe az egyezségkötési szakaszban kulcsfontosságú,
nélküle nincs válságköltségvetés, reorganizációs program és ezek hiányában nem
köttetik egyezség sem. Ezért feloszlatása kezdeményezhetõ a Javaslatban
foglalt kötelezettsége - felhívás ellenére történõ - megszegése esetében.
A gazdaságilag megrendült helyi önkormányzatok mûködése nehéz, helyi
megítélése rossz, ezért elképzelhetõ, hogy a képviselõ-testület
mûködésképtelenné válik, vagy alkotmányellenes tevékenysége miatt a
feloszlatását kezdeményezik. E kritikus helyzetben azonnal a bíróság általi
vagyonfelosztást kell lefolytatni.
A 18-19. §-hoz
Az Ötv. 36. § (2) bekezdése értelmében a jegyzõ, mint a képviselõ-testület
hivatalának vezetõje rendelkezik azzal a szakmai "háttérrel", amellyel képes a
válságköltségvetési rendelet-tervezetet elkészíteni. Természetesen az
adósságrendezési bizottságnak jogában áll - a pénzügyi gondnok véleményének,
javaslatainak figyelembe vételével - azt átdolgozni. A képviselõ-testület elé
kerülõ rendelet-tervezet tartalmát voltaképpen e bizottság dönti el, szem
elõtt tartva a pozitív és negatív tartalmi kötöttségeket. A
válságköltségvetésnek mindenek felett takarékosnak kell lennie, ezért a
Javaslat - feladatokra levetítve - konkrétan megjelöli, hogy milyen kiadások
tervezhetõk benne.
Az önkormányzatok intézményeire vonatkozóan - vizsgálva a kihasználtságot és a
közszolgáltatás fajlagos mutatóját - negatív szabályt tartalmaz.
Amennyiben válságköltségvetés hiányában megengedett lenne az egyezségkötés
megkísérlése, ez azt jelentené, hogy a kötelezõen elõírt feladatok helyi
ellátási formáira vonatkozóan a helyi önkormányzat korábbi rendeletei
maradnának hatályban. Márpedig ezek sok esetben a helyi önkormányzat
lehetõségeit meghaladóan szabályoznak bizonyos feladatokat. Ezen kívül a helyi
önkormányzatnak lehetnek önként vállalt olyan feladatai, amelyek ellátásához
nincs meg az anyagi fedezete. Ilyen helyzetben a válságköltségvetésben kell
meghatározni - a Javaslatban meghatározott korlátok között- azokat a még
elfogadható ellátási lehetõségeket, amelyeket a saját forrásaiból képes
finanszírozni az önkormányzat, vagy pedig az önhibáján kívül hátrányos
helyzetbe került önkormányzatok részére elkülönített alaptól kért támogatás
segítségével. Természetesen a támogatás igénylése az alap által elõírt
korlátok között lehetséges, tehát az alapra vonatkozó szabályok is korlátokat
állítanak a válságköltségvetés tervezésénél a helyi önkormányzat elé, hiszen
csak azok betartásával juthatnak hozzá a támogatáshoz.
Miután a válságköltségvetés csak az adósságrendezés megindítása után
készíthetõ el, ezért lehet egy olyan idõszak, amikor - még a helyi
önkormányzat korábbi rendeleteinek hatályban léte alatt - az önkormányzat
saját forrásai nem elegendõek a kiadások finanszírozására. Azért, hogy ebben
az idõszakban ne keletkezzenek kielégítetlen hitelezõi igények, az így ki nem
egyenlített tartozásokat a válságköltségvetésben kiadásként kell feltüntetni.
Ha 60 napon belül a válságköltségvetést nem tudják elfogadni - akár azért,
mert az adósságrendezési bizottság nem csinálta meg, akár azért, mert a
képviselõ-testület nem fogadta el -, akkor az eljárást a IV. fejezet szabályai
szerint kell folytatni, tehát indul a vagyon bírósági felosztása.
III. fejezet
Egyezségi tárgyalás
A 20. §-hoz
A sikeres adósságrendezési eljárásnak két alapfeltétele van: a jó
reorganizációs program és egyezségi javaslat.
A reorganizációs programnak meg kell gyõznie a hitelezõket arról, hogy a helyi
önkormányzat gazdasági helyzetének tényleges és mindenre kiterjedõ teljes
feltárásával, intézményrendszerének átszervezésével, kiadásainak
csökkentésével és bevételeinek tervezett emelésével õszintén törekszik a
kibontakozásra és a program erre reális lehetõséget is ad. Azt kell tehát
bizonyítani, hogy a helyi önkormányzat - ha a hitelezõk az egyezség révén erre
lehetõséget adnak - képes a fizetõképességét visszanyerve a továbbiakban
zavarmentesen mûködni.
Az egyezségi javaslatnak azt kell tartalmaznia, hogy a helyi önkormányzat a
hitelezõknek - egyenként felsorolva - a követelésükbõl mikor és mennyit fizet,
illetõleg erre vonatkozóan milyen javaslatot tesz.
Az egyezségi javaslatban a hitelezõket - kielégítésük nagysága, ideje szerint
- különféle csoportokba lehet sorolni, és a csoportoknak tett ajánlat eltérõ
lehet. Ennek indoka az, hogy a hitelezõi követelések igen eltérõ nagyságúak,
és éppen ezért a hitelezõi érdekek is teljesen eltérhetnek egymástól.
Az eljárás gyorsítása céljából és ugyanakkor a visszaélések elkerülése
érdekében a vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõk igényét is figyelembe
kell venni. Érdemben az egyezség elfogadásába nem szólhatnak bele, de ha
létrejön az egyezség, és utóbb a követelésükrõl is születik jogerõs határozat,
akkor a vagyonból õk is hozzájuthatnak az õket megilletõ részhez. Ha ki
lennének zárva, úgy utóbb hiába nyernék meg a pert, nem jutna már nekik
felosztható vagyon. Ha viszont teljes jogkörrel járhatnának el úgy, mint a nem
vitatott hitelezõk, akkor ez a többi hitelezõvel szemben lenne méltánytalan,
utóbb ugyanis kiderülhet, hogy nem is volt jogos a követelésük és esetleg õk
hiúsították meg az egyezséget.
A 21. §-hoz
Az önkormányzatiság lényeges elemeinek fenntartására törekszik a Javaslat.
Ezért az egyezség és a reorganizációs javaslat csak úgy kerülhet a
hitelezõkhöz, ha az adósságrendezési bizottságot követõen azt a képviselõ-
testület is jóváhagyta. A különlegesen szigorú szavazási szabályok a helyi
önkormányzat lehetõségeit nagymértékben korlátozó program és egyezségi
javaslat elfogadása miatt indokoltak.
A 22. §-hoz
A hitelezõknek ha tudnak - és akarnak - lehetõségük van az adósságrendezési
bizottság helyett 30 napon belül reorganizációs programot, illetve egyezségi
javaslatot kidolgozni. A Javaslatnak ez a rendelkezése, amely szerint a
hitelezõk is "megkínálhatják" a helyi önkormányzatot egyezségi javaslattal,
csak a hatályos magyar jogban újdonság, a külföldi csõdjogban már ismert és
alkalmazott megoldás.
A hitelezõi javaslatot - amelynek elkészítéséhez minden szükséges információt
megkapnak - a pénzügyi gondnok az adósságrendezési bizottság elé, majd annak
jóváhagyása esetén a képviselõ-testület elé terjeszti. Ha elfogadják, a
továbbiakban az lesz a helyi önkormányzat programja és egyezségi javaslata.
Ha a hitelezõk a tájékoztatásukat követõ 8 napon belül nem jelentkeznek, hogy
javaslatot kívánnak készíteni, a pénzügyi gondnok az egyezségi javaslat
hiányát bejelenti a bíróságnak.
A 23. §-hoz
Az elfogadott reorganizációs programot és egyezségi javaslatot - az egyezségi
tárgyalásra szóló meghívóval - a pénzügyi gondnok a bejelentkezett
hitelezõknek megküldi. Fontos érdek fûzõdik ahhoz, hogy valamennyien
elõzetesen megismerjék a javaslatot és tudomást szerezzenek az egyezségi
tárgyalás helyérõl, idejérõl.
Az egyezségi tárgyaláson történtekrõl jegyzõkönyvet kell készíteni az utólagos
ellenõrzés és rekonstruálhatóság érdekében. Nem szükséges a tárgyaláson való
jelenlét, ha nem változik a tárgyalás során az egyezség tartalma, akkor a meg
nem jelent hitelezõ részérõl adott hozzájáruló nyilatkozat a számítások során
figyelembe vehetõ.
Mindenképpen szükséges az egyezségkötés szigorú formaságainak betartása és
betartatása, hiszen a késõbbi jogviták ezzel megelõzhetõk.
Az egyezség csak akkor érvényes, ha azt a hitelezõk Javaslat által
megállapított többsége elfogadta. A törvényes hitelezõi arány akkor van meg,
ha az adósságrendezés megindításának idõpontjában már fennálló és bejelentett
követelések hitelezõinek több mint a fele megköti az egyezséget, feltéve, hogy
követeléseik elérik az összes bejelentett és nem vitatott hitelezõi követelés
kétharmadát. Kétféle követelményrõl van tehát szó. Egyrészt az egyezséget kötõ
hitelezõknek az összes bejelentkezett hitelezõhöz képest számított
számarányáról, másrészt az általuk követelt összegnek az összes hitelezõi
követeléshez viszonyított arányáról. Bármelyik feltétel hiánya az egyezség
érvénytelenségét jelenti. Ha csoportosították a hitelezõket, akkor további
érvényességi feltétel az, hogy csoportonként legalább a hitelezõk fele fogadja
el az egyezségi javaslatot.
Az egyezség egyben kényszeregyezség is, ami annyit jelent, hogy rendelkezései
azokra a hitelezõkre is kiterjednek, akik az egyezséget nem kötötték meg, vagy
szabályszerû idézés ellenére nem jelentek meg és elfogadó írásbeli
nyilatkozatot sem tettek. Ezen hitelezõk védelmét szolgálja az a szabály,
amely szerint rájuk nézve sem tartalmazhat az egyezség hátrányosabb
feltételeket, mint az egyezséget létrehozó hitelezõkkel szemben. Ha a helyi
önkormányzat hitelezõi csoportosítva lettek, akkor a hitelezõi csoportokon
belül nem lehet eltérõ feltételeket kialakítani.
A vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõk az egyezségkötésbe nem szólhatnak
bele, azonban követelésüket figyelembe kell venni. Rájuk is a saját
csoportjuknak megfelelõ kielégítési hányad vonatkozik, ezt az összeget azonban
csak akkor kaphatják meg, ha követelésüket jogerõsen elbírálták. Ebben az
esetben követelhetik nem csak a vagyon, hanem annak a növekményének a kiadását
is, az elszámolással együtt. Ezért a mindenkori jegyzõ a felelõs.
A 24-25. §-okhoz
A késõbbi jogviták elkerülése céljából a Javaslat meghatározza az egyezség
tartalmi követelményeit és alaki szabályait, amelyek megtartását a bíróság
hivatott vizsgálni. Amennyiben e törvényi feltételeknek megfelel az egyezség,
akkor ezzel befejezõdik az adósságrendezési eljárás. A végzés ellen kizárólag
az egyezségkötés alaki szabályainak megsértése kapcsán van fellebbezési
lehetõség, az egyezség egyéb irányú megtámadását a Javaslat nem teszi
lehetõvé. Mindez a kényszeregyezségbõl következik, hiszen, ha tartalmi
szempontból is megtámadható lenne az egyezség, akkor a kényszeregyezséges
hitelezõk megfellebbeznék és megakadályoznák az egyezség létrehozását,
teljesítését.
A pénzügyi gondnokot az eljárás befejezésével fel kell menteni és meg kell
állapítani a díját. E végzés ellen van helye fellebbezésnek, de ez nem
befolyásolja az eljárás befejezését.
Ha nincs lehetõség egyezségkötésre, vagy azt 180 napon belül nem sikerült
összehozni, akkor azt be kell jelenteni a bíróságnak és a hitelezõknek, és
ekkor megkezdõdik a vagyon bírósági felosztása.
A 26. §-hoz
A Javaslat ajánlási jelleggel lehetõvé teszi, hogy a hitelezõk az egyezség
végrehajtásának felügyeletével - a helyzetet legjobban ismerõ - pénzügyi
gondnokot bízzák meg. Ebben az esetben azonban az egyezségben meg kell
határozni a "volt" pénzügyi gondnok feladatát, hatáskörét és díjazásának
mikéntjét is, hiszen az eljárás befejezésével a pénzügyi gondnok ezen minõsége
és díjazása megszûnik.
A 27. §-hoz
Ha a helyi önkormányzat az adósságrendezési eljárásban kötött egyezségi
megállapodást nem tartja be, az abban vállalt kötelezettségét nem teljesíti,
akkor a hitelezõ az ismételten megindult adósságrendezési eljárásban az
eredeti követelése még ki nem elégített hányadát követelheti, és nem a helyi
önkormányzat egyezségben vállalt kielégítésének még fennmaradó hányadát.
A 28. §-hoz
Nem egyformák a helyi önkormányzatok és nem azonosak a problémáik sem, ezért
bizonyos esetekben módot kell adni számukra, hogy a törvényi határidõ
meghosszabbítását kérelmezhessék. A Javaslat három esetben teszi lehetõvé,
hogy vagy a pénzügyi gondnok a képviselõ-testülettel együtt, vagy pedig a
hitelezõk a követelésük szerint számított többségük szerint (akár egy nagy
hitelezõ) kérhessék az eljárás meghosszabbítását 30 nappal.
IV. fejezet
A vagyon bírósági felosztása
A 29. §-hoz
Abban az esetben, ha az adósságrendezés megindításának idõpontjától számított
60 napon belül a képviselõ-testület a válságköltségvetést nem fogadja el, vagy
ha 150 nap alatt nem sikerült egyezségi javaslatot készíteni és ezt a
hitelezõk sem akarják megcsinálni, vagy ha 180 napon belül nem jött létre
egyezség, illetve, ha az önkormányzat és a hitelezõi között létrejött ugyan
egyezség, de ez alapján a bíróság az eljárást nem fejezi be, a vagyon bírósági
felosztása következik be.
Az adósságrendezési eljárás ezen szakaszában a pénzügyi gondnok szerepe
meghatározóvá válik, immáron nem pénzügyi tanácsadóként van jelen, mint az
egyezségi szakaszban, hanem az "ügy uraként" elõkészítõje, valamint
végrehajtója a vagyonfelosztásnak.
Ha van válságköltségvetés a helyi önkormányzatnál, akkor aszerint kell a
mûködést biztosítani, ha nincs, akkor a pénzügyi gondnoknak kell - az
adósságrendezési bizottság véleményének meghallgatása után - a mûködési
válságtervet kidolgoznia a válságköltségvetésre irányadó rendelkezések
szerint. A vagyon bírósági felosztásáig ebben az esetben e terv alapján kell a
helyi önkormányzat mûködését biztosítani. Természetesen, ha a helyi
önkormányzat nem ért vele egyet, akkor kifogást nyújthat be ellene a
bírósághoz.
A pénzügyi gondnok feladata - az önkormányzat mûködtetésén kívül -, hogy
megállapítsa azt a vagyoni kört, amelyet az adósságrendezésbe be lehet vonni.
Ehhez tisztáznia kell azt, hogy a jogszabályokban kötelezõen elõírt feladatok
helyben miként valósíthatók meg a leggazdaságosabban, ehhez milyen
vagyontárgyak állnak rendelkezésre.
Mindezekrõl a pénzügyi gondnoknak egy indokolt jelentést kell készítenie, amit
a bíróságnak a helyi önkormányzatnak és a hitelezõknek is megküld. Rövid
határidõ áll rendelkezésére, mindössze 30 nap, azonban az eljárás gyorsasága
érdekében szükség van erre.
A helyi önkormányzat és a hitelezõk a jelentésre észrevételeket terjeszthetnek
elõ. A helyi önkormányzat feltehetõen jobbítani akarja a feladatok helyi
ellátási formáit, és szûkíteni a hitelezõknek átadható vagyont, míg a
hitelezõk fordítva, az adósságrendezésbe vonható vagyon nagyságát akarják
növelni. A kölcsönös észrevételek után a bíróság vagy jóváhagyja (egészben
vagy részben) a pénzügyi gondnok jelentését, vagy elutasítja és új jelentés
tételére kötelezi.
Az egész eljárás legnehezebb, és legnagyobb vitát kiváltó része ez, de
mindenképpen szükséges konkrétan rögzíteni az adósságrendezésbe vonható vagyon
körét. Ezt azonban - pontosan a helyi önkormányzat speciális jellege miatt -
csak akkor lehet megtenni, ha a kötelezõ feladatok helyi ellátási formáit is
rögzítik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ez örökre így marad az
önkormányzatnál, a helyi ellátási formákra vonatkozó megállapítás kizárólag az
adósságrendezés idõpontjában fennálló lehetõségeket figyelembe véve rögzíti a
helyzetet.
Az adósságrendezésbe vonható vagyon körének megállapítását kimondó végzés
ellen mind a helyi önkormányzatnak, mind az észrevételt elõterjesztõ
hitelezõnek fellebbezési joga van; a helyi önkormányzatnak mindig, a
hitelezõnek csak akkor, ha korábban észrevételt tett a jelentésre. A pénzügyi
gondnoknak nincs fellebbezési joga.
A 30. §-hoz
A jelentést jóváhagyó végzés jogerõre emelkedése után a pénzügyi gondnok már
tudja, hogy mely vagyontárgyakkal számolhat a hitelezõk kielégítésekor. Ezen
vagyontárgyakat meg kell kísérelni értékesíteni rövid határidõ alatt, hogy
emiatt ne lehessen elhúzni az eljárást. Ha nem sikerül, úgy a hitelezõk között
kell a kielégítési sorrend és a hitelezõi követelések arányának figyelembe
vételével a vagyont szétosztani. A kielégítési sorrendbe történõ besorolást
is ebben az idõszakban kell megtenni, hiszen az egyezségi szakaszban a helyi
önkormányzat és a hitelezõk szabadon egyezkedhettek, kötöttségek nélkül,
azonban a vagyon kényszerszétosztásánál sorrendet kell megállapítani.
A hitelezõk részére - a felszámolási szabályokkal összhangban - a Javaslat
elõvásárlási jogot biztosít, és a szerzésre vonatkozóan kimondja az illeték-
és ÁFA-mentességet.
Ha a hitelezõ igénye még vitatott az általános hatáskörû bíróság elõtt, akkor
úgy kell figyelembe venni a követelését, mintha elfogadták volna az egészet,
és úgy is kell besorolni. Az így neki jutó vagyontárgyakat elkülönítve kell
kezelni. Ha utóbb kiderül, hogy a követelés jogos volt, akkor - elszámolás
után - a jegyzõ köteles kiadni a vagyont, növekményeivel együtt, ha
elutasították a hitelezõ követelését, akkor az így megmaradt vagyont a többi,
a bíróság általi vagyonfelosztásban részt vett hitelezõ között kell - a
kielégítési sorrend figyelembe vételével - szétosztani.
A 31. §-hoz
A gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásaiban érvényesített elvnek
megfelelõen, akinek a követelése elõbb foglal helyet a kielégítési sorrendben,
úgy annak a teljes kiegyenlítése után következhet a soron következõ követelés
kielégítése.
A vagyonfelosztás kérdéskörének sarkalatos pontja a kielégítési rangsor, amely
a követelések csoportokba sorolásával meghatározza a kiegyenlítés sorrendjét.
A kielégítési rangsorban prioritást élvez a rendszeres személyi jellegû
juttatás, ideértve a végkielégítést is (elsõ csoport). Ezek kiegyenlítése után
kerülhet sor a szerzõdést biztosító mellékkötelezettségekkel (zálogjog,
óvadék) biztosított követelések kielégítésére (második csoport). A rangsor
harmadik helyén az államot illetõ tartozások vannak (harmadik csoport),
megelõzve a társadalombiztosítási tartozásokat és az adókat, valamint az adók
módjára behajtható köztartozásokat (negyedik csoport). Amennyiben marad még
felosztható vagyon, ezek után kerülhetnek kielégítésre az egyéb követelések
(ötödik csoport), s végül a kamatkövetelések (hatodik csoport).
A 32. §-hoz
A vagyonfelosztási javaslatot valamennyi érdekeltnek meg kell küldeni, akik
ellene kifogást terjeszthetnek elõ. Követelésükrõl le is mondhatnak, ha úgy
ítélik meg, hogy a nekik juttatandó vagyonrész megtartása nagyobb költséggel
járna, mint a követelés leírása.
A bíróság az érdekeltek véleményének figyelembe vételével dönt a
vagyonfelosztási javaslatról, és az eljárást befejezi, a pénzügyi gondnokot
felmenti, megállapítja díját.
Ha a végzés jogerõre emelkedik, a bíróság errõl hirdetményt tesz közzé a
Cégközlönyben, ezzel tájékoztatva az érdekelteket, hogy a helyi önkormányzat
ellen már nem folyik eljárás.
V. fejezet
Egyéb rendelkezések
A 33. §-hozx
A pénzügyi gondnok teendõit, feladatának volumenét nagy mértékben befolyásolja
a helyi önkormányzat és vagyonának nagysága, az adósságrendezési folyamat
bonyolultsága és nem utolsó sorban a polgármesteri hivatal köztisztviselõinek
tudása, szakmai felkészültsége. Ennél fogva nem lehet kizárólag az
önkormányzat vagyonához viszonyítani díjazását, mert több más tényezõ is
szerepet játszik abban, hogy végülis mekkora nagyságrendû feladattal kell
megbirkóznia. Mindezeket mérlegelve a Javaslat csak a díjazás legkisebb és
legnagyobb összegét állapítja meg, egyébként a bíróságra bízza a díj egyedi
meghatározását.
Míg a pénzügyi gondnok díját a központi költségvetés fedezi, addig a munkája
során felmerülõ igazolt költségeket és az esetlegesen igénybevett szakértõk
díját a helyi önkormányzat fizeti ki. A korlátlan "költekezésnek" szab gátat a
bíróság felé történõ számadási kötelezettség.
A 34. §-hoz
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi önkormányzatok egy része
nem rendelkezik olyan forgalomképes - mobil - vagyontárggyal, amelynek
értékesítésével a fizetõképesség helyreállítható. Ennélfogva a hitelezõkkel
történõ megegyezés nagy valószínûséggel csak bankhitel felvételével oldható
meg.
Szakértõi vélemények szerint a likviditási hiteligény pozitív elbírálásához az
szükséges, hogy a központi költségvetés visszterhes támogatás formájában
vállalja a kamat megfizetését a hitelt nyújtó pénzintézetnek, a jegybanki
alapkamat +1 %-os mértékéig.
VI. fejezet
Záró rendelkezések
A 35. §-hoz
A Javaslat megfelelõ felkészülési idõt kíván adni a törvény alkalmazásához,
mind a helyi önkormányzat, mind a hitelezõk részére, ezért a kihirdetést
követõ 60. napra tolja ki a hatálybalépést.
A 36. §-hoz
A helyi önkormányzat az adósságrendezési eljárás alatt is fõszabályként az
Ötv. rendelkezései alapján mûködik. A Javaslat azonban tartalmaz néhány Ötv-
tõl eltérõ szabályt, mert a normál idõszakra és állapotra vonatkozó mûködési
normák nem biztosítanak megfelelõ keretet az adósságrendezés lefolytatására.
A 37. §-hoz
Miután a helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzattól átvállalhat
olyan feladatot is, ami jogszabályban kötelezõen elõírt feladatnak minõsül,
ezen feladatokból felmerült kötelezettségek tekintetében a helyi önkormányzat
háttérfelelõssége fennáll. Szükséges ezért külön megállapodásban ezt
rendezniük.
A 38-39. §-hoz
A Javaslat jogrendszerbe való harmonikus illeszkedése szükségessé teszi az
illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény, a pénzintézetrõl és pénzintézeti
tevékenységrõl szóló 1991. évi LXIX. törvény, továbbá az Ötv. kisebb
jelentõségû módosítását.
M e l l é k l e t
az 1996. évi ...... törvényhez
Az alapvetõ lakossági szolgáltatások
1. A köztemetõk létesítése, bõvítése, fenntartása, bezárása, megszüntetése,
kiürítése, újra-használatbavétele, halotthamvasztó üzemeltetése (1991. évi XX.
törvény 18. §).
2. A kéményseprõ-ipari tevékenység ellátásának biztosítása (1991. évi XX.
törvény 19. §).
3. A települési folyékony hulladék leeresztõ helyének kijelölése, közcélú
ártalmatlanító telep fenntartása (1991. évi XX. törvény 20. §).
4. A közterület tisztántartása, a települési szilárd hulladék gyûjtése,
elhelyezése és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátása (1991.
évi XX. törvény 85. § /1/ bek. b/ pont, 1995. évi XLII. törvény 1. § /1/
bek.).
5. A helyi jelentõségû természeti érték megóvása, õrzése, fenntartása,
bemutatása, helyreállítása (1991. évi XX. törvény 85. § /1/ bek. b/ pont).
6. A települési vízellátás, csatornázás, az összegyûjtött szennyvizek
tisztítása, a csapadékvíz elvezetése, helyi vízrendezés és vízkárelhárítás,
valamint az árvíz- és belvíz védekezés (1995. évi LVII. törvény 4. § /1/
bek.).
7. A helyi közutak biztonságos közlekedésének, tisztántartásának, a hó
eltakarításának és az út síkosság elleni védekezésének biztosítása, a helyi
közút forgalmának biztonságát veszélyeztetõ helyzet elhárítása (1988. I.
törvény 34. §).
8. A közvilágítási berendezés üzemeltetése (1991. évi XX. törvény 65. § /3/
bek.).
9. Az állati hullák ártalmatlanná tétele, a település belterületén a kóbor
ebek befogása, õrzése, értékesítése vagy megsemmisítése, az emberre
egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét
veszélyeztetõ, betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és
macskák kártalanítás nélküli kiirtása, az ebek veszettség elleni kötelezõ
védõoltásának megszervezése (1991. évi XX. törvény 40. §).
10. A település belterületén a növényvédelmi feladatok ellátása és ellenõrzése
(1991. évi XX. törvény 40. § d/ pont).
11. A település rágcsálómentességének biztosítása (1991. évi XX. törvény 129.
§ /3/ bek.).
12. A tûzoltás és a mûszaki mentés biztosítása (1973. évi 13. tvr. 5. §).
13. Az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés és oktatás, továbbá a
nemzeti és etnikai kisebbségek által lakott településen a nemzeti vagy etnikai
kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, általános iskolai nevelése és oktatása
(1993. évi LXXIX. törvény 86. § /1/ bek.).
14. A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetõ, oktatható testi,
érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók ellátása (1993.
évi LXXIX. törvény 86. § /2/ bek.).
15. A kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátás, a
középiskolai és a szakiskolai ellátás, a nemzeti és etnikai kisebbségek
középiskolai és szakiskolai ellátása, a felnõttoktatás, az alapfokú
mûvészetoktatás, a továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás, a nevelési
tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás (1993. évi LXXIX. törvény 86. § /3/
bek.).
16. Az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek
tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, a többi gyermekkel,
tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetõleg oktatható testi, érzékszervi,
értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai,
továbbá kollégiumi ellátása azoknak a tanulóknak, akiknek az állandó
lakóhelyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és
oktatás feltételei, a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges
feltételek, a különbözeti vizsga, vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltás,
a korai fejlesztõ tanácsadó és gondozó szolgálat, a tanulási képességet
vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység, a konduktív pedagógiai
ellátás, a középiskolai, szakiskolai felvételekkel összefüggõ tájékoztató
tevékenység, a területi pedagógiai szakmai szolgáltatás (1993. évi LXXIX.
törvény 87. § /1/ bek.).
17. A fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértõi- és
rehabilitációs tevékenység (1993. évi LXXIX. törvény 87. § /2/ bek.).
18. A kiskorú veszélyeztetettségének megelõzése, a kialakult
veszélyeztetettség megszüntetése, a veszélyeztetett kiskorúak pénzbeni és
természetbeni ellátása, továbbá az intézeti elhelyezett, intézeti és állami
nevelt, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátást más okból igénylõ
kiskorúak oktatásának, gondozásának, nevelésének biztosítása (1990. évi XX.
törvény 129. § /2/ bek.).
19. Az egészségügyi alapellátás /háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi/ és
a védõnõi ellátás (1991. évi XX. törvény 129. § /1/ bek.).
20. A járó- és fekvõbeteg-szakellátás, gondozást nyújtó egészségügyi
intézmények által ellátott feladatok (1991. évi XX. törvény 129. § /4/ bek.).
21. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátás /a
gyermekek napközbeni ellátása, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a
családsegítés/ (1993. évi III. törvény 57. § /1/ bek.).
22. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás: ápolást,
gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, nappali ellátást
nyújtó intézmények, átmeneti ellátást nyújtó intézmények által ellátott
feladatok (1993. évi III. törvény 57. § /2/ bek.).
23. Az alapellátás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátáshoz
való hozzájutásának biztosítása (1993. évi III. törvény 86. § b/ pont).
24. A szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátások és természetbeni
szociális ellátások /munkanélküliek jövedelempótló támogatása,
lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, köztemetés,
közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság/ (1993. évi III.
törvény 33., 38., 40., 45., 48., 49., 54. §).
25. A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatai (1993. évi
CX. törvény 66. § /1/ bek.).
26. A polgári védelmi feladatok ellátása (1993. évi CX. törvény 66. § /2/
bek.).
27. A képviselõ-testület és a polgármesteri hivatal mûködtetése, valamint a
hivatal dolgozóinak díjazása /bér és közterhei, dologi költségek/, kivéve a
helyi önkormányzati képviselõk és bizottsági tagok tiszteletdíja (1990. évi
LXV. törvény 9. § /2/ bek.).
28. A jövedelempótló támogatásban részesülõk számára közhasznú
/közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos mûködtetéséhez
kapcsolódó/ foglalkoztatás szervezése (1991. évi IV. törvény 8. § /4/ bek. a/
pont, 1995. évi XLVIII. törvény 79. § /1/-/2/ bek.).