- 1 -
Kérdés!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Bokros Lajos miniszter úrhoz az alábbi írásbeli választ kérõ kérdést intézem:
"Lehet-e törvényeket célszerûségi szempontból átértelmezni?"
Tisztelt Miniszter Úr!
Az adóelõleg kiszámításával kapcsolatban sok zûrzavart hozott magával az új
személyi jövedelemadó törvény. A 47. § (12) bekezdése szerint a munkáltató, a
bér kifizetõje az adóhivatal által elõzetesen engedélyezett számítási rendszer
alapján akkor jogosult az adóelõleget a törvényben meghatározott szabályoktól
eltérõen kiszámítani, ha az év végén elszámolandó adókülönbözetet az
alkalmazott módszer mérsékli.
Ez az elõírás felesleges terhet ró az adóhivatalra. A csak bérbõl élõk esetén
adókülönbözet a kedvezmények kihasználása révén állhat elõ (önkéntes kölcsönös
biztosítás, tandíj, lakás, fogyatékos állapot stb.). Ezek némelyike
értelemszerûen beépíthetõ az adóelõleg számításba, más része esetleges és
figyelembe vétele havi rendszerességgel nehezen valósítható meg. Van azonban
olyan eset is, amelyben viszonylag könnyen csökkenthetõ az adókülönbözet. Azon
állampolgárokról van szó, akik bérbõl élnek, s a bér mellett, a bérhez képest
csekély egyéb jövedelemre tesznek szert. (Konkrét példa: fiatal tanárember
tudományos vagy irodalmi munkájáért szerzõi honoráriumban részesül.) Ez a
külön jövedelem most kizárja az érintetteket a tv. 47. §-ának (3) bekezdése
szerint sávos kulcsok alapján megállapított adóelõleg számításból, ám
adójóváírásra továbbra is jogosultak. Mivel külön jövedelmük összege esetleg
elhanyagolható éves bérükhöz képest, a lehetséges adójóváírásának közel
teljességére jogosultak. A hivatkozott § (12.) bekezdése alapján a bér
kifizetõje eltekinthetne ilyen esetekben a 30. § szerinti adóelõleg
számítástól, ámde csak az adóhatóság elõzetes engedélye alapján. Félõ, hogy a
kifizetõhelyek nem fogják vállalni a külön engedélyek megkérését, az
állampolgárok egy része feleslegesen kerül nehéz helyzetbe és '97 tavaszán
tetemes összeget kell az APEH-nak visszautalni az adóalanyoknak.
Célszerûnek tartom a (12) bekezdést úgy változtatni, hogy annak szövegébõl "az
adóhatóság által elõzetesen engedélyezett számítási rendszer alapján"
szövegrész maradjon ki.
A Kossuth Rádió Napközben címû adásában 1996. január 30-án elhangzott, hogy a
kifizetõhelyek az adókülönbözet csökkentése érdekében jogosultak a leírtaktól
eltérõ adõelõleg számítási módszerek alkalmazására. Ez a bejelentés egyrészt
szakmai szempontból alátámasztotta a fent leírtakat, másrészt komoly aggályt
vetett fel. Nem engedhetõ ugyanis meg, hogy a jogalkalmazók szabadon
értelmezzék a jogszabályokat. Örülhetünk, hogy az APEH felismerte az említett
bekezdés hibáit, de a jogállamiság kerül veszélybe, ha a kissé hibás, vagy nem
egészen pontos törvényhelyeket önkényesen értelmezik.
Konkrét kérdésem: Megfelel-e a valóságnak a fenti rádióhír? Szükségesnek
tartja-e miniszter úr, az elmondottak fényében a törvény szövegének említett
módosítását?
Budapest, April 23, 1996
Dr. Surján László
KDNP