- 1 -
Kérdés
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Szabó György népjóléti miniszter úrhoz az alábbi írásbeli választ kérõ kérdést
intézem:
"Ki ellenõrzi a minisztérium közleményeinek szövegét?"
Tisztelt Miniszter Úr!
A Népjóléti Közlöny ez évi 1. számának 41. oldalán, a Közlemények rovatban a
minisztérium közzétette a külföldi állampolgárságú betegek ellátási díjával
kapcsolatos behajtási rend megváltozásáról szóló közleményét. A közlemény
megjelentetése önmagában véve helyes. December 31-én megszûnt a volt
Pénzintézeti Központnak a külföldi állampolgárok ki nem egyenlített
betegellátási díjainak behajtására vontakozó jogköre. A Közlemény pontos
ismereteket közöl, a megváltozott jogállás ismertetésével megoldást javasol az
egyes intézetek számára és felhívja a figyelmet arra is, hogy a javasolt
részvénytársasággal nincs szerzõdéskötési kötelezettségük.
Kérdésem bevezetésének részletességét az a felismerés indokolja, hogy a
közleményt annak kiadása elõtt felelõs vezetõ nem látta. Ez a megállapítás
abból a *-gal jelzett lábjegyzetbõl következik, amelyet szó szerint idézek: "
* A 8/1980. (Eü. K. 5.) EüM utasítást módosította a .../1996. (...) NM
rendelet"
A kipontozás nem az én diszkrécióm, hanem a szerzõ(k)é. Maga a lábjegyzet nem
feltétlenül indokolt, nélküle is érthetõ a közlemény. A kipontozás, nyilván a
rendelet megjelenése elõtt már elkészített változat közzététele azonban
fegyelem- és figyelemhiány, megszégyenítõ a minsztérium számára. Semmiképp nem
illik a magát szakértelmével reklámozó politikai erõhöz. Ha a rendelet késése
miatt már nem akarták a közleményt visszatartani, ki kellett volna hagyni a
lábjegyzetet.
Az esettel kapcsolatos konkrét kérdéseim: Van-e kijelölt felelõse a közlöny
megjelentetésének? Ki az? Ki döntötte el , hogy a szóban forgó közlemény
jelenjen meg?
Tisztelt Miniszter Úr! Emlékeztetem, hogy a múlt évben a minisztérium
sajtóhibának, illetve leírási hibának minõsítette, hogy egy akkori
kormányrendelet nem intézkedett a nyugdíjasok fogmegtartó kezeléseinek
ingyenességérõl. A jelen eset tartalmilag nem jelentõs. A korábbi,
nyilvánosság elõtt is magyarázatra szoruló és korrigált eset után azonban ezt
a "bakit" komolybban kell értékelni. Nem szerencsés egy irányító szerv
számára, ha hivatalos közlönye megmosolyogtatja az irányítottakat. Nem
megnyugtató, hogy jogszabályaink olvasásakor fel kell tennünk a kérdést,
jogszabályt olvasunk-e vagy kéziratot. Befejezõ kérdésem, milyen szervezeti
vagy személyi intézkedéseket kíván tenni a megelõzés érdekében?
Budapest, April 23, 1996
Dr. Surján László
KDNP