1
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Igen Tisztelt Elnök Úr!
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítására az alábbi
törvényjavaslatot terjesztem be.
Törvényjavaslat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
módosításáról
Az Országgyûlés a személyi jövedelemadóról szóló törvény végrehajtásának
megkönnyítése és az adóelõleg levonásával kapcsolatos eljárások egyszerûsítése
érdekében az 1995. évi CXVII. törvényt (a továbbiakban: szja tv.) az alábbiak
szerint módosítja.
1. § A törvény 33. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"33. § (1) A számított adót az adóévben megszerzett bér után adójóváírás
csökkenti.
(2) Ha az összevont adóalapot kizárólag bér képezi, akkor az összevont adóalap
számított adója megegyezik a bér adóelõlegének kiszámítására elõírt sávos
kulcsok szerint megállapított adóval.
(3) Ha az összevont adóalapot béren kívül más jövedelem is képezi, az
adójóváírást a következõk szerint kell meghatározni:
a) meg kell állapítani, hogy a bért az adótábla szerint milyen adóösszeg
terhelné;
b) meg kell állapítani, hogy a bér adóelõlegének kiszámításához elõírt sávos
kulcsok szerint a bért milyen összeg terhelné;
c) az adójóváírás egyenlõ az a) és b) pont szerinti összeg különbségével."
2. § A szja tv 47. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a várható adó összegét a (3) bekezdésben
elõírt sávos kulcsok alkalmazásával kell meghatározni."
3. § A szja tv 47. §-a (4) bekezdése az alábbiakra változik:
"(4) A munkáltató, illetõleg a bér kifizetõje a (2) - (3) bekezdés
rendelkezéseitõl a (12) bekezdésben foglaltakon túl akkor térhet el, ha a
magánszemély írásban kéri, hogy az adóelõleg az adótábla szerint a havi bér
tizenkétszerese után megállapított adó egy tizenketted része legyen."
4. § Ez a törvény a kihirdetését követõ második hónap elsõ napján lép életbe.
Az 1996. január 1. és a hatálybalépés közötti idõre járó, de ki nem fizetett
adójóváírás az 1996. évi személyi jövedelemadó bevallás során érvényesíthetõ.
INDOKOLÁS
A szja tv jelenlegi formájában az adójóváírás mértéke függ a jövedelem
nagyságától. Évi 550000 Ft jövedelemig az adójóváírás növekszik, e fölött
azonban a jövedelem további növekedésétõl függetlenül, évi 56600 forint. A
törvény a bér nagysága alapján megállapított adójóváírást csökkenteni rendeli,
ha a magánszemélynek a béren kívül más jövedelme is van. A csökkentés mértéke
a bér és az összes jövedelem közötti aránytól függ.
A jelenlegi elõírások egyrészt túlságosan bonyolultak és a munkavállalókat
többletadminisztrációval terhelik, másrészt igazságtalanok.
Az, hogy minden munkavállalónak írásban nyilatkoznia kell, lesz-e bérén kívül
más jövedelme, és vállalnia kell, hogy egy nem várt jövedelem felvétele esetén
a változást bejelenti, felesleges adminisztratív terhet jelent mindazoknak,
akiknek nincs és nem is lesz béren kívüli jövedelmük. Az elõzetes írásbeli
nyilatkozattal ellentétes gyakorlatnak nincsenek jogkövetkezményei. (Aligha
büntethetõ az a magánszemély, aki például januárban megteszi az elõírt
nyilatkozatot, szeptemberben kisösszegû szerzõi díjazásban részesül, s ezt
feledékenységbõl nem jelenti be a bér kifizetõjének.)
Kisösszegû, egyszeri többletjövedelem esetén a rendelkezés aránytalanul sújtja
a munkavállalót: Az adójóváírást csak az adóév lezárásakor tudja
érvényesíteni. Ezeket a magánszemélyeket a törvény arra kényszeríti, hogy
kamatmentes hitelt adjanak az államnak. Ez újabb egyenlõtlenséget jelent,
hiszen a veszteség mértéke attól is függ, az év mely szakaszában jutott a
magánszemély a kisösszegû többletjövedelemehez.
Különösen igazságtalan, hogy az adójóváírás mértéke a bér és az egyéb
jövedelem közötti aránytól függ. Minél nagyobb bére van valakinek, annál
kisebb részét veszíti el az adójóváírásnak, azonos összegû többletjövedelem
esetén. (Konkrét példa: amennyiben egy évi 400000 Ft bérû magánszemély 200000
Ft többletjövedelemhez jut, adójóváírása 32733 forintra csökken, ám ha egy évi
1800000 Ft bérezésû embernek van azonos többletjövedelme, akkor az adójóváírás
évi 50940 Ft.)
A többletjövedelmeknek elõzetes bevallása, az alkalmazotti kedvezménynek
megfelelõ adójóváírás mértékének a többletjövedelmek léte miatti csökkentése
tehát túlzott adminisztrációt kíván és több ponton ellenkezik a társadalmi
igazság elveivel. A javasolt változtatások ezen problémák megoldását
szolgálják.
A jelenlegi elõírások alkotmányos problémákat is felvetnek. Azonos bérben
részesülõ állampolgárokat aszerint különböztet meg a törvény, hogy van vagy
nincs béren kívüli jövedelmük. Azonos összjövedelmû állampolgárok között is
létrejön ez a megkülönböztetés, azok a kárára, akik jövedelmük egy részét nem
bérbõl szerzik. Ezek a megkülönböztetések csak jóindulattal tekinthetõk a
bérbõl élõk úgynevezett pozitív diszkriminációjának. Még rosszabb a megítélése
annak a rendelkezésnek, amely azonos külön jövedelem esetén a nagyobb bérrel
rendelkezõ állampolgárnak ad nagyobb adójóváírást.
Részletes indoklás
Az 1. § az szja tv új 33. §-a biztosítja a bér után járó adójóváírást, ám azt
is, hogy a nem bér jellegû jövedelmek után ne lehessen adójóváírásban
részesülni.
A 2. § megszünteti azt a rendelkezést, amely a bér utáni adójóváírásnak
havonkénti érvényesítését a magánszemély elõzetes nyilatkozatához köti.
A 3. § arra teremt lehetõséget, hogy az a magánszemély, aki két egymástól
független helyen van állásban és ezért mindkét helyen részesedhet az elõzetes
adójóváírásban, saját döntése alapján az egyik munkahelyen az adójóváírás
nélküli formában adózzék. Azok az állampolgárok fogják ezt választani, akik az
egyik munkahelyükön már kimerítették az adójóváírás maximumát. A régebben
ismert fõ és mellékállás fogalma ma alkalmazhatatlan, ezért az adójóváírás két
helyen való igénybevételének általános tilalma nehezen megvalósítható, pontos
végrehajtása olyan adminisztrációt kíván amelyet a várható bevétel nem
indokol. A javaslat tehát az állampolgárra bízza a döntést.
A Javaslat érdemben nem változtatja meg a személyi jövedelemadózás rendjét,
ezért év közben is hatályba léptethetõ. 4. § biztosítja, hogy a
kifizetõhelyeknek elegendõ ideje legyen a Javaslat szerinti változtatások
végrehajtására.
A Javaslat elfogadása bizonytalan mértékben csökkenti az éves adóbevételeket.
A szja tv benyújtásakor a kormány nem adott konkrét adatokat arra nézve, hogy
a bér és az egyéb jövedelmek arányában csökkentett adójóváírás mennyi bevételt
hoz a kincstárnak. Megfelelõ kimutatások hiányában valószínûleg nem is lehet
ezt az értéket megbecsülni. Ezért ezen rendelkezés megszüntetésének hatása sem
számszerûsíthetõ. Az azonban igen valószínû, hogy az adótömeg egészéhez képest
csekély összegrõl van szó.
A Javaslat társadalmi hatásai jobban felmérhetõk. Az eredeti rendelkezés a
béren kívüli többletmunkát bünteti, illetve az ilyen jövedelmek eltitkolásához
ad újabb indítékot. A bosszantó adminisztrációs kötelezettség megszüntetése a
munkahelyi ügyintézés és az állampolgár számára egyaránt kedvezõ. A Javaslat
elfogadása csökkenti a törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági aggályokat.
Budapest, 1996. január 31-én
dr. Surján László
KDNP