A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1966.. számú
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény
módosításáról
Elõadó: Dr. Vastagh Pál
Budapest, 1996. február
1996. évi ... törvény
a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
1.§
A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 264.§-a és alcíme
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Visszaélés radioaktív anyaggal
264.§ (1) Aki az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív
anyagot vagy készítményt jogosulatlanul elõállít, megszerez, tart, forgalomba
hoz, feldolgoz vagy egyébként felhasznál, tartására nem jogosult személynek
átad, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki radioaktív anyagot a
jogszabályban elõírt kötelezettség megszegésével állít elõ, tárol, szállít
vagy helyez el.
(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bûncselekményt
bûnszövetségben követi el, két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ.
(4) Aki a (2) bekezdésben írt cselekményt gondatlanságból követi el,
vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
2.§
A Btk. a következõ 264/A.§-szal és alcímmel egészül ki:
"Visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével
264/A.§ (1) Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül vagy az
engedélytõl eltérõen nukleáris létesítményt üzemeltet, öt évig terjedõ
szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bûncselekményt bûnszövetségben
követi el, két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
3.§
A Btk. a következõ 264/B.§-szal és alcímmel egészül ki:
"Visszaélés atomenergia alkalmazásával
264/B.§ (1) Aki az atomenergia felhasználásához a jogszabály által
meghatározott engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy
személyt megtéveszti, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ
szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos és jogszabályban elõírt
bejelentési kötelezettségét elmulasztja, három évig terjedõ
szabadságvesztéssel büntetendõ."
4.§
A Btk. 270/A.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és e §
a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha az
(1) bekezdésben írt bûncselekményt radioaktív anyaggal fenyegetve követik el.
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén
öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat
súlyosan megzavarta."
5.§
A Btk. 274.§-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2)
bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:
"(2) Aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra
irányuló elõkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedõ
szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ."
6.§
A Btk. 280.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"280.§ (1) Aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét károsítja,
illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége
megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a
környezetet vagy annak valamely elemét károsítsa, bûntettet követ el, és három
évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
írt bûncselekmény jelentõs mértékû károsodást okoz, illetve alkalmas arra,
hogy a környezetet vagy annak valamely elemét jelentõs mértékben károsítsa.
(3) A (2) bekezdés szerint büntetendõ, aki a környezetet vagy a környezet
valamely elemét jelentõs mértékben szennyezi, illetve jogszabályban vagy
hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan
magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak
valamely elemét jelentõs mértékben szennyezze.
(4) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
bûncselekmény a környezetet vagy annak valamely elemét olyan mértékben
károsítja, hogy a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi
állapota nem állítható helyre.
(5) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, az (1)-(3)
bekezdés esetén vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, a
(4) bekezdés esetén bûntettet követ el, és három évig terjedõ
szabadságvesztéssel büntetendõ."
7.§
A Btk. 281.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"281.§ (1) Aki
a) fokozott védelem alatt álló, vagy nemzetközi szerzõdés hatálya alá
tartozó növényt vagy állatot, annak bármely fejlõdési szakaszában levõ
egyedét, vagy annak származékát jogellenesen megszerzi, külföldre juttatja,
értékesíti vagy elpusztítja,
b) védett természeti területet jogellenesen jelentõs mértékben
hátrányosan megváltoztat,
bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a természetkárosítás
az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott növény vagy állat tömeges
pusztulását, az (1) bekezdés b) pontja esetén a terület helyrehozhatatlan
károsodását vagy megsemmisülését idézi elõ.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítást
gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ."
8.§
A Btk. a következõ 281/A.§-szal és alcímmel egészül ki:
"A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése
281/A.§ (1) Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve
jogszabályban vagy végrehajtható hatósági határozatban megállapított
kötelezettsége megszegésével gyûjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít
olyan anyagot tartalmazó hulladékot, amely alkalmas arra, hogy
a) az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyeztesse,
b) a vizet, a levegõt vagy a talajt szennyezze, vagy ezekben tartós
elváltozásokat okozzon,
c) az állatokat vagy a növényeket veszélyeztesse,
bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki a jogszabályban meghatározott
engedély nélkül helyez el robbanásveszélyes, gyúlékony vagy az egészségre,
illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot tartalmazó hulladékot.
(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bûncselekményt
gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ."
9.§
A Btk. 286.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"286.§ (1) Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263.§),
lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaélés (263/A.§), fegyvercsempészet (263/B.§),
radioaktív anyaggal (264.§), nukleáris létesítmény üzemeltetésével (264/A.§),
méreggel (265.§), ártalmas közfogyasztási cikkel (279.§) vagy kábítószerrel
való visszaélés (282.§) esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a
bûncselekményt elkövették, ha az elkövetõ tulajdona, vagy egyébként is, ha
annak birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti; a 77.§ (4) bekezdése azonban
nem alkalmazható.
10.§
A Btk. 286/A.§-a a következõ új (1) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi
szövegének jelölése (2) bekezdésre változik:
"(1) A 280.§ alkalmazásában
a) környezeti elem: a föld, a levegõ, a víz, az élõvilág, valamint az
ember által létrehozott mesterséges környezet, továbbá ezek összetevõi,
b) szennyezés: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy
hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó
terhelése,
c) károsítás: az a tevékenység, amelynek hatására a környezetnek vagy
valamely elemének olyan mértékû változása, szennyezettsége, illetve
igénybevétele következik be, amelynek eredményeképpen a környezet, illetve a
környezeti elem természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással vagy
egyáltalán nem állítható helyre, illetõleg olyan tevékenység, amely az
élõvilágot kedvezõtlenül érinti."
11.§
A Btk. 292.§ (1) bekezdésében a "jelentõs mennyiségû vagy értékû" szövegrész
helyébe a "nagyobb mennyiségû vagy értékû" szövegrész lép.
12.§
A Btk. 293.§-ában a "jelentõs mennyiségû vagy értékû" szövegrész helyébe a
"nagyobb mennyiségû vagy értékû" szövegrész lép.
13.§
A Btk. 294.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A kötelezõen alkalmazandó nemzeti szabvány hatálya alá tartozó
termék akkor rossz minõségû, ha a szabványban meghatározott legalacsonyabb
minõségi követelményeknek sem felel meg."
14.§
A Btk. 296.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"296.§ Aki nagyobb mennyiségû árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül -
olyan jellegzetes külsõvel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel hoz
forgalomba, amelyrõl a versenytársat, illetõleg annak jellegzetes
tulajdonságokkal rendelkezõ áruját ismerhetik fel, bûntettet követ el, és
három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
15.§
A Btk. 296/A.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és e §
a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának
minõsül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre
gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a
jogszabályi elõírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben
támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a
szokásostól lényegesen eltérõ feltételek megvalósítását igényli.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának
minõsül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetõség vagy más elõnyös
következmény is."
16.§
A Btk. 298/C .§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"298/C.§ Aki közremûködik abban, hogy a gazdasági társaság részére
nyújtott, nem pénzbeli betét (hozzájárulás) értékét a társasági szerzõdésben a
szolgáltatás idõpontjában fennálló értéktõl eltérõen jelöljék meg, bûntettet
követ el és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
17.§
A Btk. a következõ 298/E.§-szal és alcímmel egészül ki:
"Jogosulatlan biztosítási tevékenység
298/E.§ Aki biztosítási tevékenységet a törvényben elõírt engedély nélkül
végez, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû
munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ."
18.§
A Btk. a következõ 299/C.§-szal és alcímmel egészül ki:
"Piramisjáték szervezése
299/C.§ Aki mások pénzének elõre meghatározott formában történõ és
kockázati tényezõt is tartalmazó módon való összegyûjtésén és szétosztásán
alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerûen bekapcsolódó résztvevõk
a láncban elõttük álló résztvevõk számára közvetlenül vagy a szervezõ útján
pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bûntettet követ el, és három
évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
19.§
A Btk. 300/C.§-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Számítógépes csalást követ el az is, aki az (1)-(2) bekezdésben írt
cselekményt közcélú távbeszélõ szolgáltatás, illetve közcélú mobil
rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére szolgáló elektronikus kártya
felhasználásával vagy közcélú mobil telefont vezérlõ mikroszámítógép
programjának megváltoztatásával követi el."
20.§
A Btk. 309.§-ának alcíme és (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Devizabûncselekmény
309.§ (1) Aki a devizáról szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével
a) a konvertibilis devizára, valutára, aranyra vonatkozó hazautalási,
hazahozatali, illetõleg forintra történõ átváltási kötelezettségének nem tesz
eleget,
b) a megvásárolt devizát, valutát devizahatósági engedély vagy a
devizahatóságnak történõ elõzetes bejelentés nélkül olyan célra használja fel,
amelyhez ilyen engedély vagy bejelentés szükséges,
c) devizakülföldivel szemben devizában fennálló követelését nem jelenti
be,
d) külföldi vagy belföldi fizetõeszközt, aranyat, vagyoni értéket visz ki
vagy küld ki,
e) külföldi közvetlen vállalkozásra, külföldi ingatlanra, értékpapír-
vagy hitelmûveletre, valamint pénzpiaci és átruházható eszközzel végzett
mûveletre vonatkozó engedélyeztetési, bejelentési vagy elidegenítési
kötelezettségének nem tesz eleget,
ha a bûncselekményt kisebb értékre követi el, vétség miatt egy évig terjedõ
szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
21.§
A Btk. 312.§-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(Aki)
"a) vámárut a vámellenõrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a
vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények
tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz (csempészet),"
22.§
A Btk. a következõ 312/A.§-szal és alcímmel egészül ki:
"Fedezetlen bankkártya felhasználása
312/A.§ Aki fedezetlen bankkártyát használ fel, amennyiben súlyosabb
bûncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedõ
szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ."
23.§
A Btk. 313/D.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"313/D.§ A 312/A.§, valamint a 313/B-313/C.§ alkalmazásában bankkártya
minden olyan, pénzintézeti tevékenységet végzõ jogi személy által kibocsátott
kártya, amely pénz felvételére, illetõleg áru vagy szolgáltatás ellenértékének
kiegyenlítésére szolgál.
24.§
A Btk. XVII. fejezete V. Címének jelölése IV. Címre változik.
25.§
A Btk. 314.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Pénzmosás, csempészet és vámorgazdaság esetén el kell kobozni azokat
az anyagi javakat, azt az árut, amelyre a bûncselekményt elkövetik. Ha az
anyagi javak, az áru nem az elkövetõ tulajdona és az elkobzás a tulajdonosra
méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellõzését
nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki, az elkövetõt az anyagi javak, az
áru értékének megfizetésére kell kötelezni."
26.§
A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépésérõl és
végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû rendelet (Btké.) 27.§ (2)
bekezdésében a "devizagazdálkodás megsértését" szövegrész helyébe a
"devizabûncselekményt" szövegrész lép.
27.§
(1) A Btké. 27/A.§-ának alcíme és (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A jelentõs, a különösen nagy és a nagyobb elkövetési érték
(1) A rossz minõségû termék forgalomba hozatalát (292-293.§), a minõség
hamis tanúsítását (295.§), a devizabûncselekményt (309.§ (3) bek. a) pont és
(5) bek.), a lopást (316.§ (5) bek. a) pont), a sikkasztást (317.§ (5) bek.
a) pont), a rablást (321.§ (3) bek. b) pont), a kifosztást (322.§ (2) bek. a)
pont) és az orgazdaságot (326.§ (4) bek. a) pont) akkor követik el jelentõs
értékre, a számítógépes csalással (300/C.§ (2) bek. a) pont), a bankkártyával
visszaéléssel (313/C.§ (4) bek. a pont), a csalással (318.§ (5) bek. a) pont)
és a rongálással (324.§ (4) bek. a pont) okozott kár, illetõleg a hûtlen
kezeléssel (319.§ (3) bek. b) pont) és a szerzõi és szomszédos jogok
megsértésével (329/A.§ (2) bek.) okozott vagyoni hátrány akkor jelentõs, ha az
érték, a kár, illetõleg a vagyoni hátrány egymillió forintot meghalad."
(2) A Btké. 27/A.§-ának (2) bekezdésében a "devizagazdálkodás megsértését"
szövegrész helyébe a "devizabûncselekményt" szövegrész lép.
(3) A Btké. 27/A.§-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A rossz minõségû termék forgalomba hozatalát (292-293.§) akkor
követik el nagyobb értékre, ha az érték kétszázezer forintot meghalad."
28.§
A Btké. a következõ 27/D.§-szal és alcímmel egészül ki:
"A fedezetlen bankkártya felhasználása bûncselekményének értékhatára
27/D.§ A fedezetlen bankkártya felhasználása (312/A.§) akkor
bûncselekmény, ha az elkövetési érték - az óvadékul lekötött összeg, illetve a
rendelkezésre bocsátott hitelkeret igénybevételén túl - húszezer forintot
meghalad."
29.§
A Btké. 28.§-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Nem bûncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha)
"d) a devizabûncselekményt (309.§) ötvenezer forintot meg nem haladó
értékre,"
(követik el.)
30.§
A büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 118.§-ának helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"118.§ A büntetõ ügyekben eljáró hatóságok az állami szervekhez, a
társadalmi szervezetekhez és a gazdálkodó szervezetekhez megkeresést
intézhetnek."
31.§
A Be. 283.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"283.§ E fejezet rendelkezéseit akkor is megfelelõen alkalmazni kell, ha
a perújítási indítványt, illetõleg kérelmet az eljárást megszüntetõ, próbára
bocsátó vagy tárgyalás mellõzésével hozott végzés ellen terjesztették elõ."
32.§
A Be. a következõ 304/A.§-szal és alcímmel egészül ki:
"A tárgyalás mellõzése
304/A.§ A 353.§ (1) bekezdésében felsoroltakon kívül tárgyalás tartását
kérheti a törvényes képviselõ, a fiatalkorú hozzájárulása nélkül is."
33.§
E törvény a kihirdetését követõ második hónap 15. napján lép hatályba. Ezzel
egyidejûleg a Btk. 239.§-ában a "munkaügyi vagy szövetkezeti döntõbizottsági,"
szövegrész, a Btk. 242.§-ában a "munkaügyi vagy szövetkezeti döntõbizottsági,"
szövegrész, a Btk. 290.§-ának (6) bekezdésében "a csõdeljárás azért nem volt
megindítható, mert az adós a csõd kötelezõ bejelentését elmulasztotta, vagy"
szövegrész, a Btk. 291.§-ának (2) bekezdésében "a csõdeljárás azért nem volt
megindítható, mert az adós a csõd kötelezõ bejelentését elmulasztotta, vagy"
szövegrész, a Btk. 311.§-a, a Btké. 20.§-a, a Btké. 27.§-ának (1) bekezdésében
a "jövedékkel visszaélésnél (311.§ (2) bek.)," szövegrész, a Btké. 28.§ (1)
bekezdésének c) és e) pontja hatályát veszti.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés, valamint az Országgyûlés
által a közelmúltban elfogadott törvények olyan rendelkezései, amelyek
közvetlenül kapcsolódhatnak a Büntetõ Törvénykönyv (Btk.) valamely szabályához
a Btk. új Általános Részének megalkotása és a szankciórendszernek az
Általános- és Különös Részre kiterjedõ felülvizsgálata elõtt szükségessé
teszik a Büntetõ Törvénykönyv módosítását.
A tervezet módosítani kívánja a Btk. gazdasági bûncselekményeket
szabályozó XVII. fejezetét annak érdekében, hogy a piramisjáték szervezése és
a jogosulatlan biztosítási tevékenység büntethetõ legyen. E magatartások
jelenleg nem képeznek önálló bûncselekményt, bár a Btk. egyéb rendelkezései
alapján a hatályos szabályok szerint is lehetõség van rendszerint az elkövetõk
felelõsségre vonására. A teljes körû büntetõjogi védelem megteremtése
érdekében azonban indokolt az önálló bûncselekményi tényállás megfogalmazása a
Btk-ban. A Parlament 1995. november 7-én elfogadta a biztosító intézetekrõl és
a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvényt, amely alapul
szolgál a jogosulatlan biztosítási tevékenység tényállásának megalkotásához.
A jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési
szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvényt a Parlament az elmúlt idõszakban
több esetben módosította, jelentõsen szigorította a jövedéki ellenõrzés
szabályait, valamint az alkalmazható szankciókat. Ezek a módosítások, valamint
az, hogy a jövedékkel visszaélés bûncselekménye minden esetben adóelvonással
jár és így a Btk. 310.§-ában meghatározott adó-, társadalombiztosítási csalás
is megvalósul, a jövedékkel visszaélés önálló törvényi tényállásban történõ
szabályozását indokolatlanná teszik, ezért a tervezet hatályon kívül helyezi a
jövedékkel visszaélés bûncselekményét.
A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi
C. törvényt az Országgyûlés 1995. november 14-i ülésnapján fogadta el. A Btk.
312.§ (1) bekezdésének a) pontjában írt csempészetet az követi el, aki az
árunak vámszempontból lényeges körülményei tekintetében a hatóság elõtt
valótlan nyilatkozatot tesz. Az 1995. évi C. törvény más fogalmakat vezet be,
mint a korábbi jogszabályok, ezért ennek megfelelõen módosítja a tervezet a
csempészet, a vámorgazdaság törvényi tényállását.
A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvényt az Országgyûlés 1995. november
7. napján fogadta el. A törvény nemcsak új fogalmakat vezet be, hanem alapvetõ
változást hoz a devizajogban. Az 1995. évi XCV. törvény elfogadásával
liberalizáltabbá vált a devizajog, a folyó fizetési mûveletek körében a forint
- nemzetközileg is elfogadottan - konvertibilissé vált, ugyanakkor a
tõkemûveletek körében még jelentõs korlátozások maradtak fenn
(engedélyeztetési, illetõleg bejelentési kötelezettség). A Btk. 309.§-ának
módosításánál a tervezet abból indul ki, hogy egyrészt a büntetõjogi
fenyegetettség a devizajogi korlátozások közül a legfontosabbakhoz fûzõdjék,
másrészt, hogy a belföldiek a kiszélesedett devizális lehetõségekkel csak úgy
és olyan feltételekkel élhessenek, ahogy azt a most elfogadott törvény
biztosítja.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.
törvény elfogadása az elsõ lépés volt a környezetvédelmi jogunk
korszerûsítése, hatékonyabbá tétele érdekében. Figyelemmel azonban arra, hogy
e törvény nagyrészt keretjogszabály, amelynek az alkalmazásához szükséges a
végrehajtási rendeletek megalkotása is, a büntetõjog által is védendõ
környezetvédelmi jogi normák körét véglegesen csak e végrehajtási szabályok
megalkotása után lehet meghatározni. Az Országgyûlés a környezet védelmének
szabályairól szóló törvény egyes rendelkezéseinek érvényesítése érdekében
szükséges jogalkotási feladatokról a 108/1995. (XI.9.) OGY. határozatot hozta.
A határozat értelmében 1996., 1997. és 1998. években folyamatosan meg kell
alkotni a környezet védelmét szabályozó egyéb törvényeket, kormányrendeleteket
és miniszteri rendeleteket.
Ugyanakkor megállapítható, hogy a Btk. jelenlegi szabályai elégtelenek
és nem, vagy csak nehezen alkalmazhatók a gyakorlatban. A Btk. 280.§-ában
szabályozott környezetkárosítás bûntette eredmény-bûncselekmény, vagyis ahhoz,
hogy a befejezett bûncselekmény megállapítható legyen, szükséges az emberi
környezet védelem alatt álló tárgyainak jelentõs mértékû szennyezõdése,
rongálódása vagy pusztulása. Amíg az eredmény nem következik be, kísérletrõl
beszélhetünk, mivel azonban ezekben az esetekben nagyon nehéz azt bizonyítani,
hogy az elkövetõ szándéka az eredményre is kiterjedt, ezért gyakran nem
vonhatók felelõsségre a környezet károsítói, rongálói. A gondatlan elkövetés
is bûncselekmény ugyan, de a gondatlanságból elkövetett vétség miatt
kísérletet nem lehet megállapítani, ezért az elkövetõ büntetõjogilag csak az
eredmény tényleges bekövetkezése után vonható felelõsségre. Ezek a körülmények
egyértelmûen indokolják azt, hogy a környezetvédelmi bûncselekmények
újraszabályozása már ebben a törvénytervezetben megkezdõdjék.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1.§-hoz
A Btk. hatályos 264.§-a az egészségre veszélyes sugárzó anyagokkal való
visszaélést rendeli büntetni. A sugárzó anyag kifejezés elavult, az újabb
jogszabályok, így a készülõ, atomenergiáról szóló törvény is a radioaktív
anyag kifejezést használja. A radioaktív anyagok jogosulatlan, illetve nem
megfelelõ megszerzése, kezelése nemcsak az egészségre, de a környezetre is
veszélyes lehet. Ezért a javaslat 1.§-a az egészségre, illetve a környezetre
veszélyes radioaktív anyagok vagy készítmények jogosulatlan elõállítását,
megszerzését, tartását, forgalomba hozatalát, feldolgozását, egyéb
felhasználását, illetve azt rendeli büntetni, ha az ilyen anyagot tartásra nem
jogosult személynek adják át.
A radioaktív anyagok elõállítása, tárolása, szállítása vagy elhelyezése
nemcsak akkor jelenthet veszélyt az egészségre, illetve a környezetre, ha azt
megfelelõ engedély nélkül végzik, hanem akkor is, ha az ilyen tevékenység
folytatásánál nem tartják be a jogszabályi elõírásokat. Ezért a javaslat új
(2) bekezdést iktat be a Btk. 264.§-ába, amely szerint bûncselekményt követ el
az is, aki radioaktív anyagot a jogszabályban elõírt kötelezettség
megszegésével állít elõ, tárol, szállít vagy helyez el.
A javaslat a hatályos rendelkezésekkel egyezõen minõsítõ körülményként
értékeli, ha a bûncselekményt bûnszövetségben követik el és büntetni rendeli a
gondatlanságból elkövetett cselekményt is.
A 2.§-hoz
A javaslat 2.§-a új bûncselekményként vezeti be a Btk-ba a nukleáris
létesítmény üzemeltetésével való visszaélés bûncselekményét. Az atomerõmûvek
alkalmazása egyre szélesebb körben terjed a világon. Biztonságos üzemeltetésük
fontos feltétele, hogy ilyen létesítményt csak jogszabályban meghatározott
engedély birtokában és az engedélynek megfelelõen mûködtessenek. Ezért a
javaslat öt évig terjedõ szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki
nukleáris létesítményt engedély nélkül vagy az engedélytõl eltérõen üzemeltet.
Súlyosabban minõsül annak az elkövetõnek a cselekménye, aki a nukleáris
létesítmény üzemeltetésével való visszaélést bûnszövetségben követi el.
A 3.§-hoz
Az atomenergia felhasználásának ellenõrzéséhez fontos érdek fûzõdik. Az
ellenõrzést a hatóság csak akkor tudja megfelelõen elvégezni, ha az
atomenergia felhasználásához szükséges engedély kiadásakor valós adatok
birtokában van. Ezért a javaslat 3.§-a büntetni rendeli azt, aki az engedély
megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti. A
javaslat szerint az is bûncselekményt valósít meg, aki az atomenergia
alkalmazásával kapcsolatos, jogszabályban elõírt bejelentési kötelezettségét
elmulasztja.
A 4.§-hoz
A Btk. hatályos 264.§-a rendeli büntetni azt, aki egészségre veszélyes
sugárzó anyag felhasználásával fenyeget. Az 1993. évi XVII. törvénnyel
beiktatott közveszéllyel fenyegetés bûncselekménye hasonló tényállást
tartalmaz, amikor büntetni rendeli azt, aki más elõtt olyan, a köznyugalom
megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény
bekövetkezése fenyeget. Ezért a javaslat a radioaktív anyaggal történõ
fenyegetést nem a 264.§ keretei között helyezi el, hanem a 270/A.§ minõsített
eseteként szabályozza. A büntetési tételét a hatályos szabályozásnál
enyhébben, a közveszéllyel fenyegetés büntetéséhez igazítva állapítja meg.
Az 5.§-hoz
Különbözõ bûncselekmények elkövetéséhez és az elkövetés leplezéséhez
egyre gyakrabban használnak fel hamis vagy hamisított közokiratot. Vannak
olyan személyek, akik üzletszerûen foglalkoznak ilyen közokiratok
készítésével. A hamis vagy hamisított közokirat készítéséhez szükséges
nyomtatványok birtokban tartása eseteiben - olyankor is, ha ez hamis közokirat
készítése céljából történik - vitatott, hogy bûncselekmény valósul-e meg.
Ugyanakkor ezen magatartások büntetõjogi üldözése indokolt, ezért a javaslat
5.§-a büntetni rendeli a hamis közokirat készítésének, illetve a közokirat
tartalma meghamisításának elõkészületét.
A 6.§-hoz
A Btk. hatályos 280.§-a rendelkezik a természetkárosítás büntetõjogi
védelmérõl. E szabályok nem nyújtanak hathatós védelmet a környezetet károsító
magatartásokkal szemben. A büntetõeljárások elmaradásának, illetve
sikertelenségének alapvetõ oka, hogy a környezetkárosítás eredmény-
bûncselekmény és a felelõsségre vonás feltétele a környezet jelentõs mértékû
károsodása, rongálódása vagy pusztulása. Ez - a korábbi miniszteri indokolás
szerint - akkor állapítható meg, ha a környezet védelem alatt álló tárgyainak
a természetes tulajdonságai a behatás következtében hátrányosan megváltoznak
vagy ha a behatás az emberi életkörülményeket rongálja.
A javaslat 6.§-ának (1) bekezdése szerint a környezetkárosítás
bûncselekményének alapesetét az követi el, aki a környezetet vagy a környezet
valamely elemét károsítja.
A javaslat befejezett bûncselekményként szabályozza azt is, ha az
elkövetõ jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége
megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas a környezet vagy annak
valamely elemének károsítására. Ebben az esetben tehát elég az absztrakt
veszélyhelyzetnek fennállnia a károsításra.
A javaslat a (2) bekezdésben súlyosabban rendeli büntetni azt, aki a
környezet szennyezésével jelentõs mértékû károsodást okoz, illetve ha a
cselekmény alkalmas a jelentõs mértékû károsításra.
A javaslat a (3) bekezdésben a környezetkárosítás alapeseteként
szabályozza, ha az elkövetõ a környezetet vagy a környezet valamely elemét
jelentõs mértékben szennyezi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely
alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét jelentõs
mértékben szennyezze. A bûncselekmény akkor valósul meg, ha az elkövetõ
jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettségének
megszegésével tanúsít olyan magatartást, amely jelentõsen szennyezi a
környezetet vagy alkalmas az ilyen szennyezésre.
Súlyosabban minõsül a cselekmény, ha a környezetkárosítás következtében a
környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota nem
állítható helyre.
A szennyezés és a károsítás fogalmát a javaslat 10.§-a határozza meg.
A 7.§-hoz
A javaslat 7.§-a a természetkárosítás bûncselekményének törvényi
tényállási elemeit változatlanul hagyva felemeli a büntetési tételeket. A
természetvédelemrõl szóló törvény elõkészítése folyamatban van, ezért annak
megszületéséig a büntetõjogi tényállás megváltoztatása nem indokolt.
Ugyanakkor a büntetési tételeket a javaslat a bûncselekmény súlyának
megfelelõen igazítja a többi környezetet védõ bûncselekmény büntetési
tételéhez.
A 8.§-hoz
A javaslat 8.§-a új bûncselekményként vezeti be a Btk-ba a környezetre
veszélyes hulladék jogellenes elhelyezését.
A javaslat a Btk. 281/A.§ (1) bekezdése alkalmazását lehetõvé teszi
minden olyan hulladékra, amelynek gyûjtéséhez, tárolásához, kezeléséhez,
elhelyezéséhez, illetve szállításához engedély szükséges és amely alkalmas
arra, hogy az ember életét, testi épségét, egészségét, az állatokat, a
növényeket veszélyeztesse, a vizet, a levegõt, a talajt szennyezze, vagy
ezekben tartós elváltozásokat okozzon. Az elkövetési magatartás a
jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve a jogszabályban vagy
végrehajtható hatósági határozatban megállapított kötelezettség megszegésével
történõ gyûjtés, tárolás, kezelés, elhelyezés, illetve szállítás.
Az új 281/A.§ (2) bekezdése kiemeli a veszélyes hulladékok közül a
robbanásveszélyes, a gyúlékony és az egészségre, illetve a környezetre
veszélyes radioaktív anyagot tartalmazó hulladékot. Ezen hulladékok
vonatkozásában önmagában a jogosulatlan elhelyezés bûncselekményt valósít meg.
Ugyanakkor, ha engedély birtokában, az engedélyben megállapított
kötelezettségek megszegésével valósítja meg az elkövetõ az (1) bekezdésben írt
cselekményt, illetve az engedély nem az elhelyezéshez, hanem az egyéb
elkövetési magatartáshoz hiányzik, úgy az (1) bekezdésben meghatározott
bûncselekmény valósulhat meg.
A 10.§-hoz
A javaslat 10.§-a a környezetkárosítás bûncselekményéhez és a környezetre
veszélyes hulladék jogellenes elhelyezéséhez tartalmaz értelmezõ
rendelkezéseket. A környezeti elem, a szennyezés és a károsítás fogalmát a
környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
rendelkezéseivel összhangban állapítja meg.
A 11. - 12. §-hoz
A fogyasztók védelmét szolgálja a rossz minõségû termék forgalomba
hozatalának bûncselekménnyé nyilvánítása. A Btk. hatályos 292.§ (1) bekezdése,
valamint a 293.§-a szerint e bûncselekményt jelentõs mennyiségû vagy értékû
termékre lehet elkövetni. Az 1993. évi XVII. törvény felemelte az
értékhatárokat: a rossz minõségû termék akkor jelentõs értékû, ha egymillió
forintot meghalad. Hathatósabb védelmet jelenthet a fogyasztók számára, ha e
bûncselekmény nagyobb értékû, illetve mennyiségû termékre is elkövethetõ lesz,
ezért a javaslat a jelentõs mennyiségû vagy értékû termék helyett a nagyobb
mennyiségû vagy értékû termék forgalomba hozatalát kívánja meg. A nagyobb
mennyiséget, hasonlóan a jelentõs mennyiséghez, továbbra is a bírói gyakorlat
alakítja ki.
A 13.§-hoz
A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény rendelkezései
folytán az állami szabványt a nemzeti szabvány váltotta fel. Ezért a Btk-ban
azokat a tényállásokat, ahol az állami szabványra történõ utalás szerepel,
módosítani kell. Ilyen rendelkezés a rossz minõségû termék forgalomba
hozatalánál (294.§) található. A javaslatban szereplõ módosítás nem jelenti az
állami szabvány kifejezés egyszerû felváltását a nemzeti szabvány
megjelöléssel, mivel az állami szabvány alapvetõen kötelezõ volt, míg a
nemzeti szabvány csak akkor kötelezõ, ha azt külön jogszabály kimondja. Ezért
a javaslat a kötelezõen alkalmazandó nemzeti szabványtól való eltérést kívánja
meg a bûncselekmény megvalósulásához.
A 14.§-hoz
A fogyasztó védelmét hivatott erõsíteni az áru hamis megjelölése
bûncselekményének módosítása is. A javaslat 14.§-a a rossz minõségû termék
forgalomba hozatalához hasonlóan az áru hamis megjelölésénél szintén
jelentõsen csökkenti azt az árumennyiséget, amelynek hamis megjelöléssel
történõ forgalomba hozatala bûncselekmény.
A 15.§-hoz
A Btk. 296/A.§-ban meghatározott fogyasztó megtévesztését az 1994. évi
IX. törvény iktatta be a Btk-ba. A bevezetése óta eltelt rövid idõszak alatt
is megmutatkozott, hogy a tényállás nem alkalmazható olyan - gyakran
alkalmazott - megtévesztõ közlésekre, amelyek az áru vásárlása esetén
felkínált nyerési lehetõségekre vagy egyéb kedvezõ feltételekre vonatkoznak.
Ezért a javaslat kiterjeszti az áru lényeges tulajdonságának a fogalmát.
A 16.§-hoz
A Btk. 298/C.§-ában szabályozott valótlan értékmegjelölés bûncselekményét
jelenleg csak a gazdasági társaság tagja valósíthatja meg. Büntetõjogi
beavatkozást igényel azonban az is, ha a bûncselekményt a gazdasági társaság
vezetõ tisztségviselõje vagy éppen a könyvvizsgáló követi el, ezért a javaslat
szerint a bûncselekményt bárki elkövetheti.
A 17.§-hoz
A javaslat 17.§-a új bûncselekményként vezeti be a Btk-ba a jogosulatlan
biztosítási tevékenységet. A biztosító intézetekrõl és a biztosítási
tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 4.§-a szerint biztosítási
tevékenység a biztosítási szerzõdésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon
alapuló kötelezettség-vállalás, amely során a biztosító megszervezi az azonos
vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét, matematikai és
statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a
kockázat vállalás ellenértékét, meghatározott tartalékot képez, a létrejött
jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti. A biztosítási
tevékenység csak a biztosításról szóló törvényben meghatározott engedéllyel
végezhetõ. A javaslat a jogosulatlan pénzintézeti tevékenységhez hasonlóan két
évi szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki a biztosítási tevékenységet
engedély nélkül végzi.
A 18.§-hoz
A javaslat 18.§-a új bûncselekményként vezeti be a Btk-ba a piramisjáték
szervezését. A Btk. új 299/C.§-a azt az elkövetõt rendeli büntetni, aki mások
pénzének elõre meghatározott formában történõ és kockázati tényezõt is
tartalmazó módon való összegyûjtésére és szétosztására alapuló játékot
szervez. A közvélemény elõtt piramis- vagy pilótajátékként ismert, de gyakran
önsegélyezõ körnek, alapítványi célok támogatásának, illetve támogató, segítõ,
ajándékozó programnak feltüntetett tevékenységnek közös jellemzõje, hogy valós
gazdasági tevékenység nem, vagy csak minimális mértékben történik. A játék
során a résztvevõk meghatározott pénzösszeg befizetése és újabb játékosoknak a
játékba történõ bevonása után a befektetett pénz többszörösét elérõ,
viszonylag nagy összegû bevételt remélnek. A játéknak alapvetõen két formája
létezik: amikor az új tagok a szervezõknek teljesítenek és a korábbi tagok a
szervezõn keresztül kapják meg az ígért pénzösszeget vagy más anyagi javakat,
illetve amikor az utóbb belépett tagok teljesítenek az elõttük lévõknek. A
szervezõk munkájukért vagy külön díjazást kérnek, vagy - és ez utóbbi a
gyakoribb - a befizetett pénzösszeg forgatásából tesznek szert haszonra. A
játék rendszerének, mûködtetésének lényege az ún. piramisépítési folyamat, a
játék sikere az újabb és újabb résztvevõk beszervezésén múlik és elõbb vagy
utóbb - amikor újabb tagok beszervezésére nincs lehetõség - a piramis alsó
szintjén lévõk nem jutnak hozzá sem az ígért haszonhoz, sem a befektetett
pénzükhöz. Éppen ezért még abban az esetben is, ha a szervezõk nem tévesztik
meg az esélyeket illetõen a tagokat, a rájuk bízott pénzt nem használják fel
más célra, illetve nem manipulálják a belépett tagok sorrendjét (ami ritkán
fordul elõ), a piramis szisztéma szükségképpen ahhoz vezet, hogy a tagok egy
része kárt szenved.
A bûncselekményt a szervezõ követheti el. A szervezõ különösen az, aki a
játékot irányítja, a rendszert bõvíti, szervezi a számítógépes
adatfeldolgozást, nyilvántartást, közremûködik a lebonyolításban, közli a
tagokkal a játékszabályokat, esetenként pótlista összeállításával újabb
résztvevõket léptet be, hogy biztosítsa a lánc folyamatosságát. Szervezõ az
is, aki csak egy-egy ilyen részcselekményben vesz részt.
A piramisjáték azon sajátossága, hogy minél késõbb szakad meg, annál
nagyobb lesz azoknak a résztvevõknek a száma, akik nem jutnak sem a befizetett
összeghez, sem az ígért jövedelemhez, indokolja azt, hogy a piramisjáték
szervezése - minden egyéb következmény nélkül - bûncselekmény legyen. Abban az
esetben, ha piramisjáték szervezõje egyéb bûncselekményt, pl. sikkasztást,
csalást követ el, halmazat megállapítására van lehetõség.
A 19.§-hoz
A különbözõ hagyományos és mobil rádiótelefonok útján igénybe vehetõ
szolgáltatásokkal való visszaélések igen elszaporodtak. Indokolt, hogy ott,
ahol megtévesztõ, csalásszerû magatartás tanúsítása is történik, a
szolgáltatás ellenérték nélküli igénybevétele bûncselekmény legyen. Ezekben az
esetekben eddig is indultak büntetõeljárások, a javaslat értelmezõ
rendelkezésével pusztán egyértelmûvé teszi, hogy a telefonkészülékek
használatához szükséges elektronikus kártyával történõ manipuláció, valamint a
mobil rádiótelefon vezérlõ mikroszámítógépe programjának megváltoztatása
számítógépes csalást valósíthat meg.
A 20.§-hoz
1996. január 1-én lép hatályba a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény.
A törvény hatálybalépésével liberalizáltabbá válik a devizajog, a forint a
folyó fizetési mûveletek körében - nemzetközileg is elfogadottan -
konvertibilissé válik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tõkemûveletek
végzéséhez nincs szükség engedélyre, illetve az ilyen mûveletet végzõ nem
tartozik bejelentési kötelezettséggel. Nem jelenti azt sem, hogy az
országhatáron korlátlanul lehet konvertibilis devizát, valutát, aranyat,
illetve forintot átvinni.
A devizajog sajátossága, hogy az eljáró hatóságnak - más pénzügyi
jogterületekkel - pl. az adójoggal - ellentétben nincs sajátos szankcionálási
lehetõsége, ezért a devizajogszabályok érvényesülését, a megfelelõ jogkövetést
csak a megfelelõen meghatározott büntetõjogi, illetõleg szabálysértési
szankciók kilátásba helyezésével lehet kikényszeríteni.
A devizajognak továbbra is alapvetõ tétele, hogy a belföldiek külföldi
követeléseiket kötelesek a devizahatóságnak bejelenteni és e követeléseket
hazautalni, illetve hazahozni. Ezeknek a szabályoknak az érvényesülését
hivatott biztosítani a javaslat 20.§-ának a Btk. 309.§ (1) bekezdésében írt a)
és c) pontja.
Az új devizatörvény értelmében a belföldiek - részben okmány-bemutatási
kötelezettség mellett, részben anélkül is - lényegében korlátlanul juthatnak
devizához, valutához. A 309.§ (1) bekezdés b) pontja annak a követelménynek
kíván érvényt szerezni, hogy ezek az összegek ne legyenek fordíthatók
engedélyhez vagy a devizahatóságnak történõ bejelentéshez kötött
tõkemûveletekre.
Az új devizatörvény a tõkemûveletet, azaz a külföldi közvetlen
vállalkozás megszerzése és mûködtetése, az értékpapírokkal (pénzpiaci és
átruházható eszközökkel) végzett mûveletek, illetõleg a külföldi
hitelmûveletek körében számos esetben írja elõ az engedélyezési, illetve a
bejelentési kötelezettséget. Ezek a - nem liberalizált - mûveletek alapvetõen
vállalkozási-, befektetési jellegûek. Az ezekre vonatkozó engedélyeztetési,
bejelentési vagy elidegenítési kötelezettségek megsértését rendeli büntetni a
309.§ (1) bekezdésének e) pontja.
A javaslat szerint bûncselekményt csak a devizáról szóló törvény
rendelkezéseinek megszegésével lehet elkövetni. Továbbra is szabálysértésként
értékelendõ minden olyan, a törvényben és alsóbbrendû jogszabályokban elõírt
deviza-szabályszegés, amely nem valósít meg bûncselekményt.
A 21.§-hoz
A Btk. hatályos 312.§ (1) bekezdés a) pontja alapján az követi el a
csempészetet, aki vámárut a vámellenõrzés alól elvon, vagy vámszempontból
lényeges körülményei tekintetében a hatóság elõtt valótlan nyilatkozatot tesz.
A javaslat 21.§-a a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a a vámigazgatásról
szóló 1995. évi C. törvény rendelkezéseivel hozza összhangba a Btk.
tényállását, amikor a vámszempontból jelentõs körülmény helyett a vámteher,
illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges
körülmény tekintetében kíván meg valótlan nyilatkozatot.
A 22.§-hoz
A bankkártya használata az utóbbi idõben egyre inkább elterjedt.
Szélesedik a felhasználásának lehetõsége a devizáról szóló 1995. évi XCV.
törvény hatályba lépésével is. Ugyanakkor számos esetben fordul elõ, hogy a
bankkártya tulajdonosa a számára biztosított hitelkeretet jelentõsen túllépi,
a csalási szándéka azonban - vagyis hogy véglegesen el kívánta tulajdonítani
ezt az összeget - nem áll fenn vagy nem bizonyítható. Ezért a fedezetlen csekk
kibocsátásához hasonlóan a javaslat 22.§-a bevezeti a Btk-ba a fedezetlen
bankkártya felhasználásának bûncselekményét.
A 25.§-hoz
A Btk. hatályos 314.§ (3) bekezdése kötelezõvé teszi az elkobzást azokra
az anyagi javakra, illetve arra az árura, amelyre a bûncselekményt elkövetik.
Az elkobzás mellõzésére méltányosságból csak az elkövetõ szempontjaira
figyelemmel ad lehetõséget. A javaslat - abban az esetben, ha az anyagi javak,
az áru nem az elkövetõ tulajdona - lehetõvé teszi az elkobzás mellõzését abban
az esetben is, ha ez a tulajdonosra jelentene méltánytalan hátrányt. Az
elkobzás mellõzésére azonban továbbra sincs lehetõség abban az esetben, ha azt
nemzetközi jogi kötelezettség kizárja.
A 27., 28., 29.§-hoz
A javaslat rendelkezései érintik a Btké-nek az értékhatárok
megállapítására vonatkozó rendelkezéseit. A javaslat 27., 28., 29.§-ai a
tervezett módosításoknak megfelelõen változtatják meg a Btké. 27.§ (2)
bekezdését, a Btké. 27/A.§-át, a Btké. 27/D.§-át, valamint a Btké. 28.§-át.
A 30.§-hoz
A büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 118.§-a alapján az
állami szervek, a társadalmi szervezetek, a szövetkezetek és az egyesületek
kötelesek a büntetõügyben eljáró hatóságok megkereséseit soron kívül
teljesíteni. E rendelkezés egyrészt elavult, mivel a büntetõeljárás során
nemcsak az itt megjelölt szervek, szervezetek megkeresésére lehet szükség,
másrészt olyan kötelezést tartalmaz, amelynek szankciója nincs. Ezért a
javaslat nem kötelezettségként, hanem a büntetõügyekben eljáró hatóságok
jogosultságaként határozza meg a megkeresés intézését, a megkereshetõ szervek,
szervezetek körét pedig bõvíti.
A 31., 32.§-hoz
A javaslatnak a Be-t módosító ezen rendelkezései kapcsolódnak a legutóbbi
Be. módosításokhoz. Az 1995. évi LXI. törvény lehetõvé tette, hogy tárgyalás
mellõzésével a bíróság végrehajtásában próbaidõre felfüggesztett
szabadságvesztést szabjon ki. A javaslat ennek megfelelõen kiterjeszti a
perújítási eljárás lehetõségét minden tárgyalás mellõzésével hozott végzés
ellen.
Az 1995. évi XLI. törvény lehetõvé tette azt, hogy fiatalkorúval szemben
is tárgyalás mellõzésével döntsön a bíróság. Ezzel összhangban a javaslat
lehetõvé teszi a fiatalkorú törvényes képviselõje számára, hogy a tárgyalás
mellõzésével hozott határozat esetén kérje a tárgyalás tartását.
A 33.§-hoz
A javaslat 33.§-a rendelkezik a hatálybalépésrõl és azokról a jogszabályi
rendelkezésekrõl, amelyek a törvény hatályba lépésével együtt hatályukat
vesztik.