A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/1980.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot
súlyosan sértõ cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék
Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról
Elõadó: Dr.Vastagh Pál
Budapest, 1996.február
1996. évi ......törvény
a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot
súlyosan sértõ cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék
Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról
Az Országgyûlés az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 827.
(1993.) számú határozatával a nemzetközi humanitárius jognak a volt
Jugoszlávia területén 1991 óta történt súlyos megsértéséért felelõs
személyek elleni büntetõeljárás lefolytatása céljából létrehozott
Nemzetközi Törvényszék ( a továbbiakban: Nemzetközi Törvényszék )
Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról az alábbi
törvényt alkotja:
1.§ (1) Az Alapokmány 2-5. cikkeiben felsorolt bûncselekmények miatt
Magyarországon folyó büntetõeljárást a Nemzetközi Törvényszék megke-
resésére fel kell függeszteni; a megkeresést követõen ilyen ügyben
eljárás nem indítható.
(2) A felfüggesztett büntetõeljárás csak akkor folytatható, il-
letõleg az eljárás csak akkor indítható meg, ha
a) a Nemzetközi Törvényszék joghatóságának hiányát megállapítot-
ta;
b) a Nemzetközi Törvényszék fõügyésze nem emelt vádat;
c) a Nemzetközi Törvényszék eljáró tanácsa a fõügyész vádindít-
ványát elutasította.
(3) Ha a Nemzetközi Törvényszék jogerõs ítéletet hozott, ugyan-
azon személy ellen ugyanazon cselekmény miatt Magyarországon nem in-
dítható büntetõeljárás, a folyamatban lévõ, ideértve az (1) bekezdés
alapján felfüggesztett büntetõeljárást meg kell szüntetni.
2.§ (1) A Nemzetközi Törvényszék megkereséseit a legfõbb ügyész fo-
gadja és teljesíti. Ennek során az eljárásra a nemzetközi bûnügyi
jogsegélyrõl szóló törvény rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni
kell, ha a Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából más nem következik.
(2) A megkeresés teljesítésérõl, vagy annak akadályairól a leg-
fõbb ügyész értesíti a Nemzetközi Törvényszéket.
3.§ Az Alapokmány eredeti angol nyelvû szövegét és hivatalos magyar
nyelvû fordítását a Melléklet tartalmazza.
4.§ Az e törvény alkalmazásával Magyarországon felmerült költségeket
az állam viseli.
5.§ Ez a törvény a kihirdetését követõ hónap 15. napján lép hatály-
ba, rendelkezéseit azonban a Nemzetközi Törvényszéknek a törvény ha-
tályba lépése napjáig megküldött megkeresések teljesítésére is al-
kalmazni kell.
I N D O K O L Á S
a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius
jogot súlyosan sértõ cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzet-
közi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásá-
ról szóló törvényjavaslathoz
I.
Általános indokolás
1. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 827. (1993.) számú határozata Nem-
zetközi Törvényszéket állított fel a korábbi Jugoszláviában elköve-
tett súlyos háborús és emberiség elleni bûncselekmények tetteseinek
felelõsségre vonására.
2. A Nemzetközi Törvényszéknek a Biztonsági Tanács határozata mel-
lékleteként elfogadott Alapokmánya az ENSZ tagállamok kötelességévé
teszi a Nemzetközi Törvényszékkel az elkövetõk felelõsségrevonásának
céljából történõ együttmûködését (29. cikk 1. bekezdés). Az együtt-
mûködési kötelezettség a tagállamoknak a nemzetközi bûnügyi együtt-
mûködést illetõen egyébként más államokkal kötött nemzetközi szerzõ-
déseire és hazai jogszabályaira tekintet nélkül áll fenn; e kötele-
zettségnek elsõbbsége van minden más jogi elõírással szemben.
3. A Biztonsági Tanács határozata közvetlenül az államokat kötelezi.
A jelenleg hatályos jogszabályaink alapján is lehetõség van ugyan
arra, hogy a Nemzetközi Törvényszék megkereséseit a Magyar Köztársa-
ság teljesítse, azonban a nemzetközi bûnügyi jogsegélyról szóló tör-
vényjavaslattal együtt indokolt, hogy a Nemzetközi Törvényszék Alap-
okmányát törvény hirdesse ki, és ugyancsak törvény határozza meg az
együttmûködési kötelezettségbõl eredõ hatásköröket és feladatokat.
4. A javaslat a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló törvény javas-
latával egyidõben kerül elõterjesztésre. A két javaslat között az az
összefüggés, hogy a Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kö-
telezettségek végrehajtásáról szóló törvény javaslatának 2.§ (1) be-
kezdése az eljárásra a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló törvény
rendelkezéseit rendeli alkalmazni, amennyiben a Nemzetközi Törvény-
szék Alapokmányából ettõl eltérõ eljárásmód nem következik. A leg-
fontosabb eltérés az, hogy a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló
törvényjavaslat szerint az együttmûködés elõl való kitérés alapjául
szolgáló indokok - például az, ha a megkeresés teljesítése a magyar
közrendbe ütközne, a kiadni kért személy magyar állampolgár, vagy a
kiadni kért személyt Magyarországon már elítélték - nem érvényesül-
nek a Nemzetközi Törvényszékkel való együttmûködésben.
II.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Alapokmány 9. cikk 2.pontja szerint abban az esetben, ha a cse-
lekmény elbírásálára mind a Nemzetközi Törvényszéknek, mind az állam
bíróságainak joghatósága van, a Nemzetközi Törvényszék joghatóságá-
nak elsõbbsége van. Az államok bíróságainak ilyenkor át kell enged-
niük az ügyet a Nemzetközi Törvényszék számára. Ha pedig az állam
bûnüldözõ hatóságai tudomást szereztek a Nemzetközi Törvényszék ál-
tal indított eljárásról, ugyanezen személy ellen ugyanabban az ügy-
ben nem indíthatnak eljárást (2.§ (1) és (2) bekezdés).
Az Alapokmány 10. cikke az államok bíróságaira nézve a többszöri el-
járás tilalmát fogalmazza meg: ez a tilalom lényegében egybeesik a
magyar tételes jog szabályaival (Be.13.§). Mindazonáltal célszerû
egyértelmûvé tenni, hogy a Nemzetközi Törvényszék által hozott joge-
rõs ítélet Magyarországon is a büntetõeljárás akadályát képezi (2.§
(3) bekezdés).
A 2. §-hoz
Az Alapokmány 29. cikke együttmûködésre kötelezi az államokat a Nem-
zetközi Törvényszék által folytatott eljárásban. Ez az együttmûkö-
dés fõként eljárási cselekmények végzésében (bizonyítékok beszerzé-
sében) és személyek azonosításában, tartózkodási helyük megállapítá-
sában, õrizetbe vételében és a Nemzetközi Törvényszéknek gyanúsí-
tottkénti átadásában áll (Alapokmány 29. cikk 2. bekezdés).
A javaslat szerint az eljárási cselekmény végzése által nyújtott
jogsegély - a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló törvény 69.§
(1) bekezdésével összhangban -a legfõbb ügyész hatáskörébe tartozik
(3.§ (1) bekezdés). Ennek az az indoka, hogy az eljárási jogsegélyt
természeténél fogva leginkább az ügyészség - szükség szerint a ren-
dõrség közremûködésével - képes teljesíteni. A jogsegély teljesíté-
sének módját illetõen ugyancsak a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl
szóló törvénynek az eljárási rendelkezéseit kell értelemszerûen al-
kalmazni, ha a Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából más nem követ-
kezik.
A 3.§-hoz
A javaslat abból indul ki, hogy a Biztonsági Tanács határozata az
államokat kötelezi, és ahhoz, hogy ez a nemzetközi jogi kötelezett-
ség az államon belül, az állam egyes szervei vonatkozásában megfele-
lõen érvényesüljön, azt a belsõ jog részévé kell tenni. Az Alapok-
mány eredeti angol nyelvû szövegét, valamint annak hivatalos magyar
nyelvû fordítását a törvény melléklete tartalmazza, errõl rendelke-
zik a 3.§.
A 4. §-hoz
A Nemzetközi Törvényszéknek nyújtott jogsegély költségeit a Magyar
Köztársaságnak kell viselnie. E költségek azonban elõreláthatólag
nem lesznek számottevõek.
Az 5. §-hoz
Nem kizárt, hogy a javaslat elfogadása és hatályba lépése idején már
érkezett megkeresés a Nemzetközi Törvényszék részérõl, célszerû, ha
annak teljesítésére a magyar hatóságok alkalmazzák a javaslat ren-
delkezéseit.
Melléklet az 1996. évi ... törvényhez
A Nemzetközi Törvényszék Alapokmánya
A volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nem-
zetközi humanitárius jogot súlyosan sértõ cselekményekért
felelõs személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Tör-
vényszék, amelyet a Biztonsági Tanács az Egyesült Nemzetek
Szervezete Alapokmányának VII. fejezete alapján állított fel
(a továbbiakban "Nemzetközi Törvényszék"), ezen Alapokmány
rendelkezéseinek megfelelõen mûködik.
1. Cikk
A Nemzetközi Törvényszék joghatósága
A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy ezen Alapok-
mány rendelkezéseinek megfelelõen eljárást folytasson olyan
személyek ellen, akik felelõsek a volt Jugoszlávia területén
1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyo-
san sértõ cselekményekért.
2. Cikk
Az 1949. évi Genfi Egyezmények súlyos megsértése
A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy eljárást
folytasson olyan személyek ellen, akik súlyosan megsértik az
1949. augusztus 12-én kelt Genfi Egyezmények rendelkezéseit,
vagy arra parancsot adnak, mégpedig a vonatkozó Genfi Egyez-
mény rendelkezései által védett személyek és vagyontárgyak
ellen irányuló alábbi cselekményekkel:
a, szándékos emberölés,
b, kínzás vagy embertelen bánásmód, ideértve a biológiai
kísérleteket is,
c, szenvedés, vagy súlyos testi vagy lelki károsodás
szándékos okozása,
d, a vagyontárgyaknak a katonai szükségletek által nem
indokolt, jogtalanul és önkényesen véghezvitt elpusztítása
és eltulajdonítása,
e, hadifogolynak vagy polgári személynek az ellenséges
haderõ szolgálatába kényszerítése,
f, hadifogoly vagy polgári személy szándékos megfosztása
a pártatlan és szabályszerû tárgyaláshoz való jogtól,
g, polgári személy jogellenes kitoloncolása vagy elszál-
lítása, vagy jogellenes bebörtönzése,
h, polgári személyek túszul ejtése.
3. Cikk
A háború jogának és szokásainak megsértése
A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy eljárást
folytasson olyan személyek ellen, akik megsértik a háború
jogát és szokásait. Az ilyen jellegû szabályszegés magában
foglalja, de nem korlátozódik kizárólag:
a, vegyi, vagy olyan fegyverek alkalmazására, melyeket
szükségtelen szenvedés okozására fejlesztettek ki,
b, nagyvárosok, városok és falvak önkényes lerombolására,
vagy a katonai szükségletek által nem indokolt pusztítására,
c, védelem nélküli városok, falvak, lakóhelyek vagy épü-
letek bármilyen eszközzel történõ támadására vagy bombázásá-
ra,
d, a vallási, jótékonysági és oktatási, a mûvészeti és
tudományos célokra rendelt intézmények, történelmi emlékek,
mûtárgyak, és tudományos termékek elkobzására, lerombolására
vagy szándékos megkárosítására,
e, a köz- és magántulajdon fosztogatására.
4. Cikk
Népirtás
1. A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy eljárást
folytasson olyan személyek ellen, akik az ezen cikk 2. pont-
jában meghatározott népirtást, vagy az ezen cikk 3. pontjá-
ban felsorolt egyéb cselekményeket követik el.
2. A népirtás a következõ cselekmények bármelyikének va-
lamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes vagy
részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését je-
lenti:
a, a csoport tagjainak megölése,
b, a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem
okozása,
c, a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerõszako-
lása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizi-
kai elpusztulásának elõidézése,
d, oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton be-
lül a születések meggátolása,
e, a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erõszakos
átvitele.
3. Büntetendõk a következõ cselekmények:
a, népirtás,
b, népirtás elkövetésére irányuló szövetkezés,
c, közvetlen és nyilvános felbujtás népirtás elkövetésé-
re,
d, népirtás elkövetésének kísérlete,
e, népirtásban való bûnrészesség.
5. Cikk
Emberiség elleni bûncselekmények
A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy eljárást
folytasson olyan személyek ellen, akik felelõsek a követke-
zõ, nemzetközi vagy belsõ, fegyveres konfliktus során elkö-
vetett, a polgári lakosság ellen irányuló bûncselekménye-
kért:
a, emberölés,
b, kiirtás,
c, leigázás,
d, kitoloncolás,
e, bebörtönzés,
f, kínzás,
g, nemi erõszak,
h, politikai, faji, vallási alapon való üldözés,
i, egyéb embertelen cselekmények.
6. Cikk
Személyi joghatóság
A Nemzetközi Törvényszék természetes személyekkel szemben
jogosult eljárni ezen Alapokmány rendelkezéseinek megfelelõ-
en.
7. Cikk
Egyéni büntetõjogi felelõsség
1. Az, aki az ezen Alapokmány 2-5. Cikkeiben meghatáro-
zott bûncselekményt megtervezte, arra mást felbujtott, elkö-
vetésére parancsot adott, elkövette, vagy egyéb módon a meg-
tervezéséhez, elõkészítéséhez vagy végrehajtásához segítsé-
get nyújtott, egyénileg felelõs a bûncselekményért.
2. A terheltet hivatalos tisztsége, még állam-vagy kor-
mányfõi, vagy felelõs kormányzati tisztsége sem menti fel a
büntetõjogi felelõsség alól, és nem szolgálhat a büntetést
enyhítõ körülményként.
3. Az a tény, hogy az ezen Alapokmány 2-5. Cikkeiben meg-
határozott bármely cselekményt alárendelt követte el, nem
menti fel az elöljáróját a büntetõjogi felelõsség alól, ha
tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az alárendeltje ilyen
cselekmények elkövetésére készül, vagy azt már véghezvitte,
és az elöljáró elmulasztotta megtenni a szükséges és indo-
kolt intézkedéseket az ilyen cselekmények megelõzésére vagy
az elkövetõk megbüntetésére.
4. Az a tény, hogy a terhelt a Kormány vagy az elöljáró
parancsának megfelelõen cselekedett, nem menti fel õt a bün-
tetõjogi felelõsség alól, de figyelembe vehetõ enyhítõ kö-
rülményként, ha a Nemzetközi Törvényszék megítélése szerint
az igazságosság ezt kívánja.
8. Cikk
Területi és idõbeli joghatóság
A Nemzetközi Törvényszék területi joghatósága a volt Ju-
goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területére terjed
ki, beleértve annak szárazföldi területét, légterét és fel-
ségvizeit. A Nemzetközi Törvényszék idõbeli joghatósága az
1991. január 1-ével kezdõdõ idõszakra terjed ki.
9. Cikk
Párhuzamos joghatóság
1. A Nemzetközi Törvényszéknek és a nemzeti bíróságoknak
párhuzamos joghatósága áll fenn arra, hogy eljárást folytas-
sanak le olyan személyek ellen, akik felelõsek a volt Ju-
goszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi huma-
nitárius jogot súlyosan sértõ cselekményekért.
2. A Nemzetközi Törvényszék joghatóságának elsõbbsége van
a nemzeti bíróságok joghatóságával szemben. Az eljárás bár-
mely szakaszában a Nemzetközi Törvényszék hivatalosan kérhe-
ti a nemzeti bíróságokat, hogy ezen Alapokmánynak és a Nem-
zetközi Törvényszék Eljárási és Bizonyítási Szabályainak
megfelelõen engedjék át joghatóságukat a Nemzetközi Tör-
vényszéknek.
10. Cikk
Non bis in idem
(A többszöri eljárás tilalma)
1. Senki sem állítható nemzeti bíróság elé olyan cselek-
ményekért, melyek ezen Alapokmány értelmében súlyosan sértik
a nemzetközi humanitárius jogot, és ügyét a Nemzetközi Tör-
vényszék már elbírálta.
2. Olyan személyt, akit a nemzetközi humanitárius jogot
súlyosan sértõ cselekményekért már a nemzeti bíróság elé ál-
lítottak, csak akkor lehet ezt követõen a Nemzetközi Tör-
vényszék elé állítani, ha:
a, azt a cselekményt, amelyért bíróság elé állították,
köztörvényes bûncselekménynek minõsítették; vagy
b, a nemzeti bíróság eljárása nem volt pártatlan vagy
független, azt azzal a céllal folytatták le, hogy megvédjék
a terheltet a nemzetközi büntetõjogi felelõsségre vonástól,
vagy a bûnüldözés nem volt megfelelõ.
3. Az ezen Alapokmányban meghatározott bûncselekmény el-
követéséért elítélt személyre kiszabandó büntetés meghatáro-
zásakor a Nemzetközi Törvényszék figyelembe veszi az ugyana-
zon személyre ugyanazon bûncselekmény elkövetéséért a nemze-
ti bíróság által kiszabott, és már letöltött büntetés mérté-
két.
11. Cikk
A Nemzetközi Törvényszék szervezete
A Nemzetközi Törvényszék a következõ szervekbõl áll:
a, a Tanácsok, ezen belül két Elsõfokú és egy Fellebbvi-
teli Tanács,
b, a Fõügyész,
c, a Tanácsok, és a Fõügyész közös Hivatala.
12. Cikk
A Tanácsok összetétele
A Tanácsok tizenegy független bíróból állnak, akik közül
kettõ ugyanannak az államnak polgára nem lehet, és akik kö-
zül
a, az Elsõfokú Tanácsok mindegyikében hárman-hárman,
b, a Fellebbviteli Tanácsban öten mûködnek.
13. Cikk
A bírák képzettsége és választása
1. A bírák nagy erkölcsi tekintélyû, pártatlan és becsü-
letes személyek, akik hazájukban a legmagasabb bírói tisztek
betöltéséhez megkívánt követelményeknek megfelelnek. A Ta-
nácsok általános összeállításakor kellõ figyelemmel kell
lenni a bírák büntetõjogi és nemzetközi jogi tapasztalatára,
ideértve a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogi
szabályokat is.
2. A Nemzetközi Törvényszék tagjait a Biztonsági Tanács
által készített lista alapján a Közgyûlés az alábbi módon
választja:
a, a Fõtitkár felkéri az Egyesült Nemzetek Szervezetének
tagállamait, és az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett ál-
landó megfigyelõi képviselettel rendelkezõ nem-tagállamokat,
hogy jelöljenek bírákat a Nemzetközi Törvényszékbe;
b, a Fõtitkár felkérésének idõpontjától számított hatvan
napon belül minden állam legfeljebb két olyan jelöltet ál-
líthat, akik megfelelnek az 1. pontban megállapított köve-
telményeknek, és akik nem lehetnek ugyanannak az államnak a
polgárai;
c, a Fõtitkár a beérkezett jelöléseket a Biztonsági Ta-
nács elé terjeszti. A beérkezett jelölésekbõl a Biztonsági
Tanács egy legalább huszonkét, de legfeljebb harminchárom
jelöltet tartalmazó listát állít össze, kellõ figyelemmel a
világ fõ jogrendszereinek megfelelõ képviseletére;
d, a Biztonsági Tanács Elnöke a jelöltek listáját a Köz-
gyûlés Elnökéhez továbbítja. A Nemzetközi Törvényszék tizen-
egy bíráját a Közgyûlés választja meg a lista alapján. Azo-
kat a jelölteket, akik az Egyesült Nemzetek Szervezete ta-
gállamai és az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett állandó
megfigyelõi képviselettel rendelkezõ nem-tagállamok szavaza-
tainak abszolút többségét elnyerik, megválasztottnak kell
tekinteni. Abban az esetben, ha két ugyanolyan állampolgár-
ságú jelölt érné el a kívánt szavazattöbbséget, a magasabb
számú szavazatot kapott jelöltet kell megválasztottnak te-
kinteni.
3. Ha a Tanácsokban hely üresedik meg, a Biztonsági Ta-
nács és a Közgyûlés Elnökével folytatott konzultáció után a
Fõtitkár jelöl ki egy olyan személyt a hivatali idõ hátrale-
võ részére, aki megfelel az 1. pontban megállapított felté-
teleknek.
4. A bírákat négy évre választják. Munkavégzésük feltéte-
lei megegyeznek a Nemzetközi Bíróság bíráira vonatkozó fel-
tételekkel. A bírák újraválaszthatók.
14. Cikk
A Tanácsok tisztségviselõi és tagjai
1. A Nemzetközi Törvényszék bírái Elnököt választanak.
2. A Nemzetközi Törvényszék Elnöke a Fellebbviteli Tanács
tagja, és elnököl annak ülésein.
3. A Nemzetközi Törvényszék bíráival való konzultáció
után az Elnök beosztja a bírákat a Fellebbviteli és az Elsõ-
fokú Tanácsokba. A bíró csak abban a Tanácsban tevékenyke-
dik, amelybe beosztották.
4. Mindegyik Elsõfokú Tanács bírái Tanácselnököt válasz-
tanak, aki vezeti az Elsõfokú Tanács elõtti eljárást.
15. Cikk
Eljárási és bizonyítási szabályok
A Nemzetközi Törvényszék bírái eljárási és bizonyítási
szabályokat fogadnak el a tárgyalást megelõzõ eljárás, a
tárgyalás és a fellebbezési eljárás lefolytatására, a bizo-
nyítás-felvételre, a sértettek és a tanúk védelmére, és
egyéb kérdésekre nézve.
16. Cikk
A Fõügyész
1. A Fõügyész feladata azon személyek felkutatása és vád
alá helyezése, akik felelõsek a volt Jugoszlávia terüle-
tén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot
súlyosan sértõ cselekményekért.
2. A Fõügyész függetlenül, mint a Nemzetközi Törvényszék
önálló szerve tevékenykedik. Nem kér és nem fogad el utasí-
tást egyetlen Kormánytól vagy egyéb forrástól sem.
3. A Fõügyész hivatala a Fõügyészbõl és a szükséghez ké-
pest egyéb tisztviselõkbõl áll.
4. A Fõügyészt a Fõtitkár javaslata alapján a Biztonsági
Tanács nevezi ki. A Fõügyész nagy erkölcsi tekintéllyel bíró
személy, aki a legmagasabb szintû szakértelemmel és tapasz-
talattal rendelkezik a büntetõügyek nyomozásában és a vád
képviseletében. A Fõügyész négyéves szolgálatot teljesít, és
újra kinevezhetõ. A Fõügyész munkavégzésének feltételei me-
gegyeznek az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fõtitkár-he-
lyettesére vonatkozó feltételekkel.
5. A Fõügyész hivatalának tisztviselõit a Fõügyész aján-
lása alapján a Fõtitkár nevezi ki.
17. Cikk
A Hivatal
1. A Hivatal felelõs a Nemzetközi Törvényszék ügyvitelé-
ért és kiszolgálásáért.
2. A Hivatal a Jegyzõbõl és a szükséghez képest egyéb
tisztviselõkbõl áll.
3. A Jegyzõt a Fõtitkár a Nemzetközi Törvényszék Elnöké-
vel való konzultáció után nevezi ki. A Jegyzõ négyéves szol-
gálatot teljesít, és újra kinevezhetõ. A Jegyzõ munkavégzé-
sének feltételei megegyeznek a Fõtitkár igazgatási helyette-
sére vonatkozó feltételekkel.
4. A Hivatal tisztviselõit a Jegyzõ ajánlása alapján a
Fõtitkár nevezi ki.
18. Cikk
Nyomozás és a vádirat elõkészítése
1. A Fõtitkár hivatalból, vagy bármely forrásból, különö-
sen Kormányoktól, az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerve-
itõl, kormányközi és nem kormányzati szervezetektõl szerzett
információk alapján indít nyomozást. A Fõügyész értékeli a
kapott vagy szerzett információkat, és dönt arról, hogy
elégséges alap van az eljárás megindításához.
2. A Fõügyésznek joga van a gyanúsítottakat, sértetteket
és tanúkat kihallgatni, bizonyítékokat gyûjteni, és helyszí-
ni szemlét tartani. Ezen feladatainak teljesítésekor,
amennyiben az szükséges, a Fõügyész az érintett állami ha-
tóságok segítségét kérheti.
3. Kihallgatása során a gyanúsítottnak joga van az általa
választott védõ közremûködéséhez; ez magában foglalja a jo-
got, hogy munkadíj nélkül eljáró kirendelt védõje legyen
olyan esetekben, ha nem rendelkezik a szükséges anyagi esz-
közökkel a munkadíj megfizetésére, valamint a szükséges tol-
mácsolást arra a nyelvre, amelyet beszél és ért.
4. Ha a Fõügyész azt állapítja meg, hogy megalapozott
gyanú áll fenn, vádiratot készít, amely tartalmazza a tömör
tényállást, és azon bûncselekmény vagy bûncselekmények meg-
jelölését, amellyel a terheltet az Alapokmány alapján vádol-
ják. A vádiratot az Elsõfokú Tanács egyik bírájának kell
továbbítani.
19. Cikk
A vádirat vizsgálata
1. Az Elsõfokú Tanács bírája megvizsgálja a hozzá továb-
bított vádiratot. Ha maga is úgy találja, hogy a Fõügyész
által megállapított alapos gyanú fennáll, a bíró elfogadja a
vádiratot. Ha ezt nem látja igazoltnak, a vádiratot eluta-
sítja.
2. A vádirat elfogadása után a Fõügyész kérelmére a bíró
elfogatóparancsot, személyek letartóztatására, átadására és
átszállítására szóló utasítást, és a tárgyalás lefolytatásá-
hoz szükséges egyéb utasításokat bocsáthat ki.
20. Cikk
A bírósági tárgyalás megkezdése és levezetése
1. Az Elsõfokú Tanácsok biztosítják, hogy a tárgyalás
tisztességes és gyors legyen, és az eljárás az eljárási és
bizonyítási szabályoknak megfelelõen, a terhelt jogaira te-
kintettel, valamint a sértettek és a tanúk védelmére figye-
lemmel folyjon.
2. Azt a személyt, akivel szemben benyújtott vádiratot
elfogadták, a Nemzetközi Törvényszék utasítása vagy elfoga-
tóparancsa alapján õrizetbe kell venni, azonnal tájékoztatni
kell az ellene felhozott vádakról, és át kell szállítani a
Nemzetközi Törvényszékhez.
3. Az Elsõfokú Tanács ismerteti a vádiratot, meggyõzõdik
arról, hogy a terhelt jogait tiszteletben tartják, megbizo-
nyosodik arról, hogy a terhelt érti a vádiratot, és felhívja
a terheltet, hogy nyilatkozzék a bûnösségérõl. Ezt követõn
az Elsõfokú Tanács tárgyalási határnapot tûz ki.
4. A tárgyalások nyilvánosak, kivéve, ha az Elsõfokú Ta-
nács az eljárási és bizonyítási szabályaival összhangban
zárt tárgyalást rendel el.
21. Cikk
A terhelt jogai
1. A Nemzetközi Törvényszék elõtt mindenki egyenlõ.
2. A terheltet megilleti az a jog, hogy az ellene felho-
zott vádról pártatlan és nyilvános tágyaláson döntsenek,
kellõ figyelemmel azonban az Alapokmány 22. Cikkére.
3. A terheltet mindaddig ártatlannak kell tekinteni, amíg
a jelen Alapokmány rendelkezéseinek megfelelõen bûnösségét
meg nem állapították.
4. A jelen Alapokmánynak megfelelõen emelt vád elbírálá-
sakor minden terheltnek joga van legalább a következõ bizto-
sítékokra:
a, a legrövidebb határidõn belül egy általa értett nyel-
ven részletesen tájékoztassák az ellene emelt vád természe-
térõl és okáról;
b, megfelelõ idõvel és lehetõséggel rendelkezzék védelme
elõkészítésére és az általa választott védõvel való érintke-
zésre;
c, indokolatlan késedelem nélkül tárgyalják az ügyét;
d, a tárgyaláson személyesen jelen lehessen, személyesen
vagy az általa választott védõ útján védekezhessék; amennyi-
ben védõje nincsen, tájékoztassák a védõ választására vonat-
kozó jogáról; és minden olyan esetben, ha az igazságszolgál-
tatás érdekei ezt megkövetelik, hivatalból védõt rendeljenek
ki számára, éspedig ingyenesen, amennyiben nem rendelkezik a
védõ díjazásához szükséges anyagi eszközökkel;
e, kérdéseket intézhessen vagy intéztethessen a vád tanú-
ihoz, és kieszközölhesse a mentõ tanúk megjelenését és ki-
hallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint a vád tanúi;
f, díjmentesen vehessen igénybe tolmácsot, amennyiben nem
érti vagy nem beszéli a Nemzetközi Törvényszék elõtt hasz-
nált nyelvet;
g, ne lehessen kényszeríteni arra, hogy saját maga ellen
tanúskodjék vagy beismerje bûnösségét.
22. Cikk
A sértettek és a tanúk védelme
A Nemzetközi Törvényszék az eljárási és bizonyítási sza-
bályokban gondoskodik a sértettek és a tanúk védelmérõl.
Ezek a biztonsági intézkedések magukban foglalják, de nem
korlátozódnak kizárólag a zárt tárgyalás elrendelésére, és a
sértett személyazonosságának védelmére.
23. Cikk
Ítélet
1. A Nemzetközi Törvényszék ítéletet hoz, és büntetést
szab ki a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértõ cse-
lekmények elkövetésében bûnösnek kimondott személyekkel
szemben.
2. Az ítéletet az Elsõfokú Tanács bírái szavazattöbbség-
gel hozzák, és azt az Elsõfokú Tanács nyilvánosan hirdeti
ki. Az ítéletet írásbeli indokolás egészíti ki, amelyhez
párhuzamos és különvélemények csatlakozhatnak.
24. Cikk
Büntetések
1. Az Elsõfokú Tanács kizárólag szabadságvesztés-bünte-
tést szabhat ki. A szabadságvesztés feltételeinek meghatáro-
zásakor az Elsõfokú Tanácsok a volt Jugoszlávia bírósá-
gainak általános szabadságvesztés-kiszabási gyakorlatát ve-
szik alapul.
2. A büntetés kiszabásakor az Elsõfokú Tanács köteles
figyelembe venni a bûntett súlyát és az elítélt személyi kö-
rülményeit.
3. A szabadságvesztés-büntetés mellett az Elsõfokú Tanács
elrendelheti a bûncselekmény útján megszerzett vagyontár-
gyaknak és anyagi haszonnak akár kényszer útján történõ
visszaadását a jogos tulajdonosaiknak.
25. Cikk
Fellebbviteli eljárás
1. A Fellebbviteli Tanács az Elsõfokú Tanácsok által elí-
télt személyek, illetve a Fõügyész által az alábbiak alapján
benyújtott fellebbezéseket tárgyalja:
a, jogkérdésben való tévedés, amely semmissé teszi a dön-
tést, vagy
b, olyan ténybeli tévedés, amelyet súlyos bírói hiba oko-
zott.
2. A Fellebbviteli Tanács helybenhagyhatja, megsemmisít-
heti vagy megváltoztathatja az Elsõfokú Tanácsok által ho-
zott döntéseket.
26.Cikk
Felülvizsgálati eljárás
Ha olyan új tényre derül fény, amelyet az Elsõfokú vagy a
Fellebbviteli Tanács elõtt folyó eljárásban nem ismertek, és
amely döntõ tényezõ lehetett volna a döntés meghozatalakor,
az elítélt vagy a Fõügyész kérelmet terjeszthet elõ az íté-
let felülvizsgálata iránt a Nemzetközi Törvényszéknél.
27. Cikk
Az ítéletek végrehajtása
A szabadságvesztés-büntetést az elítélt a Nemzetközi Tör-
vényszék által azon államok listájáról kijelölt állam-
ban tölti le, amelyek jelezték a Biztonsági Tanácsnak, hogy
hajlandóak átvenni az elítélt személyeket. A szabadságvesz-
tés-büntetést az érintett tagállamban alkalmazandó jogsza-
bályoknak megfelelõen hajtják végre, a Nemzetközi Törvény-
szék felügyelete alatt.
28. Cikk
Kegyelem vagy a büntetés átalakítása
Ha az elítélt azon állam alkalmazandó joga szerint,
ahol a szabadságvesztés-büntetését tölti, kegyelmet kaphat,
vagy átalakíthatják a büntetését, az érintett tagállam errõl
azonnal értesíti a Nemzetközi Törvényszéket. A Nemzetközi
Törvényszék Elnöke a bírákkal való konzultáció alapján dönt
a kérdésben az igazságszolgáltatás érdekeinek és az általá-
nos jogelveknek megfelelõen.
29. Cikk
Együttmûködés és jogsegély
1. Az államok kötelesek együttmûködni a Nemzetközi Tör-
vényszékkel a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértõ
cselekmények elkövetésével vádolt személyek felkutatásában
és vád alá helyezésében.
2. Az államok indokolatlan késedelem nélkül kötelesek
teljesíteni az Elsõfokú Tanács jogsegélykérelmét vagy hatá-
rozatát, beleértve, de nem korlátozva a következõkre:
a, személyek azonosítása és felkutatása,
b, tanú-kihallgatások és bizonyítás-felvétel,
c, okiratok szolgáltatása,
d, személyek õrizetbe vétele vagy letartóztatása,
e, a terhelt átadása vagy átszállítása a Nemzetközi Tör-
vényszékhez.
30. Cikk
A Nemzetközi Törvényszék jogállása, kiváltságai és mentessé-
gei
1. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kiváltságairól és
mentességeirõl szóló, 1946. február 13-án kelt Egyezmény
rendelkezései vonatkoznak a Nemzetközi Törvényszékre, annak
bíráira, a Fõügyészre és munkatársaira, valamint a Jegyzõre
és munkatársaira.
2. A bírák, a Fõügyész és a Jegyzõ élvezik azokat a ki-
váltságokat és mentességeket, amelyek a nemzetközi joggal
összhangban a diplomatákat megilletik.
3. A Fõügyész és a Jegyzõ munkatársai élvezik azokat a
kiváltságokat és mentességeket, amelyek az ezen Cikk 1.
pontjában említett Egyezmény V. és VII. Cikke szerint az
Egyesült Nemzetek Szervezete tisztségviselõit megilletik.
4. Az egyéb személyek - beleértve a terheltet is -, akik-
nek a jelenléte a Nemzetközi Törvényszék székhelyén kívána-
tos, olyan bánásmódban részesülnek, amely a Nemzetközi Tör-
vényszék megfelelõ mûködéséhez szükséges.
31. Cikk
A Nemzetközi Törvényszék székhelye
A Nemzetközi Törvényszék székhelye Hága.
32. Cikk
A Nemzetközi Törvényszék költségei
A Nemzetközi Törvényszék költségeit az Egyesült Nemzetek
Szervezetének rendes költségvetése viseli az Egyesült Nemze-
tek Szervezete Alapokmányának 17. Cikkének megfelelõen.
33. Cikk
Munkanyelvek
A Nemzetközi Törvényszék munkanyelvei az angol és a fran-
cia.
34. Cikk
Éves jelentés
A Nemzetközi Törvényszék Elnöke éves jelentést terjeszt a
Biztonsági Tanács és a Közgyûlés elé.