1
Dr.Gál Zoltán úrnak
Képviselõi önálló idítvány
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Képviselõi önálló indítványunkkal Országgyûlési határozattervezetet
terjesztünk elõ az alábbiak szerint:
Az Országgyûlés...1996.(..) OGY
határozata
A terven felüli privatizációs bevételek felhasználásának végrehajtásáról
Indítványunk a T/ 1902. számú, az 1995. évi CXXI. törvény 8.§ (2) bekezdésének
módosítására irányuló törvényjavaslathoz kapcsolódik.
1. A Kormány 1996. február 29-ig terjessze elõ az Országgyûlés Pénzügyi- és
Költségvetési, valamint Gazdasági Bizottságának, hogy milyen konkrét
adósságelemek kiegyenlítésére javasolja a privatizációs többletbevételek
részbeni felhasználását, beleértve a pénzügyi mûveletek eredményeit is. A
beszámolóban a Kormány mutassa be a javaslatait megalapozó hatástanulmányt is.
2. A Kormány 1996. március 31-ig nyújtson be az Országgyûlésnek
pótköltségvetési törvényjavaslatot, amelyben a privatizációs többletbevétel
részletes felhasználást meghatározza. A törvényjavaslat tartalmazza azokat az
irányelveket is, amelyek az 1996. évben történõ értékesítések alapján befolyó
privatizációs bevételek felhasználását rögzítik.
3. Az Állami Számvevõszék folyamatosan ellenõrizze a többletbevételek
felhasználását, s tapasztalatait jelentésben foglalja össze.
4. Az Országgyûlés Pénzügyi- és Költségvetési, valamint Gazdasági Bizottsága
az Állami Számvevõszék e tekintetben végzett munkáját és tapasztalatait
tartalmazó jelentés elkészülte után értékelje a privatizációs többletbevételek
felhasználását.
I n d o k o l á s
A T/1902.. számú, az 1995.évi CXXI tv. 8.§ (2) bekezdésének módosítására
benyújtott képviselõi önálló indítvány indokolása értelmében a külsõ
adósságállomány több, mint 90%-ban közép- és hosszúlejáratú hitelekbõl áll,
amelyek kamatai a belpiaci kamatokhoz viszonyítva kedvezõbbek. A külsõ- és
belsõ adósság kamatterhei közül a költségvetés és a gazdaság szempontjából is
a belsõ adósságé a nagyobb teher. Ezért elsõsorban a belsõ adósságállomány
csökkentése a cél. Azonban ha ezen adósságállománynak csak a kamatterheit
csökkentik, az csak az adott gazdasági évben jelent megoldást, ha a tõke
terheit csökkentik, akkor ennek költségvetési kihatása legfeljebb egyharmada a
felhasznált privatizációs többletbevételnek. A javaslat szerint jelentõsebb
hatást lehetne kifejteni a gazdaságra, ha a többletbevétel egy részét és az
adósságtörlesztésbõl megtakarított kamatok összegét fejlesztõ intézkedések
finanszírozására fordítanák.
Annak érdekében, hogy ez a többletbevétel ilyen formában (részben államadósság
csökkentésre, részben közvetlen gazdaságfejlesztésre) a leghatékonyabban
kerüljön felhasználásra, elengedhetetlen, hogy mindez hatástanulmányban
bemutatott módon a Kormány felelõssége mellett, országgyûlési jóváhagyással
valósuljon meg.
Elõzõeken túl - figyelemmel az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseire
is - nem nélkülözhetõ, hogy a költségvetés egészérõl és minden egyes
részletérõl is döntõ Országgyûlés az illetékes bizottságain keresztül
beszámoltatással ellenõrizze a költségvetés végrehajtását. A privatizációs
többletbevétel költségvetési törvényben rögzített felhasználási módjának ebben
az esetében - amely példa nélküli az államháztartás rendszerében, s a
költségvetési törvények eddigi sorában - nem elégséges a hagyományos, a
zárszámadási törvény elfogadásával megvalósuló országgyûlési ellenõrzés. A
"hagyományos" módszer arra a törvényben szabályozott rendre épül, amely
szerint a költségvetés elfogadásakor bemutatásra kerülnek a költségvetési
törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásai, s mindezek ismeretében
fogadja el az országgyûlés a költségvetést és bízza a végrehajtását a
Kormányra. A privatizációs többletbevétel felhasználásáról való gyors, és a
költségvetési törvénybe utólag beépülõ döntés során errõl a kérdésrõl
részletes tájékoztatásta parlament nem kapott. Ezért szükséges és indokolt,
hogy e jelentõs pénzmennyiség rögzített célok szerinti felhasználását az
Országgyûlés ellenõrizhesse és a kialakítandó döntéseket befolyásolhassa.
A privatizációs többletbevétel felhasználásáról, - mivel az érinti a
költségvetés sarokszámait, az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseinek
megfelelõen - pótköltségvetésben szükséges dönteni. E törvény ugyanis rögzíti,
hogy a költségvetés elfogadásával egyidejûleg kell dönteni a hiány
fedezetérõl, de a többlet rendeltetésérõl is. Ha e döntés elmarad, vagy utólag
keletkezik olyan többlet, amelyrõl az Országgyûlés az eredeti költségvetés
elfogadásakor nem tudott dönteni, értelemszerûen rendezni kell ennek sorsát,
mégpedig a törvénynek megfelelõ döntéshozónak és a megfelelõ jogforrási
szinten.
Budapest, 1996. január 30.
Dr.Latorcai János
KDNP
Dr.Isépy Tamás
Csépe Béla
KDNP
KDNP
Dr.Rubovszky György Dr.Semjén
Zsolt
KDNP
KDNP
Dr.Surján László
KDNP