ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselöi önálló indítvány!
Törvényjavaslat
az országgyülési képviselö választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény
módosításáról
1.§
Az országgyülési képviselök választásáról szóló 1989. évi XXXIV.
törvények a választójogról szóló ELSÕ RÉSZ 2.§ (1) bekezdése az
alábbiak szerint módosul:
ELSÖ RÉSZ
(A választójogról)
2.§(1) A Magyar Köztársaságban az országgyülési képviselök választásán
választójog van - a (2) bekezdésben említettek kivételével - minden
nagykorú állampolgárnak (a továbbiakban a választópolgár), függetlenül
attól, hogy állandó lakhelye Magyarországon, vagy külföldön van.
2.§
A Törvény 14.§ egy újabb (2) bekezdéssel egészül ki és ezzel a
következö bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
(A szavazás)
(2) Azok a magyar állampolgárok, akinek állandó lakhelyük nem
Magyarországon van, szavazatukat a befogadó államban müködö magyar
külképviseleti hatóságnál adhatják le.
3.§
A törvény 16.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
16.§(2) Minden szavazóhelyiségben - a szavazás titkossága érdekében-
legalább két szavazófülkét kell kialakítani. A szavazás titkosságát a
14.§ (2) és (3) bekezdések szerint történö szavazás esetén is
biztosítani kell.
4.§
A törvény 37.§-a egy újabb (3) bekezdéssel egészül ki és ezzel a
következö bekezdések számozása értelemszerüen változik.
(A választók nyilvántartása)
(3) Azoknak a magyar állampolgároknak a nyilvántartása, akiknek
lakhelye nem Magyarországon van, a befogadó államban müködö
külképviseleti hatóság által történik. A külképviseleti hatóság az
ország területén lakó magyar állampolgárokat, a sajtó és televízió
útján értesíti a szavazás idöpontjáról és helyéröl.
A külképviseleti hatóság a szavazás zavartalan lebonyolításához
megfelelö helyiséget biztosít és gondoskodik arról, hogy a leadott és
összeszámolt szavazatok elektronikus úton az Országos Választási
Központhoz eljussanak. Örködik afelett, hogy a választójogi törvény
rendelkezései maradéktalanul érvényesüljenek.
5.§
A törvény a kihirdetéstöl számított 8 napon belül lép hatályba.
INDOKOLÁS
A két világháború és a világválság, valamint a "szocializmus" építése
magyarok százezreit szórta széjjel a világ minden tájára. ezek az
emberek, de legalábbis egyrészük ma is igényt tart arra, hogy
beleszólhasson az óhazában történö eseményekbe.
óhajuk csak úgy realizálható, ha a magyar választási törvények
biztosítják részünkre, hogy tevölegesen alakíthassák a magyar politikai
viszonyokat, azzal, hogy választójogot kapnak. Jogilag ennek semmi
akadálya nem lehetne, mert az érintettek - éljenek bár bármely pontján
a világnak - nagy többségükben kettös állampolgárok, vagyis a befogadó
országtól kapott állampolgárság mellett magyar állampolgárságukat is
megtartották.
Az 1989. évi XXXIV. törvény 37.§ (2) bekezdése azokat a magyar
állampolgárokat rendeli felvenni a választói nyilvántartásba, akiknek
lakhelye községben, városban fövárosi kerületben illetöleg egyéni
választókerületben van. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezö
magyar állampolgárok így ki vannak rekesztve a szavazati jog
gyakorlásából. Ez kétségkívül diszkriminatív intézkedés és azt
sugalmazza, hogy a hazánk területén kívül élö magyar állampolgárok
másodrendü állampolgárok, és így szöges ellentétben áll hatályos
Alkotmányunkkal, amely az alapvetö jogok szempontjából nem különböztet
meg Magyarországon , illetöleg külföldön élö magyar állampolgárt.
A törvény elfogadása esetén az emigrációban élö magyarság régi panasza
jutna orvosláshoz. Másfelöl ezzel a nemzet megbecsülése fejezödne ki
azok iránt, akik minden viszontagság közepette is megtartották
magyarságukat és emigrációban is hüek maradtak hazájukhoz.
Budapest, 1996. január 17.
Dr. Kávássy Sándor
FKGP